EMBCB-24/2009.
(EMBCB-147/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. június 23-án, kedden, 14 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló megvitatása *
Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter tájékoztatója *
Dr. Nagy Ádám elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa) tájékoztatója *
További kérdések és válaszok *
Szavazás a beszámoló elfogadásáról *
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. május 25-ei ülésnapján elfogadott, "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról" szóló törvény (Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján) *
Dr. Szabóné Müller Timea, a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottsága elnökének beszámolója az albizottság tevékenységéről *
Dr. Szabóné Müller Timea, a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottsága elnökének beszámolója *
1. A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló megvitatása
Előadó:
Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter
2. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. május 25-ei ülésnapján elfogadott, "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról" szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/9318/41. számon került iktatásra)
(Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján)
3. Dr. Szabóné Müller Timea, a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottsága elnökének beszámolója az albizottság tevékenységéről
4. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP) távozása után
Teleki László (MSZP) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Tóth Gyulának (MSZP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter
Dr. Nagy Ádám elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Bécsy Etelka főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Fekete István mb. osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szablics Bálint mb. osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Básti Judit tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gömöri Ágnes fogalmazó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Lebovits Gábor ügyvezető igazgató (ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kht.)
Galyorné Molnár Ágnes (ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kht.)
Dr. Tóth Zsófia tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nemoda István főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Győrffy Zsuzsa jogi referens (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Lápossy Attila jogi referens (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Zeller Judit jogi referens (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Kelemen Béla titkár (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa)
Soltész Anikó munkatárs (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa)
Till Roland főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gesztei László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szendrák Csilla vezető (Országgyűlés Civil Irodája)
Gyökeres Zoltán István tag (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa)
Pappné Farkas Klára igazgató (ET Könyvtár)
Barabás Emese tag (Nemzeti Civil Alapprogram Tancása)
Kopiás Gábor (Héliosz Alapítvány)
Kósa Zsanett politológus joghallgató (ELTE Jogtudományi Kar) gyakornok
Szijj Dóra hallgató (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 5 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán, Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Teleki Lászlót Szabóné Müller Timea, Gusztos Pétert Tóth Gyula, Fazekas Sándort Bíró Ildikó, Varga Józsefet Farkas Flórián, Semjén Zsoltot pedig Ékes Ilona helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el a napirendet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta.
A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló megvitatása
1. napirendi pontunk a Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló megvitatása. Köszöntöm Herczog László miniszter urat, aki a minisztérium beszámolóval kapcsolatos álláspontját fogja ismertetni. Miniszter úr, öné a szó.
Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter tájékoztatója
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Bizottság! A beszámoló főbb megállapításaihoz szeretnék néhány kiegészítést, megjegyzést tenni. Ezeket nyolc pontban foglalnám össze.
1. Az NCA ötéves működése, így a 2008. évi eredménye alapján is elmondható, hogy az NCA nyílt pályázati rendszere, a pályázati kiírások széles körű ismertsége és az azokhoz való hozzáférés a civil testületi döntési mechanizmus révén a pályázók, az érintettek igényeinek jobb becsatornázását képes biztosítani, mint más pályázati rendszerek. Ez egyértelmű pozitívum.
2. Az NCA stabilitását jellemzi a kollégiumi struktúra, az évenkénti forrásmegosztási arányok állandósága, az évenkénti szakmai pályázati kiírások céljai, a tanácsi támogatási elvek csaknem változatlansága, ami szintén a rendszer megszilárdulását, beágyazottságát bizonyítja. Ugyanakkor a pályázatok benyújtását, illetve a támogatási szerződésben foglaltakkal való elszámoláshoz kapcsolódó hiánypótlások szintjét az öt év alatt nem sikerült 50 százalék alá szorítani.
3. Az NCA testületeinek tevékenységével kapcsolatosan megállapítható a folyamatos, tervszerű működés. 2008-ban a Tanács a kezelő és a kollégiumok összehangolt munkájának köszönhetően a pályázati kiírások, a támogatási szerződéskötések, illetve utalások, a Tanács forrásmegosztásai a kollégiumok döntéseinek megfelelően és a kezelővel egyeztetett ütemezés szerint történtek.
4. A kezelő - korábban az ESZA Kht., ma már nonprofit kft. - 2008. évi tevékenységében kiemelendő az ügyfelek kiszolgálásának felgyorsulása, ami az elektronikus pályázatkezelő rendszernek, az ügyfélszolgálat szakmai színvonalának, a pályázók rendelkezésére bocsátott új útmutatóknak és az információs napok hatékonyságának köszönhető.
5. A minisztérium 2008-ban is átvállalta a pályázóktól az internetes pályázatkezelő-használathoz szükséges regisztrációs és használatidíj-fizetési kötelezettséget. Ez közel 30 millió forintot jelentett.
6. A 2008. év kiemelkedő eseménye volt az NCA-törvény módosítása, amelyet közel kétéves jogalkotási előkészítő munka előzött meg. A törvény módosítása további jogalkotási munkát indukált. 2009-ben szabályozásra került a testületek díjazása, a beszámolás szempontrendszere, illetve az NCA nyilvánossága. E tekintetben a minisztérium a nyitott jogalkotásra vonatkozó valamennyi kötelezettségének eleget tett, és természetesen eleget tesz a jövőben is.
7. A 2008. évi civil jelöltállítás és a 2009. évi elektori gyűlések lebonyolításának eredménye, hogy az NCA harmadik ciklusára, a 2009-től 2012-ig terjedő időszakra 95 személyében új és 36 korábbi, az ismétlésből nem kizárt döntéshozó került megválasztásra az NCA testületeibe.
8. A 2008. évi eredmények, illetve az ötéves működés tapasztalatai alapján levonható az a következtetés, hogy az NCA-törvény beváltotta azt a legfontosabb célját, hogy a civil szervezeteket a működési költségeik támogatása révén erősítse meg, ugyanakkor a törvény még számos lehetőséget kínál a rendszer továbbfejlesztésére, így a közhasznú tevékenységek, a pályázati önrészek és a visszatérítendő támogatások konstrukciójának kidolgozása új lendületet adhat a civil szervezetek fejlődése, társadalmi szerepvállalása terén.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen, miniszter úr. Most pedig megadom a szót Nagy Ádám úrnak, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa elnökének.
Dr. Nagy Ádám elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa) tájékoztatója
DR. NAGY ÁDÁM elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Harmadszor ülhetek önök előtt, valószínűleg én vagyok itt az egyik leggyakoribb szereplő, de ez az érdeklődés nyilván nem nekem szól, hanem az NCA elismerése. Jó lenne, ha ez a kapcsolat a jövőben még intenzívebb lenne. Mi is szoktunk üléseket tartani, s ha néha vendégül láthatnánk önöket, az külön megtiszteltetés lenne.
Azért vagyunk nehéz helyzetben, mert a 2008-as évet még nem mi jegyeztük, de a beszámolót már az új tanács készítette a minisztérium számára. A beszámolót egyeztettük az NCA Tanácsának előző elnökével.
Az új Tanács más tapasztalattal, más tudással, más típusú hozzáállással kezdett neki a munkának, de a szereplők - az NCA testületei, a minisztérium és a kezelő - között még van egy nagyfokú szerepkeresés a tekintetben, hogy mi is volt a jogalkotó szándéka és abból mi teljesült, hogy ez a pénzalap arra szolgál-e, hogy egy civilek által irányított és alapvetően civil döntéshozatalra alapozott rendszer legyen-e vagy fejezeti kezelésű előirányzat. Ebben a szerepkeresésben még mi magunk is intenzív részesek vagyunk. Ez azonban nem az előző évhez kapcsolódik, hanem a jelenlegi állapothoz.
A 2008-as beszámolóhoz csak annyit tudok hozzátenni, hogy az NCA testületei felől a beszámoló kapcsán engem terhel a felelősség, annak ellenére, hogy nem mi voltunk a beszámolási folyamat alkotó részesei.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. A jelentést az NCA Tanácsa készíti el, de a minisztérium továbbítja hozzánk. A bizottság tagjai közül ki kér szót? Pettkó András képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! A beszámolóból is és az imént elhangzottakból is egyértelműen látszik, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramnak a törvény általi létrehozása jó politikai döntés volt.
A törvény szerint előfinanszírozási rendszerről van szó. A bizottság tagjai annak idején nagyon sokat vitatkoztak a szándékokról, arról, hogy a kis szervezeteket erősítsük és az országosakat vagy a középkategóriájúakat ne annyira támogassuk, illetve hogy minél több pénz kerüljön vidékre és ne a budapesti vízfej ossza el a pénzt. Ezek a célok csak részben valósultak meg. Sajnálatos, hogy egy előfinanszírozási rendszer esetében a pályázók többségéhez csak akkor érkezik meg a pénz, amikor már el kell számolni. A többhónapos késés iszonyú problémát jelent a szervezeteknek. Azt pedig ennyi év után egyenesen nevetségesnek tartom, hogy a minisztérium, a kezelőszerv és a Tanács tagjai egymásra mutogatnak, hogy ki a hibás. Az új Tanács felállásával úgy kellene megújítani a rendszert, hogy az alapvető cél, az előfinanszírozás meg tudjon valósulni.
Nagyon sok esetben persze maguk a civil szervezetek is hibásak, hiszen - mint az imént hallottuk - még mindig több mint 50 százalék fölött van a hibásan benyújtott pályázatok aránya, de sok olyan esetről is értesülök, amikor értelmetlen dolgokba köt bele az ESZA Kht. Ha például egy papíron három bélyegző van, akkor azt kifogásolják, hogy miért nem négy van rajta. Tudom, hogy közpénzről van szó és így minden fillérre oda kell figyelni, de akkor is túl nagy a bürokrácia, amikor jelentéktelen hibáról van szó.
Azt is át kellene tekinteni, hogy a rendszer mennyi pénzt költ magára, hogy lehetne azt még egyszerűsíteni és minél több pénzt a civil szervezeteknek visszaforgatni. E tekintetben még a Tanácsnak is és a minisztériumnak is van tennivalója.
Régi vesszőparipám, hogy egy önálló számlát kellene létrehozni. Ha az NCA Tanácsa alatt lenne ez az összeg, akkor a civil szervezetnek kamatozna. Gondoljanak bele, ha ezen a számlán mindig lenne 1-2 milliárd forint, az éves szinten hány száz millió forintot jelenthetne a civil szervezetek számára! Az állam számára semmit sem jelent, mert nem kamatozik, a civilek számára viszont nagyon sok pénzt jelentene.
Én magam nem értek egyet a törvény ez évi változásával, minek következtében a nagykuratóriumban egyetlenegy régi tag sem maradt. Ezt én elég szomorúan fogadtam, de majd meglátjuk, hogy az új csapat 2009-ben mit tud csinálni. A megújulás általában jó, de fontos, hogy maradjanak olyan régi emberek is, akik tovább tudják vinni azokat az elképzeléseket, amelyeket a régi Tanács tagjai több órás viták után megfogalmaztak. Kíváncsian várom, hogy amikor egy év múlva is itt ülünk, milyen beszámolókat hallunk a 2009-es munkáról, megvalósul-e az előfinanszírozás, időben lesznek-e kiírva a pályázatok és nem kötnek bele minden apró-cseprő dologba. Persze amibe muszáj, abba bele kell kötni. Kíváncsian várom, hogy ezek a dolgok megvalósulnak-e az új Tanácsban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): 2009 februárjában az Élet és Irodalomban megjelent egy cikk, amely arról szólt, hogy Prácser Lászlóhoz, az NCA egyik kollégiumának tagjához hogyan nyújtottak be egyes hozzáköthető civil szervezetek pályázatot és fiktív számlákkal igazolva nyertek el milliókat nem létező programokra. Az NCA Tanácsának egyes tagjai vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben, amely ugyan már lezárult, de az ellenőrzési jelentés hivatalosan nem nyilvános. Ismeri-e miniszter úr azokat a sajtócikkeket, amelyek arról szólnak, hogy egyes civil szervezeteken keresztül több tízmillió forintot csaltak ki az NCA-ból fiktív programokra? Miért nem miniszter úr indított vizsgálatot a Prácser-üggyel összefüggésben, miért az NCA Tanács tagjainak kellett ezt kezdeményezni? Ismeri-e miniszter úr a vizsgálat megállapításait? Mit tartalmaz ez a vizsgálati jelentés? A minisztérium miért nem kezdeményezett ügyészségi vizsgálatot a pályázati pénz visszakövetelése érdekében a Prácser-ügyben érintett civil szervezetekkel szemben? Más civil szervezeteket apró késésekért évekre kizárnak a pályázati lehetőségből, ezek a szervezetek pedig több millióval adósak. Információim szerint vannak más olyan civil szervezetek is, amelyek adósságuk ellenére részt vehetnek az újabb pályázatokban. Várom megtisztelő válaszát.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szabóné Müller Timea!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): A tavalyi év legnagyobb volumenű munkája a választás levezénylése volt. A bizottságban már többször is volt erről szó, de amikor a tavalyi évet értékeljük, érdemes megjegyezni, hogy a minisztérium nagy civil szervezeti bejelentkezés mellett is gördülékenyen vezényelte le ezt a folyamatot. Ehhez szeretnék gratulálni.
Amint Pettkó András képviselő úr elmondta, a Tanácsban egyetlen régi tag sem képviseli a folytonosságot. Nos, a civilek maguk döntöttek úgy, hogy az új Tanácsnak ne legyen olyan tagja, aki az előző Tanácsnak is tagja volt. Talán szerencsésebb lett volna, ha egy-két régi motoros is bent marad, de a törvény által biztosított választás szűk kereteket szabott nekik.
A minisztérium tervez-e tenni bármit annak érdekében, hogy a civil szervezetek részére a adminisztráció egyszerűsödjön? Nagyon sok jelzést kapunk, hogy a kis civil szervezeteknek gondot okoz az adminisztráció bonyolultsága. Bár ha a hazai pályázatok teljes spektrumát nézzük, azt látjuk, hogy az NCA-ban egy nagyon jól kezelhető és használható internetes rendszer áll rendelkezésre, de addig, amíg olyan észrevételek érkeznek, hogy ezt egyszerűsíteni kellene, újra meg újra fel kell tenni a kérdést: mit tehetünk a civil szervezetek életének egyszerűsítése érdekében.
A képviselő asszony által felvetett ügy megjárta az NCA Tanácsát is és a sajtót is, és mindannyiunkban sok kérdőjel van azzal kapcsolatban, hogy valójában mi történt és mi lesz ennek a következménye. Amikor tudomást szereztünk róla, az MSZP által delegált bizottsági tag vizsgálatot kezdeményezett és megpróbáltuk elérni, hogy semmiféle olyan visszaélés ne legyen, ami az egész rendszerre árnyékot vethet. Mindenki abban érdekelt, hogy ha valamilyen kérdésben visszaélést vagy szabálytalanságot lát, az járja meg az összes hatósági helyet, ahol azt ki tudják deríteni. Bizottságunknak nyilván nincs lehetősége a dolgot teljes mélységéig megvizsgálni. Úgy tudom, ez az ügy más fórumok előtt is ott van. Nem vagyok teljesen képben, de tudomásom szerint már az ügyészség és a rendőrség is foglalkozik az üggyel és nyilván ki fogják deríteni, hogy mi történt. Számunkra is fontos, hogy az NCA körül semmilyen kérdéses ügy ne legyen, hogy se a Tanács, se a felügyelőszervek működése körül ne legyen semmiféle gond. Ha miniszter úrnak van olyan elmondható információja, amely segít jobban látni az ügyet, azt örömmel fogadom. Egyébként pedig kíváncsian várom, hogy mi lesz ebből az ügyből.
Összességében azt gondolom, hogy az NCA jó és sikeres évet zárt 2008-ban, sok-sok civil szervezet működéséhez nyújtott segítséget ez az állami forrás. Szerencsésebb lenne - mint ahogy azt a kezdeményezők eredetileg gondolták -, ha a picike szervezeteknek nyújtana olyan segítséget, amellyel a működésüket el tudnák kezdeni, illetve stabilizálni tudnák, de nekünk ebbe nincs lehetőségünk beleszólni, elnök úron keresztül mégis azt üzenem a kollégiumoknak, hogy nagyon jó lenne, ha az egészen pici szervezeteket vennék prioritásba, a nagyobb szervezeteket pedig, amelyek a működésüket egyéb forrásokból is tudják finanszírozni, nem kellene annyira priorálni, magyarul ha nem a sok-sok milliós kifizetések kerülnének előtérbe, hanem a pici szervezetek 2-300 ezer forintos megsegítései. Véleményem szerint ebből az állami forrásból ezt kellene elsődlegesen megoldanunk.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Pettkó András képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vendégeink! A 2008-as beszámolóról beszélünk, de ha már itt van a miniszter úr, valamint az ESZA Kht. és az NCA Tanács elnöke, akkor 2009-ről is szükséges beszélni valamilyen szinten. Az a hír járja, hogy ismét törvénytelenül - úgy, ahogy azt az MSZP-SZDSZ-kormánytól már megszoktuk - zárolás történik. Az NCA-törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kifizetéseket milyen ütemben kell eszközölni. Ha ezt a törvényt nem tartja be a kormány, akkor megsérti a törvényt. Ha a kormány az NCA számára csak 2010-ben fizeti ki azt a pénzt, ami 2009-ben jár neki, akkor megsérti a törvényt. Szeretném megtudni, hogy történt-e zárolás, s ha igen, milyen összegben, tárgyalta-e ezt a kérdést az NCA Tanácsa vagy sem, tudnak-e róla, ez milyen átütemezéseket von maga után. Tudom, hogy a 2008-as beszámolóról van szó, de felelősen gondolkodó képviselőként nem tehetem meg, hogy ezt a kérdést most nem vetem fel. Annak a pártnak a jogászai, amelyhez sok évig tartoztam, azt mondták és azt írták a szakanyagukban, hogy a zárolások annak idején is törvényellenesek voltak. Akkor a költségvetési törvényben írták felül az NCA-törvényt, de elfelejtették töröltetni az NCA-törvénynek ezt a szakaszát. Magyarul: két egymásnak ellentmondó törvény volt hatályban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Úr! Az ellenőrzések lebonyolításával kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. Az ellenőrzés és vizsgálat rendjét szabályozó 23/2004-es tanácsi határozat értelmében helyszíni ellenőrzést az összes megkötött szerződés legalább 8 százalékánál kell végrehajtani, azoknál, ahol az évi támogatás összege meghaladja a 15 millió forintot.
Az ellenőrzés és vizsgálat rendjéről szóló tanácsi határozaton felül milyen szempontok mentén szoktak rendkívüli ellenőrzést elrendelni? Legutóbb 29 esetben került megállapításra rendeltetésellenes felhasználás, s ezek közül a helyszíni ellenőrzés lezárását követően 21 szerződésnél kollégiumi döntés is született a részletes vagy teljes támogatási összeg visszaköveteléséről.
Miért nem követelték vissza részben vagy egészben a támogatási összeget attól a maradék nyolc civil szervezettől, amelyeknél az ellenőrzés szintén rendeltetésellenes felhasználást állapított meg?
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Pettkó képviselő úr meglehetős látnoki biztonsággal mondta, hogy jövőre is itt ülünk és tárgyaljuk az NCA ez évi beszámolóját. Egész biztos, hogy jövőre is lesz olyan illetékes bizottság, amelyik tárgyalja az NCA beszámolóját, de az a bizottság nem ugyanilyen összetételű lesz. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ez a bizottság ebben a ciklusban nagy valószínűséggel utoljára tárgyal NCA-beszámolót. Ezzel összefüggésben szeretném elmondani, hogy egy kiváló írásbeli anyagot kaptunk, amely nemcsak az elmúlt évről szól, hanem visszatekintés formájában egyfajta leltárt is elénk tár. Szeretném megdicsérni a beszámolót, mert jól szerkesztett, informatív és mindannyiunk számára fontos információkat tartalmaz, s megítélésem szerint tükrözi az elmúlt évben végzett munkát. Egyetértek miniszter úr nyolcpontos értékelésével is, amely szólt az NCA eddigi tevékenységéről és következtetéseket meg ajánlásokat is tartalmazott, de két dologban szeretném a kicsit eltérő véleményem megfogalmazni.
Azt mondta miniszter úr, hogy az NCA működési és támogatási része nagyjából kialakult, s ez követendő gyakorlat a jövőre nézve, de a közhasznú szervezeteknél az egyéb tevékenységek tekintetében érdemes újításban, innovációban is gondolkodni. Ezt egyébként az újonnan megválasztott tanács a saját maga számára követelménynek tekinti és ebben is gondolkodik. Én viszont nem vagyok meggyőződve arról, hogy a rendszer működési része már kialakult. Rendre 40-50 ezer civil szervezetről beszélünk, de az NCA-nak csak mintegy 10 ezer szervezetet sikerült megtalálnia. Az NCA a működési támogatást tekintve a teljes civil spektrumot gondolja megszólítani. Tudom, hogy számos civil szervezet nem is akar állami támogatásért folyamodni - mert ez végül is állami támogatás -, ennek ellenére nem vagyok biztos abban, hogy a rendszer már megtalált minden olyan civil szervezetet, amelyik élni tudna ezzel a lehetőséggel. Azt javaslom azoknak, akik tovább viszik ezt a tevékenységet, ne tekintsék úgy, hogy a dolognak ez a része véglegesen rendezett lenne. Nagyon bennem van Béki Gabriella képviselő asszonynak a plenáris ülésen elhangzott két-három mondata. Mindenki tudja, hogy Béki Gabriella nagyon járatos a civil ügyekben. A képviselő asszony azt mondta, úgy látja, hogy a civil nonprofit szektorban stabilan erősödnek a profik, a vállalatszerűen működő civil szervezetek, ennek ellenére a gazdasági körülmények, a jogi környezet és egyebek, például a válság miatt nem növekszik jelentős mértékben az adományozási kedv. Ebből az következik, hogy miközben erősödik a szektor profi része, a valóban csak önszerveződő, pici, nyugdíjas, kertbarát stb. szervezetek gyengülnek, sőt közülük nem egy el is tűnik. Erre ráadásul jelentősen rápakolt a világgazdasági válság, ami nem egy-két hónapos történet lesz. Nem akarok vitát provokálni a tekintetben, hogy ki a felelős a válságért és ki nem, csak a végeredményt mondom és azt, hogy erre érdemes odafigyelni. Ez az egyik.
A másik az, amire Pettkó képviselő úr is utalt, hogy a rendszer jó, mert mi találtuk ki - mi ketten legalábbis benne voltunk -, és láthatóan szeretik azok, akik működtetik és a civilek is szeretik. Erről azonban nincs mindenki meggyőződve! S hol, ha nem ebben a bizottságban és ebben a politikai közegben érdemes elmondani: mindenki úgy munkálkodjon az NCA-ban, az NCA környékén és mindenütt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram meg is őrizze a jó hírét, a légjogosultságát, hogy pár év múlva senki ne kérdőjelezze meg, ez a rendszer valóban megfelelő forma-e a civil szervezetek támogatására. Rendszeresen hallunk más verziókról is, de azt hiszem, hogy ez a verzió az összes hibájával együtt még mindig a legjobb. Még akkor is, ha nem külön alap, még akkor is, ha fejezeti kezelésű előirányzat, s még akkor is, ha időnként átcsoportosítanak kifizetéseket egyik évről a másikra. Ez még mindig jobb, mintha semmi nincs, mert akkor visszamegyünk oda, amikor a minisztériumok maradékelven tervezett költségvetési fejezeteiből vagy nem kapnak a szervezetek, vagy csak annyit kapnak, amennyi épp jut nekik, esetleg egy parlamenti bizottság szűk körben eloszt 400 millió forintot, amiből nem 10 ezer, hanem csak 1-2 ezer szervezet kaphat támogatást.
További jó működést és jó egészséget kívánok az NCA-nak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is szeretnék egy-két dolgot elmondani ez után a nagy ívű civil támogatáspolitikai áttekintés után, ami a jövőre nézve is kitekintést adott. A jövő egyik legfontosabb kérdése - ahogy alelnök asszony is mondta - minél több szervezet bevonása a támogatási rendszerbe, a valóban civil és az egyéb tevékenységeket folytató szervezetek egymástól való megkülönböztetése. Ez szerintem is lényeges feladat. Ebből következően az innováció a kormánynak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is.
Én egy másik irányból közelíteném meg a dolgot, nem a kicsik oldaláról, hanem a tevékenységek műfaja felől. A célrendszerből hiányoznak azok a területek, amelyek nem kerülnek nevesítésre, mint ahogy az elmúlt öt évben sem. Az egyik a közhasznú tevékenység támogatása, a másik a pályázati önrészek, a harmadik pedig az adományok juttatásához nyújtott támogatás. Válság idején - azt hiszem, abban nincs vita köztünk, hogy a válságért mindig a kormány a felelős, már előre szólok, hogy a következő válságért is a kormány lesz a felelős - állampolgárok jelentős csoportjai kerülnek szociálisan sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe, mint akár néhány évvel ezelőtt, ráadásul pályázni nem tudnak, mert nincs önrész. Ilyenkor az adományokra még nagyobb szükség van.
Alelnök asszony bátorított, hogy a jelenről is beszéljünk. Minisztériumi, illetve pénzügyminisztériumi kezdeményezéssel nehezítjük, hogy ne mondjam ellehetetlenítjük az adománygyűjtést; most az adományok áfájáról beszélek. Részben az NCA Tanács kérésére, részben saját kútfőből merítve nyújtottuk be a civil szervezetek gépkocsihasználata utáni adófizetés eltörlésére irányuló javaslatunkat. A hatásvizsgálatok egyértelműen mutatják, hogy ezekből olyan komoly összeget nem tud bevenni a költségvetés, ami megérné akár csak az adminisztrációt is, ugyanakkor ellehetetlenítjük a szociális gondozók meg azon civil szervezetek munkáját, amelyek különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal tartják a kapcsolatot. Azt hiszem, ezt a kérdést érdemes ebbe az összefüggésbe is behelyezni. Az NCA részéről indultak pozitív kezdeményezések, de a minisztérium hozzáállását nem tartom megfelelőnek. Jó lenne, ha szövetséget tudnánk kötni, hogy legalább ne rontsuk a helyzetet, hiszen ma már gyakorlatilag csak utófinanszírozás van, míg a program eredeti célja, az előfinanszírozás megszűnt. Ha költségvetési korlátok miatt ezekben a kérdésekben nem tudunk lépni, legalább új terheket ne rakjunk azokra a civil szervezetekre, amelyekre most nagyobb szükség van, mint egyéb békeidőkben. Ebben való együttműködést kérek a minisztérium részéről.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, a válaszok következnek. Először miniszter úrnak adom meg a szót.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Bizottság! Szeretnék megtörni egy hagyományt: nem kívánok mutogatni a szereplőkre, nem kívánom a felelősséget se a Tanácsra, se a kollégiumra, se az ESZA Nonprofit Kht.-ra hárítani. Itt egy rendszer van, olyan rendszer pedig nincs, amelyik tökéletesen működne. Ahhoz azonban, hogy helyesen értékeljük, nem szabad szem elől tévesztenünk a végcélt, azt, hogy független és erős civil szervezeti háló jöjjön létre Magyarországon.
A rendszerváltozást követően erős civil szervezetekről nem beszélhettünk. Ezért nem a korábbi kormányok vagy parlamentek felelősek, ez egy adottság volt, az adott helyzet elkerülhetetlen velejárója. Ezért tűzték ki célként a korábbi kormányok és parlamentek a civil szervezetek erősítését. A civil szervezetek alatt olyan önálló szervezetekre gondolunk, amelyek a politikától és a mindenkori kormánytól függetlenül végzik tevékenységüket, nemes küldetésüket. Vannak civil szervezetek, amelyek kiválóan látják el a feladatukat, mások kevésbé, sőt olyanok is vannak, amelyek törvényt sértenek. Nyilván mindegyikre lehet példát mondani.
Egyetértek Pettkó képviselő úrral abban, hogy az NCA létrehozása helyes volt. Ez megfelelő keret ahhoz, hogy kormányoktól függetlenül tudjuk támogatni a civil szervezeteket. Viszont ha azt mondjuk, hogy az ideális civil szervezet mindenkitől független, akkor az anyagi függetlenségre is szívesen gondolunk. Félreértés ne essék, ez nem diszkrét vagy burkolt célzás akar lenni arra, hogy ne támogassuk a civil szervezeteket, ebben a helyzetben ilyet nem is mondhatunk, de azt mondhatjuk, hogy a civil autonómiához távlatilag az anyagi függetlenség is hozzátartozik. Ebbe az irányba kell haladnunk, de nem úgy, hogy doktriner módon cserben hagyjuk a civil szektort és anyagilag nem támogatjuk, mert nekünk elveink vannak. Meggyőződésem azonban, hogy ebbe az irányba kell haladni. Miközben nagyon fontos a működtetés támogatása - s most értelemszerűen erre helyezzük a hangsúlyt -, nem biztos, hogy ez az arány évek óta egy viszonylagos stabilitást mutat. Jobb lenne, ha ez az arány eltolódna, s kevesebb pénz menne működtetésre, sokkal inkább projektekre. Ezt egyfajta követelményként fogalmazhatjuk meg.
A Tanács és a kollégiumok tisztességes munkát végeztek. Ebben a tavaly elfogadott törvénymódosítás is segítette őket, amelyben én különösen fontosnak tartom az új összeférhetetlenségi szabályokat és azt a törekvést - ami a parlament egyetértésével is találkozott -, hogy a pártoktól és a politikától minél inkább függetlenné tegyük a civil szervezeteket. Ez mindannyiunk számára érték, s meggyőződésem, hogy a következő parlament és kormány számára is érték lesz.
Elnök úrral csak egyetlenegy dologban szeretnék vitatkozni - ami talán nem is tartozik szorosan a tárgyhoz -, egyébként a szellemiségével és a szándékaival egyetértek. Azt mondta elnök úr, hogy a válságról a kormány tehet, a következő válságról meg a következő kormány. Én meg úgy látom, hogy a válságról se az előző, se a mostani kormány nem tehet és a következő se tehet majd.
ELNÖK: A végeredményt illetően miniszter úr is ugyanoda jut, mint én. A mondanivalóm üzenete az lett volna, hogy ne címkézzük a kormányokat.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: A végeredmény békés döntetlen.
Nagyon sokat tettünk azért, hogy a pénzek folyósítása felgyorsuljon. A fennálló probléma több okra vezethető vissza. Az egyik ok, hogy az elszámolást későn nyújtják be. Emiatt késlekedünk a támogatási szerződés megkötésével és az utalással is. Nagy erőfeszítéseket teszünk az apparátus megerősítéséért. Nagyon sokszor halljuk, hogy túl nagy a bürokrácia, azaz túl sokan dolgoznak a közigazgatásban. Viszont ha azt akarjuk, hogy a közigazgatás gyorsan dolgozzon, ahhoz emberek, méghozzá jól képzett emberek kellenek, olyanok, akik nemcsak átszállóhelynek tekintik a közigazgatást, hanem tartósan ott dolgoznak, megtanulják a dolgok csínját-bínját, ennek azonban anyagi vonzata is van. Ha ezt nem vállaljuk, könnyen szembetalálhatjuk magunkat azzal a helyzettel, hogy állandóan munkahelyet változtató, a témában kevésbé járatos közigazgatási szakemberek kevésbé hatékonyan végzik a munkájukat.
Úgy látom, hogy az elmúlt időszakban az ESZA Nonprofit Kht. is nagyon sokat fejlődött. Volt szerencsém személyesen is találkozni velük. Mély meggyőződésem, hogy az ott dolgozó munkatársak elkötelezettek a civil mozgalom iránt. A beszélgetések során azt tapasztaltam, hogy szívügyüknek tekintik a szektor jó működését, azt, hogy a támogatások időben megérkezzenek. Itt megint rá kell mutatni egy ellentmondásra: joggal várja el mindenki a megfelelő ellenőrzést, ahhoz azonban idő és ember kell, sőt kérdések is szükségesek. A bürokrácia részben arra vezethető vissza, hogy kérdések és ellenőrzési pontok tömkelegével próbáljuk magunkat körbebástyázni, nehogy szabálytalanságot kövessünk el. De hogy konkrétabban fogalmazzak: a korrupciós sajátosságokban is benne rejlik, hogy az ellenőrzésre, a bürokratikus megoldásokra esetenként túl nagy figyelmet kell fordítani.
Pettkó képviselő úr már valóban több alkalommal felvetette a saját számla kérdését. Ezen érdemes gondolkodni, de a megvalósítás nemcsak a kormányon múlik. A civil szervezetekkel is érdemes lenne arról konzultálni, hogy ez helyes-e, és ha igen, akkor hogy tudjuk ezt konkrétan megvalósítani.
A kicsiket segítsük-e vagy a nagyokat? Legszívesebben azt mondanám, hogy nem tudom, de az ilyen válasz talán nem méltó egy miniszterhez. Véleményem szerint ezt alapvetően a civilekre kell bízni, hiszen ők hozták meg a döntést, mi csak tudomásul vettük. Személy szerint úgy gondolom, hogy a kicsikre és a nagyokra egyaránt szükség van, mert mindegyik sajátos szerepet tölt be a civil mozgalomban. Nagyon bízom abban, hogy elnök úr és bölcs kollégái meg fogják találni a helyes megoldást.
Ékes Ilona képviselő asszony konkrét kérdést tett fel a Prácser-üggyel kapcsolatban. Én erről annyit tudok, hogy az NCA országos hatáskörű civil szervezetek támogatásának akkori kollégiumi elnöke, Pongrácz Gábor úr 2006. szeptember 7-én arról tájékoztatta Kiss Péter miniszter urat, hogy a 2006. évi pályázatok elbírálása során két pályázatnál - a XXI. Századi Kulturális Egyesület és a Hoppá Egyesület pályázatánál - a dokumentációkban ellentmondásokat találtak, majd a 2006. december 5-ei ülésen két újabb szervezet, a Szövetség a Modern Magyarországért és a Holnap Városért Egyesület esetében is helyszíni ellenőrzések lefolytatását kezdeményezték. A minisztérium erről tájékoztatta a kollégium elnökét, s mivel a két érintett szervezet a 2006. évi pályázati forrásból nem részesült, helyszíni ellenőrzést csak a 2005. évi támogatások felhasználásáról lehetett lefolytatni. A minisztérium a jelzett szervezetek 2005. évi pályázatait érintő helyszíni ellenőrzésével egyetértett és azt javasolta a Magyar Államkincstárnak, hogy az észlelt visszásságokat az APEH, illetve az általános törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség felé jelezze. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Nemzeti Civil Alapprogrammal összefüggésben lát el törvényességi felügyeletet a civil szervezetek felett, jogosultsága a pályázó szervezek vizsgálatára csak a támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzéséig terjed ki. A minisztérium hatásköre tehát ennyiben ragadható meg. Azt is megvizsgálták, hogy fennáll-e a méltatlanság esete. Az NCA Tanács 2008. június 26-án zárt ülést tartott és egyhangú határozatot hozott arról, hogy a méltatlanság esete fennáll. E tény megállapítása egy kollégiumi tag tagságának megszűnését vonta maga után. Nekem az ügyről ennyi információm van, a véleményünk pedig nyilvánvalóan azonos.
Pettkó képviselő úr azt javasolta, hogy beszéljünk 2009-ről is. Hát beszéljünk. Én szívesen indulnék ki abból, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok közül talán a civil szektor lett az országos bajnok, hiszen 900 millió forinttal sikerült az összeget megemelni, 6,8 milliárd forintról 7,7 milliárd forintra. (Pettkó András: A törvény szerint több járna!) Nem járna több. A törvény árnyaltabban fogalmaz. Mindenki előtt ismert, hogy az államháztartási egyensúly fenntartása érdekében mennyi intézkedésre került sor. A 160/2003. számú kormányrendelet 9. § (5) bekezdése ad arra felhatalmazást, hogy a támogatások folyósítására két részletben kerüljön sor, ebben az évben olyan módon, hogy a támogatási összeg 75 százalékának folyósítására a szerződések megkötését követően ez év december 31-ig, a fennmaradó 25 százalék folyósítására pedig jövő év január 31-ig kerüljön sor. Ez a támogatás felhasználásának és az arról való elszámolásnak a határidejét, módját nem érinti. Gyakorlatilag pedig azért nem okoz problémát, mert a programok nem a naptári évhez kapcsolódnak, általában átnyúlnak a naptári éven. Az érintett kollégiumok erről a tájékoztatást megkapták. Tudomásom szerint a 11 döntéshozó kollégium közül háromban ma zárul le erről a szavazás, s két kollégium már az új elvek figyelembevételével hozott döntést. A szakmai kollégiumok a második körös pályázati kiírásban fogják érvényesíteni ezeket az elveket, további három regionális kollégium pedig június 30-ig hoz döntést.
Bíró Ildikó képviselő asszony a nyolc rendeltetésellenes felhasználásról érdeklődött. A helyzet az, hogy 21 esetében tudjuk a választ, 8 esetében meg nem, ezért arra kérem képviselő asszonyt, járuljon hozzá ahhoz, hogy erre írásban válaszoljak.
ELNÖK: Köszönjük szépen, miniszter úr. Nagy Ádám elnök úrnak adom meg a szót.
DR. NAGY ÁDÁM elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa): Az emelt összegért az NCA-ban mindannyian hálásak vagyunk és örülünk neki. Azért pedig külön hálásak lennénk, ha ezt ki is fizetnék.
Ha mód van rá, a saját számlával kapcsolatban akár a bizottsági ülés után is nagyon szívesen egyeztetünk. Úgy látom, a labda a mi térfelünkön pattog. Örülnénk egy ilyen megoldásnak, állunk elébe.
Nagyon köszönjük elnök úr gépjárműadóval kapcsolatos lépését. Ha e tekintetben mód van az ellenőrző szerv és a végrehajtó hatalom közötti együttműködésre, az talán előrevetíti azt, hogy az NCA tanácsa nem hiába kereste meg a felügyeleti szerveit. Ez a mi véleményünk szerint is nagyon kis tétel a költségvetésben, viszont azokat a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezeteket, amelyek karitatív tevékenységet folytatnak - elsősorban bálás ruhát visznek a rászorulóknak -, szolgálhatná.
Köszönjük szépen az új civil szervezetek elérésének a figyelmünkbe idézését. Annyit azért legyen szabad megjegyezni az elődeink védelmében is, hogy évről évre egyre több szervezetet érünk el, de valóban nem sumákolható el a feladat. Körülbelül 50 ezer olyan működő civil szervezet van, amelynek az előző évben forgalma volt, míg az NCA rendszere 10-12 szervezetet ér el, tehát jó esetben is csak a szervezetek negyedét. E téren tehát van feladatunk, s ennek érdekében mi minden tőlünk telhetőt megteszünk.
A képviselő hölgyek és urak a szívemből szóltak, amikor a pici szervezetek pályázati önrészéről és a válságkezelésről tettek említést. A múltkori ülésen - amikor önök előtt feküdt a stratégia - igyekeztünk ezekre választ adni. A Tanács a stratégiát a június 8-ai ülésén még nem tudta elfogadni. A labda újra önök előtt van, csütörtökig még módjuk van megtenni a javaslataikat, és a Tanács legközelebbi, hétfői ülésén talán mód lesz ennek elfogadására. Remélem, hogy a bizottság által delegált személyek is támogatni fogják a stratégiát.
A csak új tagok vagy régi tagok is dichotómiával kapcsolatban szeretném megjegyezni, ha van mód azt vizsgálni, hogy jól működik-e a tanács, illetve rosszabbul működik-e, mint az előző, akkor választ kapunk a kérdésre. Egyébként a törvény írja elő, hogy valaki két cikluson keresztül lehet tanácstag, ami véleményem szerint azért jó, mert megakadályozza az olyan beágyazódásokat, amiket aztán nagyon nehéz feloldani.
Az előfinanszírozás kérdésében előreléptünk. A Tanács megalkotott egy olyan pályázati eljárási rendet, amely a pályázati beadástól a finanszírozásig egy 180 nap átfutású ciklust képez, külön-külön összeszedve azokat a jogi hivatkozásokat, amelyek a fejezeti kezelésű rendeletben és a végrehajtási rendeletben benne vannak. Ez azt is jelenti - örülnénk, ha miniszter úr, illetve a bizottság e tekintetben is tudna bennünket támogatni -, hogy a 180 napos, tovább már nem rövidíthető periódust illeszteni kell az előfinanszírozás kérdéséhez. A jövőben nem működik, hogy július 1-jétől kezdődjön a pályázati ciklus, mert akkor december 1-jétől kellene begyűjteni a pályázatokat, hogy június 1-jére ott legyen a pénz. Ehhez azonban segítségre van szükségünk. Úgy látom, a minisztériumban e tekintetben van együttműködési szándék. S abban is van - bár őszintén szólva én egy kicsit gyorsabb, hirtelenebb vagyok ebben -, hogy a beszámolót hogyan lehet egyszerűbbé tenni. Én is végigültem egy háromórás beszámolási normaidőt. Nem jó az, hogy egy 183 forintos postaszámlát négyféleképpen kell megnézni aszerint, hogy stimmel-e a záradékolása, a hitelesítése, a megfejelése és nem tudom még mije. Ebben szakmai egyeztetés folyik. Őszintén remélem, hogy a 2010-es pályázati ciklusban jóval egyszerűbb lesz a beszámolási rend. Nem kicsivel, hanem sokkal.
A pályázati beadási rendet már szabályozta a Tanács, de a múltkori ülésen még nem kapott elég igen szavazatot a beszámolási rend szabálya, az, hogy hogyan lehet a kollégiumokat és a kezelőszervet határidők közé szorítani, hogy ne hosszú hónapok teljenek el e beszámoló benyújtásától a beszámoló elfogadásáig. Ez a javaslat a múltkori ülésen még nem kapott többséget. Ha e tekintetben nincs szakmai ellenvetés, akkor remélem, hogy a jövőben mód lesz egy ilyen szabály meghozatalára, amely szorítja a Tanácsot, a kollégiumokat és a kezelőt is, a civil szervezetek számára pedig garanciát nyújt arra, hogy tudni fogják, mi történik a pályázattal, mikor kell annak lezárulnia.
A végére hagytam a leginkább neuralgikus kérdést, a maradványképzés, illetve zárolás problematikáját. Azt nem tudom, hogy hivatalosan mikor értesültünk erről, de biztosan később, mint a kollégiumok. Közben volt tanácsülés, amelyen erről tájékoztathattak volna. Értetlenül állok az előtt, hogy a Tanácsnak erről hivatalosan egy kollégiumtól kell értesülnie. A maradványképzés módjával hivatalból nem tudok egyetérteni, de maga az eljárás is hagy kívánnivalót maga után. A Tanácsot hivatalosan nem értesítették. Nekem három különböző információm volt erről: lesz, nem lesz, illetve lesz, de kevesebb. Ha kérhetem, a jövőben a Tanács, mint elvi irányító testület számára ne a kollégiumoktól érkezzen ez az információ, hanem hivatalos úton. A maradványképzéssel a jövőben sem fogunk egyetérteni, de ha mód van ennek az ügyesebb kommunikálására, akkor mi is segítséget tudunk nyújtani abban - akár elvi szabályok megalkotásával -, hogy ezt miként lehet okosan kezelni, annak érdekében, hogy a kis szervezetek ne szenvedjenek kárt. Például olyan szabály megalkotásával, hogy a 300 ezer forint alatti összegek legyenek kifizetve, illetve hogy hogyan lehet olyan elvi szabályokat alkotni, amelyek az egész NCA testületi rendszerére érvényesek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ékes Ilona képviselő asszony.
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm miniszter úr válaszát, de úgy látom, hogy nem ismeri az ESZA Kht. Prácser-ügyben lefolytatott vizsgálatának a megállapításait. Ezért írásban szeretném kérni, hogy mit tartalmaz a vizsgálati jelentés, illetve hogy hogyan zárult le ez az ügy.
Néhányan úgy beszéltek a civil szervezetekről, mintha azok pusztán hobbiszervezetek lennének, holott nagyon komoly munkát végző szakmai szervezetek is vannak, amelyek állami feladatot vállalnak át. Ezeknek fontos lenne tudni, hogy osszák be a pályázati pénzeket. Szeretném, ha tisztázódna, ki mikor tudta meg, hogy megint lesz tartalékképzés, miért nem tettek megelőző lépéseket annak érdekében, hogy kisebb legyen a kár és a civil szervezetek jobban tudjanak tervezni.
Azt sem értem, hogy miért kell a fűnyíróelvet használni, ugyanis tudomásom szerint nem terveznek különbséget tenni a működési és a projekttámogatások között. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy projekt megvalósulhat-e, míg a működésnél esetleg át lehet ütemezni a számlák kifizetését. Szeretném tudni, hogy történt, illetve miért maradt el a tájékoztatás.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó András képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Ajánlom a legnagyobb ellenzéki párt figyelmébe a gépjárműadóval kapcsolatos, Hock Zoltánnal közös törvénymódosítási javaslatunkat, amit az SZDSZ már megszavazott. Ezt napirendre lehetne venni, s ha ez bekerülne a parlament elé, akkor ezt a problémát meg lehetne oldani.
Az NCA tavaly 6,9 milliárd forint támogatást kapott, míg a régi törvény alapján - az APEH adatai és az én számításaim szerint is - az idén 8,2-8,3 milliárd forint járna, az új törvény alapján pedig 7,9 milliárd, a törvényben viszont csak 7,7 milliárd forint támogatás van előirányozva.
Előfinanszírozás esetén a civil szervezetek számláján kamatozik a pénz, egészen addig, amíg nem költik el.
Az NCA-nak van egy kiválóan működő honlapja, amelyen nagyon jól lehet keresni, persze ezt is lehet még fejleszteni. A törvény előírásai szerint a közpénzpályázatos honlapon is fenn kellene lennie az NCA-s pályázatoknak. A két honlap nincs összekapcsolva és ez utóbbin nincsenek is fent az adatok. Az ülés után szívesen elmondom, mit kell tenni, ha törvényesen akarnak működni, de a lényeg, hogy a közpénzpályázatos honlapon az NCA pályázatainak és a pályázatok eredményeinek is fenn kellene lenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is feltennék még egy kérdést a Prácser-ügy kapcsán. Melyik szervnek kötelessége büntetőfeljelentést tenni akkor, ha az ellenőrzés során olyan adatok birtokába jut? Ha nem a minisztérium illetékes ebben, akkor ki? Maga a kht. vagy pedig az NCA Tanácsa? A konkrét ügytől eltekintve ha bármilyen ügyben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor annak, akinek ez tudomására jut, hivatalból meg kell tennie a szükséges lépéseket. Ideáltipikusan mi a teendő egy ilyen helyzetben?
Miniszter úrnak adom meg a szót.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: A kollégiumokhoz kiment a zárolással kapcsolatos szakállamtitkári levél, én pedig megemlítettem elnök úrnak ezt az információt és azt hittem, hogy a dolog ezzel rendben is van.
A 193-as kormányrendelet szerint csak az ellenőrzöttnek és az ellenőrnek kell ismernie az ellenőrzési javaslatot. Nekem nem. Én elmondtam azt, amit a Prácser-ügyről hallottam. Azt nem állítottam és most sem állítom, hogy az ellenőrzési jelentést valaha is láttam volna. Természetesen össze fogjuk szedni azokat az információkat, amelyekhez törvényesen hozzájuthatunk és a képviselő asszonyt kérésének megfelelően írásban tájékoztatni fogom. Megjegyzem, ez egy 2003-as vizsgálat volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Nagy Ádám elnök úr!
DR. NAGY ÁDÁM elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa): Valóban volt erről szó miniszter úr és köztem, de utána másról is volt szó, a tanácsülés előtt pedig egy harmadik dologról volt szó. A június 8-ai miskolci tanácsülés előtt külön kértem, hogy tegyük már rendbe a dolgokat és tisztázzuk, hogy lesz-e zárolás, és ha igen, mennyi - ez persze nem önt érinti, miniszter úr, hiszen nem is volt jelen -, de a hatórás ülés után a minisztérium képviselői nem adtak tájékoztatást a maradványképzésről. Természetesen nem az írásos legitimáció a probléma, hanem az, hogy eltérő információk jutottak el hozzám. Az első hivatalos információ egy kollégiumi elnöktől érkezett. Megerősítem, hogy erről volt köztünk szó, de utána érkezett hozzám két másik információ is, egyébként pedig a Tanácsot a minisztériumnak hivatalosan is tájékoztatni kellett volna, de ez nem történt meg.
ELNÖK: Köszönöm. Szabóné Müller Timea!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Nem kérek választ, csak fejbólintást. Engem megnyugtat, hogy a minisztérium írásban válaszol a képviselő asszonynak, de jobban megnyugtatna, ha a hivatalos helyek felé megtennék, amit kell. A fejbólintásából látom, hogy ezt is meg fogják tenni.
Nekünk nagyon izgalmas itt hallani az NCA Tanácsa és a minisztérium közötti kommunikációs beszélgetést, de talán szerencsésebb lenne ezt egymás között rendezni, és jó lenne, ha a következő alkalommal ilyen ügyek már nem lennének itt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakállamtitkár úr Magyarország egyik legismertebb mediátora, ezzel tehát nem lesz probléma. Ha pedig a bizottság is felléphet mediátorként, az egy egészen kiváltságos szerep lenne.
Még mindig nem tudom, hogy ha az ellenőrzés során bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor kinek mi a dolga. A civil szervezetek feletti törvényességi felügyeletet a Legfőbb Ügyészség gyakorolja. De hogy jut el hozzá az információ? Az, hogy én nem tudom, rendben van, mert én csak egy politikus vagyok, de jó lenne, ha az üggyel foglalkozók tudnák, és akkor mi is megtudnánk.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Bárki, akinek tudomására jut, hogy törvénysértés történt, köteles feljelentést tenni. Miután a jelen esetben az ellenőr tapasztalta a törvénysértést, neki kell megtennie a feljelentést.
ELNÖK: Megkérdezhetem, hogy történt-e feljelentés a konkrét ügyben?
DR. NAGY ÁDÁM elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa): Úgy tudom, a cikk is azért született, mert nyomozás volt az ügyben. Azért van nehéz helyzetben a minisztérium, a Tanács és a kezelő, merthogy már folyik az eljárás.
ELNÖK: A cikket én is olvastam, de azt szeretném kideríteni, hogy mi a dolog normális menete és kinek mi a kötelessége. Az Élet és Irodalomban nem mindig írnak igazat. Kérdezem, lehet-e hivatalosan tudomásunk arról, hogy egy ilyen eljárás elindult. Mivel az NCA egyfajta ellenőrző bizottsága vagyunk, engem a dolognak ez a része érdekel és nem az, hogy mi van a Prácser-ügyben, mert azt majd el fogja dönteni a bíróság. Strukturálisan mik a szerepek és egy ilyen ügy hogy jut a tudomásunkra akkor, ha esetleg nem olvassuk az Élet és Irodalmat, amit mindenkinek melegen ajánlok.
A Fidesz-KDNP-frakció tartózkodni fog a szavazás során, mert nem világos, hogy mennyiben kellett volna ezt a beszámolónak tartalmaznia. Ez azonban az elfogadást nyilván nem fogja megakadályozni. Jelzem, hogy nem a jelenlegi NCA vagy a minisztérium tevékenysége miatt tartózkodunk, hanem a beszámoló e problematikus pontja miatt.
Szavazás a beszámoló elfogadásáról
Ki fogadja el a beszámolót? (10) Ki nem fogadja el? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság a beszámolót 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.
Nagyon szépen köszönjük miniszter úr, államtitkár úr, főosztályvezető asszony és elnök úr segítségét.
Az ülés további részére átadom az ülés vezetését alelnök asszonynak.
(Az ülés vezetését Fogarasiné Deák Valéria, a bizottság alelnöke veszi át.)
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! 2. napirendi pontunk a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. május 25-ei ülésnapján elfogadott, "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról" szóló törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása. Tisztelettel üdvözlöm Katonáné Pehr Erika főosztályvezető asszonyt és Tóth Zsófia tanácsos asszonyt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről.
Kérdezem a minisztérium módosító javaslattal kapcsolatos álláspontját.
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az idő rövidségére tekintettel kormányzati álláspontot még nem tudunk közölni. A minisztérium szakmailag támogatja a javaslatot. Jelzem, hogy a munkálatokat a minisztérium elkezdte, hiszen a "Legyen jobb a gyerekeknek" című országgyűlési határozat és a hozzákapcsolódó hároméves cselekvési tervet meghatározó kormányhatározat kiemelt területként kezeli a gyermekek napközbeni ellátását, valamint a nők munkaerőpiacra történő visszasegítését. A kormány ezért vállalni tudja, hogy az ezekkel kapcsolatos jogszabályokat, illetve törvénymódosításokat az Országgyűlés őszi ülésszakára előkészíti és benyújtja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai közül ki támogatja a módosító javaslatot? (11) Ki nem támogatja? (7) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen főosztályvezető asszony segítségét.
3. napirendi pontunk dr. Szabóné Müller Timea, a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottsága elnökének beszámolója az albizottság tevékenységéről. Képviselő asszonyé a szó.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottságának elnöke: Bizottsági döntés alapján 2007. február 27-én alakult meg a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottság hat fővel. A parlamentben ez az egyedüli duplán paritásos bizottság, amelynek három nő és három férfi, illetve három kormánypárti és három ellenzéki képviselő a tagja.
Az albizottság elsődleges célja lehetőséget biztosítani az olyan civil szervezetek részére, amelyek a női esélyegyenlőséggel foglalkoznak, hogy igény esetén legyen egy olyan hely, ahol korlátlan időben tudjuk fogadni őket. A bizottságban nem sűrűn van lehetőség arra, hogy a civil szervezetek nagy számban megjelenjenek és közösen tudjunk megtárgyalni ügyeket.
Az elmúlt időszakban hét ülést tartott az albizottság, alapvetően a minisztériumi döntések hátterét kívántuk komolyabban megvizsgálni. Háromszor volt az albizottság vendége Rauh Edit szakállamtitkár asszony. Többször tárgyaltunk a női kvótatörvényről, egy alkalommal pedig a KSH nők és férfiak évkönyvéről beszéltünk a főosztályvezető asszonnyal. Az albizottság lehetőséget biztosít a gender téma megtárgyalására. Nagyon sok meghívót kaptunk, amelyek ilyen típusú konferenciákra invitáltak bennünket. Összességében elmondható, hogy az albizottság a civilek felé kitűzött szerepét betölti.
A bizottság sok olyan témát nem vesz napirendre, amelyben nincs nagy igény a megnyilvánulásra, viszont ezeket megtárgyaljuk az albizottságban. Kérés esetén pedig - akár civilek, akár képviselők részéről érkeztek azok - az albizottság a felmerülő témákat mindig meghallgatta és napirendre tűzte. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Kicsit nehéz a szívem, mert a női téma kissé elhanyagolt a parlamentben. De hogy még a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottságában is az legyen, az már még elszomorítóbb. Az albizottságnak tavaly se volt és az idén sincs munkaterve. Rengeteg feladatunk lenne, nagyon sok mindent át kellene beszélni, de nem tudjuk megtenni.
Arra kérem elnök asszonyt, gondolja végig, van-e értelme így a bizottság létezésének, mert most az a helyzet, hogy vagyunk ugyan, de mégsem vagyunk. A civilek folyamatosan érdeklődnek a tevékenységünk után. Nemrég egy prostitúcióról szóló konferenciára hívták kifejezetten az emberi jogi bizottságot. Ezt is át kellene beszélni. Anyagokat kaptunk, törvénymódosítási javaslatot. Ha a nagybizottságnak nem is, de az albizottságnak kellett volna erről tárgyalni és képviseltetnie kellett volna magát ezen a konferencián.
Nagyon sajnálom a helyzetet, de mivel mást nem tehetek, tudomásul veszem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Mint a bizottság tagja szeretnék hozzászólni. Ha komolyan vesszük a bizottságot, a hátralévő időben legalább havonta tartsunk ülést. Ha erről meg tudunk állapodni, akkor van értelme a bizottság létezésének. Határozzuk el, hogy minden hónapban legyen ülés, a két hölgy - akik ennek a témának az élharcosai - állapodjon meg a témákban, azokra alkalmanként áldozzunk két órát s akkor a dolog működni fog. Ezt simán meg lehet csinálni. Persze nem a nyáron, bár én nyáron is kész vagyok erre. Tényleg vegyük komolyan a feladatunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, elnök asszony válaszol.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, a "Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége" albizottságának elnöke: Nagyon örülök, hogy napirendre került ez a téma és ilyen nagy érdeklődés fogja övezni a következő időszakban. Várom Ékes Ilona képviselő asszony javaslatait. Természetesen minden javaslatát be fogjuk illeszteni az őszi munkarendbe, mint ahogy eddig is tettük. S a férfi képviselőtársainkat is várjuk, akik eddig ugyan nem sokszor örvendeztettek meg bennünket a jelenlétükkel, de ezek szerint ez is változni fog. Szeptemberben nekilátunk a munkának, amelyet a prostitúcióval kezdünk. Köszönöm.
ELNÖK: Nekem is lenne egy témajavaslatom. Emlékszem még rá, milyen rosszallóan reagáltunk arra, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr a televízióban az öregecskedő feleségekről beszélt. De tisztelt képviselőtársaim, az, ahogy egy párt vezető embere, miniszterelnök-várományos a minap egy politikustársa megkeresése reagált, messze-messze túlmegy az "öregecskedő feleségeken". Ugyanis "a hölgyeknek én szoktam udvarolni és nem ők szoktak udvarolni nekem" kifejezés a férfi és a nő közötti kapcsolat, valamint az egyenjogúság megítélése tekintetében elég húzós. Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy témajavaslat bőven van.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az egyebekben van-e kérdés, megjegyzés, bármilyen bejelentenivaló? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Köszönöm szépen a megjelenésüket, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 40 perc)
|
Fogarasiné Deák Valéria |
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc