EMBCB-29/2009.
(EMBCB-152/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. szeptember 22-én, kedden 14 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Jelen vannak *
Elnöki megnyitó *
A határozatképesség megállapítása *
A napirend elfogadása *
Napirend előtti hozzászólás *
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám)
(Általános vita)
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (10380/1. szám) *
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék) kiegészítése *
Hozzászólások *
Válaszok *
Határozathozatal *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Az Európa Tanács Rec (2001) 16. számú Ajánlásáról szóló határozati javaslat (H/10580. szám)
(Ékes Ilona (Fidesz) képviselő önálló indítványa) *
Ékes Ilona (Fidesz) indoklása *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli tájékoztatása *
Határozathozatal *
1. a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (10380/1. szám)
2. A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat (T/10105. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Az Európa Tanács Rec (2001) 16. számú Ajánlásáról szóló határozati javaslat (H/10580. szám)
(Ékes Ilona (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
4. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
5. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) alelnök
Szászfalvi László (KDNP) alelnök
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Teleki Lászlónak (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Móré Tamás főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Csanády Márton egyházi összekötő (Magyarországi Református Egyház)
Pongrácz Éva osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Novák Zsuzsanna Csilla számvevőszéki tanácsos, tanácsadó (Állami Számvevőszék)
Körmendi Gábor számvevő (Állami Számvevőszék)
Patay Péterné főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Barabás Miklós igazgató (Európa Ház)
Solymár Ágnes osztályvezető főtanácsos (Állami Számvevőszék)
Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes (Állami Számvevőszék)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 16 perc)
A határozatképesség megállapítása
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság délutáni ülésén. Elnézést kérünk, hogy megcsúszott kicsit a bizottsági ülés, de hivatalosan egy hongkongi delegációt kellett fogadni itt a bizottság elnökségének, és sok mondanivalójuk volt, ezért húzódott el az ülés kezdete.
Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel határozatképes. Közlöm a helyettesítéseket. Donáth képviselő urat alelnök asszony helyettesíti, Godó képviselő úr itt van, Lénárt képviselő úr itt van, Nyakó képviselő urat Godó képviselő úr, Szabóné Müller Timeát Lénárt képviselő úr helyettesíti, Teleki képviselő úr jön mindjárt, Tóth Gyulát Wiener képviselő úr helyettesíti, Gusztos Péter képviselő urat Teleki László fogja helyettesíteni. Ezt kérem szépen begyűjteni. Bíró Ildikó, Ékes Ilona itt van, Farkas Flóriánt Balog Zoltán, Fazekas Sándort Bíró Ildikó helyettesíti. Varga képviselő urat Ékes Ilona helyettesíti, Semjén képviselő urat Szászfalvi László helyettesíti, Pettkó képviselő úr talán még érkezik. Köszönöm szépen.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem, hogy van-e változtatási javaslat a napirenddel kapcsolatban. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Annyit szeretnék csak kérni tisztelettel, hogy úgy cseréljük meg a napirendi pontok sorrendjét, hogy az ombudsmannal kapcsolatos határozati javaslatot hozzuk előre az első helyre. De lesz napirend előtti megszólalás is utána. (Dr. Wiener György (MSZP) jelentkezik szólásra.)
ELNÖK: Igen. Wiener képviselő úr, parancsoljon!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót elnök úr! Az elmúlt alkalommal némi vita bontakozott ki arról, hogy egy szociológiai felvétel pontosabb lehet-e vagy sem, mint egy népszámlálás. Ennek következtében én egybevetettem egy 1997 novemberi szociológiai felvétel adatait a 2001-es népszámlálás adataival a vallási hovatartozás tekintetében. Az az eredmény született, hogy a +-3,2 százalékos hibahatáron vagy azon belül voltak az eredmények, és bizonyos tekintetben pedig a szociológiai felvétel volt pontosabb. Az a szociológiai felvétel, amire hivatkozom a Sofres Modusnak 1997 novemberi vizsgálata, amelyben a vallási hovatartozást a valószínű hovatartozás kapcsán - tehát nem vallásszociológiai felvétel céljából - vizsgáltuk. A kérdőívet én állítottam össze.
A következő eredmények derültek ki ebből: a Sofres Modus felvétele szerint Budapesten, mert csak három budapesti kerületben zajlott ez a felvétel, azoknak az aránya, akik nem voltak hajlandók a felekezeti hovatartozásra válaszolni, mindössze 2,7 százalék volt. Ezzel szemben a népszámlálás során Budapesten ez az arány 16,1 százalék, tehát sokszorosan magasabb, országosan pedig 10,8 százalék. Ebből tehát az a következtetés vonható le, amit egyébként Kovács Gábornak a szárszói felszólalása is egyértelműen bizonyított, hogy egy népszámlálási szituációban sokkal kevésbé nyilatkoznak meg az emberek a vallási hovatartozás, felekezethez tartozás kérdésében, mint egy szociológiai, vallásszociológiai, akár más szociológiai felvétel során.
Ugyanakkor az önmagukat felekezetbe besorolók aránya a felvétel eredményeképpen 80,7 százalék, Budapesten a népszámlálási adat alapján csak 64,4, tehát sokkal kevesebb, a KSH országos adata alapján pedig 74,6. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a vallási hovatartozásról mindenféle szociológiai felvétel megbízhatóbb információkat közvetít.
Az eltérés a felmérés, illetőleg a népszámlálás között a válaszadók körében van meg, tehát a népszámlálás során sokkal kevesebben hajlandók felekezethez tartozásról beszélni, sokkal többen mondják azt, hogy felekezeten kívüliek, illetőleg nem kívánnak válaszolni a kérdésre. Ha viszont azt nézzük, hogy a felekezetet választók közül ki melyik egyházközösséghez tartozik, akkor megállapíthatjuk azt, hogy Budapest és az ország esetében is a +-3,2 százalékos vagy azon belüli eltérés érvényesül. A katolikusok aránya Budapesten a Modus felvétele szerint 69,7, a népszámlálás szerint 70,7 százalék, tehát ez 1 százalékos eltérés. Az evangélikusoknál a különbség 1,2 százalék, a reformátusoknál az eltérés 0,5 százalék. Ha azt nézzük, hogy melyik az a három kerület, amelyben a vizsgálatot lefolytattuk - tehát ez a VI., a XII. és a XIII. kerület volt -, abban az esetben a reformátusok aránya a felekezethez tartozókon belül majdnem azonos volt, a Modus felvétele szerint 19,1, a népszámlálás szerint 19,36 százalék.
És végezetül a Modus-adatok és az országos megoszlás. Hozzá kell tennem, hogy Budapest nyilván nem reprezentálja az országot, de az eltérés ott sem jelentős. A római katolikusoknál, a Modusnál van egy 0,2 százalékos többlet, az evangélikusoknál van egy 1,3 százalékos többlet, vitathatatlan, hogy a reformátusoknál a KSH országos adatai +2,2 százalékot mutatnak, de ennek az a közismert ténye, oka, hogy a Tiszántúlon a reformátusok aránya az országos átlaghoz képest radikálisan felülreprezentált. Az egyéb kategóriákban az eltérés 1,4 százalék, az izraeliták esetében 1,9 százalék. Az egészet tekintve +-3,2, Budapesten +-2,5. Ezzel az adatsorral szerintem alá lehet támasztani azt a feltételezést, hogy vallásszociológiai vizsgálatokkal nemhogy kiváltani lehet egy népszámlálási kérdést, hanem sokkal pontosabb adatokhoz lehet jutni. Egyre nyilvánvalóan nem jó egy ilyen felvétel, hogy a területi tagozódást bemutassa, de célzott vizsgálatokkal, hogy ha egyes megyék szintjén is a felméréseket lebonyolítjuk, ez a hiányosság pótolható. Köszönöm a figyelmet és odaadom elnök úrnak azt a táblázatot, ami alapján a számításokat elvégeztem.
ELNÖK: Köszönöm szépen ezt a szellemi felfrissülést okozó hozzászólást. Miután ez egy napirend előtti hozzászólás, tulajdonképpen furcsa helyzet van, mert a napirenden szerepel ez a javaslat. Köszönöm szépen. Elvileg még nem lehetett volna hozzászólni, előbb le kellett volna venni, akkor viszont már nincs napirend előtti hozzászólás. De miután mindannyiunk szellemi-lelki épülésére szolgált, most ne kössünk bele ebbe az ügyrendi dologba.
Frakciónként egy hozzászólásra van lehetőség, napirend előtti kíván-e valaki szót kérni. Szászfalvi László.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen képviselőtársamnak ezt a kis előadást. Én szívesen megismerném az egész kutatási anyagot, hogy ha hozzá lehet férni.
Annyit megjegyeznék azért, amit Wiener képviselő úr itt a végén el is mondott, hogy a területi információk, illetve településre lebontott információk nyilván ebben nem követhetők és ilyen szempontból a népszámlálási adatok viszont nagyon jó szamárvezetők - idézőjelbe téve - településenkénti és térségenkénti bontásban, mert ez nagyon sok információt hordoz mindenki számára, aki érdeklődik ilyen adatok iránt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mégiscsak én is mondanék egy mondatot, ha megengedik, a Fidesz nevében. A másik probléma ezzel igazából nem is csak a népszámlálás meg a vallásszociológiai felmérések közötti különbség, hanem van itt még egy harmadik dolog is, amit alelnök asszony hozott be, ezek az adófelajánlások, az 1 százalékos felajánlások. Ez a harmadik tényező, amennyiben joghatása van egy ilyen felmérésnek. Ezzel meg az a probléma, hogy nyilván a különböző vallási csoportoknak eltérő a generációs, meg a szociális struktúrája. Tehát nyilván a régebb óta létező hagyományos közösségeknél több a nyugdíjas, és kevesebb az adófizető állampolgár. Tehát az egy más szempontból ad torz képet, de gondolom, ezen most itt nem fogunk összeveszni. Egyébként november közepén lesz a Felsőházban egy nagy vallásszociológiai nemzetközi kongresszus, úgyhogy fogom javasolni, hogy Wiener képviselő urat a vallásszociológia felmérések albizottságba hívják meg, és akkor ott folytathatjuk ezt a diskurzust. Köszönöm szépen.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Elnézést, ha minden frakció részéről meg lehet szólalni, az MSZP-frakció részéről nem árt, ha egy mondatot hozzáteszek az elmondottakhoz. Ez nem egy vallásszociológiai felmérés volt, ez egy politikai-szociológiai vizsgálat volt, ahol a politikai magatartás és a vallásosság viszonya is szóba került. Szívesen mindenkivel megismertetem az egész anyagot, de vallásra vonatkozó táblázat ez az egy szerepel benne. Számos más táblázat is benne van az anyagban, úgyhogy akit érdekel, szívesen rendelkezésre bocsátom.
ELNÖK: Még akkor hadd kérdezzem meg, hogy ki végezte ezt a felmérést.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Ez a Sofres Modus felvétele 1997 novemberéből, amely három budapesti kerületre terjedt ki, a budapesti politikai magatartás volt a téma, ez a VI, a XII. és a XIII. kerület. Ezek eléggé reprezentatívak vallási szempontból is, mert a XIII. kerület talán a legkevésbé vallásos, a XII. kerület a legvallásosabbak egyike és a VI. kerület pedig átmenetet képez.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha még valaki információhiányban szenved, azt a bizottsági ülés után pótolja. Kérdezem, hogy van-e a napirendhez változtatási javaslat. Alelnök asszony a negyedik pont első ponttá váló változtatását javasolta, én pedig a második pontnak az eltörlését, miután nem érkezett kapcsolódó módosító a népszámláláshoz, ezért nem kell tárgyalnunk ezt a napirendi pontot.
Van-e még más javaslat? A bizottság tagjai tudnak javaslatot tenni. (Nincs jelentkező.) Ezekről a változtatási javaslatokról tudunk szavazni. Tehát a 4. lesz az 1., a 2. pedig kiesik. Ki az, aki így el tudja fogadni a javaslatot? (Szavazás.) Tizennyolc igen. Egyhangú.
Az első napirendi pontunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról. Ez az ajánlást fogalmazza meg a plenáris ülésnek, hogy hogyan döntsön az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámolóval kapcsolatban. Erről már egyszer megpróbáltunk szavazni, de nem volt a bizottság határozatképes.
Ezzel kapcsolatban szerintem nem kell meghallgatnunk a kormány véleményét. Van-e a bizottságból, aki hozzá kíván szólni? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki elfogadja az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen. Nem? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság többsége elfogadta a határozati javaslatot. Köszönjük szépen.
Most érünk az eredeti első napirendi pontunkhoz. Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről. Köszöntjük dr. Elek János főigazgató-helyettest, Nyenyestánné Endrész Katalint, a Pénzügyminisztérium képviseletében és a munkatársaikat. Megismertük az önök álláspontját, de amennyiben kiemeléssel kívánnak élni, most van rá lehetőségük. Először a kormány képviselőinek, aztán pedig az ÁSZ képviselőinek. Parancsoljon főosztályvezető asszony.
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően a tárgyévet követő nyolc hónapon belül benyújtotta az Országgyűlésnek a zárszámadási törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslat az államháztartási törvény zárszámadással kapcsolatos rendelkezéseinek a végrehajtását szolgálja. (Az elnök elhagyja az üléstermet.)
A benyújtást megelőző két hónap a törvényi kötelezettség arra, hogy az Állami Számvevőszéknek eljuttassuk a tervezetet. A Pénzügyminisztérium és a kormány ennek a kötelezettségének is eleget tett határidőre. A Pénzügyminisztérium az Állami Számvevőszék jelentésének az összeállításához egyrészt eljuttatta a tervezetet, másrészt a helyszíni ellenőrzés lehetőségét biztosította, és folyamatos egyeztetések történtek a Számvevőszék képviselőivel, amelynek során számos észrevétel a tervezeten átvezetésre került.
A 2008. évre vonatkozóan néhány adatot szeretnék röviden kiemelni, hiszen önök megkapták a teljes dokumentációt. A 2008. évi reálgazdasági folyamatok a tervezettől eltérően, attól kedvezőtlenebbül alakultak. A GDP-növekedés 2008 első félévében még dinamikusabban beindult, de a második félévben a gazdasági válság hatására a növekedés megtorpant és az év egészében 0,6 százalék volt a nemzeti össztermék bővülése a tervezett 2,8 százalékkal szemben.
A munkaerőpiac is ezt a folyamatot követte, tehát az év első felében még a pozitív tendencia jellemezte, de a második félévben már létszámcsökkenés volt megfigyelhető. Az év egészében a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma stagnált és a munkanélküliségi ráta az év egészében 7,8 százalékon alakult. Ez 0,3 százalékponttal rosszabb, mint az előző évben volt. A bruttó átlagkereset-növekedés 7,5 százalékos volt. Az éves fogyasztói áremelkedés 2008-ban 6,1 százalékban realizálódott.
A költségvetés folyamatokról néhány szóban. A költségvetés tervezésénél a kormány azzal számolt, hogy az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya 1,2 milliárd forint lesz. A GDP 4,5 százalékában határozta meg a költségvetési törvény a hiányt. A kiadások és a bevételek alakulása következtében a pénzforgalmi hiány ettől kedvezőbben alakult év végére, a GDP 3,4 százalékában realizálódott. Alrendszerenként tekintve ezen belül a központi költségvetés 870 milliárd forintos deficittel zárt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 67,5 százalékos hiánnyal és az elkülönített állami pénzalapok 28,2 milliárd forintos többlettel zárták az évet. A helyi önkormányzatok pénzforgalmi egyenlege 15,6 százalékban teljesült.
A benyújtott költségvetési törvény 2-es kötetében részletes információkat találnak a tisztelt képviselők az államháztartás, azon belül az egyes alrendszerek kiadásairól, funkcionális szemléletben. Melyik funkcióra mennyit költött a központi költségvetés, illetve a többi alrendszer és ennek mi a GDP-n belüli aránya, mennyi az összkiadásokon belüli aránya.
Arra szeretném még felhívni a figyelmet, hogy ugyancsak a 2-es kötetnek a 712. oldalán a humán szolgáltatást végző, nem állami fenntartók számára kifizetett normatív támogatások, kiegészítő támogatások összefoglalóan szerepelnek.
Szeretném megköszönni az Állami Számvevőszéknek a Pénzügyminisztérium munkáját mindig segítő hozzáállását. Köszönöm szépen, összefoglalóan ennyit szerettem volna mondani.
(Az elnöklést Szászfalvi László (KDNP) alelnök veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ideiglenesen átvettem az ülés vezetését. Megadom a szót dr. Elek János főigazgató-helyettes úrnak az ÁSZ részéről.
Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék) kiegészítése
DR. ELEK JÁNOS főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék alkotmányos kötelezettsége, hogy ellenőrizze az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a 2008. évi költségvetési törvény végrehajtása törvényesen, szabályszerűen történt-e meg, a beszámolók és az elszámolások, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai megbízhatók voltak-e. A költségvetés végrehajtását szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból a financial audit módszerével értékeltük. Nem volt célunk ugyanakkor a kormányzati intézkedések társadalmi-gazdasági hatásainak, a költségvetés végrehajtása gazdasági folyamatainak célszerűségi, eredményességi szempontból való értékelése, ez utóbbiakról az ÁSZ különféle tematikus jelentései szólnak.
Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál kötelező könyvvizsgálat van, amelynek megállapításait jelentésünk hasznosította. Az önkormányzati alrendszer vonatkozásában a központi költségvetésben nyújtott hozzájárulás és támogatás igénylését, felhasználását és elszámolását ellenőriztük szabályszerűségi szempontból. Ellenőrzésünk alapján 64 javaslatot tettünk, esetenként megismételve, nyomatékosítva egyes korábbi javaslatainkat. A zárszámadást közvetlenül érintő javaslatainkat az összefoglaló megállapítások mögött, így a tárcáknak tett, a szabályszerűségre vonatkozó javaslatainkat a jelentés függelékében szerepeltetjük.
Az előző éveknek megfelelően két kötetet bocsátottunk az Országgyűlés rendelkezésére. A jelentés első kötete tartalmazza az ellenőrzés összegző megállapításait és javaslatait, a függelék tovább részletezi a költségvetési fejezetekre, az uniós támogatásokra, a befizetésekre, az elkülönített állami pénzalapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataira vonatkozó megállapításokat. Jelzem a T. Bizottságnak, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó számvevőszéki megállapításokat nem egy helyen találja meg, hasonlóan az előző évekhez, hanem a jelentés különböző részeinél, az adott témáknál szerepelnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaimat illeti a szó, ha kívánnak szólni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor én hadd tegyek fel egy kérdést. Szeretném feltenni az esélyegyenlőségi területre vonatkozóan. Van egy megállapítása az ÁSZ-nak, amely azt jelzi, hogy az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások előirányzata az előző évhez képest 7,7 százalékkal többet tartalmazott. Támogatás-igénybevételi, felhasználási szabályait az ágazati minisztérium a költségvetési törvényben előírt határidőt követően tette közzé. Tehát itt arról van szó, hogy az ágazati minisztérium az előírt határidőt követően két év késedelemmel tette közzé a pályázatot, illetve felhasználási szabályokat. Mi a konzekvenciája ennek? A kormányzati késés késedelmet és hátrányos helyzetet teremt mindazok számára, akiket érint. Hogyan lehetséges ez? A kormányzat irányába teszem fel a kérdést, csak itt az ágazati minisztérium valószínűleg nincsen jelen és nem tudom, hogy tud-e erre reflektálni a Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselője.
A másik, itt most az egyházi kiegészítő támogatás részleteibe azért nem szeretnék belemenni, mert délelőtt elég részletesen körbejártuk a témát, tehát mindenesetre a Pénzügyminisztérium képviselője viszont nem volt jelen, tehát örülnék neki, hogy ha erre nézve esetleg kaphatnánk valami reflexiót. Nyilván tudunk szakmai reflexiókat kapni. Az elmúlt években is az volt a probléma, hogy kipontozva kapjuk meg a kiegészítő támogatásra vonatkozó "összeget". Másrészt délelőtt felmerült az is, hogy egy szakértői bizottság tekintetében az egyházak kérték, hogy az egyházügyi titkárság, illetve az egyházak közötti szakértői bizottságba a Pénzügyminisztérium delegáljon képviselőt. Nem tudom, erre van-e információ, mert éppen az egyházügyi titkárságvezető úr mondta el, hogy nem kaptak visszajelzést az illetékes minisztertől ebben a kérdésben. Tehát mindenféleképpen jó lenne, hogy ha ebbe a szakértői bizottságba a Pénzügyminisztérium delegálna egy szakértőt, tekintettel a tekintendőkre, és nem részletezném, mert itt konkrét szakmai viták vagy beszélgetések vannak és nagyon fontos lenne, hogy a Pénzügyminisztérium is ott legyen ezeken a beszélgetéseken.
Én még most is felvetném azt a kérdés, bár nyilván post festam történik ez, hogy annak idején az ÁSZ-jelentésben konkrétan, expressis verbis leírásra került, hogy hány milliárd forinttal rövidítette meg a kormány az egyházi intézményrendszert. Kérdezem, hogy a pénzügyi kormányzat nem óhajtja-e a most kipontozott részbe ezt is belekalkulálni és belevenni majd, amikor a konkrét számokról lesz szó. Ha jól emlékszem, 2,7 milliárdról szólt ez az ÁSZ-jelentés. Ennyi lenne a két felvetett kérdésem és nem tudom, ki kér még szót. Ékes Ilona, tessék parancsolni!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Én néhány általános észrevételt szeretnék megfogalmazni, hogy mi mint ellenzéki képviselők miért nem tartjuk elfogadhatónak és vitára alkalmasnak ezt a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot. Ennek kizárólagos oka többek között, hogy kizárólag a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségén múlott, hogy Magyarország nem került a fizetésképtelenség állapotába. 2008 októberében a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió segítsége kellett ahhoz, hogy ne Magyarország legyen az első fizetésképtelen állam az unióban. A GDP-arányos államadósság mértéke drámaian megugrott, az állampapírpiac lefagyott, a munkanélküliségi ráta jelentősen emelkedett, beruházások maradtak el, a fizetésképtelen cégek száma drámaian megnőtt. Azt gondolom, hogy az elmúlt évben jelentős bizalmi válságon ment át Magyarország és nem kétséges, hogy ez a korábbi évek gazdaságpolitikájának a következménye is, és ezért felelősséggel nem tudjuk ezt a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot általános vitára bocsátani. Köszönöm.
ELNÖK: Bocsánat, még Wiener György kért szót. Utána Csanády Mártonnak adnám meg a szót, ha mi is hozzájárulunk.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Bár el kell mennem nekem is egy hongkongi megbeszélésre, úgyhogy nem tudok semmilyen választ megvárni, de itt elsősorban a képviselőtársam megjegyzéseire nagyon röviden kell reflektálnom. Sokan azt állítják, hogy az ország fizetésképtelen állapotban volt, én egyetlenegy mondatot mondanék. 17 milliárd eurós valutatartalék mellett azért fizetésképtelenségről nagyon nehéz lenne beszélni. Az kétségtelen, hogy a kormányzat, elsősorban az akkori pénzügyminiszter, Veres János úgy ítélte meg, hogy nem lehet tudni, mekkora erők állnak szemben a forinttal, hogy mennyi devizát kell felhasználni a forint védelme érdekében, s ezért fordultak akkor a Valutaalaphoz, mégpedig 2008. október 9-én az esti órákban. De az én megítélésem szerint az, amit az ellenzék is gyakran állít és egyes közgazdászok is sokszor mondanak, hogy az ország fizetésképtelen volt, az azért nagyon erőteljes túlzásnak tekinthető. Köszönöm a figyelmet.
(Az elnöklést Balog Zoltán (Fidesz) veszi vissza.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e más hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor javaslom, hogy adjuk meg a szót Csanády Mártonnak, a Református Egyház szakértőjének. Kérem, szavazzunk. (Szavazás.) Tizennégy igennel, a bizottság megadja a szót. Parancsoljon szakértő úr!
DR. CSANÁDY MÁRTON egyházi összekötő (Magyarországi Református Egyház): Jó napot kívánok! Köszönöm szépen elnök úr. Köszöntöm a bizottság tagjait.
A következő kérdést szeretném feltenni, egy konkrét számra vonatkozóan. Mi tegnap kaptuk meg faxon a közoktatási támogatás 2008. évi elszámolására vonatkozó összeget. Itt egy olyan problémával állunk szemben, hogy ennek az alapját a helyi önkormányzatok teljes működési kiadásai adják. Az a helyzet, hogy az a szám, aminek alapján az OKM átküldte nekünk ezt a számítást, az - elnézést a hosszú számért - 801.388.305 milliárd forint, ezer forintról beszélünk. Ezt tartalmazza az OKM számítási alapja. Ezzel szemben az önök által benyújtott zárszámadás 123. oldalán a következő olvasható: "A finanszírozási műveletek nélkül az összes kiadáson belül a helyi önkormányzatok 925,3 milliárd forintot fordítottak közoktatási feladataikra, az előző évhez képest 2,2 százalékkal, mintegy 20 milliárd forinttal magasabb összeget. Ebből a folyó kiadások, támogatások - most jön a lényeg - 879,2 milliárd forintot tettek ki". Tehát, hogy nézzük: az önök számítása 801 milliárd 388, ugyanennek a zárszámadásnak az önök által közölt 123. oldalán ugyanerre az összegre 879,2 milliárd szerepel, és elnézést, de tekintettel, hogy itt van a Számvevőszék képviselője is, a Számvevőszék számításai szerint, az augusztus 31-i jelentésének 211. oldalán pedig "az önkormányzati beszámoló 21. oldalának összesítése az egyház-finanszírozási törvény előírásai figyelembevételével az ellenőrzési háttérszámítás szerint 889,2 milliárd forint. Na most, így van benyújtva pillanatnyilag a Magyar Köztársaság 2008. évi zárszámadása. Három összeget látunk ugyanarra a tételre. Én azt szeretném megkérdezni a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, hogy tekintettel arra, hogy tavaly itt a bizottság ülésén kellett felhívnunk arra a figyelmet, hogy egy helyen nem milliós, hanem milliárdos összeg kellett hogy szerepeljen és három nulla elmaradt a Pénzügyminisztérium számításából, most azt szeretném megkérdezni a tisztelt kormány képviselőjétől, hogy melyik az érvényes és igaz szám. Pontosabban, hogy melyik az igaz?
És ha megengedik, még egy problémára hívnám fel a figyelmet, amire - azt gondolom, hogy - jó lenne az utólagos ellenőrző számítások során sort keríteni. A pályázati úton elnyerhető források problémájánál, ha jól értjük, akkor önök beszámították az európai uniós pályázati alapokat is. Ez pedig, ha jól tudom, a törvénnyel ellentétes. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság törvényei szerint csak és kizárólag a magyar költségvetési forrásból származó tételeket lehetne levonni ezen összegekből. De tekintettel arra, hogy önök beszámították az Európai Uniótól kapott pályázati forrásokat is, azt gondolom, hogy ezt jó volna, ha korrigálnák.
Úgy szintén úgy tűnik nekünk, de ezt még ellenőriznünk kell, hogy egy tételt kétszer sikerült a számításba bevonni. Tehát duplán lett bevonva a számolásba. Én azt szeretném kérdezni, hogy ezeket mikor és milyen módon kívánják javítani, illetve hogy mi a valóság. Tekintettel arra, hogy az egyházakra vonatkozó kiegészítő támogatások összege ettől függ. Ettől függ az, hogy plusz vagy mínusz lesz, ettől függ az összeg. Nem tudom, hogy erre vonatkozólag kaphatnék-e választ. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen Csanády úrnak a hozzászólást. Van-e még hozzászólás a bizottság részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, most van lehetőség a reagálásra. Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Sorban mennék a kérdésekben. Először Szászfalvi alelnök úr kérdésére azt szeretném válaszolni, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében a gazdálkodási szabályzatot a tárcáknak február 15-ig kell elkészíteni a Pénzügyminisztériummal egyetértésben. Az olyan tárcák mint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, ahol rendkívül szerteágazó a tevékenységi kör, a fejezeti kezelésű előirányzatok száma nagyon magas, az egyeztetéseket a különböző területekkel nagyon nehezen tudják határidőre teljesíteni, de természetesen azért ez meg szokott történni. Ebben az évben ez egy kicsit csúszott, de ez nem jelenti azt, hogy a kedvezményezettek emiatt a pénzüktől elestek volna, mert hogy ha a programot esetleg teljes egészében nem tudják megvalósítani - nem emiatt, hanem más miatt is - a tárgyévben, tehát, ha 2008-ról átcsúszott, akkor a támogatás megmarad 2009-ig, mert erre lehetőség van, mivel akkor kötelezettségvállalással terhelt maradványként megy át a következő évre. Ilyen értelemben kár nem éri a kedvezményezetteket. De minden évben a tárca valóban törekszik arra, hogy ezt a határidőt betartsa és nem szokott ez előfordulni. Most egy kicsit késedelembe estek, valóban.
A következő kérdés, hogy az egyházi kiegészítő támogatás korrekciója ki van pontozva. Amikor véglegeztük a zárszámadási törvénytervezetet, akkor azok az önkormányzati adatok teljes körűen még nem álltak rendelkezésre, ami alapján egy korrekt számot be tudtunk volna írni. Azt tudom ezzel kapcsolatban elmondani, hogy azóta a szociális területen - azzal foglalkozom személy szerint - ez a szám már előállt, tehát egy módosító indítvánnyal majd az egyeztetéseket követően ez beilleszthető lesz, és előzetesen is tudom mondani ennek a nagyságrendjét, 2,7 milliárd forint. Mi nem tudtunk olyan megkeresésről, ami jött volna hozzánk, hogy a szakértői bizottságban részt vegyünk, mert természetesen, mint ahogy az előző években is, ebben az évben is a Pénzügyminisztérium részt vesz, hiszen a szociális területre vonatkozó adatok ott állnak elő a Pénzügyminisztérium adattárából. Tehát nem is lehet ezeket az egyeztetéseket a Pénzügyminisztérium részvétele nélkül megtenni. Természetesen készek vagyunk az egyeztetésre és amikor erre az Oktatási Minisztérium megszervezi a találkozót, mindenféleképpen ott leszünk.
Arra szeretnék reagálni még, hogy a számok a zárszámadási törvény különböző helyein esetleg eltérnek. Ezeknek a számoknak a pontosítására és az oktatási területen is a véglegezésére a kiegészítő támogatásokat, vagyis ezeknek a szakértői munkacsoportoknak a munkáját követően, az egyeztetések után lehet véglegesen sort keríteni majd és akkor egy ilyen konszenzusos szám kerül be módosító indítvánnyal a zárszámadási törvényjavaslatba. Átadom még a szót a kolléganőmnek.
ELNÖK: Tessék!
KOLESZÁR KATALIN osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Még annyival egészíteném ki a kolléganőmet, hogy amit Csanády úr elmondott, hogy a számokban mi szerepel, erre nyilván nem tudok válaszolni. Részben azért nem, mert a Pénzügyminisztérium nem végezte el a számításokat, a Pénzügyminisztérium mindössze alapadatokat biztosított ehhez, önkormányzati alapadatokat. A számításlevezetést - gondolom - az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól kapta, tehát igazából ezekre a kérdésekre, hogy mit tartalmaz, miért más, miért kétszer van bevonva a számításba vagy nem, uniós pénz hogy szerepel benne, erre ők tudnak majd válaszolni.
Még egy dolog hangzott el, hogy a korábbi ÁSZ-jelentésben szereplő összeggel kapcsolatban mi a kormány álláspontja. Természetesen ez az ülés nem erről szól, de nem tudok róla, hogy a kormány álláspontja e tekintetben változott volna az elmúlt év óta. Köszönöm szépen. (Szászfalvi László: Elég szomorú!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, főigazgató úr, kíván-e reagálni. (Nem kíván.) Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Kicsit most elbizonytalanodtam a kérdésemmel a válasz hallatán, mert én ezekre az uniós pénzekre kérdeztem volna rá, hogy hogyan is kell ezt érteni. Mert az nekem teljesen logikus, hogy azok a pályázati pénzek, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek, azok hogyan kerüljenek elszámolásra, és akkor nem tudom, hogy kitől kérdezzem. Ja igen, van, aki tudja. (Móré Tamás (OKM) jelentkezik a vendégek soraiból.) Hogy van ez, legyenek kedvesek elmondani, mert az egészen furcsa volna, hogy ha még plusztámogatásban oda kell adni azt is, amit már egyszer valaki megkapott, mert erre azért van esetenként a versengő számítási módokban példa. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Összegyűjtjük a kérdéseket. Alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, én tényleg nem vitatkozni szeretnék a Pénzügyminisztérium képviselőjével, inkább továbbgondolni, amit ő is elmondott. Tehát azért nem tartom helyesnek, ha a minisztériumok késnek ezekkel - most általában véve és nem konkrétan nyilván - a bizonyos határidőkkel, mert hogy ha egy önkormányzat például egy határidőt nem tart be, leveszik a fejét nyilvánosan. Meg felakasztják, meg felhúzzák a különböző hatóságok. De hogy ha minisztérium vagy bármilyen állami hatóság csúszik, késik, az senkit nem érdekel ebben az országban - sajnos. És ennek a következménye - nyilván nem szabad általánosítani, de -, sok esetben előfordul, hogy egy csomó program, projekt kicsúszik, átcsúszik a következő évre. Pontosan azért, mert a költségvetésben elfogadott számokat nem lehet elindítani, nem lehet konkretizálni, realizálni. Több esetben most több példát is tudnék mondani. Van, amikor szeptemberben-októberben jutnak el, vagy el sem jutnak még szerződéskötésekig. Tehát olyan programok nem tudnak megvalósulni, amit abban az évben kellett volna, kellene a költségvetési törvény szerint megvalósítani és ezek átcsúsznak ilyen határidő-csúszásokkal vagy felelőtlenségekkel. Nyilván sok probléma és egyeztetés miatt megvan mindennek a maga oka, csak ennek az a következménye, hogy ezek a programok gyakorlatilag át fognak csúszni vagy el fognak csúszni és nem valósul meg vagy nem időben valósul meg az a program, amit arra az évre nyilvánvalóan beütemeztek az érintettek. Ezért szerettem volna ezt a témát érinteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? (Nincs jelentkező.) Móré Tamás főosztályvezető-helyettes úrnak adok szót.
MÓRÉ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Előre is elnézést kérek, hogy ha túlságosan mélyre menő lenne a válaszom ebben a dologban. Amikor európai uniós támogatásokról beszélünk, gyakran össze szoktuk mosni a kettőt. Az egyik, ami kisebb része szokott lenni, ez a bizottságnak a központi programjai, amiket ugyanúgy strukturális alapokból biztosítottak, azonban nem a hazai lebonyolító rendszeren keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez. Ez egy teljesen külön tétele általában a költségvetésnek. Azonban a nagyobbik rész, amikor azt mondjuk, hogy nemzeti fejlesztési terv vagy Új Magyarország fejlesztési terv, azok a strukturális alapokból érkező olyan támogatási összegek, amelyek már a központi költségvetésnek a 19. fejezetén keresztül jutnak el a végső kedvezményezettekhez. Ettől a pillanattól kezdve azok államháztartási forrásként fognak megjelenni a rendszerben, vagyis központi költségvetési támogatásként. Ebből következik ez. De ha még ez nem is így lenne, akkor is értelemszerű, hogy ha a központi költségvetés bármilyen formában eloszt egy pénzt, ami aztán eljut az önkormányzathoz, az önkormányzat felhasználja, a kiadásait megemeli és nekem ahhoz a kiadáshoz képest kell néznem, hogy mekkora az a rés, amit a kiegészítő támogatással finanszíroznom kell, akkor nyilván ennek a bevételi oldalát is néznem kell. Eltérő esetben a kiegészítő támogatással, igaz, hogy nem egészen arányosan, de támogatnám már azt az európai uniós forrást is, ami egyszer kiadásként megjelent. Ez tehát technikailag az oka annak, hogy az európai uniós forrásokat szerepeltetjük az anyagban és ez egy lényeges oka annak is, hogy a benyújtott anyagban még ... szövegek vannak, hiszen ezek olyan szerteágazó támogatási konstrukciók, amelyekhez az adatokat szinte külön-külön tételesen kell gyűjteni. Ennek van igen komoly időigénye, ahogy a tavalyi évben is így volt.
Tehát éppen ezért szervezi át az OKM ezeket a szakértői találkozásokat, hogy ezeket a kérdéseket lehessen közösen megvitatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tavaly előttiben is így volt, ha jól emlékszem, sőt az azelőttiben is így volt, ha jól emlékszem, és ha szabad ezt hozzászólásnak tekinteni, akkor azt gondolom, hogy vagy a törvényi előírást kéne megváltoztatni, hogy mikorra kell ezeket a számokat prezentálni, mert ezt a kínos helyzetet minden évben eljátsszuk, hogy nincsenek ott a számok, nem lehet tervezni, tehát vagy későbbre kéne kérni vagy korábban kéne elkezdeni az adatszolgáltatást vagy valami szankciót kéne beállítani a másik oldalra. Tudom, hogy nem olyan egyszerű önkormányzatoktól adatokat bekérni, mert ott is a passzív rezisztencia állapotába süllyednek lassan. De állandóan ezzel a lehetetlen helyzettel szembesülünk most már évek óta, úgyhogy ezen érdemes lenne gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezt valami új szabályozással feloldani, ha már nem tudjuk meggyorsítani az adatszolgáltatást.
Van-e még valakinek kérdése? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazás következik. Kérdezem, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (Szavazás.) Tíz igen. Nem? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen az Állami Számvevőszék és a minisztérium képviselőinek a megjelenést. Gondolom, írásban kell a véleményünket továbbítani. (Dr. Arczt Ilona főtanácsadó: Igen, be kell adni írásban, ami itt elhangzott és valakinek alá kell írnia.) Igen, akkor alelnök asszony aláírja a többségi véleményt. A kisebbségit pedig elnök úr vagy alelnök úr, akit találunk.
A következő napirendi pontunk döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. Az Európa Tanács ajánlásáról szóló határozati javaslat, ami a gyermeki jogokról szól. Rajmon Balázs főosztályvezető urat köszöntjük. Ékes Ilona képviselőtársunk önálló indítványa. Amennyiben az előterjesztő saját nevében indokolni kívánja ezt az előterjesztést, akkor Ékes Ilona, öné a lehetőség. Parancsoljon!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr a szót. Nagyon fontosnak tartanám, hogy egy ilyen indítványt tárgysorozatba vegyünk, ugyanis az utóbbi időben nagyon elszaporodott azokról a hírekről szóló tudósítás, ami általában a prostitúciót felerősödni látja, illetve, hogy a gyerekek is belekerülnek ebbe a nagyon sajnálatos helyzetbe. Szeptember 18-án például a Női lapozó internetes hírportálon jelent meg ezzel a címmel egy cikk, hogy "Nőtt a kereslet a kamaszkorú prostituáltak iránt". És most, hogy az állami gondozottaktól is újabb pénzeket vonnak el, ez még kiszolgáltatottabbá fogja tenni őket. Tehát, ha már pénzzel nem tudjuk segíteni ezeket az embereket, legalább nagyobb odafigyelés jusson rájuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Kérdezem az igazságügyi tárca képviselőjét, hogy mi a kormány véleménye a benyújtott javaslattal kapcsolatban.
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli tájékoztatása
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Kormányálláspontot nem tudok jelenleg mondani, tárcaálláspontot tudnék jelenleg ismertetni. Jelenlegi formájában azért nem támogatható ez az önálló képviselői indítvány, mert az Európa Tanács egyik ajánlásáról beszél. Azonban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos törvény szerint az ajánlás nem nemzetközi szerződés. Tehát egyrészt azt mondja, hogy nemzetközi szerződés szövegének az elismeréséről lehet, illetve ennek a kötelezőnek az elfogadásáról tud dönteni az Országgyűlés, tehát nem aláírásról és ratifikálásról van ma már szó. Tehát egy eljárási kérdés, de önmagában a legfontosabb az, hogy az ajánlás nem nemzetközi egyezmény. Az ajánlást éppen ezért nem is írja alá senki. Tehát az is egy félreértés valószínűleg, hogy ezt 47 tagállamból 37-en aláírták. Az ajánlásnak pontosan azért, mert az egy figyelemfelhívás tagállamok számára, nincsen kötelező ereje és nincs is olyan eljárási forma, ami ezt kötelezővé tenné, és éppen ezért nincs is olyan jogintézmény, hogy ezt aláírnák a tagállamok. Tehát ez egy olyan tartalmi különbség, ami miatt ez ebben a formában nem támogatható.
Vélhetően, amiről szó van - visszakerestük a nemzetközi egyezményeket - ez a Lazarettoban 2007-ben aláírt egyezmény akarna lenni, amelyet valóban 37 tagállam már aláírt. Az igazságügyi tárca megkezdte a tárgyalásokat, hogy Magyarország ennek részese lehessen. Ez azonban gyakorlatilag olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket egyébként az Európa Tanács legnagyobb fajsúllyal rendelkező tagállamai nem tudtak elfogadni Európán belül sem, éppen ezért az Európai Unió bizottsága 2008-ban, tehát valamivel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt egy olyan nyilatkozatot adott ki, hogy egy úgynevezett kerethatározatot igyekezne ebben a témában hozni. Ez a kerethatározat pedig kötelezné az uniós tagállamokat. Az persze egy megfontolandó kérdés, hogy mindaddig, amíg ez a kerethatározat nincs meg, addig mit lehet tenni az egyezmény aláírásával, hiszen ha egy eltérő tartalmú kerethatározat születik meg, akkor a két nemzetközi kötelezettség között lesz egy disszonancia. Erről tudok jelenleg tájékoztatást adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki szólni a képviselők részéről? Alelnök asszony, parancsoljon!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt szeretném csak mondani a frakciónk részéről, hogy a szavazatunk, amit teszünk és ami tartózkodás lesz, ez a jó szándékot szeretné méltányolni egyfelől, másrészt az elhangzott jogi érveket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztő kíván-e reagálni? Ékes Ilona, parancsoljon!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen. Én azt a tájékoztatást kaptam, ezért is nyújtottam be, hogy ehhez az EU-s országok egy része csatlakozott, Magyarország, Lengyelország és pár ország nem írta alá. Azt gondolom, hogy akkor ennek én még utánanézek tüzetesebben és esetleg egy későbbi időpontban visszatérek rá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr, esetleg szeretne még szólni? Parancsoljon!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Mi, ha bármiben segítséget tudunk nyújtani az egyeztetések során, azt fel tudom ajánlani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Erről most szavazunk, de később egy más tartalommal, ha jól értem alelnök asszonyt, az általuk is támogatott szándék fenntartásával, ha megtaláljuk azt a formát, amiben ez érvényesíthető, támogatni fogják. Úgyhogy most erről tudunk szavazni. Két részben. Amennyiben nem vesszük tárgysorozatba, akkor nyilván az általános vitára való alkalmasságról már nem kell dönteni. Ki az, aki támogatja, hogy tárgysorozatba vegyük ezt a javaslatot? ((Nincs jelentkező.) Nincsen. Tartózkodás? (Szavazás.) Tizennyolc tartózkodással a bizottság nem vette tárgysorozatba, úgyhogy a második szavazást nem ejtjük meg. Köszönjük szépen a főosztályvezető úrnak a megjelenést.
Napirendi pontjaink végére értünk. Egyebekben van-e valakinek mondandója? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 10 perc)
|
Balog Zoltán | |
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia