EMBCB-20/2009.
(EMBCB-143/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. június 9-én, kedden, 13.11 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend ismertetése, elfogadása *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/9584. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) hozzászólása *
Kérdések, hozzászólások, reflexiók *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/9554. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/9553. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi XCI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/9354. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló T/9355. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
1. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám)
(Lendvai Ildikó, dr. Csiha Judit, Mesterházy Attila, Tóbiás József, dr. Avarkeszi Dezső, Gyula Ferencné, Korózs Lajos, dr. Gál Zoltán, Érsek Zsolt, Barabásné Czövek Ágnes, dr. Géczi József Alajos, Farkas Imre, Vécsi István, Földesi Zoltán, Fogarasiné Deák Valéria, Végh Tibor, Arató Gergely, Török Zsolt, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Pál Béla, Burány Sándor, Iváncsik Imre, dr. Schiffer János, Pál Tibor, Gy. Németh Erzsébet, Vitányi Iván, Halmai Gáborné, dr. Nyul István, Botka Lajosné, Kis Péter László, Jauernik István, Tóth Tiborné dr., Dér Zsuzsanna, Ecsődi László, Göndör István és dr. Bárándy Gergely (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
2. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3. A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
7. Egyebek
Elnököl: Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Balog Zoltán (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Szászfalvi László (KDNP) Pettkó Andrásnak (független)
Donáth László (MSZP) megérkezéséig Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Magyar Attila István ügyvéd (Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat)
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Simon Éva politikai szabadságjogok programvezető (Társaság a Szabadságjogokért)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Simon Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kósa Zsanett joghallgató
László Imre jogi asszisztens
Dr. Németh Tibor jogi főosztályvezető (HIT Gyülekezete)
Kópiás Gábor (Héliosz Alapítvány)
Nagy Bercel titkár (Fidesz/KDNP)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP)
Molnár András szakértő (MDF)
Soós Károly szakértő (MDF)
Dr. Gyimesi Zita ügyvédjelölt
Hüttl Tivadar (Társaság a Szabadságjogokért)
Szijj Dóra, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatója
Dr. Pozsgay Gizella ügyvéd (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 11 perc)
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság mai ülését az elnök úr távollétében, az ő megbízásából megnyitom. Tisztelettel köszöntöm önöket.
Kérem, hogy a helyettesítéseken szaladjunk végig. Balog Zoltánt ki helyettesíti? (Ékes Ilona jelentkezik.) Ékes Ilona képviselő asszony. Szászfalvi László alelnök urat ki helyettesíti? (Senki nem jelentkezik.) Őt nem helyettesítik. Donáth László képviselő urat én helyettesítem. Godó Lajos képviselő úr itt van. Lénárt Lászlót Tóth Gyula fogja majd helyettesíteni, ha megjön. Nyakó Istvánt Godó Lajos helyettesíti. Szabóné Müller Tímeát Teleki László helyettesíti. Tóth Gyula képviselő úr jön. Wiener György itt van. Gusztos Pétert (Dr. Wiener György jelzésére:) Wiener György helyettesíti. Bíró Ildikót Pettkó képviselő úr helyettesíti. Ékes Ilona itt van. Farkas képviselő úr itt van. Fazekas Sándor képviselő urat ki helyettesíti? (Közbeszólás: Állítólag jön.) Jön. Varga József itt van. Farkas Flórián képviselő úr itt van. Semjén Zsoltot ki helyettesíti? (Senki nem jelentkezik.) Egyelőre senki. Pettkó András képviselő úr pedig itt van. (Megérkezik Bíró Ildikó.)
Megállapítom, hogy a bizottsági ülés a helyettesítésekkel együtt határozatképes, Bíró Ildikó képviselő asszony is megérkezett. Ezek után a helyettesítéseket a kolléganők pontosan tudják követni.
A napirend ismertetése, elfogadása
A meghívó szerinti napirendi javaslatot terjesztem elő, azzal a módosítással, hogy az előterjesztők tisztelettel azt kérik, mi pedig természetesen méltányolhatjuk, hogy egy másik bizottsági ülés miatt a 4. napirendi pontunk legyen az utolsóelőtti, vagyis az egyebek előtti. Ilyen sorrendben tárgyalnánk a napirendi pontokat. Kérdezem, hogy elfogadja-e a bizottság a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk. (Megérkezik Tóth Gyula.)
Rá is térünk az első napirendi pontunk tárgyalására, amely a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita előtti megvitatása. Tisztelettel üdvözlöm az előterjesztő képviseletében dr. Bárándy Gergely képviselő urat, illetve Papp Imre államtitkár urat, aki a kormányt képviseli. Át is adom nekik a szót az előterjesztőnek, parancsoljon!
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) hozzászólása
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! 97 képviselőtársammal együtt nyújtottuk be az önök előtt fekvő alkotmánymódosító javaslatot, amellyel, hogyha az Országgyűlés elfogadja - és ezért kérem a tisztelt bizottság támogatását is hozzá -, régi adósságunkat törlesztenénk. 1992 óta ugyanis, amikor megszületett az erre vonatkozó alkotmánybírósági határozat, több, egyébként a Magyar Köztársaság által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségünknek nem teszünk eleget.
Ez az alkotmánymódosító javaslat a megszövegezését tekintve is maximális mértékben figyelembe veszi - úgy, ahogy azt egyébként párhuzamos indokolásában Kovács Péter alkotmánybíró úr javasolta a jogalkotónak - a nemzetközi egyezmények szövegét, megszövegezését, fogalomrendszerét. Azt szeretném tehát hangsúlyozni, hogy azok a kifejezések, azok a szakkifejezések és megfogalmazások, amelyek ebben a módosító javaslatban szerepelnek, hűen tükrözik a nemzetközi egyezmények szövegét.
Az alkotmánymódosító javaslat megteremti az alkotmányos lehetőségét annak, hogy a későbbiek során, immár az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelő módon, a büntető törvénykönyvben lehessen szankcionálni a holokauszttagadást, és ugyanígy lehessen szankcionálni a gyalázkodást. Az előterjesztésben szereplő javaslat megoldást nyújt ugyanilyen jellegű problémák vonatkozásában, a gyülekezési jog gyakorlása szintén nem irányulhat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére. Ugyanígy rendelkezik egyébként arról, hogy hogyan érvényesülnek majd ezek az alapjogok az egyesülési jog gyakorlása közben. Illetve kifejezetten felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy büntető jogszabályokban kell szankcionálni az ebben foglalt magatartásokat, tehát ilyen úton kell tiltani.
Egy dolgot szeretnék még hangsúlyozni: azon kívül, hogy nemzetközi jogi kötelezettségünk az ilyen magatartások büntetése, hangsúlyozottan büntetőjogi úton való büntetése az, ami a nemzetközi jogi kötelezettségünk, tehát a polgári jog vagy a szabálysértési jog keretében ez nem megoldható az Európai Unió határain belül. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy az előterjesztést támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Pettkó András jelzésére:) Pettkó András képviselő úr kért szót.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony...
ELNÖK: (Dr. Papp Imre jelzésére:) Bocsánat, elnézést kérek, képviselő úr!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon röviden szólnék, elnök asszony, tisztelt bizottság. A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ne haragudjon, képviselő úr, parancsoljon!
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót, és elnézést kérek.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Átolvasva a benyújtott törvényjavaslatot azt gondolom, hogy a törvényjavaslat lényegében támogatandó és elfogadandó. Én azt jelzem és észrevételezem csupán, hogy szerencsésebb lett volna ezt akár egy négy-, öt- vagy nem tudom hány párti javaslatként benyújtani, és kíváncsian várom a törvényjavaslat általános vitáját, hogy esetlegesen milyen módosítási javaslatok merülnek fel, hiszen én azt láttam és tapasztaltam az elmúlt hetekben, hogy mindegyik frakció nyitott volt arra, hogy valami hasonló törvényjavaslat elfogadásra kerüljön.
Ahogy kezdtem, úgy is fejezem be a hozzászólásomat: talán hogyha közösen tudtuk volna vagy tudták volna a frakciók ezt benyújtani, akkor az általános vitában kevesebb vita lett volna. Úgyhogy én magam kíváncsi leszek az általános vitára, és kíváncsian várom, hogy mi fog történni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Ékes Ilona jelzésére:) Ékes Ilona képviselő asszony, parancsolj!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen. A Fidesz-frakció is támogatja az általános vitára való alkalmasságot, viszont azt már előre szeretnénk jelezni, hogy mi az 1. §-nak az utolsó két sorát tartjuk elfogadhatónak. Úgyhogy ennek ismeretében támogatjuk az általános vitára való alkalmasságot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés, észrevétel, javaslat? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor Bárándy képviselő úrnak adom meg a szót, ha reagálni szeretne.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Először is szeretném megköszönni a vitában elhangzott véleményeket, annál is inkább, hiszen ezek támogató vélemények voltak. Nagyon bízom abban, hogy végül sikerül egy olyan kompromisszumos megoldást találni, amely minden frakció számára elfogadható lesz, ugyanis jelzésértéke lenne annak, hogy ha egy ilyen javaslatot nemcsak a szükséges kétharmaddal, hanem akár egyhangúlag is támogatni tudná az Országgyűlés.
Ékes Ilona képviselő asszonynak a felvetésére a jelen vitában csak annyiban szeretnék reagálni, hogy természetesen erről is lehet tárgyalni vagy beszélni, de akkor szem előtt kell tartanunk azt, hogy Magyarország megint csak nem fog eleget tenni a nemzetközi kötelezettségeinek. Hiszen az 1. § utolsó mondatában szereplő holokauszttagadás - mert ez jelenti a holokauszttagadást, vagy ez rendelkezik a holokauszttagadásról - elfogadása esetén még mindig maradnak olyan kötelezettségei Magyarországnak, amelyeknek eleget kell majd tennie. Én ezért inkább javaslom annak megfontolását, hogy legalább a teljes 1. §-t támogassa minden frakció, és a továbbiakról vitatkozzunk. Köszönöm szépen. (Donáth László megérkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Csak azt szeretném mondani, hogy ha kell előadó, visszamegyek a parlamentbe, és megoldjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, visszatérünk rá. Időközben jelezte a TASZ és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviselője, hogy szeretnének hozzászólni a napirendi ponthoz. Tekintettel arra, hogy az a gyakorlatunk, hogy szót adunk a civil jelentkezőknek, javaslom a bizottságnak, hogy ezt szavazzuk meg. Ki az, aki egyetért ezzel? (Szavazás.) Egyetértünk vele.
Kérdezem, hogy ki kíván szólni. (Dr. Simon Éva jelzésére:) Dr. Simon Éva a TASZ-tól. Parancsoljon!
DR. SIMON ÉVA politikai szabadságjogok programvezető (Társaság a Szabadságjogokért): Köszönöm szépen a szót. Megpróbálok nagyon gyors lenni. Ha jól tudom, a bizottság tagjai megkapták a TASZ álláspontját az alkotmánymódosításra vonatkozóan. Mielőtt az általános vitára való alkalmasságról szavaznak, azt gondolom, egy-két problémakört szeretnénk jelezni azzal kapcsolatban, hogy itt végül is egy alkotmányos alapjogi rendszerben történő változásról kívánnak szavazni. Ha az Országgyűlés elé kerül az alkotmány módosítása, akkor a parlamenti képviselők arról fognak szavazni.
A TASZ is azt gondolja, hogy nagyon súlyos társadalmi probléma merül fel, amire ez az alkotmánymódosítás próbál valamilyen módon választ találni. A gyűlölet-bűncselekmények terjedése, a leginkább romákat érő kirekesztés, szegregáció valóban nagyon súlyos problémát jelent, azonban azt gondoljuk, hogy ennek a társadalmi problémának a megoldása nem az alkotmánymódosítással fog megváltozni, és az alkotmánymódosítás nem is képes egy ilyen jellegű nagyon súlyos társadalmi problémát megoldani. Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság tesztjének a kikerülésére alkalmas egy ilyenfajta alkotmánymódosítás, ami azért nagyon nagy probléma, mert az Alkotmánybíróság éppen arra szolgál, hogy a demokratikus hatalommegosztás útján kontrollálni tudja a jogalkotót, egy ilyen alkotmánymódosítás pedig éppen ezt fogja tudni kikerülni.
Azt gondoljuk, van megoldás, és nagyon sokféle megoldással kellene élni a jogalkotónak ezekre a problémákra vonatkozóan, de ezek közül az alkotmánymódosítás nem megoldás. Több szempontból sem megoldás az alkotmánymódosítás. Egyrészt maga az alkotmánymódosítás, azt gondoljuk, meglehetősen pontatlan. Összemosódnak benne fogalmak, mi a gyűlöletkeltés, mi a gyűlöletre uszítás. Azt gondoljuk, hogy a hatás helyett tartalom alapú szabályozást próbálnak bevezetni, és a gyülekezési joggal, illetve az egyesülési joggal kapcsolatos módosító javaslatok pedig ma már szabályozva vannak. Tehát ezeket teljesen felesleges alkotmányos szintre emelni pontosan azért, mert az alkotmány nem szimbolikus eszközök tárháza, annak normatív ereje van. Minél minimálisabban kell megfogalmazni a szabályokat az alkotmányban, és a büntetőpolitikát nem szabad és nem érdemes az alaptörvény szintjére felemelni. Ezért azt gondoljuk, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés megoldása nem alkotmánymódosítást kíván, és a nemzetközi jogi kötelezettségek sem állják meg a helyüket ilyen módon, tudniillik ha megnézzük a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeket, mind az Európai Unió kerethatározata, amely kivételt enged és egy 4 plusz 1-es feltételrendszert határoz meg, ennek a mai magyar jogi keret már eleget tesz. Ugyanez vonatkozik a New York-i Egyezményre.
Azt gondolom, a hivatkozott nemzetközi egyezmények nem szolgálnak megfelelő alapot arra, hogy ilyen jellegű alkotmánymódosítási javaslat kerüljön az Országgyűlés elé. Ezért kérem a bizottságot, hogy fontolják meg ezeket az érveket, hogy valóban az alkotmányban ilyen jellegű büntetőjogi szankciórendszer bevezetése indokolt-e, vagy tartsuk magunkat azokhoz az alkotmányos alapokhoz, amelyeken a magyar demokrácia és a Magyar Köztársaság nyugszik, és más megoldásokat keressen a jogalkotó, akár büntetőjogi, akár oktatáspolitikai, akár egyéb módon, de az alkotmányos kereteket és az alkotmányban megfogalmazott emberi jogok rendszerét próbáljuk meg a helyi értékükön tartani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Magyar Attila következik a Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviseletében.
DR. MAGYAR ATTILA ISTVÁN ügyvéd (Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat): Először is szeretnénk leszögezni, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat a jelenlegi formájában nem fogadja el, hanem határozottan elutasítja ezt a javaslatot. A TASZ-kollégám már említette, hogy van egy bizonyos kerethatározat, és ez a kerethatározat mindösszesen csak annyit ír elő, hogy az intézkedéseket kell meghozni, amelyek azonban nem lehetnek alkalmasak a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságra vonatkozó alkotmányos elvek korlátozására. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a magyar büntetőjogban ilyen tényállások szerepelnek. Szerepel a népirtás mellett a közösség elleni izgatás, illetve a közösség elleni erőszak bűncselekménye. E bűncselekmények azon cselekmények, amelyeknek büntetőjogi szankcionálása szükséges és tényleg fontos, hogy ne történjenek olyan események, hogy valakit mondjuk roma származása miatt megvernek, illetve nagy nyilvánosság előtt szónokok a roma kisebbség elleni erőszakra uszítsanak, ezek a bűncselekmények között szerepelnek, tehát nincs szükség a meghatározásukra.
A másik: az alkotmánymódosítás kérdésében osztjuk a TASZ véleményét. Az alkotmánymódosítás - mint az alkotmánybírósági kontrollt megkerülő eszköz - számunkra elfogadhatatlan. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány értelmezése sokkal fontosabb, továbbá az alkotmány - mint alaptörvény - alkalmatlan arra, hogy büntető előírásokat szabályozzon, tehát egyetlen bűncselekménynek kötelező büntetendőségét az alkotmány jogszabályilag nem írhatja elő, vagy mostantól az emberöléstől kezdve a rablásig mindent tegyünk be az alkotmányba, ami szerintem abszurd lenne, vagy pedig semmit. Ilyen formában sem látjuk értelmét ennek.
Továbbá megjegyezném, hogy a büntetőjogi eszköz ultimaráció. Valóban a holokauszt tagadása többek között politikailag, emberileg tarthatatlan nézet, de szerintem a történészek köréből írja ki magát az a történész, aki ilyen tarthatatlan nézeteket vall magáénak, viszont a véleménynyilvánítás szabadságába beletartozik az, hogy aki úgy érzi, hogy internetre tarthatatlan nézeteket fel akar tenni, az tegye fel, legfeljebb kirekeszti magát a komoly tudósok és a normális demokrata emberek sorából. Ehhez büntetőjogi rendelkezésre nincs szükség. Európai uniós gyakorlatban valóban Németország és Ausztria szabályozza a holokauszttagadást, hiszen Németország volt az az ország, amely e cselekmények szempontjából igen jelentős.
Előfordulhat, hogy nálunk is ilyen cselekményt büntetőjogilag szabályozzanak, azonban semmiképpen nem alkotmányos úton. Tehát nem alkotmánymódosítás formájában, és véleményünk szerint büntetőjogilag sem feltétlenül szükséges. Bár vannak olyan európai demokráciák, amelyek konkrétan a holokauszttagadást tiltják, mások nem, viszont a gyalázkodás tekintetében egyértelmű, hogy nem lehet olyan szinten az arányosság és a szükségesség követelményét csorbítva a büntetőjogi eszközt mint ultimarációt, vagyis végső eszközt előretéve szabályozni és szankcionálni a gyalázkodás olyan formáit, amelyek nem alkalmasak erőszakra való uszításra. Tehát amennyiben bizonyos sajtótermékek mondjuk teljesen európaiatlan módon és sajnálatos módon gyalázzák például a roma kisebbséget, ez a véleménynyilvánítási szabadság körébe beletartozik - magát írja ki a demokraták sorából az illető. De mindezt büntetőjogilag szabályozni az arányosság és a szükségesség követelményével ütközik, nem beszélve arról, hogy a gyalázkodásnak vannak olyan formái, amelyek nem nagy nyilvánosság előtt, nem médiakörben történnek - kocsmában bizony részeg emberek állandóan gyalázkodnak, a futballhulligánok állandóan sértegetnek másokat. Az ilyen személyek büntetőjogi felelősségre vonása pedig már a demokrácia megsértése és a véleménynyilvánítás aránytalan sérelme lenne. Amúgy a futballdrukkereket ki lehet tiltani a pályáról, amennyiben etnikumok ellen gyalázkodnak, ha a bíró vagy az MLSZ elnöke ellen ezt viszont - zárójelben jegyzem meg - tűrni kellene. Egyelőre ennyi a véleményünk. A fentiek alapján nem támogatjuk, hogy alkotmánymódosítás formájában bármelyik szabályozás a felsoroltak közül megtörténjen. A gyalázkodásnak pedig a büntetőjogi szabályozását is a jelenleginél szigorúbb körben, tehát a közösség elleni izgatáson túl, azt meghaladóan pedig egyáltalán nem támogatjuk. Természetesen helytelenítjük, hogy ha az interneten mondjuk ilyen gyalázkodó iratok jelennek meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság részéről esetleg van-e hozzászólás? (Donáth László jelzésére:) Donáth László képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Sok érdekeset, szépet hallottam. A TASZ szakértője felhívta valamire a figyelmet, amin azóta is töröm a fejem; természetesen elsősorban nyelvileg érdekel, tehát azt szeretném, ha a szakállamtitkár úr elmagyarázná, talán nem csak az én számomra, hogy mi a különbség az uszítás és a... Mit tetszett mondani, mi volt a másik szó? (Godó Lajos: Gyalázkodás.) Nem.
ELNÖK: Nem, az nem.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Két kifejezést említett, ami őszerinte nem tisztázott. (Közbeszólás: Gyűlöletkeltés és gyűlöletre uszítás.) A gyűlöletkeltés és gyűlöletre uszítás fogalmai közötti különbségről szólt, mert ez azért mégis csak fontos. A másik, amire szintén az előterjesztőktől szeretnék választ kapni, analógiás módon, bár a Nemzeti Jogvédő Alapítvány szóvivője indukálta a gondolatot, hogy ha a két kőtáblát, tehát a zsidó tízparancsolat kettős szimbólumát mint Izrael állam alkotmányát fogom fel - ne tessenek rám így nézni, nem vagyok hülye, teológus vagyok -, akkor ebből van levezetve minden további. Márpedig az ötödik parancsolat úgy szól, hogy ne ölj. Más, hogy ennek mifajta neme, módja és egyebe lehetséges, nincs benne, csak azért védi az életet, a másik ember életét, mert a tíz igében benne foglaltatik.
Elképzelhető-e analógiásan mondjuk egy magát kereszténynek valló országban, hogy ezt a zsidó alkotmányt vegye alapul, és bizony ebből vezesse le, hogy miért tűrhetetlen a hazugság vagy más emberek emlékezéshez való jogának az otromba, ahogy a nemzeti jogvédős fiatalember oly gyakran használta: gyalázatos és gyalázkodó semmibevétele. Sőt az ön iránti megbecsülésem jeleként - ha már ezt a fogalmi tisztázást kiprovokálta az én szerény szellemi képességeim igénybevételével - ha azt gondolom, hogy az állam felekezetileg semleges, sem nem zsidó, sem nem keresztény, sem nem vallásos, sem nem ateista, akkor vajon önök mint tudós, jogvégzett férfiak mit gondolnak, tényleg van annak valamilyen tudományos, jogi és etikai relevanciája, ha bármit beírunk az alkotmányba, vagy bármit kihúzunk az alkotmányból. Mert valóban lehetséges, hogy a nemzeti jogvédő fiatalembernek van igaza, aki egy ponton majdnem szót botlott, és "kiírt" helyett "kiirt"-et hallottam a szavaiban.
Kocsmai verekedésnél - ahogy ezt az én hazámban, a Jászságban szokták volt tenni - egy ponton túl bizony úgy intézik a dolgokat, hogy egymást szájon vágják, kidobálják az ablakon, és aki talpon marad, az a legény. Egyébiránt pedig tökéletesen mindegy, hogy a vendéglátó-ipari helyiség háziszabálya mit ír elő a vendégek számára viselkedési minta gyanánt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely képviselő úr, parancsoljon! Utána majd az államtitkár urat is kérem, hogy reagáljon.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Először kérdésre válaszolnék, legalábbis a kérdés azon részére, amely, ha tetszik, a jogvégzettségemhez kapcsolódik, bár erre nyilván azért válaszolok én, mert az államtitkár úrral így beszéltük meg a kérdés feltevése közben.
Az uszítás és a gyűlöletkeltés közti különbség. Én természetesen nem szeretném nyelvészeti szempontból összehasonlítani ezt a két szót, de össze tudom hasonlítani a joggyakorlatban és az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakult szempontrendszer alapján. E szerint a gyűlöletkeltés egy sokkal tágabb fogalom, mint a gyűlöletre uszítás. A gyűlöletre uszítás akkor valósul meg, hogyha nem csupán a gyűlölet felkeltésére törekszik valaki, hanem abszolút érzelmi alapon és az érzelmekre hatni kívánva tevékeny magatartásra hív fel. Ezt az Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági határozatokban, azt hiszem, háromban is, '99-ben, 2004-ben és 2008-ban határozta meg. A gyűlöletre uszítás tehát akkor valósul meg... És itt kapcsolódok a közösség elleni izgatáshoz is, és ez átvezet már egy másik kérdéskörhöz, nevezetesen hogy van-e már az ilyen társadalmi problémákra jogi megoldás, vagy nincs. Tehát az uszítás, a közösség elleni izgatás, aminek az elkövetési magatartása a gyűlöletre uszítás, akkor valósul meg, hogyha valaki tevékeny gyűlöletre, tevékenységre hív fel népcsoportok ellen, akkor tehát, hogyha egyszerűen gyalázza őket, és az emberi méltóságukat sérti, a becsületükbe tapos, akkor ezt a magyar jogrendszer legálisnak ismeri el, a gyűlöletre uszítás tehát csak abban az esetben valósul meg, hozzátéve azt is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla legutóbb e tárgykörben hozott döntése még tovább szűkíti. Én többször mondtam, és most is mondom, hogy az én meglátásom szerint törvénysértő módon hozta meg azt az ítéletet, amely arról szól, hogy csak akkor lehet a közösség elleni izgatás tényállását megállapítani, ha és amennyiben a hallgatóságban kialakulhat, ha reális veszélye van annak, ha bizonyíthatóan reális veszélye van annak, ha megvan a lehetősége, a közvetlen lehetősége annak, hogy a felhívás eredménnyel is jár, tehát a csoportok megtámadása realizálódik.
Én azt gondolom, egy plusz tényállási elemet követelt meg az ítélőtábla, amikor ezt a döntését meghozta, és az egyébként alaki bűncselekményből eredmény-bűncselekményt kreált. De az tény, hogy ma ennek a döntésnek az alapján ítéli meg az ügyészség is és ítélné meg a bíróság, ha egyáltalán bármi ilyen cselekmény eljutna oda az utóbbi néhány évben, ennek alapján ítéli meg azt, hogy a törvényi tényállása a közösség elleni izgatásnak megvalósult-e. Nyilván ehhez képest a gyűlöletkeltés - mivel ennek még nem alakult ki a bírói gyakorlata, hiszen fölösleges is lett volna, mert nincs olyan bűncselekmény, amely ezt követelné meg - biztos, hogy egy ennél sokkal tágabb fogalom. De lehet, hogy a TASZ képviselője meg fog e vonatkozásban cáfolni. Én ilyenről nem tudok.
A hozzászólások vonatkozásában, azokra szeretnék egy párt szóban reagálni.
Nem az alkotmánymódosítás a megoldás. Hát akkor micsoda? Hát akkor micsoda?! Háromszor vagy négyszer próbálta meg a jogalkotó azt, hogy az ilyen jellegű cselekményeket alkotmánymódosítás nélkül, a büntető törvénykönyvben szabályozza. Meggyőződésem az, hogy ha a gyalázkodás esetében ez nem járt sikerrel, akkor a holokauszttagadás esetében még kevésbé fog sikerrel járni, mert az a meggyőződésünk előterjesztőként, hogy a holokauszttagadás, tekintettel arra, hogy az emberi méltóságot még csak nem is közvetlenül, hanem közvetetten sérti, nem közvetlenül a kijelentéssel sértem meg a sértett emberi méltóságát, hanem egy emlék felidézésével, ami által megsérül az ő emberi méltósága, még kevésbé felelne meg a szükségesség és arányosság tesztjének, amelyet az Alkotmánybíróság alkalmaz az ilyen jellegű tényállások megítélésénél. Akkor tehát visszakérdezek: ha nem az alkotmánymódosítás, akkor micsoda?
A kérdés az, hogy akarjuk-e az ilyen magatartást bűncselekménnyé nyilvánítani, vagy nem akarjuk bűncselekménnyé nyilvánítani. Nekem meggyőződésem, hogy kell. Kell, mert egyrészt nemzetközi kötelezettségünk van rá, és nem az itt felhívott uniós kerethatározat, mert az valóban egyébként jórészt Magyarország kérésére - amire én nem lennék olyan nagyon büszke - engedi meg azt, hogy akkor tegyen csak eleget ennek a kötelezettségének egy ország, hogyha az az alkotmányos rendjével összhangban van, hanem egyéb, sokkal korábban aláírt és ratifikált nemzetközi egyezmények.
Szerepel egyébként ennek a felsorolása az indítványunkban. Mondok a tisztelt bizottság számára ilyet. Ilyen az 1969. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, ilyen az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 21. ülésszakán 1966. december 16-án elfogadott polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya például. Ezek pedig kötelezővé teszik.
Nagyon tisztelem a TASZ képviselőjének az álláspontját, amikor azt mondja, hogy szerinte ezek az egyezmények sem teszik kötelezővé. Én mindazonáltal illő tisztelettel jobban bíznék az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának a véleményében, amely viszont azt mondja, hogy kötelező, és jobban bíznék a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság véleményében is, amely szintén azt mondja, hogy kötelező, és többször marasztalta el, legutóbb, néhány hónappal ezelőtt az Európa Tanács ECRI bizottsága Magyarországot azért, hogy ezeknek a kötelezettségeknek nem tesz eleget. Mindenki számára hozzáférhető a jelenség, vagyis a jelentés - bocsánat -, egyébként sajnos a jelenség is.
Az alkotmánymódosítás nem ördögtől való, az az Országgyűlés alkotmányozó hatalmának a gyakorlása, nem az alkotmánybírósági határozatok megkerülésére szolgál, hanem egy igenis alkalmazandó eljárás akkor, amikor a társadalom olyan irányban fejlődik, hogy sajnos az alaptörvényhez is kénytelenek vagyunk hozzányúlni. Nem akarok visszaélni a bizottság türelmével, egy-másfél percet kérek még. Azt gondolom tehát, hogy ha jelentősen változik a világ, akkor változniuk kell a jogszabályoknak is. Igen, akár az alkotmánynak is. Ha az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos húsz éve begyöpösödött álláspontját legalább hajlandó lett volna felülvizsgálni, akkor lehet, hogy erre nem lenne szükség. De sajnos nem tette meg, annak ellenére egyébként, hogy három alkotmánybíró ezt az utolsó határozatában javasolta, nyilván a javaslat megtárgyalásának a fázisában is javasolta a testületnek.
Magyar Attila volt évfolyamtársam felvetéseire reagálva, az Alkotmánybíróságban nem büntető jogszabályokat alkotunk. Az alkotmány az alkotmányos alapját teremti meg annak, hogy később büntető jogszabályokat lehessen alkotni ugyanúgy, ahogy - hadd éljek az ön példájával - az emberölés ilyen formában benne van az alkotmányban. Benne van annak a tilalma azzal, hogy az élethez való jogot minden más alapjognál fontosabbnak ismeri el, és ez teremti meg az alapját annak, hogy például nem lehet a Btk.-ban halálbüntetést alkalmazni, és ez teremti meg az alapját annak, hogy az emberölés mindenféle formáját szankcionálni kell a Btk.-ban. Ugyanez történik ezzel a módosítással az előterjesztés kapcsán is.
Részeg emberek gyalázkodnak - erre utalt Donáth képviselőtársam is. Igen, részeg emberek randalíroznak, hogy ezt nem kellene büntetőjogi úton szankcionálni. Igen, részeg emberek valóban verekednek is a kocsmában, aztán az mégis van szabályozva büntetőjogi úton. Részeg emberek, akik nem tudnak magukról, késelnek a kocsmában, mégis bebörtönzik őket, mégis van rá Btk.-szabály. Nem börtönnel kívánom fenyegetni először az ilyen magatartást elkövetőket. Azt szerettem volna illusztrálni ezzel a példával, hogy attól, hogy valaki részeg, és a kocsmában tartózkodik vagy a focimeccsen, még megvalósíthat büntető törvénykönyvbe ütköző magatartást, és igenis ezt szeretnénk megteremteni. Szeretnénk megteremteni és meghonosítani azt a szemléletváltást is Magyarországon, ami már réges-régen megtörtént az Európai Unióban, hogy nem védi a véleménynyilvánítást annak tartalmára tekintet nélkül az alkotmány, hanem igenis tekintettel van annak a tartalmára. Ezt utolsó ítéletében és döntésében tíz éven belül egyébként elismerte az Emberi Jogi Bíróság is Strasbourgban. Hosszan tudnék még róla beszélni. Ha további kérdés van, megteszem.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Donáth képviselő úr elvi kérdésére, illetve a társadalmi szervezetek által elmondottakra mondanám, hogy az alkotmány a jogrendszer iránytűje, alaptörvény. Kifejezi azokat az értékeket, amelyeket az alkotmányozó időszerűnek tart. Az alkotmánymódosítás tehát önmagában nem csodaszer. Én azt örömmel hallgattam, hogy valamennyi politikai erő úgy nyilatkozott, hogy a közbeszéd tárgyában szereplő kérdés tekintetében gondolkozik azon, hogy az alkotmányt módosítsa. Ez az alkotmányozó feladat- és hatáskörébe tartozik.
Ami elhangzott a Nemzeti Jogvédő Alapítvány részéről, az a hatalommegosztás teljes félreértése. Az alkotmányértelmezés mint kategória nem erre való jogintézmény. A magyar Alkotmánybíróságnak absztrakt és konkrét alkotmányértelmezési jogköre is van. A magyar Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy az absztrakt alkotmányértelmezéssel nem él. Konkrét alkotmányértelmezést folytat csak abban az esetben, ha törvényben meghatározott személyi kör kéri ezt az Alkotmánybíróságtól, az alkotmány konkrét rendelkezése valamely konkrét alkotmányjogi probléma kapcsán jön elő, és a válasz, amit az Alkotmánybíróságnak meg kell adnia, magából az alkotmányból bármely más jogszabály közbejötte nélkül levezethető. Ez egy nagyon szigorú és szűk teszt a konkrét alkotmányértelmezés tekintetében, és ez nem egy vagylagos út. Az alkotmányozó, ha úgy ítéli meg, hogy mint törvényhozó nem boldogult, és nem talált olyan törvényhozási választ bizonyos kérdésekre, akkor fordulhat az alkotmányhoz, az alkotmányozói hatáskörében az alkotmány valamennyiünket kötelezi, az Alkotmánybíróságot is.
Ami pedig a rendszerszerűséggel kapcsolatos kritika, a magyar alkotmány ismer ma olyan fogalmakat, amelyek nem biztos, hogy valók egy alkotmányba, de akkor is az alkotmány részei, szerepel benne többször a tilos kifejezés, szerepel benne a "szigorúan bünteti" formula is, tehát még csak arról sincs szó, hogy a szocialista képviselők által előterjesztett javaslat a ma hatályos alkotmány szerkesztésmódján, nyelvi fordulatain túlterjeszkedne. Összességében azt tudom ajánlani, azt tudom felajánlani, hogy a kormány részéről - amennyiben az általános vita lezárul - bármilyen szakmai segítséget megadunk ahhoz, hogy az alkotmányi szöveg az alkotmány egészét tekintve koherens legyen, és képes legyen azt az iránytűi szerepet betölteni, amire az alkotmány való. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, szavazhatunk. Kérdezem tisztelettel, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a benyújtott törvényjavaslatot. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Dr. Bárándy Gergely: Én köszönöm a tisztelt bizottságnak.)
Előadót kell választanunk. (Jelzésre:) Donáth László képviselő úr lesz a bizottság előadója.
Államtitkár urat viszont kérjük tisztelettel... (Dr. Papp Imre: Maradok. - Derültség.) Köszönöm szépen.
Módosító javaslatok megvitatása
A 2. napirendi pontunk a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Az ajánlás ott van mindenki előtt. A bizottság hatáskörébe tartozó javaslatokat fogjuk tárgyalni.
Az 1. ajánlási pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványa.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Senki sem jelentkezett. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat tartózkodó szavazat. A bizottság támogatja.
A 2. számú javaslat következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Tíz igen szavazattal, hat nem szavazat ellenében a bizottság támogatja.
A 3. pont következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Közbeszólás: Ez melyik?) Répássy Róbert képviselő úr módosító javaslata, amelyet a kormány tehát nem támogat. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság hat igennel és tíz nemmel nem támogatja, de az egyharmada támogatja.
A 4., a 6., a 7. és a 8. pontok összefüggő javaslatok.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Teleki László: Kié a javaslat? Azt mondjuk hozzá!) Mondom, igen, ez Répássy Róbert képviselő úr módosító javaslata. A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság hat igennel és 10 nemmel nem támogatja, a bizottság egyharmada támogatja.
Az 5. és a 14. pont dr. Balogh László és dr. Bárándy Gergely javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság tíz igennel és hat nemmel támogatja.
A 9. pont Balog Zoltán elnök úr javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 10. pont ugyancsak Balog Zoltán elnök úr javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság hat igennel és tíz nemmel nem támogatja, de több mint egyharmada támogatja.
A 11. pont Hankó Faragó Miklós javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság hat igennel és tíz nemmel nem támogatja, de több mint egyharmada támogatja.
A 12. pont Bárándy Gergely javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Mi támogatjuk, tíz igennel és hat tartózkodással a bizottság támogatja.
A 13., a 15. és a 16. pont következik, amelyek ugyancsak Bárándy Gergely módosító javaslatai.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
A következő napirendi pont a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, itt ugyancsak a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása következik. Az ajánlás kézben van, mind a három módosító javaslatot tárgyalnunk kell.
Az 1. ajánlási pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság hat igennel és tíz nemmel nem támogatja, az egyharmada támogatja.
A 2. pont ugyancsak Hankó Faragó képviselő úr javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Köszönöm szépen, ezen a napirendi ponton is túl vagyunk.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
A következő napirendi pont nem a közbiztonság, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi XCI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. A kormányt itt is az államtitkár úr képviseli. Az ajánlás mindenkinek a kezében van.
Az 1. pont Ecsődi László, Földesi Zoltán és dr. Gál Zoltán módosító indítványa. (Közbeszólások: Nem, az alkotmányügyi bizottság javaslata!) Bocsánat, mit nézek én? (Közbeszólások: A másikat! - Az elnök dr. Arczt Ilonával egyeztet.) Igen, megvan.
Az 1. pont tehát az alkotmányügyi bizottság javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és hat tartózkodással a bizottság többsége támogatta.
A 2., a 15. és az 54. pontok összefüggenek egymással. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az 5., a 6. és a 7. pontok ugyancsak összefüggenek.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
A 9., a 8., a 10. és a 11. pontok ugyancsak összefüggenek.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 12. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság.
A 13. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 17. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és hat nemmel a bizottság többsége támogatja.
A 20. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 23. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és hat nemmel a bizottság többsége támogatja.
A 26., a 24., a 25., a 27., a 28., a 29., a 30., a 32. és a 33. ajánlási pontok összefüggő indítványok.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valamennyit támogatjuk.
ELNÖK: Valamennyit támogatja a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és hat tartózkodással a bizottság többsége támogatja.
A 34. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság tíz igennel és hat nemmel támogatja.
A 39., a 37., a 38., a 40., a 64. és a 66. pontok összefüggenek.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valamennyit támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Egy pont van még hátra, a 41-es.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 41-est támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Köszönöm szépen, akkor ez is rendben van.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása következik.
Az 1. pont az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 2. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság szintén egyhangúlag támogatja.
A 3., a 4. és az 5. pont egyben tárgyalandó.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 6. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 7. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? A bizottság egyhangúlag támogatja.
Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Dr. Papp Imre: Köszönöm. - Dr. Papp Imre távozik.)
Most következik a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Egy kis türelmet kérünk szépen, azonnal el tudjuk kezdeni.
Addig is kérdezem, hogy az egyebekben van-e valakinek valami bejelentenivalója. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor most egy rövid időre felfüggesztjük a bizottság ülését, már csak egy napirendi pont tárgyalása van hátra. Egy kis türelmet kérek szépen. (Rövid szünet.)
Módosító javaslatok megvitatása
Folytatjuk a bizottság ülését a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megtárgyalásával.
Üdvözlöm tisztelettel dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető asszonyt. Ön mondja nekünk a kormány vagy a tárca álláspontját. Az ajánlás mindenkinek a kezében van. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat vitatjuk meg.
Kezdjük az 1., a 2. és a 6. ajánláspontban szereplő javaslatokkal! Az egymással összefüggő módosító javaslatokról kérdezem az álláspontjukat.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tárcaálláspontot tudok mondani, kormányálláspontunk nincs. Az 1., 2. és 6. pontra vonatkozó javaslatokat a tárca támogatni javasolja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A következő a 3. számú javaslat, amely dr. Orosz Sándor, dr. Gál Zoltán és mások javaslata.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Köszönöm. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 4. számú javaslat következik, amely dr. Lázár János javaslata.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 4. számú javaslatot nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság hat igen szavazattal, tíz nem szavazat ellenében nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az 5. pont következik, amely dr. Orosz Sándor, Gál Zoltán, Herbály Imre javaslata.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság tíz igen szavazattal, hat nem szavazat ellenében támogatta.
A 7. számú javaslat következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: Gusztos Péter és Hankó Faragó Miklós képviselők módosító javaslatáról van szó. Gusztos képviselő urat helyettesítjük.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Helyettesítem, de nem kaptam semmilyen felhatalmazást. (Farkas Flórián: Koalíciós társ.) Nem koalíciós társ, hanem a kormányt kívülről támogató párt, amely fogalom ismert a politológiában.
ELNÖK: Akkor kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Egy igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Senki nem jelentkezett. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenöt tartózkodás. A bizottság nem támogatta. A bizottság egyharmada sem támogatta.
A 8. pont következik, amely ugyancsak Gusztos Péter és Hankó Faragó Miklós javaslata.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság több, mint egyharmada - hét igen szavazattal, kilenc nem szavazat ellenében - támogatta.
A 9. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igen szavazattal, hat nem szavazat ellenében a bizottság többsége támogatta.
A 10. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 11. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Hat igen szavazattal, tíz nem szavazat ellenében a bizottság többsége nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 12. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Gusztos és Hankó képviselő úr javaslatáról van szó. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Hét igen szavazattal, kilenc nem szavazat ellenében a bizottság több, mint egyharmada támogatta, de a többsége nem.
A 13. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Lázár képviselő úr javaslatáról van szó. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 14., 15. és 17. pontban szereplő javaslatok összefüggnek.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mindhármat támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is egyhangúlag támogatja.
A 16., és a 18. pont következik, amelyek Lázár János képviselő úr javaslatai.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Hat igen szavazattal, tíz nem szavazat ellenében a bizottság több, mint egyharmada támogatta.
A 19. pont következik, amely a sportbizottság javaslata.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igen szavazattal, hat tartózkodás mellett a bizottság többsége támogatta.
A 20. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ugyancsak a sportbizottság javaslatáról van szó. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Senki sem támogatja. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 21. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Hat igen szavazattal, tíz nem szavazat ellenében a bizottság többsége nem, de több, mint egyharmada támogatja.
A 22. pont Gusztos Péter és Hankó képviselő úr javaslata.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Hét igen szavazattal, kilenc nem szavazat ellenében a bizottság több, mint egyharmada támogatja.
A 23. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége tíz igen szavazattal, hat tartózkodás mellett támogatja.
A 24. pont következik.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igen szavazattal, hat tartózkodás mellett a bizottság többsége támogatja.
A 25., 26. pont Ecsődi, Földesi, dr. Gál javaslatai.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igen szavazattal, hat tartózkodás mellett a bizottság többsége támogatja.
Más javaslatról nem kell szavaznunk. Nagyon szépen köszönöm, főosztályvezető asszony. Lezárom e napirendi pont tárgyalását.
Az "Egyebek" napirendi ponton is túlvagyunk.
Köszönöm szépen a részvételüket. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 07 perc)
|
Fogarasiné Deák Valéria |
Jegyzőkönyvvezetők: Molnár Emese és Vicai Erika