FMB-12/2006.
(FMB-12/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2006. november 13-án, hétfőn 09.30 órakor
a Képviselő Irodaház 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (Általános vita) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám) *
Szatmári Edina szóbeli kiegészítése *
Dr. Csépán Magdolna szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Vélemények *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám) (Általános vita) *
Kajdi László szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (Általános vita) *
Szatmári Edina szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (Általános vita) *
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A LIGA Szakszervezetek petíciójával kapcsolatos bizottsági állásfoglalás véglegesítése és elfogadása *
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1096. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
1. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)
2. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám) (Általános vita)
3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (Általános vita)
4. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (Általános vita)
5. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1096. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
6. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
7. A LIGA Szakszervezetek petíciójával kapcsolatos bizottsági állásfoglalás véglegesítése és elfogadása
8. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Gúr Nándor alelnök (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Németh Zsolt (Vas megye) (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bóth János (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) Nagy Lászlónak (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Simon Gábornak (MSZP)
Czomba Sándor (Fidesz) dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Szatmári Edina vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Kajdi László főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Csépán Magdolna osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Krémerné Gerencsér Ildikó főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 36 perc)
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait.
Előzetesen megküldtük elektronikus formában a mai ülés napirendjét. Ezt tenném fel most szavazásra. Aki egyetért, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A mai első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága és az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról. Ezt fogjuk először tárgyalni.
Megkérem a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék kollégáját, hogy ismertessék a kormány álláspontját.
Szatmári Edina szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2007. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásánál a kormány az Országgyűlés erre vonatkozó határozatát vette figyelembe. Ennek megfelelően a benyújtott költségvetési törvényjavaslat úgynevezett tiszta költségvetés, ez azt jelenti, hogy a kapcsolódó szaktörvényeket a kormány az Országgyűlés részére ezzel egy időben, de külön törvényjavaslatként terjeszti be. Felhívom arra a figyelmet, hogy a benyújtott fejezeti kötetekben a 2005-2010 évekre terjedő időszakokra vonatkozóan készültek a táblázatok. Az elkövetkező középtávú időszakot két szakaszra osztja.
Az első szakaszban, a 2006-2009-ig tartó időszakban a tartós egyensúly megteremtése a cél, ezáltal a cél az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése, az államadósság növekedésének megállítása és a külső egyensúly megteremtése. A második a 2009-2011 közötti időszak, a létrejövő egyensúly bázisán a gazdasági és az életkörülmények tartós növekedésének megindulása és a fenntartható növekedési pályára történő visszatérés időszaka.
A fiskális konszolidáció miatt 2006 és 2008 között a belföldi kereslet, tehát a belföldi felhasználás növekedése erőteljesen lelassul. Az alacsonyabb belföldi kereslet a vállalatokat expanzív exportpolitikára ösztönzi, így a korábbi éveket jelenti tíz százalék körüli exportdinamika is tartós maradhat. Az infláció átlagos növekedése 2006-ban az év egészében 3,5 százalékos, az év végére a növekedés üteme 5-6 százalékos mértékűre emelkedik. A további intézkedések 2007-ben emelik a fogyasztói árszintet, így 2007 első félévében az infláció átmenetileg 7 százalék fölé emelkedik, az év második felében mérséklődik, így az éves átlagos drágulási ütem 6-6,5 százalék között prognosztizálható. A kormány az államháztartási hiány csökkentése mellett strukturális reformokkal biztosítja az egyensúly tartós fennmaradását.
A kiigazításban 2007-ban jelentős szerepe van a bevétel, a GDP növelésének, ezáltal 2007-ben növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított, 2008-tól azonban már fokozatosan ez az arány mérséklődni fog. Kiemelt feladat az államháztartás kiadási oldalának a szűkítése. A közszolgáltatások reformja mellett így elengedhetetlen a költségvetési fegyelem megerősítése is. A korábbinál jóval szigorúbb kontrollt az Országgyűlés által elfogadott új költségvetési szabály biztosítja. Ennek keretében a tárcáknál kötelezően meg kell képezni a tartalékot, amelynek a felhasználását a kormány csak akkor engedélyezi ha a bevételek és a kiadások, illetve az államháztartási folyamatok egyaránt a tervezettnek megfelelően alakulnak.
A 2007. évi költségvetés törvényjavaslatban a kormány két intézményi korlátként is felfogható passzust szerepeltet. Az egyik a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésében szabályozott, e szerint 2010-ig olyan költségvetési kell a kormánynak előterjesztenie, amely meghatározott mértékű elsődleges egyenleget eredményez. Ezáltal a kamatkiadások nélkül számított egyenleg 2008-ban nullszaldós és 2009-ben pedig a GDP 0,9 százalékára, 2010-ben pedig a GDP 1,1 százalékára rúgó többletet kell kimutatni.
A másik ilyen intézményi korlát a hiánycél betartása érdekében a központi költségvetés kiadási oldalán szereplő, három jogcímen képzett tartalék. Ezek közül az első az általános tartalék. Az általános tartalék 42,2 milliárdjából az előre nem látható kiadásokat biztosítja a kormány, a második a központi egyensúlyi tartalék, ez 50 milliárd forint, a harmadik pedig a fejezeti egyensúlyi tartalék, ez 79,6 milliárd forint. Természetesen az egyensúly helyreállításának az időszakában is szükség van az egyes területeken arra, hogy az állami kiadások növekedjenek. Ennek megfelelően emelkednek a nyugdíjkiadások, a családtámogatások és a szociális segélyek, továbbá a költségvetés biztosítja a növekvő EU-támogatásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozást is.
A tartós kiadáscsökkentést megalapozó reformok hat területen jelentkeznek. Ezek közül az első a közszféra. A kormány rövid távon csökkenti a központi igazgatásban foglalkoztatottak létszámát és ösztönözőkkel elindítja az önkormányzati szférában szükséges létszámcsökkentést.
A kormány döntött a központi közigazgatás és szervei, illetve területei és szervei közötti felesleges párhuzamosságok megszüntetéséről és a regionális átszervezésről. E területen még kiemelném azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek a közszférában a teljesítménykövetelmények érvényesítését segítik.
A következő terület az egészségügy. Az egészségügyi reform célja az, hogy a szolgáltatás színvonala növekedjen és természetesen az állami kiadások fenntartható mértékűek maradjanak. A harmadik terület a nyugdíjrendszer területe, itt a változások ahhoz szükségesek, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön.
A negyedik terület a közoktatás. Itt a közoktatási reform célja a rendszer a jelenleginél hatékonyabb működésének elősegítése és az önkormányzatok, önkormányzati társulások ösztönzése.
A felsőoktatási rendszer területén a reform alapvető célja, hogy javítsa a képzés színvonalát és alkalmasabbá tegye a változó szerkezetű és nagyarányú munkaerő-kereslethez való alkalmazkodást. Ezáltal kialakul a munkaerő-piaci keresletnek a képzésben részt vevők számát és jellegét, valamint a minőségét tükröző visszacsatolási mechanizmusa.
Az ártámogatások területén ma három nagy területen van ártámogatás. Az első a gyógyszerek, a közlekedés és a lakossági energiafogyasztás. Ez utóbbi területet emelném ki, a lakossági ártámogatás jelenlegi rendszerét 2006-2007-ben fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászorulók, a nagycsaládosok célzott szociális támogatása, így a szociális alapú támogatási rendszerben az érintett mintegy 1,2 millió család terheit mérsékli a kormány.
Rátérnék a Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai területére. 2007 és 2010 között a jelenlegihez képest tovább bővülnek a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források. Ezek a források hozzájárulnak a gazdaságfejlesztések megvalósulásához, a versenyképesség és a foglalkoztatás növekedéséhez.
A támogatások két uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódnak, ezek közül az első a 2004/2006. évre vonatkozó uniós pénzügyi kerettervből még 2007, illetve 2008-ban is jelentős kifizetések lesznek, sőt egyes támogatási formákból, például a kohéziós alapból még előfordulhat, hogy 2010-11-ig is elhúzódnak a kifizetések. A második keretterv a 2007/2013 közötti uniós pénzügyi keretterv alapján a strukturális alapokból érkező támogatások eredményes és hatékony felhasználása érdekében készült el az új Magyarország fejlesztési terv. Így összefoglalva el tudjuk mondani, hogy a 2007-2010 közötti évek uniós támogatásain belül a vidékfejlesztési forrásoknak lesz a meghatározó szerepe és az első nemzeti vidékfejlesztési terv mellett megkezdődik az új Magyarország vidékfejlesztési program végrehajtása is. Ezeket a feladatokat ellátó szervezetek, mint például a strukturális támogatások irányító hatóságai beépülnek a hazai államigazgatási rendszerbe.
A költségvetésben megjelenő európai uniós támogatások felhasználásakor mind bevételként, mind kiadásként elszámolásra kerülnek, így ezek a támogatások az államháztartás egyenlegét nem befolyásolják. Az uniós támogatások között vannak olyan tételek, amelyek nem jelennek meg a központi költségvetésben, ezek az agrárpiaci támogatások és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen jövedelemtámogatások, így az államnak ezekben a támogatásokban, sem a támogatások összegében, sem azok elosztásában, sem a kedvezményezettek meghatározásában nincs döntési jogköre.
Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható támogatások, ezek jellemzően kutatásfejlesztési és oktatási programokhoz kapcsolódó támogatások.
Áttérnék az alrendszerek pénzügyi kereteire, az első alrendszerünk a központi költségvetés. A fejezetek törvényjavaslatában megjelenő irányzatok kialakításainak alapja az volt, hogy már a 2006. évi előirányzatok is csökkentek a 2000. évi költségvetésben létrehozott államháztartási egyensúlyt szolgáló tartalék, valamint az év közben a zárolás összegében megjelenő végleges források kivonásával. A költségvetésben, a központi költségvetés intézményrendszerében szervezeti változásokra kerül sor, így sor kerül bizonyos intézmények megszüntetésére, összevonására, természetesen a regionalizációra, így a megyei tagoltságú hálózatoknál.
A szervezeti átalakításkor a működés racionalizálását egyéb intézkedések is kísérik, így például 2007-ben központosított illetményszámfejtő rendszer kiterjesztésére a teljes központi intézményi szférában sor kerül.
A keresetek alakulásáról a köztisztviselői illetményalap, a bírói, ügyészi alapilletmény, a közalkalmazotti illetménytáblák bérei, a közalkalmazotti pótlékalap, valamint a közalkalmazotti intézményekben a teljesítményösztönzésre szolgáló keretösszegek nem változnak.
A második alrendszer az elkülönített állami pénzalapoké. Az alapoknak a többlete 16 milliárd forint, a többlet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál jelentkezik. Az alrendszerben lévő több alap egyenlege nulla. Ez azt jelenti, hogy a kiadásaikat a bevételeik erejéig tervezhetik és ez a szabály vonatkozik a Munkaerő-piaci Alapra is. Tehát a Munkaerő-piaci Alap egyenlege is nulla.
A harmadik alrendszer a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodása, a foglalkoztatók és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozók a képződött jövedelmük után továbbra is 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetnek. Új szabályozás, hogy a két pénzügyi alap közötti megosztás változik, ennek megfelelően a Nyugdíjbiztosítási Alapba 25 százalék a fizetendő rész, az Egészségbiztosítási Alapba pedig 8 százalék. A járulékfizetés felső határa a biztosítotti nyugdíjjárulék esetében továbbra is érvényesül, mértéke a napi 18.490 forint. A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék és a 7 százalékon belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, míg a természetbeni 4 százalék. Az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi a tételes egészségügyi hozzájárulás, ennek összege változatlanul 1950 forint havonta.
A negyedik alrendszer a helyi önkormányzatoké. Az önkormányzatok szabályozásával elérendő fő célok, hogy a helyi közszolgáltatás kistérségi társulások útján történő ellátását ösztönözzék a javaslatok, illetve az európai uniós fejlesztési forrásokat minél hatékonyabban sikerüljön felhasználni.
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatása 1344,7 milliárd forint. E támogatást még növeli az Európai Unióból származó forrás, ez mintegy 141 milliárd forint, továbbá még növeli a támogatást az Európai Unió társfinanszírozását szolgáló, a fejezetektől átvételre kerülő pénzeszköz. Ez 102 milliárd forint, így a közel 1600 milliárd forintot kitevő támogatás több, mint 8 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot.
Végezetül a kormányzati szektor egyenlege az Európai Unió módszertana szerint 1718 milliárd forint, ami a GDP 6,8 százalékának felel meg. Köszönöm a figyelmüket és kérem a tisztelt bizottságot, a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát szíveskedjen támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen az átfogó, nagyon részletes helyzetbe hozó információkat és az Állami Számvevőszék képviselőjének adnám meg a szót.
Dr. Csépán Magdolna szóbeli kiegészítése
DR. CSÉPÁN MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Hagyományainkhoz híven elkészítettük a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési törvényjavaslatáról a véleményünket. A dokumentum önök előtt van. A számvevőszéki vélemény első része az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatait tartalmazza. Szólunk a törvényjavaslat törvényességi és számszaki ellenőrzéséről. Az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes ellenőrzési megállapításokról. A második rész a függelék, amelyik az egyes fejezetek tervező munkálatairól, előirányzatainak megalapozottságáról kialakított véleményünket foglalja össze.
Nem szoktunk erre sokszor panaszkodni, most sem voltak rózsásak a körülményeink a vélemény elkészítése során, rendkívül rövid idő alatt és a menetközbeni folyamatos változások mellett kellett elkészíteni a véleményünket. Igyekeztünk a rendelkezésre álló idő alatt a magunktól telhető maximumot nyújtani.
A költségvetési törvényjavaslat dokumentumáról annyit szeretnék elmondani, hogy sajnálatosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat nem foglalja össze és nem vezeti le a 2006 szeptemberi konvergenciaprogramban tervezett és megvalósult intézkedések, folyamatok számszerűsített hatásait. Természetesen a vizsgálat során mi erre kitértünk, de nyilvánvalóan egy ilyen összegzett kimutatás, bemutatás célszerű lett volna.
A központi költségvetésről szólva a bevételi előirányzatokról annyit szeretnék elmondani, hogy úgy látjuk, hogy az előző éveknél kisebb kockázatokat hordoznak az egyes adóbevételi tételeknél a számok. Az áfa, az szja és a regisztrációs adó tekintetében érzünk kis mértékben kockázatot. Egyik-másik esetben +-2 százalék körüli eltéréseket valószínűsítünk. Meg kell azt is említeni, hogy az Állami Számvevőszék nem ítélhette meg egyes adóbevételek 2007. évi teljesülésének azt a kockázatát, amely az alkotmánybíróság későbbi döntéseitől függ. Az alkotmánybírósági beadvánnyal érintett adónemek bevételeként tervezett összeg 80 milliárd forint. 2006-hoz képest nem nőtt, 2007-re az előirányzatmódosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok aránya. Ez a tény önmagában a kiadási előirányzatok óvatos tervezésére utal, reálisnak, betarthatónak ítéljük.
A konvergenciaprogramban bemutatott intézkedésekben és a törvényjavaslatban is a közszférát illetően a létszámleépítés dominál, elsősorban ezt lehet figyelemmel kísérni. Nem látszik azonban az állami feladatellátás és a szervezeti keretek felülvizsgálata a számszaki adatok alapján. Prioritást élvezett az unióból érkező források és támogatások igénybevételét biztosító hazai társfinanszírozás előirányzatainak megtervezése. Azt lehet mondani, hogy forrásoldalról nem látunk problémát, tehát a támogatások igénybevételének fedezete a törvényjavaslatban biztosított. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a programok működtetését végző hatóságok gyors szakszerű tevékenységétől nagymértékben függ, hogy ezekből a támogatásokból mennyit és hogyan tudunk majd felhasználni, igénybe venni.
A nagy ellátórendszerek tekintetében a konvergenciaprogramból kiindulva a tartós kiadáscsökkentést megalapozó reformok kerülnek a középpontba. Az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a gyógyszertámogatási rendszer az, ami a leginkább kiemelendő. A Pénzügyminisztériumot képviselő kollégák részletesen kitértek ezekre a kérdésekre. Úgy látjuk, hogy a konvergenciaprogramban megfogalmazott követelmények elvi szinten mind a két társadalombiztosítási alap költségvetési javaslatában érvényesülnek, a megvalósulás tekintetében az Egészségbiztosítási Alap esetében mindenképpen bizonytalansági tényezőnek tekintjük azt, hogy a folyamatban lévő törvény- és jogszabály-módosítások sokasága, azoknak az elfogadása, végrehajtása, a célok következetes érvényesítése nagymértékben befolyásolhatja a pénzügyi végrehajtást is.
A Munkaerő-piaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap, az önök ügykörébe tartozik. Az alap mintegy 300 milliárdos főösszegét tekintettel a 2006. évi eddigi folyamatok alakulására is, összességében reálisnak tartjuk. El kell mondani, hogy az idei, a 2006. évi 82 milliárd forintos befizetési kötelezettsége a Munkaerő-piaci Alapnak 2007-re 112 milliárd forintra emelkedik, amiről a törvényjavaslat annyiban tesz említést, hogy ilyen módon járul hozzá a Munkaerő-piaci Alap a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásához és a munkanélküli ellátórendszer fenntartásához. Nagymértékű az emelkedés, 30 milliárd forint és azért rá kell arra mutatni, hogy körülbelül ez az a pénzösszeg, amennyi a fél százalékos munkanélküli járuléknak a pénzügyi hatása. Tehát úgy lehet mondani, hogy a Munkaerő-piaci Alapból ilyen módon ez kivonódik az indulás pillanatában. Azt szeretném még megemlíteni, hogy a fejezetnek az újonnan, 2006-ban létrehozott Szociális és Munkaügyi Minisztérium-fejezetnek a részletes elemzését a függelékünk tartalmazza, a 298 oldalon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a két kiegészítést. Mielőtt hozzákezdenénk a vitához, szeretném a helyettesítéseket ismertetni. (A jegyzőkönyv elején részletezve.) Tíz-kilenc a szavazati arány.
Kérdése, észrevétele kinek van a bizottság tagjai közül?
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Néhány kérdést szeretnék feltenni először. Ez idáig minden évben volt egy olyan táblázat, ami a makrogazdasági mutatókat, illetve az életszínvonal alakulásával kapcsolatos mutatókat tartalmazta és ezek között a mutatók között szerepelt a munkanélküliségi ráta előrejelzése is. A kérdésem az, hogy hol található ez meg a költségvetési törvényjavaslatban. A másik kérdés a létszámleépítéssel kapcsolatos. Ugyan a fejezetek között a felsorolásban minden minisztériumnál olvasható, hogy hány fővel kívánják csökkenteni a minisztérium - illetve a háttérintézményeket is figyelembe véve - a létszámot. Összesen mennyi a tervezett létszámleépítés? Hol található meg az erre vonatkozó adat? És a közalkalmazotti bérekkel, illetménytáblával kapcsolatban kérdezem, hogy a közalkalmazotti illetményekre, illetve pótlékokra és egyéb juttatásokra vonatkozó adatok hol találhatók meg a törvényjavaslatban.
ELNÖK: Visszaadom a szót.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Az összefoglalóban is említettük, hogy a közalkalmazotti bértáblák nem változnak, így a bérpótléktáblák sem, így a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tartalmazza ezeket. Tehát az ottani hatályos törvényben lévő táblázat továbbra is hatályos, és természetesen a törvényjavaslatban, ha módosult volna, sem lehetett volna szerepeltetni, hiszen ez egy tiszta költségvetési törvényjavaslat. A létszámnál a fejezeti köteteknél az egyes tárcáknál lévő részletes indoklások tartalmazzák a minisztériumok, illetve a hozzájuk tartozó intézmények létszámadatait.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Annyiban szeretném a kolléganőm által elmondottakat kiegészíteni, hogy a közigazgatásban, a költségvetésben körülbelül 2 százalékos létszámfogyással számolunk, ez körülbelül 16 ezer fő, akinek a felét várhatóan a várakozások szerint a versenyszféra tudná befogadni. Tényleg itt nézve a makrotáblát, ez a költségvetési törvényjavaslat fő kötetének a 323. oldalán van, itt valóban hiányzik ez az adat, de ha jól emlékszem, az általános indoklás szól arról, hogy a munkanélküliségi ráta jövőre 0,2 ponttal emelkedik. Az aktivitási ráta is ugyanennyivel, tehát a foglalkoztatási színvonal stagnál. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még további kérdés? Még alelnök asszonynak. De mielőtt megadnám a szót, a magunk számára definiáljuk, hogy jól értettem, hogy ez nem salátatörvény, hanem csak a költségvetést tartalmazza, tehát ebből következően nyilvánvalóan a mai vitánknak is elsősorban a költségvetés taglalása a témája.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. Még az illetményeknél és a létszámleépítéseknél maradva, úgy tudom, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban még zajlanak az egyeztetések és a tárgyalások. Akkor várható-e, hogy az ott kialakult álláspontot még a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása előtt akár figyelembe veszik? Ez az egyik kérdésem.
A másik pedig, hogy a minimálbér összege változik vagy nem változik előreláthatólag.
A harmadik pedig a képzésekkel kapcsolatos, hogy a képzésekre fordítható kiadások miért csökkennek a jelenlegi adatok szerint. A munkanélküli ellátórendszerről beszélek természetesen.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kérdés első fele, hogy ha megállapodás születik valamelyik érdekegyeztető fórumon és ez olyan határidőn belül történik, amikor még kezelhető a parlamenti szakaszban, akkor az természetesen átvezetésre kerül. A kormányzat erre vonatkozóan olyan módosító indítványt fog benyújtani vagy a költségvetési bizottságon keresztül, hogy ez megfelelőn rögzítve legyen a törvényben.
A minimálbér összegével kapcsolatban folynak az egyeztetések az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Én magam is részt vettem ezeken a tárgyalásokon. Ma is lesz újabb forduló ez ügyben, egyelőre még nincsenek kialakult álláspontok az oldalak részéről. Azt tudjuk, hogy pillanatnyilag van egy hároméves megállapodás.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): A Munkaerő-piaci Alap 63. fejezete tartalmazza a szakképzési és felnőtt célú kifizetéseket. 2007-ben követve a minisztériumi strukturális rend változását, a képzési alaprésszel az Oktatási Minisztérium rendelkezett, tehát a foglalkoztatási miniszterrel megosztva volt a döntési jog gyakorolva, így az idén pedig már a változás következtében a képzési alaprész fölött is a szociális és munkaügyi miniszter rendelkezik. A jogszabályi változások ennek következtében létrehozták a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet, így a Munkaerő-piaci Alap mérlegében a 9-es számú mellékletben a korábbi években, 2006-ban is a szakképzési célok, kifizetések kiadási cím tartalmazta az úgynevezett OMAI-nak szolgáló működési költségeket. A 2007. évi költségvetési törvényjavaslat figyelemmel az Állami Számvevőszék javaslatára is, már strukturális átalakítást hajtottunk végre, amelyben külön jogcímként szerepel a szakképzési célú kifizetések összege és külön címen jelenik meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek átadott pénzeszköz. Tehát ez a Munkaerő-piaci Alap kiadási oldalának a struktúráját átláthatóbbá tette és még egyszer említem, hogy az Állami Számvevőszék javaslata alapján így szétválasztásra került az ellátás, tehát a képzési és a működési költségek elválasztódtak egymástól.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Annyi kiegészítést szeretnék még hozzátenni, hogy ha a részletes indokolását megnézzük a 63. fejezetnek, ezek hátrább lévő kötetek, amelyek pénteken kerültek benyújtásra, fejezeti kötetek, itt a szakképzés fejlesztése, ami gyakorlatilag az alapvető célja a szakképzési alaprésznek, ezek a kiadási előirányzatok, mert itt jobban meg van bontva, folyamatos növekedést mutatnak, tehát 18,7 milliárd forint van előirányozva, jövőre pedig már 19,7 milliárd, amit a 2008-9-10-es évben egyre nagyobb összeg követ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdése van-e valakinek? Alelnök asszonynak további kérdése van.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért van további kérdésem, tisztelt elnök úr, mert pénteken kaptuk meg a költségvetési törvényjavaslatot és mi nem rendelkezünk olyan háttérrel, a minisztériumok nem nekünk készítik elő azokat a véleményeket, amelyeket majd elmondanak önök, úgyhogy nézzék el nekem, ha kérdezek, egyébként is pedig jogom van hozzá tudomásom szerint.
A kérdésem pedig a következő: az újsághírekből értesültünk arról, hogy változtatni kívánnak a rendszeres szociális segély folyósításán, ami azt jelenti, hogy munkavégzéshez fogják kötni az önkormányzatok által folyósítható rendszeres szociális segélyt, amit ezentúl nem így hívnak és az összege is más lesz. Azon kívül ez összefügg valamilyen módon vagy a közmunkaprogrammal vagy a közhasznú munkavégzéssel. Kérdésem az, hogy az erre fordítható összeg mekkora és hol lehet erre rábukkanni a költségvetési törvényjavaslatban.
A következő kérdésem pedig az, hogy szintén többször informált bennünket a szociális és munkaügyi miniszter legalábbis a sajtó nyilvánosságán keresztül arról, hogy gondoskodó elbocsátásban lesz része azoknak a köztisztviselőknek, illetve közalkalmazottaknak, akik a létszámleépítésbe bekerülnek. Ön az előbb, ha jól hallottam, 16 ezer főt említett. Ez a gondoskodó elbocsátás hol jelentkezik a költségvetési törvényjavaslatban, illetve hány fővel számoltak, ha az előbb ön azt mondta, hogy majd a versenyszféra fogja foglalkoztatni ezt a 16 ezer embert? Ami iránt egyébként elég erős kételyeim vannak. Tehát mi ennek a pénzügyi forrásfedezete, hol található meg és hogyan fog ez működni?
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszony kérdését. Szeretném csak a jegyzőkönyv kedvéért megjegyezni, hogy nekünk öröm, ha kérdez, mert ezzel az információink bővülnek, tehát szeretném kérni, hogy minden olyat, ami szakmailag indokolt, legyen kedves megkérdezni, mert ezzel a bizottság informáltsága is növekszik. Ennek figyelembevételével szeretném kérni, hogy komoly, átfogó választ adjanak.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azt szeretném először elmondani, hogy a szociális segély úgynevezett munkateszthez kötése már 2001 májusa óta létezik, tehát itt egy olyan dolog lett bevezetve akkor, hogy a szociális segélyek kifizetése igenis valamilyen formában az önkormányzat által szervezett közcélú munkát előzze meg. Tehát, hogy ezeket az embereket vissza lehessen vonni a munka világába, ne szokjanak el teljesen attól, hogy dolgoznak. Ennek az előirányzata a 8-as mellékletben található meg, ez az önkormányzatoknak a kötött normatív felhasználású előirányzatai között van. 15 ezer 120 millió forint, tehát 15,1 milliárd forint ez az előirányzat 2007-ben. A közszféra létszámleépítésével kapcsolatban annyit szeretnék még elmondani, hogy azt mondtam, hogy mintegy felét úgy számítjuk, hogy felszívja a versenyszféra és a gondoskodó elbocsátásnak a fedezete pedig a 4. § szerinti céltartalék, ami prémium évekre, illetve egyéb olyan támogatásokra szolgál, hogy itt humánus kivezetés történjen meg a közszférában. Ugyanígy az önkormányzati szférában, annak pedig az önkormányzati melléklet szerint van megteremtve a céltartaléka, ami egy felülről nyitott előirányzat, tehát mindenkinek jut, aki ilyet igénybe kíván venni.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): De mit jelent ez a gondoskodó elbocsátás, amire ezek szerint valamilyen pénzügyi forrás rendelkezésre áll, de ez micsoda?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egyrészt tartalmazza a felmentési végkielégítési összegeket, illetve a főtisztviselők, központi tisztek illetményét, a diplomás pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatását, illetve a prémium éves program és a különleges foglalkoztatási állományról szóló külön törvény szerinti kifizetéseket.
ELNÖK: Bocsánat, szeretném jelezni, hogy látom alelnök asszony kérdésre készülődik, és csak azért, hogy haladni tudjunk, összegyűjtenénk azokat a kérdéseket, ami még felvetődik a költségvetéssel kapcsolatban. Több napirendi pont is van, amit még szeretnénk megtárgyalni és nem szeretném elvonni a kérdés jogát, csak szeretném ösztönözni, hogy próbáljuk meg összegyűjteni az összes kérdést. Alelnök asszony nem él kérdéssel. Akkor viszont a véleménykör következne. Aki véleményt kíván mondani, kérem szépen, tegye meg. Biztos vagyok benne, hogy alelnök asszony él ezzel a lehetőséggel és az alelnök úr is jelezte, hogy szólni kíván. Megadom a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Bizonyára nem fog meglepetést okozni az, amit mondok. Amit felsorolt a gondoskodó elbocsátás címén, az, úgy vélem, hogy egyrészt kötelezően jár a munka törvénykönyve és az összes egyéb, ma még hatályos törvény alapján a munkavállalónak, hogy ez mitől olyan nagyon gondoskodás, azt elképzelni nem tudom, mert az, ami törvényeken alapszik és ami megilleti a munkavállalót, az egész egyszerűen a törvény erejénél fogva jár. Az semmilyen pluszt nem jelent, mínuszt viszont annyiban igen, hogy 16 ezer elbocsátásra kerülő, közszférában dolgozóról van szó, akikkel ezek szerint úgy számolnak, hogy körülbelül 8 ezer fő talál magának munkát a versenyszférában, a maradék 8 ezerről meg egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa. Miközben a nyugdíjtörvény is éppen most módosul. A munkanélküliségi ráta, amit kifogásoltam, hogy nem szerepel a költségvetési törvényjavaslatban, nyilvánvaló, hogy azért nem szerepel, mert nem óhajt ennek különösebb nyilvánosságot adni a kormány. Az, hogy a törvény indokolásában valahol apró betűvel jelen van, az egy dolog, de a korrektség jogán és nyomán elvárható az, hogy ez a mutató ugyanúgy ott szerepeljen, mint a foglalkoztatottságot bemutató ráta, ami 0,0 százalék 2007-ben vagy mint a reálbérek csökkenését bemutató mutató, ami 4,2 százalék mínusz átlagosan figyelembe véve. De ezek az adatok, illetve a költségvetési törvényjavaslatban különböző helyen megjelenő számadatok azt bizonyítják, teljesen kristálytisztán és egyértelműen, hogy a foglalkoztatottság nem fog bővülni, viszont a munkanélküliség emelkedni fog, már csak azért is kijelenthető ez a mondat, mert a konvergenciaprogramban Brüsszelnek muszáj volt beírnia ezeket az adatokat, ott nem lehetett ezt elsumákolni, mint a költségvetési törvényjavaslatban. Akkor, ami a következő évekre várható, az egyértelműen azt bizonyítja vagy azt jelzi előre, hogy az az uszkve 3 millió 800 ezer ember, aki a foglalkoztatottak között szerepel, azoknak a száma nem fog emelkedni. Viszont, hogy ha a különböző járulékokat és adókat ugyanannyi ember fogja ezentúl is befizetni, mint ez idáig, miközben a költségvetési hiányt évről évre le kell faragni, ez azt jelzi már előre, hogy mindig ugyanazok, akik még a munkaerőpiacon jelen vannak, azok fogják a növekvő terheket fizetni. Mert semmilyen előrelépés nincs a tekintetben, hogy ez a tendencia változna. Ez a költségvetési törvényjavaslat egyáltalán nem fordít gondot arra, hogy valamilyen újszerű megoldással próbáljon meg előállni legalább azért, hogy a munkanélküliség csökkenjen és a foglalkoztatottság növekedjen. Ha semmi mást, csak a foglalkoztatottsági mutatót nézzük meg, és szeretném külön hangsúlyozni, nem a gazdasági aktivitásról beszélek, hanem a foglalkoztatottságról, az alig haladja meg az 50 százalékot. Ezzel a mutatóval és ezzel az alacsony foglalkoztatottsági mértékkel el nem bírom képzelni, hogy hogyan fogunk kilábalni a bajból. Abból a bajból, amit egyéb iránt a kormány négy évi, remeknek egyáltalán nem nevezhető működése okozott elsősorban.
A Munkaerő-piaci Alap bevétele növekszik, de nem azért növekszik, mert a foglalkoztatottak száma fog növekedni, hanem azért, mert ez év szeptember 1-jétől sikerült a különböző járulékokat jól megemelni, ez persze nem fog megváltozni, további emelkedés és növekedés várható, ez mind azt igazolja, amit az előbb elmondtam, hogy nem a foglalkoztatottak számának bővüléséből emelkedik mondjuk a Munkaerő-piaci Alap bevételi oldala, hanem a járulékok emelkedéséből. Ez pedig előrevetíti annak a nagyon szomorú ténynek a lehetőségét, hogy a feketefoglalkoztatás, illetve a szürkezóna fog a továbbiakban is bővülni, és nem a munkaügyi ellenőrzésnek a hatékonysága fogja ezt felszámolni, mert minden munkáltató mellé nem lehet egy munkaügyi ellenőrt állítani, hanem olyan megoldást kellene alkalmazni vagy legalább javaslatot tenni rá és megvitatni, ami ösztönzi arra a munkáltatókat, hogy munkahelyeket teremtsenek, illetve lehetőségük legyen a ma még meglévő munkahelyek megőrzésére.
Az, hogy a Munkaerő-piaci Alapból 30 milliárd forinttal többet kivesz a költségvetés és az aktív foglalkoztatási eszközökre fordítható pénzügyi források egy fikarcnyit nem emelkednek, ez megint felvezeti azt a gondolatot, hogy akkor ugyan hogyan lehet a munkahelyeket megőrizni. Milyen támogatási formák, eszközök lesznek azok, amelyek mondjuk a mikro-, kis- és középvállalkozásokat segíteni fogják? Be kell látnia mindenkinek, hogy munkavállaló csak akkor lesz munkavállaló, ha van munkaadó, aki foglalkoztatni tudja. Ha ezek az ösztönző rendszerek évről évre szűkülnek, részben a pénzügyi források miatt, részben a pályázati lehetőségek miatt, akkor itt belátható időn belül változás nem lesz.
Arról már ne is beszéljek, hogy azok a bizonyos foglalkoztatási formák, amelyekről oly sokat hallottunk és különböző távmunka-tanácsokban és nem tudom, milyen bizottságokban jó ízűen tárgyaltak ezekről, nyomát nem látom, hogy mondjuk a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka-foglalkoztatás a jövőben hogyan fog alakulni. Mert ez a költségvetési törvényjavaslat egyáltalán nem viszi előrébb azoknak a problémáknak a megoldását, akik ma is munkanélküliek vagy azoknak a problémájának a megoldását, akik január 1-jét követően vagy még ebben az évben munkanélkülivé váltak.
Most csak úgy megemlíteném a Lépj egyet előre c. nagyszabású programot. Jó lenne, ha a kormány is lépne egyet előre, legalább abba az irányba, hogy növekedjék a foglalkoztatottaknak a száma.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszony véleményét, és megadom a szót Gúr Nándor alelnök úrnak.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon messzire visszamehetnék, de nincs értelme, hiszen a 2007. évi költségvetést tárgyaljuk. Egy mondattal szeretnék azért visszautalni arra az időszakra, amikor 5 százalékpont körüli volt gazdasági növekedés üteme. 2001-ről beszélek és ebben az időszakban a foglalkoztatottság növekedési mértéke az 1 százalékpontot sem érte el. Ilyen az élet, disszonáns összefüggések feltárhatók mindenfajta kormányzati színezettől függetlenül. Szeretném mondani, hogy abban a helyzetben, amelyben egy egyensúlyteremtés időszakát éljük, a foglalkoztatási szint megtartása meggyőződésem szerint eredménynek tekinthető. És abban a helyzetben, amikor igen, az adóterhelés növekedéséről is számot kell adni, 2007-ről beszélek, akkor bizony, ha az aktivitási ráta értéke csak tizedszázalékpontokkal is nő és a foglalkoztatás szinten tartását meg tudjuk őrizni, akkor ez eredmény. Nyilván a feladat az, hogy ebből a helyzetből kimozdulva az egyensúly megteremtését követően a fenntartható növekedési pályára való visszatérés eredményeképpen a foglalkoztatás további növekedéséről adjunk számot, hiszen azért azt nyugodt lelkülettel lehet vállalni, hogy az elmúlt négy esztendőben a foglalkoztatottság, ha nem is óriási mértékű, de növekvő trendet rajzolt meg. Tehát a növekedés üteme fogható és mérhető volt.
Ami a számomra a legfontosabb üzenetek közé tartozik a 2007. évi költségvetés tervezésekor, illetve a törvénytervezet kapcsán, az az, hogy az utolérhető európai forrásokhoz illeszkedő hazai források szükségszerű biztosítás adott, ilyen értelemben megfelelő programokon keresztül a rendelkezésünkre álló európai pénzek utolérése nem válik kérdésessé. Legalábbis nem válhat kérdésessé a forrás biztosításának a hiánya végett. Ilyen értelemben tehát alapvető feladatunk akár a munkaerőpiachoz, akár a munkaerőpiacon túl is mindannak a biztosítása, hogy megfelelő, illeszthető programok sokaságával tudjunk csatlakozni a források utolérése érdekében.
Fontos számomra az, hogy kicsi kockázattal vagy kisebb kockázattal bír, mint a korábbiakban az adóbevételek tervezett mértéke, valamint az, hogy maga az Állami Számvevőszék is reálisnak és betarthatónak tartja a kiadásnak a tervezését. Ez mind-mind annak adja meg az alapját, amiről szóltam az előbb, hogy az európai forrásokhoz szükséges hazai forrásoknak a biztosítása ne legyen kérdéses.
Ha jól emlékszem, nem biztos persze, de ha jól emlékszem, 2006-ban a Munkaerő-piaci Alapban 275 milliárd forint körüli pénzeszköz volt, ami kiadási-bevételi oldalon is meghúzódott. Négymilliárd forint körüli szuficitje volt az alapnak emlékképeim szerint, ahhoz képest a 350 milliárd forintos össz-alapnagyságrend mérhetően nagyobb, ilyen értelemben pedig azt szeretném csakis érzékeltetni, hogy ahhoz a 82 milliárdhoz illesztetten a többlet 30 milliárd forintnak a biztosítása, ami alapvetően a megváltozott munkaképességűek munka világába történő visszavezetésének az elérését próbálja megteremteni, az nem kidobott és nem haszontalan pénz, az ugyanúgy a Munkaerő-piaci Alap ésszerű, célszerű felhasználásával párosul, mert pont azt akarja megteremteni, hogy egy átmeneti idő elteltével minél több ember abból a helyzetéből fakadóan, amelyben ma leledzik, vissza tudjon jönni a munkaerőpiacra. Tehát egy másfajta alternatívát próbál meg kínálni e tekintetben.
Amiről még mindenképpen szólni szeretnék, az igazából az, hogy a gondoskodó leépítést említette elnök asszony. Nem csak a költségvetésen keresztül fogható ez, hanem mondok egy példát, emlékeim szerint az Országos Felnőttképzési Tanács keretei között több, mint egymilliárd forintos pénzeszköz elkülönítésére került sor, ami pont arról szól, hogy a közigazgatásból kikerültek esetében olyan típusú képzésekben, átképzésekben, a munkaerőpiachoz illeszkedő ismeretek megszerzésében való részvételi lehetőségekre kerüljön sor, amelyek a leépített embereknek a más irányba történő visszatérési lehetőségeit adják meg. Tehát nemcsak a költségvetés számai között fogható meg direkten, hanem egyes alapok működése kapcsán is érzékelhetők az ilyen típusú gondoskodások, az ilyen típusú lehetőségek biztosításának a háttere forrásoldalról.
Összességében azt szeretném mondani tehát, hogy az a tiszta forma, amely most előttünk van, az önmagában megmutatja azt, hogy ebben az átmeneti időszakban, ebben az egyensúlyteremtési időszakban mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a foglalkoztatás fenntartása, a foglalkoztatási szintnek a megmaradása megtörténjen és látható módon azokban a táblákban, amelyek hosszabb időintervallumot ölelnek fel, akár már a 2009-10-es időszakát is érinthetik a fenntartható növekedési pályára való visszatérés kapcsán, ott pedig érzékelhető gyakorlatilag az a fajta előremozdulás a korábbi évek eredményeképpen, amely a további foglalkoztatás növekedésével párosul. Köszönöm szépen. Én ezek alapján az általános vitára alkalmasságot támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemények?
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Először azzal kezdeném, hogy nagyon örülnék annak, hogy ha végre lenne egyfajta szemléletváltás a politikában, mert ahogy megtapasztaltuk a rendszerváltás óta, hogy mindennek megvan az ára, úgy gondolom, hogy felelőtlen az a magatartás, amelyik azt sugallja az embereknek, hogy az állam továbbra is minden problémára megoldást fog hozni, hogy az állam mindenkinek megoldja a problémáját, támogatásokkal, valami újszerű megoldással jön az állambácsi és majd mindent rendbe rak. Sajnos nem így működik a rendszer, nem így működik a gazdaság. Én azzal is vitatkoznék, amikor bárki azt mondja, hogy válságban van az ország. Az ország nincs válságban, a költségvetés helyzetét kell rendezni, ez pótlólagos források bevonására indít bennünket, ez van benne a következő évi költségvetésben, ami nem öröm senki számára. Úgy gondolom, hogy a kormánypárti képviselők számára sem öröm egy olyan költségvetést elfogadni, amely nem osztogat, hanem inkább a megszorításokra koncentrál. De a közös jövőnk érdekében úgy gondolom, hogy ezt meg kell tenni.
Abban igaza van alelnök asszonynak, amikor azt mondja, hogy itt a módosítások során nagyon komolyan oda kell figyelnünk arra, hogy a feketegazdaság irányába lehetőség szerint ne nyomjuk el a rendszert. Úgy gondolom, hogy például a nyugdíjtörvények vitájában lesz olyan módosító indítvány, amely azt a célt szolgálja, hogy ne szorítsuk ki a munkaerőpiacról azokat, akik dolgozni akarnak, még akkor se, ha esetleg már előrehozott vagy egyéb nyugdíjban vannak. Adjunk esélyt arra, hogy ők továbbra is legálisan tudjanak dolgozni, mert azért nincs kétségem a tekintetben, hogy ha nagyon nagy a szigor, akkor abba az irányba fog mozdulni a rendszer, hogy többen lesznek, akik feketén dolgoznak.
Azzal is egyetértek, hogy változtatni kell. Mindenképpen változtatni kell, a politikának is abban, hogy azon túl, hogy folyamatosan a problémákat próbáljuk meg felnagyítani, ahelyett jó lenne, ha valami konkrét megoldásra is jutnánk és én annak örülnék, ha itt a legnagyobb ellenzéki párttal ezekben a fontos ügyekben valóban folyna egyfajta tisztességes párbeszéd. Persze nagyon nehéz akkor párbeszédet folytatni, hogy ha mondjuk alelnök asszony szavait idézem: valamilyen újszerű megoldással kellene előállni a munkaerőpiacon. Ezzel egyetértünk, de mi az az újszerű megoldás, hol vannak azok a megoldások, amelyek csodákra képesek és amelyek növelni fogják a foglalkoztatást. Én esélyt egyébként a fejlesztésre, hiszen a következő négy esztendő arról fog szólni, hogy Magyarországon soha nem látott mértékű fejlesztések lesznek. Azzal együtt, hogy mondom, a közszektorban viszont nem a fejlesztés, hanem elsősorban a takarékosság lebeg a szemünk előtt. Tehát ezeken a fejlesztéseken, egyeztetve az önkormányzatokkal, a kormányzat, úgy gondolom, hogy nagyon sok új munkahelyet tud Magyarországon majd teremteni. Ebben közös a felelősségünk, hiszen most már a Fidesznek is ott a felelőssége, hiszen az önkormányzatok élén majdnem mindenhol fideszes politikusok vannak. Én bízom benne, hogy az a nagy tudás és tapasztalat, amelyet ellenzékiként itt megfogalmaznak, azok majd ezekben a beruházásokban nagyon sok új munkahelyet fognak létrehozni. A jövő évi költségvetést én elfogadásra ajánlom, már csak azért is, mert úgy gondolom, hogy nem igazán van más lehetőség. Aki azt mondja, hogy továbbra is mindent az államnak kellene megoldani, az, úgy gondolom, hogy tévúton jár. Ez a költségvetés szembenéz az ország és elsősorban a költségvetés helyzetével, tehát ilyen szempontból én korrektnek tekintem még akkor is, ha nem könnyű ezeket a nehéz intézkedéseket elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy képviselő úrnak adom meg a szót.
NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Bernáth Ildikó alelnök asszony felvetésére, hogy mi az a gondoskodó elbocsátás: legjobb tudomásom szerint a központi kormányzatból elbocsátott dolgozóknak a kormány állja az átképzési költségek jelentős részét, hitellehetőséget biztosít vállalkozás indításához, és ha jól tudom, akkor egy tanácsadó irodát állított fel az elbocsátottak részére.
Ami a költségvetést illeti, egyetértve azzal, amit Filló Pál mondott, az egy nagyon fontos dolog, hogy ebben a költségvetési helyzetben az EU-s forrásokhoz az ÁSZ szerint is biztosítottak a források. És az Állami Számvevőszék másik megállapítás, hogy a Munkaerő-piaci Alap főösszege reális. Tehát minket elsősorban ez érint. Egyetértek természetesen azzal a felvetéssel, hogy ezen körülmények között is meg kell fontolni azt, hogy hogyan lehet megállítani azt, hogy a feketegazdaság felé eltolódjon a munkaerőpiac. Egyikünk sem ezt akarja, gondolom. Köszönöm.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Két képviselő úr megjegyzésére szeretnék reagálni: mondanék néhány újszerű megoldást. Például öt év alatt a foglalkoztatottság nem emelkedett. Többször be lett ígérve 400 ezer új munkahely, aminek a hatását nem igazán érzékeljük. Újszerű megoldásnak tekinteném például azt, amikor az Országos Érdekegyeztető Tanácsban meghallgatják azokat a munkaadókat is, akik mondjuk nem multinacionális céget képviselnek, mert az, ami most például az Audi közrelépésére történik, miért nem lehetett korábban meghallgatni azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat képviselő munkaadókat, akik ugyanezt a problémát jelezték. Például ez is egy újszerű megoldás lenne, hogy nemcsak a multinacionális cégekkel és az ő kritikáival foglalkozik a kormány, hanem meghallgatja a hazai vállalkozásokat is.
További újszerű megoldásnak el bírom azt is képzelni, hogy a Munkaerő-piaci Alap, amelynek a bevételi oldalát egy félmondat erejéig sem vitattam, ezt azért szögezzük le, én azt mondtam, és ezt most még egyszer elmondom, hogy nem a foglalkoztatottak számának növekedéséből nő a bevételi oldal, hanem azért nő, mert ugyanannyi ember sokkal többet fog fizetni, mint fizetett ez idáig. Ezt mondtam és ezt az Állami Számvevőszék jelenlévő munkatársa nem kifogásolta, mert szerintem matematikailag is megállja a helyét ez a megállapításom. De újszerű megoldás lenne az is, ha a munkavállalók és a munkáltatók járulékaiból befolyó összeg kapcsán évente a kiadási oldalon nem a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások növekednének, hanem mondjuk az aktív foglalkoztatási célok és az erre fordított pénzügyi források is növekednének. Nem pedig azonos szinten maradnának vagy pedig csökkennének. Én nem azt mondom, hogy az államnak kell megoldania, hogy Kovács 23 Jánosnak munkája legyen, de az államnak, illetve a mindenkori kormánynak igenis kutyakötelessége, hogy olyan gazdaságpolitikát alakítson ki, olyan adópolitikát, olyan foglalkoztatáspolitikát, amelyik valamennyiünk érdekét szolgálja. Ha ez sem feladata a kormánynak, akkor nem tudom, hogy minek van. Elsődlegesen ez a legfontosabb feladata kell, hogy legyen a mindenkori kormánynak. Ez a költségvetés ugyanúgy, mint a tavalyi, meg az azelőtti ezeket a célokat egyáltalán nem valósítja meg. És hogyha esetleg még kormánypárti képviselőkben kétely lenne az iránt, hogy vajon támogatjuk-e ezt a benyújtott költségvetési törvényjavaslatot, nem támogatjuk az általános vitára alkalmasság szempontjából.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszonynak. Egy pillanatra megremegtem, hátha más lesz az álláspont, de a dolgok a maguk rendes medrében haladnak. (Bernáth Ildikó: Most megnyugodott...) Igen.
Szeretném elmondani a képviselőtársaimnak, hogy nem könnyű döntéseket hozunk és úgy vélem, hogy tisztában vagyunk a felelősségünkkel, amiben nincsen szerepzavar. Hiszen más felelősséggel rendelkeznek egy költségvetés elfogadásakor a kormányoldalon ülő képviselők és más felelősséggel az ellenzéki oldalon ülők és ezekben nem szabad a szerepeket felcserélni, ilyen értelemben úgy vélem, nincs szerepzavar. Mindenki teszi a maga dolgát, és ez így helyes, normális egy működő parlamenti demokráciában.
Szeretném méltányolni azt, hogy ez a szakmai vita minden leágazása mellett is egy nagyon komoly szakmai mederben zajlott és azt gondolom, hogy ez a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsághoz illő.
Két megjegyzésem volna: nyilvánvaló minden költségvetés megalkotásánál, tervezésénél az egyik legnagyobb kihívás, amit meg kell tenni a tervezési oldalon, hogy hogyan lehet a politikai vágyakat, szándékokat és a lehetőségeket összehangolni. Most ezt a költségvetésben úgy próbálta a kormányzat megtenni, hogy ezzel párhuzamosan figyelembe vette azt, hogy már van egy benyújtott konvergenciaprogram, aminek a mutatóitól, a céljaitól, számaitól vélhetőleg a költségvetés tervezésénél nem lehet eltekinteni. Nincs is ilyen szándék és van egy olyan, három ügyet magában foglaló középtávú perspektívája Magyarországnak, ez az egyensúlyteremtés, a reformok elindítása és a fejlesztések, az európai uniós fejlesztési források felhasználása és a magyar gazdaság és ezen keresztül a magyar társadalom javára fordítása, amit egy költségvetésnél is érzékeltetni kell.
Egy megjegyzésem van a végén: azt én nagyon fontos dolognak tartom, hogy a költségvetésben van két olyan tétel, ahol nincs kiadáscsökkentés. Az egyik az a bizonyos szociális jellegű kiadási oldalon, a másik a fejlesztéseket megalapozó fejlesztési források biztosításának az oldalán van. Én ezt értéknek tartom. Természetesen egy szakmai vitában nagyon sokfajta álláspont, vélemény tükröződik és azt gondolom, hogy a döntésnél ezt majd az oldalak érzékeltetni is fogják.
Úgy vélem, hogy most mi nem mondtunk olyat, amire óhatatlanul reagálni kellene az előterjesztőknek, ezért a képviselőtársaimnak javaslom, hogy döntsünk az általános vitára alkalmasságról. Először kérdezem, hogy ki támogatja az általános vitára alkalmasságot. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem.
Miután november 14-ig írásban el kell juttatnunk a költségvetési bizottság részére az álláspontot, ezért azt kérem, hogy az oldalak gondoskodjanak a többségi és a kisebbségi vélemény rögzítéséről. Ezt mi a többségi oldalon meg fogjuk tenni Gúr Nándor alelnök úrral. Vélhetően Bernáth Ildikó fogja a kisebbségi véleményt írásban rögzíteni. Ezzel a mai nyolc napirendünk közül az elsővel végeztünk.
Szeretném jelezni, hogy megyünk tovább. Köszönöm a részvételt az előterjesztőknek.
Következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Szeretném kérni a Pénzügyminisztérium már az előző napirendi pontnál is jelen lévő képviselőit, hogy tegyék meg röviden a szóbeli kiegészítést.
Kajdi László szóbeli kiegészítése
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A 2006. évi költségvetési törvény módosítására a következő fő okok miatt kerül sor. Először is a bevételi oldalon az államháztartási törvény 12. § (3) bekezdése előírja, hogy amennyiben évközben adó- és járuléktörvények módosulnak, ezek költségvetési hatását át kell vezetni a költségvetési törvénye. A kiadási oldalon nyolc lényeges pontot tudnék felsorolni, hogy milyen területeken lesz változás, amennyiben az Országgyűlés ezt megszavazza. Egyrészt mivel az infláció a vártnál magasabb lesz, a nyugdíjak növekedése nagyobb lesz. Itt 1,2 százalékos visszamenőleges hatályú kiegészítő emelést tesz szükségessé ez a módosulás.
Másrészt a gyógyszer-támogatási kiadások területén történtek intézkedések, amelyek a gyógyszerkassza túlteljesülését fékezik, de még ezek nem elégséges mértékűek, úgyhogy itt is túlteljesülés várható.
Harmadrészt hasonló szinten a gyógyító-megelőző ellátás területén. A negyedik legfontosabb az, hogy az idén január 1-jén még 6 százalékponton állt a jegybanki alapkamat, ezt ötször emelte a Jegybank, most már 200 bázisponttal 8 százalékponton áll a jegybanki alapkamat, így a költségvetés kamatkiadási emelkednek.
Az ötödik ilyen fontos pont a gáz árának változása, ez külső piaci tényezők miatt van így, ezért a támogatási rendszerben kell nagyobb kiadásokra számítani.
Hatodrészt a Magyar Televíziónak a magyar állammal szembeni tartozására tesz a törvényjavaslat elengedésre javaslatot.
Hetedrészt a MÁV Cargo nevezte cégnek a privatizációjával kapcsolatosan kell előirányzatot módosítani.
A nyolcadik pedig egy olyan általánosabb terület, ami a statisztikai-módszertani számbavételi dolgok változása miatt indokolt. Az uniós statisztika az eredményszemléletű kimutatásokra épül, míg a hazai kimutatás a pénzforgalmi szemléletben készült, és ezeknek az összehangolása szükségessége teszi indokolttá a módosítást. Kérem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartsa a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vélemények és kérdések egy körben. Alelnök asszony.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. Ha jól értettem, az előző napirendi pontnál elhangzott, hogy azért tiszta törvényjavaslat, mert hogy most aztán semmi más nincsen, csak ami a költségvetésre vonatkozik. Igen, mert itt van a kezünkben az a törvényjavaslat, amelyik aztán összegereblyéz megint egy salátatörvényt. (Közbeszólások: Most nem ezt tárgyaljuk még.) Elnézést kérek, miután egy törvényjavaslat van előttem és a hétvégi postával kaptuk meg, az elektronikus sem érkezett meg előbb, csak úgy szeretném megjegyezni azoknak a számára, akik ...
ELNÖK: Átmeneti felhasználásra szeretnék átadni egyet.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Bocsánat, akkor ez a törvényjavaslat, ami a törvényjavaslat módosítását tartalmazza, ezzel kapcsolatban megmondaná, hogy ez hány fejezetet módosít összesen.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Pontos számot nem tudok mondani... Az 1-es számú a központi költségvetés területén négy fejezetet érint, a GKM-et, a PM-et, a kamatelszámolást és a 42-es a külbevételeket. Illetve érinti a 63. fejezetet, a Munkaerő-piaci Alapot szintén, a Nyugdíj Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot is.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Ezek a módosítások, amiket említett, ezek, ha jól értettem, meg jól láttam az előterjesztésben, részben a bevételváltozás miatt indokoltak, ami mondjuk a repülőtér privatizációjából származik, meg még nem tudom, miből. És a kiadási oldalon pedig mi az, ami indokolja a módosítást?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Kiadási oldalon a nyugdíjak változása, tehát hogy hozzákerül az indexálási módszer és mivel az infláció magasabb lesz, mint a tervezéskori, ezért a nyugdíjkiadási előirányzatot meg kell emelni. A gyógyszerár-támogatási kiadások várhatóan túlteljesülnek, illetve a gyógyító-megelőző kiadások. A kamatlábakat említettem és a gázártámogatást.
ELNÖK: Köszönöm szépen a korrekt választ. Döntsünk az általános vitára alkalmasságról. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. Ezen esetben kell előadót is állítanunk, ha szükséges. (Nincs jelentkező.) Nem állítunk szóbeli előadót. Köszönöm szépen.
A következő a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megadom a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
Szatmári Edina szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, ahogy már említettem az első napirendi pontnál is, az Alkotmánybíróság erre vonatkozó határozatának figyelembevételével lett benyújtva. Tehát mivel a költségvetési törvényjavaslat úgynevezett tiszta javaslat, ezért a kormány az Országgyűlésnek a kapcsolódó szaktörvényeket egy időben, de külön javaslatként terjesztette be.
A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 24 törvény módosítását tartalmazza, a módosításoknál elsősorban az államháztartásról szóló törvény módosításánál az Állami Számvevőszék által is javasolt tervezett módosítások is bekerültek a törvényjavaslatba. A módosító javaslatok mind a négy alrendszer szabályait érintik és a bizottság ügykörébe tartozó Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást is érinti módosító javaslat.
A 24 törvény közül először az államháztartásról szólóval kezdeném. A módosító javaslatok közül itt is kiemelnék egy-két módosító javaslatot, ami a bizottság ügykörébe tartozik, így a (12) bekezdés módosítására térnék ki, ez a személyi juttatások előirányzata. Alapesetben csak a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának egyidejű emelésével növelhető, a rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a költségvetési szerveknek a kincstár részére kell nyilatkozniuk, ha a főszabálytól el akarnak térni.
A következő, amit szeretnék kiemelni, az a (29). Mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában rögzíti a javaslat, hogy a zárszámadás keretében és a központi költségvetés terhére kell rendezni az alapoknál keletkező költségvetési hiányt.
A következő bekezdés a (33), amire szeretném felhívni a figyelmet, ez is a rendszeres személyi juttatás előirányzat 50 százalékának jutalmazási célú felhasználási korlátjának hatályon kívül helyezésére irányul abból a célból, hogy az új teljesítményösztönzés erősítését szolgálja.
Kiemelném az Áht. módosításánál a (40) bekezdést. Ez arra irányul, hogy a központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó valamennyi szerv esetében egységessé váljon az adatszolgáltatási határidő.
Végezetül a (49) bekezdést szeretném ajánlani, ez a javaslat aktualizálja és pontosítja az Országgyűlésnek a tervezéskor, illetve a zárszámadáskor benyújtandó kimutatásokat, így a módosítás révén az Országgyűlés részére sokkal átláthatóbb és rendszerezettebb összeállítások készülhetnek.
A továbbiakban áttérnék a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot érintő két javaslatra. Mindkét javaslat a földgáz-ártámogatást biztosító előirányzatot érinti. Ez a bányászatról szóló törvény módosításánál, illetve a földgázellátásról szóló törvény módosításoknál jelenik meg. A módosításnak az a lényege, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium-fejezetbe kerül a földgáz-ártámogatást biztosító előirányzat. Itt a támogatások meghatározásáról, szétosztásáról a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fog gondoskodni. Azonban ennek az előirányzatnak a pénzügyi fedezetét biztosító befizetés továbbra is a GKM-fejezetbe kerül megtervezésre. A földgáz-ártámogatást biztosító előirányzatokat az 1. sz. melléklet Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetében a "Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez" címnél található. Illetve a GKM-fejezetnél az energiaár kompenzációs befizetés alcímnél. Tehát a módosítás ennek megfelelően technikai jellegű és ugyan emiatt született a földgázellátásról szóló törvény módosítása is.
Röviden kitérnék a tb-alrendszert érintő módosításokra is. Itt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény módosításánál a javaslat nevesíti a bevételek között a pályakezdő fiatalok foglalkoztatása után a munkaadók helyett a Munkaerő-piaci Alapot terhelő különbözetet.
Továbbá a második törvény, ami a tb-alrendszert érinti, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultak, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosítása, tehát a javaslat szerint bevezetésre kerül a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség mind a foglalkoztatottaknak, mind pedig az egyéni vállalkozók esetében. A szabályozásnak a lényege, hogy ennek a mértéke 13 százalék, viszont ennek az összegét 2007-ben teljes egészében a központi költségvetés átvállalja és csak 2011. január 1-jétől kell a 13 százalék járulékot teljes mértékben befizetni a foglalkoztatónak és az egyéni vállalkozónak. 2008-ban a járulék 75 százalékát, 2009. január 1-jétől 50 százalékát, illetve 2010. január 1-jétől a 25 százalékát fizeti meg a költségvetés a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó helyett. E javaslat még tartalmazza, hogy a nyugdíj mellett munkát vállaló személyek 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni, továbbá a javaslat szerint az eltartott közeli hozzátartozók is kötelesek lesznek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Természetesen a javaslat nem érinti a kiskorú eltartott személyek jogosultságát, tehát utánuk továbbra sem kell járulékot fizetni.
Még a vegyes és záró rendelkezések 30. §-ára szeretném felhívni a figyelmet, ott is a Tbj. törvény alapján. Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatást érinti a tekintetben, hogy jelenleg az alkalmi munkavállaló e jogviszonyára tekintettel biztosítottnak minősül. A javaslat szerint az alkalmi munkavállaló a jogviszonya után természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik és a jogviszonya után egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. A probléma az, hogy amennyiben a munkavállaló más jogviszonyára tekintettel sem szerez egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, őt akkor a Tbj. törvény alapján e szerinti fizetési kötelezettség terheli és e fizetési kötelezettség alapján lesz egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Végezetül a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvénymódosításra térnék rá. Itt a keresőképtelen személy esetében az úgynevezett passzív táppénz folyósításának maximális időtartama a javaslat szerint 45 napra csökken és amelyet méltányosságból további 45 napban lehet meghosszabbítani. A javaslat értelmében az ellátást igénybe vevő személy köteles a taj-számát igazoló okmányt bemutatni.
A továbbiakban rátérnék az önkormányzatokat érintő törvények módosítására. Itt abból kell kiindulnunk, hogy a címzett támogatotti beruházási célok beilleszthetők az új Magyarország fejlesztési terv céljaiba és így 2007 és 2008-ban nem a hazai forrásokból indulnak címzett beruházások, hanem az operatív programok keretében. Tehát így Magyarország 2007 és 2013 között az unió kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, ezt még kiegészíti az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további három milliárd euró fejlesztési forrás, így e források és a hazai társfinanszírozás segítségével lényegesen több önkormányzati fejlesztési program valósulhat meg. Emiatt szükségessé vált a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítása. Tehát különbséget kell tenni, mert az önkormányzati törvény kötelező jelleggel írja elő a céltámogatási kiemelt célokat, így 2007-ben továbbra is lehetőség lesz új beruházások indítására céltámogatással, címzett támogatással azonban nem indíthatók hazai forrásból, mert arra az uniós források állnak rendelkezésre.
A több célú kistérségi társulásokról szóló törvény is módosul. Itt azért van erre szükség, hogy hét új település megjelenjen a törvény mellékletében és ezáltal tudjanak csatlakozni a több célú kistérségi társulásokhoz.
A harmadik alrendszert, az elkülönített állami pénzalapokat érintően két törvény módosul, ez a Nemzeti Kulturális Alapról szóló és a Kutatási és Technikai Innovációs Alapról szóló törvény, itt előirányzat-átcsoportosítási lehetőséget teremt meg. Egyéb, csak címszavakban: a közoktatásról szóló törvény, a tankönyvpiaci ellátás rendjéről szóló törvény, a felsőoktatásról szóló törvény módosul, a környezetvédelem területén a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosul, a vízgazdálkodásról, a védett természeti területekről szóló, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény, az egyházi és hitéleti és közcélú tevékenységek anyagi feltételeiről szóló törvény módosul. Módosul továbbá az országos tudományos kutatási alapprogram (OTKA), tényleg csak a kötelezettségvállalásokat érinti, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, az elektronikus információs szabadságról csak a közzétételi kötelezettség és a személyi jövedelemadó 1 százalékának meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti törvény módosul. Erről röviden csak annyit, hogy a módosítás célja az, hogy az érvénytelen adóbevallást készítő adózó 1 százalékos rendelkezése ne kerüljön teljesítésre. Köszönöm szépen a figyelmet és kérem a tisztelt bizottságot, hogy szíveskedjen támogatni az általános vitára alkalmasságot.
ELNÖK: Én is köszönöm ezt a részletes áttekintő felszólalást. Ki kér szót?
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Nagyon rövid két kérdésem van, az egyik az egészségügyi járulékfizetéshez kapcsolódik, illetve mindkettő, de kétfelé ágazik. A kérdés az, hogy akkor most az alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozók biztosítása hogy is változik. Mert nem értettem egészen pontosan.
A másik kérdés szintén ehhez kapcsolódik, mert ha valaki háztartásbeli, annak a járulékfizetése hogyan alakul például akkor, hogyha azért háztartásbeli, mert munkanélküli. És nevel mondjuk öt gyereket. Ott ki fizeti a járulékot és miből?
ELNÖK: Tessék, kinek van még kérdése.
DR. CZIRA SZABOLCS: Köszönöm a szót. Nekem is rövid kérdéseim vannak szintén az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatban. Nevezetesen az egészségügyi hozzájárulásnál valamilyen felmérés történt-e, hogy hány háztartásbelit érint ez és hány családot fog érinteni, ha a feleség után vagy a férj után fizetni kell ezt a hozzájárulást? Továbbá az őstermelőkre is kiterjesztik-e ezt az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget? Hiszen egy másik törvényben, amikor az önkormányzatok kivethetik az építményadót, ott az építményadó alól mentesülnek azok, akiknek mezőgazdasági terménytárolójuk van, állattartó telepet működtetnek. Hiszen a mezőgazdasági termelés annyira ki van szolgáltatva az időjárásnak. Én ezt tényleg kérdezem, és hasznos dolognak tartom, hogy azokat a tárolókapacitásokat, amelyeket a mezőgazdasági termény tárolására használnak, mentesülnek, akkor miért nem mentesülhetnek azok is, akik őstermeléssel foglalkoznak? Amikor a korábbiakban arról beszéltünk, hogy a feketegazdaság irányába toljuk az embereket, hát ezzel éppen beletoljuk a feketegazdaságba. Őstermelői igazolvány nélkül fogják a terményeiket forgalmazni és lehet őket űzni, hajtani, de ez nem szolgálja a gazdaság kitisztítását, hogy ha olyanokra is kivetünk ilyen egészségügyi hozzájárulást, akiknek a jövedelme sincs azon a szinten, hogy ezt meg tudja fizetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom a szót a kormány képviselőjének.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A feltett kérdésekre a következőket mondanám el: az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos foglalkoztatásnál arról van szó, hogy eddig a közteherjegy értéke teljes mértékben tartalmazta a 29 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak megfelelő fedezetet. Ez most, tekintettel arra, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban konstrukcióváltás van, csökken ez a fizetési kötelezettség. Tehát ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy 5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék a következő évben, tehát ennyivel kevesebb lesz arányosan a fizetési kötelezettség a közteherjegy kapcsán a foglalkoztató számára. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a másik oldalról a természetbeni egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az alkalmi munkavállalónak kell ezen új szabály szerint, ami arról szól, hogy azok a személyek, akik egyébként nem biztosítottak, tehát nemcsak a biztosítási jogviszonyuk alapján, hanem például azzal, aki nyugdíjas vagy szociális intézményben elhelyezett, tehát nincs ilyen joga, akkor neki jövő év április 1-jétől a minimálbér alapján 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ami a jövő évi minimálbér alapján 5700 forint körüli fizetési kötelezettséget jelent havonta. Tehát ez a szabályváltozás jövő év április 1-jétől lép hatályba.
A másik kérdés arra vonatkozott, amit a kollégám felvezetett az eltartott hozzátartozók vonatkozásában. Természetesen tudunk számításokat mondani, hiszen önök is nyilván tudják, hogy ez év január 1-jétől működik az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában az úgynevezett nemzeti kockázatközösség, ami arról szól, hogy akik nem biztosítottak, tehát a biztosítási jogviszonyuk alapján nem fizetnek járulékot a természetbeni egészségügyi ellátásért, ő utánuk a mai szabályok szerint a költségvetés fizet. az idén 301 milliárd forintot ilyen jogcímen 15 százalékos járulékfizetést figyelembe véve. Most az a helyzet, hogy akik eltartott hozzátartozók, az ő létszámuk körülbelül 200 ezer főre tehető a nemzeti kockázatközösség alapján számítottaknál, tehát arról van szó, hogy körülbelül 200 ezer fő esetében jöhet elő ez a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés. Amiről a benyújtott törvényjavaslat is azt tartalmazza, hogy ezt nem feltétlenül a személynek saját magának kell megfizetnie, hanem azt mondja a szabály, hogy természetesen az illető beleegyezésével ezt bármely szerv vagy személy átvállalhatja tőle. Más összefüggésben is foglalkozunk ezzel a 2007-es költségvetésben, hiszen azt a kört, akinél van a szociális törvény szerint ma is lehetőség arra, hogy valaki a jövedelmi viszonyai alapján nem tudja vállalni, hogy az egészségbiztosítási járulékot megfizesse, akkor az önkormányzattól a részére kiadott igazolással mentesül ez alól a fizetési kötelezettség alól. És a nemzeti kockázatközösségnél végzett számításaink szerint ennek a körnek a jelentős növekedésével számolunk, tehát ahhoz képest, hogy az idén ebben a körben háromezer fővel számol a nemzeti kockázatközösség, a jövő évben 80 ezer fővel számolunk. Tehát, aki nem tudja ezt a fizetési kötelezettséget vállalni, az a szociális ágon tud mentesülni ez alól.
Még egyszer hangsúlyoznám, hogy nem arról van szó, hogy a nyugdíjastól kezdve, aki szociális intézményben van elhelyezve vagy kiskorúként vagy nagykorúként főiskolás vagy egyetemi hallgató, az ő vonatkozásaikban változatlanul benne van a nemzeti kockázatközösségben, hogy kifizeti a költségvetés változatlanul 2007-ben is a szükséges fedezetet, tehát a 9 százalékos járulékot. Ott van szó a fizetésről, aki házastársként vagy egyébként eltartott nagykorú hozzátartozóként jön bele ebbe a képbe.
A mezőgazdasági őstermelők és termelők kapcsán szeretném felhívni a figyelmet, hogy a mezőgazdasági őstermelőknél 2007. január 1-jétől kerül bevezetésre, hogy ők is meghatározott feltételekkel biztosítottakká válnak, de nagyon hangsúlyoznám, hogy csak arra a körre vonatkozik, akinek egyébként nincs biztosítási jogviszonya vagy nyugdíjas. Mert akinek a helyzete rendezett, ott nem jön semmilyen fizetési kötelezettség, mert ők egyébként is rendezettek. És itt is nagyon meghatározott feltételekkel kerülnek be a mezőgazdasági őstermelők biztosítottként, ráadásul az önök által nyáron elfogadott adócsomagban az szerepel, hogy azok a mezőgazdasági őstermelők, akik így válnak biztosítottá és alacsony az árbevételük ebből a tevékenységből, tehát az előző évben a hétmillió forintot nem haladta meg az árbevételük, eleve kedvezményes járulékot fizetnek 2007-ben. És azoknál pedig, ahol meghaladta a hétmillió forintot az árbevétel, ők is ahhoz képest, hogy tudják, hogy ez még szeptember 1-jétől a minimum járulékalappal érintett elég széles kör, akinek a 125 ezer forint, majd jövőre a 131 ezer forint alapján kell a járulékot teljesíteni, a mezőgazdasági őstermelőnél, ha a hétmillió forintot meghaladja az előző évi árbevétele, ő a minimálbér alapján fizeti a járulékokat. Eleve dupla kedvezmény van a mezőgazdasági őstermelőknél és ők is csak határozott feltételekkel jönnek be egyáltalán biztosítottként. Ha egyáltalán van esély arra, hogy húsz év szolgálati időt tudnak szerezni a járulékfizetésükkel, mert ha nincs erre esély, akkor ők be sem jönnek a rendszerbe, mert ennek az egésznek az a fő attrakciója, hogy nyugdíjellátást tud szerezni ez a kör. Ez a szabály egy nyáron elfogadott szabály alapján jövő év január 1-jétől lép hatályba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon kimerítő választ kaptunk. Képviselő úr, parancsoljon!
DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Tudom, hogy naiv kérdésem lesz, de tisztelettel kérem a kormánypárti képviselőket, hogy ezt, ami a családban eltartottra vonatkozik, ezt próbálják valahogy kivenni ebből a törvénytervezetből. Ez szégyenletes dolog. Annyira szégyenletes dolog az, hogy ha valamelyik családnál azért van otthon valaki, mert vagy munkahelye nincsen, amikor ilyen rossz a foglalkoztatás vagy a gyereket neveli, ezért ezt inkább finanszírozni kellene, hogy otthon marad, felneveli a gyereket és ehelyett járadékfizetésre akarjuk kötelezni. Amit tetszett mondani, hogy nagyon sokan mentességet kapnak, ez éppen a nyomorúságos helyzetben lévő családokat kéne, hogy érintse, mert nem jutnak munkához.
A másik dolog pedig, ahol mondjuk az eltartó a férj és akkora a jövedelem, hogy meg tudják engedni, hogy otthon maradnak, ott már a férj fizetéséből be van fizetve az a magasabb egészségügyi hozzájárulás, amelynek elegendőnek kellene lennie a család többi tagjának is. Tudom, hogy naiv kérés, de ez egy gyalázatos törvénytervezet.
ELNÖK: A kéréshez a minősítés minőségét kellett volna egy picit hozzátenni, de igaza van képviselő úr. Szerintem ezekben az esetekben úgy lehet eljárni, hogy módosító indítványokat kell benyújtani. Ha van olyan módosító indítvány, ami akár egy nagyobb fokú konszenzus megszerzésére is alkalmas, akkor ezt meg lehet tenni. Ezt viszont önöknek kell megtenni. Természetesen ez így szokott történni. Most viszont azt kell, hogy mondjam, hogy nem szeretném ezt a vitát felnyitni, volna néhány szakmai megjegyzés a biztosítotti jogviszonynak a megszerzésétől kezdve a nemzeti kockázatközösségben való szerepvállaláson keresztül. Ezt, ha lehetséges, ne folytassuk most le. Azt javaslom, hogy figyelembe véve képviselő úrnak a jó szándékát, tegyenek ebben módosító indítványt és meglátjuk, hogy mire jutunk vele.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Én már tudom, hogy mire jutunk vele, de a kérdésem az, hogy a nagycsaládosok egyesületével tárgyaltak-e erről a témáról és mi volt az ő álláspontjuk.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudok erre vonatkozóan választ adni, mert nem rendelkezem ilyen információval.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntsünk! Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc nem. Köszönöm szépen. Közben azt a javaslatot szeretném előterjeszteni, hogy ezt is írásban és a következő jogszabályban is írásban terjesszük a parlament elé a bizottságban kialakuló véleményeket, hiszen nem első helyen kijelölt bizottságként vagyunk számon tartva.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Írásban megadjuk a véleményt, de majd a parlamenti vitában szóban kifejtjük az álláspontunkat.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (Általános vita)
A negyedik napirendi pontnál tartunk. Elérjük lassan a tervezettek felét. Következik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megadom a szót az előadónak.
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Itt egy hasonló összetett törvényjavaslat van önök előtt, bár nem vetekszik a másikkal abban a vonatkozásban, hogy itt nem 24, hanem 20 törvény módosítása szerepel. A dolog lényege, hogy igazából itt, eltérően az előző napirendként tárgyalt 2007-es költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomagtól, itt mindenképpen pontosításokról van szó, gyakorlatilag a nyáron elfogadott adótörvényekkel összefüggésben azóta szükségessé vált pontosításokról van szó. Illetve például az európai uniós szabályozásokkal összefüggő változások miatt szükséges változásokat vezeti keresztül. Sőt azon túlmenően, hogy valóban itt a pontosítás a fő irányvonal, ezen túlmenően a lakosság, az egyes érintettek számára pozitív változásokat jelentő változások is szerepelnek.
Végigmennék a főbb jellemzőkön és utána természetesen várom a kérdéseket. Az első törvénymódosítás a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása. Itt részben a kamatadózással kapcsolatos pontosítások szerepelnek, hogy a különböző befektetéseknek egyforma legyen a kezelése, vagyis a szövetkezeti tagi kölcsön és cége után fizetett kamatnál is a 20 százalék kerül be a törvényjavaslatba. A nyugdíjasok számára kedvező változást jelent az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem kezelése a személyi jövedelemadó-rendszerben. A nyugdíj fogalomkörében továbbra is adómentes marad az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, az árvaellátás, a házastársi pótlék, a házastárs utáni jövedelempótlék. Új, adómentes bevételként megjelenik a kollégák által az előző napirendi pontként jelzett változás, hogy a gázár-kompenzációval kapcsolatban változás van, hogy ez melyik tárcánál szerepel. És ezzel kapcsolatban az ilyen jogcímen kapott támogatás adómentességét is biztosítja a törvénymódosítás.
Kiegészül a falusi vendéglátásnak egy adókedvezményével, ami az egyének, tehát az ilyen tevékenységet egyénként és nem vállalkozóként folytatók számára is egy évi 800 ezer forintos adómentes bevételi határt határoz meg a törvényjavaslat.
A társaságiadótörvény-módosítás ugyancsak igazából a következő évtől teljes körűen működő elektronikus adóbevallással összefüggésben tartalmaz kedvezményeket. Ez arról szól, hogy bizonyos határok között eltérően, attól függően, hogy valakinek minél kevesebb a bevétele, annál nagyobb mértékű támogatást biztosít számukra a törvényjavaslat. Ez azt jelenti, hogy azok az egyéni vállalkozók és vállalkozások, akiknek az éves árbevétele a 4 millió forintot nem haladta meg, ők, ha könyvelőt vesznek igénybe, akkor ennek a szolgáltatási díjnak a 15 százalékát leírhatják az adójukból. Tehát mindenképpen segíteni akarja a kormányzat ezt a kört kiemelten és ugyancsak kedvezményt érvényesíthetnek a 25 millió forint éves árbevételt el nem érő könyvelők és könyvelő cégek, mert ők a számítástechnikai gépekkel kapcsolatban vehetnek igénybe kedvezményt, értékcsökkenést érvényesíthetnek, illetve az internetszolgáltatás kapcsán érvényesíthetnek kedvezményt.
Ki kell emelni az EVA törvénnyel kapcsolatos körnek a kedvezményét is. Itt ugyancsak összefüggésben az előzőekben elmondottakkal, a négymillió forintot meg nem haladó bevétellel rendelkező EVA-sok, ha könyvelői szolgáltatást vesznek igénybe, a fizetett díj 60 százalékával csökkenthetik az EVA-alapjukat, tehát náluk külön kiemelt támogatást biztosít a törvényjavaslat.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvénynek három típusú módosítása jelenik meg a törvényjavaslatban. Az egyik kétségtelenül más foglalkozási körökkel való egyforma kezelést akarja biztosítani, miszerint a munkaviszonyban állók által választott ilyen köztehernél is előírja, hogy itt ennek a módnak a választásánál is előírás, hogy legalább a minimálbér alapján meg kell fizetniük a járulékukat. A másik vonatkozásban változik az EKHO-nál a megoszlása a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára fizetett járulék megoszlásával, lévén, hogy a két alap között egyébként is van három százalékos átcsoportosítás a következő év január 1-jétől. Ezzel összefüggésben ezt is változtatni kell. A harmadik változás pedig azzal függ össze, hogy a magánnyugdíj-pénztári bevallás, beszedés az APEH-hoz kerül és ezzel összefüggésben itt is módosítani kell, ehhez kell igazítani a szabályváltozást.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosításánál kiemelném, hogy a 4 százalékos különadó alapja a javaslat szerint csökkenthető a kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével. Tehát ez mindenképpen egy könnyítést jelent ennek a körnek a fizetési kötelezettség vonatkozásában.
Az általános forgalmiadó-törvény esetében kiemelném, hogy a Bulgár Köztársaság és Románia európai uniós csatlakozásával összefüggésben szükség volt bizonyos definíciók újabb meghatározására. És még kiemelném a lakásszövetkezetekkel összefüggő kérdésben, hogy a helyiséghasználat biztosítása tárgyi adómentessé válik a javaslat szerint. A fogyasztói árkiegészítéssel összefüggésben a törvény a bizottság ügykörébe tartozó kérdéseket szabályoz kedvezően.
A szemétszállító szolgáltatóknál a fogyasztói árkiegészítés közvetlenül igényelhető azokban az esetekben, amikor a gyermekotthonok által vásárolt kedvezményes jegy és bérletről van szó.
A regisztrációs adóval kapcsolatban az avultatási skála időtartama lerövidül és ennek megfelelően változnak az egyes kulcsok. Az első év végén 20 százalékos a kulcs és a húsz évnél idősebb gépjárművek esetén pedig 90 százalékos értékcsökkenést tartalmaz a javaslat. A jövedéki törvénnyel kapcsolatban itt a bioüzemanyagokkal kapcsolatos európai uniós változásokat vezeti keresztül. Újra definiálja a bioetanol fogalmát, illetve az új alkoholtermék definícióval kapcsolatos változtatást tartalmaz.
A közösségi vámjoggal kapcsolatban tulajdonképpen egy vámszakmai piac megnyitásnak a feltételeit biztosítja a törvényjavaslat.
Az illetékekről szóló törvény módosítása olyan esetekben tartalmaz enyhítő szabályt, amikor ingyenes eszközátadásra kerül sor, és az üzletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másiknak a 100 százalékos tulajdonában van. Itt a javaslat szerint az illeték mértéke az ajándékvagyon nagyságától függően legfeljebb 21 százalék lehet. Tehát ez is mindenképpen egy kiemelést érdemlő dolog.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai is érintik igazából a bizottság ügykörét. Itt a szabályváltozások nyomán biztosított lesz, ami korábban probléma volt a nyári menetben is, hogy az úgynevezett EMMA adatszolgáltatás kapcsán rendeződnek a viszonyok. Tehát különösen segíti ezeket a folyamatokat, hogy az adatvédelmi biztossal folytatott konzultáció nyomán az APEH is felhatalmazást kapott a taj-szám használatára. Tehát ez a megfeleltetést az egyes rendszerek között biztosítani tudja, és rendeződik a munkaügyi hatóságok adatokhoz jutása is, tehát ez a probléma is megoldódik, amit a nyári menetben nem sikerült egyértelműen rendezni.
Itt is módosításra kerül az előző menetben említett társadalombiztosítási-járulék törvény szabályozása. Ez is mindenképpen a pontosítások kategóriájába tartozik. Az egyik kör a mezőgazdasági őstermelők biztosításával kapcsolatos pontosítás, hogy egyértelmű legyen, hogy mikor kezdődik a biztosítási jogviszony, mikor szünetel a biztosítás, egyáltalán az adatszolgáltatás, hogy valaki mezőgazdasági őstermelőként biztosított, ennek a menete egyértelmű legyen. Olyan változtatásokat is tartalmaz, ami az elektronikus bevallás általánossá válásával összefüggésben a minimum járulékalappal kapcsolatos bejelentés egyszerűsítése, illetve az adózás rendjéről szóló törvénnyel való összhangot kívánja biztosítani. Mindenképpen kiemelendő, hogy azoknál a vállalkozásoknál, akik többes vállalkozási jogviszonyban állnak, ott lehetőség van, hogy ha valaki egyéni vállalkozó és emellett társas vállalkozás tagja, hogy ilyen esetben is lehet választani azt, hogy a társas vállalkozás esetében fizeti meg a minimumjárulék alapján a járulékot.
Ugyancsak a bizottság ügykörét érintő és a jogszabályok egyértelműbb alkalmazását segíti, hogy egyértelművé teszi, hogy a vállalkozói járulékfizetéssel kapcsolatban, ha valaki 36 órát elérő foglalkoztatási jogviszonyban áll, nem kell duplán vállalkozóként megfizetnie a vállalkozói járulékot. Ez is egy pontosítás. Illetve a minimumjárulék-alappal összefüggő változás, hogy egyértelművé teszi, hogy ez a fizetési kötelezettség a járulék törvényben meghatározott körre is ezt a fizetési kötelezettséget jelenti, nem pedig adott esetben a vállalkozói járulék vagy éppenséggel a munkaadói, munkavállalói járulékkal kapcsolatos fizetési kötelezettséget jelenti. Tehát ez is ebbe a körbe tartozik.
Ugyancsak pontosulnak a magánnyugdíj-pénztári és az önkéntes pénztári törvények. Itt is alapvetően csak a pontosításokról van szó. A most bevezetésre kerülő választható portfoliós rendszerrel kapcsolatos pontosításokat tartalmaz.
Kiemelném még a számviteli törvény pontosításait, ami szintén a más törvényekkel való összhangot kívánja biztosítani, így például most már szabályozza a nonprofit gazdasági társaságot és a szociális szövetkezetet és az iskolaszövetkezetet. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én csak méltányolni tudom azt a részletességet, amivel a kormányzati előterjesztést megtette, szerintem az egyéni képviselői felkészülésben is komoly támogatást adott. Kérdezem, hogy van-e kérdése valakinek. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, nagyon szépen köszönöm. Döntsünk az általános vitára alkalmasságról. Aki támogatja a törvényjavaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc nem.
Gyors napirendek következnek, de szeretnék egy csöppnyi rugalmasságot kérni a bizottság részéről. Miután az ülésünk picit hosszabb lett az eredetileg tervezettnél, ezért a következő napirendnek a kormányzati előadója elindult egy másik bizottság hasonló napirendjéhez, ezért kérem a bizottságot, hogy az egyenlő bánásmód törvényhez kapcsolódó módosító javaslatokat tegyük az ülésünk végére.
Tárgyaljuk meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatait. Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadják-e. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az 1-es pontban dr. Iván László, dr. Aszódi Pál, dr. Szabó Erika, Vígh Ilona, dr. Zombor Gábor, Soltész Miklós és képviselőtársai tesznek javaslatot.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen.
A 2. pontban a fenti képviselők tesznek ismét javaslatot.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 3-as pontban Béki Gabriella és Deák Istvánné javaslata.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Egy. Tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 4-es pontnál tartunk.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Az 5-ös pontban dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi, Korózs Lajos módosító javaslata.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott. (Később Gúr Nándor felvetése kapcsán módosuló szavazási eredmény: tíz igen és kilenc nem.)
A 6-os pont jön.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 7-es pont?
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 8-as pont?
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 9-es pont?
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 10-es pont?
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 11-es pontban Béki Gabriella javaslata.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 12-es javaslat?
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 13-as az utolsó javaslat.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott. Szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan javaslat, amit nem tárgyaltunk, de dönteni kéne róla.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést kérek a jelentkezésért, tudom, hogy szavazás után vagyunk, mégis szeretném kérni, hogy térjünk vissza az 5. pontra. Filló képviselőtársam helyett szavazok és nem volt módom tételesen figyelni a szavazáskor, de Filló képviselőtársam jelezte nekem, hogy ő ezt a pontot meg fogja szavazni. Ez módosítaná a bizottsági álláspontot 10:9-re. Megköszönném, ha visszatérhetnénk erre a szavazásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságnak most két döntést kell meghozni. Aki alelnök úr felvetésével egyetért, hogy térjünk vissza, most szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Akkor most megismételjük az 5-ös számú ajánlás szavazását. Kérdezem a kormányt újra.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. A bizottság támogatja tehát. Köszönöm szépen. Így korrekt és köszönöm a bizottság tagjainak, hogy ebben partnerek voltak.
Még két napirendünk van hátra, és kérdezem, hogy megérkezett-e a kormányzati előadó. Még nem érkezett meg.
A LIGA Szakszervezetek petíciójával kapcsolatos bizottsági állásfoglalás véglegesítése és elfogadása
Akkor következik a LIGA Szakszervezetek petíciójával kapcsolatos bizottsági állásfoglalás véglegesítése és elfogadása. Szeretném felidézni, hogy a bizottság az elmúlt ülésén meghallgatta a LIGA Szakszervezet képviselőjét, aki petícióval fordult az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin a bizottságot kijelölte ezen petíció megvitatására. Ezt a vitát mi a bizottsági ülésen lefolytattuk. Ott a vita eredményeként az az egyetértésnek tűnő helyzet bontakozott ki, hogy ezt akár egy bizottsági állásfoglalásban is meg tudjuk erősíteni. Ennek részeként a bizottság elnöke a bizottság tagjaival valamilyen konzultációt követően egy petícióra javaslatot tesz. Amíg ezt lesokszorosítjuk, szeretnék rendhagyó módon néhány tájékoztatást adni a bizottság tagjainak.
Az első, amit szeretnék jelezni, mindenki előtt remélhetőleg ott van Csizmár Gábor államtitkár úrnak az írásbeli válasza, amelyet képviselő asszonynak a bizottsági ülésen feltett kérdéseire válaszolt. Kérem szépen a bizottság tagjait, hogy a saját szakmai munkájukban hasznosítsák az ebben megfogalmazottakat.
A másik, hogy szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy láthatólag a kormány a jogszabály-előterjesztés, a jogalkotási tervben való előterjesztései nyomán a bizottság számára a következő hetekben egy intenzív időszakot jelölt ki, hiszen több olyan törvényjavaslat került a ház elé, amelyben első helyen kijelölt bizottságként fogunk szerepelni. Nem a teljesség igényével, de jelzem, hogy az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosítása bekerült a ház elé. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény bekerült a ház elé, az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény bekerült a ház elé és az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény is bekerült a ház elé. Ez azt jelenti, hogy az amúgy is zsúfolt időszakban, amikor a költségvetéshez kapcsolódó módosítók tárgyalása zajlik, emellett egy szakmai törvénycsomag-sorozatot is meg kell tárgyalnunk. Ezért kérem a bizottság megértését, hogy valószínűleg a következő hetekben az eddigiekhez képest intenzívebb és a maiból is úgy tűnik, hogy hosszabb bizottsági üléseket fogunk tartani. Mindjárt a jövő héttel kezdem, a jövő héten úgy tűnik, és ezt még pontosítani fogjuk, hiszen a házbizottság döntése után lehet az érdemleges tervezést megtenni, de úgy tűnik, hogy a jövő héten három bizottsági ülést is kell tartanunk. Hétfőn megtartanánk a normális időben zajló bizottsági ülésünket, ahol részben ezeknek a jogszabályoknak az elindítására is sor kerülne, kedden kell egy ülést tartanunk, amikor nagy valószínűség szerint a költségvetési vitához kapcsolódó módosító szavazások történnek és csütörtökön megint kell, ami az új beérkezett jogszabályok tárgyalását teszi szükségessé, hiszen külön bizottsági álláspontokat kell kialakítani, úgyhogy nagy megértését kérem a bizottság tagjainak. Azt követően valószínűleg heti két üléssel el tudunk menni december végéig.
Most visszatérnék az előbb félbehagyott napirendünkre. A vita alapján és az előzetes konzultációk nyomán megpróbáltunk egy olyan bizottsági állásfoglalást megszövegezni, ami talán konszenzussal a bizottság minden tagjának a támogatását el tudja érni. Szeretném megkérdezni, hogy van-e bárkinek módosító javaslata, szövegszerű vagy egyéb. Alelnök asszonyé a szó.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Csak néhány kisebb módosító javaslatom lenne, hogy ha ebben meg tudnánk egyezni. Előrebocsátom, hogy azért teszek egy-két javaslatot, mert ugyancsak a Ligának az elnökét hallgattuk meg, aki a munkavállalók egy rétegének vagy csoportjának a képviseletében nyújtotta be azt a bizonyos petíciót, de természetesen mi valamennyi munkavállaló ügyét ideértettük. Legalábbis a vita során ez így derült ki. De nekünk az az álláspontunk, hogy nemcsak a munkavállalókat képviselő szervezeteknek dolga és feladata az, amiről itt tárgyaltunk, hanem a munkaadói oldal is. Bár ők, kétségtelen, hogy nem küldtek hozzánk petíciót, de a kettő csak együtt tud létezni. Ha nincs kifogásuk ellene, akkor én itt a munkavállalói szervezeteknél a munkaadóit is megemlíteném, ha ezzel így elviekben egyet tudunk érteni. Ez volt az 1-es pont.
A 2-es pontnál nem igazán tartom jónak, hogy a keretek további erősítése. Nem a kereteket kell itt bővíteni, hanem a legális foglalkoztatást kell bővíteni. Azt mondanám, hogy a legnagyobb kihívás a legális foglalkoztatás. Ez a "kereteinek további", ez szükségtelen ide.
ELNÖK: Kivennénk a kereteinek szót és a foglalkoztatást erősítjük.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Ugyanígy a harmadik pontban is azt javaslom, hogy minden eszközzel segítsék elő a munkabékét. Ennyi elég. Nem kell a fenntartása és fejlesztése. Mit lehet ezen fejleszteni?
ELNÖK: Elfogadható.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A 4-nél kérek egy pici értelmezést, hogy mit jelent az, hogy bizottság jogalkotói munkája. Nem mi vagyunk jogalkotók, hanem a parlament.
ELNÖK: Jogalkotást előkészítő munkájában. Azt próbáltuk megragadni, hogy valamit mondjunk magunkról is, mert hogy rendben van, hogy mindenkire mondunk olyan javaslatokat, amit kérünk, hogy vegyen figyelembe. De legyen a bizottságokban jó példa, hogy valamit ilyen értelemben magára vállal. Ha ezt precizírozni tudjuk, hogy jogalkotói előkészítő munkájában. Mert végül is szakbizottságként előkészíti a parlament jogalkotói tevékenységét. Jogalkotói, előkészítői. (Közbeszólások: Előkészítői!)
Köszönöm szépen.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Azt gondolom, hogy az, hogy a legszélesebb nyilvánosságot biztosított törvényhozói eszközzel élve, legyünk őszinték, a nyílt napról boldogak vagyunk, ha három sor valahol megjelenik. A médiát is a legkevésbé izgatja egy parlamenti nyílt napnak a megtartása.
ELNÖK: A legszélesebbet vegyük ki. És akkor nem minősítettük a nyilvánosságot. Egy érdemi vitapont van csak, a munkavállalói és munkaadói. Nem azért, mintha hátrányos helyzetbe akarnánk hozni a munkaadókat, csak gondolom, azt mérlegeljük, hogy mégis csak a Ligának, mint munkavállalói szervezetnek volt a petíciója. Egyetértek alelnök asszonnyal, hogy ismerjük el a munkaadói törekvéseket, csak az a kérdés, hogy nem lesz-e ez esetleg félreérthető vagy bántó a petíciót előterjesztőre abban az értelemben, hogy átvettük tőle ilyen értelemben a kezdeményezést.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Én ezt értem, de ha úgy tárgyaltunk erről az egész petícióról, mintha az összes munkavállalói szervezet is egyetértene azzal a bizonyos petícióval, mert itt nem nevesítjük, hogy a Ligáról van szó.
FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA, a bizottság tanácsadója: Bocsánat, hogy szólok, de az 1. pontba beírjuk, hogy ez a LIGA Szakszervezetek petíciójával kapcsolatos dolog és az 1. ponton belül azt próbáltuk elmondani, hogy a munkavállalói bizottságban... magyarán feldicsértük a szakszervezetet, hogy ők ott rettenetesen sokat tesznek és nem a munkaadói szervezetek léptek ebben az ügyben. Pont ennyit fejez ki az egész.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Csak éppen munkavállalói szervezetekről van szó.
ELNÖK: Szociális partnerek. Nem tudom, ez a terminológia milyen lenne. És ha azt mondanánk, hogy érdekképviseletek? "Támogatják az érdekképviseletek azon törekvéseit...". Így jó? (Nincs ellenvetés.)
Határozathozatal
Akkor mindezen módosításokkal, amelyekről külön nem szavaztunk, mert végig konszenzusban tárgyaltunk, ki fogadja el a petíció szövegét? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Most tartunk öt perc szünetet, amíg ideér a szakértő a következő napirendhez.
(A bizottság öt perc technikai szünetet tart.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszönöm a rugalmasságot, az utolsónak sorolt napirendünk következik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. 10:9 lesz a szavazati arány. (Németh Zsolt érkezik az ülésterembe.)
Az 1. ajánlási pont dr. Salamon László módosító indítványa.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 2. pont szintén dr. Salamon László módosító javaslata.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 3. pont Herényi Károly és dr. Salamon László módosító indítványa.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 4-es összefügg a 6-ossal.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Az 5-ös Gusztos Péter módosító javaslata.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Elnézést a másik felet terheli annak bizonyítása, ezt magyarázza meg, legyen szíves, hogy ez alatt mit kell érteni. Aki sérelmet szenvedett, nem annak kell bizonyítani, hanem a másik félnek? A munkáltatónak kell azt bizonyítania, hogy nem azért nem vette fel a nőt, mert gyereke van, hanem valami másért.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A hatályos törvény is közösségi irányelveken alapulva azt a megoldást követi, hogy speciális bizonyítási szabályt állapít meg, és kedvezőbb helyzetbe hozza azt a személyt, aki magáról azt állítja, hogy őt diszkriminálták. Tehát ő a jogaiban sértett fél a törvény terminológiájában. Az ő számára kedvező a mostani rendszer is és az irányelvvel való nagyobb összhang érdekében egy további bővített kijelentési szabályt kap tulajdonképpen azzal, hogy nem kell bizonyítania, hanem elég valószínűsíteni is. A benyújtott alapjavaslat már tartalmazza ezt a módosítást, csak nem koherens a szöveg ugyanennek a szabálynak a második felével.
ELNÖK: Ki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) Tizennyolc igen. Tartózkodott? (Szavazás.) Egy. A bizottság támogatja.
A 7-es pont Herényi Károly módosító javaslata.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Hét. Tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 8-as pont Tatai-Tóth András és Szabóné Müller Tímea és Herényi Károly módosító javaslata.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 9-es pont Herényi Károly javaslata.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 10-es Simon Gábor javaslata.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérek szépen egy egymondatos indokolást.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Röviden, a problémát egy másik megoldással, éppen a Gusztos képviselő úr által benyújtott és támogatott módosító indítvánnyal próbáljuk kezelni. A probléma lényege, ahogy ez el is hangzott az előbb, javítani kell a diszkriminált személynek a bizonyítási helyzetén az eljáráson belül, de úgy érezzük, hogy az a javaslat, ami itt megfogalmazódott, hogy elég legyen minden esetben, nemcsak közérdekű igény érvényesítése esetében, hanem minden esetben elég volna a diszkrimináció közvetlen veszélyének, a fenyegetésének a bizonyítása, ez tágabb egy kicsivel, mint amit feltétlenül meg kell engednünk az irányelv alapján és jobb megoldásnak érezzük azt, hogy ha valószínűsítéssel operálunk. Ez a kettő tulajdonképpen kiváltja egymást. A most hatályos szöveg szerint az a feladat, hogy bizonyítsa a diszkriminált személy a jogsértés megtörténtét.
ELNÖK: Én magam a saját javaslatomat támogatni fogom. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Hét nem, a bizottság támogatja.
A 12-es indítvány?
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igennel a bizottság nem támogatja.
A 13-as javaslat Herényi Károly javaslata.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc tartózkodással a bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen. A mai munkánkat befejeztük. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 33 perc)
|
Simon Gábor (MSZP) |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia