FMB-2/2006.
(FMB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2006. június 19-én, hétfőn, 09 óra 30 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Szatmári László (PM) tájékoztatója
1. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat (T/229. szám) (Általános vita)
2. A házipénztár-adóról szóló törvényjavaslat (T/230. szám) (Általános vita)
3. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (Általános vita)
4. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/232. szám) (Általános vita)
5. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám) (Általános vita)
6. Egyebek
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz)
Dr. Bóth János (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Gúr Nándor (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre
Vécsi István (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Wittner Mária (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Bali Gellért vezető főtanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Szatmári Edina főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 32 perc)
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok mindenkinek. Köszöntöm a képviselő urakat és képviselő asszonyt. Elkezdjük a mai ülésünket. Az előadókat, a kormány képviselőit fogjuk meghallgatni, azt követően pedig a pontokról döntünk.
Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes. Ahogy azt megszoktuk, elektronikus módon megkapták a mai ülésre szóló meghívót, és ha ezzel a mai meghívóval így egyetértenek, szeretném megkérni a jelenlévő képviselőket, hogy ezt igen szavazatukkal erősítsék meg.
Aki egyetért, kérem, szavazza meg! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú. Volna még egy javaslatom: a Házbizottság javaslata alapján azt javaslom, hogy az első három pontot egy vita keretében tárgyaljuk meg. Kérem, hogy ezt a javaslatot figyelembe véve, ez így történjen meg. Erről is szavaznánk. Kérdezem, hogy ki ért ezzel egyet. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
A vitát együtt fogjuk lefolytatni, de természetesen a szavazásokat külön fogjuk megejteni. Szeretném azt mondani a képviselő kollégáknak, hogy az alakuló ülésünkhöz hasonló konstruktív és operatív munkát szeretnék. Miután mindannyian úgy gondoljuk, hogy szakmai érveket ütköztetünk szakmai érvekkel, nyilvánvalóan egy konstruktív bizottsági ülés lesz a mai is.
Javaslom továbbá azt is, hogy a két oldal között hasonló időkereteket adjunk, először az ellenzéki képviselőknek adok szót, aztán pedig a kormánypárti képviselőknek. Szeretném megkérni az első három napirendi pont együttes előadására a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselőjét, Szatmári László főosztályvezető urat. Megadom a szót, tessék!
Szatmári László (PM) tájékoztatója
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A napirend szerinti meghívóban szereplő három pontban egy, mondhatni hagyományosan salátatörvény és két új fizetési kötelezettséget szabályozó törvényt nyújtott be a kormány. Ha lehetne, elsőként ezekről a viszonylag kisebb terjedelmű, új, fizetési kötelezettségekről szólnék.
Az első az államháztartás egyensúlyát javító különadó. Ez a különadó-fizetési kötelezettség vonatkozna a vállalkozásokra. A vállalkozások különadó-fizetési kötelezettsége belépne 2006. szeptember 1-jétől, illetve 2007. január 1-jétől vonatkozna a magánszemélyekre, méghozzá abban az esetben, ha a magánszemélyeknek az összevont adóalapba tartozó jövedelme a járulékfizetés felső határát, ami a számításaink szerint 6,7 millió forint lesz, meghaladja. A különadó mértéke 4 százalék.
A magánszemélyek esetében, mint említettem az alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a járulékfizetés felső határát meghaladó része, a társaságok esetében pedig egy, az adózás előtti eredményből kiindult, képzett adóalap. A folyamatos bevétel érdekében a különadóra természetesen adóelőleget is kell fizetni. Magánszemélyek esetében az adóelőleg-fizetési kötelezettséget jellemzően a kifizető teljesíti levonásos úton, a társaságok esetében pedig ezt is, hasonlóan a társasági adó előlegéhez bevallják az érintett társaságok és ez alapján a bevallás alapján teljesítik a különadó-fizetési kötelezettséget. A társaságok esetében a különadó-fizetésre feltöltési kötelezettség is működne.
Meg kell említenem még a hitelintézeteket terhelő, az állam által fizetett, kamattámogatás után fizetendő járulékot, ez a kamattámogatás után 20 százalék, ezt a fizetési kötelezettséget a hitelintézetek negyedévente teljesítik.
A másik ilyen viszonylag rövid előterjesztésben szabályozott adó a házipénztáradóként nevezhető fizetési kötelezettség. Ennek a fizetési kötelezettségnek az alanyai társas vállalkozások lehetnek, mégpedig a házipénztári állománynak azon része képezi az adóalapot, amely meghaladja az adott társaság indokolható készpénzigényét. Ez pedig olyan módon határozható meg, hogy a napi készpénzbevételek, -kiadások egyenlegét össze kell adni és a számításnál figyelembe vett napok számával el kell osztani, és az így kapott összegnek a kétszeresét kell venni. Ez természetesen minden egyes vállalkozásnál más és más, attól függően, hogy milyen nagyságrendű készpénzforgalmat bonyolít le. Tehát az ezt meghaladó házipénztár-állományegyenlegeknek az összege elosztva a számításnál figyelembe vett napok számával képez adóalapot, amely után következik az adófizetési kötelezettség. Természetesen, hogy ha a pénztárállomány ez elismert mértéket nem haladja meg, akkor adófizetési kötelezettség sem következik be.
Meg kell említeni, hogy ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy lehetőség szerint szoruljon vissza a készpénzforgalom, illetve egy másik jelenség, amely abból adódik, hogy a társas vállalkozások esetében a forma szerint osztalékként ki nem vett jövedelem, amely gyakorlatilag eredménytartalékként jelenne meg a forrásoldalon, a másik oldalon pedig elvileg a házipénztárban kellene, hogy tartózkodjék, gyakorlatban nagyon sok esetben már lényegében adózatlanul kivett osztalékként jelenik meg. Éppen erre való tekintettel, hogy az ilyen módon eredménytartalékként felhalmozódott pénzeszközök csökkentése révén az érintett társaságok a kívánatos szintre tudják csökkenteni a házipénztár-állományukat, egyszeri alkalommal lehetőség lesz arra, hogy az ilyen módon felhasznált eredménytartalék nem haladja meg a készpénzállomány csökkenését, az kedvezményes módon legyen leadózható. Ez egy 10 százalékos adómértékkel egyszeri lehetőség, itt a csökkenés 2006. szeptember 1-je és 2006. december 31-e közötti állományra vonatkozik és a megelőző állományhoz van viszonyítva.
A két, viszonylag kisebb terjedelmű javaslathoz ennyi lett volna a kiegészítésem, és áttérnék az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló csomagra. Ha megengedik itt azokat a változásokat emelném ki, amelyeknek közvetlenebbül vannak foglalkoztatást érintő vonatkozásai. Elsősorban a társasági adóval kezdeném. A társasági adózásban létezik a fejlesztési adókedvezmény, amely alapesetben hárommilliárd forintos beruházási érték után, hátrányos térségekben pedig egymilliárd forint beruházási érték után vehető igénybe. Ezekben az esetekben létezik létszámkövetelmény is a kedvezmény érvényesítéséhez. Ez a létszámkövetelmény a nagy vállalkozások esetében az eddigiekben 100 fő volt, a továbbiakban 150 főre változna és a középvállalkozások esetében eddig 50 fő volt, a továbbiakban pedig ez a létszámkövetelmény 75 főre emelkedik.
A munkahelyek teremtéséhez kapcsolódó adókedvezmény esetében az alapesetben igénybe vehető kedvezmény változatlan, azonban megjelenik a 48 leghátrányosabb kistérségben végrehajtott létszámfejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény, ahol viszont egy jelentős könnyebbség történik. Ugyanis itt a nagy vállalkozások esetében elegendő a 20 fős létszámnövekményt elérni, a közép- és kisvállalkozások esetében pedig elegendő az 5 fős létszámnövekményt elérni. Mint említettem, az egyéb esetekben a feltétel változatlan, tehát a nagyvállalkozások esetében a létszámkövetelmény 300 fő, a középvállalkozásoknál 150 fő, illetve a hátrányos régiókban mindenhol rendre az adott létszámnövekmények fele-fele és változatlan az a feltétel is, hogy az új munkaköröknek a 20 százalékát pályakezdőkkel kell, hogy betöltsék a vállalkozások. Hangsúlyozom, hogy ezek nem új követelmények. Ami új, a létszám munkahely-teremtéshez köthető kedvezményénél, az a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségnél jelentkező könnyítés.
A társasági adózásban, illetve a magánszemély különadózásában is megjelenik az úgynevezett elvárt adó intézménye. Ez azt jelenti, hogy az adó alapja az összes bevétel csökkentve az eladott áru beszerzési értéke, ennek az összegnek a 2 százaléka adóalapot képez. Tehát összes bevételből levonva az eladott áru beszerzési értéke, ennek az összegnek a 2 százaléka képez adóalapot. Magyarul ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a veszteséget kimutató vállalkozásnak is keletkezik adóalapja. Természetesen az adókedvezmények igénybe vehetők, hogy ha az adott vállalkozásnak van érvényesíthető adókedvezménye.
Van néhány objektív mentesítő körülmény, amelyet a törvény tartalmaz. Az egyik az, hogy a kezdő vállalkozások, tehát az előtársasági létként működés időszakában és az azt követő első adóévben nem kell ezt az elvárt adóalapot érvényesíteni, nem kell figyelembe venni ezt az elvárt adóalapot abban az esetben, sem, hogy ha az adott társaság piacot veszít, azaz az előző évi árbevételéhez képest legalább 25 százalékkal csökken az árbevétele és nem kell figyelembe venni azt a képzett adóalapot, hogy ha az adóévben, és/vagy az előző adóévben az adott társaságot elemi kár sújtotta.
Hasonló jelentősége van a járulékterhek alakulásának is a foglalkoztatás szempontjából. 2006. szeptember 1-jétől az egyéni egészségbiztosítási járulék 2 százalékkal emelkedik, és szintén újabb 1 százalékkal emelkedik az egyéni egészségbiztosítási járulék 2007. január 1-jétől.
Meg kell említeni ebben a körben azt is, hogy az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés felső határa, mint említettem, 2007-ben ismét emelkedik, számításaink szerint mintegy 6,7 millió forintra. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésénél van egy sajátos intézmény, az úgynevezett feltöltési kötelezettség. a feltöltési kötelezettség százaléka jelenleg 4 százalék, illetve 400 ezer forintra kell feltölteni az egyéni járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást. A jövőben tehát a feltöltési kötelezettség százalék 14 százalékra és a feltöltés összege 450 ezer forintra emelkedik.
A személyi jövedelemadózást érintően a leglényegesebb változások, amelyek közvetlenül a foglalkoztatáshoz köthetők: a 2007-re meghirdetett adótábla változatlan, tehát az alsó adókulcs sávhatára a meghirdetett módon 1 millió 700 ezer forint és fölötte jelentkezik a 36 százalékos adóterhelés. Azonban 2007-re az adójóváírás nem változik, tehát a 2006-ra meghirdetett feltételekkel lesz igénybe vehető. Tehát különböző feltételek mellett legfeljebb havi 63 ezer forintnak az adómentességét biztosítja a változatlanul kiegészítő és alapösszegű adójóváírásként igénybe vehető adójóváírás, változatlan az is, hogy az adójóváírásnál a figyelembe vehető jogosultsági határ, illetve a kiegészítő jóváírásnál figyelembe vehető kiegészítő jogosultsági határ nem változik, tehát marad változatlan feltételekkel 1 millió 500 ezer, illetve egymillió forintos nagyságban. Ez a jövedelemkorlát az éves összes jövedelmet jelenti, tehát nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelmet.
Meg kell említeni még a jövedelemadóztatással összefüggésben a 2006. szeptember 1-jétől a természetbeni juttatások adóztatására vonatkozóan belépő magasabb adókulcsot: az eddigi 44 százalék helyett 54 százalékos adókulcs lép hatályba az ezt követően juttatott, nyújtott természetbeni juttatások vonatkozásában. Ugyancsak ez a magasabb, tehát 54 százalékos kulcs lép hatályba 2007-től az úgynevezett munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások tekintetében is. Mint ismeretes, itt ez a kulcs idén 44 százalék, egyebekben a szabályozása fő vonalait tekintve változatlan, tehát változatlanul éves szinten 400 ezer, illetve, ha foglalkoztatás nem áll fenn egész évben, akkor a foglalkoztatás napjaival arányos része a 400 ezer forintnak vehető figyelembe olyanként, amely a meghatározott juttatási körben nem visel adóterhet, és ezek a meghatározott, egyébként bevételnek vagy adómentesnek nem minőségülő juttatások minősülnek a munkáltatónál adóköteles juttatásnak.
Ezen a körön belül, tehát a korlátozásba bevont körön belül külön meg kell említeni a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásnál bekövetkezett szigorúbb feltételeket. Mint ismeretes, jelenleg a munkáltató bevételnek nem minősülő módon, ha a munkavállaló több típusú pénztárban tag, a havi minimálbér 130 százalékáig adhat bevételnek nem minőségülő módon munkáltatói hozzájárulást. Ez a mérték a benyújtott javaslatban összességében, tehát több típusú pénztártag esetében is a havi minimálbér 20 százalékára csökken le.
2006. szeptember 1-jétől ismét megjelenik a javaslatban az úgynevezett cégtelefon-használat után fizetendő adó. Ez ismét természetbeni juttatásként lenne adóköteles. Itt változatlanul lehetővé válna a magáncélú használat elkülönítése, illetve hogy ha ezt a kifizető nem teszi meg, vagy bármilyen módon úgy dönt, hogy ezt nem végzi el, ebben az esetben viszont a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka tekintendő jövedelemnek és azután kell majd a javaslat szerint az 54 százalékos mértékű adót megfizetni.
Talán ezek voltak azok a leglényegesebb változások, amelyek a tisztelt bizottság ügykörébe tartoznak. Tisztában vagyok azzal, hogy a foglalkoztatás kérdése olyan szerteágazó, hogy gyakorlatilag minden kérdésnek természetesen vannak foglalkoztatást érintő vetületei is. Egyelőre ennyiben bátorkodtam igénybe venni a tisztelt bizottság türelmét.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes úr. Méltányoljuk az összefogottságát. Azt javaslom a képviselőtársaimnak, hogy az időtakarékoskodás miatt a kérdéseket és a véleményeket egy körben tegyük meg. Látom alelnök asszony jelentkezését. Tessék!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Figyelmesen meghallgattam a benyújtott törvényjavaslatokkal kapcsolatos szóbeli kiegészítést és elolvastam a benyújtott törvényjavaslatokat is, ennek ellenére nem látom, nem derül ki számomra az, hogy ez milyen hatással lesz a foglalkoztatottságra, illetve milyen hatással lesz a munkanélküliségre. Különösen fontosnak tartom ennek a témának a konkrét megjelenítését, hiszen köztudott, bejelentette már a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is, hogy a közszférában jelentős létszámleépítés várható. Na most, ez a benyújtott csomag, amelyet tárgyalunk, előrevetíti sajnos annak a valószínűségét, hogy a versenyszférában is egy jelentős munkanélküliség-növekedés lesz ennek az eredménye, hiszen azok a járulékok, amelyek a munkáltatókat, a munkaadókat terhelik, jelentősen nőnek. A munkavállalói oldalé is, de hogyha munkahelyteremtésről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy a munkaadók helyzetéről kellene szót váltani. Azt tudjuk, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban zajos vita folyt ez ügyben és a miniszterelnök úrnak volt egy remek ajánlata a munkaadók részére: el lehet menni Szlovákiába. Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. Az az egyetlen egy kedvezmény, amelyet itt meghallgathattunk, az gyakorlatilag nem változik, hogy ha jól értettem a szóbeli kiegészítést, már ami a munkahelyteremtést illeti. Ugyanakkor növekednek az adók, a járulékok. Szeretném emlékeztetni arra a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy tavaly, amikor az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadták a minimálbér emelését, amelyik hamarosan hatályba lép július 1-jével, akkor annak ismeretében fogadta el az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala a beterjesztett javaslatot, hogy megszűnik az egészségügyi hozzájárulás. Azon kívül ott volt a kormánypárti többség által elfogadott ötéves adó- és járulékcsökkentő törvény, ennek fényében született meg a megállapodás. Most azok a járulékok, amelyeket itt elsoroltak és amelyek jelentősen növekednek nemcsak a tavaly elfogadott törvényhez képest és nemcsak a választási programhoz képest, hanem a jelen állapothoz képest is, mennyiben fognak változni, javítani azon a hihetetlenül alacsony foglalkoztatási szinten, ami ma jellemzi az országot. Mennyiben fogja ez befolyásolni a feketén foglalkoztatottak, illetve a szürke zónában foglalkoztatottak számát? Mennyiben fogja ez segíteni a munkavállalók helyzetét? Gondolok itt például a nyugdíjra. Mennyiben fogja például a nyugdíjas dolgozóknak a helyzetét ez javítani, mert ha jól értettem, ismételten összevonásra kerül a nyugdíj és a nyugdíj mellett szerzett jövedelem úgy, hogy a nyugdíj ugyan nem lesz adóalap, de az így összevont jövedelem után magasabb sávba kerül az adó, és ezt kérdésként is felteszem, hogy jól értettem-e ezt a javaslatot.
Azon kívül pedig mindazok az emelések, amelyek akár a házipénztárban meglévő, illetve csak papíron meglévő jövedelmeket kívánja megadóztatni, egy betűvel nem fogják csökkenteni az adminisztrációs terheket. Ez főleg megint a mikro- és a kisvállalkozókat fogja sújtani, azokat elsősorban, akik két-három munkavállalónak adnak munkát. Tehát azok az elképzelések, amelyekkel a választási programokban találkozhattak a választók vagy az a törvény, amelyet tavaly elfogadtak, azok gyakorlatilag megszűntek létezni és újabb terheket kívánnak kiróni a munkaadókra és a munkavállalókra egyaránt. Hiszen a természetbeni juttatások megemelt adóztatása vagy az üdülési csekk erre utalnak. Nyilván önök is tisztában vannak vele, hogy az üdülési csekket nem a miniszterelnök úr által oly szívesen emlegetett gazdagok vették igénybe, hanem azok a foglalkoztatottak, akik jellemzően a közszférában dolgoztak vagy azok, akiknek a munkaadója segített ezzel legalább annyiban, hogy egy évben egyszer a család valamerre el tudjon menni nyaralni. Ezek a már most bejelentett és jövőre hatályba lépő emelések megint azokat sújtják, akik a leginkább kiszolgáltatott helyzetben vannak. Kérem, hogy a szociális és foglalkoztatási minisztérium képviselői szíveskedjenek arról nyilatkozni, hogy ezek a bejelentett változások, magyarán szólva, adó- és járulékemelések a foglalkoztatottságot milyen mértékben fogják befolyásolni, illetve mit kívánnak tenni azért, hogy a munkanélküliség csökkenjen és a foglalkoztatottság pedig növekedjék. Köszönöm elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszonynak. Kormányoldalon van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor természetesen újra az ellenzéki oldalnak adnám meg, ha csak nem akar a főosztályvezető-helyettes úr rögtön válaszolni. De látom, hogy igen, rendben, haladjunk így.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Alelnök asszony a nyugdíjjal kapcsolatban is tett fel egy kérdést. A nyugdíj 2007. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóságnak minőségül, ez azt jelenti, hogy az összevont adóalapnak a része, tehát valóban, ha mellette szerzett a nyugdíjas jövedelmet, akkor annak a jövedelemnek az adóztatását befolyásolhatja, a nyugdíjra jutó adót azonban nem kell megfizetni. Tehát ez olyan módon viselkedik, mint ahogy viselkedett 2002-ig. Tehát 2002-ig ez volt a szabályozás, 2002-ben változott meg, akkor lett adómentes. Ezzel gyakorlatilag a nyugdíj ismét abban a körben van, mint például a gyes vagy az ösztöndíjak. Tehát a puszta létezését természetesen az összes többi jövedelemnagyságnál figyelembe kell venni.
Az üdülési csekk adómentessége. Az üdülési csekk esetében a munkáltató által a munkavállalónak, a munkavállaló közeli hozzátartozójának, illetve a nyugdíjas közeli hozzátartozójának nyújtott juttatás gyakorlatilag változatlan feltételekkel vehető igénybe. Mintegy tárgyi megkötésként jelenik meg az, hogy 2007. január 1-jétől az a juttatási kör, az a juttatás minősül adómentesnek, amely az üdülési szolgáltatáshoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra vonatkozik. Változatlan az is, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak adott üdülésicsekk-juttatás adómentes marad. Tehát itt drámaian szigorúbb szabályok nem következnek be. A jelenlegi szöveg úgy szól, hogy "a kifizető által magánszemélynek juttatott", tehát egy igen széles megfogalmazás, gyakorlatilag messze-messze meghatározó a foglalkoztatottnak, illetve a közeli hozzátartozóknak adott üdülésicsekk-juttatás. Tehát itt érdemi szigorítás nem következik be.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy tudom, hogy Bali Gellért úr a szociális és munkaügyi tárcától itt van tehát, hogy ha érdemi megjegyzése van, akkor kérem, tegye meg.
BALI GELLÉRT (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Érdemi nincs, csak annyit szeretnék mondani, hogy ez a pénzügyi indíttatású törvény a pénzügyi egyensúly javítására irányuló törvény és nem a foglalkoztatási helyzet javítására irányuló törvény. Természetesen az intézkedéseknek vannak - lásd elbocsátások - és lesznek közvetett foglalkoztatási hatásai - lásd járulékemelések munkaadók és munkavállalók körében -, és ezek jelentős vállalatnagyság és regionalitásbeli különbségekként fognak jelentkezni. Mi folyamatosan monitorozni fogjuk ezeknek az intézkedéseknek a foglalkoztatáspolitikai hatását, és vizsgálni fogjuk, hogy a meglévő munkaügyi ellátórendszerünk mennyire képes az ebből adódó foglalkoztatáspolitikai problémák kezelésére. Amennyiben olyan típusú beavatkozások kellenek, amik új típusú eszközöket igényelnek, akkor természetesen az eszközrendszerünket ilyen irányban módosítjuk. De nem mentegetőzni akarok, ahogy az előterjesztő mondta, ez egy olyan salátatörvény, amelynek a foglalkoztatáspolitikai hatásait előre felmérni nagyon nehéz, tehát itt a folyamatos monitoringra helyezném a hangsúlyt, és amennyiben a jelenlegi rendszerünk nem alkalmas a felmerülő problémák kezelésére, akkor természetesen a konzekvenciákat le kell vonni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormányzati oldalon van-e valakinek kérdése vagy megjegyzése? Gúr Nándor képviselő úrnak adok szót.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Mindössze három mondatot szeretnék mondani. Látható, hogy ezek az előterjesztések alapvetően a költségvetési egyensúlyra való törekvést segítik, a másik oldalról pedig a közteherviselés vonatkozásában azt a rendszert próbálják felépíteni, ahol mindenki kiveszi a részét a közteherviseléséből. Ami igazából kérdés, de az egzakt választ szerintem itt a bizottsági ülésen nem lehet megadni, ezt az élet fogja megteremteni, de ez az, hogy azok a típusú beruházási kedvezmények, amelyek átrendezik a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben a feltételrendszert, mármint, hogy nem kell olyan nagyságrendű foglalkoztatási kötelezettségeket vállalni az ilyen beruházások megvalósítása kapcsán, ezek mindenképpen kedvezőek megítélésem szerint és foglalkoztatási aspektusból is könnyíteni tudják a beruházói szándékkal bírók dolgait. Azt gondolom, ez jó, helyénvaló. Mindazok mellett, hogy egyéb intézkedések persze bizonyos értelemben korlátok közé is szoríthatják, adott helyzetben persze ronthatják is a foglalkoztatási helyzetkép átmeneti alakulását.
Azt gondolom tehát, hogy ezek egymás mellett való kezelése elengedhetetlen fontossággal bír. A második vagy harmadik megjegyzésem az, hogy - mint ahogy mondtam - a közteherviselés azért fontos kategória mindannyiunk számára, mert például akkor, amikor a házipénztárakról beszélünk, a házipénztáraknak megítélésem szerint a rendeltetése a készpénzállomány biztosítása és nem az, hogy a magántőke gyarapodása történjen meg ezen keresztül adózatlan formában. Tehát az a fajta logika, ami a papíron meglévő pénznek a megadóztatásáról szól, az ilyen értelemben, ha így van, akkor baj, mert akkor azt támasztja alá, amit én is mondok, és ez egy helytelen úton járás volt. Azt pedig egyetlen egy kormány sem engedheti meg, hogy adózatlan formában források kivételére kerüljön sor.
Összegezve pedig az utolsó mondat az, ami az első volt, azt gondolom, hogy ezek az intézkedések nem másról szólnak, mint a költségvetési egyensúly erősítéséről, kialakításáról, illetve egy arányosabb közteherviselésnek a megteremtéséről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Németh Zsoltnak.
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 16. szakaszában a természetbeni juttatásokról ír. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem: az úthasználatra jogosító bérlet, illetve jegyjuttatás mit fed? Autópálya-matricát vagy a tömegközlekedési bérleteket is? Milyen változás várható a munkába járás területén felhasznált bérleteknél? Tehát a jelenlegi helyzethez képest milyen terhei vannak a munkaadónak, munkavállalónak és ez miképp változik a jogszabály hatályba lépésével? Egyáltalán kiterjed-e erre a területre? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megadom a szót Szatmári úrnak.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez az úthasználatra jogosító jegy-bérlet az autópálya-matrica álneve. Tehát ez egyébként nem változik. Ez a szabály arról szól, hogy ha kifizető juttat magánszemélynek ilyen autópálya-matricát, vélhetően azért, mert hivatali célra a kifizető érdekében gyakran használja a saját gépkocsiját a magánszemély, akkor lehetőség van arra, hogy a hivatal és a magáncélú utak elkülönítésével határozza meg az adóalapot a kifizetés. Ebben az esetben csak a magáncélú használat után keletkezik természetbeni juttatás címén adófizetési kötelezettség. Ha pedig ezt nem választja, akkor a bevételként juttatott autópálya-matricaértéknek az 50 százaléka bevétel. Ez nem új szabály, ez már ez évtől így működik. Itt egy jogtechnikai oka van annak, hogy ezt a szabályt ismételten behozta a javaslat. Ezzel együtt jelenne meg a szövegben az a bizonyos cégtelefon-adóztatás, ennek a pontnak egy másik alpontjaként. Tehát az igazi nóvum ez.
A munkába járás költségtérítésével kapcsolatban a javaslat nem fogalmaz meg szigorítást, tehát a munkába járás költségtérítéseként kifizetett összeg a magánszemélynél nem bevétel, természetesen a munkába járáson változatlanul ugyanazt értjük, amit korábban értettünk. A közigazgatási határon túlról történő munkába járást. Itt, hogy ha a jegynek vagy a bérletnek az árát megtéríti a munkáltató, az nem bevétel a magánszemélynek. Természetesen a munkáltatónál sem keletkezik ezután semmiféle fizetési kötelezettség. Ennek alternatívája a munkahely és lakóhely közötti oda-vissza távolság figyelembevételével a 9 Ft/km költségtérítés fizetése. Természetesen a kétfajta költségtérítés egymás mellett nem futhat, tehát, hogy ha az adott munkába járásra a munkáltatónál a munkavállaló kapott jegy- vagy bérlettérítést, akkor, ha mellette kap 9 Ft/km költségtérítést, az már adóköteles lenne. Tehát ilyen módon nem halmozódhatnak ezek a mentességek.
Nem változik a helyi utazási bérlet juttatására vonatkozó szabályozás sem. Amennyiben a munkáltató adja a munkavállalójának, az változatlanul adómentes, tehát ott sem következik be változás, és erről nem is szól a javaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki kérdéssel vagy megjegyzéssel élni? Tessék parancsolni!
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót. Idáig ez egy megszorító csomag volt, amit ön elmondott, igen kicsi százalékban számíthatunk munkahelyteremtésre. Mivel foglalkoztatási bizottsági ülésen vagyunk, mi az ön szerint, ami a munkahelyek szaporodásához fog vezetni. Mi az, ami segíti ezeket a közép- és kisvállalkozókat, akik a háromnegyedét adják a magyar munkahelyeknek? Alelnök asszony feltette ezt a kérdést, csak ön nem felelt rá. Mi az, ami ebből a megszorító csomagból arra hajt, hogy sok-sok munkahely teremtődjön. Önök ígértek több száz ezer munkahelyet!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom újra a szót, a Pénzügyminisztérium képviselőjének, illetve, ha kíván valaki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselői köréből hozzászólni, természetesen neki is.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Egy dolgot megismételnék, amire már kitértem. A 48 leghátrányosabb kistérség esetén a munkahelyteremtéshez kapcsolódó létszámkedvezmény igen-igen jelentősen enyhült, ami nagy könnyebbséget jelent.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt kell, hogy mondjam, hogy el kell határolnunk élesen a foglalkoztatást elősegítő egyes kormányzati intézkedéseket a költségvetés kérdésétől, illetőleg az államháztartás egyes kérdéseitől. El kell, hogy mondjam és fel kell hívjam rá a figyelmet, hogy az elmúlt évben számtalan olyan intézkedés született meg a kormány részéről, illetőleg a kormány által elfogadott törvényjavaslatokat ezt követően a Magyar Köztársaság Országgyűlése el is fogadta, amelyek olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek a foglalkoztatás elterjesztését és munkahelyek teremtését célozzák.
Ilyen törvény a foglalkoztatás rugalmasságának elősegítéséről szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény, amely a legalább három hónapja munkanélküli személyt foglalkoztató munkáltató számára különböző járulékkedvezményeket biztosít. Ilyenek továbbá azok az intézkedések, amelyek ezen törvény keretein belül elő kívánják segíteni, hogy a közszférán belül is a részmunkaidős foglalkoztatás terjedjen, a munkáltatónak ez irányú kötelezettsége van: közzé kell tennie az adott munkahelyeken, hogy mely munkakörök tekintetében van részmunkaidős foglalkoztatásra lehetőség. Bevezetésre került 2004 év végén a Start-kártya, amellyel a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását kívánja a kormány elősegíteni és előkészítés alatt áll egy olyan jogszabálytervezet, amely a Start-kártya igénybevételének lehetőségét bizonyos életkor felett a munkába visszatérők számára is biztosítani kívánja. Ezen kívül az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályainak a tavalyi módosítása is a foglalkoztatás elősegítését célozza. El kell, hogy mondjam, hogy jelentősen emelkedik az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók száma, hiszen kedvező járulékfizetési feltételekkel van lehetőség arra, hogy azok, akik hosszabb idejű munkaviszonyban nem állnak, de esetenként munkát szívesen vállalnak, foglalkoztathatóak legyenek, bizonyos típusú munkák esetében akár évente 200 napon keresztül. A magánmunkáltatók az ilyen foglalkoztatásra tekintettel személyi jövedelemadó-kedvezményt is igénybe vehetnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Újra Kontur Pál képviselő úrnak adom meg a szót.
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm. Az elmúlt négy év dolgairól beszélt, de volt egy választás, volt egy választási kampány, odáig dübörgött a magyar gazdaság, most pedig egy hónap után tönkrement. Itt van ez a megszorító csomag, ez a "sarc", ami a gazdaság és a munka világának a szereplőit érinti, ezekről legyen szíves beszélni, hogy mitől lesz nekünk munkahelyünk. Munkásoknak, alkalmazottaknak! Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr konkrét, célzott kérdését. Szeretném elmondani azt, hogy itt nekünk már van munkahelyünk, hát önöknek is van, meg a másik oldalon ülőknek is, tehát erre a kérdésre biztos lehet válaszolni, de szeretném kérni, hogy a főosztályvezető-helyettes asszonyon ne verje le azt a politikai vitát egyikünk se, amit egyébként egy választási kampányban folytatunk le. Szeretném azt mondani, hogy ha az említett jogszabályokhoz kapcsolódva van olyan észrevételünk, amely az abban megfogalmazottakkal nem ért egyet vagy pontosítani kívánja vagy helyrehozni, én méltányolom és természetesen szót fogok adni önöknek, kérni szeretném abban a megértésüket, hogy ne itt folytassuk le a kampány további részét, egyébként pedig minden olyan kérdésre, kérem a kormányoldalt, hogy tisztességgel válaszoljon a képviselő úrnak, ami kézzel fogható. A politikát inkább egymás között vitassuk meg.
Nekem volna egy kérdésem. Avasson be legyen szíves, hogy amikor a költségvetési forrásból származó kamattámogatásokról beszélünk és az azután fizetendő járadékról, itt milyen nagyságrendű pénzről van szó. Tehát mennyire releváns ennek a felvetése? A magyarországi hitelintézeteknél képződnek-e olyan extra jövedelmek, amelyek egyébként alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy egy egyensúly megteremtésénél ez egy forrás legyen?
Szeretném megkérdezni a képviselőtársaimat, hogy van-e még, aki tervezi, hogy hozzászól. Alelnök asszony, Nagy képviselő úr és még egyszer Gúr képviselő úr. Köszönöm szépen.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Természetesen ez egy releváns nagyságrendű bevételt jelent, tehát itt az előzetes számítások szerint mintegy 20-25 milliárd forintról van szó.
ELNÖK: Kérem szépen a kormányoldalt, hogy ha van érdemi válaszuk a Kontur képviselő úr által felvetettekre, akkor ezt tegyék meg. Legyen szíves még egyszer rákérdezni.
KONTUR PÁL (Fidesz): Mi az, ami ebben a csomagban azt segíti elő, hogy sok-sok munkásnak és alkalmazottnak munkahelye teremtődjön? Mi az, ami elősegíti? Hogy mi volt az előző négy évben, azt tudjuk. Most mi lesz? Ez a null kilométer.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én úgy látom, hogy a kormányzat jelenlévő szakemberei nem kívánnak erre reagálni. Ez egy levegőben maradt kérdés, azt hiszem, hogy alkalmas lesz arra, hogy utána majd hosszasan mi magunk erről egy polémiát lefolytassunk. Ha megengedi képviselő úr, ne tegye fel még egyszer ugyanezt a kérdést, szerintem lépjünk tovább ebben a dologban. Én úgy vélem, hogy Gúr képviselő úr, Nagy képviselő úr és a végén Bernáth képviselő asszony kíván élni a kérdezés jogával. Szeretném, ha hozzájárulnának, hogy ezt a három megszólalást egybevegyük. (Nincs ellenvetés.)
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Kontur képviselőtársam kérdezett, válasz nélkül maradt, én annyiban szeretnék az ő kérdéséhez hozzáillesztetten véleményt formálni, nyilván nem választ adni, hogy ezek a törvények, ez a törvénycsomag, ami előttünk van, alapvetően nem a foglalkoztatás bővítését szolgáló törvénycsomag, hanem a költségvetés egyensúlyát szolgáló törvénycsomag. Persze vannak olyan elemei, amelyek meggyőződésem szerint segíthetnek abban, hogy foglalkoztatásbővülési folyamatok is bekövetkezzenek. Legkiváltképp, amit már említettem, a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérséget érintő beruházási kedvezmények kapcsán a foglalkoztatási kompetenciáknak a minimalizálása, amely könnyített feltételeket jelent a vállalkozóknak a beruházások létrehívásán, de mégis hoz magával új foglalkoztatási lehetőségeket. Ez önmagában nem oldja meg azt a kérdést, ami előttünk áll a foglalkoztatás vonatkozásában, ezzel egyetértünk. A kérdésre a válasz az igazából, hogy először a költségvetés egyensúlyát kell megteremteni, a költségvetés egyensúlyán keresztül pedig egy működő gazdaság mellett, amely ma Magyarországon adott, amellett a költségvetési egyensúly fennállását követően a foglalkoztatás mértékadó bővítéséről lehet számot adni. Azt hiszem, hogy az első két esztendő most a választásokat követően sokkal inkább a stabilizálásról szól a foglalkoztatás vonatkozásában és a 2008-10 közötti időszak szólhat a foglalkoztatás bővítéséről. Én személy szerint így látom. Köszönöm szépen.
NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Először is szeretném összefoglalni a magunk számára az elhangzottakat. Először is elhangzott az, hogy el kell határolni a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket a költségvetési egyensúly megteremtésére irányuló intézkedésektől. Elhangzott az a válasz is, hogy ez az elhatárolás megtörtént, végül is azt a választ kaptuk, hogy a hatásai nem becsülhetők fel az intézkedéscsomagnak, ugyanakkor majd menet közben monitorozással megpróbálnak beavatkozni abban az esetben, ha kedvezőtlen irányba mennek a dolgok. Én azt gondolom, hogy ennek elég jelentős kockázata van, mert arról is beszélt a válaszadó, hogy elbocsátások várhatóak a járulék- és adóemelések következtében. Ugyanakkor a pénzügyi oldalnak szeretnék feltenni egy kérdést, hogy történtek-e egyébként felmérések arra vonatkozóan, hogy a vállalkozók fizetőképessége hogyan alakul ezeknek az intézkedéseknek a hatására, hiszen valószínűleg a költségvetési egyensúly megteremtése az arányosabb közteherviselésnek egy fontos része lehet, és ugyanakkor hatással lehet a foglalkoztatásra is, és a foglalkoztatás meg, úgy gondolom, hogy hatással lesz a működőképes gazdaságnak a jelenlegi szinten való fenntartására is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony hozzászólásával zárjuk ezt a kört.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Néhány megjegyzést szeretnék tenni és kérdezni is szeretnék. A megjegyzésem a következő: szolidaritási adó címen kerülne bevezetésre a társasági adó növekedése, illetve a személyi jövedelemadónak az emelése. És ehhez még hozzátenném a kamattámogatás utáni járuléknak az ügyét is. És erre majd választ is kérek. A kérdésem az, miért nem a társasági adótörvény módosul, miért nem a személyi jövedelemadó-törvény módosul, hiszen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a társasági adó 4 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó 36 százalékról 40 százalékra emelkedik.
A kamattámogatásra is kérdeznék. Ugye 20 százalékot visszafizet a bank a támogatott hitelek után, miért nem egyszerűbb megoldás az, hogy ennyivel kevesebb támogatást fizet ki az állami költségvetés, akkor eleve nem utazik a pénz. Nem a bankoknál landol ez az összeg, nem a bankok használják fel, hanem eleve ott marad az államkincstárban.
A házipénztáradóra visszatérve, Gúr Nándor képviselő úr megjegyzésére annyit reagálnék, hogy a kormány vélelmezi úgy, hogy ott van a pénz és nem adóztak utána, illetve kivett a vállalkozó anélkül, hogy az éppen aktuális osztalékadót megfizette volna. Ez vagy így van vagy nem így van. Vannak veszteséges vállalkozások is, mint tudjuk. Kérdezem, hogy ilyen esetben például ez a házipénztáradó hogyan fog működni. Ez az egyik kérdésem ezzel kapcsolatban. A másik pedig, hogy ha ezt folyamatosan fizetni kell, legalábbis a költségvetés jelen állapotában úgy tűnik, hogy ez nem egyszeri elképzelés, hanem hosszú távon így marad, akkor a felhalmozódott pénztári egyenleg után minden évben újra meg újra fizet, ha valaki nem használta fel a házipénztárban meglévő készletet. Ha bennragadt a pénztárban, akkor ez azt jelenti, hogy minden évben újra meg újra az adó alapját fogja ez képezni? Annyit még hadd jegyezzek meg, hogy ez ideológia, hogy a készpénzforgalmat akarják ezzel mérsékelni vagy csökkenteni. Hát már rég nem erről szól a történet.
Ez EVA-val kapcsolatban kérdezem, hogy én, amikor utoljára megnéztem a benyújtott törvényjavaslatot, ott az EVA mértéke ki volt pontozva, azóta már bekerült a végleges szám?
Még egy megjegyzést szeretnék tenni. Már elhangzott a bizottság tagjai részéről is az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a munkáltató által történő befizetés. Ennek a mértékét nem értem. Mi a célja annak vagy mire jó az, hogy ennek a mértékét most csökkentik. Már a járulékmentesen befizethető részét, hiszen mást sem hallunk folyamatosan, mint azt, hogy a nyugdíjalap az összeomlás szélén van, és csak úgy lehet a nyugdíjakat kifizetni, hogy ha ezeket a lépéseket megteszik. Akkor most mi jó van abban, hogy a járulékmentesen adható befizetést csökkentik? Most ettől jobb lesz a nyugdíjalap helyzete? Vagy milyen csoda fog történni ez ügyben?
Ki sem tértünk arra, hogy mi lesz a gépjárműadóval, ez hogyan fog hatni majd esetleg az önkormányzatok helyzetére, stb., de nyilván a parlamentben még lesz alkalmunk hosszabban kifejteni és olyan kérdésekre is rátérni, amelyeket most nem érintettünk. Számunkra ez a csomag egyáltalán nem jelzi azt, hogy azoknak a helyzete javulni fog, akik ma munka nélkül vannak, illetve, hogy a munkaadók olyan helyzetbe kerülnek, hogy a munkahelyteremtést ösztönözni fogják. Ezért ez a benyújtott törvényjavaslat-csomag a Fidesz véleménye szerint nem elfogadható. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a főosztályvezető-helyettes urat, hogy röviden reagáljon, majd döntünk az általános vitára alkalmasságról.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Való igaz, hogy bizonyos kodifikációs, technikai megoldásokkal a különadót akár a társasági adó részévé is lehetett volna tenni, akár a személyi jövedelemadó részévé is lehetett volna tenni. Ez önmagában ebből a szempontból egy kodifikációs technikai megoldásként működik.
A házipénztáradóval az alelnök asszony azt kérdezte, hogy mi van a veszteséges vállalkozásokkal. Nem igazán merül fel az, hogy forma szerint a hosszú-hosszú éveken keresztül ki nem fizetett osztalékból képződne a forrásoldalon az az eredménytartalék, amelynek elvileg ott kellene lennie a házipénztárban. Egyébként a készpénzállománynak a kívánatos szintre való csökkentése, amennyiben valóban ez a pénz valóban megvan, viszonylag egyszerűen megoldható, hiszen egész egyszerűen a házipénztárból át kell tenni a bankszámlára, és akkor ez az állomány már lecsökkent. Azonban megfogalmazható az a feltevés is, hogy valóban nincs meg ennek a pénznek egy része, gyakorlatilag adózatlanul nincs meg, és ezért van az a lehetőség egyszeriként, hogy az ilyen módon a forrásoldalról eredménytartalékkal fedezhető állománycsökkenésnél egy kedvezményes adózással történjék meg ennek az állománynak a lecsökkentése.
Egyébként az valóban úgy van, hogy ha ez nem történik meg, és az indokolt szint fölött van a készpénzállomány, akkor bizony-bizony, ameddig az az adónem létezik, újra és újra, évről évre ezt meg kellene fizetni. Tehát jó oka van arra az adott társas vállalkozásnak, hogy egyrészt éljen ezzel az egyszeri felajánlott lehetőséggel, másrészt pedig, amennyiben valóban ez a pénz létezik, csak eddig a házipénztárban hevert ahelyett, hogy bankszámlára került volna, bankszámlára kerüljön, és akkor ilyen módon természetesen adófizetési kötelezettség nem merül fel.
Az EVA százaléka 25 százalék. Az önkéntes biztosítópénztári hozzájárulás csökkentésével a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás körébe tartozó juttatásról van szó, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennél többet nem adhat a munkáltató. Adhat, de ebben az esetben ez úgy viselkedik, mintha bért adott volna. Ez havi 13 ezer forint juttatásnak az adómentességét jelenti. Ez a korlátozás valóban az adómentesen adható béren kívüli juttatások keretek közé szorítását célozza. Olyan szempontból közvetlen kapcsolatban nincs a járulékbevételekkel, hogy azt lehetne mondani, hogy ez direktben hatna. Feltételezem, de nem megengedve, hogy változatlanul marad a havi hozzájárulásként kifizetett összeg azzal, hogy azt kifizetnék, nyilván több járulékbevétel keletkezne, de vélhetően erre reagálnak az érintett foglalkoztatók. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Nagy István: Nem kaptam választ arra, hogy készült-e felmérés.)
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ha jól sejtem, olyan jellegű kérdéssel találkozom, hogy valamennyire képesek ezt megfizetni az adott vállalkozások. Én ilyenről nem tudok, hogy ez különösebben vita tárgyát képezte volna. Ezek fizetési kötelezettségek lesznek, amelyeket éppúgy meg kell fizetni, mint az egyéb fizetési kötelezettségeket is. Természetesen, hogy ebből mennyi hárul közvetlenül a lakosságra, illetve a vállalkozásokra, ilyen számaink évenkénti bontásban vannak, ezeket a képviselő úrnak el tudom mondani. A lakosságot a 2006-os intézkedésekből mintegy 109 milliárd érinti, a vállalkozásokat 69 milliárd, a lakosságot a 2007-es intézkedésekből 396 milliárd, a vállalkozásokat 331 milliárd forint érinti, ezek pénzforgalmi szemléletben lévő összegeket jelentenek. Ilyen típusú számaink természetesen vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következőt javaslom: a bizottság kollégái, szakértője ki fog osztani egy olyan átfogó programot, amely az Új egyensúlyhoz kapcsolódóan bevételek, tervezett lépések és minden egyebet tartalmaz. Ezt a képviselő uraknak és a képviselő hölgynek át fogjuk adni. Anélkül, hogy ismerném Nagy István képviselő úr kezdeményezését, szeretném azt mondani, hogy természetesen a képviselők tehetnek határozati javaslatokat, azt szeretném kérni, hogy írásban megfogalmazva a következő bizottsági ülésre hozza magával, és akkor nyilvánvalóan érdemben fogunk ezzel foglalkozni. Szóban most nehéz lenne erről kialakítani egy álláspontot.
Most viszont egyenként az általános vitára alkalmasságról fogunk szavazni. Az első az államháztartás egyensúlyát javító külön adóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járulékról szóló törvényjavaslat T/229-es számon. Aki általános vitára alkalmasnak találja, kérem tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodott? (Szavazás.) Ilyen nem volt.
Megyünk a második döntésünkre: a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat T/230-as szám alatt. Aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Kilenc.
A harmadiknál az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/231-es szám alatt. Aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc nem. Köszönöm szépen.
Ennek a három törvényjavaslatnak az általános vitája ma este körülbelül 20 óra 45 perckor lesz, ezért szóbeli részvétele lesz a bizottságnak. A többségi és a kisebbségi álláspontot is van módunk képviselni. Ki fog szólni a kormányoldalról? Gúr Nándor. A kisebbségi véleményt ki mondja el? Bernáth Ildikó. Köszönöm szépen. A jegyzőkönyvet minél gyorsabban biztosítjuk nekik. Köszönöm a kormányzat képviselőinek a közreműködését.
Továbblépünk, az eredeti negyedik, mostani második napirendi pontunkhoz készülnénk. Szintén általános vitára alkalmasság tekintetében tárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a T/232. szám alatt fut. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőit. Megadom a szót önöknek. Kérem, hogy röviden tegyék meg a szóbeli kiegészítést.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A jelen törvényjavaslat a 2006. évi költségvetési törvényt hat ponton módosítja. A módosításokra azért került sor, mert olyan előirányzatokat érint, olyan előirányzatokat kell megváltoztatni, melyhez feltétlenül az Országgyűlés döntésére van szükség. Tehát ez a módosítás nem érinti a államháztartási egyensúly intézkedéseit, és ez a módosítás nem az államháztartásról szóló törvény 41. § (1) bekezdésében előírtak miatt kerül sorra. A módosítás azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési törvény néhány szakasza az új feltételeknek megfelelően módosításra kerüljön.
Így tehát a költségvetési törvényjavaslat a 2006. évi költségvetési törvényt új 32/A §-sal egészíti ki: ez az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben szereplő határidők ismételt megnyitása szerint a 2006. április 1-je és augusztus 1-je között nyújtott kérelmek kárpótlási összegének a fedezetét biztosítja.
A 47. §-t módosítja a javaslat, ez a bevételbeszedő szervezetek érdekeltségi rendszerére vonatkozik. Ezek a szervezetek, tehát az APEH és a VPOP teljesítményének növekedésével összefüggésben dologi és felhalmozási többletköltségek merültek fel, és az ehhez szükséges fedezet biztosítására többletbevételekből kerülhet sor.
Továbbá a korábbi évek tapasztalatai alapján a teljesülési határidő december 28-ára módosult, ez tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a dolgozók érdekeltsége az év végéig fennmaradjon. A javaslat új 48/A §-sal egészíti ki a 2006. évi törvényt, ez alapján a munkaügyi felügyelők ellenőrzési tevékenységének megerősítéséhez szükséges többletforrásokat biztosítja.
A 82. § módosítása a nyugdíjbiztosítási alapot érinti, a nyugdíjbiztosítási alap méltányossági alapú nyugdíjemelése előirányzat keretösszeggel 100 millió forint megemelését rendezi a javaslat, tehát itt 600 millió forintról 700 millió forintra nő a méltányossági alapú nyugdíjemelési előirányzatú keretösszeg.
A törvény módosítása nyomán a Nemzeti Autópálya ZRt. adósságainak átvállalása a továbbiakban már csak lehetőség, nem pedig kötelezettség.
Az utolsó módosítás a 14. számú mellékletet módosítja, ez az ÁPV ZRt. kiadási előirányzatának megemelésére vonatkozik. Ennek a módosításnak az a célja, hogy lehetőséget teremtsen az állam vállalkozói vagyonkörének bővítésére. Köszönöm szépen és kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát szíveskedjen támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem, hogy ki kíván kérdéssel, megjegyzéssel élni. Bernáth Ildikó képviselő asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. A nyugdíjbiztosítási alaphoz kapcsolódóan méltányossági nyugdíjemelést említ a törvényjavaslat. Nagy számú kérelmek érkeznek, ez pontosan mit jelent. Ez most nagyságrendben, ötezer, tízezer, 200 ezer? Mert mennyi az annyi?
A másik pedig, ha valóban ilyen nagy számú kérelem érkezik, mint ahogy a törvényjavaslat indoklásában erre hivatkoznak, akkor végeztek-e arra vonatkozóan számításokat, hogy egy differenciált nyugdíjemelés megoldhatná-e ezt a problémát? Mert nyilván azok folyamodnak kérelemmel a nyugdíjemelésükért, akiknek a legalacsonyabb a nyugdíja. Illetve olyan javaslat is volt emlékezetem szerint a választási ígéretek között, hogy azoknak a nyugdíját, akik '90 előtt mentek el nyugdíjba és emiatt nagyon alacsony a nyugdíjuk, azoknak a nyugdíját rendezni fogja a kormány. Ezzel kapcsolatban vannak-e előkészületek?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék, parancsolni.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Annyit szeretnék jelezni a tisztelt bizottság felé, hogy jelenleg nem állnak itt adatok rendelkezésünkre, de a Pénzügyminisztérium illetékes főosztálya, ha lehetséges, írásban meg fogja válaszolni a képviselő asszony azon kérdését, hogy hány darab kérelmet érint ez a javaslat.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Körülbelül mikorra várható?
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Szerintem rövid időn belül, rögtön tolmácsoljuk, szerintem ma vagy holnap.
ELNÖK: Segítek annyiban, hogy ennek az általános vitája a jövő héten lesz, tehát ha a héten önök tudnak válaszolni, az alelnök asszonynak vélhetően megfelelő lesz. Köszönöm szépen. A másik kérdésére is kérjük a választ.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Megismétlem: vannak-e előkészületek atekintetben, hogy a '90 előtt nyugdíjba menteknek a nyugdíját rendezni kívánja a kormány, magyarul fel akarja emelni egy elfogadható szintre. Van-e már ezzel kapcsolatban bármilyen szakmai előkészítés, tárgyalás, felmérés, bármi? Hogy hány embert érint, milyen összegű lenne ez, mi lenne az az elfogadható szint, amire ezeket a nyugdíjakat fel kellene emelni?
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Erre is, ha lehetséges, írásban válaszolnánk.
ELNÖK: Éreztem én ezt, javasolni akartam, hogy csapjuk hozzá ezt is az előző írásos anyaghoz és akkor korrekt, átfogó választ tudnak adni.
Szeretném megkérdezni, hogy ki szeretne még hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Akkor szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Öten. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Négyen. Előadókat kell itt is állítanunk, írásban fogjuk a bizottság ajánlását megtenni. A jövő héten lesz plenáris vitán ez a téma, az előadók személyére később visszatérünk.
A következő napirendi pontunk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/233. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megadom a szót önöknek.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A most benyújtott törvénymódosítások célja, hogy az államháztartási reform keretében a közpénzek felhasználása átláthatóbb és hatékonyabb legyen. Így ez a törvényjavaslat két részből áll, az első része önálló rendelkezéseket fogalmaz meg, a további részei pedig az állam gazdálkodásával összefüggő törvények módosítását foglalja magában. Az első önálló részről annyit mondanék el, hogy ez a rész 2007. december 31-i hatállyal megszünteti a közalapítványt, mint szervezettípust. A megszüntetésre tulajdonképpen azért kerül sor, mert ezek a közalapítványok, illetve a közalapítványoknak a túlnyomó többsége csak a nevében alapítvány, tulajdonképpen ezek az alapítványok minden évben költségvetési támogatást, előirányzatokat kapnak. Így az államháztartásból való támogatásuk helyett egy speciális fejezeti kezelésű előirányzatként megoldható lenne a probléma kezelése. Ezzel összefüggésben így tehát az államháztartásról szóló törvény bevezeti a támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat intézményét. Tulajdonképpen ez a támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat teljes mértékben képes helyettesíteni a közalapítvány intézményét. Továbbá megemlíteném, hogy az államháztartásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a civil szféra szakértői is részt vehessenek a döntés-előkészítésben, tehát ez még egy új elem az államháztartási törvény módosítása során.
Továbbá az államháztartásról szóló törvény módosításával megteremtődik az összhang a privatizációs törvény tekintetében is, mert az ÁPV ZRt. ezen túl a magyar államkincstárban vezeti a számláját. Meg kell említenem egy nagyon fontos fiskális szabályt, ami megfogalmazásra került. Tehát ezentúl a szakminisztereknek a kormány részére negyedévenként jelentést kell készíteniük a tárcájuk költségvetési helyzetéről, illetve javaslatot kell tenniük az éves várható alakulásról. Az államháztartási törvénynek tulajdonképpen a legjelentősebb módosítása az utóbbi.
A további törvénymódosítások közül kiemelném a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, tulajdonképpen ennek a törvénynek a módosítására az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban kerül sor egyrészt, másrészt a módosítás alapján lehetőség teremtődik arra is, hogy az állami felsőoktatási intézmények is alapíthatnak gazdálkodó szervezeteket, illetve ilyen szervezetekben szerezhetnek részesedést.
A koncessziós törvény módosítására a privatizációs törvénnyel összefüggésben van szükség, tulajdonképpen ezáltal a többségi állami tulajdonú társaságok a koncessziós törvény értelmében pályáztatás nélkül is végezhetnek koncessziós tevékenységet.
Kiemelném még a privatizációs törvény módosítását. Több okból került erre sor, egyrészt itt az Állami Autópálya ZRt. részleges privatizációját teszi lehetővé azáltal, hogy a törvényben előírt minimális állami tulajdoni hányad 100 százalékról 21+1 szavazatra csökken a módosítás értelmében. És ahogy az Áht. módosításában is említettem, itt is átvezetésre került, hogy az ÁPV ZRt.-t a hozzárendelt vagyonának, illetve a privatizációs tartalékának a számláját a magyar államkincstárban vezeti, tehát korábban a jegybankban történt a számlavezetés.
Az MNB törvény módosításának a célja a vállalkozói banki feladatok kialakítása, tulajdonképpen a vállalkozások hitelhez jutásának a segítése, illetve a hazai és az európai közösségi források felhasználásának az elősegítése. Köszönöm szépen a figyelmet és még egy rövid időre átadnám a szót a kollégámnak, aki a bizottság feladatkörébe tartozó, rendezett munkaügyi kapcsolatokról ad tájékoztatást.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. 2005 végén került sor az államháztartási törvény módosítására, melynek értelmében január 1-je óta csak olyan vállalkozó, illetve pályázó kaphat állami forrásból támogatást, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az, hogy egy vállalkozásnak rendezett a munkaügyi kapcsolata, abból derül ki, hogy két eljáró hatóság, az OMMF, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság igazolást állít ki erről. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján készült a módosító javaslat, amelynek lényege, hogy a jövőben egyszerűsödjön az adminisztráció, mind a vállalkozások tekintetében, mind a közigazgatás tekintetében. És nem kell ezt a papíralapú procedúrát a jövőben lefolytatni, hanem, ha jogerős határozatok keletkeznek arról, hogy megsértették a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló rendelkezéseket, akkor ezen jogsértők felkerülnek a két érintett hatóság honlapjára, amely a nyilvánosság nyomását is erősíti ezen a területen. Kérjük, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát állapítsa meg a bizottság. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nekem alelnök asszony jelezte, hogy kérdéssel kíván élni, neki adnám meg a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. A törvényjavaslat 1. szakasz (3) bekezdésével kapcsolatban van kérdésem. A Ptk. 74/A szakasz (1) bekezdése, illetve 74/G szakasz (9) bekezdése mit takar? A kérdésem arra vonatkozik, hogy mi az az ok, ami lehetővé teszi, hogy működjön vagy ne működjön a közalapítvány. Nem ismerem a Ptk. ide vonatkozó részeit.
A másik kérdésem a privatizációs törvény módosításához kapcsolódik. Az általános indoklásból az derül ki, hogy az Állami Autópálya-kezelő ZRt.-ben az állami tulajdon a jelenlegi 100 százalékról 25+1 százalék csökken. (Szatmári Edina (PM): Igen.) Ez rövid válasz volt, köszönöm.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Itt az 1. § (3) bekezdésénél olyan közalapítványokról van szó, amelyeket törvény, nemzetközi szerződés vagy az Országgyűlés alapított. Ezek mindaddig működhetnek, ameddig a Ptk.-ban meghatározott megszűnési okok be nem következnek. Tehát ezek is egy átmeneti szabálynak tudhatók be. A törvény hivatkozik a 74/G szakasz (9) bekezdésére, itt arról szól a Ptk., hogy a bíróság tulajdonképpen az alapító kérelmére nem peres eljárásban szünteti meg a közalapítványt, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt. Tehát ezeket a szakaszokat továbbra is fenntartja a törvényjavaslat, tehát ezek a megszűnési okok a Ptk.-ban fennállnak. Tehát ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, ez a Ptk.-ban felsorolt ok.
A második a 74/E szakasz, ez arról rendelkezik, hogy a bíróság akkor törli a nyilvántartásból az alapítványt, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult vagy az idő eltelt, illetve a feltétel bekövetkezett. Ennyi van a 74. § (1) bekezdésben.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a választ. Akkor kizárólag erre a paragrafusra szorítkozva, amikor mondjuk az Országgyűlés hoz létre egy közalapítványt, akkor ez azt jelenti, hogy ha az Országgyűlés mindenkori többsége úgy dönt, hogy egy korábban létrehozott közalapítványt meg akar szüntetni, akkor gyakorlatilag egy parlamenti döntéssel valósulhat ez meg az egyik Ptk.-szabály szerint, ha jól értettem az ön válaszát. Mert azt mondta, hogy az alapító kérelmére, nem peres eljárásban szünteti meg a bíróság a közalapítványt, amelyet mondjuk az Országgyűlés hozott létre. Tehát ez azt jelenti, hogy a mindenkori parlamenti többség hozhat egy olyan döntést, hogy egy korábban létrehozott közalapítványt megszüntet. Ez azt jelenti?
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): A módosítás nem érinti a Ptk.-nak a jelenlegi szabályát. Ez csak arra vonatkozott, hogy mindaddig működhetnek, ameddig a Ptk.-ban szabályozottak fennállnak. Tulajdonképpen az alapító nem peres eljárásban megszüntetheti ezen kívül is.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): És már csak egy kérdésem lenne, ha tudnak rá válaszolni: hány ilyen közalapítvány van, amelyet az Országgyűlés hozott létre 1990 óta?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Kettőről biztosan tudunk, ez a Rádió és a Televízió kapcsán létrejött közalapítvány. És gondolom, hogy ezeknek a megszüntetése sem olyan egyszerű, lehet, hogy kétharmados többséget igényel.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): És az Illyés Gyula Közalapítvány?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Szerintem azt a kormány hozta létre saját hatáskörében vagy a minisztérium, és így más elbírálás alá esik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Komoly és konkrét kérdések voltak. Szeretném megkérdezni, hogy ki szeretne még kérdezni. Kiss Ferenc.
KISS FERENC (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nagyon rövid kérdésem lenne: a közalapítvány megszüntetése esetén a privatizációs törvény mellékletében szereplő Országos Foglalkoztatási Közalapítványra is vonatkozik-e ez? Illetve a privatizációs törvény melléklete csak a módosításokat jelenti, a korábbiakat nem változtatja meg? A másik, amivel tényleg egyetértek, ez a koncessziós jog és a tulajdonosi jogok összevonása a privatizáció vonatkozásában. Ez rendeződni látszik az előterjesztés alapján. Köszönöm.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, a válasz az utolsó kérdésére. Illetve az OFA kapcsán csak elnevezésbeli változások vannak, az OFA-hoz tartozó hat cégnek a cégbírósági irataiban történt névváltozás és ezeknek az átvezetése történik itt meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen a választ. Döntsünk az általános vitára alkalmasság kérdésében. Aki támogatja az általános vitára alkalmasságot, az kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Tíz igen. A tartózkodókat kérdezem. (Szavazás.) Nincs ilyen. Aki nem tartja alkalmasnak általános vitára? (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen. Alelnök asszonnyal konzultálva ugyancsak péntekig kérjük az oldalakat, hogy nevezzék meg az előadókat.
Még szeretnék néhány szót szólni az egyebek kapcsán. Véget ért a bizottság költözködése, ahogy látják, itt lesz a tárgyalónk, illetve itt fog a titkárság dolgozni.
A második dolog, hogy a munkarendünket a kormány jogalkotási programjától és az Országgyűlés plenáris üléseinek a tervezésétől tesszük függővé. Ma fog dönteni a parlament a bizottsági tagok és tisztségviselők ügyében, tehát vélhetőleg a mai napon kiegészül a bizottság tisztségviselői köre, azt követően én a bizottság alelnökeivel leülnék és végiggondoljuk a munkarendünket és kezdeményezésekkel fogunk élni.
Alelnök asszonnyal konzultálva most úgy látjuk, hogy a jövő hét hétfőre tennénk újra bizottsági ülést 9 óra 30 perces kezdéssel. Kérem a képviselőket, hogy ebben legyenek méltányosak, mert ebben nagy küzdelmet folytatunk a Házbizottsággal, hogy ezt a hétfői ülésezési rendet meg tudjuk tartani.
Köszönöm a közreműködésüket, jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 14 perc)
|
|
Simon Gábor (MSZP) |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia