FMB-10/2006.
(FMB-10/2006-2010.)
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2006. október 30-án, hétfőn 09.30 órakor
a Képviselő Irodaház 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1096. szám) (Általános vita) *
Kérdések *
Észrevételek, vélemények *
Határozathozatal *
A bizottság őszi munkatervének megvitatása és jóváhagyása *
Szavazás *
Az albizottságokból hiányzó tagok megválasztása *
Egyebek *
1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1096. szám) (Általános vita)
2. A bizottság őszi munkatervének megvitatása és jóváhagyása
3. Az albizottságokból hiányzó tagok megválasztása
4. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Dr. Bóth János (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Németh Zsolt (Vas megye) (Fidesz)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Simon Gábor (MSZP) Gúr Nándornak (MSZP)
Wittner Mária (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) Németh Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) távozása után dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Sepsi Tibor főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó reggelt kívánok! Kéz' csókolom a képviselő hölgyeknek! Tisztelt Bizottság! Simon Gábor távollétében én fogom a mai bizottsági ülést vezetni elnök urunk megbízásából, de mielőtt a mai munkát elkezdenénk, engedjék meg, hogy a köszöntésen túl a határozatképesség megállapítására kerítsek sort. Az előzetes jelzések alapján négy helyettesítésre kerül sor. (A jegyzőkönyv elején részletezve.) Ezeknek a számbavételével a kormányoldalon tíz, az ellenzéki oldalon pedig nyolc szavazat fog megmutatkozni.
Ezt követően a napirendre teszek javaslatot. A napirendi javaslatot elektronikus formában is megküldtük a bizottságnak. Aki egyetért a napirendi javaslattal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. (Megérkezik dr. Bóth János.)
Következik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Kérdezem, hogy a kormány részéről van-e kiegészítésük. Igen van, megadom a szót.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tényleg csak alapvonalakban szeretném a javaslatot ismertetni. Az önök előtt fekvő 1096. számú törvényjavaslat az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek mondhatni közepes terjedelmű felülvizsgálatát próbálja megvalósítani. Legtöbbjük számára ismerős lehet ennek a normatartalma, hiszen az előző parlamenti ciklus tavaszi ülésszakában T/18902-es szám alatt elfogadott az Országgyűlés egy Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, amely együtt próbálta az egyenlő bánásmód törvény módosításait megvalósítani és a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény módosítását megvalósítani. Ismert, hogy a köztársasági elnök úr vétója folytán a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvényben foglalt akadálymentesítési határidők ütemezésével kapcsolatos nézeteltérésre tekintettel nem került kihirdetésre ez a törvénytervezet. Ebben az ülésszakban a kormányzat úgy határozott, hogy bontja ezt a két témát, tehát a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény felülvizsgálata külön önálló előterjesztésben kerül majd ide a szociális és munkaügyi tárca előterjesztésében és az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény módosítását pedig az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztésében tárgyalhatja meg az Országgyűlés.
A javaslat aktualitásának a legfontosabb okát az adja, hogy Vladimir Spidla biztos úr, az Európai Bizottság e tárgyköréért felelős tagja többszöri tudakolózást követően immáron nyár végén egy indokolt véleményt bocsátott ki, amiben a hatályos 2003. évi CXXV. törvényünk egyes rendelkezéseit javasolja pontosításra annak érdekében, hogy ezek jobban megfeleljenek a faji irányelv rendelkezéseinek. A biztos úr által tett fenntartásoknak és javaslatoknak egy jelentős részét a kormányzat a maga részéről kezelhetőnek és támogathatónak ítéli, és arra tekintettel, hogy ez a kötelezettségszegési eljárás ne forduljon komolyabbra, a biztos úrnak írt válaszban azt vállalta a kormányzat, hogy javaslatot tesz ezeknek a kiegészítéseknek a megtörténtére és a beterjesztett törvényszöveg ezeket a pontosításokat tartalmazza. Egyéb iránt azt mondhatom, hogy túlnyomó részben ez a most benyújtott törvényszöveg szinte szövegszerűen azonos azzal, amit tavasszal az Országgyűlés tárgyalt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy bárkinek van-e kérdése. Bernáth Ildikó.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Ez az utóbbi megjegyzése, amit elmondott, hogy szinte szövegszerűen megegyezik azzal, amit az Országgyűlés korábban tárgyalt, hogy ha ez így van, akkor most miről tárgyalunk. Ha most egyszer ezt már megtárgyalta a parlament, tehát ha a különböző irányelveknek, amelyekre hivatkozik a törvény, ehhez való hozzáigazítása a cél, akkor a kérdésem az, hogy a korábbiak során ezeket az irányelveket miért nem vettük figyelembe, vagy ha igen, akkor mi a hiba. Tehát mi a korrekció indoka azon túl, hogy a fogyatékkal élő emberek, illetve az egyenlő bánásmódról szóló törvényjavaslatot ketté kell választani.
Aztán arra is kíváncsi vagyok, hogy az egyenlő bánásmód tanácsadó testület, ha jól emlékszem, elég bonyolult a neve ennek a testületnek, ennek a külön szabályozását mi indokolja. És arra is kíváncsi vagyok, hogy, ha jól emlékszem, tavaly fogadtuk el a közigazgatási eljárásról szóló törvényjavaslatot, tehát a Ket., az Egyenlő Bánásmód Hatóság mint olyan, ezeknek a működése hogy került összehangolásra és mi indokolja például azt, hogy akit hátrányos megkülönböztetés vagy diszkrimináció ér, nekik miért kell az eljárásban fizetni. Miért nem viseli ezt az állam. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót a válaszadás lehetőségére.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket. Az első, hogy miért került ismét az Országgyűlés elé a törvényjavaslat. Nem az egyenlő bánásmód követelményét érintő problémája volt az elnök úrnak, de a törvényjavaslat egésze nyilván visszakerült az Országgyűlés elé, így még akkor is, hogy ez néhány elemében megismétli talán ugyanazt a vitát, amit tavaly ősszel lefolytattak már a képviselők, igazából a parlament jogi szempontjából nagyon más lehetősége a kormánynak nincsen, minthogy ismét hozza külön törvényjavaslatban ezt a javaslatcsomagot.
Melyek azok a kifogások, amelyek a bizottság részéről megjelentek? Igazából azt lehet mondani, hogy ebben a tárgykörben a 43. irányelv, a faji irányelv harmonizálása kapcsán a bizottság egy nullatoleranciás megközelítést hirdet. Szövegszerűen, szinte szó szerint számon kéri a tagállamokon az irányelv átvételét. Ennek az irányelvátvételnek a harmonizációs határideje - ez egy 2000-ben elfogadott irányelv - 2003 közepén már lejárt, tehát akkor is késésben volt a Magyar Köztársaság ennek a harmonizálásában, tehát amikor elfogadták a törvényt, akkor már késésben voltunk, de ennek ellenére a bizottság felvetései összességében a törvény legfontosabb megoldásait nem érintik, elsősorban pontosító jellegűek. A fogalomhasználat következetességét kérik számon az elfogadott törvényjavaslaton. A korábbi észrevételek jelentős részét megfontolta a bizottság, de még így is maradt nagyjából négy kérdés, amiben hajthatatlanok vagy pontosítást vagy további magyarázatot kérnek. A kormányzat álláspontja az, hogy ezeket a pontosításokat jobb megtenni és nem kockáztatni azt, hogy ez az eljárás egy későbbi szakaszban esetleg bíróság elé kerüljön valamikor, úgy, hogy ha ezeket a kiegészítéseket a magyar jogalkalmazás elnehezítése nélkül meg tudjuk tenni. Magának a biztos úrnak a levele, ha a képviselő asszony igényt tart rá, átadható részünkről.
Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület törvényi statuálási indoka. Ez az intézmény ebben a formában ilyen jogkörökkel eleve a parlamenti szakban alakult ki annak idején 2002 végén, amikor elfogadták a törvényjavaslatot. Pontosan ennek az intézménynek a jellege és a jogkörei nem derülnek ki magából a hatályos törvényből, igazából a kormányrendelet az, ami részletesen meghatározza az ő feladatköreit. Ennek a tanácsadó testületnek a feladata egyfajta külső szakmai kontrollnak a betöltése lenne az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkája mellett, úgyhogy elsősorban az elvi kérdésekbe szól bele és a konkrét hatósági ügyekben pedig hagyja működni az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. A kormányzatnak az az álláspontja ezen a területen, minthogy ez egy független szakmai intézmény, ezért a törvényi szintű statuálását ennek a testületnek kívánatosnak tartja. Nem a közigazgatási hatósági tevékenységhez kapcsolódik ez a testület, hanem elsősorban az elvi jellegű munkájához az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak. És a függetlenség nagyobb garanciája egy ilyen független szakmai testület esetében az, hogy törvényi statuálást nyer az ő jogállása.
Egyébként a kormányrendeletben már kidolgozott szabályok alapul vételével készül a kormányjavaslat a testületre vonatkozó szabályok kapcsán, és lényegében itt is azonos szöveggel, mint a tavasszal tárgyalt törvénytervezet.
A Ket.-tel való összhang tekintetében pedig annyiban válaszolnék, hogy itt kifejezetten a gyakorlatban felmerült problémák kapcsán, mert azért bár nem tipikus, de nagy számban jelen vannak teljesen alaptalan panaszok az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásában. Kifejezetten a gyakorlat tapasztalatai alapján fogalmazódott meg az a javaslat, hogy az alaptalan panaszok esetében az eljárási költségeket a kérelmező viselje vagy viselnie kelljen a kérelmezőnek. Ez egy kifejezetten alaptalan panaszok esetében meglévő visszatartó erő lehet ebben a rendszerben. Az pedig, hogy a költségviselésről valamilyen módon rendelkezni kell, az pedig, amit a képviselő asszony is mondta, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényből eleve következik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdésre adott választ követően azt kérdezem, hogy bárkinek van-e észrevétele. Bernáth Ildikó.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. A válaszokra szeretnék reagálni. Először is tisztázzuk, hogy amikor bizottságot említett, az uniós bizottságot értette alatta. Csak azért, hogy akkor mindnyájunk előtt ez tiszta legyen. (Dr. Sepsi Tibor bólogat.)
A másik pedig, hogy a kormányrendelet, ami erről a tanácsadó testületről rendelkezik, ez mikor lép hatályba, a törvény elfogadását követően vagy már most is szabályozott ez a dolog?
És még egy megjegyzésem lenne. Az rendben van, hogy van egy ilyen tanácsadó testület, de miután a véleménye a világon semmire nem kötelező és nem köti sem a kormányt, sem az illetékes minisztert, innentől kezdve akkor elég érdekes, hogy egy tanácsadó testület akkor mire képes. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm alelnök asszony. Ha kíván újabb kiegészítést tenni a kormány részéről, megadom újra röviden a szót.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak annyi, hogy a kormányrendelet hatályban van, ez a 362/2004(XII.26.) számú kormányrendelet, jelenleg ez tartalmaz rendelkezéseket a tanácsadó testületre vonatkozóan. És még annyit esetleg ehhez, hogy a hatóság beszámolókészítési kötelezettségéhez kapcsolódóan azért érdemi hatásköröket biztosít az én álláspontom szerint ennek a tanácsadó testületnek mind a hatályos törvény, mind a módosítást követően létrejövő törvényszöveg. És egy ilyen típusú testület esetében elsősorban azt mondanám, hogy az informális befolyásnak a meglépése tényleg egy szakmai függetlenség megléte, ami fontosabb. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Határozathozatalra kerül sor. De közben Hankó Faragó Miklós eltávozott köreinkből. Nem olyan értelemben, mint ahogy alelnök asszony arcán a mosoly visszaigazolódik, hanem más egyéb elfoglaltsága van és Vojnik Mária helyettesíti őt. Kérem mindazokat, akik a törvényjavaslatot támogatják, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Tíz igen. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc. Nem szavazat nem volt. A bizottság elfogadta az általános vitára alkalmasságot. Köszönöm szépen a kormány részéről az urak kiegészítését. Kívánunk előadót állítani? Személyes javaslatom, hogy írásban kerítsünk sort erre. Elfogadható a bizottság részére? (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
A bizottság őszi munkatervének megvitatása és jóváhagyása
A második napirendi pontunk a bizottság őszi munkatervének megvitatása és jóváhagyása. Nagy valószínűséggel ismerik azt, ami a tervezetben megfogalmazódik. Ebben a négyoldalas anyagban hónapról hónapra megtalálhatók a várható ülések témája. Kinek van kérdése?
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Nem tudom, hogy az elnök úr tud-e válaszolni a kérdésre, ami úgy szól, hogy van itt néhány olyan törvényjavaslat, aminek szeptemberi benyújtási határideje van. Ehhez képest nem nyújtotta be a kormány e törvényjavaslatokat. Az elnök úrnak mi az információja arról, hogy ezek várhatóan mikor kerülnek benyújtásra? Mert ha bekerül a költségvetési törvényjavaslat, az minden bizonnyal minden mást el fog vinni, ezért talán jó lenne tudnunk az, hogy mi várható. Főleg azokról a törvényjavaslatokról, amelyek a foglalkoztatást érintik. Az 5. sorszámot viselő törvényjavaslatra gondolok elsősorban, aztán pedig az érdekegyeztetéshez kapcsolódó 6. és 7. sorszámot viselő törvényjavaslatra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az én ismereteim szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács előtt voltak most a napokban és lesznek az elkövetkezendő napokban-hetekben azok a javallatok többségében, amelyeknek oda kell menniük, ami itt szerepel. Ilyen értelemben nyilván lehet, hogy egy picit sűrűbbé válik az életünk, de úgy tűnik, hogy nem nagyon fog elmaradni napirendi pont tárgyalás. Például 27-én volt OÉT-ülés, és ha jól emlékszem, az 5. napirendi pont akkor tárgyalásra került. Tehát az nem sokára visszaköszön. Ugyanígy volt a 6. és a 7. és ha jól emlékszem, a 9-es, a felnőttképzésről szóló is. Ilyen értelemben gyakorlatilag az OÉT-vel való egyeztetést követően a parlament elé való beterjesztés is meg fog történni a napokban.
A tervezethez szerepel, a 4. oldalon az 5. pont alatti a nyílt nap kérdésköre, amely 2007. január-februárra van tervezve. Azt javaslom a bizottságnak, hogy így legyen, ahogy itt ez megfogalmazásra kerül. Mindössze annyi kiegészítéssel, illetve módosítással, hogy a téma egyeztetésére az alelnök asszonnyal és az elnök úrral közösen tegyünk majd javaslatot. (Bernáth Ildikó telefonja hangosan sípol.) Alelnök asszony telefonja, ha nem tévedek...
De a telefon nem tud minket megzavarni az érdemi munkában, úgyhogy folytatjuk tovább. Azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy a tervezet elfogadására kerítsen sort azzal a kiegészítéssel, hogy az 5. pontban a nyílt nap fenntartása mellett a cím majdani megváltoztatása várható, mert nem tartjuk szerencsésnek ezt a megfogalmazást. Alelnök asszony szólni kíván, megadom a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Összesen egyetlen egy megjegyzésem van a nyílt nappal kapcsolatban. Hogy ha már tudjuk, hogy a tavaszi ülésszak mikor kezdődik, én azt kérem és azt javaslom, hogy mindenképpen még a parlament tavaszi ülésszakának a kezdete előtt legyen legalább két héttel, mert ha elkezdődik a parlamenti ülésszak, akkor már egyrészt rendkívül nehéz a szervezés, másrészt pedig nem fog olyan médiaérdeklődést kiváltani, mint amikor még a téli szünetben kerül erre sor. Erre számos tapasztalatunk van e tekintetben. Márpedig ez a téma, amit én is nagyon támogatok, mindenképpen olyan, ami nemcsak azokat a társadalmi csoportokat, családokat érinti, akik ettől szenvednek, hanem kell, hogy az egész társadalom figyelmét felhívjuk erre a problémára. Ez pedig a média nélkül nem fog menni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindössze annyit ismétlek meg, hogy természetesen az igényeket szem előtt tartva, nyilván a megfelelő ügyintézési szükségleteknek időt biztosítva... (Bernáth Ildikó telefonja csörög.) Ez egy új hang, ha jól érzékelem vagy egy másik telefon vagy egy átállításra került közben sor ... (Újra sípol a telefon.) ... tehát (Derültség.) ...lesznek még csodák a mai napon. (Bernáth Ildikó: Szívesen megosztom a bizottsággal...) Én ki is tudom kapcsolni, ha esetleg segíteni kellene...
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr a segítségét, még képes vagyok erre én is.
ELNÖK: Köszönöm. Én is ebben bíztam.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Elnézést kérek egyébként, és ezt a gúnyos megjegyzését, kérem, hogy vonja vissza.
ELNÖK: Ez abszolút nem volt gúnyos, csak negyedszer szólal meg egy percen (Ismét csörög a telefon.) belül a telefonja, ötödször. Igen.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Egyébként, ha nem tűnt volna fel, elnök úr, nem vettem fel a telefont. (Újra sípol a telefon.) Nem szórakoztam azzal, mint más képviselőtársak, mondjuk például a másik oldalon is, hogy vidáman telefonálgatnak a bizottsági ülés közben.
ELNÖK: Alelnök asszony, szeretném arra kérni és a többi képviselőtársaimat is, kormánypárti vagy ellenzéki mivoltára való tekintet nélkül, hogy a bizottsági ülésen a lehetőséghez illesztetten, ha fontos telefonjaik vannak is, halkítsák le azokat. Olyan állapotba hozzák, hogy az az érdemi munkát ne zavarhassa. Én mindössze ezt szerettem volna kérni öntől is, ha ön ezt sértésnek tekinti, azt én csak sajnálni tudom, de én kérem önt és minden képviselőtársamat, hogy eszerint járjunk el most is és a későbbiekben is. Köszönöm szépen a megértését.
Visszatérve a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság munkaprogramját illető tervezetre, azt szeretném javasolni, hogy az alelnök asszony által felvetett kérdéseket természetesen szem előtt tartva, arra lehetőséget biztosítva, hogy persze időben megszervezésre kerülhessen mindaz, amit a bizottság szeretne, fogadjuk el a tervezetet azzal a kiegészítéssel, amit már egyszer a bizottság előtt javaslatként megfogalmaztam, hogy az 5. pontban megfogalmazott nyílt nap megrendezésére természetesen kerítsünk sort. Ennek tekintetében alelnök asszonnyal és elnök úrral a témát érintően a későbbiekben még egyeztessünk, mivel szerencsétlennek tartom a témának az ilyeténképpeni megfogalmazását.
Azt kérem a bizottságtól, hogy ezzel a javaslattal kiegészítetten erősítse meg a tervezet jóváhagyását.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Az utóbbi megjegyzését szeretném, ha az elnök úr kifejtené, hogy mi az, hogy a témának szerencsétlen a megfogalmazása. Ez a nyílt napra vonatkozik?
ELNÖK: A nyílt nap témájának a megfogalmazására vonatkozik. Szó szerint úgy szól itt, hogy A szegénység hatása a jövő foglalkoztatáspolitikájára. Én azt gondolom, hogy ez a megfogalmazás nem szerencsés. Én azt gondolom egyébként, hogy a foglalkoztatáspolitikának van hatása vagy lehet sokkal inkább hatása a szegénységre, mint fordítva, de azért mondtam az, hogy azt javaslom, hogy egy új javaslatra kerítsünk sort a téma értelmében.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Egy elírást látok a tervezeten, ez nem 2005, ugye, hanem 2006.
ELNÖK: Igen, az egy elírás. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Bocsánat, az én voltam.) A szakértő magára vállalta. Köszönöm szépen a figyelmeztetést.
Szeretném szavazásra feltenni a kérdést. Aki egyetért az 5. pont módosításával együtt a tervezettel, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez tíz. Kérdezem, hogy ki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. Ki volt ellene? (Szavazás.) Hat. A bizottság elfogadta az őszi munkatervet. Elnök úrnak fogom jelezni, hogy az elkövetkező időszakban alelnök asszonnyal a nyílt nap témáját érintően térjünk vissza az egyeztetésre. Köszönöm szépen.
Az albizottságokból hiányzó tagok megválasztása
A harmadik napirendi pontunk tárgyalására térünk át. A múltkori bizottsági ülésen az elnök úr jelezte, hogy az albizottságokból hiányoznak tagok. Kettőből, az egyik volt a diszkriminációellenes, a másik az európai ügyek albizottság. Az utóbbiban ellenzéki képviselőtársaim részéről nem volt delegálás. Kérdezem az alelnök asszonyt, hogy sikerült-e ezt a kérdést rövidre zárniuk.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Szeretnénk addig várni a jelöléssel, amíg beteg képviselőtársunk is csatlakozik hozzánk.
ELNÖK: Semmi akadálya, az önök joga a delegálás. Természetesen picit nehezíti majd az albizottság munkáját ez, de volt már ilyen. Mehetünk tovább. Volt egy másik hiátusunk is, a diszkriminációellenes bizottságban. Itt a kormányoldal részéről volt két delegálási lehetőség és kellett a Fidesz részéről is delegálás.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Wittner Mária képviselő asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányoldal részéről pedig Rózsa Endre és Nagy László képviselő urak kerülnek az albizottsága. Köszönöm szépen. Ezzel végeztünk majdnem teljesen. Alelnök asszonytól azt szeretném kérni, hogy természetesen figyelembe véve az objektív és szubjektív tényezőket, amikor rendeződnek a dolgok, a pótlásról gondoskodni szíveskedjen.
A negyedik napirendi pontunk az egyebek. Kérdezem, hogy van-e bárkinek bejelentenivalója. (Nincs jelentkező.) Nekem van annyi, hogy nagy valószínűséggel a következő ülésünket november 6-án, hétfőn fogjuk tartani, az azt követő bizottsági ülések menetrendjéről pedig minél hamarabb megpróbálunk információt szerezni. Mindenkinek további szép napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 10 perc)
|
|
Gúr Nándor (MSZP) |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia