EMBCB-37/2009.
(EMBCB-160/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. november 10-én, kedden 13 óra 14 perckor
a Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A határozatképesség megállapítása *
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9057. szám) (Dr. Magyar Bálint (SZDSZ), Dr. Csapody Miklós (MDF), Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) és Karsai Péter (MDF) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Berta Zsolt főosztályvezető-helyettes (OTM) szóbeli kiegészítője *
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (Általános vita) *
A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám) (Általános vita, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról) *
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
Kovács Ferenc főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói *
A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (Általános vita) *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat (T/11075. szám) (Általános vita) *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/11076. szám) (Általános vita) *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/11077. szám) (Általános vita) *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés (J/10980. szám) (A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa) (Általános vita) *
A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló határozati javaslat (H/11084. szám) (Általános vita) *
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) szóbeli kiegészítője *
Kopiás Gábor (Heliosz Alapítvány) hozzászólása *
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10934. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10877. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9057. szám) (Dr. Magyar Bálint (SZDSZ), Dr. Csapody Miklós (MDF), Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) és Karsai Péter (MDF) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
2. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (Általános vita)
3. A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám) (Általános vita, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
4. A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (Általános vita)
5. A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat (T/11075. szám) (Általános vita)
6. A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/11076. szám) (Általános vita)
7. Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/11077. szám) (Általános vita)
8. A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés (J/10980. szám) (A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa) (Általános vita)
9. A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló határozati javaslat (H/11084. szám) (Általános vita)
10. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10934. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
11. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
12. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10877. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
13. Egyebek
Elnököl: Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Balog Zoltán (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Donáth Lászlónak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Pettkó Andrásnak (független)
Dr. Berta Zsolt főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet)
Dr. Bánsági Györgyi szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szövényi Zsolt főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Kopiás Gábor (Heliosz Alapítvány)
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium )
Dr. Susán Judit tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium )
Mikolai-Hiszékeny Enikő szakreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium )
Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium )
Dr. Kocsis Orsolya szakreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium )
Dr. Hajós Andrea tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Burghardt Bernadett vezető tanácsos (Önkormányzati Minisztérium)
Solymosi Gabriella parlamenti titkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Barabás Miklós (Európa Ház)
Varga Miklós politológus hallgató
Horváth Ákos politológus hallgató
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 14 perc)
A határozatképesség megállapítása
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntök mindenkit a bizottságunk mai ülésén. Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes. A helyettesítések rendjét gyorsan pontosítanám: Balog Zoltán elnök urat jómagam helyettesítem, Godó Lajost Lénárt László, Szabóné Müller Timeát Fogarasiné Deák Valéria alelnök asszony, Teleki László jönni fog, Tóth Gyulát Donáth László, Wiener képviselő úr Nyakó képviselő urat, Bíró Ildikó jelen van, Ékes Ilona jelen van. Farkas Flóriánt helyettesíti valaki? Fazekas Sándort Bíró Ildikó, Varga Józsefet Ékes Ilona, Semjén Zsoltot Pettkó András.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mai bizottsági ülésünk napirendi javaslata előttünk van, az új változat szerinti napirendi javaslatot teszem fel szavazásra. Kérdezem, hogy a bizottság elfogadja-e ezt a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a mai ülés napirendjét.
Soron következik az első napirendi pontunk, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/9057. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Dr. Berta Zsolt főosztályvezető-helyettes urat köszöntöm szeretettel. Kérem, hogy szíveskedjék esetleg röviden elmondani a kormány álláspontját, mivel előterjesztőket nem látok jelen pillanatban.
Dr. Berta Zsolt főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati Minisztérium) szóbeli kiegészítője
DR. BERTA ZSOLT főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati Minisztérium): Jó napot kívánok! A kormány általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel, amit a kormány irányába tehetnénk most fel? Előterjesztők nem lévén, Pettkó András, parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Nekem nem észrevételem, hanem véleményem van, azt szeretném elmondani, ha lehetséges. Mindannyian tudjuk, hogy sajnos a választókörzetek arányosítására nem került sor már nagyon régóta. Ez a kormánynak - azt gondolom, hogy - felelőssége, hiszen a 176 egyéni választókörzetből van jó néhány, ami 30 egynéhányezres, de van egész 60 valahányezres. Wiener képviselő úr nálam sokkal jobban tudja a pontos számokat. Ennek az a következménye például az ajánlócédula-gyűjtésnél, hogy míg egy képviselőjelöltnek mindenhol 750 plusz valamennyit kell összegyűjtenie, hogy az érvényes ajánlása meglegyen, mindannyian tudjuk, hogy 820-830-at érdemes leadni, mert 50-60 van mindig, ami kettős jelölés, rosszul írják, elírják, akármi, magyarul a képviselőjelölteknek az állítása sem egészen demokratikus ennek következtében. Mert, ha valakinek 60 ezerből kell összegyűjteni ugyanannyi ajánlócédulát, mint akinek 35-ből, annak sokkal nehezebb az indulási lehetősége.
A másik, ami problémát jelent az én számomra, ez a külföldi szavazás kérdése. Itt a kormánynak volt egy jó megoldása, az elektronikus szavazás, képernyőérintős monitoron keresztül, nagyon sajnálom, hogy ez végül is a politikai egyeztetéseken sokszor megbukott. Hiszen ez sokkal egyszerűbb megoldás, sokkal olcsóbb megoldás, mint a mostani borítékos szavazás, aminek az a lényege - és az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ez nem is megfelelő -, hogy külföldön borítékban feladják, egy választókörzet szavazatait nem számolják össze, és akkor ide beöntik, és itt számolják át. Én az elektronikus szavazás pártján állok, és ha megnézzük a világ bármely országát, akkor sehol nem ódzkodnak ettől, természetesen a maximális informatikai biztonság kapcsán.
Azt is tudjuk, hogy mind az MSZP-nek, mind a Fidesznek voltak elképzelései az országgyűlési képviselők választásáról, hogy milyen szisztéma alapján történjen. Én azt látom, hogy ez tulajdonképpen mintegy gegként a parlament elé bekerül, de nincs rá esély, hogy átmenjen, tehát szerintem teljesen fölösleges időtöltés - sajnálatos módon - bármifajta további tárgyalása ennek az MDF-es és SZDSZ-es képviselők által benyújtott javaslatnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György képviselő urat illeti a szó.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Pettkó képviselőtársam felvetésére reagálnék. Ennek a törvényjavaslatnak nem az a funkciója, hogy végrehajtsa a választókerületi arányosítást, viszont abban az esetben, hogy ha a B1 vagy a B2 változatot - valamiféle csoda folytán, hiszen Orbán Viktor mondta, hogy "csodák esetenként léteznek" - elfogadja a parlament, abban az esetben nem is lenne semmilyen szükség itt arányosításra, mert megszűnnének az egyéni választókerületek. Ha az A-változat menne át, abban az esetben száz egyéni választókerület jönne csak létre, akkor is nyilvánvaló, hogy a mostani helyébe egy más szisztéma lép, amelyik nyilvánvalóan már azokat a problémákat nem hordozná, amelyeket a mostani. Felvetette Pettkó képviselőtársam azt, hogy mekkorák az aránytalanságok. Valóban a két legnagyobb népességszámú választókerület egyike a Pest megyei 4., amelyiknek a képviselője éppen alelnök asszony, a másik pedig a Pest megyei 12., ahol Kuncze Gábort választották meg. A két legkisebb pedig a Tolna megyei 4., a Dombóvári képviselő úr választókerülete, illetve a Veszprém megyei 6., ahol - az elhunyt - Horváth Balázst választották meg 2006-ban, majd utána Horváth Zsoltot a Fidesz színeiben. Valóban fennáll ez a probléma, de ennek a törvényjavaslatnak nem ez a funkciója.
Ami az elektronikus szavazást illeti, az sem e törvényjavaslat keretében oldható meg. A jegyzőkönyv számára csak annyit jegyeznék meg, hogy az MSZP, az SZDSZ és a függetlenként szereplő MDF támogatta az elektronikus szavazás intézményét, a Fidesz és a KDNP pedig ellenállt ennek. A Fidesz érvelése az volt, hogy ez egy jó megoldás, de nem itt és nem most, a KDNP ennél egy fokkal határozottabb elutasító álláspontot képviselt, a német alkotmánybírósági határozatra is próbálván hivatkozni.
Ezek a megjegyzések, amelyeket Pettkó képviselőtársam és én elmondtam, nem a törvényjavaslatra vonatkoznak, de erről is kellene beszélni.
A törvényjavaslatot általános vitára való alkalmasnak találja a Szocialista Párt frakciója, és hogy lesznek-e csodák, az majd kiderül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs jelentkező.) Akkor szavazhatunk. Tisztelettel kérdezem a bizottságot, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja-e. (Szavazás.) 6 igen. Aki nem? (Szavazás.) 7 nem és 1 tartózkodó szavazattal a bizottság a javaslatot nem tartja általános vitára alkalmasnak. Ki lesz az előadó? (Nincs jelentkező.) Nem lesz előadó, valószínűleg. Majd meglátjuk. (Dr. Wiener György jegyzőkönyvön kívül szól.)
Köszönöm szépen. Majd még beszélünk róla, konkrétan nem tudunk előadót állítani.
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (Általános vita)
Következik a második napirendi pontunk, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat, a T/11025. számon. A kormány képviselői kérték és én is ezt javasolnám, hogy a harmadik napirendi ponttal együtt tárgyaljuk ezt a napirendi pontot. Tehát a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/11026-os számon előterjesztett törvényjavaslatot. Nyilván külön kell majd róla szavaznunk, illetve a bizottságnak állást foglalnia. Átadom a szót a kormány képviselőjének, aki tisztelettel köszöntök. Négyen is vannak, úgy látom. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettesnek adok szót, kérem, hogy az összefüggéseket is érzékeltesse a két napirend kapcsán, illetve a szóbeli kiegészítést is szíveskedjék megtenni.
DR. LIGETI MIKLÓS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Jó napot kívánok mindenkinek.
A két törvényjavaslat közötti összefüggéssel kezdem, a kollégám Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes úr azért is kérte az együttes tárgyalást, mert ez egy összefüggő, strukturális joganyag. Az egyik terület a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényjavaslat, illetve az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, határozza meg azt a ténybeli álladékot, illetve eljárási keretet, ami megteremti az antikorrupciós mechanizmust, illetve az antikorrupciós eljárást. Míg az újonnan felállítandó Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal, ma egy jogutód szerv, a Közbeszerzések Tanácsának jogutód szerve, az erről szóló törvényjavaslat a másik törvényben meghatározott hatáskör gyakorlására kijelölt szerv. Tehát azt lehet mondani, hogy a tartalom és a forma összetartozása indokolja az együttes tárgyalást.
Néhány nagyon tömör, rövid mondatban az antikorrupciós mechanizmus ismertetéséről, és elöljáróban különösen a büntetőjogi vesztegetéstől történő elhatárolásról annyit tartok érdemesnek megjegyezni, hogy ez egy olyan új mechanizmus, ami a korrupció, jogilag eddig nem értékelt, figyelmen kívül maradt olvasatát vagy felfogását értékeli jogilag és teremti meg az ehhez szükséges eljárásokat.
Arról igazán nincs is jogi fogalmunk, hogy mi a korrupció, és egyébként az előterjesztő tartózkodik is ennek a meghatározásától, ez ugyanis egy tudományos fogalom. Azt azonban tudjuk, hogy az a fogalomkészlet, az a jogi érvrendszer, ami a korrupció leírására jelenleg rendelkezésre áll, elégtelen, hiszen ez egyrészt jelentősebb terjedelemben a büntetőjogi olvasatát, a kriminális korrupciót írja le, ez jelenik meg a büntető törvénykönyv vesztegetési és egyéb tényállásaiban befolyásoló üzérkedésben, hivatali visszaélésben, illetve elszórva sporadikusan találunk más jogterületeken, más jogszabályokban is erre a területre utaló szabályokat, összeférhetetlenségi szabályokat, alkalmazási tilalmakat. Itt azonban egy olyan új mechanizmust szabályozunk, ami eddig figyelmen kívül maradt területekre ad megoldást.
A tisztességes eljárás az a gyűjtőfogalom, az a keret, ami leírja, hogy mi mindent ítél az előterjesztő, a kormány olyannak, amely korrupt, amely nem megengedhető a jogállamban. Talán ennek a fogalomnak a korrupció legszélesebb irodalmi definíciója feleltethető meg, amely úgy hangzik, hogy a közhatalmi, közpolitikai döntéshozatalban minden olyan szempont, amely okszerűen nem vehető figyelembe, amely az optimális megoldáshoz képest partikuláris különérdekekkel eltéríti a döntéshozatalt, illetve a döntéshozót. Mindaz, ami ebbe a kategóriába tartozik, ellenkezik a tisztességes eljárás követelményével, és ilyenképp megalapozza a hatóság eljárását és jogkövetkezmény alkalmazását. Elöljáróban ennyit kívántam mondani. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor önök részéről most már nem kíván senki szólni? (Nem kívánnak.) A bizottságot kérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel. A bizottsági módosító indítványról, amely előttünk fekszik, külön szavazunk természetesen. Tehát két általános vitára való alkalmasságról kell szavaznunk, és a bizottság új változat szerinti - ha jól tudom, a minisztériummal egyeztetett - bizottsági módosító tervezete van még előttünk, arról kell szavaznunk. Azt a kormányzat támogatta, hogy ha jól tudom.
DR. KOVÁCS FERENC főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, egyetértünk egy olyan megoldással, ami egyrészt kiveszi a közigazgatási hatósági eljárási törvényre vonatkozó szövegrészből azt a módosítást, ami az adatvédelmi biztos javaslata alapján behelyezné a lefoglalás szabályát, mert álláspontunk szerint a tényállás tisztázására vonatkozó Ket.-beli szabályok alkalmazása tartalmazza a lefoglalásit, tehát arra nincsen szükség. Ugyanakkor egy másik adatvédelmi biztosi javaslat alapján kerülne bele a 15. szakasz (1) és (2) bekezdésébe az a rendelkezés, ami arról szól, hogy ha alaptalan, rosszhiszemű a bejelentés, illetőleg ez utóbb kiderül, akkor az erre vonatkozó adatokat törölni kell a hivatalnak. Tehát lényegében adatvédelmi probléma ilyen értelemben nem maradhat fenn egy alaptalan bejelentés kapcsán, mivel olyan adatot kezel tovább a hivatal, amiről egyébként kiderült, hogy alaptalan bejelentésen alapul.
Ezzel összefüggésben hadd mondjak még egy szót, az adatvédelmi biztos levele arról szólt, hogy nem volt egyeztetve vele a tervezet. Ez annyiban nem helytálló, hogy a törvény körülbelül egy éven keresztül készült és tavasszal volt egy egyeztetési kör, amikor az adatvédelmi biztos javaslatokat tett és azokat nagyrészt el is fogadtuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr kért szót, tessék parancsolni!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok és Minisztériumi Képviselők, Urak és Hölgyek! Azt gondolom, megint elég nehéz helyzetben vagyunk, mert ha egy államtitkár vagy miniszter lenne itt a törvény beterjesztése során, akkor politikai kérdéseket tennék fel. Mindannyian tudjuk, hogy régóta szükség van ennek a törvénynek a benyújtására, és ha politikus ülne itt, akkor megkérdezhetném azt, hogy Gyurcsány Ferenc 19-20 hónappal ezelőtt ígérte meg az MDF-frakció ülésén, hogy ezek a törvények bekerülnek a Ház elé. Én nem gondolom, hogy ha erre politikai akarat vagy szándék van, akkor ennyi hónap kell egy felelős kormányzatnak ahhoz, hogy ilyen törvényeket előkészítsen. De miután a politika adja ki mindig a köztisztviselőknek a munkát - és az elmúlt kétperces hozzászólásom a politikusoknak szólt -, ezért ezeket a kérdéseket és a hasonló politikai jellegű kérdéseket nem tudom feltenni.
Mindenesetre azt tudom mondani a benyújtott két törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy számos hibától hemzseg, vannak benne ismétlések és vannak benne olyan dolgok, amiket szerintem másképp kellett volna megfogalmazni. Ezért, bár egyetértek mindkét benyújtott törvényjavaslattal, nem fogom támogatni az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még hozzászóló? Ékes Ilona képviselő asszony, tessék!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót. Csatlakoznék én is a Pettkó képviselő úrhoz: miért most kerül erre sor, miért csak most, és az, hogy miért nem a korrupció elleni küzdelem fő állami felelősét, az ügyészséget erősítik meg pénzügyileg és jogilag is?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még kérdés vagy észrevétel? Wiener György képviselő úr, tessék parancsolni!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ügyészség jogosítványai egyértelműek, ezért ez a javaslat az ügyészséggel nem foglalkozik. Azon lehet vitatkozni, hogy az ügyészségnek mekkora a költségvetési kerete, erre vonatkozóan a költségvetési vita ad megfelelő terepet, nem ennek a tárgykörnek a része. Hiszen, mint itt a kormány képviselőjének a megnyilatkozásából kiderült, elsősorban nem a kriminalizált tényállásokról van szó, hanem az azon kívüli, mégiscsak korrupciós jellegűnek tekinthető tevékenységekről.
Ami pedig az időpontot illeti, ezt a kérdést mindig fel lehet tenni, minden egyes esetben. Ha az időpont merül fel, akkor ebből az a következtetés vonható le, hogy magát a javaslatot tulajdonképpen az ellenzék sem találja igazán rossznak, csak az időzítését nem tekinti megfelelőnek.
Egyetlen egy mondatot mondanék arról, hogy nagyon könnyű egy olyan igényt megfogalmazni, hogy egy korrupcióellenes csomagot nyújtsanak be, ugyanakkor itt számos, politikailag kényes kérdés is megjelenik, amelyeknek a megfontolása azért időt igényel. A kormányzatot időbeliség szempontjából két okból lehet támadni, hogy kapkod, ez olyankor van, amikor időben beadja, illetve késlekedik, amikor az ellenzék úgy ítéli meg, hogy nem nyújtja be időben a javaslatot. Ezek mindig megfelelő alapot adnak a kritikára. Más kérdés, hogy nem igazán egzakt bírálatok. Egyetlen egyet emelnék ki az általam jelzett kényes kérdések közül: ez a bejelentések rendszere, illetve a bejelentővédelem, mindkettő nagy megfontolást érdemlő témakör: hogyan védjük meg a bejelentőt, ez az egyik oldala a kérdésnek, illetőleg egyáltalán alkalmazzuk-e ezt a módszert? Mert ennek is vannak nagyon negatív társadalmi hatásai. Tehát ezt alaposan mérlegelni kell. Nagyon sokat vitatkoztunk erről, én is vitattam azt, hogy egyes megoldások konkrétan milyenek, ilyen értelemben része vagyok a késedelemnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs jelentkező.) Visszaadom a szót a kormány képviselőinek, ha kívánnak reflektálni a felvetésekre. Tessék parancsolni!
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
DR. LIGETI MIKLÓS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Igazából, azt hiszem, leginkább az ügyészségi modellt érintő kérdésekre tudok és óhajtok reflektálni. Wiener képviselő úr mondta, az ügyészség ma is rendkívül széles felhatalmazással rendelkezik és az elmúlt évek, évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy ez a felhatalmazás, ez a rendkívül szélesen meghatározott hatáskör nem szervesül és nem eredményezi a korrupció társadalmi jelenségének a visszaszorulását, de még csak azt sem, hogy meghatározott alacsony mértékű korrupciós ismertségi jelenség fölé tudnánk vinni a terület megismerését. A bűnügyi statisztikai adatok is azt mutatják, hogy borzasztóan alacsony az ismertté váló, a regisztrált, korrupciós bűncselekmények száma, és ez az alacsony szám évtizedekre visszamenőleg változatlan tendenciát mutat, ami nagyobb részt arra vezethető vissza, hogy a büntetőjogi megismerési eszközök, a büntetőeljárás eszközei nem alkalmasak egy társadalmi jelenség újraszabályozására vagy újrastrukturálására. Ezért ez az előterjesztés egy más megoldást kínál a korrupció jelenségének a megismerésére és a visszaszorítására. Ez a megismerési, visszaszorítási megoldás, ezek a felhatalmazások nem az ügyészséget, hanem egy kormányzati alárendeltségben működő autonóm államigazgatási szervet illetnek.
Ami pedig a bejelentések rendszerével és a bejelentővédelemmel foglalkozó, azt érintő felvetést illeti, azt természetesen köszönjük, mi is számos alkalommal átrágódtunk már ezen és valószínűleg ezt szükség esetén újra meg is tesszük. Igazából egy meglehetősen filozofikus felvetnivalóm van ehhez: ha annyira nem bízunk a saját polgárainkban, hogy állandóan mindenkiben gonosz, névtelen feljelentőt látunk, akkor aligha van értelme bármit is cselekedni. (Donáth László érkezik az ülésterembe.) Az emberek többsége azonban jóhiszemű és jót akar, nincsen okunk arra gondolni vagy következtetni, hogy más lenne e mögött a jelenség mögött is. Kellő garanciákat épít ki az előterjesztés a rosszhiszemű eljárásokra, és újszerű mechanizmust dolgoz ki arra, hogy aki jóhiszeműen lép fel, az megfelelő védelemben részesüljön. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt gondolom, hogy szavazhatunk. A két javaslatról külön-külön fogunk szavazni, illetve a bizottsági módosítóról is külön fogunk szavazni. Donáth képviselő úr is jelen van és helyettesít is.
Tisztelettel kérdezem tehát a bizottságot, hogy a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló, T/11025. számon előterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. Kérem, hogy most szavazzunk róla. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak a javaslatot? (Szavazás.) 8 nem. A bizottság tehát nem tartja általános vitára alkalmasnak a javaslatot.
A harmadik napirendi pont keretében tárgyalt, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/11026-os számon előterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. A bizottság tehát a javaslatot nem tartotta általános vitára alkalmasnak.
És akkor itt van még a kiosztott új változat szerinti bizottsági módosító javaslattervezet. Kérdezem, hogy a bizottság ezt a javaslatot támogatja-e. A kormány támogatta. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag támogatja a bizottság. Köszönöm szépen.
Soron következik a 4. napirendi pontunk, a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, a T/11074. számon. Szintén általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Nekem ugyanezek a nevek vannak ideírva. De valószínűleg rosszul.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! (Bemutatkozik.) Kolléganőm, dr. Tóthné Jászai Mária.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom a szót a kormány képviselőjének, hogy ha szóban ki akarja egészíteni.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindössze annyit szeretnék elmondani, hogy a tegnapi ülésén a tisztelt Ház elfogadta az új polgári törvénykönyvet. A régi '59. évi IV. törvény gyakorlata az volt, hogy nem önmaga léptette hatályba saját magát, hanem készült egy külön törvény. Ugyanezt a gyakorlatot követnénk most is, és egy külön törvény tartalmazza az új polgári törvénykönyvre vonatkozó módosító rendelkezéseket, átmeneti rendelkezéseket, felhatalmazásokat, kapcsolódó törvénymódosításokat. Ez az a törvény, ami önök előtt van. Én azt szeretném kérni a tisztelt bizottságtól, hogy támogassa ennek általános vitára alkalmasságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg kérdésünk, észrevételünk az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban? Ékes Ilona, tessék parancsolni!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A Fidesz nem ért egyet a polgári törvénykönyvvel, ezért annak hatálybalépését sem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György képviselő úr, tessék parancsolni.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kizárólag a jegyzőkönyv számára: a Fidesz nem kívánja azt, hogy ehhez a kormányhoz bármiféle nagy kódexalkotási tevékenység kapcsolódjon, ezért nem támogatta a polgári törvénykönyvet. Igazán jelentős szakmai kifogások nem hangzottak el az Alkotmányügyi bizottság ülésén sem. Ez egyébként arra a sorsra juttathatja a polgári törvénykönyvet, amilyen sorsra jutott 1928-ban a magánjogi törvényjavaslat. Nem lett belőle törvény. Ez csak azt eredményezheti, hogy még hosszú időn keresztül a mára már teljes mértékben elavult és több, mint száz módosításon átesett kódexet fogják érvényesíteni. De én abban bízom, hogy a Ptk. elfogadása megtörténik és ezt követően hatályba lép május 1-jével a polgári törvénykönyv, és természetesen ebben az esetben már megfontolandó, hogy egy hatályba lépett törvényt utólag annulláljanak-e.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még észrevétel? Nem tudom, hogy a kormány képviselője kíván-e reflektálni az elhangzottakra? (Nem kíván.) Akkor szavazhatunk. Kérdezem a bizottságot, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. (Szavazás.) 8. Aki nem? (Szavazás.) 8. A bizottság a javaslatot általános vitára nem tartotta alkalmasnak.
Az ötödik napirendi pontunk következik. A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat, a T/11075. számon. Az általános vitára való alkalmasságról kell szintén állást foglalnunk. Átadom a szót főosztályvezető asszonynak.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Jelezni szeretném, hogy ez a törvényjavaslat, valamint az utána következő másik kettő is ugyancsak a polgári törvénykönyvhöz kapcsolódik. Természetesen a törvényjavaslatok külön számon és külön eljárásban futnak a Ház előtt, de erre az összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet és ebben a szakaszban nem is kívánnék róla többet mondani. Természetesen, amikor a részletes vitára kerül sor, mindegyikről külön-külön kell beszélnünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a T/11075-ös számú törvényjavaslatot általános vitára? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 8 nem. A bizottság nem tartotta a javaslatot alkalmasnak általános vitára.
A hatodik napirendi pontunk következik. A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/11076. számú törvényjavaslat, szintén általános vitára való alkalmasságról kell állást foglalni a bizottságnak.
Átadom a szót a főosztályvezető asszonynak.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak ismételni tudnám, amit az imént elmondtam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a T/11076-os számú törvényjavaslatot általános vitára? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 8 nem. A bizottság nem tartotta a javaslatot alkalmasnak általános vitára.
A hetedik napirendi pontunk következik. Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló T/11077-es számon előterjesztett törvényjavaslat. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell állást foglalnunk.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ugyancsak a polgári törvénykönyvvel függ össze, így nem élnék vissza a bizottság idejével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bíró Ildikó, tessék!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Két dolgot szeretnék megkérdezni, először is miért szűkítették le a civil szervezeteken belül kizárólag az alapítványokra ezt a lehetőséget, illetve a másik, hogy miért csak három év alatt kívánják feltölteni ezt az elektronikus nyilvántartást? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András, tessék parancsolni!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Az én egyik kedvenc témámhoz érkeztünk. Az elmúlt hét évben országgyűlési képviselőként a különbözőfajta miniszterekkel, minisztériumokkal, államtitkárokkal és nem tudom, kikkel küzdöttem, vitatkoztam a civil szervezetek érdekében, és azt gondolom, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat - hogyha valaki végigolvassa, akkor azt tapasztalja, és én nem ellenzéki felindulásból mondom azt, hogy ez - egy fércmunka. Azért mondom ezt, mert ha megnézzük a különböző szakaszokat, akkor a szakaszokban ismétlések és egyéb olyan hibák vannak, amiket az elkészítés során nem lett volna szabad elkövetni. Én ezt az egész javaslatot átdolgoztam, és be fogom nyújtani. Szinte mindegyik szakaszhoz van módosító jellegű észrevételem.
Értem, hogy a Ptk.-ból indul ki az egész módosító javaslat, de akik benyújtották, nem hiszem el, hogy nem tudják, hogy Magyarországon körülbelül 80 ezer civil szervezet és alapítvány van bejegyezve. Számos parlamenti vitában, négypárti, meg ötpárti egyeztetésekben a minisztériummal is, plusz általam beadott országgyűlési határozati javaslatban olvasható az, hogy ugyanígy az egyesületek és az alapítványok tekintetében is szükség van egy egyszeri kipucolásra, rendcsinálásra annak érdekében, hogy pontos statisztikai számokkal rendelkezzünk. A rendszerváltozás óta, amióta Magyarországon van lehetőség arra, hogy alapítványokat és civil szervezeteket hozzunk létre, számos olyan van, amely megalakult, megcsinálták, egy iskolai alapítvány, de nem működik. Ha ezt nem csináljuk meg, akkor persze az elektronikus nyilvántartásnak van értelme, hiszen a XXI. században élünk, és ebben én elég radikális álláspontot képviselek, tehát már csak elektronikusan engedném, hogy ha ez létrejönne, sőt továbbmegyek, amit képviselőtársaim mondtak, hogy ez már alkotmányrészeket is feszeget. Ha egy virtuális térben összejön tíz állampolgár, akkor miért nem csinálhatnak a XXI. században alapítványt. Nem csinálhatnak, mert egy helyen kell lenniük. Ez kétharmados, itt módosításra van szükség. Miért kényszerítsük az állampolgárokat egy légtérbe, amikor az internet ezt az egy légteret tudja biztosítani? De eddig most nem mennék el.
Amit fontosnak találnék, és beszéltem fideszes szakértőkkel, képviselőkkel, beszéltem a különböző minisztériumoknak a civil szervezetekkel foglalkozó szakembereivel, és mindenki azt gondolja, hogy ezt a törvényjavaslatot úgy kéne az Országgyűlésnek elfogadni, hogy minden civil szervezetre és minden alapítványra ez működjön.
Tudom, hogy ez kétharmados lesz, azt gondolom, hogy ezt abban az esetben, ha így át lehetne dolgozni az elkövetkező egy vagy két hétben, akkor - bár én nem vagyok fideszes képviselő, de fideszes képviselőkkel beszélve is - meg fogják ezt, remélem, szavazni. Tehát így, ahogy ez a törvényjavaslat most van, szerintem semmi értelme nincs. Annak volna értelme, hogy ha ezt mindenkire kiterjesztenénk, ahogy Bíró Ildikó is mondta, és annak volna értelme, hogy ha átgondolná a minisztérium azt, hogy hogy lehet azt megoldani, hogy ez az egyszerű rendcsinálás - csúnya szó -, tisztázás valahogy megtörténjen. Úgy, ahogy annak idején a cégek esetében is megtörtént jó néhány évvel ezelőtt jogi módon. Természetesen lehet, hogy nem az a legjobb módszer, amit én annak idején kitaláltam és benyújtottam törvényjavaslatban vagy országgyűlési határozati javaslatban, de a felelős kormány azért van, hogy mindig megtalálja a lehető legjobb megoldásokat, ha egy ellenzéki elképzelésnek nem akar teret engedni. Tessék kormányozni az elkövetkező hetekben, amíg van a kormány és oldják meg azokat a problémákat, amik vannak, és én azt gondolom, hogy ezt meg kellene oldani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, illetve észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Visszaadom a szót főosztályvezető asszonynak.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. És elnézést kérek, de óhatatlanul bele kell mennünk az általános vitán túli vagy annál részletesebb kérdésekbe is ahhoz, hogy érdemben válaszolni tudjak a felvetett kérdésekre. Egyes becslések szerint most körülbelül 60 ezer civil szervezet van nyilvántartva. Ezekre vonatkozóan már nagyon különbözőek innentől a számok, hogy mit tekintünk működőnek és mit nem. Innentől, ha azokat nézzük, amelyek nyilván vannak tartva, illetve azokat, amelyek a KSH felé bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüket teljesítik, már egészen különböző számok jönnek ki, és amelyek ténylegesen is valamiféle életjelet adnak magukról, és ha ezt érjük a működés alatt, akkor ez egy még kisebb szám.
Ugyanakkor pedig a civilszervezet-létesítési jognak egyfajta korlátozása lenne, hogy ha kötelezővé tennénk azt, hogy bizonyos tevékenységeket kellene végezniük ezeknek a szervezeteknek. Tehát kérdés az, hogy lehet-e mást, mint hogy megkapják ezek a szervezetek a jogot arra is, hogy bizonyos ideig ne fejtsék ki adott esetben a tevékenységüket, ha a körülmények úgy alakulnak, majd folytassák azt, ha a körülmények alakulása ezt megkívánja tőlük.
Ugyancsak kérdés az, hogy valamiféle szabály, ami azt mondaná ki, hogy ha x héten, hónapon - ebből a szempontból közömbös a határidő - belül egy adott szervezet valamiféle bejelentkezési, nyilvántartásba-vételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ez a megszűnésére vezet, hogy egy ilyen típusú szabály vajon nem lenne-e a feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékű megszorítás a civilekkel szemben. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt erősen mérlegelni kell, aláírva azt, hogy valóban jó lenne, ha egyszer tudnánk azt, hogy tényleg hány civilünk van, hány civil szervezet van, de ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjébe ezt kell tennünk, hogy vajon nem áldozunk-e többet ennek az adatmegszerzésnek az oltárán, mint amennyit érdemes lenne feltétlenül.
Ugyanez a helyzet például a számítástechnikával kapcsolatban is, tehát kizárólagossá tenni azt, hogy valamit informatikai úton lehessen tenni, ez adott esetben azok kizárása lehetne, akik még nem élhetnek, nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Tehát ezt is nagyon meg kell fontolnunk azzal együtt, hogy természetesen a tendencia ez. Ezt mindnyájan tudjuk, és remélhetőleg hamarosan eljön az az idő, amikor nem jelent majd problémát senkinek az, hogy a megfelelő informatikai háttérrel rendelkezzen.
Ha már az informatikai háttérnél tartunk, válaszolnom kell arra a kérdésre is, hogy miért hároméves feltöltéssel számol a tervezet. Az OIT ilyen határidőt tudott elvállalni. Tehát annak érdekében, hogy itt a megfelelő informatikai átadás-feldolgozás megtörténhessen, ezért van erre szükség.
Ami a más szervezetekre való kiterjesztés kérdését illeti, azt hiszem, elmondhatom, hogy eredetileg nem így gondoltuk, hanem valóban egy olyan tervezetet készítettünk elő, amelyiknek a hatálya nemcsak az alapítványokra terjedt volna ki. Időközben viszont a polgári törvénykönyv előkészítése során egyértelművé vált az, hogy az Országgyűlésben kizárólag az alapítványokra vonatkozó szabályok kerültek elfogadásra. A kétharmados egyesületi szabályok nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget. Így annak nem lenne sok értelme, hogy az eljárási nyilvántartási szabályok területén bekerüljön ebbe a törvénybe az a szabály, ami azonos a jelenlegi szabállyal, hiszen egy vesszőnyit nem lehet változtatni a kétharmados többség nélkül. Az egyesületekre vonatkozóan csak akkor van értelme bármiféle eljárási szabály, nyilvántartási szabály módosításának, ha lehetőség van az anyagi, érdemi szabályok változtatására is. Ha ennek megvannak a feltételei, akkor nincs annak akadálya, hogy addigra már működő alapítványi, nyilvántartási rendszer tapasztalataira ráépülve és annak az informatikai hátterére ráépülve ez a rendszer kiterjesztődjön az egyesületekre és más érintett civil szervezetekre vonatkozó szabályokkal is. Az OIT-től olyan tájékoztatást kaptunk, hogy nincs ennek informatikai akadálya, tehát most úgy építik fel a rendszert, hogy az fogadókész tud lenni minden további nélkül, amikor a jogszabályi feltételek megszületnek az egyesületekre vonatkozó hasonló nyilvántartási rendre, akkor ezt át tudja venni az alapítványokra vonatkozó nyilvántartás nyomán kidolgozandó új, másik nyilvántartás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő urat illeti a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Szóval azért itt a teremben körbenézve azt gondolom, mindegyik képviselőtársam az életében volt már egyesületnek a tagja, vagy most is tagja. Magyarországon nincs bíróság által bejegyezve olyan egyesület, amelyiknek az alapszabályában nem tisztázódott az, hogy neki milyen rendszerességgel kell a legfőbb döntéshozó szervét - legyen az taggyűlés vagy közgyűlés, teljesen mindegy, mindenkinek a joga, hogy hogyan - összehívni. Nincs Magyarországon ilyen bejegyezve.
Természetesen olyat senki nem mondott és nem szeretne, hogy minden egyesületnek legyen bankszámlaszáma vagy adószáma, erre nem lehet kötelezni őket, bár a mostani joggyakorlat szerint az elmúlt hat évben, már, amikor be van jegyezve az egyesület, akkor egyből az adószám és a bankszámlaszám jön. Azt gondolom, hogy az elmúlt hat-hét évben, akik megalakultak, mindenkinek van, de menjünk bele ebbe.
Mindenesetre azt gondolom, hogy valahogy ezt a rendcsinálást egyszer meg kellene csinálni. Egy egyszerű adatszolgáltatásról lett volna, van szó tulajdonképpen. Ami pedig azt jelenti, hogy milyen nyilvántartások vannak, hogy valaki felmegy az NCA honlapjára, azt tapasztalja, hogy az elmúlt 3-4-5 évben közel húszezer civil szervezet pályázott, azoknak a neve megtalálható minden adattal az NCA honlapján, de vannak más állami pályázati források is, ahonnét simán az adatokat egy kattintással össze lehet szedni vagy össze lehet vetni vagy engedni. Egyébként meg az, hogy a kormány azért hátrált meg a kétharmadból, mert azt gondolta, hogy kétharmados módosító nem fog átmenni, akkor én azt gondolom, hogy aki a kormányon belül ezért a területért felelős államtitkár vagy miniszter, annak kellett volna politikai egyeztetést kezdeményezni annak érdekében, hogy hogyan áll hozzá a parlamentben lévő másik párt ahhoz a kérdéshez, hogy ezen a területen történhet-e valamilyen kompromisszumos megoldás, mert ez nem a Ptk. kérdése, hanem annak a kérdése, hogy én azt gondolom, hogy mindenki szeretné, ha ez a probléma megoldódna.
Ahhoz a civil szervezetnek az alapításán nem kell változtatni, hogy elektronikusan is lehessen beadni a papírokat. Azt meg tényleg csak nagyon zárójelesen mondtam el a felszólalásomban, hogy én ebben a magam részéről szélsőséges álláspontot képviselek, csak az elektronikust engedném, de tudom, hogy ma még ez nem is illúzió, nem is álom, hanem egy megvalósulatlan dolog. Ezért maradjon meg mindkettő, rendben van, de hozzuk be a civil szervezeteket, oldjuk meg ezt az egészet egy csomagban. Ha lenne itt politikus, tudnánk javasolni politikai egyeztetést, ezt mindig el szoktuk mondani, hogy ha egy államtitkár ülne itt, akkor mondhatnánk, hogy államtitkár úr vagy asszony kezdeményezzen politikai egyeztetést, de én most a tárcának azt mondom, hogy kezdeményezze, hátha sikerülne ezt a problémát úgy megoldani, hogy ez kétharmaddal át tudna menni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevételünk? (Nincs jelentkező.) Szavazhatunk. Kérdezem a bizottságot, hogy a T/11077-es számon előterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk-e. (Szavazás.) 10 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? 7. Egy tartózkodás. A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönjük a segítséget. Előadó? Pettkó András lesz a kisebbségi. A többségit ki kívánja előadni? (Nincs jelentkező.) Egyelőre senki.
A nyolcadik napirendi pontunk a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés, a J/10980. számon. A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni a bizottságnak. A bizottságot Pettkó András képviseli, ha jól tudom. Átadom a szót.
Pettkó András (független) előterjesztő szóbeli kiegészítője
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Felvinczi Katalin, aki a témát képviseli!
Rátérve a benyújtott jelentésre, én azt gondolom, hogy - és ezt szeretném kihangsúlyozni a bizottság tagjaként is, mint aki beterjeszti a bizottság elé ezt a jelentést, hogy - jó volt, hogy az eseti bizottságot annak idején létrehozta a Magyar Országgyűlés, mert ha nem hoztuk volna létre, akkor ez a fontos munka, amit hónapokon keresztül az Országgyűlésben végzetünk tagként, az nem tudott volna megtörténni.
Azt tudom mondani a képviselőtársaimnak, hogy a jelentés előkészítése teljes mértékben korrekt módon történt. Mindegyik parlamenti párt szakértője kapott egy részterületet, amiről az elmúlt 7-8-9 hónapban elvégzett munkáról elkészítette a bizottság részére a jelentést, majd egy nem hivatalos bizottsági ülésen megtörtént a - mondjuk így - nulladik egyeztetése a jelentésnek. Ott a frakciók által delegált szakértők kérései átvezetésre kerültek a bizottsági jelentésben, majd a bizottság megtartotta a rendes ülését. Itt még szinte mindegyik politikai párt szakértőjének vagy országgyűlési képviselőnek volt apróbb észrevétele, ezek is, több, mint 90 százalékban átvezetésre kerültek.
Én tudom azt, hogy vannak a jelentésben olyan mondatok és olyan összetételek, amelyek az ellenzéki képviselők, akár a Fidesz, akár a KDNP vagy akár a független képviselők számára elfogadhatatlan gondolatok. Mindenesetre ezek a gondolatok vagy mondatok a bizottsági ülésen elhangoztak, márpedig a bizottság jelentése arról szól, hogy a bizottság milyen munkát végzett. Márpedig ez a jelentés arról szól, hogy a bizottság, akiket meghallgatott, azok mit képviseltek vagy mit mondtak.
Én magam például a belövő szobákkal nem értek egyet, de ha az elhangzott bizottsági ülésen, hogy vannak, akik Magyarországon azt szeretnék, hogy legyenek különböző helyeken belövő szobák, akkor - lehet, hogy ezt nem is így hívják szakmailag, mindegy, én mondom így, hogy belövő szobák - ezt a jelentésből nem lehet kivenni, hanem be kell tenni, mert ott a bizottsági ülésen ez elhangzott. Vannak Magyarországon olyan civil szervezetek, társadalmi rétegek, akik azt szeretnék, hogy Budapesten vagy vidéken létrejöjjenek ilyen terek.
Én azt javaslom a bizottság tagjainak, hogy általános vitára támogassák a jelentést, és majd, amikor parlamenti képviselőként szavaznak, akkor is az igen gombot nyomják meg. Mert bár - mondom - a jelentésben van sok dolog, amivel én magam azért nem értek egyet, mert teljesen másként gondolkodom, de mégis, a bizottsági ülésen ezek elhangoztak, és ezért a bizottsági jelentésnek ezt tartalmazni szükséges. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is köszöntöm Felvinczi Katalin igazgató asszonyt, és ha ő kíván esetleg hozzáfűzni valamit... (Nem kíván.) Köszönöm szépen. Akkor képviselőtársaimat illeti a szó. Ha kérdésük, észrevételük van, azt tegyék meg. (Nincs jelentkező.) Akkor szavazhatunk. Tisztelettel kérdezem a bizottság tagjait, hogy általános vitára alkalmasnak tartják-e a Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványát, azaz a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló J/10980. számú jelentést. Ki támogatja? (Szavazás.) 9. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 9. Teleki László hol van? (Közbeszólás: Kiszökött.) Akkor kérem, szökjön vissza, hogy ha szavazni kíván, mert másképp nem tudunk. Még a folyosóról nem szavaztunk, legalábbis én nem olyan hosszú, háromciklusos képviselői pályafutásom alatt nem láttam ilyet, hogy folyosóról is lehet szavazni. (Teleki László visszatér az ülésterembe.) No, tehát. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 7 nem. Gesztust gyakorlunk képviselő úr, kettő igent szeretett volna mondani. Tehát 11 igen és 7 nem szavazattal a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja ezt a jelentést.
Soron következik a kilencedik napirendi pontunk, a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló H/11084. számú határozati javaslat Az általános vitáról kell a bizottságnak az álláspontját kialakítania. Akkor most kérdezem igazgató asszonyt, hogy kívánja-e szóban kiegészíteni. Tessék parancsolni!
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) szóbeli kiegészítője
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Nagyon röviden, nem szeretném rabolni a bizottság tisztelt tagjainak az idejét, csak arra gondoltam, hogy ez egy meglehetősen testes anyag, és elképzelhető, hogy nem sikerült teljes mélységében áttanulmányozni az eddigiek során, hogy mi is az a szakmai tartalom, amiről itt valamilyenfajta döntésnek kellene születnie. Röviden elmondanám, hogy Magyarországnak 2000 óta van nemzeti drogstratégiája. 2000 decemberében került Magyarország első nemzeti drogstratégiája elfogadásra, ez teljes parlamenti támogatás közepette történt. Jelenleg a parlament előtt fekvő nemzeti drogstratégia-tervezet tulajdonképpen szerves folytatása a 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégiának. Nemcsak azért, mert prioritásában, szakmai tartalmaiban és célkitűzéseiben annak organikus továbbélése, hanem mert nagyon nagymértékben az a szakértői kör, amelyik az előző kidolgozásában vett részt, vett részt ennek a kidolgozásában is.
A jelenleg a parlament előtt fekvő nemzeti drogstratégia kialakításához kapcsolódó előzmények között három pontot szeretnék megemlíteni. Az egyik az, hogy mindazt a szakmai tartalmat, ami ebben a stratégiai dokumentumban megfogalmazódik, az előző drogstratégia értékeléséhez kapcsolódó tevékenység alapozta meg, kétfajta értékelési tevékenység is elvégzésre került. Egyfelől a Drogpolitika számokban c. kötet került kiadásra, ami a 2000 és 2008 közötti periódusban tekintette át a kábítószerhelyzetben beállt változásokat a drogstratégia célkitűzéseinek a fényében, másfelől pedig konkrétan a stratégia megvalósításában érdekelt szakmai, államigazgatási és politikai szereplőknek a percepcióanalízisét hajtotta végre. Továbbá dokumentumelemzéseket végzett annak eldöntése érdekében, hogy vajon a nemzeti drogstratégia célkitűzései, az aktív szereplők percepciója, illetőleg a különböző hivatalos dokumentumok, például a kábítószer-jelentések tükrében mennyire tekinthetők teljesültnek. Illetőleg a nemteljesülésnek milyen okait vélik a szereplők azonosítani. Erről a két dokumentumról most nem beszélnék, mert igen időigényes lenne.
Talán összefoglalóan azt lehet elmondani, hogy az első nemzeti drogstratégia sok, mintegy 95 területen jelölt ki teljesítendő célokat. Összességében azt lehet mondani, hogy ezen céloknak a fele körülbelül teljes mértékben teljesült, a másik felük tekintetében pedig lényegesen kevésbé volt teljesült a teljesültség mértéke. Legjobban, ha lehet így mondani a stratégiai pillérek közül a közösségi együttműködés és a prevenciós pillér teljesített, legkevésbé jól a kezelésellátás-pillér.
Ha lehet ilyen megfogalmazást tenni, ez egy kicsikét talán sommásnak tetszett, de azért mégis fontos, hogy tudjuk, miről beszélünk.
Az értékelési tapasztalatok fényében került sor - és arra való különös tekintettel, hogy 2009 végén lejár a jelenleg hatályos nemzeti drogstratégia - az új drogstratégia előkészítésére, amelynek során szakértői csoportok kerültek felállításra, egyfelől hazai, másfelől pedig nemzetközi szakértői csoportok. A szakértők között a kábítószerügyben tevékenykedő szakmai szervezetek prominens képviselői: Magyar Addiktológiai Társaság, Addiktológiai Szakmai Kollégium, egyéb civil szervezet, illetőleg minősítéssel rendelkező olyan kollégáink vettek részt, akiknek a kompetenciája a területen viszonylag nehezen megkérdőjelezhető. A folyamat nyolc hónapot vett igénybe, eközben a lehetőségekhez mérten széles körű társadalmi vita is kibontakozott, de minthogy csak az internetes fórumokat tudtuk e tekintetben igénybe venni, némi esélyegyenlőségi problémák nyilván felmerültek, mert nem mindenki, aki szívesen véleményezte volna, volt abban a helyzetben, hogy tudja véleményezni ezt a stratégiát.
A stratégiai dokumentum, ami önök előtt fekszik, egyfelől tartalmazza a stratégia fő szövegét, mintegy 50 oldalas terjedelemben, ezen kívül pedig különböző mellékleteket, amelyek kontextuálják a stratégiában foglalt célkitűzéseket. Ezek egyfelől a nemzetközi kontextust, másfelől a hazai helyzetet, a társstratégiákhoz való viszonyt, illetőleg az egyéb addigtológiai problémák magyarországi helyzetét hivatottak feltérképezni.
A stratégiáról annyit mondanék el, hogy bizonyos alapelveket rögzít, amelyek egy ilyen társadalompolitikai dokumentumnál konvencionálisnak tekinthetők, itt felhívja a figyelmet az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egészséget támogató környezet jogelvére, a tények elsőbbségére, a partnerség és közös cselekvés elvére, átfogó megközelítést jelenít meg, és az elszámoltathatóságot tekinti nagyon fontosnak.
Az elmúlt időben mindenféle sajtómegnyilatkozást látott a kábítószerügyi koordináció, illetőleg az a szakértői csoport, aki ennek a stratégiának az előkészítésével foglalkozott, és furcsállta, hogy olyan megfogalmazások jelennek meg a sajtóban, mint hogyha ez a stratégia nem tulajdonítana kellő jelentőséget például a prevenciónak.
Szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy tartalmi értelemben három pillérre építkezik a drogstratégia. Egyfelől a megelőzéssel, másfelől a kezelés-ellátás, ártalomcsökkentés, harmadsorban pedig a kínálatcsökkentés problematikájával kíván foglalkozni. Csakhogy érezzük a nagyságrendet: 45 prevenciós, 42 kezelés-ellátás tekintetében és 24 kínálatcsökkentés vonatkozásában megfogalmazódott céltételezéssel él.
Ami még egy fontos újítás ebben a stratégiában az előzőhöz képest, hogy itt egy háromdimenziós térben képzeljük el a stratégiai cselekvések megvalósulását. Egyfelől vannak a pillérek, amelyek a szakmai prioritásokat jelentik, vannak az úgynevezett átívelő eszközök, amelyeket valamennyi stratégiai pillér vonatkozásában figyelembe szükséges venni, ilyen például a közösség és együttműködés, a koordináció, nemzetközi együttműködés, illetőleg a monitorozás, értékelés, kutatás. Ezen kívül pedig a beavatkozások priorizálása szempontjából is még további elveket fogalmaz meg a stratégia, ettől lesz háromdimenziós. Megmutatom. (Felemeli az említett ábrát tartalmazó oldalt.) Kicsit olyan, mintha egy Rubik-kocka lenne, de ez nem a Rubik-kocka, mert nem lehet úgy elforgatni, mint a Rubik-kockát. Tehát ilyen copyright-tal összefüggő problémák nem merülhetnek fel a dologgal kapcsolatban.
A prioritások közül azt mondanám el, hogy itt az esetsúlyosságot, illetőleg a beavatkozások fenntarthatóságának és hatékonyságának szempontját képviseli a stratégia. Természetesen a stratégia egy deklarációnak is tekinthető, azért lenne praktikus, hogy mint országgyűlési határozat elfogadásra kerüljön, mert ez biztosíthatja a kormányzati ciklusok fölötti vagy azokon átívelő jellegét, minthogy ez a korábbi stratégia esetében is így volt, hogy talán az egyetlen olyan szakmapolitikai dokumentum, amely a politikai váltógazdálkodásnak nem esett áldozatául. És ilyen szempontból nagyon fontosnak tartanánk, hogy ha a stratégia a következő tíz évben, kiváltképpen akkor, amikor Magyarország az Európai Unió elnökségi pozíciójára készül, legyen egy megfelelő hivatkozási alap. A kábítószerügy mindig egy fontos témája az elnökségi periódusoknak.
A stratégiát támogatják a civil szervezetek, a szakmai szervezetek, és őszintén meg kell mondanom, hogy egy nagyon hosszú és gyötrelmes egyeztetési folyamat végén keletkezett ez a stratégiai dokumentum. Merthogy a kábítószer-problémával való foglalatoskodás az államigazgatás különböző szereplői számára is eltérő megközelítést tud eredményezni, eltérő prioritásokat, a probléma eltérő kezelését. Mindezt az egyeztetési folyamatot lebonyolítani sem volt különösebben egyszerű, ugyanakkor pedig a jövő szempontjából meghatározó fontosságúnak tartaná a szakma, hogy avval a biztonsággal élhesse továbbra is a napjait, hogy érdemben tud tenni a kábítószer-problémákkal küzdőkért, érdemben tud tenni a prevenció és a kínálatcsökkentés területén is úgy, hogy van egy egyértelmű szakmai iránymutatás, ami pedig a nemzeti drogstratégia tud lenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy Kopiás Gábor úr, az Együtt egy drogmentes Magyarországért Mozgalom Heliosz Alapítvány képviselője jelezte, hogy szeretne egy kétperces hozzászólást tenni ehhez a napirendhez. A képviselők után természetesen. Kérem, hogy erről majd szavazzunk, hogy megadjuk-e a szót. Most a képviselőket illeti a szó. Kérem, hogy akinek kérdése, észrevétele van, az tegye meg.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én tartózkodni fogok a stratégia benyújtása kapcsán, és azért nem szavazok nemmel, mert azt gondolom, hogy szükség van a stratégia elfogadására. Szüksége van Magyarországnak egy jó stratégiára, és a tíz évvel ezelőtt megalkotott stratégiáról, a maga hibái ellenére is azt gondolom, hogy egy jó stratégia volt.
Én magam 100 és 200 közötti módosító javaslatot fogok benyújtani a stratégiához, mert úgy érzékelem, hogy több ponton módosítani volna szükséges. Azért kell vagy kellene módosítani, mert például, hogy ha rámegyek a 27. oldalra, ahol a tűcsereprogramról van szó, - akkor Felvinczi Katalin nagyon jól tudja, hogy jó néhány felszólalásomban már az Országgyűlésben elmondtam, hogy nem vagyok tűcsereprogram-ellenes, az viszont, hogy - akkor Magyarországon a tűcsereprogram a járulékos költségek miatt sokba kerül, mert ha valaki bemegy egy gyógyszertárba, és vásárolni akar egy tűt, az ötvenedrészébe kerül, mint amennyibe egy tűcsereprogram kerül hivatalosan. Azért ez szerintem nem tartható dolog. Itt például én úgy látom, hogy a tűcsereprogramra nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint amire szükség van. Egyébként meg ez azért sem biztos, hogy helyes irány, mert ha a számokat nézzük és a számok nem csalnak, akkor azt gondolom, hogy az intravénás drogfogyasztók száma nem emelkedik, hanem inkább csökken Magyarországon. Ez az egyik.
A másik, ami a 30. oldalon van, ami a büntető törvénykönyvvel foglalkozik. Én értem, hogy ez miért került be ide. Azt gondolom, hogy ha ezt a szövegrészt például itt hagyjuk, az egy olyan kiskaput, vitát fog kinyitni, hogy vannak Magyarországon olyan civil szervezetek és olyan politikusok is, akik azt szeretnék, hogy különböztessék meg a szerfajtákat, és ha ez így marad benne, akkor ez egy halvány utalás arra, hogy abba az irányba kell elmenni a mostani megfogalmazás szerint, amit egyes politikai erők Magyarországon gondolnak. De én úgy tudom, hogy se a Fidesz, se az MSZP ezt nem támogatja. Hiszen, amikor meghallgattuk a Juhász Gábor, akkori államtitkár urat, a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről, akkor ő a Keleti pályaudvaron lévő kihelyezett bizottsági ülésünkön egyértelműen azt mondta, hogy a kormánynak nincs ilyen szándéka. Most, hogy bármilyen kormány jön, annak se legyen ilyen szándéka, ezért például szerintem ezt a szövegkörnyezetet nem lehet így hagyni, és még számos dolgot tudnék mondani, de nem szeretnék a képviselőtársaim türelmével visszaélni és feltartani őket.
Egyrészt biztos, hogy a benyújtott anyagnak a struktúrája jó, teljes mértékben végigkövethető és jó, hogy ki van találva ez a, nem bűvöskocka, hanem ez a hármasság. Ezt én a magam részéről is támogatom.
Az pedig még egy gondolat, hogy az anyag a benyújtásig is sok ponton változott, mert a -1., -2. anyag sokkal inkább a kezelés irányába tolta volna el - legalábbis, amit én olvastam - mint a prevenció irányába. És azok, akik akkor azt olvasták, azok szerintem joggal hihették azt, hogy a kormányzatnak vagy a készítőknek vagy a készítők egy csoportjának vagy nem tudom, kinek van egy olyan szándéka, hogy - hiszen, ha elolvastuk az előző stratégiát, akkor annak volt egy világos üzenete, hogy bár mind a három sarokpont, mind a prevenció, mind a kezelés, mind a rendvédelem fontos, de mégis - a prevencióra akarjuk a hangsúlyt helyezni. Márpedig arra, hogy minél kevesebben próbálják ki a szert, vagy minél kevesebben váljanak rendszeres fogyasztókká. Ez a stratégia viszont a -1. változat szerint inkább a kezelés irányába tolta, és mi, akik olvastuk, úgy érzékeltük, mintha tényként vennék a készítők azt, hogy most már nem az elsőt kell inkább támogatni, hanem a másodikat, ezért nyilatkoztak úgy. De a beterjesztett anyagban én már nem érzem ezt ennyire feloldhatatlan dolognak, úgyhogy ennyit szerettem volna mondani. A módosítók meg majd készülnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bíró Ildikó jelzett, tessék parancsolni!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két ponton is egyetértenék Pettkó András képviselőtársammal. Az egyik az, hogy tényleg szükség van nemzeti drogstratégia-programra. Másfelől, hogy a prevenció kicsit háttérbe szorult ebben a stratégiai programban, különösen a legsérülékenyebb korosztály, vagyis a kiskorúak, gyermekkorúak tekintetében. Tehát itt sok általánosság van leírva, és nem látom a konkrét terveket a gyermekekre vonatkozó megelőzéssel kapcsolatban, illetve a gyermekvédelmi intézetek vonatkozásában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még valaki, aki szót kér? (Nincs jelentkező.) Most kérdezem, hogy támogatjuk-e Kopiás Gábor megszólalását. (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen. Tessék elcsípni egy mikrofont és két percben szót adok.
Kopiás Gábor (Heliosz Alapítvány) hozzászólása
KOPIÁS GÁBOR (Heliosz Alapítvány): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a megszólalás lehetőségét, nem leszek két percnél hosszabb. A Heliosz Alapítvány, Együtt a Drogmentes Magyarországért Mozgalom nevében kértem szót. Alapítványunk nyolc éve tevékenykedik drogprevenciós területen, a 10-18 éves korosztály drogfelvilágosításával foglalkozik. Több, mint 50 ezer gyereket értünk el, célunk az, hogy még időben és hatékony drogfelvilágosítást kapjon minden gyermek.
Rövid véleményünk a stratégia tervezetéhez: a tervezetben prioritást képez a drogfogyasztók fogyasztáskockázatainak csökkentése, az ártalomcsökkentés. Szerintünk a prioritás, hogy drogfelvilágosítás legyen, fontosságban a következő pedig a leszoktatás. Az ártalomcsökkentés nem oldja meg a mélyen fekvő problémákat, sőt állandósítja a droghasználatot. A drogozás életellenes és az ártalomcsökkentés a droghasználat liberalizációjához vezet. Az ártalomcsökkentésnél van jobb dolog is, a megelőzés, amely egyrészt sokkal olcsóbb és hatékonyabb is.
Magyarul, egyszerűbb egy gyereknek még fiatalkorában elmagyarázni, hogy milyen élettani, szociális és társadalmi károkat okoz a kábítószerezés, mint amikor már élő halottként keresi a szert, akkor megpróbálkozni tisztává tenni.
A közösségi, sportolási programok is csökkentik a drog iránti fogékonyságot. Az új nemzeti drogstratégia tervezete inkább steril tűket adna és kábítószer-tartalmú gyógyszerrel való, életen át tartó úgynevezett fenntartást. Nem támogatjuk a belövő szobákat, az állami pénzből való kábítószerosztást. A fentiek alapján a stratégiát általános vitára sem tartjuk alkalmasnak, bár, amit hallottam Pettkó képviselő úrtól, hogy ha 100-200 módosítás át fog menni, akkor azzal mi is egyetértünk, hogy fontos az, hogy legyen hazánknak drogprevenciós és drogügyi stratégiája. Köszönöm a figyelmüket és a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Igazgató asszonynak átadom a szót, kérem, hogy szíveskedjék reflektálni az elhangzottakra.
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen a lehetőséget. Először inkább az általánosság felől indulnék, nevezetesen, hogy aránytalannak ítélték a megszólalók hellyel-közzel a stratégia belső struktúráját, nevezetesen, hogy kevés prevenció és túl sok kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés. Próbáltam a bevezetőben röviden vázolni - bár nem lehet természetesen ilyen súlyozást, célkitűzések megszámlálása révén végrehajtani, de mégiscsak a tények kedvéért rögzítsük - hogy 45 darab prevenciós célkitűzés, 42 kezelés-ellátás, 24 kínálatcsökkentési és 18 egyéb célkitűzés fogalmazódik meg a stratégiában.
Elhangzott az a kritikai észrevétel, ami szerint a gyerekek, illetőleg a gyermekvédelmi intézményrendszerben élők prevenciós szükségletei nem jelennek meg ebben a stratégiában. Én nem tudok nagyon másra hivatkozni, hál' istennek a stratégia önmagáért adja a választ ezekre. Az első színtér, ahol a prevenciós intervenciókat megfogalmazza mint szükségletet a stratégia, az a család, második színtér az iskola és a nevelési-oktatási intézményrendszer, az ötödik helyen a gyermekvédelmi intézményrendszer szerepel ebben a stratégiában. Én azt gondolom, hogy igen, valóban próbáltunk körültekintően eljárni a tekintetben, hogy olyan színtereket jelöljünk meg, amelyek valóban színterek, ahol az érintettek életvitelszerűen vannak jelen, ahol a problémák valóban a színtér sajátosságaihoz integrált módon válnak kezelhetővé.
Szeretnék reflektálni Pettkó képviselő úrnak arra a megjegyzésére, amikor is azt mondja, hogy a stratégia a tűcsereprogramok elterjedtségét kívánja fokozni annak dacára, hogy Magyarországon az intravénás szerhasználat visszaszorul. Egy: igaz az az állítás, hogy az intravénás droghasználat visszaszorulóban van. Kettő: igaz az az állítás, hogy az a néhány ezer intravénás szerhasználó, aki valóban intravénásan használ szereket, azoknak viszont, ha lehet ilyen morbiditást mondani, az egészségtudatossága fokozódik, aminek következtében lényegesen több tű kerül felhasználásra. Tehát a tűcsereprogramokból, amelyekből jelen pillanatban Magyarországon összességében 18 darab van, nagyobb mennyiségű steril tűt vesznek igénybe ugyanolyan kliensszám mellett. Ez egy nagyon jó jel egyébként, mert azt jelenti, hogy ezekkel, az egyébként leginkább rászoruló és leginkább problematikus élethelyzetben lévő kliensekkel kapcsolatban tud lenni legalább az ellátóhálónak valamelyik lába. Nem oldja meg még a problémát, de mindenesetre, ameddig nem vagyunk kapcsolatban a klienssel, még esélyünk sincsen a probléma megoldására. Ha nem tartjuk életben a klienst, akkor nem tudjuk a jó útra vezetni. Tehát én azt gondolom, hogy a tűcsereprogramoknak ez a jelentőségük, hogy kapcsolatba lehet kerülni a klienssel.
Pettkó András azt mondja, hogy nagyon olcsón hozzá lehet férni tűkhöz a gyógyszertárakban. Igen, szeretnék emlékeztetni mindenki arra, hogy mi történt akkor, amikor nem voltak még tűcsereprogramok Magyarországon, 5-6 évvel ezelőtt, meg 7-8 évvel ezelőtt, amikor különböző gyógyszertárakat törtek fel droghasználók azért, hogy hozzájussanak a tűhöz. Nem tudom, hogy hallunk-e most az utóbbi időben olyanról, hogy bármelyik gyógyszertárat inzultálnák droghasználók azért, hogy tűhöz jussanak hozzá. Én azt gondolom, hogy ez egyébiránt az előző drogstratégiának egy látványos eredménye, hogy ezek a látványos és a drogszcénához vezető problémák kontroll alatt voltak tartva.
A másik megjegyzés, amit szintén Pettkó képviselő úr vetett fel, a büntető törvénykönyvre vonatkozik, és szeretném szó szerint idézni, hogy mi szerepel a stratégiában, hogy tudjuk, hogy végül is miről is beszélünk. "Kívánatos a büntető törvénykönyv kábítószerrel való visszaélés tényállásaira vonatkozó szabályozását a nemzeti drogstratégia célkitűzéseivel összhangba hozni". Ez semmilyen jellegű követelést nem fogalmaz meg, haladéktalanul módosítani kéne a büntető törvénykönyvet, át kéne azt alakítani. Azt az igényt fogalmazza meg, hogy abban az esetben, hogy ha ez a drogstratégia az ő szakmai tartalmaival elfogadásra kerül, akkor érdemes mérlegelni, hogy ha valaha sor kerül a Btk. módosítására, akkor nem lenne-e érdemes rátekinteni a nemzeti stratégiára, és megnézni, hogy az abban foglalt értékek és a büntető törvénykönyvben foglalt értékek közötti viszony érvényes-e és konzisztens-e.
Belövő szoba és a heroinosztás. Soha senki Magyarországon heroinosztást még nem is indítványozott. Soha senki. Ilyen szakember nem volt. Az eseti bizottságban számoltam be arról, hogy hogyan történt más országokban ilyen jellegű programok bevezetése. A belövő szoba, ami használói szoba valójában, felmerült az eseti bizottság ülésén is, és a stratégiában is felmerül, hogy vizsgálni lehet vagy szükséges ennek a problémának az indokoltságát. Nem arról van szó, hogy bárki arra pénzt szeretne adni jelen pillanatban, hogy létrejöjjön használói szoba, de hogy talán a tudományos tényekkel mégsem lenne teljesen fölösleges megismerkedni, hogy mi a viszonya a tudománynak, a tudományos kutatásoknak a használói szoba problematikájához.
Én személyemben rendkívül mértékben involvált vagyok, ez nyilván látszik rajtam, nekem magamnak sok közöm van, bár nem nekem van a legtöbb közöm ennek a stratégiának a létrejöttéhez, de sok közöm van hozzá. Magyarországnak nagyon nagy szüksége van arra, hogy legyen drogstratégiája, mert ez teremti meg például egyáltalán annak a lehetőségét, hogy lehessen pénzt áldozni a kábítószer-probléma kezelésére. Ha nincsen drogstratégiája az országnak, nincsenek kormányhatározatok, amik előírják ennek a megvalósulását, akkor mi fogja indokolni, hogy erre valaki pénzt biztosítson? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hogyha nincs több kérdés, észrevétel, akkor szavazhatunk. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs. Tisztelettel kérdezem a bizottságot, hogy a T/11084-es számon előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. Kérem, hogy szavazzunk róla. (Szavazás.) 10 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 7. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a határozati javaslatot. Köszönjük szépen.
Soron következik a 10. napirendi pontunk a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló, T/10934. számon előterjesztett törvényjavaslat. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. November 3-án keltezett ajánlástervezettel dolgozunk. Tisztelettel köszöntöm Fekete László főosztályvezető-helyettes urat és Bánsági Györgyi szakmai tanácsadót.
Az ajánlás 2-es pontja, Czomba Sándor és Bernáth Ildikó javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
FEKETE LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság sem támogatta.
A 7-es következik, Czomba Sándor, Kontur Pál és Bernáth Ildikó javaslata.
FEKETE LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja a javaslatot, egyharmadot kapott.
A 10-es pont következik, Vécsi István és Filló Pál javaslata.
FEKETE LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) 10 igennel és 8 tartózkodással a bizottság támogatta.
A 11-es javaslat Czomba Sándor, Kontur Pál, Bernáth Ildikó javaslata.
FEKETE LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja a javaslatot. Köszönjük szépen a segítséget.
Következik a 11. napirendi pontunk, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló, T/10873. számú törvényjavaslat. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Rajmon Balázs főosztályvezető urat köszöntjük nagy tisztelettel, régi ismerős.
Az 1-es pont alatt Bárándy Gergely javaslata található.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani, a kormányálláspont kialakítás alatt van. Az előterjesztő nem támogatja ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Együtt szavazunk a 2-es ponttal. A tárca nem támogatja. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság sem támogatta, egyharmadot sem kapott.
A 3-as pont szintén Bárándy Gergely javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt támogatja a tárca.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) 10 igen és 8 tartózkodással a bizottság támogatta ezt a javaslatot.
A 4-es pont következik, Balogh László képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 10 igen és 8 tartózkodás mellett támogatta a javaslatot. Köszönjük a segítséget.
A 12. napirendi pontunk következik, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló, T/10877. számú törvényjavaslat. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A november 9-én keltezett kiegészítő ajánlástervezetből fogunk dolgozni. Szövényi Zsolt főosztályvezető urat köszöntöm az OKM részéről.
A 15-ös pontról kell szavaznunk, amely összefügg a 37-es ponttal. Cseresnyés Péter, Révész Máriusz, Pósán László, Tóth Ferenc, Zsigó Róbert, Hoffmann Rózsa és Kuzma László javaslata.
SZÖVÉNYI ZSOLT főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, hogy aki támogatja, szíveskedjék jelezni. (Szavazás.) 8 igen, 10 nem szavazattal a bizottság a javaslatot elvetette. Köszönjük szépen a segítséget.
Egyebek napirendi pont következik, és van itt egy levéltervezet. Az egyebek napirendi pont keretében a bunyevácok nemzeti kisebbségként való elismerésére vonatkozó újabb indítványra készített válaszlevél-tervezet van előttünk, és ennek a megvitatására kellene most sort kerítenünk. A legutóbbi bizottsági ülésen erről már szót ejtettünk, tehát akkor beszéltünk arról, hogy a mai ülésre egy válaszlevél-tervezet készülne. Hogyha a bizottság egy viszonylag rövid tanulmányozás után kialakítaná az álláspontot, ami a válaszlevél-tervezetben meg van fogalmazva, akkor annak mindannyian örülhetnénk, és ez a válaszlevél elmenne a bizottság nevében. Pettkó András képviselő úr, tessék parancsolni!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én a magam részéről elolvastam ezt a kétoldalas levelet, és szeretném megköszönni az előkészítőknek, a bizottság vezetésének, hogy ilyen jó tartalmú, tulajdonképpen minden felvetendő kérdésre választ adó levelet készített el, és javaslom a bizottság tagjainak, hogy egységesen támogassuk és küldjük el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más észrevételünk? (Donáth László: Pettkónak igaza van!) Csodálatos. Micsoda egység. (Donáth László: De a 200 módosító egy akkora baromság, hogy ... Na, jó!) Szerintem, ha minden képviselő végig tudta olvasni, akkor szavazzunk. Észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, hogy a válaszlevél-
tervezetet támogatja-e. (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk. Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 42 perc)
|
Szászfalvi László
|
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia