EMBCB-3/2010.
(EMBCB-169/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2010. február 16-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó, határozatképesség megállapítása *
A napirend elfogadása *
Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1%-okról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában *
Dr. Szikora János elnök (APEH) kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Szikora János elnök (APEH) válaszadása, reagálása *
Tájékoztató az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről
(A 23/2007. (III. 20.) OGY-határozat 2. pontja alapján) *
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése *
A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 2010. évi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat új változatának megtárgyalása *
Egyebek *
Határozathozatal *
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) dr. Semjén Zsoltnak (KDNP)
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Donáth Lászlónak (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) távolléte idejére Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Szikora János elnök - APEH
Balázs Eszter Ágnes főosztályvezető - APEH
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Mészáros István László elnökségi tag - HIT Gyülekezete
Dr. Andrási Jánosné osztályvezető - APEH
Dr. Ványai László fogalmazó - Pénzügyminisztérium
Bécsy Etelka főosztályvezető - Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Szablics Bálint osztályvezető - Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Höltzl Lipót főosztályvezető - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Németh Erika főigazgató - Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Német Tibor, a jogi főosztály vezetője - HIT Gyülekezete
Kopiás Gábor - Héliosz Alapítvány
László Imre jogi asszisztens
Tornóczky Gusztáv referens - Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
Kukta Hajnalka parlamenti titkár - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Barabás Áron - Európa Ház
Kósa Zsanett politológus hallgató
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 12 perc)
Elnöki megnyitó, határozatképesség megállapítása
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén megjelenteket. Elnézést kell kérnem, aránylag pontosan szoktuk kezdeni, különösen a többi bizottsághoz képest, de most egy kis tartalmi és technikai probléma adódott a meghívóval. Ez ki is fog derülni majd mindjárt a napirendből, de előtte szeretném megállapítani a határozatképességet.
Szászfalvi képviselő urat Semjén képviselő úr helyettesíti, Godó képviselő urat Lénárt képviselő úr, Nyakó képviselő urat egyelőre senki, Szabóné Müller Timeát Donáth képviselő úr, Tóth Gyulát Teleki képviselő úr, Wiener képviselő urat alelnök asszony, Gusztos képviselő úr nem adott helyettesítést, Bíró Ildikó érkezik majd, Ékes Ilona itt van, Farkas Flóriánt Varga József helyettesíti, Fazekas képviselő urat Balog Zoltán, és Pettkó képviselő úr is érkezni fog. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Azért kellett megváltoztatnunk a meghívót, mert két napirendi pont lekerült, ugyanis nem érkeztek módosító javaslatok az etnikai képviselettel kapcsolatos két határozati javaslathoz, és föl kellett újra vennünk a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 2010. évi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az Emberi Jogi Európai Bíróság az előzőben is benne volt, és a büntető törvénykönyvnél még várjuk, és ha Mesterházy képviselő úr javaslatához érkezik kapcsolódó módosító, mert volt egy módosító javaslat, akkor megvitatjuk, ha nem, akkor ez is kikerül.
Kérem, hogy ebben az új formában fogadjuk el a napirendet. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.)
17 igen szavazattal egyhangúlag elfogadtuk a napirendi javaslatot. Köszönöm szépen.
Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1%-okról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában
Első napirendi pontunk dr. Szikora Jánosnak, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1%-ról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában. Köszöntjük munkatársaival együtt elnök urat!
A szokott rendben először meghallgatjuk a beszámoló egy rövidített változatát, hiszen azt mindannyian a kezünkben tartjuk, megkaptuk és szorgalmasan tanulmányoztuk, aztán van lehetősége a bizottság tagjainak kérdezni, véleményt megfogalmazni, és az egyházak képviselői részéről is jelezték, hogy hozzá szeretnének szólni; nyilván a szokott rendben, szavazás útján majd erre is lesz lehetőség.
Elnök úr, parancsoljon!
Dr. Szikora János elnök (APEH) kiegészítése
DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Először is szeretném megköszönni azt a lehetőséget, hogy az adóhivatal nevében ismételten tájékoztatást adhatunk az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatok feldolgozásának éves tapasztalatairól. Itt a 2008-as bevallások kapcsán 2009-ben tett felajánlások adatait összegeztük abban a tájékoztatóban, amit a bizottság megkapott, annak megfelelően, ahogyan a bizottság tagjai a hagyományoknak megfelelően különböző igényeket támasztottak. Mi igyekeztünk az idei tájékoztatót azokkal az adatokkal is kiegészíteni, amik az elmúlt évben új igényként felmerültek. Nem szeretném előadni ezt a tájékoztató anyagot teljes terjedelmében, egy-két számról azonban összegzésképpen szeretnék szólni.
2009-ben, 2008-ra vonatkozóan összesen 4 millió 638 ezer személyi jövedelemadó-bevallást, illetve elszámolást dolgozott fel az adóhivatal, ebből 3647 magánszemély volt az, aki rendelkezhetett volna az 1+1 százalékról. Az elvi keret 33,1 milliárd forint lett volna, ez némileg több mint egy évvel korábban; egy évvel korábban 30,06 milliárd forint volt.
A 3 millió 643 ezer magánszemélynek 49,1 százaléka volt az - pontosan 1 millió 792 ezer magánszemély, aki tett felajánlást. Volt, aki mind a két körben tett felajánlást, és volt, aki csak egy-egy százalékot ajánlott fel, így összesen 2 millió 943 ezer nyilatkozat volt az, ami az adóhivatalba beérkezett. Ezeknek túlnyomó többsége érvényes volt, mégpedig a 2 millió 943 ezerből 2 millió 803 darab volt érvényes nyilatkozat, és 29 ezer 880 szervezet javára ajánlottak fel az 1+1 százalékból összesen 17,2 milliárd forintot. Ez az elvi keretnek, az előbb említett 33,1 milliárdos elvi keretnek az 51,9 százaléka.
A táblázatokban sokéves sorok is szerepelnek, én csak az előző évhez hasonlítanám. Az érvényes nyilatkozatok száma gyakorlatilag azonos az egy évvel korábbival, mintegy 30 ezerrel, pontosan 36 ezerrel kevesebb, az összeg viszont magasabb. Egy évvel korábban 16,5 milliárd volt érvényesen felajánlva, 2009-ben, 2008-ra vonatkozóan ez 17,2 milliárd forint.
Az érvényesen megjelölt szervezetek száma a következők szerint alakult: civil kedvezményezettek: 29 ezer 709 darab, egyházak: 169 egyház és két kiemelt költségvetési előirányzat volt, amire felajánlást lehetett tenni. Ha a civil kedvezményezetteket nézzük, akkor azt látjuk, hogy túlnyomó többségük a korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is az alapítványok és a társadalmi szervezetek körébe tartozott, ezek együttes száma 21176. A javukra felajánlott összeg a 9,7 milliárd forintot közelíti meg. A kiutalást érvényesítő törvényi feltételeket igazolni tudó civil kedvezményezettek 78,3 százaléka oktatási, nevelési és sporttal kapcsolatos közhasznú, kulturális, egészségügyi, valamint szociális tevékenységet végez.
Szólni kell az érvénytelen nyilatkozatokról is. A rendelkező nyilatkozatok feldolgozása során 140 ezer darab nyilatkozat volt a magánszemélyek érdekkörébe tartozóan az, amelynek érvényességét nem tudtuk megállapítani. Összehasonlítva az egy évvel korábbival, ez 25 ezerrel kevesebb, mert egy évvel korábban, amikor 165 ezer ilyen érvénytelen nyilatkozat volt. A 140 ezer nyilatkozat az összes nyilatkozat 4,7 százalékát teszi ki. Az ezekben felajánlott összeg 926 millió forint. Itt is egy csökkenés tapasztalható az egy évvel korábbhoz képest, mert 2008-ban, 2007-re vonatkozóan 965 millió forint volt az, ami az érvénytelen nyilatkozatokban szerepelt.
A 2010-es rendelkező évre 15 egyháznak állapítottunk meg technikai számot, így a 2010. február 9-i állapot szerint ez évben - a két kiemelt költségvetési előirányzat mellett - 184 egyház közül választhatnak a rendelkező magánszemélyek. Hangsúlyozom itt, hogy ez a 2010-es adat.
Hogyha szabad még egy-két számot összehasonlításképpen tenni az érvényesen felajánlott összegekről, akkor azt látjuk, hogy az előbb említett módon 2009-ben, 2008-ra vonatkozóan 17,2 milliárd forint összeg lett érvényes nyilatkozatban felajánlva, egy évvel korábban ez 16,5 milliárd forint volt. Ezen belül a megosztás: a civil szervezetekre egy évvel korábban 9,5 milliárd, 2009-ben pedig 10 milliárd forint volt felajánlva; egyházra a korábbi évben 4,9 milliárd, 2009-ben 5,1 milliárd. Az előző kettőnél növekedés tapasztalható mind a civil szervezeteknél, mind az egyházaknak történő felajánlásnál, a kiemelt költségvetési előirányzatnál van egy 100 millió forintot meghaladó csökkenés.
Ha az érvénytelen nyilatkozatokat nézzük, akkor azt látjuk, mint az előbb is említettem, hogy közel 140 ezer volt az érvénytelen nyilatkozat 2009-ben, egy évvel korábban 165 ezer. Ha ennek megoszlását nézzük, akkor azt látjuk, hogy az érvénytelen nyilatkozatok csökkenése mind a három körben tapasztalható. A civil szervezetekre vonatkozó írásbeli nyilatkozat korábban 92 400 volt, tavaly 76 700, egyházra vonatkozóan az egy évvel korábbi érvénytelen nyilatkozat 42 100, tavaly 33 266, a kiemelt költségvetési előirányzatra pedig egy évvel korábban 15 900, tavaly pedig 12 300.
Szólnom kell arról, hogy változott a jogszabálynak az elmúlt évben az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó közlemény közzétételi módja. Az új szabályozás szerint egy elektronikus közleményben az adóhivatalhoz kellett beküldeni a felhasználásról ezt a nyilatkozatot, ezt a közleményt a civil kedvezményezetteknek. A 2008. december 31-i állapot szerint 21 380 civil kedvezményezettnek kellett volna benyújtani november 2-ig az adóhivatal által rendszeresített bizonylaton ezt a közleményt. Sajnos az eredeti határidőig a 21 380-ból csak 9 866 civil kedvezményezett tett ennek eleget.
Tekintettel arra, hogy ez nem jogvesztő határidő, mert azt mondja a jogszabály, hogy az ellenőrzés megkezdéséig lehet pótolni ezt a nyilatkozatot, az adóhatóság több ízben, mai napig elmondhatom, hogy három alkalommal szólította fel azokat a kedvezményezetteket ennek a közleménynek a benyújtására. A mai adatok szerint azt látjuk, hogy hibátlan ilyen nyilatkozatot 15 614 civil kedvezményezett tett, hibás közleményt 2835, és még mindig nem nyújtott be az én adataim szerint 2835, de van egy mai napi frissebb adat: 2600 az a civil kedvezményezett, amelyik még mindig nem nyújtotta be ezt a közleményt. Még egy felszólítást küldtünk számukra, de úgy gondoljuk, hogy amelyik civil kedvezményezett szervezet nem tesz eleget háromszori felszólításra sem, az ellenőrzés megkezdését követően élni kell azokkal a következményekkel, amit a törvény előír az adóhivatal számára: határozatban kell kizárni a rendelkezést követő évben, 2011-ben az alól a jogosultság alól, hogy ilyen felajánlást igénybe vehessen. Mint említettem, ez 2600 kedvezményezett a 21 ezerből; eredetileg 9 900 volt, amelyik ennek eleget tett.
Az adóhivatalnak a nyilatkozatok átvételén és feldolgozásán túlmenően egyéb feladatai is vannak ezzel a felajánlással, többek között adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségei. A tájékoztatónkban tételesen leírtuk, hogy mikor tettünk ezeknek a kötelezettségeknek a jogszabályban meghatározott három minisztérium felé, illetve két országos napilapban és internetes honlapon is közzétettük a rendelkezésre álló adatokat. Ellenőrzéseket is végeztünk ebben a körben: 2009-ben 105 adózónál került sor ellenőrzésre. A vizsgálatok 15 százaléka zárult megállapítással, ennek során 4 millió 959 ezer nettó adókülönbözetet tártak fel az adóellenőrök.
Összességében megállapítható az ellenőrzések kapcsán, hogy a kedvezményezetteknek juttatott összegeket az alapítvány többsége cél szerint használta fel, az adminisztrációs hibák a civil szervezetek jogi jártasságának hiányából adódnak: nem szakértő könyvelők vezetik a nyilvántartásokat, sokszor önkéntes felajánlásképpen végzik ezt a tevékenységet. Mint említettem, a közzétételi kötelezettség teljesítése volt az, ami komoly problémát jelentett ebben a körben. Én úgy gondolom, hogy röviden ennyit elég volt összefoglalóként elmondani. Állunk a tisztelt bizottság rendelkezésére adott esetben, ha hozzánk tesznek fel kérdéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Akkor most van lehetőség a kérdésekre és hozzászólásokra. Nem szoktuk különválasztani, szerintem lehet együtt, és akkor majd az első kör lezárása után van lehetősége az elnök úrnak, hogy reagáljon.
Pettkó Andrásé a szó, aztán Semjén Zsolt jelentkezett.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr és Munkatársai! Néhány dolgot szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz. Olyan jellegű hozzászólást fogok megtenni, hiszen ebben a ciklusban már jogszabályi változtatásra úgyse kerülhet sor, hanem a következő ciklusban azok a képviselőtársaim, akik majd olvassák a jegyzőkönyvet, hátha elfogadnak egy-két olyan javaslatot, amit én az elmúlt nyolc évben tapasztaltam ezen a területen.
Az első, amivel kapcsolatban azt gondolom, hogy mindenféleképpen jogszabályi módosításra volna szükség abban a tekintetben, hogy nemcsak kiválasztott körökben kellene az ellenőrzést végezni, hanem törvényileg meg kellene határozni egy összeget; most nem akarok hasalni, hogy hány millió forint fölött. Tehát ha valaki, mondjuk, 5 millió forint fölött kap támogatási összeget 1 százalékból, azt igenis, le kellene ellenőrizni, valamilyen határnál ezt meg kellene húzni, és azokat igenis, ellenőrizni volna szükséges, hiszen itt egy közpénzről van szó. Ez az egyik, amit szerettem volna mondani.
A másik, amit szerettem volna mondani, hogy elnök úr tájékoztatásából nem teljesen volt világos számomra, hogy az ügyfélkapun keresztül elektronikusan értesítették-e, tehát e-mail formájában értesítették-e a civil szervezeteket, vagy ez papír alapon történt meg. Ha elektronikusan történt meg, akkor a magam részéről ezt üdvözlendőnek találom, csak akkor az lenne a következő kérdésem, hogy amikor önök küldték az e-mailt, annak van egy visszacsatoló oldala, gondolom, akkor ezek is regisztrálva vannak a későbbi viták elkerülése végett. Mondta elnök úr, hogyha háromszor felszólítják, akkor utána már meg fogják tenni a lépéseket. Én a magam részéről ezt támogatni tudom, de csak akkor, ha bizonyítható, hogy megkapták az e-mailt.
A következő kérdésem az, hogy a jogszabály-módosítás kapcsán Magyarországon az ügyfélkapu segítségével bárki kérheti azt, hogy az ő felajánlott 1 százaléka megérkezett-e. Én néztem ezt az anyagot, amit kaptunk; ebben nem találtam statisztikai számot. Volt-e egyáltalán Magyarországon állampolgár, aki ezt kezdeményezte? Ez a törvénymódosítás ugyanis az én nevemhez kötődik. Sajnálatos módon nem fogadták el azt, hogy ez valahogy automatikus legyen, tehát aki bevall, ezt automatikusan megkapja elektronikus úton, hanem csak akkor történik meg, ha ő ezt kéri, a papír alapról meg azt mondták, hogy soha az életben többet nem fognak papír alapon semmit sem kiküldeni, ehhez képest az APEH megint több százezer levelet kiküldött, mármint csak egyoldalas levelet természetesen, tehát a belső oldalak nincsenek benne. Én azt gondolom, hogy ezekbe bele lehetett volna rakni névre szólóan azt, hogy az 1 százalékos felajánlásuk megérkezett-e vagy sem, de majd a következő ciklusban a képviselőknek ezen a területen megint többségük lesz a módosításhoz, akkor át fogják vinni.
A következő kérdésem az, és ez az én - azt mondom, beismerem - jogi hibám is, hogy nem tudom azt, hogy történt-e jogszabály-módosítás. Néhány évvel ezelőtt mi azon vitatkoztunk, hogy a Pénzügyminisztérium kitalálta azt az ésszerűtlen dolgot, hogy ha valakinek bármilyen tartozása van, akkor ne kaphassa meg az 1 százalékos felajánlást. Ezért előfordulhatott az, hogy amikor az 1 százalékos felajánlásról volt szó, akkor, ha volt valakinek, mondjuk, 300 ezer forint felajánlása, viszont volt 138 forint adótartozása, nem az történt, hogy az állam levonta a 138 forint adótartozást, a többi pénzt meg átutalta, hanem az egész pénzt elvesztette a civil egyesület, mondjuk egy kis könyvelői hiba kapcsán. Azt hallottam, hogy egy salátatörvényben a kormány valamikor ezt orvosolta. Én kerestem ezt a salátatörvényt, és nem találtam, ez biztos az én hibám, mindenesetre azt gondolom, hogy - mint az előbbi kérdésem kapcsán is -, ha ez megtörtént, azért az APEH-nak a maga technikájával ezt propagálni kellene, hogy ez megtörtént.
A másik pedig az, hogy sajnálatos módon se a kormányzat, se az APEH arra nem indított kampányt vagy információt, hogy ha önt érdekli, hogy az egy százaléka megérkezett-e, akár ezt két sorban mondjuk, bele lehetett volna tenni a kiküldött levélbe is, és akkor elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül ezt ő meg tudja kapni. Tehát én azt gondolom, hogy az adózó állampolgárnak kötelessége befizetni az adóját, kötelessége, hogy minden jogszabályt betartson, az államnak meg segítenie kell az adózó állampolgárt abban, hogy az adódzsungelben megtalálja a számára legjobb megoldást. Ezért én azt javaslom, és azt kérem, hogyha az APEH bármilyen tájékoztatást küld, akkor ezeket a pozitív jogszabály-módosításokat valamilyen szinten propagálja. Hogyha erre sor került, és én nem vettem észre, akkor elnézést kérek, de biztos, hogy eddig én ilyennel nem találkoztam. Mindenesetre a mostani, papír alapon kiküldött anyagban 100 százalék, hogy nincsen benne, mert azt betűről betűre végigolvastam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Semjén Zsolt képviselő úré a szó.
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen. Elnök úrnak bizonyára nem mondok újdonságot, hogyha azt mondom, hogy mind az egyházi, mind a civil jogi személyek és a természetes személyek részéről is számos probléma merül fel, bizonytalanság, mondhatnám, hogy bizalmatlanság van ezen a téren. Most én nem azt szeretném elmondani, hogy hány civil szervezet és egyházi szervezet keresett meg személy szerint engem is képviselői minőségemben, bár jó pár ilyen van - a parlagfüvesektől kezdve a különböző egyházi szervezetekig -, hanem egy személyes dolgot szeretnék elmondani.
December folyamán kaptam az APEH-től egy levelet, amelyben nemes egyszerűséggel értesítenek arról, hogy érvénytelennek minősítik a rendelkezésemet, és utána egy nesze semmi, fogd meg jól hivatkozás, hogy azért, mert ilyen és ilyen paragrafusnak nem felelt meg. Na, most, 1) ez nem válasz, 2) tényszerűen nem igaz, ugyanis mind a két szervezet, mind a katolikus egyház, mind pedig a Szent Angéla Alapítvány megfelelt, és másoktól meg is kapták a pénzt.
Ezek után én, még az előző év végén írtam egy levelet az APEH-nek, mégpedig annak az osztályvezetőnek, aki jegyezte a kiküldött levelet. Abban kellő tisztelettel kértem, hogy legyenek olyan jók és tájékoztassanak arról, hogy ugyan miért nem felelt meg pro primo, pro secundo pedig állampolgári minőségemben, de ha tetszik, országgyűlési képviselői minőségemben is szeretném megnézni, hogy ugyan már, miért nem felelt meg az én rendelkezésem. A tiszteletre méltó APEH - megjegyzem, a mai napig - nem válaszolt erre a levelemre. Lehet, hogyha országgyűlési papíron küldtem volna, akkor már ötször válaszoltak volna, de mezei állampolgárként eddig még nem sikerült.
Ezt most csak azért mondtam, nem szoktam személyes dolgokat előhozni, de ha már itt vagyok a konkrétumoknál, gondoltam, személyes szempontból is elmondom, hogy nemcsak absztrakt problémák vannak, hanem in konkreto. Itt van a kezemben a levél, amelyből nem derül ki, hogy miért nem volt jó állítólag a rendelkezés, és itt van a levelem is, amelyre a mai napig nem kaptam választ.
Tehát azt gondolom, hogy a bizonytalanság és a bizalmatlanság eloszlatása végett először is, hogyha az APEH szerint érvénytelen egy nyilatkozat, akkor legyenek olyan jók, és írják bele a levélbe, hogy ugyan miért érvénytelen az. A másik pedig, azt gondolom, hogy a legelemibb dolog ebben az értesítésben az, hogy tudatják, az állampolgár mi módon tudja ellenőrizni azt, hogy valóban érvénytelen volt-e a rendelkezése. Sőt, azt gondolom egyébként, hogy az egyházi és a civil szervezeteknek is legyen joga arra, hogy a szervezetek felől is ellenőrizhessék, hogy az állampolgárok átutalásai megérkeztek-e. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Kíván-e még valaki szólni a bizottság tagjai közül? (Nincs jelentkező.) Akkor az előzetes jelentkezés alapján Mészáros István László, a HIT Gyülekezet részéről jelezte, hogy hozzá szeretne szólni. Kérem, szavazzuk meg, hogy szót adjunk Mészáros István Lászlónak. (Szavazás.)
Egyhangú, köszönöm szépen.
Arra kérjük, hogy az asztalhoz üljön a jegyzőkönyv miatt. Mészáros István László a HIT Gyülekezet képviseletében.
MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ elnökségi tag (HIT Gyülekezete): Tisztelt Elnök Úr! (Az APEH elnöke felé.) Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon köszönöm a lehetőséget. A HIT Gyülekezete elég régóta az egyházak rangsorában a rendelkezők száma szerint számítva a negyedik helyen áll, tehát van tapasztalatunk arról, hogy hogyan működik ez a rendszer. Szeretném elmondani, hogy a modern egyház-finanszírozásnak egy modellértékű, nagyon előremutató jelentőségű megoldásának tartjuk az egy százalékról szóló rendelkezéseket. Elismerjük, hogy jelentős munkatöbbletet jelent a pénzügyi igazgatás részére az ezzel kapcsolatos feladatok végzése, és el is ismerjük ezt a munkát, ugyanakkor az évek során több anomália merült föl a gyakorlatban úgy gondolom, nemcsak a mi egyházunknál, ezért néhány ilyen típushibára szeretnék rámutatni, tekintettel arra, itt is hallották a tisztelt bizottság tagjai, azért elég nagyszámú érvénytelen rendelkezés van. Ha jól emlékszem, az egyházak vonatkozásában is több mint 30 ezer volt a múlt évben is, amibe, ha belegondolunk, legalábbis angol szemmel nézve, ez egy futballstadionnyi közönség létszámát jelenti. Ez azért elég jelentős létszám, és ezzel véleményem szerint szembe kell nézni, és el kell gondolkodni azon, hogy ezek orvoslásával hogyan lehet a valóban haladó törvény mellé a jogalkalmazást is fölzárkóztatni.
Három ilyen típushibát szeretnék említeni, hangsúlyozom, több is van, de úgy gondolom, ez a három is elég a problémák érzékeltetésére. Például a tavalyi évben az egyházunk részére szóló egy százalékos felajánlást többeknél azzal utasította el az APEH, hogy határidőn túl adták föl a bevallást és a rendelkező nyilatkozatot, azonban ez nem felelt meg a tényeknek azon személyek esetében, akik ezt jelezték, hiszen ők igazolni tudják, hogy utolsó nap ugyan, de postára adták a nyilatkozatot. Tehát maximum maga a postai kézbesítés történt később, de a feladás napja az adóbevallási határidőben megtörtént. A kérdésünk az, hogy a gyakorlatban az APEH a törvényekben foglaltaknak megfelelően a postára adás dátumát tartja-e kiindulópontnak, vagy pedig tényleg előfordul olyan - bár előfordul, mert láttuk -, hogy belül ez rendezve van valamiféle belső tájékoztatóban, hogy ne kerüljön sor a szabályosan, határidőben föladott rendelkezések érvénytelenné nyilvánítására, és például az idén hogyan fogják ezt figyelembe venni?
A második ilyen probléma, ez vidéken fordul elő elsősorban, hogy néhány helyen nem voltak hajlandók átvenni az APEH ügyfélszolgálatán az úgynevezett nulla adót tartalmazó, csak nyugdíjjal rendelkezőknek a bevallását. Ez egy új intézmény, a módosítás kapcsán került ez bevezetésre, hogy azok is rendelkezhetnek egy százalékról, akik egyébként nem fizetnének jövedelemadót. Tehát ezt nem vették át a munkatársak, és itt is az a probléma, hogy néhány helyen az ügyintéző nem formailag veszi át a bevallást, hanem kvázi tartalmilag is azonnal állást foglal. Ezzel kapcsolatban viszont az a véleményünk, hogy szerintünk erre nincs joga egy átvevő ügyintézőnek, hiszen ez nem az ő feladata. Tehát már így is, egy ilyen szűrő miatt többek nem tudtak élni a jogukkal.
A harmadik ilyen problémakör, és ez most is fönnáll, a jelenlegi évben is, hogy az adóbevallási formanyomtatványhoz megküldött kitöltési útmutatóban csak az úgynevezett "D" lapra történik utalás, amin rendelkezni kell az 1+1 százalékról, ugyanakkor a törvény 5. paragrafusa egyértelműen ma is lehetővé teszi azt, hogy ezzel egyező adattartalmú lapon is lehessen fölajánlást tenni. Tehát úgy is lehet a törvény szerint, hogy nem az előre rendszeresített APEH-nyomtatványon jelöli be valaki, hogy rendelkezik, hanem mellétesz egy nyilatkozatot. Na most, ez eddig is így volt, de mivelhogy a kitöltési útmutató erre nem utal, ez is sokakat visszatarthat, illetőleg okozhat olyan döntést, adott esetben nem kellően tájékozott munkatársak részéről, hogy mivel nem a tájékoztatónak megfelelően ajánlották fel, ezért ez is érvénytelen. Mi tehát nagyon szeretnénk kérni, hogy ebben az évben is az APEH találja meg a módját, hogy utaljon erre a törvényi lehetőségre is, de ennek kapcsán tartunk attól, hogy az elmúlt években is történhetett olyan érvénytelenné nyilvánítás, ami a törvény alapján helytelen lehetett, viszont a tájékoztatónak megfelel.
A probléma tehát az, hogy akinek elutasítják a felajánlását, érvénytelennek nyilvánítják, az nem tud utánanézni, és aki megcímzett, az sem tud utánanézni. Azt viszont megfontolásra javasolnánk, hogy mit lehet törvényileg ezzel kezdeni, hogy tényleges jogorvoslati lehetőség keletkezzen, illetőleg, ha személyre szabottan ilyen nem lehetséges, akkor pedig szerintünk el kellene gondolkodni azon, hogy valamiféle felülvizsgálat, ha nem is évente, de rendszeres időközönként történjen, hogy valamilyen testület vagy szakértők - nem tudom, kik, ezt nem nekünk kellene kitalálni - időnként szúrópróbaszerűen ellenőrizhessék az érvénytelennek nyilvánított rendelkezéstömeget. Ennyit szerettem volna mondani. Mondom, több részletkérdés is van, de azt hiszem, ez a három jelezte, hogy ezek mögött a tízezres nagyságrendű érvénytelen nyilatkozatok mögött azért valójában lehet elég nagyszámú olyan, amelyikből, ha öt embert megvizsgálnak, az mégis érvényes, úgyhogy nagyon örülünk a lehetőségnek, hogy előadhattuk ezeket az észrevételeinket, és bízunk abban, és kérjük azt, hogy a megoldást találják meg az arra illetékesek. Köszönöm a figyelmet. És hangsúlyozom: ilyenek szerintem nemcsak nálunk fordulhattak elő.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Itt már a parlamentnek gyakorlatilag az utolsó heteiben azért is tartottuk fontosnak, hogy ez az ülés még megtörténjen, mert valóban van rá egyfajta társadalmi igény, amit most Mészáros István László megjelenített, hogy ezt a társadalmi igényt, ezt a dolgot valóban megbeszéljük.
Kérdezem, hogy van-e még valakinek hozzászólása. (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Pont szót akartam kérni alelnök asszonytól, de szót adok először. (Fogarasiné Deák Valéria: Természetesen elnök úr!) Nem; alelnök asszonyé a szó.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Úgy, mint Pettkó András képviselő úr, én is egy személyes mondattal kezdem. Ha jól számolok, akkor nekem is a hetedik vagy a nyolcadik APEH-es beszámoló az, amit van módom elolvasni, megnézni, és volt lehetőségem arra, hogy figyelemmel kísérjem az önök munkáját az elmúlt nyolc évben: négy évig csak a társadalmi szervezetek bizottságában a civil szervezeteknek történt felajánlásokat, azóta pedig már az egyházak és a civil szervezetek felajánlásait egyaránt.
Azt szeretném mondani mindenekelőtt, hogy minden évben nagyon hasznos számunkra, országgyűlési képviselők számára az az anyag, amit az APEH összeállít. Ha visszatekintek - és ebben szerintem képviselőtársaim is megerősítenek -, akkor minden évben gazdagabb ez az anyag, ugyanis azt tapasztaltuk, tapasztalhattuk, amit azt hiszem meg is köszönhetünk, hogy minden egyes ilyen bizottsági vita után az APEH a következő évben bővítette úgymond a szempontjait és azokat az adatokat, adatsorokat, kimutatásokat, amik számunkra fontosak lehetnek. Ezért is lett ez mára ilyen vaskos anyag, amit - ugyancsak, azt hiszem, mások nevében is mondhatok - nemcsak a mai napon és a konkrét kérdésben tudunk hasznosítani, hanem rendkívül sok fontos információt tartalmaznak magukra a szektorokra vonatkozóan is, ha szabad ezt a szót használnom, a civilekre is, a civil szervezetekre is, a szektor összetételére, mert például változatlanul azt látjuk, vagy levonhatjuk azt a következtetést az 1 százalékos felajánlásokból, hogy ez a fajta civil szervezeti finanszírozási mód azért elsősorban és inkább az alapítványi formát, az alapítványokat támogatja az egyéb civil, elsősorban társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, szövetségekkel szemben. Az 1 százalékos felajánlásokból látható leginkább, hogy ez a fajta állami finanszírozási forma jelentős mértékben a különböző intézmények - oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális intézmények - mellett működő alapítványokon keresztül járul hozzá részben, tehát nemcsak a civil szektor, hanem a humán szolgáltató szektor támogatásához is, de egy sor, egy sereg más következtetés levonására is alkalmas, és ezért rendkívül hasznos, amit most is szeretnék megköszönni, és további eredményes munkát kívánni önöknek, mert tudom, hogy nagy munka, és sok munka van ezzel.
Kettő: az érvénytelen és a nem célba érő támogatásokról esik ugyancsak évek óta legtöbbet szó a bizottsági tárgyalásaink során. Arról, hogy most milyen mértékű a bizalmatlanság és a bizalomhiány, nem szeretnék beszélni, bizalmatlanság nélkül szeretném megközelíteni, mindenekelőtt a jogszerűség szemszögéből. Én azt hiszem, hogy már ebből a beszámolóból is látható, hogy azok a jogszabályi változások, amelyeket részben mi hoztunk, amelyek egyszerűsítették az 1 százalékos felajánlások rendjét, már látható eredményeket hoznak. Én még emlékszem olyanra, amikor a legtöbb érvénytelen - ha nem is a legtöbb, de nagyon sok érvénytelen - felajánlás azért volt, mert nem húzta át, és nem írta alá a rendelkező adózó a borítékot, és már attól érvénytelen volt. Míg most azt látjuk, hogy van egy szép kimutatás arról, hogy az érvénytelenségi okok közül melyek azok, amelyek leggyakrabban fordulnak elő, és rögvest lehet felezni, úgymond, a bizalomhiány és a bizalmatlanság okát, amikor azt látjuk, hogy az érvénytelen felajánlások fele azért érvénytelen, mert nem fizette be az adót a tisztelt adózó állampolgár. Márpedig azt, azt hiszem, a jogszabály-alkotáskor meg minden körülmények között, mindannyian tudomásul vettük, hogy ez a támogatási forma az államháztartásba befizetett adók feletti rendelkezési jogot jelenti, és még véletlenül sincs olyan, hogy valaki a felajánlásából levonhassa például az adótartozását, mert a felajánlás az nem adóbefizetés, az akkor keletkezik jogilag, amikor valaki befizette, és akkor élhet azzal a jogával, hogy nem az Országgyűlés dönti el ennek a költségvetési hányadnak a hova jutását, hanem az adózó állampolgár maga. Még egyszer szeretném mindannyiunk figyelmét felhívni arra, hogy az érvénytelenség felének ez az oka.
Valóban bántó az, hogy viszonylag nagy hányad az, ami adminisztrációs hiba, és ebben a bürokrácia valóban sokat tud segíteni, hogy például az, hogy rosszul írjuk az adószámot, hogy rosszul írunk egy csomó olyan számot, amire szükség van, kiküszöbölhető legyen, de ezen az alapvető okon, azt hiszem, nagyon nehéz változtatni. Az ezzel kapcsolatban elhangzott kérdésekre ezzel együtt én is várom a választ, mert mindannyiunk számára fontos az, hogy akár ha hozzánk fordulnak állampolgárok, akkor is tudjunk segíteni abban, hogy minél kevesebb bosszúságot okozzunk.
Én csupán erre a két dologra szerettem volna kitérni. Még egyszer köszönöm szépen az előterjesztést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor most én kérnék szót alelnök asszonytól.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Igen, természetesen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Biztos, hogy nem vagyok szakember, de az is lehet, hogy elvesztem itt az anyag útvesztőjében. Számomra nem teljesen világos, hogy most akkor hány érvénytelen felajánlás is volt pontosan, mert én emlékszem egy őszi sajtótájékoztatóra, ahol elhangzott egy 290 ezres szám, most itt elhangzott egy 140 ezres szám, tehát nem tudom pontosan. A probléma érzékeltetésére: az anyagban szerepel az, hogy itt 1 milliárd forintról van szó, tehát azért ez egy elég komoly összeg, azt gondolom, ami ezek után nyilván nem jut el azokhoz, akikhez célba akarták juttatni, tehát itt egy pontosítást kérnék.
A másik pedig, ez a régi vesszőparipám, ennyit hagyott nekem Semjén Zsolt az előbb, hogy azok az úgynevezett egyházak, amelyek kérnek egy technikai számot, és aztán utána még az is előfordul - ez mindig általában az adózási időszak előtt -, hogy az úgynevezett egyházak bejegyzésének eljön az ideje. Vannak olyan egyházak, akik kérnek technikai számot, és egyetlenegy ember nem ajánl föl számukra egy százalékot. Ha jól látom, 184-en kértek technikai számot, vagy rendelkeznek technikai számmal, és csak 169-nek jutott, és ezek között többen vannak, akiknek 10 fő alatt van a rendelkezése. Ez teljesen egyértelművé teszi, vagy óvatosan fogalmazva vélelmezhetővé teszi azt, hogy a 100 fős tagságot nemcsak hogy nem érik el, hanem még meg sem közelítik. Persze lehetnek nyugdíjasok is a tagok között, de alapvetően mégiscsak jelzi a komolytalanságát ennek a dolognak. Tudom, hogy erről nem önök tehetnek, ezt megbeszéltük minden évben, de most is szeretném fölhívni a figyelmet, és én is a testamentumomat, mint Pettkó András, a jegyzőkönyvbe mondom, hiszen valószínűleg ez az utolsó ülésünk ebben a ciklusban.
Azt gondolom, ez egy olyan áldatlan állapot, és egyébként jogegyenlőtlenség, azt is mondhatnám, a civil szervezetek hátrányos megkülönböztetése, hiszen egy civil szervezetnek három évet kell várnia arra, hogy számára lehessen fölajánlani egy százalékot. (Fogarasiné Deák Valéria: Most módosítottuk.) Igen? És az egyházaknál? (Fogarasiné Deák Valéria: Igen. Tetszett ugyan benyújtani módosító javaslatot, hogy ne módosítsuk, de módosítottuk.) Az egyháznál? - mert azt én támogattam. (Fogarasiné Deák Valéria: Az egyházak javára, így van, utána azt támogatta.) Tehát az egyházaknak azonnal lehet... (Fogarasiné Deák Valéria: Már nem. - Balázs Eszter Ágnes osztályvezető (APEH): Már nem, ez megváltozott két évre.) Két év? Igen? Milyen jó, hogy eljöttem. Én három évet javasoltam annak idején, ebben nem volt konszenzus, de ezek szerint még mindig van eltérés. (Balázs Eszter Ágnes osztályvezető (APEH): Két évre módosult. Jelenleg is három egyház várakozik, mert januári volt a jelentkezés.) Bocsánat, majd mindjárt szót fogok adni. Értem, tehát az a lényeg, hogy ez egy szintre lett hozva, de mégiscsak azt gondolom, hogy az előbbi statisztika jelzi ennek a dolognak a komolytalanságát, én ezt szerettem volna mondani.
Van-e még hozzászólás? Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Szeretnék elnézést kérni, hogy belebeszéltem, amikor elnök úr beszélt, de akkor hadd mondjam el a mikrofonba is, hogy most novemberben vagy decemberben módosította az Országgyűlés az ezzel kapcsolatos törvényt, és most került bele ez a passzus, amelynek következtében már az egyházak is várakoznak. Az indoklás valóban az volt, hogy a civil szervezetek és az egyházak azonos feltételekkel kaphassák meg ezt az állami támogatást, illetőleg az, amiről már sokszor szó esett, és a civilekre ugyanúgy igaz, hogy valóságos tevékenységet folytató szervezetek juthassanak hozzá ehhez a pénzhez.
A pikírt megjegyzésem csak az volt, hogy elnök úrék első módosító javaslata az volt, hogy ezt a passzust is törölje el a parlament, csak utána valóban korrigáltak, ezt már benne hagyni javasolták, bár nem szavazták meg a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, mert mi három évet szerettük volna. Szerintem erre vonatkozott a módosító indítvány, de én sem szeretném itt alelnök asszonnyal ezt az idilli, békés hangulatot megzavarni, én ezért nem szóltam közbe, amikor ő beszélt. De az a lényeg, hogy a szélsőséges hangokat kerüljük, úgyhogy szerintem ezt a mai ülésen teljesíteni tudjuk.
Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor elnök úré a szó, hogy reagáljon a fölvetésekre. Köszönöm szépen.
Dr. Szikora János elnök (APEH) válaszadása, reagálása
DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A kérdések felmerülése sorrendjében próbálok meg azokra válaszolni. Pettkó képviselő úr jogszabály-változásra tett javaslatáról úgy gondolom, hogy ez a parlament elé tartozik, ezzel kapcsolatban az APEH mindig végrehajtja az aktuálisan elfogadott és hatályos jogszabályokat. Viszont a civil kedvezményezettek felszólításával kapcsolatban én a rövidített felvezető szövegemben is mondtam, hogy három alkalommal szólított fel az APEH az 1+1 százalék felhasználásának igazolására, a közlemény benyújtására.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a jogszabály nem írja elő kötelező módon az adóhivatalnak. Az adóhivatal pont amiatt, mivel ez egy új jogintézmény volt, nem akart ilyen nagyszámú civil szervezetet az új jogszabály bevezetésekor kizárni abból a lehetőségből, hogy a következő időszakban részesüljön az 1+1 százalékból. Két alkalommal e-mailben történt a felszólítás, egy alkalommal, a legutóbb, múlt hét szerdán küldtük ki írásban, papíron, tértivevényes levélben, de hangsúlyozom, hogy ezt mind önként vállalt szolgáltatásként tettük. Egyébként nincs jogi relevanciája annak, hogy valaki átvette ezt vagy nem vette át. Az a tény, hogy nem tett eleget a kötelezettségének, ez önmagában véve már alapot ad arra, hogy kizárja az adóhatóság.
Az ügyfélkapu segítségével történő adóbevallás-beadáskor, képviselő úr is említette, egy törvényi szabályozás, hogy a magánszemélyek, akik kérik a visszaigazolást, azok megkapják az interneten, elektronikus úton. 87 ezer ilyen magánszemély volt, aki az elmúlt évben kérte a visszaigazolást arról, hogy célba ért-e a köztartozása. Bár itt többször felmerült az, hogy mi van akkor, hogyha nem ér célba. Közvetve, hogyha valaki nem kap értesítést arról, hogy nem ért célba a felajánlása, ez azt jelenti, hogy célba ért. De a lehetőség fennáll, olyannyira fennáll a lehetőség, hogy az adóhivatal is egyfajta kezdeményezője, támogatója volt annak a törvényi szabályozásnak, amely szerint az APEH is megkapta azt a lehetőséget és egyben kötelezettséget, hogy az ügyfélkapus bejelentkezéshez szükséges kóddal elláthassa az állampolgárokat. Tehát bővülhet az a kör, aki elektronikusan adja be a bevallásait, és ennél fogva az egyszázalékos felajánlásról is kaphat értesítést.
A következő volt, hogy nem kaphat az a civil szervezet felajánlást, amelyiknek köztartozása volt. Volt egy időszak, amikor a törvény előre kizárta, majd 2008. december 9-től - amint képviselő úr említette - megszületett az a jogi szabályozás év közben, hogy visszamenőleges hatállyal megkapta a lehetőséget a szervezet arra, hogy befizesse a köztartozását, és ezt az adóhatóság méltányossági eljárás keretében elfogadja. Így utólagosan is lehetőség van arra, hogy az a civil szervezet, amelyiknek eredetileg köztartozása volt, de ezt befizette, igazolja, hogy a számára jutó felajánlások célba érhessenek. 2008-ban 472 ilyen szervezet volt, aki utólag fizette be a köztartozását, és megkapta azt a jogot, hogy a felajánlásokat elfogadhassa.
Az anyagban is szerepel az, hogy az érvénytelenségnek kétféle oka lehet. Az érvénytelenség felmerülhet a felajánló magánszemély oldaláról és felmerülhet a civil szervezet oldaláról. Itt alelnök asszony említette, a tájékoztatónk 10. oldalán számot adunk arról, hogy ez 51 százalék volt, azaz 42 ezer olyan magánszemély volt, aki nem fizette meg az adóját, ennélfogva, a törvény erejénél fogva nem volt miből felajánlani, tehát kizárta a törvény. 13 ezer 700 olyan eset volt, amikor a technikai számot írta el a magánszemély a kiemelt költségvetési előirányzatnál. Rossz számot írt, ezt nem lehet adóhatósági eszközökkel javítani, mert nem tudjuk, hogy ő mit akart megjelölni.
9300 esetben késve érkezett a felajánlás, és itt szeretnék egy kicsit ugrani a Mészáros István László úr kérdésére. A felajánlásoknál ugyanúgy, mint az adóhatósági eljárásban mindenütt, a postán feladott küldeményeknél a postára adás napja számít, nem a beérkezés. Különösen a bevallási határidők környékén vagy azt követően kínosan ügyelünk arra, hogy a postabélyegzőket nézzük az érkeztetésnél; ez érvényes az adóbevallásokra és a felajánlásokra egyaránt. Ezt eddig is így bírálta el az adóhatóság, és ezután is így fogja elbírálni.
Visszatérve arra az esetre, amikor magánszemély kap egy értesítést arról, hogy nem jutott célba a nyilatkozata: itt azért a törvény, a szabályok - egyrészt az adózásra általában - az adótitok fogalmát alkalmazni rendelik. Különösen szigorú szabályok vannak az 1+1 százaléknál. Abban az esetben - most lehet, hogy adótitkot fogok elárulni -, ha valaki olyan értesítést kap, amiben azért érvénytelen a felajánlás, mert ő hibázott valamit, ő vétett valamit, ő nem fizette be, akkor erről megkapja tételesen az értesítést; ha nem kap ilyen konkrét tájékoztatást, akkor az az adótitok fogalmába tartozik. Nem tudom, hogy mondjam-e tovább. (Közbeszólás: Bocsánat, a két szervezet rendben volt, az én adóm rendben volt; harmadik lehetőség nincs.) A másik az, hogy van olyan lehetőség, amit említettem: utólag pótolni az érvénytelenség okát, például itt említettük a köztartozás befizetését, de ez a folyamat nem zárul le egyből.
Az elnök úr kérdésére ugorva is egy kicsit válaszolnék, hogy mi a különbség a korábbi, nagyobb számú adat meg a mostani 139 ezer között. Azért, mert folyamatosan dolgozzuk fel a hibás, akkor még érvénytelen nyilatkozatokat: az augusztus 31-i állapot szerint volt a 200 ezret meghaladó, a december 31-i állapot szerint van a 139 ezer. Ennek van egy konkrétabb oka is, mégpedig az, hogy tavaly az adótörvényekben lehetőség volt arra, hogy azon magánszemély, akinek 100 ezer forintot meg nem haladó tartozása volt, automatikusan, ha kérte, maximum négyhavi részletfizetést kaphatott. Amikor beadta a bevallását, akkor még nem volt megfizetett köztartozása, később, amíg a részleteket teljesítette a törvény által adott lehetőségen belül, ettől kezdve érvényessé vált a nyilatkozata is később. Itt tehát van egy technológiai folyamat, ami a törvényi szabályozásból adódik; ebből vannak ezek az eltérő számok.
A következő: egyházakat az adóhatóság nem vizsgálja, tehát annak az egyháznak az estében, amelyik megszerezte az egyházi jogát, bejegyzést nyert, az adóhivatal csak technikai műveletet végez, technikai számot ad neki, ettől kezdve az adóhatóságnak adminisztrációs tevékenysége van. Az érvénytelenségeknél még: a reklamációknál több esetben tapasztaltunk olyat, hogy az adózók félreértelmezik az 1 százalékos felajánlás alapját. A törvény szabályozása szerint az összevonás alá eső jövedelmekből lehet az 1 százalékot felajánlani. Volt olyan reklamálónk, aki nagy összegű, több milliós vagy esetleg több százmilliós összegből próbált felajánlani 1 százalékot, de az külön adózó jövedelem volt. A törvényi szabályozás szerint ezt nem lehetett elfogadni, vissza kellett utasítani.
Alelnök asszony is utalt már arra, hogy az 1 százalékot a megfizetett adóból lehet felajánlani. Az előbb is említettük, hogy 42 ezren nem fizették meg az adót, tehát abban az esetben sem lehet 1 százalékot felajánlani, ha van adója, még inkább nem lehet felajánlani a nem létező adóból, tehát ahogy Mészáros István László úr említette, a nullás bevallások. Elvileg alanyi joga van bárkinek nullás bevallást beadni. Én feltételezem, hogy a munkatársunk erről tájékoztatta; ettől függetlenül a nullás bevallásokat is beszedjük, feldolgozzuk, de ebből 1 százalékos felajánlás nem lesz, mert a törvény csak az adóból engedi. Az a nyugdíjas magánszemély, konkrét példával, akinek a nyugdíja mellett más, összevonás alá eső jövedelme nem volt, a legújabb szabályozás szerint nem fizet adót, tehát nincs miből felajánlania.
A formanyomtatvánnyal kapcsolatban: a felajánlásos nyilatkozatra az adóhatóság is rendszeresít egyfajta nyilatkozatnyomtatványt, de természetesen, ha egy magánszemély ugyanennek a törvény által előírt adótartalomnak megfelelően, de nem a formanyomtatvánnyal adja be a nyilatkozatát, ezt az adóhivatal elfogadja. Ígérem, hogy a mostani bevallásos kommunikációnkban erre külön fel fogjuk hívni a figyelmet, bár mi úgy gondoltuk, hogy az egy plusz dolog, ha egy kész nyomtatványt egyszerűen kitöltenek, de ha ugyanennek az adattartalomnak megfelel, természetesen ezt elfogadjuk. Azt hiszem, hogy körülbelül ennyi.
Az ellenőrzéssel kapcsolatban, hogy hogyan lehet ellenőrizni: itt nagyon szigorú szabályozás van arra, hogy a bevallásokat és a nyilatkozatokat elkülönítetten kell kezelni; az adatok összekapcsolására külön törvényi felhatalmazás alapján nincs lehetőség. (Dr. Semjén Zsolt: Bocsánat, mármint ki által nincs lehetőség? Én nem nézhetem meg a saját adóbevallásomat?) A saját adóbevallást meg lehet nézni, de a másik szervezetnek, amely szervezetnek történt a felajánlás, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy bárki betekinthessen az ő adatába. Tehát ilyen esetben elképzelhető, hogy ha a másik szervezettől megvan a felhatalmazás, akkor lehetőség van rá, de itt azért szigorúan figyelni kell az adótitokra ebből a szempontból is. (Dr. Semjén Zsolt: Bocsánat, ez abszurdum.)
ELNÖK: Nyilván lesznek reakciók; nekem is lenne. Mondja végig elnök úr, és utána lehet még reagálni erre.
DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Még csak annyit, hogy itt a jogorvoslati lehetőség teljesen nyitott, tehát ha valaki kap egy értesítést arról, hogy nem ért célba a felajánlása, a saját beadványát, a saját ügyét megtekintheti, és ez egy élő gyakorlat is, mint minden más adóhatósági eljárásban, de meghatalmazás vagy felhatalmazás nélkül, mint említettem, csak a saját adataiba tekinthet bele, és ez a rendszer működik is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Én kérnék szót alelnök asszonytól. (Fogarasiné Deák Valéria: Tessék!) A nullás bevallás kapcsán: annak jelentősége nem az, hogy a nem létező adóból levonnak, hanem hogy az egyházaknál van egy kiegészítő 1 százalék, és abból az összegből a felajánlások számának megfelelően részesülnek. Ezért fontos tehát, hogy fogadja be az APEH a nullás bevallást, mert akkor a költségvetésből, a kiegészítő 1 százalékból részesül az az egyház; ez a magyarázata a dolognak.
Van-e még valaki, aki esetleg hozzá kíván szólni? Ha nincs, akkor köszönjük szépen elnök úrnak... (Pettkó András hozzászólásra jelentkezik.) Bocsánat, nem láttam: Pettkó képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, hogy utolsó előtti pillanatban emeltem fel a kezemet. Azért gondolom azt, hogy nagyon fontos, hogy a bizottság ezt napirendre tűzte, hiszen ebben az évben drasztikusan csökkenni fognak az új adórendszer miatt az adóbevételek, magyarul, ha csökken az adóbevétel - mármint ami az államnak beérkezik adóból -, akkor az 1 százalékos felajánlás is drasztikusan csökkenni fog, hiszen ha kevesebb adó van, akkor abból az 1 százalék is kevesebb, ez teljesen logikus.
A másik dolog pedig az, hogy lehet, hogy nem jól kérdeztem, hiszen Magyarországon van egy csomó ember, aki sajnálatos módon papír alapon adja be az adóbevallását. Én is felmentem az APEH honlapjára, bár van ügyfélkapum is, de sajnos az Országgyűlés Hivatalának a rendszere annyira le van biztonságilag védve, hogy sok esetben - hogy is fogalmazzak - sok mindent nem visel el, és nem viseli el az ügyfélkaput, egyéb cuccokat. Emiatt nekem nem sikerül beküldeni, ezért kénytelen voltam én saját magam is kinyomtatni és feladni, attól függetlenül, hogy én rendelkezem minden ilyennel, ami a XXI. században szükséges. Kinyomtattam, és lementem a postán feladni.
Arra próbáltam rákérdezni, hogy ha nekem van ügyfélkapum, és én akartam volna a törvény alapján, akkor, ha az APEH-nek az ügyfélkapun keresztül küldenék egy e-mailt, válaszolni kellene arra, hogy az én felajánlásom megérkezett-e vagy sem. Voltak-e olyan adózó állampolgárok, akik bár nem elektronikusan vallottak be, de mégis igényelték ezt? Én azt gondolom ugyanis, hogy ha erre lenne egy kis kampány, akkor az mind az egész ügyfélkapurendszer, mind az 1 százalékos felajánlások tekintetében pozitív lenne. Ezért kérdeztem, hogy volt-e ilyen, vagy erre van-e valamilyen adat vagy szám.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben elnök úr reagálni kíván, parancsoljon!
DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Igen, köszönöm szépen. A törvényi szabályozás nem azt mondja, hogy az kap értesítést, aki általában rendelkezik ügyfélkapuval, hanem az, aki a bevallását és a nyilatkozatát elektronikusan küldi be az adóhivatalhoz. Így olyan eset nem fordult elő, hogy valaki papíron adta be a bevallását, bár rendelkezik ügyfélkapuval, és erről kapott volna értesítést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több hozzászólás, akkor két dologról szavazunk. Az egyik az, hogy elfogadjuk a jelentést, a másik pedig az - azt hiszem, tavaly kérte elnök úr, most egyúttal erről is szavazhatunk -, hogy fölkerüljön ez a jelentés az APEH honlapjára, ami úgy gondolom, hogy a polgárok tájékoztatása miatt fontos és támogatandó dolog. Erről a két dologról együtt szavazunk tehát, hogy elfogadjuk a jelentést, egyben hozzájárulunk ahhoz, hogy fölkerüljön az APEH honlapjára.
Ki az, aki elfogadja? (Szavazás.)
17 szavazattal egyhangúlag elfogadta a bizottság a jelentést. Köszönjük szépen a megjelenést és a tájékoztatást. Sok sikert és kevesebb érvénytelen felajánlást kívánunk önöknek!
DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Köszönjük szépen. Viszontlátásra!
ELNÖK: Viszontlátásra!
Tájékoztató az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről
(A 23/2007. (III. 20.) OGY-határozat 2. pontja alapján)
Második napirendi pontunk következik: tájékoztató az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről. Emberbarátok vagyunk, tehát államtitkár úrnak hagytunk egy kis pihenőt, hogy élvezze bizottságunk légkörét. Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár urat és dr. Höltzl Lipót főosztályvezető urat köszöntjük!
A beszámoló itt van a kezünkben, de amennyiben kiegészítést, megjegyzést vagy kommentárt kíván hozzáfűzni államtitkár úr, akkor erre most lehetősége van. Parancsoljon!
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is próbálok nagyon emberséges lenni, és nem visszaélni a türelmükkel és az idejükkel, de nagyon röviden néhány dolgot azért szeretnék elmondani.
Az Országgyűlés döntése alapján az igazságügyi miniszter évente ad tájékoztatást az Országgyűlés két bizottságának ebben a témában. Eddig két ízben került erre sor, 2007. november 20-án és 2008. november 18-án, amikor a két bizottság mindig együttes ülésén tárgyalta. 2007-ben Takács Albert miniszter úr tartotta meg a beszámolót, a tájékoztatót, 2008-ban pedig engem ért ez a megtiszteltetés. Takács miniszter úr annak idején azzal kezdte a szóbeli kiegészítését, hogy viszonylag hosszan méltatta Höltzl Lipót főosztályvezető úr érdemeit, én tavaly azzal kezdtem, hogy ezt egyetértően idéztem. Engedjék meg, hogy ezt most ne tegyem, de azt szeretném a jegyzőkönyvbe mondani, hogy ugyanolyan módon elégedettek vagyunk főosztályvezető úr tevékenységével, mint az elmúlt két évben.
Amiről viszont szeretnék néhány mondatot elmondani, az a következő. Draskovics Tibor miniszter úr tavaly október 30-án írta alá a jelentést és a tájékoztatót, és szeptember 30-ával zárult le az az időszak, amelyikről a tájékoztató szól. Engedjék meg, hogy nagyon röviden az azóta eltelt időszak néhány adatát elmondjam önöknek, hiszen ebben a ciklusban nem lesz már lehetőség, hogy hasonló tájékoztató elhangozhasson a bizottság előtt.
Szeptember 30. óta újabb 10 ítélet született, és ezek közül - pont a hagyományokhoz híven, bár ezeket nem tartom igazán haladó hagyományoknak - 9 a bírósági eljárások elhúzódása miatt mondta ki az egyezmény megsértését. Persze ez relatív, mert vannak olyan országok, ahol az arányok mások, és nem biztos, hogy az a szerencsés, hogyha más, valamilyen emberi jogi sérelem miatt ítéli el valamelyik országot a bíróság.
Egy olyan eset volt, amelyik nem ebbe a körbe tartozott, ez a Karsai kontra Magyarország ügy volt, ahol a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése miatt szabott ki kártérítést a bíróság. Biztos ismert, hogy az ügy alapját a Teleki-szobor felállítása körül lefolytatott vita képezte, és a bíróság álláspontja szerint "A magyar bíróságok döntéseikkel túlzott mértékben korlátozták a kérelmező véleménynyilvánításhoz való jogát, hiszen az általa megfogalmazott elítélő szóhasználat megfelelő ténybeli alappal rendelkezett. Olyan miniszterelnökkel kapcsolatban fogalmazott meg bírálatot, akinek tevékenysége idején több zsidóellenes törvény is született Magyarországon."
Nemcsak az ítéletek történtek meg, hanem két egyezséget is jóváhagyott a bíróság, amelyek szintén a bírósági eljárások elhúzódása tárgyában születtek. Az írásbeli tájékoztató 1. és 3. számú mellékletében megjelölt ügyekben a kártérítések kifizetése időközben megtörtént. Szeptember 30. óta 18 millió forintot kaptak kézhez a károsultak, ebből 13 millió forintok az eljárások elhúzódása miatt került kiszabásra.
Időközben érkezett 27 új ügy, ezek közül csak egy olyan eset volt, amely nem a bírósági eljárások elhúzódását kifogásolja. Ez az egy meglehetősen érdekes lehet, ez a Törköly kontra Magyarország ügy, ahol az elítéltet életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték úgy, hogy az elítélt 40 év után bocsátható csak feltételes szabadságra, és ez felveti a kínzás és más megalázó büntetésről szóló 3. cikk esetleges sérelmét. Érdeklődéssel várjuk a bíróság döntését ebben az ügyben.
Sajnálom, hogy Pettkó képviselő úr közben kiment, mert most szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az Emberi Jogi Bíróság ítéleteinek, köztük a magyar ügyekben hozott döntéseknek a végrehajtásáról a bíróság honlapján folyamatosan frissített tájékoztatót tesznek közzé. Pettkó úr, mint kiváló netpolgár biztos örömmel fogadta volna ezt az értesítést.
Elnök úr, köszönöm szépen, és amennyiben van kérdés, akkor főosztályvezető úrral együtt állunk rendelkezésükre.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó úrnak írunk egy e-mailt erről, és mi is igyekszünk "net" polgárok lenni, német és angol értelemben, valamint két t-vel egyaránt.
Amennyiben a bizottság részéről kérdés, hozzászólás van, akkor erre most van lehetőség. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor én kérnék alelnök asszonytól szót, a bizottság becsületének a megmentésére.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Elnök úré a szó.
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Azt gondolom, hogy a perek elhúzódása általános probléma, ez nemcsak egy magyar probléma, viszont azt egy kicsit problémásabbnak tartom, hogyha van egy jogerős kártérítés, és annak kifizetése húzódik el. Azt gondolom, ez legalább olyan fontos dolog, hogyha születik egy ítélet, és ez most nem konkrétan az Európai Bírósággal kapcsolatos dolog. Amit meg kell, állapítsak, az az, hogy az Erzsébet hídi történetben és az egykori miniszterelnök háza előtti tüntetésnél egyértelműen kiderült az, hogy politikai motiváció, döntés volt, amire másfajta hivatkozás történt, és ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága szóvá is tette. Tehát az egyik a Patyi és társai kontra ügy, ez a 11. cikkely megsértése volt, ahol annak a néhány embernek a közlekedés aránytalan akadályozására irányulva utasították el a lehetőségét annak, hogy ott gyülekezzen, illetve véleményt nyilvánítson. Ez az én megjegyzésem, a jelentés és a beszámoló persze teljesen korrekt volt, úgyhogy köszönöm szépen.
Megnézzük, hogy van-e más reagálás, és ha nincs, akkor reagál államtitkár úr. (Nincs jelentkező.)
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, a Patyi és társai ügyben teljesen igaza van elnök úrnak, az Erzsébet hídi ügyben viszont, a Molnár kontra Magyarország ügyben a bíróság Magyarországnak adott igazat. Ennyiben szeretném mindössze helyesbíteni az elnök úr által elmondottakat.
ELNÖK: Volt még egy ügy, most hirtelen nem találom, amelyik szintén ilyen jellegű volt. (Dr. Arczt Ilona: A spontán gyülekezés, de az előző évi ügy.) Igen, a spontán gyülekezés, az még előző évi, azt már egyszer megbeszéltük, így van. (Közbeszólás: Ez a Bukta-ügy.) Így van, kinek ez volt, kinek az. Buktának is buktaügy volt és a magyar igazságszolgáltatásnak is. Van-e más hozzászólás? (Nincs jelentkező.)
Ha nincs, akkor lezárom a vitát, és kérdezem, hogy elfogadjuk-e a beszámolót. (Fogarasiné Deák Valéria: Ez tájékoztató.) Igen, tudom. Tavaly mi szavaztunk, az alkotmányügyi bizottság nem szavazott két évvel ezelőtt. Én úgy gondoltam, hogy szavazunk, de ha erre nincs szükség, akkor tudomásul vettük, és itt a kollektív bölcsesség nevében nyilatkozom. Államtitkár úrnak és főosztályvezető úrnak köszönjük szépen a megjelenést, és további jó munkát kívánunk! Viszontlátásra!
Az utolsó napirendi pontunk az "egyebek" előtt a nemzeti és etnikai szervezetek költségvetési támogatása. Gyorsan elmondanám, hogy miről van szó. Teleki képviselő úrral egyeztettem, aki a bizottság tagja. Egy felsorolás történt - most oldalszámok éppen nincsenek - a magyarországi Báthory István Lengyel-magyar Társaságnak, a Lengyel-magyar Kulturális Egyesületnek az ügyében, amelyről kiderült, hogy nem nemzetiségi, tehát nem lengyel nemzetiségi szervezet. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy még van lehetőségünk, hogy korrigáljuk ezt a dolgot. A nekik megszavazott 400 ezer forintot két részletben, az egyiket a Magyar-Lengyel Baráti Társaság Somogy megyei csoportjának - plusz 100 ezer forintot - adnánk, a másikat pedig a Bem József Kulturális Egyesületnek - 300 ezer forintot -, és akkor a lengyelek számára megállapított összeg megmarad, viszont ez a Báthory István társaság akkor nem részesül támogatásban. Ellenőriztük ezt az információt, és a nemzeti és etnikai kisebbségek főosztálya az elmúlt évben valóban azért utasította el a pályázatukat, mert ők sem találták őket etnikai kisebbségi szervezetnek, úgyhogy gondolom, ezt a korrekciót elfogadhatjuk. Így megy most tovább újra a költségvetési bizottság elé. Bízunk benne, hogy ők ezt hétfőn meg tudják tárgyalni, és akkor, ahogyan azt eredetileg terveztük, ebben a ciklusban tud a parlament szavazni.
Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Tizennégy igen szavazattal a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Köszönöm szépen a megértésüket.
Az "egyebekben" van-e valakinek mondanivalója? (Jelzésre:) Ékes Ilona, parancsoljon!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy folyamatosan kapom az értesítéseket Délvidékről, Temerin környékéről a magyarokat ért atrocitásokról, magyarverésekről, szoborrongálásokról, különböző kegyeleti emlékhelyek meggyalázásáról. Ez ügyben mi tehetünk-e valamit, hogy legalább érzékeltessük, hogy ez nem egy természetes dolog, és jó lenne az ottani hatóságoknak egy kicsit jobban odafigyelni addig, amíg valami olyan tragédia nem történik, ami aztán komolyabb gondokat okoz? Nem tudom, hogy mit lehetne tenni: esetleg az ottani ombudsmannal vagy az ottani társbizottsággal felvenni a kapcsolatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e hozzászólás a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én kérnék szót alelnök asszonytól. (Fogarasiné Deák Valéria: Tessék!)
Azt javasolnám, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában, ahol egyhangúlag hoztuk a határozatot, ezzel kapcsolatban el is fogadtunk egy határozatot, tehát a jogi albizottság utolsó ülésének a zárónyilatkozatában szerepel ezzel kapcsolatban egy mondat, hogy növekvő aggodalommal töltenek el bennünket azok az etnikai atrocitások, amik a Délvidéken történnek. Én azt támogatandónak tartanám, hogy ezt a nyilatkozatot nevesítve is megküldjük az ottani illetékes hatóságoknak, ugyanis ott konszenzussal hoztuk, az összes, Országgyűlésben képviselt párt támogatta ezt a nyilatkozatot, tehát ott végül is történt egy többpárti elítélése ezeknek az atrocitásoknak. Szerintem erre a nyilatkozatra lehetne hivatkozni, és ennek nyilvánosságot adni azzal, hogy kérjük a KMKF elnökét, Szili Katalint, hogy küldje meg az illetékes hatóságoknak ezt a passzust külön is, és akkor adtunk ennek egy súlyt. Én ezt tartanám egy jó eljárásnak, mert azt, hogy most mi erről külön tárgyaljunk, és határozatot hozzunk, szerintem már technikailag nem nagyon tudjuk kivitelezni. Van-e más hozzászólás? (Jelzésre:)
Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Az lenne a javaslatom ehhez, hogy jó lenne, ha a Külügyminisztériumnak is átküldenénk ezt az anyagot, mert a külügyminisztériumi vonalon akkor akár a külképviseleti szerveket is meg lehetne keresni, és fel lehetne hívni a figyelmet arra, hogy mi, mint az emberi jogi bizottság, milyen álláspontot képviselünk.
ELNÖK: Jó, ha van ebben egyetértés, szívesen, csak nem akartam most itt feleslegesen megterhelni a bizottságot. Nem fölösleges; jó, tehát akkor, ha ezt elfogadjuk így, hogy felkérjük főtanácsadó asszonyt, hogy ezt a KMKF nyilatkozatot - ami nyilván a honlapon megtalálható - a Külügyminisztériumnak megküldje azzal az egymondatos kommentárral, hogy mi magunk is kérjük a Külügyminisztériumot, hogy saját illetékességi körében járjon el ebben az ügyben, illetve hívja fel a szerbiai hatóságok figyelmét ezekre a jogsértésekre. Ha ebben van egyhangúság, akkor szerintem adott esetben határozatot is hozhatunk erről.
Aki támogatja, hogy egy ilyen levelet elküldjünk, az kérem, hogy szavazza ezt meg! (Szavazás.) Tizennégy igen szavazattal, egyhangúlag támogattuk. Köszönjük szépen, képviselő asszony.
Van-e más? (Nincs jelentkező.) Az ülést bezártuk. Ez az utolsó ülésünk, történelmi pillanat. Bocsánat, nem bírok ezen a levélen túljutni. Úgy látom, kaptunk a sarkadi polgármestertől és a Békés megyei közgyűlés elnökétől egy levelet arról, hogy a romák közmunkaprogramja elnevezésű pályázati felhívással kapcsolatban mindenfajta problémák vannak. Én úgy gondolom, hogy az ellenőrzési albizottságnak ezt a levelet továbbadjuk, Szászfalvi László biztos fog ennek örülni, ő az elnöke ennek az albizottságnak; nézze meg, hogy tud-e tenni még ebben a ciklusban valamit ebben az ügyben, de Teleki képviselő úrnak is szívesen adunk egy másolatot, hogy nézzen utána ennek a dolognak. (Teleki László: Nagyon szívesen! Elfogadom.) Bocsánat, a tegnapi csomagban lehet, hogy benne van, csak túl vastag volt a csomag. Ha kell még, akkor szívesen odaadjuk. (Lénárt László: A foglalkoztatási bizottságnak küldjük át.) Elküldték ők már mindenkinek, tehát úgy látom, hogy elküldték a foglalkoztatásinak is. (Dr. Arczt Ilonához:) Ugye? (Dr. Arczt Ilona: Úgy tudom, a kolléganőm szerint nem küldték el a foglalkoztatásinak, csak utalnak rá a levélben.) Akkor a foglalkoztatási bizottságnak is átküldjük.
Köszönöm szépen a megjelenést! Mindenkinek jó választásokat kívánok: bölcsen, józanul!
(Az ülés végének időpontja: 14 óra 27 perc)
|
Balog Zoltán
|
Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Várszegi Krisztina