EMBCB-16/2009.
EMBCB-139/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. május 12-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
Határozatképesség megállapítása *
Napirend elfogadása *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése *
Dr. Kádár András Kristóf társelnök (Magyar Helsinki Bizottság) észrevételei a törvényjavaslattal kapcsolatosan *
Képviselői kérdések, vélemények *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása, válaszadása *
Határozathozatal *
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése *
Dr. Kádár András Kristóf társelnök (Magyar Helsinki Bizottság) észrevételei a törvényjavaslattal kapcsolatosan *
Képviselői kérdések, vélemények *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszadása, reagálása *
Határozathozatal *
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Módosító javaslatok megvitatása *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám) (Általános vita) *
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése *
Határozathozatal *
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9318. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Teleki Lászlónak (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Bogár Ágnes főosztályvezető - Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Kádár András Kristóf társelnök - Magyar Helsinki Bizottság
Dr. Kárpáti György beosztott bíró - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Faragó Ákos főosztályvezető-helyettes - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Kopiás Gábor civil kapcsolatokért felelős - Héliosz Alapítvány, Drogmentes Magyarországért Mozgalom
Kósa Zsanett gyakornok, joghallgató
Nagy Bercel titkár - Fidesz/KDNP
Tabajdi Anita szakértő - MSZP
Soós Károly szakértő - MDF
Dr. Pajcsicsné dr. Csóré Erika szakmai főtanácsadó - Országgyűlési Biztos Hivatala
(Az ülés kezdetének ideje: 13 óra 9 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság mai ülésén. Kérem vendégeinket, hogy foglaljanak helyet.
Határozatképesség megállapítása
Megállapítom, hogy az ülés határozatképes a helyettesítésekkel. Kérem, hogy a szokott rendnek megfelelően mondjuk be a helyettesítéseket. Szászfalvi képviselő urat Balog Zoltán helyettesíti, Donáth képviselő urat megérkezéséig alelnök asszony, Godó képviselő urat Lénárt képviselő úr, Nyakó képviselő urat Müller Timea helyettesíti, Wiener képviselő urat Tóth Gyula képviselő úr, Gusztos képviselő urat Teleki képviselő úr helyettesíti, Farkas Flóriánt Varga József képviselő úr, Fazekas képviselő urat Bíró Ildikó helyettesíti. (Donáth László megérkezik az ülésterembe.) Semjén képviselő urat Ékes Ilona helyettesíti. Köszönjük szépen.
Kérdezem, hogy a napirendi javaslattal egyetért-e a bizottság. Egyetlenegy változtatást kérek szépen, azért, hogy a minisztérium képviselői egymás után tudják a három rájuk vonatkozó törvényjavaslatot kommentálni. A 3. és a 4. napirendi pont megcserélését kérjük mindössze. Van-e más kérdés, kérés, óhaj? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, hogy fogadjuk el a napirendet. Igen? (Szavazás.)
19 igen szavazattal a napirendi javaslatot - a 3-4. pont felcserélésével - a bizottság egyhangúlag elfogadta.
(Lénárt László: Elnök úr, elnézést kérek, de csak 18-an vagyunk, mert nincs itt Pettkó képviselő úr.)
Igen, bocsánatot kérek, így van, Lénárt képviselő úr figyel. Köszönjük szépen.
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám) (Általános vita)
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Rajmon Balázs főosztályvezető úr és Kárpáti György beosztott bíró urak, akik képviselik a minisztérium álláspontját.
Azt szeretném még kérdezni Kádár András úrtól, aki a Helsinki Bizottság képviseletében van jelen, hogy melyik ponthoz szeretne szólni a három napirendi pont közül. (Dr. Kádár András Kristóf társelnök (Magyar Helsinki Bizottság): A büntető törvénykönyvhöz és a büntetőeljáráshoz röviden.) Együtt, vagy esetleg külön a kettőről? (Dr. Kádár András Kristóf társelnök (Magyar Helsinki Bizottság): Inkább külön szeretnék szólni a kettőről.)
A minisztériumi előterjesztést hallgassuk meg elsőként szerintem, és utána, amennyiben szót kér, megadjuk, mert előre jelezte számunka, és a Helsinki Bizottság anyagát eleve megkapták képviselőtársaim.
A minisztérium képviselőié most a szó. Ismerjük a törvényjavaslatot, amennyiben valamire külön föl akarják hívni a figyelmet, arra most van lehetőség. Parancsoljon, főosztályvezető úr.
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Igyekszem nagyon röviden, szinte csak felsorolásszerűen a törvényjavaslat legfontosabb módosításait bemutatni. A büntető törvénykönyv módosítása alapvetően két célt tűz ki maga elé: egyrészt tartalmaz szigorító rendelkezéseket elsősorban a különösen súlyos, kiemelkedően súlyos bűncselekmények vonatkozásában, másrészt módosítja a Btk.-t a sértettek érdekeinek védelmében.
A szigorító rendelkezések közül mindenképpen kiemelendő az erőszakos, többszörös visszaeső elkövetői kategória újonnan történő kodifikálása a Btk.-ban. Olyan jogi konstrukciót alkalmaz a Btk., amelynek eredményeképpen az erőszakos, többszörös visszaesőkkel szemben szinte minden esetben kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására kerülhetne sor a jövőben. Ezt tulajdonképpen kétféle intézkedéssel lehet biztosítani, az egyik az, hogy ezekben az esetekben a Btk. által alkalmazott büntetési tételek alsó határát kötelezően megemeli a törvény, másrészt ezek az elkövetők tulajdonképpen minden, a törvény által tartalmazott egyéb kedvezményből kizárásra kerülnek. Nem kerülhet sor a büntetés enyhítésére velük szemben, nem lehet feltételes szabadságra bocsátani őket, nem lehet felfüggesztett szabadságvesztést velük szemben kiszabni.
A szigorítások közül mindenképpen megemlíteném azt, hogy a különös tényállásoknál új elemként megjelenik egyes helyeken a felfegyverkezve történő elkövetés, ahol pedig jelenleg is a fegyveres elkövetést minősített esetként büntetné a Btk., ott súlyosabb büntetési tételekkel rendelné ezt büntetni a törvényjavaslat.
Ugyancsak kiemelném a hivatalos személy elleni erőszak tényállásának módosítását, amelyben kifejezetten az intézkedő, az intézkedést foganatosító rendőr, vám- és pénzügyőr részesülne kiemeltebb védelemben. Ha velük szemben követ el valaki erőszakos magatartást, akkor szintén differenciáltabban, súlyosabb büntetési tétellel lenne fenyegetve az elkövető.
A sértettek védelmét szolgáló rendelkezések közül annyit említenék meg, hogy módosulna a jogos védelem. A jogos védelemről azt lehet elmondani, hogy egyszerűsít a törvény, és hogy szélesebb körben biztosítana lehetőségét a védekezőnek a védekezésre, továbbá mind a jogos védelem módosítása, mind pedig az úgynevezett megelőző jogos védelem kodifikálása elsősorban azt szolgálja, hogy a támadóra telepítse ténylegesen a felelősséget, és nagyobb teret adjon a védekezésre a megtámadottnak.
A megelőző jogos védelemnél még kettő dolgot szeretnék kiemelni. A megelőző jogos védelem korlátja mindenképpen az, hogy ezek az előzetes védekezési intézkedések, eszközök semmilyen körülmények közt nem okozhatják a támadó halálát, másrészt a védekezőnek mindig, minden esetben, mindent meg kell tennie a sérelem elkerülése érdekében, vagyis minden tőle elvárhatót meg kell tennie.
Kiemelném még a büntetésnek, a szankciórendszernek egyfajta reformját, amely már csak 2010. július 1-jén lépne hatályba, de elég jelentős ez a lépés. Tulajdonképpen a törvényjavaslat felszámolná azt a mostani korlátot, amely meghatározza, hogy mely büntetéseket mely más büntetésekkel lehet együttesen alkalmazni. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy minden büntetés alkalmazható minden büntetésre, és ez egy nagyobb variálhatóságot tesz lehetővé, nagyobb egyéniesítést a bíróság számára.
Utolsóként említeném meg azt, hogy a törvényjavaslat jelentősen megemeli a pénzbüntetés mértékét, a jelenlegi 3 ezer forintról 10 millió 800 ezer forintig terjedő összegben lehet kiszabni a pénzbüntetést. Ezt a törvényjavaslat minimum 75 ezer forint, maximum 108 millió forint között határozná meg.
Annyit mondanék még a tervezettel kapcsolatosan, hogy részletes egyeztetéseket folytattunk államigazgatási körön belül, illetőleg természetesen a Legfelsőbb Bírósággal, Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával is, és a civil szervezetek észrevételeit is figyelembe vettük, azaz lehetőség szerint a tárca igyekezett figyelembe venni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Azt javaslom, hogy most adjunk szót a Magyar Helsinki Bizottság képviselőjének. Kérem, hogy szavazzunk erről. Igen? (Szavazás.) Nem? Tartózkodás?
18 igen szavazattal egyhangúlag megadtuk a szót. Parancsoljon!
Dr. Kádár András Kristóf társelnök (Magyar Helsinki Bizottság) észrevételei a törvényjavaslattal kapcsolatosan
DR. KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF társelnök (Magyar Helsinki Bizottság): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Köszönjük szépen a lehetőséget, hogy meghallgatnak minket. Nagyon röviden és nagyon konkrétan igyekszem hozzászólni a kérdéshez.
Az első pont, amellyel kapcsolatban az álláspontunkat szeretném ismertetni, ez a megelőző jogos védelemhez fűződik. A megelőző jogos védelmet önmagában nem tartjuk rossz dolognak, tehát a bevezetése a bizottság által támogatható, de a konkrét megfogalmazás álláspontunk szerint két súlyos aggályt vet fel. Egyrészt csak az élet kioltására alkalmas eszközök alkalmazását, felhasználását tilalmazza a megelőző jogos védelem körében, ugyanakkor nem zárja ki olyan berendezések, eszközök használatát, amelyek maradandó egészségkárosodást, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozhatnak. Abban az esetben, amennyiben például egy tulajdon elleni bűncselekmény kapcsán következik be ilyen jellegű következmény, akkor azt gondolom, hogy az egymáshoz viszonyított értékek arányossága szenved valamiféle sérelmet.
Másrészt úgy gondoljuk, hogy nem indokolt mindenfajta korlátozás nélkül más javainak a védelmében is megengedhetővé tenni ezt az eszközt. Jelenleg a megelőző jogos védelem a személy saját személye javai, vagy mások személye javai érdekében alkalmazható. A jelenlegi szabályozás alapján én a szomszédom telkét is körbekeríthetem adott esetben. Noha vannak olyan helyzetek, amikor indokolt lehet, például mások javainak érdekében lehetővé tenni az ilyenfajta védelmet - mondjuk, egy szívességi lakáshasználat során -, ezt mindenfajta korlátozás nélkül nem tartjuk helyesnek.
A következő kérdés a tevékeny megbánás szabályozása, ez a javaslat 7. szakasza. A jelenlegi elképzelés szerint abban az esetben volna lehetőség erre, hogyha a vádemelést megelőzően tesz beismerést az eljárás terheltje. Úgy gondoljuk, hogy a sértetti érdekek és a helyreállító igazság érvényesülése azt követelné meg, hogy erre a jogintézményre korlátlanul biztosítson lehetőséget a jogalkotó. Azt mondja az érvelés, az indokolás, hogy azt akarják megakadályozni, hogy ez egy pertaktikai eszközzé váljon, és csak abban az esetben indokolt a tevékeny megbánás alkalmazása, ha az adott személy, a terhelt az ügy legkorábbi szakaszában megteszi a beismerést, tehát még a vádemelés előtt.
Valójában az a helyzet, hogy "a vádemelés előtt", és "az ügy legkorábbi szakasza" meghatározás nem teljesen szinonim. Elképzelhető, hogy egy kétéves nyomozás után, az iratok megismerését követően, de még a vádemelés előtt teszi a beismerést a terhelt. Ebben az esetben ez a büntetőpolitikai cél, hogy az ügy legkorábbi szakaszában kerüljön sor a beismerésre, nem érvényesül. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy a vádemelés után a sértettnek érdeke az, hogy minél hamarabb elégtételt kapjon, hogy ne kelljen adott esetben a többfokú bírói eljárást végigvárnia, másrészt az igazságszolgáltatás érdeke is az, hogyha vádemelés után van adott esetben a beismerés, akkor is lehetőség nyíljon erre, mert akkor sem kellene végigvinni az esetleg hosszadalmas bírói eljárást. Tehát én nem látom igazán az indokát annak, hogy a tevékeny megbánás intézményét ilyen módon korlátozza a jogalkotó.
A következő kérdés, amire szeretnék kitérni, a hivatalos személy elleni erőszak büntetési tételének emelése. Azt mondja a javaslat, pontosabban az indokolás, hogy egy szűk körben emelkedik a büntetési tétel az intézkedő rendőrök elleni támadásoknál. Azért azzal tisztában kell lennünk, hogy a hivatalos személy elleni erőszak a legtöbb esetben az intézkedő rendőrökkel szemben történik, és elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amikor ez nem így van. Valójában a hatását tekintve ez egy általános emelése a büntetési tételnek. Nem gondoljuk azt, hogy a rendőrök, illetve a hivatalos személyek nem méltók a védelemre, csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az ügyészi statisztikák szerint az elmúlt években az ilyen jellegű bűncselekmények sértettjeinek száma - idézek - "hullámzóan csökkenő tendenciát mutat". Tény az, hogy volt néhány, a médiában nagy hangsúlyt kapott, sokszor említett esemény az elmúlt időszakban, de hogyha a tényleges statisztikákat nézzük, akkor azt látjuk, hogy valójában csökken ezeknek az eseményeknek száma, ezért nem látjuk indokoltnak a hivatalos személy elleni erőszak büntetési tételének ilyen jellegű emelését.
Amit mindig elmondunk, hogy ez abban az esetben kiegyensúlyozott, hogyha a hivatalos személyek által elkövetett bűncselekmények büntetési tételének emelése is kíséri, mert ugyanolyan veszélyesnek látjuk azt, hogyha hivatalos személyeket támadnak meg az eljárásukkal összefüggésben, minthogyha ők a rájuk egyébként irányadó szabályok megsértésével okoznak jogsérelmet az állampolgároknak.
Ez lett volna az a három kérdés, amellyel kapcsolatban a figyelmüket szerettem volna kérni. Köszönöm szépen.
Képviselői kérdések, vélemények
ELNÖK: Köszönjük szépen. Összegyűjtjük a bizottsági reakciókat és kérdéseket, majd utána együtt tudnak reagálni, válaszolni. Ki kíván hozzászólni a bizottság tagjai közül? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor én kérnék szót alelnök asszonytól.
(Az elnöklést Fogarasiné Deák Valéria, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Parancsoljon, elnök úr.
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Az utolsó pontot szeretném szintén aláhúzni, de most eltekintenék a hosszas indoklástól. Eddig arányban állt egymással, harmonizált a hivatalos személy elleni erőszak és a hivatalos eljárásban elkövetett, hivatalos személy részéről történő bántalmazás. Ez szerintem méltányos dolog volt, és úgy gondolom, hogy a jogállam tekintélye szempontjából még súlyosabb, hogyha egy hivatalos személy követ el az intézkedése során meg nem engedett cselekményeket, de minimum az fontos, hogy egyforma megítélés alá essen.
Én is nagyon indokolatlan és rossz üzenetnek tartom azt, hogy a hivatalos személlyel szembeni erőszakot kiemeljük, és a hivatalos személy által elkövetett erőszakot pedig ott hagyjuk, ahol eddig volt. Erre szerintem nincsen semmifajta indok, sőt, az a rossz üzenet következik belőle, minthogyha az államnak, az állam hivatalos képviselőinek kevésbé kellene vigyázniuk, hogy tartsák magukat a törvényekhez, mint az állampolgároknak, pedig ez a dolog legalábbis egyforma, ha nem épp fordítva van. Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Balog Zoltán, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Van-e valakinek még véleménye, kérdése? Bíró Ildikó!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Több ponton üdvözlendőnek tartom ezt a módosító javaslatot, például a pénzbüntetési szankció megemelését is indokoltnak tartom, és a sértettek fokozottabb büntetőjogi védelmével is egyetértek. Egyetlenegy gondom van, ami mostanában megfigyelhető, hogy a közbiztonság súlyosan romló állapotban van, az állampolgárokat az állam - feladatát nem tisztességesen ellátva - nem védelmezi meg, és ezzel párhuzamosan, furcsa mód ezt a védelmet úgy próbálja megoldani, hogy a jogos önvédelem szabályainak módosításával próbálja az állampolgárok védelmét helyrerakni.
Ezzel a megjegyzéssel szerettem volna élni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, a minisztérium képviselőié a lehetőség, hogy reagáljanak. Parancsoljon!
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása, válaszadása
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, és igyekszem én is nagyon rövid lenni.
A tevékeny megbánás kapcsán igen, való igaz az, hogy a törvényjavaslat a vádemelésig kívánja biztosítani a tevékeny megbánás lehetőségét, és ennek valóban az is az oka, hogy ez egy nagyon komoly pertaktikai lépés, hogyha ezt a vádemelés után is biztosítja a törvényjavaslat. A hatályos szabályok szerint egyébként van lehetőség a vádemelés után is erre. Ennek azonban lehetnek olyan következményei, hogy elhúzzák ezeket az ügyeket, és kifejezetten a sértett érdeke az, hogy ezek minél előbb eldőljenek. Kifejezetten a sértett érdekei ellen hat az, hogyha ezeket engedné a törvény elhúzni a büntetőeljárás végéig, ezért döntött úgy a kormány, hogy ezt csak a vádemelésig teszi lehetővé.
A hivatalos személy elleni erőszak kapcsán egyrészt azt tudom elmondani, hogy valóban igaz az, hogy ez egy csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor a törvényjavaslat célja az, hogy ezt világossá és egyértelművé tegye, hogy az intézkedő rendőr, az intézkedő vám- és pénzügyőr ellen semmilyen esetben nincsen helye erőszaknak, illetőleg hogyha van, akkor az súlyos büntetéssel fenyegetett.
Azt valóban meg kell fontolni, hogy ugyanennek a fordított esete, a hivatalos eljárásban történő erőszak elkövetését indokolt-e ugyanilyen büntetési tétellel büntetni. Természetesen mi nyitottak vagyunk erre, és meg kell fontolni, erre minden további nélkül hajlandók vagyunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Van-e még valakinek kérdése, hozzászólása? (Nincs jelzés.) Ha nincs, azt kérdezem a bizottságtól, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) Nem? Tartózkodás? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többségee általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen.
Előadót nem feltétlenül szükséges állítanunk, írásban is eljuttathatjuk a véleményünket. Ha nem kívánja senki sem ezt indokolni a plenáris ülésen (Nincs jelzés.), akkor írásban fogjunk eljuttatni mind a többségi, mind a kisebbségi véleményt a tisztelt Ház asztalára.
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám) (Általános vita)
Második napirendi pontunkban a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljáról a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Itt is van lehetőség a kommentárra, amennyiben főosztályvezető úr kívánja. Parancsoljon!
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A benyújtott törvényjavaslat célja, a címéből is kiderül, a fő cél az, hogy a büntetőeljárási törvényben olyan módosítások történjenek, amelyek jobban biztosítják az eljárások időszerűségét. Ennek érdekében csak felsorolásszerűen említeném meg a törvényjavaslat egyes módosításait.
A törvényjavaslat módosítja a kizárás szabályait az úgynevezett elfogultság körében. A jelenlegi szabály az, hogy ilyen kizárási indítvány esetén nem vehet részt a bíró az ügy érdemi eldöntésében, nem hozhat határozatot. Ezt most a törvényjavaslat megváltoztatja, és hozhat az ügyben érdemi határozatot, de természetesen ez nem mentesíti az alól a bíróságot, hogy kivizsgálja ezt a kizárási indítványt.
Nagyon fontos az, hogy a törvényjavaslat bevezetné a tárgyalási őrizetet. Jelentős probléma büntetőeljárásra vonatkozóan, különösen a több vádlottas büntetőeljárásokban, hogy a vádlottak, a terheltek különböző rendszer alapján nem jelennek meg a tárgyalásokon, és emiatt az adott tárgyalást nem lehet megtartani, nem lehet érdemleges intézkedéseket hozni. Ezt próbálja a törvényjavaslat megakadályozni azzal, hogy amennyiben valaki egy szabályszerű idézésre nem jelenik meg, elővezetése nem sikeres, akkor utána lehetséges a tárgyalási őrizet elrendelése, illetve foganatosítása.
A törvényjavaslat a jelenleg is meglévő, tárgyalás előkészítésének szabályait hangsúlyosabbá teszi. Ennek az a célja, hogy a bíró már itt, ekkor megtegyen bizonyos intézkedéseket, amelyeket megtehet, és nem a későbbiek során, a bírósági eljárás folyamán, ezzel adott esetben újból elhúzva, vagy időveszteséget okozva a tárgyalásnál.
Módosulnak a bíróság elé állítás szabályai is. Jelenleg 15 nap áll rendelkezésre a nyomozóhatóságnak, a vádhatóságnak a bíróság elé állításra, ezt a törvényjavaslat 30 napra növelné. Ez csak látszólag jelenti azt, hogy hosszabb lenne ez az eljárás, valójában arról van szó, a törvényalkotó célja az, hogy ebbe a 30 napba több ügy férjen bele, hiszen számos esetben az a tapasztalat, hogy a 15 nap nem elegendő arra, hogy a bíróság elé állítás jogintézménye alkalmazásra kerüljön.
Kiemelném még a tárgyalásról lemondás szabályainak módosítását. Ez egy igen jelentős módosítás, hiszen valójában itt arról van szó, hogy egy olyan jogintézményt kívánna meghonosítani a büntetőeljárási törvény, amelyben 8 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények körében lehetőség lenne a vádhatóságnak és a terheltnek egyfajta egyezségre, egyfajta javaslattételre a vádindítványban a bíróság felé a terhelt beismerő vallomása fejében, hogy javaslatot tegyenek tól-ig határral kiszabandó büntetésre. Hangsúlyozandó, hogy a bíróság hatáskörét semmilyen módon nem változtatja, az nem sérül, kizárólag ő jogosult azt eldönteni, hogy ezt az egyezséget egyáltalán engedi-e a tárgyalásról lemondás keretében kezelni, vagy tárgyalást kíván tartani, és nem fogadja el ezt a kezdeményezését az ügyészségnek. Ha pedig elfogadja, akkor abban a keretben, amit a vádindítvány megjelöl, jogosult lesz kiszabni a büntetést.
Megemlíteném még az előzetes letartóztatás módosítását. Itt két ponton módosulna a hatályos szabályozás. Egyrészt kiemelkedő súlyú bűncselekmények esetében életfogytig, illetőleg 15 évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban lehetőség lenne négy évig - kivételesen négy évig - előzetes letartóztatást foganatosítani. Ugyanakkor az 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén pedig a jelenlegi 3 éves szabadságvesztés időtartalma 2 év lenne, tehát itt csökkenés van. Itt egyfajta differenciáltabb szabályozást valósítana meg a törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A Helsinki Bizottság ehhez is kíván kiegészítést fűzni, úgyhogy kérem, ezt is támogassuk. (Szavazás.) Egyhangúlag szót adunk Kádár Andrásnak. Parancsoljon!
Dr. Kádár András Kristóf társelnök (Magyar Helsinki Bizottság) észrevételei a törvényjavaslattal kapcsolatosan
DR. KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF társelnök (Magyar Helsinki Bizottság): Ismételten köszönöm szépen. Nekünk az előzetes letartóztatás lehetséges időtartamának emelésével van problémánk. Magyarországot eddig két ügyben marasztalta el az Európai Emberi Jogi Bíróság az előzetes letartóztatás hossza miatt, és mind a két ügyben ilyen nagyságrendű, hosszúságú, tartamú előzetes letartóztatásról volt szó. Úgy gondolom, hogy a strasbourgi mércén a 4 év már túl van.
Valójában a nyomozások időszerűségét, az eljárások időszerűségét érdemes javítani, amire egyébként az előterjesztés tartalmaz is olyan javaslatokat, amelyeket üdvözlendőnek tartunk. Szerintem nem az a megoldás, hogy kitoljuk az előzetes letartóztatás tartamát, hanem az a megoldás, hogy igyekszünk gyorsan lebonyolítani az eljárásokat. Sajnos a soronkívüliség, amelyre az indokolás hivatkozik, a gyakorlatban nem érvényesül. Köszönöm szépen.
Képviselői kérdések, vélemények
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs jelentkező, alelnök asszonytól szót kérnék.
(Az elnöklést Fogarasiné Deák Valéria, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Parancsoljon, elnök úr.
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Alapvetően egyetértünk azokkal a módosításokkal, amelyek a szigorítás, illetve a jobb ítélethozatali processzus irányába mutatnak, ugyanakkor egy régi adóssága a magyar jogrendnek, illetve a bírósági és ügyészségi gyakorlatnak, hogy az előzetes letartóztatások automatizmusát vizsgálja felül. Erre az európai intézmények is fölhívták már a figyelmet, hogy túlságosan futószalagon történnek ezek a dolgok, nemcsak akkor, ha esetleg valamilyen politikai szál áll a háttérben, hanem egyébként is azzal kezdődik a dolog, hogy előzetesbe vágják az illetőt, ahogy ezt szokták mondani ebben a szakzsargonban, és csak utána derül ki, hogy ez mennyiben indokolt, és mennyiben nem.
Nem tudom, nem lehetne-e ebben az ügyben is lépni - bár ez most a trenddel szembemegy, ezt tudom, de ez az én személyes véleményem -, ezen a részén is gondolkodni, hogy milyen szabályokkal lehetne ezt a fajta rossz automatizmust felülvizsgálni, ebben az ügyben valamit előrelépni. Ezt több emberi jogi szervezet is jelezte már évek óta, és Magyarországon, azt hiszem, éppen a Helsinki Bizottságnak van ezzel kapcsolatban egy komoly tanulmánya.
(Az elnöklést Balog Zoltán, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Gyula képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Lesz kérdésem és véleményem is ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Szeretnék nagyon röviden és nagyon egyszerűen fogalmazni, azt kérdezem, hogy ennek a bizonyos egyezségnek a ténye az igazságot nem süllyeszti-e le egy alacsonyabb kategóriába, mondjuk, alku tárgyává.
Gyakran hivatkozunk arra, hogy az ártatlanság vélelmének joga mindenkit megillet. Ez esetben nem sérti-e az ártatlanság vélelmének alkotmányos jogait, nem sérti-e a rendőrség által fogva tartottak jogait, nem sérti-e az igazságos bíráskodáshoz való jogot? Fölmerül olyan kérdés is, hogy nem kap-e, vagy nem kaphat-e túlhatalmat ilyen esetekben az ügyész. Aztán olyan is felvetődhet, hogy nem motiválja-e a vádlottat, hogy a nagyobb, a még nagyobb büntetés elkerülése érdekében ártatlanként elismerjen olyan bűncselekményt, amit gyakorlatilag nem is követett el, de ő ezt nyilván tudatosan csinálja. Ehhez kapcsolódik a következő kérdés, hogy ilyenkor fölmerülhet a hamis információ közlése, szándékosan hamis információ közlése, és hogy ez nem vezetheti-e félre magát az igazságszolgáltatást vagy az igazságügyet.
Véleményemként hadd említsem meg röviden, nekem az a gyanúm, hogy a beismerő vallomás is lehet adott esetben hamis, és ilyenkor mi van? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs több hozzászólás, főosztályvezető úré a lehetőség a reakciókra. Parancsoljon!
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszadása, reagálása
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Az előzetes letartóztatás kapcsán azzal természetesen a legmesszebbmenőkig egyet tudok érteni, hogy az előzetes letartóztatásoknak a valóban létező automatizmusát megváltoztatni lenne a fő cél. Természetesen ez szoros összefüggésben van a terheltek elég rossz megjelenési hajlandósával a büntetőügyekben, és itt kell valami olyan kompromisszumot találni, hogy ez valamilyen megoldásra vezessen. Azzal maximálisan egyetértünk, hogy ez önmagában nem oldja meg a problémát, ugyanakkor jogalkotással ezt az automatizmust elég nehéz kezelni, illetőleg ennek felszámolását.
A 4 év tekintetében azt tudnám elmondani, hogy természetesen a törvényjavaslat kidolgozásakor megvizsgáltuk a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlatát. Való igaz, van olyan ügy, amelyben a 4 éves időtartam miatt elmarasztaltak, de van olyan ügy, amelyben nem, és azt gondolom, a korrektség kedvéért ezt is hozzá kell tenni. Tehát ez mindig az ügyektől függ, és nem önmagában a 4 éves határ létezik.
A tárgyalásról lemondással kapcsolatosan feltett kérdéssel összefüggésben azt tudnám mondani, hogy ez egy jelenleg is élő jogintézmény. Itt nem arról van szó, hogy teljesen újonnan jelenik meg a magyar büntetőeljárásban, de valóban kap egy fontos, új tartalmat.
A feltett kérdések kapcsán, hogy nem sérül-e az ártatlanság vélelme, én azt gondolom, hogy nem sérül ebben az ügyben.
Az igazságos bíráskodás kérdése kapcsán pedig az mindenképpen kiemelendő, hogy a bíróságnak alapvető joga lesz a törvényjavaslat szerint azt eldönteni, hogy elfogadja-e a kezdeményezést vagy nem. Minden további nélkül mondhatja azt a bíróság, hogy nem kívánja elfogadni, nem látja alkalmazhatónak a tárgyalásról lemondás jogintézményét, és akkor a normál büntetőeljárási mederben kell végigtárgyalni az ügyet. Azt gondolom, a bírónak erre minden lehetősége meglesz a jövőben is.
Az ügyész túlhatalma merült még fel kérdésként. Az eljárás természetesen védőköteles mindvégig. Tehát azt gondolom, ennek ellensúlyozásaként mindenképpen fontos, hogy az ügyész is jogosult ilyen megállapodást kezdeményezni, és a terhelt, a védő is jogosult, tehát nincs különbség ebben a két jogintézmény között. Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani válaszként. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) Nem? Tartózkodás? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen.
Gondolom, itt is írásban fogjuk benyújtani a többségi és kisebbségi véleményt.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
Most az eredeti 4. napirendi pontra térünk át, a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása következik. Mindegyikről szavaznunk kell, de igyekszünk ezt gyorsan megtenni.
Tárcaálláspontot vagy kormányálláspontot fogunk hallani?
Módosító javaslatok megvitatása
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tárcaálláspontot.
ELNÖK: Tárcaálláspontot, köszönjük szépen.
Az 1. számú Tóth András javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igen szavazattal egyhangúlag támogatja.
A 2. szintén Tóth András javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? Igen? (Szavazás.) Nem? Tartózkodás? (Szavazás.)
8 nemmel és 10 tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatta.
A 3. számú következik.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
A 4. és 30. egybetartoznak nálam.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 tartózkodással egyharmadában sem támogatta a bizottság.
Az 5. számú javaslat következik.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 nemmel a bizottság többsége támogatta.
A 6. és a 48. együtt szerepel.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 nemmel a bizottság többsége támogatta.
7. számú?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatta a bizottság.
A 8. és 13. együtt szerepel.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel a bizottság egyhangúlag támogatta.
9., 14. együtt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
A 10. és 15. együtt következik.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel a bizottság egyhangúlag támogatta.
A 11. és 16. együtt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 nemmel a bizottság többsége támogatta.
A 12. és 17. együtt szerepel.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatta.
A 18. következik.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
19. számú javaslat.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatja a bizottság.
20. számú?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 nemmel a bizottság többsége támogatta.
21.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
22.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
A 23. és 25. együtt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
24. és 26. együtt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
27. és 28. együtt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 nemmel a bizottság többsége támogatta.
29.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
31.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
32. és 37. együtt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 10 tartózkodással a bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.
33.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
34.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
35.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
8 nemmel és 10 tartózkodással nem támogatja a bizottság egyharmada sem.
36.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
38.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
39.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
40.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
41.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
42.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
43.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
44.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
8 nemmel, 10 tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatta.
45.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 10 tartózkodással a bizottság nem támogatta, de az egyharmad megvan.
46.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatta a bizottság.
47.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
49-50. együtt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
51.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
52.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
53.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
18 igennel egyhangúlag támogatva.
54.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
55.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Információim szerint tegnap visszavonta a képviselő úr az alkotmányügyi bizottság ülésén ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Akkor erről nem szavazunk, de ide még ez nem jutott el.
56.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta. Köszönjük szépen.
Köszönjük szépen a megjelenést is.
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám) (Általános vita)
Rátérünk az eredeti 3., a jelenlegi 4. napirendi pontunkra: a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Ehhez a napirendi ponthoz dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető asszonyt üdvözöljük. Amennyiben kommentárt kíván fűzni az általunk ismert előterjesztéshez, arra most van lehetősége.
Parancsoljon, főosztályvezető asszony.
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány gondolatot szeretnék csak hozzáfűzni. Mint önök számára is látható az anyagból, a javaslat alapvetően 4 törvény módosítását tartalmazza. A javaslat célja annak elérése, hogy a lakosság közbiztonságérzetét valamilyen módon, egységesen, azonos szabályok szerint növelje; tehát a cél ez. A biztonságérzet javításának elősegítése, a helyi rendészeti feladatok egységes és hatékony ellátása a törvényjavaslat célja, és ebben természetesen több közreműködő vesz részt. A közbiztonság biztosítása, a közbiztonság stabilitásának biztosítása nemcsak a rendőrség feladata, hanem ebben hatékonyan közreműködnek a közterület-felügyelők, a polgárőrök, a mezőőrök, a fegyveres biztonsági őrség is.
A javaslat ezen szervezetek egymással és a rendőrséggel való együttműködésének kereteit tartalmazza, vagyis pontosan megszabja. Ennek részleteit az együttműködési megállapodások tartalmazzák, amelyeket e szervek egymással kötnek. Ennek keretében lehetővé válik, hogy a rendőrség a polgárőrök, a közterület-felügyelők járőrözési tevékenységéről pontosabb képet kapjon, ezt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, és ennek érdekében, ezzel összehangoltan szervezze meg a saját szolgálati feladatait.
A cél az, hogy minden területen valamilyen rendvédelmet, közbiztonságot növelő tevékenységet folytató szervezet működjön, ne legyenek olyan szélsőségek, hogy egy területen akár több szervezet is végez valamilyen tevékenységet, és ezzel lefedetlen területek maradnak máshol. A rendőrség kérésére ezek a szervezetek hatékonyan közreműködnek akkor, amikor a rendőrség valamilyen okból fokozott ellenőrzést hajt végre bizonyos területen. Végül ennek keretében a közterület-felügyelet hatásköre, hogy részt vesznek a bűnmegelőzési feladatokban, térfigyelő kamerák működtetését végzik, amelyek adatvédelmi és adatkezelési szempontból megfelelő szabályozást kapnak e törvénycsomagban.
Fontos újítás, hogy a közterület-felügyelők bizonyos esetekben az elhagyott gépjárműveket és a közlekedést zavaró gépjárműveket elszállíttathatják, továbbá, hogy saját testi épségük védelmére, kizárólag önvédelmi célból gumibotot használhatnak. A javaslat a gépjármű elszállításával kapcsolatban, a közlekedési törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az üzemben tartó a járműnyilvántartásban jelezze, hogy milyen módon lehet őt a lehető leggyorsabban értesíteni a gépjármű elszállításáról, így akár e-mailcímét vagy sms-elérhetőségét is megadhatja.
A polgárőr szervezetek vonatkozásában újdonság, hogy a rendőrségtől, szintén kizárólag önvédelmi célra gázsprayt igényelhetnek, és elláthatnak a jövőben jelzőőri feladatokat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a polgárőr előbb érkezik egy baleset vagy egy forgalmi akadály helyszínére, akkor ott forgalomirányítást végezhet, illetve az óvodák, általános iskolák környékén - az óvodával, illetve az iskolával kötött szerződés alapján - szintén jelzőőri tevékenységet, forgalomirányítást folytathat.
A rendőrség most is működteti már a közbiztonsági egyeztető fórumokat, amelyek célja továbbra is az, hogy olyan párbeszéd alakuljon ki a rendőrség és a közbiztonságban együttműködő szervezetek között, amely napi kapcsolatot jelent, és a feladatok megvalósításában hatékonyabbá teszik a rendőrséget.
A tervezet tartalmazza a sportról szóló törvény módosítását is, amelynek elsődleges célja a sport huliganizmus visszaszorítása. Egyértelművé teszi a javaslat, hogy a sportesemények lebonyolításáért a szervező felelős, illetve a sportesemények minősítésének szempontjait törvényi szinten határozza meg. Itt főként a kiemelt sporteseményekre gondolok, amelyek biztosítása alapvetően rendőrségi feladat.
A módosítás lényege továbbá, hogy felszámolja a szurkolói anonimitást, ezzel lehetővé téve a rendbontók vagy bűncselekményt elkövetők kiszűrését. Ennek érdekében lehetőség lesz a névre szóló belépőjegyek, bérletek, valamint a klubkártya árusítására, és 2011. július 1-jei hatályba lépéssel a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a kamerákkal való megfigyelés kötelezővé tételét is előírja a javaslat.
A javaslat mindezen törvények vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak módosítása kapcsán felmerült szükséges módosításokat is elvégzi. Célja a hatósági eljárás egységes szabályozásának megteremtése, az eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése. Köszönöm szépen. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az általános vitára bocsátást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Van-e a bizottság tagjainak hozzáfűznivalója, kérdése? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) Tíz. Nem? (Nincs jelzés.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.)
Tíz igen szavazattal, nyolc tartózkodás ellenében a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a megjelenést. A többségi és kisebbségi véleményt majd írásban fogjuk kifejteni, ami nehéz lesz, mivel vita sem volt, de a főtanácsadó asszony majd megoldja ezt a feladatot. Viszontlátásra!
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9318. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Az 5. napirendi pontunk következik, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Először a számozott ajánlásról szavazunk, ez a 9318/28. számú ajánlás.
Üdvözöljük a tárca képviselőjét, Bogár Ágnest és Kőnig Évát. Ki képviseli a kormány álláspontját? (Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bogár Ágnes vagyok.) Üdvözöljük Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes asszonyt a Szociális Minisztérium képviseletében.
Először tehát a kiegészítő ajánlásnál a 31. számú, ifjúsági bizottsági módosító javaslatról szavazunk. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
18 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot.
A 33. számú következik, szintén ifjúsági bizottsági javaslat.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel, 8 nemmel többségében támogatta a bizottság.
34. szintén ifjúsági bizottsági javaslat.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 10 igennel, 8 nemmel többségében támogatta.
35. számú.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel, 8 nemmel többségében támogatta a bizottság.
36.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
10 igennel, 8 nemmel többségében támogatta a bizottság. Köszönjük szépen.
37.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azt is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel, 8 tartózkodással többségében támogatta a bizottság.
39.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt már tárgyalta a bizottság, úgy tudom. Ez a Béki Gabriella-féle javaslat?
ELNÖK: Nem, ez az ifjúsági bizottsági javaslat.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez nálam a 38. elnézést kérek.
ELNÖK: A 38-as Béki Gabriella javaslata, a 39-es az ifjúsági bizottság javaslata, az 54. §át új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, nálam egy olyan példány van, ami fordított számot visel, de nem tudom, miért. Támogatja egyébként a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel, 8 nemmel a bizottság többsége támogatta.
A kiegészítő ajánlástervezetből van még egyetlenegy kiváló módosító javaslat.
BOGÁR ÁGNES főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
8 igennel, 10 nemmel a bizottság többsége nem támogatta, de az egyharmad megvan.
Ezzel be is fejeztük, köszönjük szépen a jelenlétet.
Egyebekben felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy a jövő héten történelmi pillanat következik, mert a Független Rendészeti Panasztestület jelentését először tárgyalja az emberi jogi bizottság, úgyhogy lehet, hogy egy kicsit korábban fogjuk kezdeni a bizottsági ülést, nem egy órakor, hanem fél egykor vagy 12-kor - attól függően, hogy fölkerül-e más is a napirendre a jelentésen kívül -, de erről még egyeztetünk, és mindenkit szeretettel várunk a bizottsági ülésre.
Köszönjük szépen a megjelenést, az ülést bezárom. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 59 perc)
Balog Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika