FMB-8/2006.
(FMB-8/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2006. október 16-án, hétfőn 09.30 órakor
a Képviselő Irodaház 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az Állami Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3. szám) (Általános vita) *
A Prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/968. szám) (Általános vita) *
1. a) Az Állami Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/1010. szám) (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) (Általános vita)
2. A Prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/968. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyebek
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Gúr Nándor alelnök (MSZP)
Dr. Bóth János (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Németh Zsolt (Vas megye) (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Vojnik Mária (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Simon Gábornak (MSZP)
Kontur Pál (Fidesz) dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Nagy István (Fidesz) Czomba Sándornak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) Németh Zsoltnak (Vas megye) (Fidesz)
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Somodi Istvánné főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 30 perc)
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szeretettel köszöntöm kedves meghívott vendégeinket. Külön nagy tisztelettel köszöntöm Kovács Árpád urat, az Állami Számvevőszék elnökét. Elnök úr! Igyekszünk pontosan kezdeni, hiszen a számok világában a precízség mindennél többet ér, úgyhogy én szeretném a képviselőtársaimmal viszonylag gyorsan az ülés elindításához szükséges formalitásokat megtenni. A jelenlévő képviselők alapján úgy ítélem meg, hogy a bizottság határozatképes. Mind a kormányzati oldal a többséget képes biztosítani, az ellenzéki oldal pedig aktív részvételével a sikeres napirendi megtárgyalásokat. A napirendi javaslatot előzetesen kiküldtük, kérdezem, hogy ki ért egyet ezzel a javaslattal. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Javaslom, hogy a megszokottaknak megfelelően haladjunk, tehát azonos időtartamban felváltva kerül sor a kérdésekre, illetve a véleményekre. Megadom a szót Kovács Árpád elnök úrnak.
Az Állami Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3. szám) (Általános vita)
KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt szeretném a bizottságnak tisztelettel jelenteni, hogy kollégáim is jelen vannak, úgyhogy ha az én időm lejár egy másik program miatt és a vita tovább folytatódik, akkor tisztelettel ők válaszolnának a kérdésekre. Megpróbálok célratörő lenni, nem visszaismételni a 2005. évi tevékenységről szóló beszámoló főbb gondolatait.
A helyzetem annyival is könnyebb, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága benyújtotta a vonatkozó parlamenti határozatot, amely négy tételben foglal állást az Állami Számvevőszék munkáját illetően. Az Állami Számvevőszék tevékenységéről szóló beszámolót e határozati javaslat elfogadni tervezi. Hozzá kell tenni, hogy az Állami Számvevőszéknek a saját pénzügyi gazdálkodását, ami mintegy nyolcmilliárd forintos nagyságrend és ha minden igaz, akkor nominálisan csak szerény mértékben fog csökkenni az elkövetkezendő időszakban, bár mi is jelentős megtakarításokat próbálunk tenni. Két könyvvizsgáló hitelesítette és elfogadta. A második gondolat, amit szeretnék jelezni, hogy teljesítettük az általunk vállalt körben a költségvetési beszámolók és elszámolások megbízhatóságát minősítő zárszámadási ellenőrzéseket. Ennek azért van jelentősége, mert az Országgyűlés több határozatban ebben állást foglalt. A Gazdasági Minisztérium, a Technikai És Szellemi Innovációs Támogatásokat Fejlesztő Hivatal és egy családügyi területnek az elszámolását az Állami Számvevőszék nem tudta elfogadni. A pénzügyminiszter úrral abban maradtunk, hogy továbbhalad ez a munka abban a körben is, ami a minisztériumoknak a világát jelenti. Nevezetesen az Állami Számvevőszék vállalni szervezi néhány meghatározó egyetem, a teljes pénzügyi adóigazgatási apparátus gazdálkodásának a minősítő ellenőrzését, de a jelentősége ennek abban van, hogy nem hibalista kerül a tisztelt költségvetési bizottság és a parlamenti bizottságok elé, hanem egész egyszerűen egy igen-nem kérdésre adott válasz, hogy a beszámoló megbízható és valós képet tükröz-e vagy sem. És az állami fegyelemnek az alakulását tekintve úgy látjuk, mivel ezeken a területeken elég kicsi a változás, hogy erre a módszerre szükség van, és hát megpróbáljuk ezt kiterjeszteni az egyetemek, központi intézmények és mások világára is, és lefedni 90 százalékos mértékig az államháztartásnak ezt a körét, és az Országgyűlésnek mint tulajdonosnak, legfőbb szuverénnek azt a lehetőséget megadni, hogy a mérleget ilyen szempontból el tudja-e fogadni vagy sem.
Hasonlóan megvalósult a jelentős pénzösszeggel gazdálkodó és vagyonnal rendelkező önkormányzatok átfogó ellenőrzése. Minden önkormányzatnál járt az Állami Számvevőszék az elmúlt négy évben és azoknál a nagy önkormányzatoknál - ez 64 önkormányzat -, ahol jelentős a vagyon, ott az Állami Számvevőszék a parlamentnek is beszámol a tapasztalatokról. Szeretném jelenteni és ez a Foglalkoztatási bizottság hatáskörét is érinti, hogy területi szervezetrendszerünk van. Ez a területi szervezetrendszer bár minden megyében települ, ez a település nem jelenti azt, hogy megyei önállósággal rendelkeznének, az Állami Számvevőszék, ha úgy tetszik, végig az országot egy régiónak tekintve központilag vezényelte a területi apparátusát, tehát ott bármiféle közigazgatási átszervezés következik be, mi a közigazgatási átszervezést abban a menetrendben tudjuk követni, amennyiben ez manifesztált törvényen belüli átszervezés. De önmagában nincs szándékunk a most, a különböző regionális hivatali telepítésekkel kapcsolatos átszervezésekből bármi olyan következtetést levonni, hogy nekünk a hivatali apparátusunkat más rendszerbe kellene rakni. Hozzá kell tenni, hogy ezek az átszervezések elképesztően drága költségek, hiszen újra kell szervezni, egy helyen el kell bocsátani embert, másikra fel kéne venni, tehát terveink szerint ez a 200 fő körüli területi apparátus, ami Budapesten és 19 megyében van, ez marad budapesti vezényléssel. Meg van oldva, hogy a levelezés, a hatáskörök hogy alakulnak.
Az Állami Számvevőszék benyújtotta önöknek a stratégiai elképzelését az elkövetkező évekre, ami négy nagy blokkból áll. A közigazgatás korszerűsítésének a segítése, befejezése a minőségi véleményeknek a zárszámadásnál, a költségvetés ellenőrzés fejlesztése és egy új dolog, amivel önök most találkoztak először, az EU-forrásokból származó pénzeknek a hasznosításáról szóló, egyébként egy holland mintát követő trendriportnak a benyújtása. Volt egy olyan pontja is a határozatnak, amit a magunk részéről fontosnak tartottunk, hogy szerepeljen, végrehajtottuk az Országgyűlés döntésének megfelelően az adatok vizsgálatát, tehát befejeztük és mintegy 1,3-1,6 milliárd forint lesz az a pénzösszeg, amit a költségvetésben mi javasoltunk a Pénzügyminisztérium közreműködésével módosító javaslatok formájában benyújtani. A módosító javaslatokat még a 30-ai benyújtás előtt biztosítani tudjuk.
Összességében tehát mi a mi kapacitásunk és lehetőségünk körülbelül háromezer helyen működő vizsgálatot tesz ki, ebből száz jelentés készül. De a tisztelt bizottságnak azt a kérdést fel kell tennem, hogy ha az Állami Számvevőszék javaslatai jól hasznosulnak, mert jól hasznosulnak, akkor tulajdonképpen mi sikeresek vagyunk-e abban az értelemben és tudjuk-e a parlamentet segíteni, hogy az államháztartás problémái oldódjanak vagy sem. Én úgy gondolom, hogy ha megnézzük az összefoglalóban szereplő javaslatokat, akkor azt látjuk, hogy azok a javaslatok százalékban jól hasznosulnak, ahol üzemgazdasági jellegű kérdések vannak, azokon a területeken, ahol némi fegyelmező vagy hibajavítási lépésre van szükség. Tehát ha úgy tetszik, a vulgáris napi szinteken. Azokban a kérdésekben - megkockáztatom - eléggé kicsi volt a hatékonysága, amelyek például az önkormányzatok, az egészségügy, az iskoláztatás világához vagy akárcsak a foglalkoztatáspolitikának azokhoz az összefüggéseihez kapcsolódik, amelyek a stratégiai, politikai kérdések vonatkozásában vannak, például abban, hogy megengedhető-e, hogy egy országban a frissen pályára kerülő embernek a kétharmada egyetemet végzett, egyharmada pedig szakmunkás. Tehát ezeknek az arányoknak a kérdésében az Állami Számvevőszék nem érzi magát igazán sikeresnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr. Nagyon megtisztel bennünket a precíz összefoglalóval. Szeretném jelezni a képviselőtársaimnak, hogy ebben a napirendben tárgyaljuk az Állami Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót és emellett természetesen tárgyaljuk az Állami Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot is. Ki kér szót?
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Az albizottsági ülés előtt már váltottunk egy pár szót, ami az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését, illetve működését illeti, ehhez kapcsolódóan kérdezem, hogy az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése során, miután a központi állami szervek is megpróbálnak egyfajta irányító testületet, illetve monitoring-rendszert kiépíteni, ez az Állami Számvevőszék munkáját mennyiben befolyásolja. Illetve az elnök úrnak mi az álláspontja a tekintetben, hogy az uniós források felhasználását illetően, pontosabban már akkor, amikor a pályázatot kiírják, a pályázatot benyújtják, a pályázatról döntés születik, megvalósul a program, és utána a folyósításra és az elszámolásra kerül a sor, tehát ebben a folyamatban az Állami Számvevőszéknek milyen új megoldásokat kell találnia. Egyáltalán kell-e találnia? Ez lenne a kérdésem. A véleményem pedig, hogy természetesen az Állami Számvevőszék munkáját függetlenül attól, hogy éppen a parlamenti patkó melyik oldalán ülünk, valamennyien nagyra értékeljük. Én nagy köszönettel tartozom azokért a megállapításokért például, amelyek a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban kerültek a beszámoló jelentéshez, hiszen nem kevés összegű pénzügyi alapról van szó. Közel 300 milliárd forintos éves kerettel működik, és amit a számvevők megállapítottak az alap működésével kapcsolatban, az bizony fedi a mi megállapításainkat is, miszerint az eredeti célokkal kevéssé összehangolt a pénzügyi források felhasználása. Külön köszönöm, hogy nagyon gyorsan megkaptuk írásban valamennyien azokra a kérdésekre a választ, amelyek az elmúlt bizottsági ülésen hangzottak el. Többek között azokra a kérdésekre kaptuk választ, hogy az egyedi döntésekkel elbírált különböző pályázatoknak a hasznosulása milyen volt - illetve melyek voltak ezek az egyedi döntések - és ezek rávilágítanak arra a problémára, hogy bizony nincs mindig összhang a kitűzött célok és a megvalósítás között, mert az Oktatási Minisztérium, illetve a pályázatkiíró nem figyel arra oda, hogy hogyan használják fel ezeket a pénzügyi forrásokat. Márpedig, ha nem a célnak megfelelően használják fel, akkor nyilvánvalóan a cél nem is valósulhat meg.
Még egyszer köszönöm az ellenzéki képviselők nevében is az Állami Számvevőszék munkáját és nagyon remélem, hogy a jövő évi költségvetésben a működésükre fordított pénzügyi forrás nem fog csökkenni, hiszen a 2007 és 2013 között a megpályázni tervezett uniós források igen jelentős, és ezeknek a felhasználását úgy gondolom, nemcsak a hazai, de az európai uniós szabályoknak megfelelően kell majd az Állami Számvevőszéknek ellenőrizni.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszonynak. Ki kíván még hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nincs jelentkező. Figyelembe vettük az elnök úr jelzését, hogy ma sok bizottsági ülés van, ahol előadóként fog szerepelni. Kíván-e esetleg bármiben reagálni? Tessék!
KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Elnézést kérek, most egy picit hosszabbnak kell lennem, de talán ez egy érdekes történet. Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában abban tisztelték meg az Állami Számvevőszéket, még az 1998-2002 közötti időszakról van szó, hogy az Állami Számvevőszék lássa el a 28-as fejezet tárgyalói tevékenységét a kormány helyett. Ezt az Orbán-kormány által tett kérést a kormányváltozás után folytattuk, mindent megtettünk annak idején és nagyon örültünk annak, hogy ez rendben lement. Ennek az időszaknak az is jellemzője volt, hogy az európai uniós pénzekhez kapcsolódó úgynevezett akkreditációs igazoló ellenőrzéseknek az első blokkját - Magyarország kivétel volt a csatlakozó országok között - nem valamely könyvvizsgáló világcég végezte, hanem lényegileg munkaköri kötelességként az Állami Számvevőszék, és ez egy félmilliárd körüli pénzügyi megtakarítást jelentett akkor ebben a felállásban. Végül is elfogadták és elindult ennek a menetrendje. A kormány utána, ugyancsak még az Orbán-kormányzat kezdeményezésére, és ez aztán tovább folytatódott egészen a mai napig, elvállaltuk két területen, a mezőgazdasági támogatások vonatkozásában az EMOGA-, és az ISPA-támogatások igazoló ügynökségi ellenőrzéseinek a szerepét. Ezt viszont, mivel ez egy teljesen más típusú vizsgálat volt, szervezeti változtatásokat kellett szükségessé tenni. Mivel az Állami Számvevőszék generál ellenőrző szervezet is, ezt lényegileg bérmunkaként pénzért csináltuk. Ez egy 170 millió forintos, a normál könyvvizsgálati árak alatt mélyen lejjebb lévő pénzügyi tevékenység volt, ami mindaddig ment, ameddig ezen a területen is a kormányzatnak ki nem épültek azok az ellenőrző apparátusai, amelyek a napi, a gazdálkodó szervezetekhez kapcsolódó vizsgálatokat el tudják végezni. Így 2007. január 1-jével ez a szerződés megszűnik. Most írtuk alá a szerződés megszüntetéséről szóló állapotot, és egy tiszta profil jön létre. Valahol a kormányzaton belül el fog helyezkedni az igazoló ellenőrzéseknek a különböző szervezete, ennek megvan a szabályrendszere, hogy hová fogják telepíteni, most nem tudok ebben találgatni, de a napi folyósítás világához kapcsolódik. Az Állami Számvevőszék pedig áttér arra, ami Európa más országaiban is jelen van. Egyrészt évente csinál az Országgyűlésnek és az Európai Uniónak egy trendriportot. Szeretném mondani, hogy Jürgen Köppen úr, aki a közelmúltig Magyarországon az Európai Unió képviselője volt, a napokban meglátogatott és éppen ezekről a kérdésekről tájékozódott és kapta meg az anyagát, hiszen neki ebben biztos, hogy van még további feladata. Tehát ez a fajta éves felhasználásnak a menetrendjéről szóló jelentésünk, aminek szintén kialakul egy technológiája. Öt ország csinál egy ilyet egyébként, de hozzá kell tennem azt is, hogy itt az európai uniós elszámolásoknál az az őrület van jelen, hogy más idődimenziókban dolgozik az Európai Uniónak a zárszámadása, mint a magyar, tekintve, hogy ez egy boldogabb világ sok tekintetben, ők ráérnek egy szakmai, technikai elszámolást csinálni és a tárgyév utáni két évvel márciusban fogadják el a zárszámadást. Magyarország pedig egy évvel korábban csinálja, mert abból indulunk ki egyébként ma már - meggyőződésem szerint - teljesen hibásan, hogy a zárszámadási adatokra épül a következő év költségvetése. Semmi köze a kettőnek ma már egymáshoz, más adatbázison dolgozik. Ezen is szeretnénk jelenteni a bizottságnak, hogy a Pénzügyminisztériummal kialakult együttműködés keretében megpróbálunk egy új közpénzügyi költségvetési törvényszabályozási koncepciót csinálni.
Emellett két területen zajlik és ez képviselő asszony kérdésére tulajdonképpen az érdemi válasz, időről időre vizsgáljuk a különböző fejlesztési tervekhez kapcsolódó pénzfelhasználásoknak a világát. Az önök rendelkezésére áll az előző kétéves időszak pénzfelhasználásának a vizsgálata is, két érdekes megjegyzés kapcsolódik hozzá. Az egyik érdekes megjegyzés az, hogy Magyarország átvitte ugyan azt a szintet, hogy a pénzek nem vesztek oda, de azért olyan nagy büszkék nem lehetünk a felhasználásra. Hozzá kell tenni, hogy relatíve még így is jobbak vagyunk, mint az új jövevényeknek a jelentős része. Ez mindenhol oké és az Európai Unió bürokráciája is ehhez hozzájárult. A másik pedig az, hogy a jelenlegi rendszerben, és ez megint Foglalkoztatási bizottsági kérdést is érinthet, tehát, amikor az volna a cél, hogy kiegyenlítő mechanizmusok induljanak be az országban, a pénzhiányból adódóan teljesen eltérő a különböző országrészeknek az abszorpciós képessége, az előző két évnek a pénzeiből 25 százalékot a központi régió vitt el. Egész egyszerűen azért, mert neki volt meg a lehetősége, hogy pályázzon, és azokban a régiókban, ahol szerettük volna a felzárkóztatást csinálni, pénzhiány-abszorpciós képesség miatt egész egyszerűen nem haladtunk. Ha a következő nemzeti fejlesztési terv is ilyen arányeltolódások mellett fog menni, akkor az országon belül nem a kiegyensúlyozó mechanizmusok és az egyensúlyteremtést fogja ez segíteni, hanem bizony a különbségeket. Ennek persze az a következménye, hogy érdemes volna elgondolkozni azon, hogy milyen addicionális eszközökkel tudjuk az esélyegyenlőséget az országon belül fenntartani vagy az összes létező szabályt betartva pozitív diszkriminációt érvényesíteni, ami most különösen érdekes ebben a közelítésben. Tehát ilyen típusú vizsgálatokra térünk át ebből és a válasznak a vége az, hogy tekintettel arra, hogy kormány és kormány közötti a megállapodás, tulajdonképpen a kormány döntési kompetenciáiba tartozik, hogy milyen belső ellenőrzési rendszert működtet. Szükségesnek tartja-e, hogy az Állami Számvevőszék kvázi bérmunkaként ilyen feladatot lásson-e el vagy sem. Most úgy tűnik, megnyíltak a feltételek, hogy teljes komplettségében, tehát a mezőgazdasági felzárkóztatási támogatásokat illetően is egy kézbe kerüljön ennek az ellenőrzésnek az ügye. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr a rendkívül sok információt tartalmazó kiegészítését. Mielőtt határozatot hoznánk, szeretném a hogy helyettesítéseket ismertetni. (Látható a jegyzőkönyv elején.) Ebből adódóan a szavazati arányok 10:8-ban fognak megjelenni.
Két döntést kell meghoznunk. Először a számvevőszék beszámolójáról fogunk dönteni, majd az előttünk álló bizottsági indítványról. Ezért kérdezem én, aki a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja, szavazza meg. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Aki a Költségvetési bizottság önálló indítványát fogadja el, amely a Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatban testesül meg? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Előadót kell állítanunk. Holnap politikai vitanap lesz az Új Magyarország fejlesztési terv kapcsán, tehát szerdán fog erre a napirendre sor kerülni. Miután egyhangú volt, egy előadóra teszek javaslatot. Én Filló Pállal egyeztettem és ő vállalja ezt a szerepet. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Elnök Úr! Nagy tisztelettel köszönjük a részvételét a bizottsági ülésen. (Kovács Árpád távozik az ülésteremből.)
Következik a 2. napirendi pontunk, a Prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megadom a szót a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjének.
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előttünk lévő törvénytervezet gyakorlatilag két olyan szabályt tartalmaz, ami jelentős és a mai napon érdemes róla tárgyalni. Az egyik a programba való belépés határidejének módosítása, ami a jelenlegi 2006. december 31-ét 2008 év végéig tolná ki. A másik pedig egy pontosító rendelkezés, amely a szabadság kiadására vonatkozó szabályt állapít meg.
Az első a programba való belépés határidejének módosítása összefügg a kormány programjával, amely arra irányul, hogy hatékonyan, takarékosan működő állam kialakítására törekszünk és ebben ez a Prémium évek program és különleges foglalkoztatási állomány lehetővé kívánja tenni a nyugdíjkorhatárhoz közel álló köztisztviselők méltányos és fokozatos kivonulásának a megkönnyítését. Bízunk benne, hogy segítséget jelent a nyugdíj előtt álló korosztálynak a rugalmas munkavégzéshez, illetve a rugalmas távozáshoz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a képviselőknek. Bernáth Ildikó!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Kérdésem van. Nemrégiben tárgyaltuk a zárszámadási törvényjavaslatot és abban az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy a Prémium évek programban alig néhányan vettek részt. Most már több, mint egyéves a program, mert 2005. január 1-jével lépett hatályba a törvény, amit már egyszer módosított a parlament, amikor a versenyszférára is kiterjesztette a Prémium évek programban való részvételt.
Lehet-e most már az eddigi adatok alapján tudni, hogy a közszférában, illetve a versenyszférában hányan léptek be ebbe a programba. Illetve milyen várható hatása lesz a határidő kiterjesztésének? Ezek a kérdéseim.
És még egy van, ami szorosan összefügg ezzel a kérdéssel, mégpedig az előrehozott nyugdíjnak az ügye. Tudnak-e arra válaszolni, hogy az előrehozott nyugdíjba vonulással a közszférában hányan éltek.
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Osztom a képviselő asszony észrevételét abban, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akik a Prémium évek programba beléptek ez idáig, hiszen 2005. január 1-jétől 2005. június 30-ig, tehát az első félévre vonatkozó adataink szerint összesen 134 főről van szó. A friss adatokat nem ismerjük annál is inkább, mert a közigazgatásból történő elbocsátások fokozatosan történnek ez év második felében. Azt viszont jelezték a minisztériumok, hogy azok, akik a szolgálati idejük, életkoruk alapján jogosultak lehetnek a Prémium évek programra, közel fele köztisztviselő mutat érdeklődést, hogy ténylegesen igénybe vegye ezt a programot. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy az, aki közel áll az előrehozott öregségi nyugdíjhoz, illetve az igénybevétel lehetőségéhez, az ha mérlegeli a helyzetét, gyakorta hoz olyan döntést, hogy inkább választja a közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetését, az ehhez kapcsolódó járandóságot, a végkielégítést, illetve a megemelt összegű végkielégítést. Sokan döntenek úgy, hogy ha egy év vagy három hónap választja el a közszolgálati jogviszony megszűnését az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság életkorától, akkor inkább a munkaügyi központ kirendeltségéhez jelentkeznek és álláskeresőként kérik nyilvántartásba vételüket. Bízunk benne, hogy az elkövetkező időben mind az öt év, mind a 2008-ig történő belépés lehetősége több köztisztviselő számára jelent majd esélyt, mint ezt megelőzően.
Az előrehozott nyugdíjra vonatkozó kérdést lehet, hogy félreértettem. Én úgy vélem, szót kell ejteni képviselő asszony kérdésénél arról, hogy jelen pillanatban folyik a nyugdíjreform is, ha erre gondolt, ahol szóba került a koncepció szerint, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár változása várható: az 59 évnek a 60 évre történő emelése. Ha erre irányult volna a kérdés, akkor arra válaszolni tudok, hogy fokozatosan a Prémium évek program és az öregségi nyugdíj, illetve a nyugdíjrendszer reformjával összhangot kívánunk teremteni a két intézkedés között. Ez azt jelentené, hogy aki Prémium évekbe korábban - úgymond - belépett és az előrehozott nyugdíjkorhatár változása érintené, az esetében meghosszabbodik majd a programban való részvétel mindazon időtartamig, amíg az új szabályok szerint előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. Ha erre irányult a kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen a korrekt választ. Van-e további kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelentkező.) Azt gondolom, hogy szavazhatunk. Kérdezem, hogy ki támogatja az általános vitára alkalmasságot. (Szavazás.) Tíz igen, tartózkodott 8 fő, ellene nem szavazott senki. Köszönöm szépen. Előadót kell állítani. A többségi vélemény elmondására vállalkoznék én, a kisebbségi véleményre pedig Bernáth Ildikó. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot befejeztük.
Az egyebekhez érkeztünk. Szeretném elmondani önöknek, hogy a múltkor írásban tette fel az alelnök asszony a kérdéseit, és ezekre megérkeztek a válaszok. Ezt a képviselő hölgyek és urak egyaránt megkapták. Kérem, hogy használják a munkájuk során.
Van-e valakinek egyéb észrevétele? (Nincs jelentkező.)
Úgy tűnik, hogy a jövő héten két bizottsági ülést fogunk tartani, egyet 24-én reggel fél 10-kor és a költségvetés tárgyalása miatt vélhetőleg 26-án is kell egyet tartanunk. Amennyiben nincs több észrevétel, az ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 10 perc)
|
Simon Gábor (MSZP) |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia