EMBCB-30/2009.
(EMBCB-153/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. szeptember 29-én, kedden, 13 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Tárgyalás a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága Marek Ast, a bizottság elnöke által vezetett delegáció tagjaival *
Marek Ast képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai bizottsága elnökének tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita); Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám) *
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója *
Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék) tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek *
Válaszok *
További felvetések *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita) *
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. Tárgyalás a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága Marek Ast, a bizottság elnöke által vezetett delegáció tagjaival
2. A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965.szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)
4. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10/679. szám)
(Általános vita)
5. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP) megérkezéséig
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Teleki Lászlónak (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz) Pettkó Andrásnak (független) megérkezéséig
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Ékes Ilonának (Fidesz)
Marek Ast képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke
Marek Balicki képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága)
Ryszard Galla képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága)
Miron Sycz képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága)
Beata Machul-Telus titkár (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága)
Dr. Csúcs Lászlóné Halina elnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat)
Bodor Tamás főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Horváth Melinda tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dienes Renáta referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Michal Andrukonis nagykövetségi tanácsos, a Politikai Osztály vezetője (Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége)
Vargáné Márton Anna vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szubert László Marek referens (Külügyminisztérium)
Debreczy Márta szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Csapó Ágnes referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Kemény Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Pongrácz Éva osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Zaroba Szilvia számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)
Kopiás Gábor (Héliosz Alapítvány, Drogmentes Magyarországért Mozgalom)
Dr. Csonka Éva stratégiai főreferens (Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya)
Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes, osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Árok Szabolcs vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 2 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel együtt határozatképes. Bejelentem, hogy Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Godó Lajost Lénárt László, Wiener Györgyöt Tóth Gyula, Gusztos Pétert Teleki László, Bíró Ildikót Pettkó András, Farkas Flóriánt Varga József, Fazekas Sándort Balog Zoltán, Semjén Zsoltot pedig Ékes Ilona helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem, hogy a napirendi javaslathoz ki kíván hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el a napirendi javaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi javaslatot 19 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.
1. napirendi pontunk tárgyalás a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága Marek Ast, a bizottság elnöke által vezetett delegáció tagjaival. Szeretettel és barátsággal köszöntöm a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnökét, Marek Ast urat és a bizottság tagjait, valamint munkatársát, és szeretettel köszöntöm a magyarországi lengyelek országos önkormányzatának a vezetőjét, Csúcs Lászlóné Halina elnök asszonyt. Isten hozta közénk.
Annak idején beszámoltunk a bizottságnak, hogy az elmúlt évben egy négy fős delegációval Lengyelországban jártunk a Szejm illetékes bizottságának meghívására. Rajtam kívül a delegáció tagja volt alelnök asszony, Teleki László képviselő úr és Varga József képviselő úr. Ez most a viszontlátogatás, melynek keretében egy háromnapos programon vesznek részt a vendégeink. Amikor Lengyelországban jártunk, beszámoltunk a magyarországi kisebbségek helyzetéről, a kisebbségpolitikáról. Most pedig azt kérem elnök úrtól, hogy néhány szóban beszéljen nekünk a bizottságuk munkájáról és mindenről, amiről fontosnak tartja, hogy a mi bizottságunk tagjai értesüljenek. Parancsoljon, elnök úr!
Marek Ast képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai bizottsága elnökének tájékoztatója
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: Elnök Úr! Kedves Kollégák! Bizottsági Tagok! Mindenekelőtt köszönettel tartozunk önöknek azért, hogy visszahívtak bennünket, miután az önök delegációja kint járt a mi parlamentünkben. Amikor önök nálunk jártak, nagyon érdekelt bennünket, hogy az ikerbizottság munkája hogy néz ki a magyar parlamentben. Már sok lényeges információt kaptunk, bár még csak második napja tartózkodunk itt.
Azoknak a problémáknak, problémahalmazoknak a skálája, amikkel az önök bizottságának szembesülnie kell, minden kétséget kizáróan összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint nálunk Lengyelországban a hasonló jellegű témák. A mi bizottságunk elsődleges feladata, hogy folyamatosan monitorizálja a nemrégiben elfogadott kisebbségi törvény teljesítését, megvalósítását Lengyelországban. 2005-ből fakad ez a törvény, tehát nemrégiben fogadta el a Szejm. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a lengyel kormányzat és a lengyel parlament korábban nem észlelte a kisebbségeket kísérő problémákat Lengyelországban, de a kisebbségpolitika törvényi keretei valóban csak 2005-ben öltöttek jogi formát. Úgy tűnhet, hogy Lengyelországban a kisebbségi problémák egy nagy csoportot érintenek, mert hiszen Lengyelországban is kilenc nemzeti kisebbséggel van dolgunk, de százalékos arányban ez lényegesen kisebb hányada a lengyel társadalomnak. Annyiban hasonlítunk Magyarországra, hogy a leglényegesebb nemzetiségi problémának Lengyelországban is a roma problémát tekintjük, de itt véget is ér a hasonlóság.
A bizottság, illetve a kormány kisebbségi önkormányzati vegyes bizottságának fő csapásvonala a kisebbségek kulturális, szokásjogi autonómiájának fenntartására koncentrálódik. A törvény hatálybalépését megelőzően a kisebbségi ügyek összefogó szerve, felügyelő testülete a művelődésügyi minisztérium volt. Jelen pillanatban, azaz a 2005-ös törvényünk hatálybalépését követően a belügy- és közigazgatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik a kisebbségi ügyek felügyelete, ennél fogva a belügyminisztérium felügyeli a roma kisebbséggel kapcsolatos kormányprogram végrehajtását. Kisebbségi oldalról viszont érkeznek hozzánk arra vonatkozó jelzések, hogy a kisebbségi ügyek felügyeletének a belügyminiszter alá rendelése nem a legszerencsésebb megoldás. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a kulturális projektekre, a pénzeszközök felosztására nem biztos, hogy a belügyminiszter a legalkalmasabb. Bizottságunknak az az álláspontja, hogy a belügyminisztérium megnyugtató módon megoldja ezt a problémát. Mindazonáltal elénk került egy darab egyéni képviselői indítvány, amely azt indítványozza, hogy ezt a felügyeletet mégiscsak rendeljük vissza a művelődésügyi miniszter alá.
S akkor most kezdem azzal, amivel tulajdonképpen kezdenem kellett vagy illett volna, ez pedig az, hogy a mi kisebbségügyi bizottságunk elnökségében a lényeges, számottevő kisebbségek képviselve vannak. Így van ez most itt e teremben is. Ryszard Galla úr a német kisebbség képviseletében került a parlamentbe, Miron Sycz úr pedig az ukrán kisebbség képviseletében, a lengyel kisebbséget a delegáció jelenlegi összetételében pedig az egyetlen lengyel, Marek Balicki volt egészségügyi miniszter úr képviseli a bizottságban. Azért fogalmaztam így, mert a bizottság elnökségének még egy belorusz képviselő, Marek Szing úr is tagja, de ő a Gergely-naptár szerint számolt, ezért nem jött el. És egy sziléziai is, bár a sziléziaiakat nem ismerik el külön nemzetiségnek a lengyel jogalkotásban, ellenben egy, a hangját rendkívül kiereszteni képes kisebbségről van szó. Az ő képviseletüket egy ismert lengyel filmrendező, Kazimierz Kutz látja el. Bizottságunk titkára Beata Machul asszony, ő a felelőse a bizottság munkái előkészítésének, és ő a kapcsolat embere az összes kisebbség felé.
Az a benyomásom, hogy a mi bizottságunk összejövetelei hasonlóképpen zajlanak, mint a Balog képviselő úr vezetése alatt álló bizottságé. Az összejövetelekre minden esetben minden kisebbség képviselőjét meghívjuk, de általában csak azok vesznek részt ténylegesen az ülésen, akik az adott napirendi témában érdekeltek.
Nekem az lenne a gondolatom, a továbbiakat úgy lenne célszerű csinálni, hogy ha az önök részéről kérdés merül fel, azt felteszik. Arról biztosíthatom, hogy az én kollégáim részéről egészen biztosan merülnek fel kérdések az önök munkáját illetően, ezért a beszélgetést dialógussá lehetne alakítani, úgyhogy én itt be is fejezem.
ELNÖK: Jenku jem, köszönjük szépen. Csak hogy csillogtassam a lengyel tudásom, de ezzel már a végére is értem. Akik Lengyelországban jártunk, kaptunk egy képet arról, hogy ott hogyan is működik a kisebbségi bizottság, egyáltalán a kisebbségi ügyek képviselete. Javaslom, azoknak is adjunk lehetőséget kérdések feltételére elnök úrhoz vagy a bizottság tagjaihoz, akik nem jártak kint, s aztán majd ők is kérdezhetnek bennünket, ha ezt szükségesnek találják. Megadom a lehetőséget; ha valaki hozzá kíván szólni vagy kérdést kíván feltenni, akkor erre most lehetősége van. Teleki László képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vendégeink! Jómagam is a delegáció tagja voltam, és nagyon jó szakmai benyomást szereztem az ottani kisebbségi munkáról, amit a lengyel parlamenten belül a bizottsági munkában tapasztalhattam. A roma kisebbség számaránya nem nagy, ennek ellenére szeretném megkérdezni, hogy az érdekképviseletek milyen szinten jelennek meg akár a politikai döntéshozatali rendszerben, akár a közigazgatásban, az államigazgatásban, vagy megjelennek-e egyáltalán. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt javaslom, hogy gyűjtsünk össze néhány kérdést és utána lehet reagálni. Kíván-e még valaki kérdést feltenni vagy hozzászólni? Nyakó képviselő úr!
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Nyakó István vagyok. Üdvözlöm én is a delegációt. Szeretném megkérdezni, hogy a bizottságnak feladata-e a Lengyelországon kívüli lengyel kisebbségek jogaival való foglalkozás, illetve a Lengyelország határain belül élő kisebbségek anyanemzeteivel milyen a kapcsolatuk a kisebbségi jogok területén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? Alelnök asszony, parancsoljon.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Azért vártam egy kicsit, mert én is ott voltam a delegációban, s arra kérdésre már természetesen kaptam választ, de úgy vélem közérdekű lehet mindannyiunk számára, különös tekintettel, hogy hallottuk, a lengyelországi kisebbségek képviselői foglalnak helyet a bizottságban és annak vezetésében, hogy ők milyen úton jutottak a parlamentbe, hogyan alakult ki a kisebbségi képviselet a lengyel országgyűlésben.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még valakinek az első körben kérdése, hozzászólása. (Nincs jelentkező.) Nekem lenne, bár az egyik kérdésemet Nyakó képviselő úr lőtte le, a másikat alelnök asszony, ezeket nem tenném fel újra. Az első kérdést egy kicsit poentíroznám, amit Nyakó képviselő úr mondott: van-e olyan alapelv a lengyel kisebbségi politikában, amit úgy hívnak, hogy reciprocitás. Tehát a belorusz kisebbség helyzete Lengyelországban meg a lengyel kisebbség helyzete Belorussziában, vagy az ukrán kisebbség helyzete Lengyelországban és a lengyel kisebbség helyzete Ukrajnában. Van-e ennek egyfajta egymásra vonatkoztatottsága, tehát hogy reciproka-e egyik a másiknak.
Azt javaslom, hogy első körben adjunk lehetőséget bárkinek a válaszadásra a bizottságból, akár elnök úrnak, akár a tagoknak, és ha lesz még kérdés, azt is fel lehet tenni.
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: Az első kérdésre válaszolva, a problémakezelés elhelyezkedése a belügyminiszternél - legalábbis a romaproblémákkal kapcsolatban - arra utal, hogy a romakérdések rendezése mindenekelőtt közigazgatási kérdésnek tekintendő Lengyelországban. Ami viszont nem hagy kétséget maga mögött, hogy a probléma skálája ennél azért jóval szélesebb. Társadalmi problémáról van szó, és a társadalmi szervezetek támogatása nélkül lehetetlen lenne ezekben előrelépni. Ezek a problémamegoldások elsősorban arra vannak kihegyezve, hogy edukáció, közoktatás, gyermekek sorsa. Mindez annak érdekében történik, hogy a start meglehetősen kiegyenlített esélyeit biztosítsuk számukra, mindenekelőtt a roma közösség legfiatalabb képviselői számára. Lényegében arról van szó, hogy szakmai értelemben, szakképzettségi értelemben aktivizáljuk a romákat. Ennek érdekében a belügyminisztérium, a belügyi tárca finanszíroz számos kormányzati programot. Itt a szakképzettség irányába történő aktivizálás a leglényegesebb pont. Természetesen az arany középút eltalálása meglehetősen nehéz, a romák nyilván ragaszkodnak a szokásaikhoz, kultúrájukhoz, ez pedig azt jelzi, hogy az asszimilációs törekvések a romák tekintetében, legalábbis az ő számukra sokszor elfogadhatatlannak bizonyulnak. Nyilvánvaló, hogy a romák védik önmagukat, önazonosságukat az asszimilációtól.
A másik kérdés a reciprocitás kérdése. A lengyel parlamentben van egy másik állandó bizottság, amelyet úgy hívnak, hogy a külföldön élő lengyelséggel kapcsolatot tartó bizottság. Ezek az ügyek kikerültek a mi bizottságunk hatóköréből, illetve nem is voltak ott. Természetesen kölcsönösen figyeljük egymás munkáját, hogy hogyan néz ki a lengyel kisebbség helyzete más országokban, és figyeljük azt, hogy a partnereink - akár Ukrajnában, akár Belorussziában - hogy kezelik a lengyel kisebbséget. De ennek semmi szín alatt nem lehet semmiféle befolyása arra, hogy mi Lengyelországban a saját nemzeti kisebbségeinket hogyan kezeljük és hogyan traktálunk velük. Nem mondanám se jó, se rossz értelemben azt, hogy a reciprocitásnak ebben az értelemben itt helye lenne. Minden kisebbséget mindenekelőtt lengyel állampolgárnak tekintünk, és teljes egészében jogukban áll élni azokkal a lehetőségekkel, amiket a lengyel jog biztosít számukra. Az állam pedig arra köteles, hogy minden erejével azon legyen, hogy a kisebbségek kulturális azonosságtudata és azonossága fennmaradjon.
Még nem válaszoltam néhány kérdésre. Azt hiszem, hogy a harmadik kérdés megválaszolására kérjük fel az érdekelteket, válaszoljanak ők arra, hogy hogyan kerültek be a lengyel parlamentbe.
MIRON SYCZ képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Elnök Urak! Hölgyeim és Uraim! Ryszarddal együtt én is különleges helyzetben vagyok. Én egyszerűen jelöltettem magam az országgyűlési választásokon, s mivel az elektorátusom nem tévedett nagyot, megválasztottak. A PO, tehát a polgári platformpárt képviselőjelöltjeként váltam képviselővé. Amikor a fogadalomtételkor az ünnepi ruházatot felvettem a Szejmben, mindenki közfelkiáltással azt mondta, hogy na, itt van egy ukrán eredetű ember, akkor képviselje az ukránokat. Ast elnök úr pedig azt mondta, ha már a lengyel parlamentbe bekerült a német, a belorusz és az ukrán kisebbség nem színeiben, hanem származásával egy képviselő, akkor csinálják meg ezek ennek a bizottságnak az elnökségét. Úgyhogy ilyen módon Marek kollégám megszabadult a gondoktól, és ezek a gondok áttevődtek a mi vállainkra.
Kicsit komolyabb hangvételre áttérve: a lengyel választási törvény nem ismeri a nemzetiségi képviselet fogalmát, nem ismeri többek között az 5 százalékos bejutási küszöböt sem, tehát nekünk ugyanúgy meg kellett ugranunk a választási küszöböt és meg kellett küzdenünk a mandátumért. Bár engem ismertek, mint ukrán kisebbségért tevékenykedő figurát a helyi közéletben, de én pártlistáról kerültem be a parlamentbe úgy, hogy lengyelek is szavaztak rám. Ez pedig a régi Kelet-Poroszország területe; a kalinyingrádi körzet közelében lakom, az orosz határhoz közel. Köszönöm szépen.
RYSZARD GALLA képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Elnök Urak! Hölgyeim és Uraim! Én egy olyan példa vagyok, akit a német kisebbség választott a parlamentbe. Ez annak tudható be, hogy Opole - amely Délközép-Lengyelországban helyezkedik el - német ajkú kisebbsége létszámarányaiban is képez akkora erőt, hogy engem bejuttatott a parlamentbe. A kép illusztrálásaként elmondom, hogy számos községben, nagyközségben, városban a német kisebbség képviselői adják a polgármestert. Járási szinten - mert a közigazgatási reform nyomán visszahoztuk a járás intézményét - a járási önkormányzatok elnökei ugyanúgy németek, de ugyanez a helyzet a megyei önkormányzati testületnél is. El kell, hogy mondjam önöknek, voltak olyan mandátumidőszakai a lengyel parlamentnek, amikor hét német ajkú képviselője volt a németségnek, ez pedig egész közel állt ahhoz, hogy önálló frakciót alkothassanak. Egyébként a tendencia csökkenő képet mutat, a legutóbbi mandátumidőszakban ketten voltak, most pedig csak egyedül vagyok.
Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy Lengyelországban a nemzeti kisebbségi közösségek évek óta azon dolgoznak, hogy a lengyel parlamentbe bejutó képviselők valóban a saját nemzeti kisebbségük képviselőjeként kerüljenek be a nemzeti parlamentbe. Ennek érdekében a legelején hallott vegyes bizottság - azaz a kormányzati közigazgatás és a kisebbségi önkormányzati szervek egyeztető vegyes bizottsága - fórumán éppen arról vitatkoztunk, hogy dolgozzanak ki egy olyan közös állásfoglalást, amit beadhatnak majd a parlament elnökének annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek saját képviseletet adjanak, saját képviselőt választhassanak. Az az érzésem, ha ez a kezdeményezés megszületik és megkapja a parlamenti pártok támogatását, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy ez rövid időn belül be is következik.
Arról még tájékoztatnom kell önöket, hogy ma fennáll egyfajta privilégiuma annak a lehetőségnek, hogy nemzetiségi kerüljön be, ez pedig az, amiről Miron kollégám beszélt, az 5 százalékos küszöb elhagyhatósága. De ez tulajdonképpen csak elméleti lehetőség, mert a nemzetiségek területileg annyira szétszóródva élnek Lengyelországban, hogy erre esély sincs, ha nem tudják regionális módon megválasztatni magukat a képviselők. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kíván-e még valaki szólni a bizottságból? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs több hozzászólás, kérdezem a magyar bizottság tagjait, hogy ki kíván még kérdést feltenni. Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Üdvözlöm a lengyel bizottság tagjait. Egy olyan kérdést szeretnék feltenni, ami a vendégbizottságnak talán nem annyira illetékessége, de bizonyára van véleményük róla, a mi bizottságunknak viszont kifejezetten feladata. Ez az egyházak és a vallás. Legendás az a történet, hogy Lengyelországban az emberek a létező szocializmusban is megőrizték a vallásosságukat, a katolikus hitüket. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy könnyíti-e, illetve segíti-e a jelenlegi politikát ez a tény, a nép, illetve a társadalom vallásossága, hitének megvallása, segíti-e a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartást, és a romák vallásossága segíti-e a politikát abban, hogy a velük kapcsolatos feladatokat könnyebben oldják meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kíván-e még valaki kérdést feltenni? (Nincs jelentkező.) Akkor erre a kérdésre kérjük az elnök úr válaszát.
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: Kétségtelen, hogy a bizottság illetékességi körében nincsenek benne a vallással és az egyházakkal kapcsolatos kérdések, de ezek ugyanúgy elválaszthatatlan tartozékai az összes kisebbség tradíciójának, kultúrájának. Ennélfogva a bizottság elnökségének van egy kezdeményezése. Bizottságunk elnöksége megfogalmazott egy javaslatot. Egyebek között a Házbizottság és a lengyel Országgyűlés elnöke elé vittük, hogy bizottságunk mégis vegye be kompetenciájába a vallás- és egyházügyek kérdését. A lengyel társadalom mély hitét és vallási elkötelezettségét tekintve lehetne vitatkozni a kérdésen, de természetesen tudomásul veszem a realitásokat. Túl nem becsülhető tény, hogy Lengyelországban a hit és a katolikus egyház egészen kiváló módon töltötte be szerepét a kommunizmus megbuktatásában. De Lengyelország világi állam, és a világnézeti kérdéseket a napi rutinban igyekszünk elkerülni, mert ez síkos pálya lenne. Ilyen módon a lengyel parlamentben e pillanatban nincs jelen konfesszionális jellegű párt. Tehát nincs ma olyan párt a lengyel parlamentben, amely programjában egyszerű és közérthető módon egyházi vagy vallási hivatkozásokkal élne. Az elmúlt mandátumidőszakban a Lengyel Családok Ligája például ezt a programjában nyíltan hirdette, vagy azt megelőzően a nemzeti kereszténydemokraták is hirdették ezt. Ők most nincsenek bent a parlamentben. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a lengyel politikai életben a Radio Marija nevű rádióadó igen komoly befolyással bír, természetesen elsősorban a lengyelországi politikai élet jobboldalát tekintve. De ez már megint csak egy külön téma.
MAREK BALICKI képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Szeretnék egy kiegészítést tenni.
ELNÖK: Parancsoljon, miniszter úr!
MAREK BALICKI képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Köszönöm szépen. Engem tulajdonképpen a tőlem jobbra ülő kollégám, Miron Sycz provokált, hogy kérjek szót, de kiegészíteném, vagy nem is kiegészíteném, hanem inkább hozzátennék némi információt. Azért érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a lengyel társadalom e tekintetben teljes egészében eltér a magyar társadalomtól, miután a lengyel társadalom kilencvenegynéhány százaléka katolikus. Ez pedig azt hozta magával, hogy a lengyel állam ugyan megkötötte egyezményét a legfontosabb vallási közösségekkel, de a közvélemény szemében a "legfontosabb vallási közösségekkel" címszó alatt természetessé vált, hogy a lengyel katolikus egyház tekintendő a legfontosabbnak, és a lengyel katolikus egyház igyekszik is élni ezzel a lehetőséggel. Természetesen a lengyel alkotmány is élesen elválasztja az egyházakat a világi államtól, s ilyen módon a lengyel katolikus egyház sem lehet jelen a politikai életben jogi úton. Ezt azért szükségesnek tartottam hozzátenni.
ELNÖK: Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy tudom, hogy Lengyelországban is gond a prostitúció és az emberkereskedelem kezelése, ugyanúgy, mint Magyarországon. Nem tudom, hogy van-e Európában valamilyen összefogás ennek a megfékezésére. Lengyelországban legális-e a prostitúció, ott hogy kezelik ezt a kérdést?
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: A választ a végével kezdem: nem legális a prostitúció, de különböző rejtett formákban azért előfordul, nem is kicsit.
Az emberkereskedelem ügyében az az érzésem, hogy Lengyelország földrajzi adottságainál fogva egy migrációs útvonalon helyezkedik el, a keletről nyugatra vándorlás középpontjában, s ennek hátterében természetesen különböző bűncselekmények fordulnak elő. Ez esetben az Európai Unió különféle tagállamainak a kormányai szorosan együttműködnek az illetékes szolgálatokkal. Ezzel a jelenséggel küzdünk mi is, ahogy küzd az egész Unió. Lengyelországban öt évvel ezelőtt készült egy kormányzati program. Az emberkereskedelem leküzdése érdekében egy központi kormányprogram létezik, de itt a jelenség méreteit kellene egy kicsit megvizsgálni, mert azt nagyon jól tudjuk, hogy az emberkereskedelem, embercsempészet a keletről nyugatra vándorlási útvonalon csak akkor jelenik meg, amikor megfogjuk a tettest. Amit nem fogunk meg, arról nem tudunk. Schengen jegyében ezt a jelenséget még nehezebb leküzdeni. A határok keletre tolódtak és mi adjuk a schengeni övezet keleti határát. Meglehetősen restriktív vízumelőírások vannak hatályban, amelyek egyrészt minimalizálni igyekeznek azt a folyamatot, amiről kérdezett, ugyanakkor megnehezítik barátainknak ukrán vagy belorusz oldalról a bejutást.
A prostitúcióra visszatérve: az az érzésem, sem jobban, sem kevésbé jobban nem észlelhető, mint bármelyik országban, hogy jelen van. Ennek megvan a határnyitási aspektusa is. Évtizedeken keresztül gondjaink voltak és ma is vannak bolgár és román illetőségű hölgyekkel. Az országutak mentén álló jelenséget jól ismerjük, ezt a lengyel szleng "kamionos lányoknak" nevezi. Ezt a jelenséget nagyon nehéz leküzdeni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy itt van az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetője. Amennyiben kíván szólni, megadom a szót Csúcs Lászlóné Halina asszonynak. Parancsoljon!
DR. CSÚCS LÁSZLÓNÉ HALINA elnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat): Köszönöm szépen a lehetőséget. Nekem, mint az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökének lenne néhány kérdésem a delegációhoz, de ha lehet, ezeket a kérdéseket lengyelül tenném fel.
Az első kérdésem: a lengyel népesség hány százalékát alkotja a kisebbség, ebből mennyi a roma, a német és a többi nagyobb kisebbség, mennyiben tér el a roma kisebbség munkanélküliségi rátája a többi kisebbség munkanélküliségi rátájától? A két parlamenti kisebbség képviseletére hogy reagál a további hét kisebbség, amelynek nincs parlamenti képviselete?
A következő kérdésem: milyen formában működnek a különféle kisebbségek? NGO-k, egyesületek formájában, vagy úgy, mint Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok, amelyek tulajdonképpen a Magyar Köztársaság költségvetéséből élnek?
Végül csatlakoznék Nyakó úr kérdéséhez: fordult-e elő olyan, hogy külföldön élő lengyelekkel foglalkozott az önök bizottsága, s ha igen, akkor milyen módon?
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: A kezdet kezdetén említettem már, hogy a kisebbségek Lengyelországban messze nem képviselnek jelentős számarányt, az össznépességnek nem egészen a 3 százalékát adják. Az állam erőfeszítései elsősorban arra irányulnak, hogy a kisebbségek kisebbségi mivoltát tartsák fenn, mert nagyon gyakran előforduló jelenség, hogy a kisebbségek eltűnőfélben vannak. A legnagyobb kisebbség a német, és ők a legjobban szervezettek is. De már azonnal vita támadt, mert vannak, akik a beloruszokról beszélnek. Akkor én most kiszállok ebből az ellentmondásból és megkérem a titkár asszonyt, hogy mondja el a számadatokat, mert ő azokat tudja.
BEATA MACHUL-TELUS titkár (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Nincs vita. A legjobban szervezett kisebbség valóban a német, számarányát tekintve viszont belorusz, német, roma a sorrend. De van olyan kisebbségünk is - ugyanis alsó határt a törvényi szabályozás nem húzott -, mint a karibi nemzetek kisebbsége, akik mindössze százan vannak, de el vannak ismerve kisebbségnek.
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: A külföldön élő lengyelek kérdésében egyszer már adtam választ. Bizottságunk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, de ez nem azt jelenti, hogy a parlament sem. Erre egy külön állandó parlamenti bizottság van. Sajnáljuk, hogy nem a mi bizottságunk képviseli őket is, mert akkor gyakrabban járhatnánk például Budapesten. Teljesen igaza van abban és jogosan hívta fel a figyelmünket arra, hogy az ilyen látogatások során kapcsolatot kellene teremtenünk a helyi lengyelséggel, és nagyon örülök, hogy most itt alkalom nyílik erre is.
A romák munkanélküliségi rátája nagyon magas és ez hatalmas problémát jelent. Ismerjük a roma kultúra problémáját és jól tudjuk, hogy a romák általában igyekeznek elkerülni a folyamatos foglalkoztatási státuszt, ezért a kormányprogram - mint ahogy már jeleztem - a szakmai és szakképesítési aktivizációt vette célba. De bármennyire is kiválónak tartjuk ezeket a programokat, a gyakorlati megvalósításuk, a sikerük tekintetében inkább gyengének minősíthetők.
Lengyelországban rengeteg társadalmi szervezet, kisebbségi szervezet létezik. Ezek a szervezetek tulajdonképpen haszonélvezői a kormányzati program pénzügyi eszközeinek. A társadalmi szervezetek azt kérik a belügyminisztertől, hogy a különféle projektjeik finanszírozásában vállaljon részt, és ez elsősorban a kulturális élet szféráira vonatkozik És ez megint csak válasz a kérdésre. A projektek nagyrészt kormányzati pénzekből, kisebb részben pedig uniós pénzekből vannak finanszírozva. A kisebbségi szervezetek a többi civil szerveződéshez hasonlóan a különféle nyílt pályázatokra jelentkezhetnek és azokon nyerhetnek.
MAREK BALICKI képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Két mondatot tennék hozzá ehhez. A lengyel parlamentről tudni kell, hogy kétkamarás, egyrészt van a Szejm, másrészt van a Szenátus. A külföldön élő lengyelséggel való kapcsolattartás feladata egyrészt a Szejm egy másik állandó bizottságának a feladata, emellett ez alkotmányban rögzített kötelessége a Szenátusnak, tehát a felsőháznak is. Ha a kettőt összehasonlítjuk, akkor a Szenátusnak, tehát a felsőháznak lényegesen nagyobb a szerepe a külföldön élő lengyelséggel kapcsolatban, mint a Szejm állandó bizottságának.
S még egy apró kiegészítés. A gondok skálája Lengyelországban természetesen alapvetően eltér a magyarországi méretektől, de vannak olyan enklávék, ahol a munkanélküliség gondja-baja a területen élő összes lakost egyaránt érinti. Ezt azért tudni kell.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Elnök asszony!
DR. CSÚCS LÁSZLÓNÉ HALINA elnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat): Van még egy kérdésem. Tiszta az önök számára, hogy hány magyar él Lengyelországban és van-e erről alkotott képük?
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: A magyarságnak Lengyelországban sajnos nincs kisebbségi státusza, ennélfogva ők nem lehetnek vizsgálatok tárgyai. Megközelítő képünk sincs arra vonatkozóan, hogy hány magyar él állandóan Lengyelországban. Közben súg nekem a kollégám, hogy 2011-ben esedékes a következő népszámlálás, és ha jól tudom, a kérdésekbe már bele van fogalmazva a lengyel társadalom pontos hovatartozás szerinti deklarációja. De talán mindenképpen figyelembe vehető a hetvenes évekbeli szerelmi emigrációnak nevezett jelenség, ami inkább a hölgyeket hozta ide Magyarországra.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Elnök asszony!
DR. CSÚCS LÁSZLÓNÉ HALINA elnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat): Én ezt nem tudom elfogadni, szerintem a gazdasági helyzet annak idején lényegesen jobb volt Magyarországon, és nem a szerelmi emigráció volt a döntő.
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: De elnök asszony, hát a szerelem is!
ELNÖK: Ezt a vitát szerintem nem fogjuk tudni most eldönteni. A lélek és a test egysége egy ősi keresztény tétel, tehát a kettő nem zárja ki egymást.
Ha szabad, még egy rövid kérdést feltennék a népszámlálás kapcsán. Nálunk vita folyik arról, hogy egyáltalán meg lehet-e kérdezni az etnikai, illetve a vallási hovatartozást. A kormánynak az az álláspontja, hogy egyiket sem kellene megkérdezni, de miután az összes kisebbség kéri, a kisebbségi hovatartozást megkérdezik, a vallásit viszont nem, mert vannak olyan vallási csoportok, amelyek ezt nem akarják. Nyilván itt mindenféle adatvédelem, szenzitivitás meg fakultativitás figyelembe veendő. Hogy van ez szabályozva Lengyelországban?
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: Azt javasolnám, hogy a nemzetiségi képviselők közül Galla vagy Sycz úr válaszoljon, mert a legutóbbi népszámlálásnál ez nagyon komoly problémát jelentett Lengyelországban is. A dolog lényege, hogy a kisebbségek azért tettek szemrehányást a kérdezések miatt, mert nem lehetett egyértelműen behatárolni, hogy ki hova tartozónak vallja magát. De válaszoljanak ők.
RYSZARD GALLA képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Valóban igaza van elnök úrnak abban, hogy a 2011-es népszámlálás tekintetében a kisebbségek kérik, s nem is annyira a rákérdezést, hanem a kisebbségi anyanyelvre vonatkozó kérdés precíz megfogalmazását, ezért a népszámlálásról szóló törvény tervezetébe már bele kellett helyezni a kisebbséghez tartozás definícióját, és ezt a definíciót kell előtte egyeztetni a kisebbségi képviseletekkel, továbbá az anyanyelvre vonatkozó kérdés precíz megfogalmazását. Egyértelműen ketté kívánjuk választani az anyanyelvre vonatkozó kérdést és az idegennyelv-ismeretre vonatkozó kérdést.
A hitéletre és a világnézetre vonatkozó kérdés tekintetében valószínűleg azt a megoldást választjuk, hogy feltesszük a kérdést és alányomtatjuk, hogy nem kötelező a válaszadás.
A nemzetiség tekintetében valószínűsíthetően egy körülbelül kétszáz tételből álló nemzetiségi sor lesz felsorolva, és abban beikszelve lehet megjelölni a hovatartozást.
Lengyelországban van még egy gond, mégpedig az úgynevezett sziléziai kisebbség kérdése. Ez évek óta örökzöld téma. Nagyon erősen képviseli a sziléziaiak érdekét Kutz képviselőtársunk, az ismert lengyel filmrendező. Ha a jogalkotás hozzájárul ahhoz, hogy ezt nyelvi kisebbségnek elismerjük, akkor ez lesz a legnagyobb kisebbség. El kell mondanom, hogy a 2002-es legutóbbi népszámlálásnál a magukat a német kisebbséghez tartozóknak vallók - akik egyben Sziléziában élnek - akkor egyértelműen sziléziaiaknak fogják tekinteni magukat és nem németnek. Tehát megjelent egy új fogalom, a sziléziai német - mint ahogy mondja a kolléganőm -, és nem tudjuk, hogy ezzel mit lehet kezdeni.
MIRON SYCZ képviselő (Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottsága): Ha szabad, még valamit hozzátennék. Lengyelországban a helyi közigazgatásról szóló különféle szintű jogszabályok előírják, hogy ha egy meghatározott szintet elér a helyi kisebbség létszáma, akkor azonnal kétnyelvű helységnévtáblák és egyebek lépnek be, és elképzelhető, hogy a különféle hivatalokban kötelezően el fogják rendelni a segédnyelv mint második nyelv használatát. Ez a 20 százalékot meghaladó kisebbségnél történik így. Úgyhogy ennek nagyon keményen megvannak a reális jelentőségei, mert ezek komoly pénzeszközöket fognak igényelni, ami az állami költségvetésben, a községi költségvetésben és a közigazgatás különféle szintjeinek a költségvetéseiben meg fog jelenni.
A legutóbbi népszámlálás nem hallgatta agyon a nemzeti kisebbséghez tartozás kérdéskörét, mert ez lehetővé vált a kérdőíveken, és mindenki érdekeinek megfelelően a különféle szintű közigazgatások hivatkoznak a legutóbbi népszámlálás ilyetén adataira. Egy demokratikus államban - és Lengyelország demokratikus állam - tudatában kell lenni annak, hogy minden állampolgárnak lojálisnak kell lennie az állama iránt, függetlenül a nemzetiségi hovatartozásától. A lojalitás egyik jele pedig az, ha az én államomban az adott kisebbség jól érzi magát. Jogában áll a szükségleteinek eleget tenni, legyen az kulturális szükséglet vagy az azonosságtudattal kapcsolatos szükséglet. Ez az egésznek az alapfilozófiája. Éppen azért kell az államnak és a kormányzatnak ennek a garanciáit biztosítani, mert egyre kevesebb a kisebbség. Akárhogy is nézzük, az asszimilációs folyamatok zajlanak, és elég nehéz megválaszolni annak a gyereknek a származására vonatkozó kérdést, aki vegyes házasságból született. Ilyen eset meg egyre több van.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, hogy mindannyiunk számára nagyon informatív volt ez a betekintés. Csak remélni tudom, hogy a lengyel kisebbség nálunk jól érzi magát, erre elnök asszonynak a ma esti vacsorán lesz még lehetősége beszélni.
Amennyiben nincs több hozzászólás és kérdés, most elbocsátanánk a vendégeinket a Miniszterelnöki Hivatal útvesztőibe. Ma este újra fogunk találkozni, és holnap is fogunk találkozni. Addig is további jó tanácskozást kívánunk Magyarországon. Köszönjük szépen a megjelenést, viszontlátásra.
MAREK AST képviselő, a Lengyel Szejm Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke: Én is nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Nagyon örülök, hogy eljöhettünk az önök bizottsági ülésére, és nagyon bízom abban, hogy azok az információk, amiket mi adhattunk önmagunkról, tetszettek önöknek. Arról is nagyon-nagyon meg vagyok győződve, hogy ez nem az utolsó találkozásunk volt, hanem kezdete egy hosszabban tartó együttműködésnek. Köszönjük szépen. (Taps. - Rövid szünet.)
ELNÖK: 2. napirendi pontunk a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Úgy látom, egyetlenegy módosító javaslat érkezett, Ágh Péter javaslata. A kormány képviseletében Dienes Renáta van jelen, de Csapó Ágnes nem stimmel. (Bodor Tamás: Így van.) Gondoltam, azért ennyire még jó a szemem. Kérem, hogy a jegyzőkönyv számára mutatkozzanak be és a módosító javaslatokkal kapcsolatban mondják el a kormány, illetve a tárca álláspontját. Parancsoljanak!
BODOR TAMÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bodor Tamás vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, és Debreczy Márta szakmai főtanácsadó kolléganőm ül mellettem.
Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy Ágh Péter képviselő úr módosító javaslatát támogatjuk.
Másrészt szeretném önöket arról is tájékoztatni, hogy ma délelőtt kaptuk meg a Sport- és turisztikai bizottság módosító javaslatát, amellyel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a tárca véleménye támogató, de kormányzati álláspontról a rövid idő miatt még nem tudok beszámolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Elnézést kérek, hogy a kettőből egy személyt sem találtam el, de az én papíromon ezek a személyek szerepelnek.
Először azt kérdezem, hogy ki támogatja Ágh Péter képviselő úr benyújtott módosító javaslatát. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 19 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a javaslatot.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a Sport- és turisztikai bizottság módosító javaslatát ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 19 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a javaslatot.
Köszönjük szépen a türelmet és a megjelenést.
A 3. napirendi pontunkhoz érkeztünk, amelynek a) és b) pontja van: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk, illetve az Állami Számvevőszék véleményét vitatjuk meg a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról. A Pénzügyminisztérium képviseletében Nyenyestánné Endrész Katalint üdvözölöm, az Állami Számvevőszék képviseletében pedig Elek János főigazgató-helyettes urat és munkatársait. Amennyiben a kormány, illetve a minisztérium álláspontját a költségvetéssel kapcsolatban főosztályvezető-helyettes asszony kommentálni kívánja, akkor arra most van lehetősége. Először megvárjuk, hogy kipakoljon. Az egészet hozta magával? Parancsoljon, főosztályvezető-helyettes asszony!
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot magam és a megjelent kollégáim nevében. Nem hoztam el az egész költségvetési kötet állományunkat, viszont elhoztam azokat a táblákat, amiket a tisztelt bizottság minden évben szokott tőlünk igényelni. Elnézésüket kérem, hogy korábban nem tudtuk a bizottság rendelkezésére bocsátani, de ezt most pótlólag megtesszük, és az ülés után majd átadom az összegyűjtött táblázatokat, amelyekben azok az információk vannak, amikre a bizottság igényt szokott tartani.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az önök előtt álló T/10554. számon benyújtott költségvetési törvényjavaslat a korábbi évek gyakorlatának megfelelően úgynevezett tiszta költségvetés, tehát más törvénymódosításokat nem tartalmaz, csak a költségvetési törvényt. Újdonság viszont, hogy a közpénzügyi felelősségről szóló törvényben megfogalmazott követelményeknek megfelelően a korábbi négy alrendszer helyett ez a költségvetés már két alrendszer költségvetéséről ad számot. A központi alrendszerbe kerültek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint az elkülönített állami pénzalapok, s ezenkívül az önkormányzati alrendszerről szóló tájékoztató adatokat tartalmazza.
Ami még új: tartalmaz a költségvetési törvény egy úgynevezett 11. számú mellékletet, ami szintén a közpénzügyi törvényben foglalt előírásoknak megfelelően számba veszi a költségvetés úgynevezett külső tételeit, ami azt jelenti, hogy azok a tételek sorolhatók ide, azok a kiadások és azok a bevételek, amelyekre a költségvetésnek közvetlen ráhatása nincs. Tehát a nagyságrendjüket a makrogazdasági folyamatok és a demográfiai folyamatok, azaz külső tételek határozzák meg.
Néhány mondatban szólnék a 2010. évi gazdaságpolitikai célkitűzésekről. A 2010-es gazdaságpolitika célja rövid és középtávon a válságból adódó negatív folyamatok káros hatásainak az enyhítése. Ennek érdekében rövid távon a 2010-es költségvetési törvény meghatározott kiadáscsökkentéseket is tartalmaz, viszont középtávon olyan strukturális lépések is kapcsolódnak a költségvetési törvényhez, amelyek hosszú távon vagy középtávon a foglalkoztatás bővítéséhez és a versenyképesség javításához járulhatnak hozzá.
A 2010-es költségvetési törvény a 2009 augusztusában rendelkezésre álló gazdaságpolitikai előrejelzések, a világgazdasági előrejelzések, illetve az Európai Unióból származó előrejelzések alapján került összeállításra. A 2010-es költségvetés azzal számol, hogy a GDP jövőre már kevésbé zsugorodik, körülbelül 1 százalékos GDP-csökkenéssel számol a jövő évi gazdaságpolitika és erre épül a költségvetés. Ennek megfelelően - miután a legfőbb piacainknak tekinthető országokban már némi élénkülés tapasztalható jövőre az előrejelzések szerint - várhatóan 2010 második felében már az exportlehetőségek, az ipari termelés, a beruházások hazánkban is növekedésnek indulnak. Emellett a tervezett adómódosítások arra engednek következtetni, hogy 2010-ben már némi keresletélénkülés is lesz tapasztalható. A foglalkoztatás a következő évben még nem növekszik, az alkalmazottak számában még nem várunk jelentősebb bővülést. Az inflációs ráta - amivel számol a költségvetés - jövőre 4,1 százalék lesz.
A fiskális politikát az határozza meg, hogy a konvergenciaprogramban a kormány elhatározott szándéka, hogy jövőre az államháztartási hiányszintet, az eredményszemléletű hiányszintet a GDP 3,8 százalékánál magasabb szintre ne engedje, hogy teljesüljön. Ennek érdekében természetesen nagyon határozott lépéseket is tesz a kormány, ami tulajdonképpen majd a kapcsolódó törvénymódosításokban, illetve azokban a törvénymódosításokban ölt testet, amiket már korábban elfogadott a parlament. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány olyan kiadásmérséklő intézkedést, amely ennek a költségvetési törvényjavaslatnak a számaiban is tükröződik. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében változott a nyugdíj-indexálási szabály. A tizenharmadik havi nyugdíj átalakult, illetve meghatározott GDP-növekedésnek megfelelően nyugdíjprémium jelleggel kerül átalakításra. Részben átalakulnak a családtámogatások, és ez megjelenik a költségvetés számaiban is. A közszféra bérei a jövő évben nem emelkednek. Ez mind-mind abba az irányba hat, hogy tartható legyen a jövő évre tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos hiány.
A szűkülő költségvetési források természetesen kiegészülnek a rendelkezésünkre álló európai uniós forrásokkal. 2010-ben már az első nemzeti fejlesztési terv, illetve az Equasl Interreg-program forrásai nem jelennek meg, hiszen ezek a programok már lezárultak. Viszont az Új Magyarország fejlesztési terv keretében tervezett programok, az abba bevont európai uniós források megjelennek a költségvetési törvényben. Ezeknek a forrásoknak a nagyságrendje a kötelezettségvállalási keretek szerint 922 milliárd forint. Az Új-Magyarország fejlesztési tervben megjelent legfőbb prioritásokra kerülnek ezek a források felhasználásra.
Miután a gazdasági válság negatív hatásai pontosan nem prognosztizálhatók, a költségvetési törvény jelentős tartalékokat is tartalmaz - mint ahogy önök is bizonyára látták -, ezen belül az általános tartalék 57,2 milliárd forintban kerül meghatározásra, a céltartalék 125,2 milliárd forint, a stabilitási tartalék 79 milliárd forint és a kamatkockázati tartalék 50 milliárd forintot tesz ki. Tehát összességében ez a négyféle tartalék 311,4 milliárd forint.
Röviden ennyit szerettem volna hozzátenni azokhoz az anyagokhoz, amiket önök is megkaptak. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a költségvetés általános vitára bocsátását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető-helyettes asszony. Azt javaslom, hogy hallgassuk meg az ÁSZ véleményét is főigazgató-helyettes úrtól, és utána lesz lehetőség kérdésekre és vitára. Parancsoljon!
Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék) tájékoztatója
DR. ELEK JÁNOS általános főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettsége az állami költségvetési javaslat véleményezése. A véleményt megalapozó ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy érvényesültek-e a jogszabályi előírások, illetve az előirányzatok kialakítására kijelölt tervezési köradatokban foglaltak; a tervezésnél alkalmazott módszerek kielégítően biztosítják-e a törvényjavaslat megalapozottságát; megalapozottan számszerűsítették-e az Európai Unióból származó forrásokat és társfinanszírozási követelményeket; a helyi önkormányzatok szabályozott forrásainak megalapozottságát a tervezés keretében készült számítások biztosították-e. Véleményünk - hasonlóan, mint a korábbiakban - közvetlenül nem foglalhatott állást olyan kormányzati, társadalmi és gazdaságpolitikai elhatározásokkal, elgondolásokkal kapcsolatban, mint a költségvetés gazdaságélénkítő vagy restrikciós jellege, illetve azok arányai. Így az ellenőrzés alapvetően arra irányult, hogy a kimunkált előirányzatok mennyire megalapozottak, teljesítésüket a tapasztalati adatok alátámasztják-e, valamint a javasolt jogszabályi módosítások elősegítik-e.
Az ellenőrzés a korábbi évektől eltérően kisebb terjedelemben és csak annyiban foglalkozott a makrogazdasági adatok értékelésével, amennyiben az elkerülhetetlen volt a bevételi és kiadási főösszegek megalapozottságának véleményezésénél. A helyszíni ellenőrzés 2009. augusztus 31-ével bezárólag kísérte nyomon a költségvetés tervezésének folyamatát, majd a szeptember 11-én rendelkezésünkre bocsátott törvényjavaslatot is áttekintettük. A véleményezést nehezítette, hogy a tervezőmunka helyszíni ellenőrzésének lezárását követően ismertük meg csak az Országgyűlésnek benyújtott 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot, így lehetőségeink ennek megfelelően a központi alrendszer vonatkozásában a fejezetek teljes körére kiterjedő helyszíni ellenőrzés helyett alapvetően tematikus, dokumentumok értékelésére irányuló ellenőrzésre adtak módot. A folyamatosan változó munkaanyagokból kellett igen rövid időkeretben a véleményt elkészítenünk. Hasonlóan, mint az előző jelentésünk, a törvényjavaslatról készített véleményünk tartalmazza az összegző megállapításokat, javaslatokat és a részletes ellenőrző megállapításokat. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főigazgató-helyettes úr. A bizottság tagjaié a lehetőség kérdésekre, reakciókra. Pettkó képviselő úr, parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én először is azt szeretném mondani, nagyon sajnálom, hogy nem kaptuk meg a minisztériumtól a számokat és az adatokat, hiszen nagyon nehéz - mondjuk - az interneten költségvetést olvasni. S ha most azt kérdezném a bizottságban lévő képviselőtársaimtól, hogy hánynak van papíralapon kinyomtatott költségvetése, akkor azt gondolom, hogy a bizottság tagjainak az egyharmadának van csak költségvetése. Vagy annyinak se, mondják mellettem. Én persze netpolgár vagyok és mindent megteszek az informatikáért, de a költségvetést egész egyszerűen lehetetlenség gépen nézni, különösen a számok alakulását és változását. Amikor pár éve elkezdtek takarékoskodni ezzel, akkor azt gondoltam, hogy ez helytelen irány, de az elmúlt egy-két évben még jobban megerősödött bennem. Úgyhogy ha ezt megkapjuk, s nemcsak papíralapon, hanem elektronikusan is, akkor át fogjuk nézni. Gondolom, a bizottsági titkárságon keresztül ezt meg tudjuk kapni. Mert ha ez megérkezett volna, akkor tudnánk, hogy a kisebbségek, az egyházak és a civil szervezetek területén hogyan is alakulnak a számok. Miniszterelnök úr szokta mindig elmondani, hogy 8 százalékot bukik mindenki, vagy maximum 10 százalékot szokott bevallani. Nos, én megpróbáltam átnézni a benyújtott költségvetést és azt látom, hogy ez a három terület - kisebbségek, egyházak és civil szervezetek - nemhogy 10 százalékos, hanem legalább 15-20 százalékos veszteséget, ha nem többet tudnak elkönyvelni.
S ha már itt tartunk, nekem volnának konkrét kérdéseim és észrevételeim is, mind a kormány, mind a kormánypárti képviselők irányába. Ha valaki elolvassa például a Nemzeti Civil Alapprogram történetét, történelmét és a kormány képviselőinek az ígéreteit, akkor azt tapasztalhatja, hogy az NCA tekintetében azt mondták, hogy soha többé nem lesz elvonás. Ha most megnézzük a számot, akkor megint egy hatalmas elvonás van, az NCA eredeti alapelveivel szembeni menetelés történik a kormánypárt, a minisztérium és a költségvetést készítők részéről. Azt kérném a minisztériumtól, hogy készítsen egy olyan összehasonlító táblázatot, hogy ha az eredeti törvényt alkalmazzuk, akkor az elmúlt években az NCA-nak mennyi pénz járt volna, ezek a pénzek milyen ütemezésben kerültek át az NCA számlájára, hiszen az NCA eredeti törvényében az volt, hogy január 15-én, utána április 15-én, majd a legvégén október 15-én van a negyedéves elszámolás. Tudom, hogy azóta megváltoztattuk az NCA-törvényt. Nagyon kérem, hogy készítsenek el egy összehasonlító táblázatot, hogy mennyi volt az a pénz, ami beragadt, mennyi az, ami eddig minden évben átutalásra került. Szerintem ezt azért is szükséges megtenni, hogy tisztán lássunk, hiszen ha a Nemzeti Civil Alapprogramot az Állami Számvevőszék egyszer ellenőrizni fogja, akkor neki is pontosan kell tudnia, hogy az állam az NCA részére a neki törvényesen járt összegeket vajon kifizette-e a tárgyévekben, igen vagy sem. Én azt gondolom, hogy nem fizette ki, több esetben is különbözőfajta trükköket használt a kormánykoalíció, most pedig a most kormányzó párt, és én ezt nagyon sajnálom. Tavalyelőtt azt ígérték, hogy a tavalyi évi költségvetés után már nem lesz az NCA-ból elvonás, de az idén azt tapasztaljuk, hogy történt elvonás az NCA tekintetében.
A másik, amit szeretnék kérni - gondolom, hogy megteszik, mert ha írásbeli kérdést adok be, ezt akkor is ugyanúgy el kell készíteni -: a civil szervezeteket sújtó kormányzati elvonások kapcsán azt szeretném megtudni, hogy mennyi pénz folyt be a költségvetésbe a gépjárműadók tekintetében az elmúlt időszakban - itt a cégautóról van szó -, és ezek közül mennyi az, amit a civil szervezetek fizettek. Tehát konkrétan mennyi a civil társadalomtól a gépjárműadóból befolyt összeg. Kerestem a költségvetésben, de nem találtam - ez biztos az én hibám -, hogy 2010-ben mennyi pénzt várnak a gépjárműadóból befolyni. Ha ezt a számot is megkaphatná valamennyi bizottsági tag, akkor amikor hétfőnként szavazunk arról, hogy a civil szervezeteknek vajon megadjuk-e azt a kedvezményt, hogy akik nonprofit szervezetek, tehát az előző évben nem volt vállalkozási tevékenységük, magyarul nincs vállalkozói bevételük, magyarul tulajdonképpen nincs cégautójuk csak adományokat gyűjtenek karitatív célokra vagy ételt szállítanak ki, nos ezek a szervezetek mentesüljenek a gépkocsiadó megfizetése alól. Ha ezeket a számokat megkapjuk, akkor pontosan megtudjuk, hogy mekkora számról vitatkozunk itt. Tudom, hogy a polgárőrség tekintetében a kormány csinált egy részleges kompenzációt, de azért ez nem oldja meg a többi civil szervezet problémáját, engem meg bosszant, hogy mindig a kiskapukat használja ki, akármilyen kormány van, és nem egy normális mederbe kerülnek ezek a kérdések.
Nagyjából ennyit szerettem volna az első körben. S akkor elküldik a bizottsági titkárságra, amit plusz szeretnék megkapni, és a titkárság meg mindenkinek el fogja küldeni. Gondolom, egy hét alatt ezt el tudja készíteni a kormányzat, hiszen költségvetést a világon mindenhol az előző évi számokból szoktak tervezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A következő hozzászóló Ékes Ilona, aztán Szászfalvi László.
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm. Azt gondolhatnánk, hogy az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fontos. Jövőre 325 millió forintot vonnak el ettől a területtől. Én csak annyit kérdeznék, hogy mire kívánja a kormány ezt az összeget költeni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szászfalvi László alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Bevezetésképpen csak egy nagyon rövid megjegyzést szeretnék tenni. Hallottuk, itt a kormány képviselője elmondta, hogy a következő évi költségvetésben négy jogcímen több mint 300 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Volt alkalmam az Állami Számvevőszék elnökének a zárszámadáshoz fűzött mondatait hallani. Az ÁSZ elnöke kifejezetten kitért a zárszámadás kapcsán a tartalék felhasználásának teljes bizonytalansága, illetve kiszámíthatatlansága tekintetében arra, hogy nincs pontosan szabályozva vagy definiálva, hogy ezt a tartalékot ki mikor, hogyan, merre, meddig tudja fölhasználni. Szeretném kérdezni, hogy 2010-ben a 2009-es költségvetés, illetve majd 2011-ben a 2010-es költségvetés zárszámadásakor az Állami Számvevőszék elnökének ugyanezt kell-e elmondania a parlament plenáris ülésén, vagy pedig valamilyen pontos, precizírozott és kiszámítható megoldást talál a kormány.
Az egyházakat érintő költségvetési tételekről szeretnék néhány gondolat erejéig kérdezni, illetve megjegyzéseket tenni. Először is az úgynevezett rekonstrukciós támogatásra vonatkozólag, de mielőtt ezt elmondanám, szeretném jelezni, hogy a költségvetés tárgyalásakor a Pénzügyminisztériumtól minden esztendőben kaptunk egy táblázatot, ami jelen pillanatban még nincs a kezünkben, ezért most nem tudunk erről érdemben tárgyalni. Bár nyilván mindenkinek a segítői, szakemberei tudtak segíteni valamennyire, de mindenesetre azt gondolom, az hitelesítené a Pénzügyminisztérium munkáját, ha ezt a táblázatot megkaphatjuk és láthatjuk. Lehet, hogy sok kérdésünkre választ tudna adni. Tehát várjuk ezt a táblázatot, de nemcsak az egyházakat érintően, hanem a civil szervezetekre vonatkozóan, az esélyegyenlőség kérdésköréről, a nemzeti és etnikai kisebbségek támogatásáról és a roma integrációs programokkal kapcsolatosan. A mi táblázatunkról fogok beszélni; nem tudom, hogy majd egy nyelven tudunk-e beszélni.
A rekonstrukciós támogatás tekintetében példátlan módon 0 összeg szerepel a jövő évi költségvetésben. Tulajdonképpen nyugodtan mondhatjuk, hogy a vatikáni szerződéssel ellentétesen, azzal szemben találjuk ezt a 0 számot. Nem tudok most pontos számokat mondani, de megjegyzem, hogy erre az elmúlt húsz évben nem volt példa. Az úgynevezett rendszerváltoztatás óta nem volt erre még példa. Miért szeretne példát statuálni a kormány 2010-ben, amikor úgy tudom, hogy az erre az évre megítélt költségvetési keret legalábbis a múlt héten még el se volt indítva és döntések sem születtek róla. Tehát a 2009. évi költségvetési keretben szereplő rekonstrukciós támogatásra nézve 2009. szeptember 22-én vagy 24-én még nem született döntés. Vagy pedig az a cél, hogy a 2009-es költségvetési keretet áttolni 2010-re, hogy a választások előtt azért valamit mégiscsak ki lehessen adni, 2010-ben pedig teljesen befagyasztani ezt a sort.
A következő kérdésem az egyházi kiegészítő támogatás kérdéskörére vonatkozik. Nem akarom elmondani azt a történetet, amit a múlt héten is elmondtunk, meg szinte minden bizottsági ülésen elmondunk a zárszámadás és a költségvetés kapcsán, illetve az állam és az egyház kapcsolata ügyében, de ha jól olvassuk a saját táblázatunkat, akkor külön soron egyházi kiegészítő támogatás nincs, ahogy eddig szokott lenni, elkülöníthetően, áttekinthetően és világosan. Szeretném kérdezni, hogy miért nincs. A törvény szerint nyilvánvalóan jár a kiegészítő támogatás, a kiegészítő normatíva. Mi a kormányzat szándéka, mi történik az egyházi kiegészítő normatívával? A zárszámadásban is kipontozott rész van, tehát üresen áll. De ha 2010-ben is üresen áll majd, akkor nem tudom, hogy múlt, jelen, jövendő összefüggésében mit szeretne a kormány elérni. A teljes átláthatatlanságot, a teljes bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot, ami azt gondolom, hogy nem az egyházakat sújtja, hanem az egyházi intézményeken keresztül a magyar állampolgárokat és a magyar gyermekeket, a magyar családokat. Eléggé elfogadhatatlan ez a tervezési metódus.
S van még egy tétel itt: az egyházi felsőoktatási intézmények felújítása, fejlesztése rovaton 2009-ben 90 millió forint volt, 2010-ben pedig 0 forintot látunk itt. Szeretném megkérdezni, igaz-e az a hír, hogy azzal összefüggésben, hogy ezen a rovaton 0 forintot találunk, ugyanakkor a Wesley Főiskola számára 250 millió forintról a következő esztendő tekintetében a kormány már határozatot hozott. Akkor miért nem szerepel itt, ezen a soron ez a 250 millió forint, vagy pedig milyen címen kap a Wesley Főiskola 250 millió forintot, ha nem itt szerepel ez a tétel? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök úr. Van-e még kérdés, hozzászólás? Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amikor nézem ezt a táblázatot, akkor igazából nem tudok rajta eligazodni, azért, mert az elmúlt időszakban voltak olyan fejezetek, amelyek megjelentek támogatásként a költségvetésben, viszont vannak olyanok, amelyek most nincsenek. A tavaly elfogadott költségvetésben, amely az idei évre szól, benne szerepel a roma kultúrák támogatása. Két tételben is megvolt erre az összeg, az egyik célzottan a Rajkó Zenekar, a 100 Tagú Cigányzenekar és a Rádió C támogatására, ami az Oktatási Minisztérium fejezetében volt található. Ma nem látom ezt a sort, holott több egyeztetésen is elhangzott, hogy ez a tétel megmarad, sőt még bővülni is fog, mert a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 64 millió forinttal kevesebbet kap a mostani tervezet szerint, és abból még 40 millió át lesz téve három, ha nem is három, de több kulturális egyesületnek a támogatására. Kérdezem, hogy a roma zenészek, művészek támogatását hol lehet megtalálni a költségvetés soraiban, mert továbbra is nagyon fontosnak tartom, kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a magyarországi roma kultúrát hordozó legnagyobb egyesületek, együttesek kapjanak egy olyan támogatást, amely a működésükhöz feltétlenül fontos.
Ezenkívül azt gondolom, nagyon fontos még hozzátennem azt is, hogy - nem vagyok senkinek az ügyvédje, de - az Ombudsmani Hivatalnak is csökken a költségvetése. Ezt az Ombudsmani Hivatallal bizonyára egyeztették, vagy ha nem, akkor kérdezem, ők hogy tudják ezt a hiányt pótolni, mert ahogy látom, a költségvetésük nagyon lecsökkent, és egy nagyon feszített költségvetésben azok az állampolgári bejelentések, amelyek ebben az évben voltak és amelyeket a következő évben is várhatunk, és azokat a számokat, amelyeket ebben az évben tartottunk, mindenképpen tartani kellene ahhoz, hogy az ombudsmanok kellőképpen el tudják végezni a munkájukat, mert úgy tudom, hogy mindenképpen emelkedő tendencia lesz az ő munkájukban.
Ezenkívül a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány támogatásánál szintén látunk egy nagyobb csökkenést. Engem a bizottság küldött ebbe a kuratóriumba, és azt lehet mondani, hogy ebben az évben is már több olyan pályázatot nem tud megjelentetni a kisebbségek számára a bizottság, amely nagyon fontos lett volna, vagy csak kisebb összeggel jelentetett meg. Ezért mindenképpen fontos lenne ezt a kérdést is a magunk részéről helyre tenni, hogy hogyan tovább a nemzeti és etnikai kisebbségi támogatás.
Ezenkívül pedig azt gondolom, hogy nagyon fontos még továbbmenni, de első körben arra szeretnék választ kapni, hogy ezeket hogy lehetne kompenzálni, mert igazából azt gondolom, hogy a roma kultúra nagyon fontos.
De ha már nálam van a szó, hadd folytassam azzal, elnök úr, hogy arra is szeretnék választ kapni, hogy a rendőr-szakközépiskolások ösztöndíját, illetve a rendőrré válást elősegítő ösztöndíjat milyen soron találjuk meg a költségvetésben. Arról volt szó, hogy három év alatt mintegy háromszáz főre kiegészítjük a roma rendőrök számarányát. Azt gondolom, hogy a 2010-es költségvetésben mindenképpen meg kellene jelennie annak az összegnek, ami a rendőrré válás ösztöndíját elő tudja segíteni.
Nem is megyek tovább, mert ezek a kérdések alapvető értékeit hordozzák annak, hogy a romatársadalom integrációját el lehessen indítani akár kulturális irányba, akár pedig a különböző közigazgatás irányába. Ami az elmúlt hetekben bejelentésre került, hogy romákat a közigazgatásba, azt most azért nem kérdezem meg, mert tudom, hogy az európai uniós forrásból fog a jövő évi költségvetésben szerepelni, tehát nem érinti ezt a költségvetést, ezért ezt nem is kérdezem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen ezt az ellenzéki jellegű hozzászólást. Van-e valakinek esetleg hozzászólási igénye a kormánypártok részéről? Varga József. Parancsoljon!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a bizalmat, elnök úr. Ott folytatnám, ahol Teleki László abbahagyta. Úgy tűnik, hogy elkezdődött a kampány. Úgy tűnik, hogy a 2010-es költségvetés a magyarországi cigányok számára újra kampánytéma lesz. Én nem sorolom föl azt, amit Teleki László elmondott. Két stabil kérdésem van. Az egyik: komolyan gondolja-e a kormány a magyarországi cigányság integrációját, mert úgy tűnik, hogy arra a két alappillérre elég kevés pénzt szán, ami nélkül szerintem nincs fölemelkedés, és ez a magyarországi cigányság tanulási lehetősége. Míg a közalapítványnál, ahol az ösztöndíjak folynak, 2007-ben 600 millió forintot terveztek, 2009-ben 400 milliót terveznek. Szerintem ez nem az integráció irányába hat.
Kérdezem, és ha önök nem tudják megválaszolni, valószínűleg Draskovics miniszter úrhoz fogok fordulni, hogy nyomozza már ki nekem azt, ha 2009-ben volt 1 milliárd forint romatelep-felszámolásra, az miért nem lett elköltve. Élek a gyanúperrel, hogy a 2010-es költségvetésbe az az 1 milliárd forint van betervezve, amit 2009-ben nem költöttünk el. Ez igaz-e, vagy ha nem igaz, akkor jól értem-e, hogy romatelep-felszámolásra 2010-ben 2 milliárd forint lesz? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszonyé a szó.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Hogy kormánypárti hozzászólás is elhangozzék, bár természetesen kormánypárti volt Teleki képviselő úr hozzászólása is. (Teleki László: Hogy még egy!) Mármint hogy még egy elhangozzék. A második körre gondoltam, ha lesz második kör, de lehet, hogy nem lesz második kör, mert nem kérdezni szeretnék és részletekbe se belemenni, hanem a képviselőcsoportunk álláspontját szeretném röviden összefoglalni, ami természetesen az, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk a benyújtott költségvetést. De természetesen azt is hozzáteszem, hozzátehetem - mert ennek az ellenkezője volna a csoda -, hogy ezt a költségvetést nem könnyű szeretni, nem lehet szeretni, mert pontosan tudjuk, hogy ez egy válságköltségvetés, egy rendkívüli évet követő második rendkívüli év költségvetése, ami egyikünknek se tetszik.
Elhangzott egy kérdés, hogy mire fordítódik az a pénz, amit valahonnan elveszünk, tehát valahol kiadáscsökkentés lesz. Az a szomorú helyzet, hogy nem fordítódik semmire, merthogy nem folyik be. Ez a költségvetés arról szól, hogy mi van akkor, amikor egyik évről a másikra ezermilliárdos nagyságrendben kevesebb a költségvetés bevétele. Márpedig ha kevesebb a költségvetés bevétele ilyen nagyságrendben, akkor nincs mit elkölteni, és a kiadásokat sajnos csökkenteni kell. Még a többletet se könnyű konfliktusmentesen elosztani, hívta fel erre a figyelmünket valaki, már nem is tudom pontosan ki, a hiányt konfliktusmentesen elosztani pedig egész biztosan nem lehet. Hozzáteszem, hogy valószínűleg egészen igazságosan sem lehet, mert annyi szempontja van az igazságosságnak, annyiféle értelmezése és annyiféle érdek, érték jelenik meg ilyenkor, s oly gyors és oly nehéz a feladat, hogy ezt a feladatot maradéktalanul teljesíteni nem lehet, amit az is bizonyít, hogy meggyőződésem szerint az a néhány előre nem tervezett konfliktus, amit már most jól látunk a benyújtott költségvetésben, nem a szándék eredménye volt - konkrétan beszélek: a gyermekétkeztetés normatívájára gondolok -, hanem végül a sok-sok egyeztetésben, a sok-sok variálásban abból, amit a kényszer szült, egy olyan végeredmény született, amiről másnap kiderült, hogy azt senki nem akarta így, hanem így sikeredett, és természetesen a korrekciójára is sor kerül.
Az meg azt hiszem a demokráciánk húszéves történetében - meg még nagyon sok hasonló polgári demokrácia sokéves történetében - valódi unikum, hogy egy olyan időszakban, amikor rendesen választási költségvetést szoktak csinálni a kormányok és a kormányon lévő pártok, és ezzel kampányolnak, s ennek az eszköze úgymond a költségvetés és ezzel folyik a kampány, és a mindenkori ellenzék azzal ostorozza az éppen kormányon lévőket, micsoda disznóság az, hogy most felélik a jövőt és úgy akarnak választásokat nyerni, hogy elszórják a pénzt, amit a későbbiekre tartalékolni kellene, hát most fordított a helyzet, a funkcióban lévő kormány nem választási, hanem válságköltségvetést készít, az ellenzék pedig a szokásos renddel ellentétben azt kifogásolja, hogy miért vannak kiadáscsökkentések. Valószínűleg megoldhatatlan a szituáció, és egész biztos, hogy a költségvetési vita eme fordított kampány jegyében zajlik majd.
Ezért azt mondom, azzal, hogy megalakult a válság kezelését vállaló kormány, azzal, hogy a kormánypárti képviselők vállalták, hogy ezt a folyamatot végigviszik, azt is vállalták, hogy egy ilyen nehéz költségvetést az idén ősszel támogatni fognak, ami azt jelenti, hogy nagy egészében, a nagy számokban nem nagyon van módunk belenyúlni, változtatni, mert akkor borul az egész. Ha a jövő évi hiányt nem akarjuk növelni, akkor ezt nem is tehetjük meg. Részletekben ugyanakkor természetesen mi is átnézzük még a költségvetési javaslatot, és ahol találunk lábat az elképzeléseinknek vagy a módosító indítványainknak, akkor ezt meg is fogjuk tenni. Én is nagyon szépen köszönöm, ha megkapjuk ezeket a táblázatokat, mert mi magunk is a főfejezet és a mellékfejezet táblázataiból szedegettük össze az adatokat és próbáltuk áttekinteni azokat a csökkenéseket, csökkentéseket a különböző területeken, amiket Pettkó képviselő úr is mondott.
Azt a helyzet, erre is azt mondom, ha átlagosan 10 százalék, de tudjuk azt, hogy vannak területek, ahol lesz növekmény, tehát nem csökkennek a kiadások, akkor nyilván kell, hogy legyenek olyanok is, ahol meg jobban csökkennek, mert számtanilag különben nem jön ki másként. Az NCA kapcsán például úgy ítélem meg, hogy a 10 százalékos csökkenés ebben a helyzetben nehezen támadható nagyon erélyesen, mert ha körülnézünk más területeken, ott is hasonló a mínusz, és én még mindig ott tartok és még mindig az a véleményem, hogy az a fontos - bár most részben átmegyek a következő napirendi pontra, de muszáj, mert a megalapozó törvények jönnek majd -, hogy átmeneti évnek tekinti a törvény továbbra is ezt az évet. S az, hogy most több átmeneti évünk volt, megint csak abból következik, képviselő úr - és azért ezt nem kellene elfelejteni, elhallgatni -, hogy volt egy kiigazítás, aminek a végében okkal-alappal reménykedhettünk, hogy 2008-ban megtörténik, de utána jött a világválság, amire vonatkozóan azért talán nem mondhatjuk azt, hogy mi vagyunk az okozói, és hogy előbb lehetett volna tudni, hiszen a pénzügyi világ és a világ összes elemzője se tudta előre, mint ahogy a prognózisok is - ezt is számon kérte valaki, hogy mennyire precíz és pontos akár a tartalékképzés, akár a kalkuláció -, ha ma olvassuk a világ összes elemző intézetének - dehogy olvassuk az összeset, csak néhányat közülük - az előrejelzéseit, hát ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy mire számíthatunk, és hát ők a szakemberek.
Összességében azt mondom, hogy ilyen feltételek, ilyen keretek, ilyen lehetőségek mellett, ennyi rettenetes problémával, mármint feszültséggel - mert hogy ekkora kiadáscsökkentés nem járhat mással - együtt is egy tisztességes javaslatot tett le a kormány a parlament asztalára. Kétségtelenül vannak benne megoldandó hiányosságok, feladatok, amiket a parlamenti vitaszakaszban még meg lehet oldani, de én azt hiszem, hogy az általános vitára való alkalmasságot ez nem kérdőjelezheti meg. Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök asszony. Van-e egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor én szólnék hozzá, majd pedig Pettkó képviselő úrnak adom meg a szót.
Alelnök asszony a rá jellemző charme-mal azért elég veszélyes vizekre tévedt, azt gondolom, mert eddig konkrét számokról beszélgettünk, de azzal kapcsolatban, hogy hogy jutottunk ebbe a helyzetbe, ez egy elég egyoldalú megközelítés volt. Én azt megértem, hogy ezzel a költségvetéssel nem akarnak kampányolni, mert szerintem nem is lehet. S ha úgy érzi alelnök asszony meg egyáltalán a Szocialista Párt, hogy ez alapvetően egy megoldhatatlan helyzet, akkor be kell jelenteni, hogy nem tudják megoldani. De hogy itt egyfajta mártírnak, netán még hősnek is tekintsék a kormányt és a kormánypárti képviselőket azután, ami az elmúlt években történt, az egy megoldhatatlan feladat. Mert hogy egyfajta világválságra kenni a dolgot, amit egyébként még a végső kirobbanása előtt két héttel is riogatásnak és mindenfajta populista ellenzéki akciónak tekintett az akkori kormányfő, azok után mindent a válságra fogni és azt mondani, hogy ezért van válságköltségvetés, ezt mégsem lehet. Ha átmeneti évről van szó, akkor pedig ez nem az első átmeneti év, és úgy gondolom, ha az elmúlt évek költségvetését nézzük meg vagy az Állami Számvevőszék korábbi véleményeit, akkor azért nagyon hasonló megállapítások vannak itt.
S úgy gondolom, ha már a válságról beszélünk, arra is vannak különböző megoldások. Például figyelmébe ajánlom a kormánynak és a kormánypártoknak azt a megoldást, amit a német költségvetés választott, ahol ilyenkor munkahelyeket és az önkormányzatokat támogatják abban, hogy megőrizzék, illetve az ő szintjükön megvalósuló beruházásokkal fejlesszék a munkahelyeket, nálunk pedig pontosan az ellenkezője történik. Itt nem hangzottak el azok az óriási számok, azok az elvonások, amik az önkormányzatokat érintik, és sok minden más dolog, amelyek nem feltétlenül a mi bizottságunk hatáskörébe tartoznak.
Ha már fölhozta alelnök asszony példának a gyermekétkeztetést, akkor én azt gondolom, hogy mégiscsak be lett nyújtva ez a költségvetés, s ebben a költségvetésben mégiscsak szerepel az a hiány, ami lehetetlenné teszi a gyermekétkeztetés megoldását, miközben szerepelnek benne olyan tételek is - ha jól emlékszem, több mint 300 millió forint erejéig -, hogy képernyőket kell cserélni a közigazgatásban. Nem tudom, hogy ez-e a legfontosabb dolog. Vagy mennyivel fontosabb a számítógépek képernyőjének a cseréje, mint például a gyermekétkeztetés.
Ha alapvetően össze kell foglalni mondjuk egyfajta politikai üzenetként az ellenzék véleményét: mi semmiképpen nem tartjuk elfogadhatónak ezt a költségvetést, és nemcsak egyszerűen úgy, mint az előző években, meg általában az ellenzéknek illik is nemmel szavaznia adott esetben egy költségvetésre, hanem ezt egy olyan súlyos, durva beavatkozásnak tekintjük a társadalmi folyamatokba - különösen az önkormányzatok szintjén, különösen a tömegközlekedés, a közösségi közlekedés szintjén -, amit úgy gondolunk, hogy nem lehet súlyos károk nélkül túlélni, éppen ezért minden alkotmányos és törvényes eszközt meg fogunk ragadni annak érdekében, hogy küzdjünk ennek a költségvetésnek az elfogadása ellen, mert azt gondolom, hogy ez nemcsak ellenzéki, hanem erkölcsi kötelesség is. Köszönöm szépen.
Most pedig Pettkó András következik.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én három mondatot szeretnék hozzátenni az eddig elhangzott vitához. Azt gondolom, hogy elég nehéz helyzetben vannak a bizottsági tagok, hiszen nem miniszter vagy államtitkár ül itt velünk szemben, hanem köztisztviselők, akikkel vitatkozunk. A politikusok tudnak dönteni arról, hogy az egyes területekre mennyi pénzt szeretnének csoportosítani, az államapparátus és a köztisztviselők pedig számokba öntik azt, amit a politikusok eldöntenek és megcsinálják azt a költségvetést, ami benyújtásra kerül. Az Állami Számvevőszék meg végzi a munkáját, ellenőriz, megnézi azt, hogy a benyújtott költségvetés vajon úgy lett-e elköltve, ahogy benyújtásra került és a számok hogy is alakultak. Ez az első gondolat, amit szerettem volna hozzátenni. S bízom abban, hogy a következő kormány - akármilyen színű kormány is lesz jövő év áprilisától-májusától - legalább a költségvetés tárgyalásakor a bizottsági tagokat annyira komolyan fogja venni, hogy vagy miniszteri, vagy államtitkári szinten képviselteti magát.
A másik, amit szeretnék mondani: Fogarasiné Deák Valéria azt mondta, hogy nem kampányköltségvetésről van szó. Nos, az is egyfajta kampányolás, hogy azt mondja a Magyar Szocialista Párt most már mindenhol, televízióban, rádióban, parlamentben naponta huszonhétszer, hogy ez nem kampányköltségvetés. Persze, ez nem kampányköltségvetés, ez más típusú választópolgároknak szóló üzenet, mint amit az elmúlt években az egyik vagy a másik nagy párt üzent a választópolgárok számára. A Magyar Szocialista Párt most más típusú választópolgárokat próbál megszólítani.
A harmadik dolog pedig, amit mondani szeretnék: itt vannak ezek a kőbe vésett számok, amiket számtalanszor hallottunk különböző helyeken. Azt gondolom, ha ezeket a számokat nem vésték volna annyira kőbe, akkor azért lehetne gondolkozni, hogy esetleg milyen apróbb korrekciókat lehet csinálni a kőbe vésett számokon. Mert egy hatvan kilós emberből egy hónap alatt száz kilósat csinálni, vagy egy száznegyven kilós emberből egy hónap alatt száz kilósat csinálni matematikailag talán lehetséges, de én azt gondolom, ha csinálnánk egy ilyen kísérletet, akkor száz emberből kilencvennyolc akármelyik esetben nem élné túl azt. Lehet, hogy számszakilag kettő meg kettő az négy és lehet, hogy az országnak most csak négy egységnyi elköltendő pénze van, de lehet, hogy 3,8-at kellett volna kihozni, bár teljesen mindegy, tehát csak négy egységnyi lehet ez az összeg, de ha mondjuk valamilyen csoda folytán mégis 4,1 vagy 4,2 lehetne, akkor elképzelhető az, hogy a százból akármilyen irányban ezt harminc-harminc ember élné túl. Nem tudom, hogy ezt a költségvetést, amit a kormánypárti többség természetesen el fog fogadni - mert a világ parlamentjeinek az a rendje, hogy a kormánypárti képviselők igen gombot nyomnak, az ellenzékiek meg nem, ahogy azt Balog Zoltán elnök úr is mondta -, nos ez fog történni. Mindenesetre szerintem bölcsebb lett volna ezeket a számokat nem annyira kőbe vésni. S bárki is lesz kormányon, el fogok jönni a következő évi költségvetési vitában ennek a bizottságnak az ülésére és bízom benne, hogy ott miniszter vagy államtitkár fogja képviselni a kormányzatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További hozzászólások? Először Szászfalvi László, aztán Teleki képviselő úr.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Pusztán néhány gondolatban szeretnék reagálni alelnök asszony észrevételeire, bár részben ezt megtette elnök úr is, s most talán őhozzá is kapcsolódnék. Azt mondta alelnök asszony, hogy ez a második rendkívüli év költségvetése. Én egy költői kérdést írtam fel magamnak: hogy akkor az előző hat mi volt. Akkor, amikor a jövő esztendőben - de már most is látjuk, hogy hét év után - gyakorlatilag romokban hever az ország, minden szinten, bárhova tekintünk, bárhova nyúlunk, a következő évi költségvetés ezt még csak fokozza, nemhogy lassítaná vagy valamilyen megoldást vagy kiutat jelentene. Tényleg az a kérdésem, hogy akkor az előző hat is rendkívüli év volt, vagy válságot csináltunk hogy válságot kezeljünk? Nem tudom.
A másik: úgy ítélem meg, hogy több tételnél kiderültek a turpisságok. Varga képviselő úr beszélt erről és én is említettem egy-két olyan tételt, amelyek eléggé kérdőjelesek, hogy 2009-ben vagy 2010-ben akarjuk-e felhasználni, vagy pedig úgy csináljuk a 2010-es költségvetést, hogy a 2009-ben összecsipkedett milliárdokat toljuk át 2010-re. Tehát szocialista kormányzati trükközés és varázslás folyik. Azt mondta alelnök asszony, hogy az a 325 millió nem jön be a költségvetésbe, amire Ékes Ilona képviselő asszony rákérdezett. Akkor azt szeretném kérdezni, hogy a 43 milliárd forintos központi gép-műszerbeszerzés fedezete hol jön be és hol nem jön be. A több mint 300 milliárdos tartalékkeretre - amiről az előbb hallottunk, hogy négy csomagban több mint 300 milliárdos tartalékkeretet képezünk, miközben az előző évi zárszámadás tartalékkeretének a felhasználása is kérdőjeles az ÁSZ megítélése szerint - honnan van a fedezet? 300 millió forintra nem találunk fedezetet, néhány milliárd forintra nem találunk fedezetet, amiről itt vitatkozunk, mert néhány milliárdról vitatkoztunk eddig, bár még a kiegészítő normatívára nem kaptunk választ, de kíváncsian várom, mert ott azért nem néhány milliárdról, hanem több milliárdról van szó. Azt gondolom, itt olyan trükközés meg varázslás folyik a 2009. évi költségvetés végrehajtása és a 2010-es költségvetés tervezése ügyében, amit tisztába kell tenni és tisztán kellene látni. Ez szerintem a kormánypárti képviselőknek is létérdeke - de nyilván mindannyiunkké -, mert így nem lehet egy országot meg egy társadalmat becsapni.
Azt gondolom tehát, hogy a kormánypárti képviselőknek, illetve a kormánynak el kellene döntenie, hogy az IMF érdekét kívánja-e szolgálni, az IMF-nek szeretne-e megfelelni, vagy pedig a magyar polgároknak, a magyar családoknak, a magyar gyermekeknek és a magyar társadalomnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök úr. Teleki képviselő úré a szó.
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést, hogy még egyszer szólok, de elnök úr megjegyzése késztetett arra, hogy szóljak. Három dolog miatt tettem fel azt a kérdéssort, mégpedig azért, mert azt hittem, hogy a Fidesz nem fog feltenni egyetlen kérdést sem, mert ők mindenképpen vissza akarják vonni a költségvetést 2010-ben. Ezért azt gondoltam, hogy van terem és kérdezhetek, de azért úgy látom, hogy érdekli ez a költségvetés a frakció azon tagjait, akik a bizottságnak is tagjai.
Másrészt azt gondolom, nem baj, ha látják és tapasztalják, ha egyszer kormányra kerülnek, hogy vannak olyan személyek, bizottsági tagok, képviselők, akik fel mernek tenni olyan kérdéseket is, amelyek lehet, hogy a kormánypártnak nem kedveznek vagy nem jók, de mégis azt gondolom, hogy az országot kell képviselni, illetve azt a rétegpolitikát, amelyet én ebben a pillanatban képviselek, azaz a roma társadalmat. Ezért fontosnak tartottam ezeket a kérdéseket mindenképpen feltenni.
Szászfalvi képviselő úr azt mondta zárógondolataiban, hogy romokban hever az ország, s hogy a kormány kinek akar megfelelni, az IMF-nek, hogy a hitelt vissza tudjuk fizetni, vagy éppen az országnak. Én azt gondolom, hogy is-is, mind a kettőnek meg kell tudnunk felelni, mert az IMF-hitelt az ország azért vette fel, hogy Magyarország ne kerüljön olyan csődhelyzetbe, amely visszafordíthatatlan. Ezért azt gondolom, hogy mind a kettőnek meg kell tudnunk felelni ebben a pillanatban.
Másrészt nagyon fontosnak tartom, ha azt a szót használjuk, hogy romokban hever - én nem szeretnék belemenni politikai kérdésekbe -, akkor arról is lehetne beszélni, hogy hány kilométer autópálya épült meg a kormányzásunk ideje alatt és még sok mindenről lehetne beszélni, ami kőkemény pénzeket jelentett ennek az országnak, s persze kiadásokat is jelentett, amiket valahonnan ki kellett fizetni. Ez nem azt jelenti mindenképpen, hogy ez a költségvetés vagy az elmúlt évek költségvetése nem szolgálta az országot. Pont ellenkezőleg! Lehet, hogy a súlyokkal most éppen kell foglalkoznunk. S azért is tartottam fontosnak a kérdéseimet, mert ha esetleg máshol vannak olyan kérdések, amelyek ebben a pillanatban nem annyira súlyosak, akkor át kell tenni azokat a forrásokat, amelyek súlyos társadalmi kérdéseket tudnak megoldani. Ezért tehát súlyozni kell a költségvetést, és teljesen mindegy, hogy ellenzéki-e a kérdésfelvetés vagy kormánypárti, egyetlenegy fontos számomra, hogy Magyarországon belül látható eredményeket érjünk el. A magam rétegpolitikája pedig a kisebbségek rétegpolitikáját képviseli, ezért mindenképpen fontosnak tartottam azt, hogy a roma társadalom kulturális és oktatási tere ne csökkenjen, hanem erősödjön, és bizonyára meg is fogom kapni a kellő választ arra, hogy ezt a kérdést hogy lehet Magyarországon jól kezelni, illetve hogy tud jól járni a magyarországi cigányság. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, először a Pénzügyminisztériumé a reagálás lehetősége, aztán pedig amennyiben az Állami Számvevőszék megjegyzéseket kíván fűzni az elhangzottakhoz vagy bármire reagálni akar, akkor szintén lehetőség van erre. Főosztályvezető-helyettes asszony, parancsoljon!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kérdések sorrendjében próbálok végigmenni, illetve magam és kollégáim sorban válaszolunk a kérdésekre.
Pettkó András képviselő úrnak a kért kimutatásokat természetesen el fogjuk készíteni, de azt hozzátenném, hogy kvázi elvonás a Nemzeti Civil Alap forrásaiból év közben soha nem történt. Most is a törvény módosul annak megfelelően, hogy megalapozza azt a számot, ami a költségvetési törvényben betervezésre került. Tehát egyik évben sem fordult elő, hogy abból az előirányzatból, amit a parlament jóváhagyott, elvonás történt volna. Az, hogy mennyi a felhasználás, hogy folynak a programok, hogy folynak a pályázatok, az megint egy más kérdés. Ha az NCA-ból maradvány képződik, akkor azt a kormány az eredeti célra jóváhagyja. De ezt a táblázatot természetesen elkészítjük majd, ahogy ön kérte.
A második kérdésével kapcsolatban egy kérdést szeretnék feltenni: milyen éveket öleljen fel. Mert arról nem volt szó, hogy a cégautóadó a civil szervezetek, ezen belül... (Pettkó András: Csak ez az év az érdekes, hiszen most kell befizetniük, tehát most kötelező mindenki számára.) Jó. Természetesen erről is beküldjük az adatokat minél előbb, hogy ott legyenek önök előtt.
Ékes Ilona képviselő asszony az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség terén az egyes kiemelt feladatok támogatása előirányzatának a nagyságára kérdezett rá. Miután a költségvetésben a tárca a számára kapott keretekből minden évben felméri azokat a feladatokat, amiket abban az évben szükséges elvégezni és a rendelkezésre álló forrásokat ahhoz igazítja, ezt így nem igazán lehet megválaszolni, hogy az abból való elvonás hova került felhasználásra. Mivel 880 millió forint volt a 2009. évi előirányzat, s ahhoz képest csökken jövőre 590 millió forintra, a tárca úgy ítélte meg, hogy a jövő évi feladatok nagyságrendje tekintetében ez a forrás elégséges lesz. Nem sorról sorra szokott a tervezés folyni, hogy ugyanannyi előirányzatot kötelező tervezni, hanem inkább a feladatokhoz igazítja a tárca a költségvetési kereteit.
Szászfalvi alelnök úr tartalék-előirányzatokra vonatkozó kérdésére azt tudom válaszolni, hogy az államháztartási törvény meghatározza az általános tartalék felhasználásának az eseteit. Tehát az általános tartalék fölött a kormány rendelkezik, és a törvény meghatározza, hogy milyen esetekben kerülhet felhasználásra az általános tartalék. A céltartalék tekintetében pedig a költségvetési törvény 6. §-a meghatározza azokat a felhasználási jogcímeket, amikre a tervezett céltartalékkeretek felhasználhatók. Azonkívül felhasználási jogcím nem fordulhat elő. Ott tehát csak azokra lehet a céltartalékot felhasználni. A költségvetési törvény 29. §-a a kormánynak ad felhatalmazást a stabilitási tartalék felhasználására, attól téve függővé a felhasználást, hogy a költségvetési folyamatok úgy alakulnak, hogy biztonsággal megállapítható: a tervezett államháztartási hiányszint tartható-e. Ez a feltétele, hogy a kormány hozzányúlhat a stabilitási tartalékhoz. Szintén a költségvetési törvény 29. §-ában a pénzügyminiszter kap arra felhatalmazást, hogy a kamatkockázati tartalék felhasználásáról rendelkezzen. Tehát a tartalék-előirányzatok felhasználására a felhatalmazást a parlament adja meg, és a feltételei is tulajdonképpen a törvényben vannak meghatározva.
A továbbiakban átadom kolléganőmnek a válaszadásra a szót.
KOLESZÁR KATALIN osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Koleszár Katalin vagyok, szintén a Pénzügyminisztérium részéről. Sorban haladva: az egyházak támogatásáról kérdezett alelnök úr. A rekonstrukciós támogatások valóban 0 forinttal szerepelnek, azaz nem szerepelnek a költségvetési törvényjavaslatban. Ennek nyilvánvalóan nem az az oka, hogy azért, mert a 2009-es előirányzat még nem került felhasználásra. Arra, hogy ez miért nem került felhasználásra vagy milyen összegben került felhasználásra, igazából a szaktárca, az Oktatási és Kulturális Minisztérium tudna válaszolni. Ha összevetik azokat a táblázatokat, amelyeket tavaly és az idén is megkaptak, azokból jól látható, hogy 2008 és 2009 között volt egy nagy ugrás, több mint duplájára nőtt a rekonstrukciós támogatás. Van egy másik előirányzat is, amelyik megduplázódott, ez pedig az egyházi közgyűjtemények, közművelődési intézmények támogatása. Ennek a két előirányzatnak a 2008. évi összes előirányzata volt körülbelül annyi, amennyi a 2010-es törvényjavaslatban csak az egyházi közgyűjteményeket és közművelődési intézményeket illeti. Azt azért nem gondolom, hogy támogatás nélkül maradna az egyházi kulturális örökség rekonstrukció sor feladata, hiszen más előirányzatokra is nyújthat be pályázatot, illetve más típusú támogatásokra, amelyek nem kizárólag erre vonatkoznak, tehát az örökségvédelmi fejlesztések támogatása is érintheti az egyházi örökség rekonstrukcióját. Egyébként a hitéleti támogatások összességében - de ez majd a táblázatból kiderül - 8,3 százalékkal csökkentek a 2009. évi eredeti előirányzathoz képest.
A másik kérdés az egyházi kiegészítő támogatásra vonatkozott. Nem tűnt el ez az előirányzat, szó sincs erről, egy kicsit meg is ijedtem, amikor ezt a felvetést hallottam. Mindössze arról van szó, hogy az eddig két külön előirányzatként szereplő összeg egy előirányzatban szerepel; 86 milliárd 991,3 millió forint a két előirányzat együttes összege. A kipontozás pedig a költségvetési törvényre nem érvényes, mert jelenleg szerepel benne egy fajlagos összeg. Az, hogy ez végleges összeg lesz-e, attól is függ, hogy a 2008-as zárszámadási levezetésből hogyan változik az egyházakkal való egyeztetés során, hiszen erről is folyik az egyeztetés az egyházakkal. S természetesen az egyházi kiegészítő támogatás jogcíme sem tűnt el.
A harmadik kérdés az egyházi felsőoktatási felújításra vonatkozott. Ez valóban nem szerepel a 2010-es törvényjavaslatban. Itt ugyanazt tudnám elmondani, mint az egyházi rekonstrukcióknál, hogy más forrás terhére is lehet az egyházi felsőoktatási intézményeknek támogatást biztosítani. Ugyanakkor más típusú pénzek, olyan általános felsőoktatási támogatások is szerepelnek a törvényjavaslatban, amelyek egyházi intézmények számára is nyitottak.
Az említett Wesley Főiskola támogatását érintő idei döntésről nem tudok. A 2010. évi törvényjavaslatban valószínűleg vannak olyan tételek, amelyek az ő számukra is nyitottak.
Teleki képviselő úr kérdése a három kulturális szervezet támogatására vonatkozott. Ez jelenleg is szerepel a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatban, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeti indokolásának 20. oldalán szövegesen is megjelenik. A Rádió C, a Talentum Művészeti Iskola, a Rajkó Zenekar és a 100 Tagú Cigányzenekar támogatása az esélyegyenlőségi és integrációs programok támogatása előirányzat alatt fut, ennek az előirányzatnak az összege 500 millió forint.
Kérdésként hangzott el az Ombudsmani Hivatal támogatása. A hivatal támogatásának csökkenésében igen jelentős összeg a járulékszabályok változásával függ össze. Ez a hivatal számára nyilvánvalóan nem jelentkezik költségként, ezért a támogatás ilyen csökkentése sem vesz el tőlük. A többire pedig az Országgyűlési Biztosok Hivatalának fejezeti indokolásából - a Szabó Máté aláírásával szereplő indokolásból - az derül ki, hogy a további csökkenéseket ki tudják gazdálkodni a hivatal költségvetéséből.
Azt hiszem, a konkrét kérdésekre válaszoltam. Ha van még olyan kérdés, amire nem válaszoltunk volna, kérem, hogy szóljanak. Köszönöm szépen.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Varga József képviselő úr arra kérdezett rá, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása kismértékben csökken. Elmondhatjuk, hogy elég sok előirányzat csökken kismértékben, ami összhangban van azzal, hogy az elosztható források is szűkülnek.
A roma lakhatási program forrása 2010-ben 1 milliárd forint. Hogy a 2008-ról áthozott maradványpénzből, ami durván szintén 1 milliárd forint, mennyi kerül majd 2010-re átvitelre, az attól függ, hogy az idén felhasználásra kerül-e. A kormány jóváhagyta ennek a pénzmaradványnak a felhasználását. A programok állását most nem tudom konkrétan megmondani önnek, de remélhetőleg ez felhasználásra kerül. Ha nem, akkor a költségvetési gazdálkodási szabályok szerint jövőre természetesen felhasználható lesz. Ha a megkezdett programok finanszírozása és kifizetési része 2010-ben realizálódik, akkor az természetesen 2010-ben kerül kifizetésre, de a 2010-es 1 milliárd forint nem az az 1 milliárd forint, ami 2008-ról átjött. Ezt csak szeretném megerősíteni.
Azt hiszem hogy több kérdés megválaszolatlanul nem maradt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nekem még a képernyőcserével kapcsolatban volt egy kérdésem.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): 2010-et illetően?
ELNÖK: Igen, hogy az államigazgatáson belül mennyit fordítanak erre.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Utánanézünk és írásban megválaszoljuk. Nem tudok most erre kapásból választ adni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még kérdés, hozzászólás? Parancsoljon, a nép hangja, vagy nem tudom ki.
DR. HORVÁTH MELINDA tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Horváth Melinda vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa, és a romatelepprogram kapcsán szeretném kiegészíteni azt, amit a Pénzügyminisztériumtól hallottunk. A 2009. évi költségvetésben valóban van egy 1 milliárd forintos tétel a romatelepek felszámolására. A kormány ezt az év elején zárolta, viszont a napokban lehetőséget kaptunk a felhasználására. Ez az 1 milliárd tehát nem az az 1 milliárd, ami a 2010-es tervezetben szerepel. A kérdésére válaszolva: jövőre valóban 2 milliárd forint fog rendelkezésre állni, amelyet a miniszterelnök úr által bejelentett program keretében kívánunk felhasználni.
ELNÖK: Köszönjük szépen ezt a fontos kiegészítést. Azért megkérdezném, hogy az Oktatási Minisztériumból van-e itt valaki. Csak azért, mert hozzánk tartoznak az egyházak és ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az általános költségvetésben nem tud válaszolni a Pénzügyminisztérium. Kérdezem, hogy tud-e valaki segíteni nekünk.
DIENES RENÁTA referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést kérek, de én a felsőoktatási szakterületet képviselem, ezért erre nem tudok válaszolni.
ELNÖK: Akkor üzenjük a főnökeinek, az nem megy, hogy miközben hozzánk tartoznak az egyházak, senki nem képviseli a tárcát ebben a tekintetben. Ez egyébként is jellemző szokott lenni, de egyszerűen elképesztő, hogy a költségvetési tárgyalás során a tárcát senki nem képviseli a bizottságban. Ez nem az ön felelőssége, nehogy magára vegye a dolgot. Egyetértek azzal, amit Pettkó András elmondott. Nyilván nem a kedves és intelligens hölgyekkel szembeni kifogás ez, de ha legalább államtitkári szinten nem képviseltetik magukat az illetékes minisztériumok egy ilyen ügyben, akkor nem tudom, hogy minek ülünk itt. Nyilván itt semmiféle politikai tevékenység nem folyhat, s mi nem szakértők vagyunk, hanem - mint ahogy azt hallottuk néhányunktól - politikai döntéseket kérünk számon azokon, akiken ezt nem lehet számon kérni. Tehát fölöslegesen ülünk itt. Ha ezt a vitát nem vállalják - többször volt már erre példa -, akkor nem kell bizottsági ülést tartani, hanem a tisztelt Házon belül majd megvitatjuk ezt a dolgot. Szeretném ezt a jegyzőkönyv számára elmondani, és kérem a főtanácsadó asszonyt, hogy ezt az én nevemben mindenképpen fogalmazzuk meg a minisztérium képviselői felé. Ez már tavaly is probléma volt, akkor támogatást kaptunk a szocialista frakciótól is, hogy levelet írjunk a minisztériumnak, hogy vagy komolyan veszik a bizottság előtti megjelenést, vagy pedig nincs értelme ennek a vitának. Így meg aztán végképp, hogy egy minisztérium komplett távol marad ettől a dologtól, mert a felsőoktatáshoz nekünk semmi közünk nincs, bár az egyházi felsőoktatáshoz van. De azokhoz az összegekhez, amikről itt beszélünk, ezek szerint nincs itt még egy fül sem, amelyik majd elmondja a szájával otthon, hogy milyen kifogások voltak. Ez így szerintem tarthatatlan.
Van-e még valakinek kérdése, hozzászólása? Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek. Miután azt hiszem, hogy az NCA-ról költségvetési szinten ebben a ciklusban utoljára beszélünk, mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a 0,5-ös szabály miatt 2004-ben plusz 700 milliót kapott a rendszer, mert 0,43 volt az, ami bejött. A kormány 2005-ben csinált egy maradványképzési kötelezettséget, aminek az lett a következménye, hogy nem költhet törvénytelenül, mert az NCA-törvényekből nem törölték ki a kormánypárti képviselők azt, hogy az NCA-nak negyedévente át kell utalni a Kincstár számlájára a pénzt. Ez már egy nagyon-nagyon régi vita. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy ez törvénytelen volt. Aztán jött 2006, majd jött 2007, amikor azt mondták, hogy minden pénzt visszaadnak. Vissza is adtak, azt tehát nem vitatom, hogy az NCA megkapott minden olyan pénzt 2007-ben, ami járt neki. Csakhogy 2006-ban megváltoztattuk a törvényt, s akkor már nem az volt, hogy az előző évben fölajánlott összeg, és az is megváltoztatásra került, hogy nem negyedévenként, hanem más módon, havonta történik a folyósítás. Aztán az NCA tekintetében az lett ígérve, hogy majd a 2009-es, tehát az ez évi költségvetésnél megtörténik egy növekmény az előző évekhez képest - ez meg is történt -, de ha megnézzük az eredeti törvényt, láthatjuk, hogy nem álltunk még vissza arra, ami az 1 százalékos felajánlások tekintetében járt volna nekik, s 2010-ben megint csak visszalépés van. Zárásként azt tudom mondani, hogy a kormány igenis átverte a civil szervezeteket és az egyházi szervezeteket, és az eredeti elképzelésekkel szemben több milliárd forintot elvett tőlük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még egyéb kérdés, hozzászólás? Szászfalvi alelnök úr, aztán Tóth Gyula képviselő úr.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánatot kérek, én is egy rövid megjegyzést szeretnék tenni. Örömmel hallottam a Szociális Minisztérium képviselőjétől, hogy az 1 milliárd plusz 1 milliárd lesz 2010-ben. Én azonban ezt nem hiszem el, 120 százalék, hogy nem fog megvalósulni, ahogyan eddig se valósult meg. Ez nyilvánvalóan megint varázslás. Azt nem tudom felfogni agyilag - biztos, hogy én vagyok a stupid -, hogy ha év végén elfogadunk egy költségvetést, ami általában decemberben meg szokott történni, most az a csoda várható állítólag, hogy november végén meglesz a költségvetés, akkor a jövő évben nem januárban, februárban vagy márciusban - s nem akarom tovább sorolni - kezdünk neki, hanem októberben szeretnénk elkezdeni egy telepfelszámolási programot, vagy októberben-novemberben indulunk el az útépítésekkel, járdafelújításokkal. Szóval ez egy teljesen kifordult ország. Nagyon össze kellene szedni magunkat és rendbe kellene magunkat tenni. Az elképesztő állapot, hogy a kormány októberben nagy kegyesen megengedi, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetési keretet kezdjék már el felhasználni. Kíváncsi leszek, hogy októberben, novemberben meg decemberben hol fognak menni a gépek és mit fognak csinálni ebből a pénzből. Nyilvánvalóan megint átcsúszik majd a következő évre, a következő évi költségvetés átcsúszik az azt követő évre, vagy pedig az a csoda fog megtörténni, hogy áprilisig az összeset le fogják kötni szerződésileg, vagy kiosztják és nem tudom micsoda, s utána a következő kormány meg nézheti magát. Tehát itt megint a varázslás, a trükközés meg nem tudom, mi folyik. Bocsánat, ez természetesen nem a hölgynek szól, hanem a kormánynak üzenjük. Ez elképesztő állapot, és többek között erre is mondtam szellemi értelemben, hogy romokban hever az ország. Tehát egész egyszerűen átláthatatlan, kiszámíthatatlan a dolog és varázslás folyik a számokkal, de nem az történik, amiért azok a számok el vannak fogadva a költségvetési törvényben. Ha decemberben el van fogadva a törvény és ki van hirdetve, akkor januárban a minisztérium kezdje el annak a végrehajtását, két hónap alatt készítsék elő a beruházásokat, a projekteket, és utána fejezzék be. Erre van a pénz és nem arra, hogy rakosgassuk, csúsztassuk, s közben meg az égadta világon semmi nem történik. Bocsánatot kérek!
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Tóth Gyula képviselő úré a szó.
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy nagyon rövid véleményt mondanék. A múlt hét folyamán óriási szerencsémnek köszönhetően részt vehettem a francia nemzetgyűlés és a szenátus ülésén. Ott nem kérdőjel, hogy a bizottsági ülésen miniszter képviseli azt, amit képviselnie kell. Itt most vesszőt teszek, a következő gondolat, ami ezután következne, azt gondolom, hogy nem a bizottság hatásköre. Szóvá tehetjük természetesen, jó, hogy szóvá tesszük, de ez már egy törvényhozási, házbizottsági vagy nem is tudom, milyen kategória. És nincs vita, hogy ki képviseli és ki nem képviseli.
A másik megjegyzésem: 1990 óta mindig született költségvetés. Született költségvetés rossz meg kevésbé rossz, de olyan egyik esetben sem, ami a mindenkori ellenzék számára elfogadható lenne. Nyilvánvaló, hogy volt olyan költségvetés, amelyik egy évre készült, ez volt a több, volt olyan költségvetés, amelyik két évre készült, aminek egyébként természetesen nem az volt a célja, pont, pont, pont, mindenki tudja, hogy mit akarok mondani ezután. Nyilvánvalóan volt olyan költségvetés, amelyikben tudatosan alultervezték az inflációt, volt, amelyikben nem foglalkoztak másképpen vele. No, ez egy ilyen műfaj. A végeredmény természetesen az, hogy a Magyar Köztársaságnak 1990 óta mindig is elfogadott költségvetései voltak. Ilyen vagy olyan. Nyilván nem mindegy, hogy milyen.
A harmadik megjegyzésem - neveket természetesen nem fogok mondani és nem parlamenti képviselőkről van szó -: nekem azt mondják fideszes barátaim, hogy csináljátok végig legalább a választásokig. Na most ha a választásokig végig akarjuk csinálni a kormányzást, ahhoz pedig költségvetés kell. Tehát praktikus helyzetben van most az ellenzék, ahhoz, hogy ne kelljen a kormányrudat jövő héten, november 18-án vagy december 2-án átvenni, besegíthetnek ebbe: meg kell szavazni a költségvetést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen ezt a mély értelmű eszmefuttatást, ezt szoktuk meg Tóth Gyulától, tehát nem ért bennünket meglepetés. Van-e még hozzászólás, kérdés? (Nincs jelentkező.) Kívánnak-e reagálni akár a minisztérium, akár az ÁSZ képviselői, akár a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről, amelyik meg lett szólítva? (Nincs jelentkező.) Nem kötelező. S fogadást sem kötelező kötni arra, hogy igaza lesz-e Szászfalvi képviselő úrnak, majd meg fogjuk látni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki az, aki a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönjük szépen.
Kívánunk-e előadót állítani?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem kell, majd írásban.
ELNÖK: Írásban fogjuk a kisebbségi és a többségi véleményt elmondani. Köszönjük szépen az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettesének és munkatársainak, valamint a Pénzügyminisztérium képviselőinek a megjelenést.
4. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes saláta... egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Úgy látom, a kormány részéről ugyancsak főosztályvezető-helyettes asszony boldogít bennünket. Amennyiben ehhez is kommentárt kíván fűzni, akkor most erre lehetősége van. Parancsoljon!
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Néhány mondatot fűznék hozzá a törvényjavaslathoz. Az Alkotmánybíróság 4/2006. számú határozata értelmében a költségvetési törvényt önállóan kell benyújtani, ebből következik, hogy az azt megalapozó törvénycsomagot is külön szükséges megtárgyalnia a parlamentnek. Az államháztartási törvény 36. §-a előírja, hogy a költségvetési törvény benyújtásakor elő kell terjeszteni mindazon törvényjavaslatokat, amelyeken a törvényben megjelenő számadatok alapulnak.
A benyújtott úgynevezett költségvetési salátatörvény összességében 41 törvénymódosítást tartalmaz. Ezek köre eléggé szerteágazó. Próbálok négy témakörre csoportosítani, de természetesen vannak olyanok, amelyek ebbe a négy csoportba nem férnek bele.
Az egyik csoportba tartoznak a kafetériát érintő törvénymódosítások. Ebbe összesen öt törvénymódosítás sorolható, a köztisztviselői törvény módosítása, a bírák jogállásáról szóló törvény módosítása, az ügyészségi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítása és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása, de ide sorolnám még a prémiuméves törvény módosítását is, mert az is a kafetériamódosítási elemeket tartalmazza. Ennek értelmében a munkáltatóknak a forrásaik függvényében döntési lehetőségük lesz meghatározni egy alsó-felső határ között a juttatások egy főre eső mértékét. A juttatások köre a kedvezményes adókulccsal adózó tételekből állhat össze, ezekből lehet választaniuk majd a munkáltatóknak.
Elég terjedelmes az államháztartási törvény módosítása. Ebben nagyon sok időközben történt, más törvényben végrehajtott módosítás átvezetésére kerül sor. Külön hangsúlyt kap az ellenőrzési rendszerek összehangolása és pontosítása, a törzskönyvi nyilvántartások körében bekövetkezett módosulások törvényen való átvezetése. Szerepel benne még az a módosítás, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata igazodjon a helyi önkormányzatok költségvetési rendeletéhez a tekintetben, hogy ha időben nem születik döntés az önkormányzatoknál a költségvetési rendeletről, akkor a polgármester megteheti a szükséges ideiglenes intézkedéseket. A helyi kisebbségi önkormányzat működésénél a képviselő-testület elnöke lesz a törvény által erre felhatalmazva, hogy a folyamatos működés biztosítható legyen. Az állami vagyonnal kapcsolatos szabályozás pontosítására is sor kerül az államháztartási törvény módosításában.
Van egy nagyobb módosító csomag, amely a szociális témájú törvények módosítását érinti; ez a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekvédelmi törvény egyes szabályainak a módosítását érinti. A szociális törvényben néhány elemet jelölnék meg, ami a módosítások tartalmára rávilágít. A közcélú munkavégzés szabályai az önkormányzatoknál az eddigi tapasztalatok alapján módosításra kerülnek, amik segítik a közcélú munkavégzés szervezését. A közcélú munkába bevonható munkák köre kibővül a többségi állami tulajdonban lévő önkormányzati és állami vállalatokkal és társadalmi szervezetekkel, s ez nagyobb rugalmasságot ad majd az önkormányzatok számára, hogy a törvényben foglalt közfoglalkoztatás szervezési kötelezettségeiknek eleget tegyenek.
Még egy elem van, amit ebből kiemelnék, ami érinti a gyermekvédelmi törvényt csakúgy, mint a szociális törvényt, de említhetném a közoktatási törvényt is. Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat, a civil szervezet intézményt ad át egyháznak, akkor az egyházi kiegészítő támogatást az átadástól számított öt éven keresztül az önkormányzatok számára meg kell fizetni. Ez annak érdekében került a törvénybe, hogy minden fenntartó felelősséggel dönthessen az átadásról, és ne kerüljön arra sor, hogy annak érdekében, hogy az önkormányzatok megszabaduljanak az intézményüktől, a további kötelezettségektől is megszabadulva egyszerűen átadják az egyházi fenntartónak.
Sor kerül benne még az oktatási ágazatot érintő módosításokra, a közoktatási törvény módosítására, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítására. Most nem sorolom tovább, hiszen önök előtt van a többi törvénymódosítás is.
Kérem, hogy támogassák az általános vitára való alkalmasságot, hiszen ezeken a törvénymódosításokon alapulnak a törvényben meghatározott egyes költségvetési előirányzatok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kinek van kérdése, hozzászólása. Pettkó képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Nekem először is egy rövid kérdésem van. A Dagály utca ebben van benne?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Vagy ebben, vagy a költségvetésben, de benne van.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Tudom, hogy benne van, csak kerestem és nem találtam. Ehhez a bizottsághoz tartozó régi téma a Dagály utca kérdése és tudom, hogy hál' istennek többéves harc után sikerült ezt a dolgot lerendezni, csak nem találtam meg.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): A végén benne van.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Többen segítenek, hogy a végén benne van. Akkor csak annyit szeretnék hozzátenni a bizottság tagjainak - hiszen a mi közös témánk a Dagály utca kérdése -, a civil szervezetek azzal, hogy a kormánytöbbség meg fogja szavazni ezt a salátatörvényt, végül is hozzá fognak jutni ahhoz a jogos jussukhoz, amit mi már jó néhány évvel ezelőtt megszavaztunk számukra, és egy jó néhány éves küzdelmünk - már azoké, akik részt vettek ebben a csatában - fejeződik be azzal, hogy a Dagály utcai ingatlant a jogos tulajdonosai birtokba tudják majd venni. Köszönöm szépen, csak ennyit szerettem volna hozzátenni a bizottsági vitához.
ELNÖK: A Dagály utca mint a politikai elit együttműködő képességének szimbóluma fog bevonulni a Magyar Köztársaság történetébe. Mindenkinek gratulálunk, akinek ebben része van, elsősorban Pettkó képviselő úrnak.
Én egyetlenegy kérdést tennék fel. Tudják-e, hogy ennek az úgynevezett salátatörvénynek az egyházakra vonatkozó része hány pontban sérti a vatikáni szerződést?
Kérdezem, hogy van-e még egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, főosztályvezető asszonyé a szót. Parancsoljon!
KOLESZÁR KATALIN osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A vatikáni megállapodást sértő kérdésekre kellene válaszolni?
ELNÖK: Igen.
KOLESZÁR KATALIN osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Úgy gondolom, hogy nem sérti. De ha konkrétan kérdez képviselő úr, akkor nyilván konkrétabb választ tudok adni, de egyesével is végig tudjuk nézni, hogy mi az, ami az egyházi támogatásokat érinti.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ez a válasz erre a kérdésre?
KOLESZÁR KATALIN osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Én tizennégy helyen találtam ilyet. Mivel én egyrészt filantróp vagyok, másrészt pedig tekintettel képviselőtársaim fáradságára ezeket most nem fogom felsorolni, de írásban be fogjuk nyújtani. A leginkább olyan területeket érint, amelyekkel kapcsolatban ez a nemzetközi szerződés kimondja, hogy az egyházakkal való egyeztetés és az egyházak beleegyezése nélkül nem változtat a kormányzat. Ez egy alapelv, amely tulajdonképpen minden pontra érvényes. Ezzel kapcsolatban azonban nemcsak hogy semmiféle megegyezés nem volt - mert megegyezésre van szükség -, hanem egyeztetés sem. Mivel az egyházak részéről nincs egy egyoldalú nyilatkozat arra nézve, hogy ők hozzájárulnak az ezzel kapcsolatos változtatásokhoz, akár a szociális szférában, akár az oktatási szférában, ezekre a módosításokra nem kerülhet sort, mert ezek nemzetközi szerződést sértenek. Ilyen értelemben, de természetesen tételesen is elő fogjuk tárni az ezzel kapcsolatos kifogásainkat.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ha nincs más hozzászólás, akkor a késői időpontra tekintettel is kérdezem, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak ezeket a megalapozó törvénymódosításokat. (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartja.
Kívánunk-e előadót állítani?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem muszáj.
PETTKÓ ANDRÁS (független): A kisebbségi vélemény elmondását vállalom.
ELNÖK: Pettkó képviselő úr vállalja a kisebbségit.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Akkor én vállalom a többségit.
ELNÖK: A többségit pedig alelnök asszony vállalja. Köszönjük szépen.
Köszönjük a minisztérium képviselőinek a megjelenést és kérjük, hogy üdvözletünket adják át az államtitkár uraknak és mondják meg nekik, hogy legközelebb szívesen látjuk őket.
Az egyebekben van-e valakinek kérdése, hozzászólása? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Köszönjük szépen a megjelenést, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 54 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc