FMB-26/2007.
(FMB-44/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2007. szeptember 24-én, hétfőn 09.30 órakor
a Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tanácstermében
(Budapest VIII., Kálvária tér 7.) megtartott
kihelyezett üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A 2007. évi átalakulások az Állami Foglalkoztatási Szolgálatban *
Pirisi Károly előadása *
Munkaerő-piaci információk *
Busch Irén előadása *
A Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóság tevékenysége *
Dr. Soós Adrianna *
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális tevékenysége *
Dr. Kakuszi István *
A Társadalmi Párbeszéd Központ tevékenysége *
Kordás László *
A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat tevékenysége *
Földi László *
Elkészült és folyamatban lévő IT-fejlesztések *
Kenyeres Judit *
Pirisi Károly záró előadása *
Kérdések, észrevételek *
Pirisi Károly válaszai *
Egyebek *
1. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/3245. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A 2007. évi átalakulások az Állami Foglalkoztatási Szolgálatban. Előterjesztő: Pirisi Károly főigazgató
4. Munkaerő-piaci információk. Előterjesztő: Busch Irén főosztályvezető
5. A Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóság tevékenysége. Előterjesztő: Dr. Soós Adrianna főigazgató-helyettes
6. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális tevékenysége. Előterjesztő: Dr. Kakuszi István főigazgató-helyettes
7. A Társadalmi Párbeszéd Központ tevékenysége. Előterjesztő: Kordás László TPK-vezető
8. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat tevékenysége. Előterjesztő: Földi László igazgató
9. EU-s programok az Állami Foglalkoztatási Szolgálatban. Előterjesztő: Pirisi Károly főigazgató
10. Elkészült és folyamatban lévő IT-fejlesztések. Előterjesztő: Kenyeres Judit főigazgató-helyettes
11.
Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Gúr Nándor alelnök (MSZP)
Dr. Bóth János (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Vojnik Mária (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) Simon Gábornak (MSZP)
Molnár Oszkár (Fidesz) Czomba Sándornak (Fidesz)
Nagy István (Fidesz) dr. Czira Szabolcsnak
Rácz István (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Tóth Melinda tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szerafin József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Pirisi Károly, az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója
Dr. Kakuszi István főigazgató-helyettes
Kordás László TPK-vezető
Dr. Soós Adrianna főigazgató-helyettes
Földi László igazgató
Kenyeres Judit főigazgató-helyettes
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 30 perc)
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek. Köszöntöm a bizottság tagjait, házigazdáinkat, az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatóját, munkatársait, mindazokat, akik a mai kihelyezett bizottsági ülésükön részt vesznek, köszöntöm a sajtó esetleg jelen lévő képviselőit is, a frakciók szakértőit, tehát mindenkit, aki ennek a nagyszerű délelőttnek a megformálásában részt kíván vállalni.
Első döntésünk a bizottság napirendére vonatkozik, azt követően fogom a helyettesítéseket bediktálni, merthogy szemmel látható, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Előzetesen elektronikus úton kiküldtük a mai bizottsági ülés napirendjét. E szerint tervezzük a mai bizottsági ülésünket. Aki egyetért a napirendi javaslattal, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Bediktálom a helyettesítések rendjét: Filló Pál helyettesíti dr. Vojnik Máriát, Simon Gábor Geberle Erzsébetet, Czomba Sándor Molnár Oszkárt, dr. Czira Szabolcs Nagy Istvánt, Kontur Pál pedig Rácz Istvánt.
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/3245. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Első napirendi pontunk következik, a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm Tóth Melinda tanácsost a Pénzügyminisztérium részéről. Az 1-es ajánlási pont Barabásné Czövek Ágnes módosító indítványa.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elutasította ezt a módosítót. A 4-es pont következik, szintén az ő javaslata.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 13-as pont összefügg a 15-össel, ismételten Barabásné Czövek Ágnes indítványa.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 14-es ajánlási pont dr. Vas János módosítója.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. 16-os?
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Az a javaslat, amely a törvényjavaslatban szerepel, az a már működő pénztári tapasztalatok alapján határozta meg ezt a határidőt és mivel ez a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hasonló alapelveken fog működni sok tekintetben, ezért nem támogatjuk a rövidebb határidő meghatározását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. 17-es pont.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. A 18-as, Barabásné Czövek Ágnesé.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. 19-es pont, dr. Vas János módosítója.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 22-es pont következik, dr. Vas János indítványa.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 23-as ajánlási pont következik, Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony módosító indítványa.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. 24-es ajánlási ponthoz lapozunk. Dr. Vas János képviselő úr módosítója.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 25-ös ajánlási ponthoz lapozzunk, amely összefügg a 26-ossal, 27-essel. Ez az utolsó döntésünk.
TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Szeretném megkérdezni, hogy van-e egyéb, amiről dönteni kellett volna. (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Lezárom ezt a napirendi pontot.
Következik a második napirend, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/3449-es számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról szóló döntés. Ugyancsak ott van a képviselőtársaim előtt az ajánlási terv. Az 1-es pont összefügg a 2-kal, a 10-kel, a 68-assal, a 69-essel, a 72-essel, 73-mal és a 76-os ajánlási ponttal. Ezért csomagban fogunk róluk dönteni. Ezt Korózs Lajos, Török Zsolt és képviselőtársaik jegyzik.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság. A 4-es módosító indítvány Czomba Sándor indítványa és összefügg a 71-essel.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez a módosító indítvány úgy a szociális, mint a gyermekvédelmi törvény vagyonfogalmához nyúlna hozzá annyiban, hogy a törvényben meghatározott vagyonfogalmat egy magasabb összegben kívánja meghatározni. Az az álláspontunk, hogy a jelenleg hatályos törvényben meghatározott vagyonfogalom, amelyet a szociális törvényben csak a rendszeres szociális segély esetében kell alkalmazni, olyan értékhatár, ami mellett meglehetősen megalapozott döntéseket lehet hozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyilvánvalóan a képviselő úrnak volna véleménye, de ha megengedi, a vitát nem folytatjuk le. Aki nem támogatja a módosítót, most szavazzon. (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen.
A 7-es ajánlási ponthoz érkeztünk, Jauernik István és Farkas Imre képviselő módosító indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
8-as pont, Jauernik István és Farkas Imre módosító indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
11-es pont, ugyancsak Jauernik István és Farkas Imre módosító indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
13-as pont szintén az ő módosító indítványuk.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
A 14-es pont szintén az ő indítványuk.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
A 15-ös ajánlási pontnál a kollégák azt állapították meg, hogy ez nem házszabályszerű. De a későbbi vitákat megelőzendően kifejtjük az álláspontunkat.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk. És szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy a főbizottság, a Szociális bizottság házszabályszerűnek ítélte.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen. 16-os ajánlási pont következik. Béki Gabriella és több képviselőtársunk, közte Bernáth Ildikó is jegyzi ezt a módosítót.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez a módosító indítvány a két jogszabály közötti összhangot teremti meg. A családtámogatási törvény értelmében jelenleg sem lehet mindkét ellátásban egyidejűleg részesülni, nevezetesen gyermekgondozási segélyben és rendszeres szociális segélyben. Míg ezt a családtámogatási törvény egyértelműen kimondja, ez a szociális törvényben nem szerepel, ami jogalkalmazási problémához vezetett, ezt küszöböli ki a törvényjavaslat és ezzel ellentétes lenne ez a módosító.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
A 17-es módosító indítvány Czomba Sándor indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A módosító indítvány indoklásából az derül ki, hogy a képviselő úr azért szeretné ezt a módosító indítványt elfogadtatni, mert úgy véli, hogy 12 hónapra zárjuk ki azokat a segélyezetteket az ellátásból, akiknek valamilyen oknál fogva a segélyük megszűnik. A hatályos törvényi rendelkezés szerint 36 hónapon belül újra meg lehet állapítani a segélyt valakinek akkor, hogy ha a megszűnési ok már nem áll fenn, például jövedelme meghaladta a jogosultsági határt, de időközben változik a jövedelme, akkor 36 hónapon belül újra megállapítható anélkül, hogy újra munkanélküli státust kellett volna szereznie. Tehát képviselő úr szándéka ellentétes azzal, ami a jelenleg hatályos törvényjavaslatban van.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Bocsánat, csak egy mondat erejéig. Nem erről szól. Arról szól, hogy jelen pillanatban, aki nem számít együttműködőnek, az esetben ez azt jelenti, hogy 36 hónapig újra nem állapítható meg. Ezt a szabályt gyakorlatilag nem lehet betartani. Ha a polgármester azt mondja, hogy téged három évig kiteszlek a rendszerből, az az ember másnap odamegy, és azt mondja, hogy rendben van, de akkor adjál nekem valami más lehetőséget, mert egyébként nem tudok megélni. Tehát különbség van a kettő között, mert ha megnézi a jelenlegi jogszabályt, az azt mondja, hogy megállapítható egyébként kivéve annak, aki nem működött együtt. Én erre fel javasolok 12 hónapot, mert egy év meglehetősen hosszú idő ahhoz, hogy jól átgondolja.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A jelenleg hatályos törvény is lehetővé teszi ezt az egy évet. Ugyanis nem lehet alkalmazni a 36 hónapos szabályt ezekre az esetekre, amit a képviselő úr említett, ezeknek az embereknek újból az összes jogosultsági feltételt teljesíteniük kell. Nevezetesen, ha 12 hónapig együttműködik a munkaügyi szervvel vagy az önkormányzattal, akkor 12 hónap múlva újra megállapítható neki, mint új jogosultnak a segély. Tehát amennyiben egy ilyen értelmezés van, akkor ez a jelenleg hatályos rendelkezéseknek a félreértelmezése. Azt tudom ígérni, hogy megnézzük, hogy végrehajtási rendeletben hogyan lehet ezt pontosítani, hogy egyértelművé váljon a végrehajtók számára a szabályozás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy ki nem támogatja a módosítót? (Szavazás.) Tíz. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem.
Következik a 18-as módosító indítvány, ez is Czomba Sándor indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Tekintettel arra, hogy a házastárs nincs ügyféli jogállásban ebben az ügyben, mert hogy a rendszeres szociális segély személyhez kötött ellátás, ezért ez a módosító indítvány ellentétes lenne az összes rendelkezéssel, amely ügyféli jogállásba csak a segélyezettet helyezi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntünk. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 19-es ajánlás, Korózs Lajos és több képviselőtársunk módosítója következik.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 20-as módosítót Czomba Sándor jegyzi, összefügg a 22-essel és a 24-essel.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen.
A 21-es ajánlási pont következik, dr. Firtl Attila képviselő módosítója, ez összefügg a 23-assal és a 25-össel.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
A 26-os ajánlási pont következik, Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. A 27-es következik, itt is az van, hogy nem házszabályszerű.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Szociális bizottság házszabályszerűnek tartotta. És mi is támogatjuk.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Mi módosul most ezzel?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A közgyógyellátásra vonatkozó rendelkezés módosításáról szól ez az indítvány, mégpedig a szakhatósági állásfoglalásnak a két évre történő felhasználhatóságát engedélyezi a jelenlegi egy évhez képest, illetve az alanyi jogon kiadott közgyógyellátási igazolványok jelenleg egy évig érvényesek és a módosító indítvány szerint két évig lennének érvényesek.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság tizennyolc igennel és egy tartózkodással döntött. A 31. pont Korózs Lajos és képviselőtársai módosítója.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A kormány ezt most támogatja, és ehhez a költségvetési forrásokat is biztosítani fogja?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ennek a módosító indítványnak nincs költségvetési forrásigénye.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Az előzővel nyilván összefügg, nem?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez is a közgyógyellátásra vonatkozó módosító indítvány, tartalmilag nincs összefüggés az előzővel, hiszen itt a méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos térítési kötelezettségről szól ez a módosító indítvány.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. A 32-es ponthoz érkeztünk, Béki Gabriella jegyzi és a bizottság tagjai közül Bernáth Ildikó is köztük van.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Nem látjuk indokoltnak jelen esetben a jövedelemvizsgálatot, a szociális rászorultság esetén járjon az ellátás a gondozottaknak.
ELNÖK: Értjük.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Én nem értem, de nem baj, menjünk tovább.
ELNÖK: A 32-es ajánlási pontot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A 34-es következik, Jauernik István és Farkas Imre indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag nem támogatta. A 41-es jön, Korózs Lajos és képviselőtársai módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 46-os pont jön, Hirt Ferenc indítványa.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A 42-es miért maradt ki?
ELNÖK: A 38-assal volt összefüggésben.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): De nem szavaztunk róla.
ELNÖK: Szerintem nincs akadálya annak, hogy utólag felvegyünk egy módosítót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Szeretném, ha a 42-esről döntenénk.
ELNÖK: Alelnök asszony kérésének megfelelően kérdezem a kormányt a 42-es pontról.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ebben a módosító javaslatban elhagyásra javasolják a négyórás gondozási szükségletet. A véleményünk az, hogy ezt a szociális szolgáltatást célzottabban kell nyújtani olyan rászorulóknak, akiknek indokolt és megfelelő gondozási szükséggel rendelkeznek. Más módosító indítványok vonatkoznak arra, hogy ez a fajta négy óra, mint egy szigorú és merev szabály, egyfajta külön jogszabály alapján felpuhításra kerüljön, tehát a tényleges helyzetet lehessen figyelembe venni a gondozási szükséglet megállapításánál.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, hogy ki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. Visszakanyarodnánk a 46-os ajánlási ponthoz, Hirt Ferenc és több képviselőtársa módosítója szerepel.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A közösségi és a támogató szolgáltatásokat a jövő évtől, 2009. január 1-jétől állami feladatként támogatással, pályázat alapján kívánjuk támogatni. Ennek az oka az, hogy ez a két ellátás területileg viszonylag kiegyenlítetlen és ezért részben ezt is megoldva és az ellátás biztonságát is garantálva állami támogatási formába kerülnének át. És ez a módosítás ezzel nem harmonizál.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Ahol több szervezet lát el feladatot, lehetőleg ott se legyen vagy kevesebb legyen, ettől most mitől lesz több ott, ahol eddig nem volt? Jó, szavazzunk, elnök úr. (Kontur Pál: Nincs logikája a dolognak.)
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. Az egyharmadot bőven megkapta. Több ilyen módosító is lesz, úgy látom. A 47-esben Béki Gabriella módosítójához érkeztünk.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 48-as jön, ugyancsak Hirt Ferenc és Bernáth Ildikó is köztük van, mint előterjesztő.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 49-es következik, Béki Gabriella és több képviselő javaslata.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. Az 50-es pont jön, dr. Czira Szabolcs képviselő úr módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A szolgáltatások állami fenntartásáról benne van a törvénymódosításban a szövegben, hogy pályázatot köteles kiírni, tehát fennmaradnak a szolgáltatások. Az állam ezáltal gondoskodik a szolgáltatásokról. Gyakorlatilag ez nem hoz be újat.
DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Ha kötelességem gondoskodni mindenkiről, akkor az lehet, hogy nagyobb összeget követel, mint a pályázati kiírásban megvan. Eddig arról volt szó, hogy az állam átveszi ezeket a feladatokat, amik nem kötelező önkormányzati feladatok. (Kontur Pál: Nem biztos pénz a pályázati.)
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. Köszönöm szépen. Ez is megkapta az egyharmadot bőven. Az 51-es pont Jauernik István és Farkas Imre módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. Az 59-es ajánlási pont összefügg a 60-assal. És összefügg a 97-essel. Tehát csomagban döntünk. Korózs Lajos és több képviselő módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 61-es pont Korózs Lajos és több képviselő módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 74-es következik. Ugyanaz a dilemma lesz itt is, mint az előzőkben. Ez az én módosító indítványom. Nem házszabályszerű, ezért szeretném megkérdezni, hogy hogy foglalt ebben állást a Szociális bizottság.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Szociális bizottság házszabályszerűnek ítélte, az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság elfogadta ezt a módosítót egy tartózkodással. A 75-ös ajánlási pontra lépünk, Korózs Lajos és több képviselőtársa módosítója. Ez sem házszabályszerű.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk és a bizottság most is házszabályszerűnek ítélte.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egy tartózkodással a bizottság elfogadta. A 80-as jön, Filló Pál módosítója. Összefügg a 82, 84, 86, 91, 99-essel. Csomagban döntünk róla.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
FILLÓ PÁL (MSZP): Igazából az előző bizottsági ülésen is elmondtam már és a parlamentben is elmondtam, nekem komoly problémám van azzal, hogy a törvény megszünteti azoknál a cégeknél a kifizetőhelyeket, ahol még ezek vannak. Nem értek vele egyet, ezért nyújtottam be a módosító indítványt. Tulajdonképpen azt szeretném csak jelezni és kérni a képviselőtársaim támogatását, hogy azt a problémát, ami azon esetekben végbemegy, amikor a cég csődbe megy vagy felszámolási eljárás alá kerül és akkor a munkavállalók nem kapják meg a családi pótlékot és egyéb más szociális ellátást, azt a problémát meggyőződésem szerint nem ilyen módon kellene rendezni, hanem a csődtörvény, illetve a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításánál kellene garantálni azt, hogy ezekre az összegekre ne lehessen a bankzáradékot bevezetni, tehát ne lehessen ezt elvonni a cégektől. Akkor ez a probléma megoldódna és az a több százezer munkavállaló, aki a munkahelyén tudja a mai napig intézni az ügyeit, továbbra is ott tudná és nem kellene az államkincstárhoz zarándokolni, hogy ha bármi problémája van. Úgyhogy én mindenképpen szeretném fenntartani ezt a javaslatot azzal együtt, hogy kapcsolódó módosítóval ezt a problémát, amit említettem, mindenképpen szeretném orvosolni. Illetve van néhány olyan ügy, amit szintén a kapcsolódóban majd meg kell oldani, hiszen itt az európai uniós összefüggéseket mindenképpen rendezni kell. Az ellen nem kívánok fellépni, csak a kifizetőhelyek megszüntetése ellen.
ELNÖK: Köszönjük. A bizottság tagjai is biztosan emlékeznek, hogy ez többször visszatért a vita során is. Én a Filló képviselő úr lelkiismeretére fogom bízni, hogy hogy foglal majd állást az egyik kezével ebben a kérdésben. Azt szeretném feltenni szavazásra, amit a módosítóban is megfogalmaztunk. Az előterjesztő nem támogatta. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. A 85-öshöz lapozzunk. Farkas Imre és Jauernik István képviselő urak módosítója. A 88. és a 96-ossal függ össze. Értelemszerűen erről egyben döntünk. Az előterjesztő?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag nem támogatta a bizottság.
A 87-es ponthoz lapozunk. Korózs Lajos és több képviselőtársa javaslata.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen. A 89-es következik, Korózs Lajos és képviselőtársai javaslata.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 90-es ajánlási pont következik, ugyancsak Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 92-es ponthoz érkeztünk, Hirt Ferenc és több képviselőtársa indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 93-as ajánlási pont következik. Dr. Semjén Zsolt és Harrach Péter módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 94-es Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 95-ös ajánlási pont dr. Nyul István és több képviselő módosító indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 102-es ajánlási pont ugyancsak Korózs Lajos és több képviselő indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 103-as pont Korózs Lajos és társai indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 104-es ajánlási pont ugyancsak Korózs Lajosék indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. 105-ös pont ugyancsak Korózs Lajosék indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 106-os ajánlási pont ugyancsak Korózs Lajosék indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 107-es ajánlási pont ugyancsak Korózs Lajosék indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. Az utolsó döntés az ajánlási tervben, Korózs Lajos és képviselőtársai módosítója.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. Köszönöm szépen.
Ezzel az ajánlásban szereplő indítványok végére értünk. Köszönöm szépen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyetteseinek is az aktív részvételt.
A 2007. évi átalakulások az Állami Foglalkoztatási Szolgálatban
Soron következik a 3. napirend: 2007. évi átalakulások az Állami Foglalkoztatási Szolgálatban címmel tulajdonképpen egy átfogó tájékoztató sor következik. Tisztelettel köszöntöm újra főigazgató urat és az összes kollégáját, akik nagy tisztességgel végigülték az összes szavazást. Készültünk komoly befogadói attitűddel, hogy több előadást is meghallgassunk, pusztán csak azt szeretném kérni, hogy az időkereteket legyenek szívesek tartani. Azt hiszem, nincs akadálya, hogy ezt a napirendet el kezdjük tárgyalni. A napirend első része a szolgálat munkatársainak, illetve vezetőinek az előadása lesz. Azt követően kérdésekre és konzultációra van lehetőség és a napirend végén nem kell döntést hoznunk. Megadom a szót a főigazgató úrnak.
PIRISI KÁROLY, az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója: (Előadását kivetítő használatával segíti.) Elnök Úr! Alelnök Asszony! Sok szeretetettel köszöntöm a bizottság tagjait és nagyon köszönjük, hogy megtiszteltek minket. Mintegy 40 percben próbálunk szólni az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tevékenységéről, illetve pár szót arról, hogy mivel foglalkozunk.
Rövid bevezetőt tartanék arról, hogy az elmúlt évben milyen szervezeti változások történtek az ÁFSZ-ben. Lehet látni, hogy távozó feladatok voltak január 1-jével, itt az ESZA főosztály feladata átkerült az ESZA Kht.-hoz, tehát ez a közreműködő szervezeti feladat egy helyre került és mind a fejezeti kezelésű előirányzatok, mind pedig az európai uniós pénzek közreműködő szervezete az ESZA Kht. lett, a munkaerő-piaci elemzések és kutatások részlege átkerült az akkor még NCSSZI-be, tehát a mostani Foglalkoztatási és Szociális Intézetbe. Ez inkább egy ilyen szakmai háttérintézmény és mi inkább hatósági funkciók felé orientálódtunk. Az informatikai rendszer pedig átkerült az APEH-hez. Érkező feladatok is voltak: rehabilitációs és szociális feladatok kerültek, kerülnek folyamatosan hozzánk. Ide került a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat titkárság, ez egy országos lefedettségű szervezet. Itt a központja van, illetve régióként a kirendeltségeink útján segítik az ifjúságpolitikát. A Társadalmi Párbeszéd Központ került ide, itt az OFA-tól, illetve a minisztériumtól egy helyre került és mind az ágazati párbeszéd, mind az OÉT-tel kapcsolatos feladatok nagy része került át hozzánk. Illetve a Nemzeti Pályainformációs Központ került ide. Ez Szegeden található, ez az Eurogardens Hálózatnak a hazai letéteményese. Tehát itt szakszerű és gyors információkat tudunk nyújtani azoknak a fiataloknak, akik külföldön, az Európai Unióban akarnak tanulni. Illetve külföldiek, akiknek Magyarországon erről információkat szolgáltatunk. Ők nálunk vannak, eddig a Csongrád Megyei Munkaügyi Központban voltak, de most idekerültek hozzánk, hogy országos lefedettség legyen.
Itt a szervezetet lehet látni. Van a minisztérium, van egy szakmai felügyelő tanács, ahol az elnökhelyettes úr társelnök, vannak regionális képző központok, kilenc, hét regionális munkaügyi tanács van, hét regionális munkaügyi központ, alatta a központok, illetve 168 kirendeltségünk van, ebből 20 szolgáltató központ, ahol komplexebb szolgáltatásokat nyújtunk és van 393 FIP-pontunk. Ez naponta változik, most lehet, hogy csak 380 van. Ezek azok a pontok, ahol E-pont Magyarországon vagy teleházban vagy különféle önkormányzatoknál időlegesen vagy egész nap nyitva tartó szolgáltatást tudunk nyújtani, tehát próbálunk helyzet menni. Tehát van, amelyik időleges, van, amelyik állandóan működik, tehát összesen ennyi helyen vagyunk, az egész országot megpróbáljuk lefedni.
Regionális lett az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, hét régió alakult ki, ez az átalakulás volt az év első pár hónapjának feladata.
Egy pár általános információt osztanék meg önökkel: lehet látni, hogy 2006-ban 4166 fő volt az ÁFSZ létszáma, ebből körülbelül 350 körül volt a regionális képző központok létszáma, a többi pedig a munkaügyi központokban és kirendeltségekben volt. Lehet látni, hogy ügyfélesetszám 910 ezer volt, ez a MEV-rendszernek az egyik indikátora, ez most már üzemszerűen működik, tehát az összes bázis is megvan. Ez a MEV-rendszer a megegyezéses vezetési rendszer, kilenc indikátorral működik, nyolc a saját tevékenységünkről szól, a kilencedik pedig egy elégedettségi vizsgálat, minden hónapban megkérdezünk 40 ezer munkáltatót, munkavállalót, ügyfelet, aki magánszemély, hogy milyen az elégedettsége a kiszolgálásunkról, illetve saját belső minőségbiztosítási rendszeren belül saját belső, munkatárs-elégedettségi vizsgálatokat folytatunk. Lehet látni, hogy volt közvetítésünk majdnem 390 ezer, ebből 218 ezer volt sikeres. A magán munkaközvetítők sikeres közvetítéseit is nyilvántartjuk, ez körülbelül 29233 volt. Üres álláshelyek száma 349 ezer. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy körülbelül a munkaerő-piaci forgalom 35-36 százalékát fedjük le. Passzív ellátásban részesülők száma 624 ezer ember volt, ez elég magas szám. És aktív munkaerő-piaci eszközökben majdnem 200 ezer főt tudtunk részesíteni. Az ügyfél-elégedettségi mutatónk 81 százalékos volt, ez az első félévben gyakorlatilag stagnált. Kismértékű csökkenés volt, de ez nem szignifikáns. Ezek voltak az általános információk.
Pár szót a támogatási és kezdeményezetti érintettek létszámadatairól. Sajnos a HEFOP-beszámolási időszakok nem mindig esnek egybe az MPA beszámolási időszakával, ezért teszünk, hogy a TÁMOP-ban már egybeessen mindig, tehát ezek gyakorlatilag 98 százalékos pontosságúak. Lehet látni, hogy körülbelül 300 ezer érintett létszám volt, aki az Európai Szociális Alappal együtt érintett volt valamilyen aktív eszközben. A béralku-támogatások elég magasak, a képzések, a Lépj egyet előre, illetve a HEFOP 1. 1.-es intézkedésben. A 3. legnagyobb eszközünk pedig a közhasznú munkavégzés támogatása, ami azért általában többségében már valamilyen képzéssel kombinált szolgáltatás. A negyedik a közmunkaprogramok támogatása, 32 ezer ember volt tavaly érintve. Ezek voltak a legfontosabb általános információk.
Megbeszélésünk szerint mindenki a saját szakterületéről egy pár szót szeretne szólni. Megkérem Busch Irént, hogy a munkaerő-piaci információkról tartsa meg az előadását.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tessék!
BUSCH IRÉN (Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal): (Előadását kivetítő használatával segíti.) Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. A főosztályunkon történik a munkaerő-piaci statisztikák összegyűjtése, többek között a nyilvántartott álláskeresők és a betöltetlen álláshelyek figyelése. Ez a nyitó slide azt a relatív mutatót tükrözi, amiben a nyilvántartott álláskeresők számát viszonyítjuk a gazdaságilag aktív népességhez. A tendenciák teljesen egybeesnek a KSH által mért munkaerő-felmérés adataival. A legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország és Észak-Alföld van, míg a legkedvezőbb helyzetben Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl.
Két témáról szeretnék beszélni. Az egyik a nyilvántartott álláskeresők számának változásáról. Mint az ábrán is jól látszik, ez a 2007, 2006 és 2005 év létszámának havi átlagát mutatja be. 2007-ben az első nyolc hónap átlagában 428 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma. Ez magasabb, mint az elmúlt évben. Néhány okot szeretnék bemutatni, hogy miért emelkedik ez a létszám.
Ez a slide azt mutatja, hogy kikből is áll most a nyilvántartott álláskeresői létszám és milyen az összetétele. Ki szeretném emelni az ellátásban nem részesülőket, akik semmiféle passzív ellátást, illetve rendszeres szociális segélyt nem kapnak. A 2005-ös 33 százalékról majdnem 38 százalékra emelkedett a részesedésük és hogy miért is van ez. Az egészségügyi ellátórendszerből való kiesés miatti félelem behozott olyan embereket is, akik egyszerűen azt hitték, hogy ezáltal biztosítottakká válnak, hogy bekerülnek a nyilvántartásba. Az más kérdés, hogy ők tévedésben vannak. Ezentúl van jó néhány olyan támogatás - gázártámogatás, tüzelőkompenzáció -, ami szintén a nyilvántartott álláskeresői státushoz köti, hogy megkaphassák ezeket a támogatásokat.
A következő lap a rendszeres szociális segélyben részesülők arányát mutatja. Az is mintegy egyharmados és ez a rendkívül magas arány tovább gerjeszti azt, hogy ezeknek az embereknek a többségét az elsődleges munkaerőpiacon nagyon nehéz elhelyezni. Őket elsősorban a másodlagos munkaerőpiacon közhasznú és közmunkákon tudják foglalkoztatni. Az első lila oszlopsor a passzív ellátásban, azaz álláskeresési járadékban és segélyben részesülők arányát mutatja. Az egy picit mérséklődő.
Még a létszámnövekedésnél meg szeretném említeni, hogy sajnos, igaz, hogy az MPA decentralizált foglalkoztatási alaprésze nem változott, de reálértékben mégis csak kisebb és bizonyos jogszabályok változása kevesebb ember támogatására adott lehetőséget. Ebből szeretném kiemelni az újfajta bértámogatást, amely a jelenlegi szabályok szerint 12 hónapra ad lehetőséget. Tehát nincs mérlegelési lehetőség. Akinek megállapítják a támogatást, az vagy 12 hónap vagy semmi. És ez nyilvánvalóan kevesebb embernek ad lehetőséget a támogatásba történő bevonásra.
A másik ilyen jogszabály a képzési támogatásoknál történt. Akinek megállapítanak keresetpótló támogatást, az jelenleg a minimálbér összege. Míg korábban a minimálbér 60 százaléka volt. Ez is azt indukálja, hogy kevesebb embernek tudunk támogatást adni. Elsősorban ezek az okok, amik megemelték az álláskeresők számát.
A másik téma, amit itt be szeretnék mutatni, az alkalmi munkavállalás jelensége. 2001-től a lila oszlop a kiváltott könyvek számának növekedését mutatja be. Tavaly több, mint 400 ezer könyvet váltottak ki, a piros pedig a bemutatott könyvek számát jelzi. Az értelemszerűen jóval kevesebb.
Tavaly óta nem muszáj minden évben AM-könyvet kiváltani, hiszen az addig érvényes, amíg be nem telik. Ugyanakkor egy jelenségre fel szeretném hívni a figyelmüket. A bemutatott könyvek során figyeljük azt, hogy milyen volt a munkaerő-piaci státusa annak az embernek, aki alkalmi munkavégzést folytatott és a munkaviszonyban állók száma az ötszörösére növekedett. Kirendeltségeink jelzése alapján szeretném elmondani, hogy bizonyos normál munkaviszonyokat alkalmi munkaviszonnyal történő foglalkoztatásra váltják fel. A Postától kapott információk alapján a megvásárolt közteherjegyek értéke - nem állítom, hogy ezt mind be is ragasztották, de - 2007 első nyolc hónapjában 3,5 milliárd forint volt. Köszönöm szépen.
A Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóság tevékenysége
ELNÖK: Köszönjük szépen. Következik dr. Soós Adrianna főigazgató-helyettes asszony.
DR. SOÓS ADRIANNA (Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal): (Előadását kivetítő használatával segíti.) Tiszteltettel köszöntöm önöket. Néhány problémát szeretnék felvetni. A munkánk nagy része az előző számokból adódóan annak a nagy létszámú álláskeresőnek a segítésével telik el, részben a támogatásokkal, részben a szolgáltatásokkal, részben azokkal a programokkal, amelyekkel szeretnénk elősegíteni, hogy a mi ügyfélkörünk kedvezőbb helyzetbe kerüljön, minél kevesebben legyenek a tartós állásnélküliségi állapotban és minél többek számára tudjunk valamilyen, lehetőleg tartós, de néha csak átmenetibb megoldást nyújtani abban, hogy ebből a helyzetből kikerüljenek. Ezt a munkánkat két intézményrendszer közvetítésével, illetve velük együtt végezzük el, a regionális munkaügyi és a regionális képző központokkal, és míg a munkaügyi központok egy kettős funkcióban szolgáltatásokat végeznek közvetlenül, tanácsadást nyújtanak vagy megvásárolnak szolgáltatásokat az álláskeresők számára, addig a regionális képző központok a képzési tevékenységet mint egy sajátos szolgáltatást végzik. De természetesen nem olyan nagy az a hálózat, hogy az összes álláskeresői képzést el tudja végezni vagy el tudja látni, ezért itt is nagyon nagy szerepe van a külső szervezetektől vásárolt szolgáltatásoknak.
A hivatal és a regionális munkaügyi központok igyekeznek összegyűjteni a tapasztalatokat, amit itt az álláskeresők ellátása során szereznek és próbálunk a jogalkotás előkészítésébe is bekapcsolódni, javaslatokat is tenni arra nézve, hogy milyen eszközök legyenek vagy a meglévő eszközök hogyan változzanak. Meg kell mondjam őszintén, ez nem mindig nagyon sikeres. Tehát néhány olyan kezdeményezésünk volt az elmúlt időszakban is, amiben szerettük volna, ha a jogalkotásban más születik majd. Az egyik ilyen a keresetpótló juttatás, amit egy kicsit korábban sikerült felemelni, mint ahogy azok a lehetőségek a másik oldalon, az európai uniós programok részén megteremtődtek ahhoz, hogy ne konfliktusok legyenek belőlük és ne az történjen, hogy az álláskeresők létszáma formálisan megemelkedik, hiszen aktív eszközökbe kevesebb embert tudunk bevonni részben egy pozitív dolog kapcsán, miután az ellátások magasabbak. Tehát az, aki bekerül, az jobban jár, viszont, hogy ha a forrás nem lesz több, akkor a többiek egy kicsit rosszabbul járnak, de ugyanez vonatkozik a bértámogatás megemelt mértékére is.
Itt a jogalkotás mellett nagyon fontos dolog lenne, hogy egy egységes eljárásrend és egy egységes foglalkoztatáspolitika valósuljon meg, aminek a lehetőségét részben a törvények, jogszabályok megteremtik, de az eljárásoknak is egyformáknak kellene lenniük és jó lenne, ha azonos eséllyel jutnának az emberek a juttatásokhoz, amennyire azonos helyzetben vannak. Ez a jelenlegi rendszer erre a kereteket megteremti, tehát ez csak annyiban tér el, amennyiben az alternatív munkaerőhelyzet ezt indokolja, hiszen egyes régiókban igen nagy a munkanélküliség, míg más helyeken alacsonyabb ennél. A felnőttképzés az egyik nagyon fontos eszközünk, ami talán a munkaerő alkalmazkodásának az elősegítésében a legfontosabb eszköz, hiszen ha feltételezzük, hogy sok munkahely van, hiszen sok a bejelentett álláshely és sok az álláskereső, az szemmel látható, hogy a legrosszabb helyzetben azok vannak, akiknek nincsen megfelelő képzettsége, ezért nagyon fontos dolognak tartjuk azt, hogy a felnőttek - legalább 800 ezer ember ma szakképzetlen - minél többen valamilyen képzettséghez jussanak, hiszen az az idő már elmúlt, amikor nagy tömegben segédmunkásokat keresnének a munkaadók. Tehát ez a transzformáció, az emberek tudásának a javítása minden lehetséges módon és nemcsak az álláskeresőknek, hanem azoknak is, akik ezen a körön kívül vannak, ez egy nagyon jelentős tényező lehet abban, hogy hozzásegítsük az embereket ahhoz, hogy betölthessék a felajánlott állásokat. Most egy olyan sajátos helyzet van, hogy egyre nagyobb pénzeszköz jön most már az uniós forrásokból arra, hogy az embereket képzési támogatásba tudjuk juttatni, ez a forrás itt egyre nagyobb és egyre inkább el tud mozdulni abba az irányba is, hogy ne csak az álláskeresők, hanem munkaviszonyban állók vagy a nem regisztrált álláskeresők köréből is egyre több ember számára ezt a támogatást fel tudjuk ajánlani. Ez a Lépj egyet előre program, ami nem olyan régen indult, egy olyan program, amiben már nem a regisztrált álláskeresők vannak többségben, hanem a munkaviszonyban állók, illetve a nem regisztrált álláskeresői kör.
Munkaerő-piaci képzésben reméljük, hogy az elkövetkező években egyre nagyobb létszám vesz részt, sajnos az utánpótlás elég nagy.
A legkülönbözőbb képzéseket támogatjuk, de természetesen elsősorban azokat, amelyek szakképzettséget nyújtanak az embereknek, hiszen az a legjobb esély arra, hogy el tudjanak helyezkedni. De egyéb módokon is segítjük az álláshoz jutást. Mint említettem, elég sokféle forrásból származik ma már a képzéseknek a támogatása és a saját intézményrendszer, a regionális képző központok hálózata egyre nagyobb szerepet játszik abban, hogy az álláskeresők megfelelő technikai feltételek között és jó tananyagokkal és arra a felnőttképzésre felkészült oktatókkal tudjanak bejutni a képzési programjainkba. Körülbelül minden harmadik állás nélkülinek van lehetősége, hogy egy ilyen regionális képző központban találjon magának valamilyen megfelelő képzési lehetőséget. Nagyon fontos, hogy nemcsak képzést, hanem egyéb olyan szolgáltatást is, ami egyrészt segít kiválasztani a képzéseket, másrészt utána segíti az elhelyezkedést. Nagyon fontos, hogy arra törekszünk minél inkább, hogy a hiányszakmákban képezzük az embereket, hiszen nem szeretnénk szakképzett munkanélkülieket képezni, hiszen ezzel nem megyünk sokra. Elég nehéz a hiányszakmákat megtalálni, hiszen a munkaadók nagyon kevés helyet jelentenek be, tehát mindenféle prognózisokat, nemzetközi tapasztalatokat, a hasonló országok fejlődési lehetőségeit és irányait is próbáljuk erre felhasználni, de ezt azért elég nehéz, ezt meg kell mondani.
A kilenc regionális képző központról néhány adat, hiszen róluk korábban nem volt szó. És amit én itt mindenképpen szeretnék felvetni, az, hogy úgy érzékeljük, hogy nagyon fontos lenne, hogy a következő évek foglalkoztatási eszközei között a munkahelyek létrehozásának az elősegítése még nagyobb súllyal szerepeljen. Itt nem kizárólag a gazdaság és a profit szféra munkahelyeire gondolunk, hanem a szociális gazdaság területére is. És ez részben törvényalkotási feladat is, hiszen a ma érvényes foglalkoztatási törvénynek nem nagyon nevesíti ezt a területet, ami nem a közhasznú munka, tehát nem a száz százalékos támogatás és nem a kizárólagos profitszféra, ahol a gazdaság maga hozza létre a munkahelyeket, hanem a köztes terület, ahol kisebb állami támogatással, a profitszférával való együttműködéssel talán több munkahelyet lehetne teremteni, hiszen annak a több százezer állás nélküli embernek még, ha az alkalmazkodóképességét javítjuk is, ha nincs elég munkahelye, akkor nem fogjuk tudni őket elhelyezni. Tehát én úgy érzem, hogy ezen a területen nagyon jó lenne, ha a törvényeinkben még több olyan terület vagy lehetőség megfogalmazódna, hogy ahol fontos társadalmi szükségletek vannak, akár a környezetvédelem, a szociális gondozás vagy bármi más területen, talán kisebb állami és tartós állami támogatással tartósan is lehetne a profitszférával együttműködve olyan munkahelyeket létrehozni, ami a világon talán sok helyen már jobban sikerül. A másik ugyanilyen terület és ezt próbáljuk a mi szervezőmunkánkkal természetesen segíteni, hogy a különböző tárcák között, a különböző gazdasági területek között és a foglalkoztatás között folyamatos és rendszeres kapcsolat épüljön ki. Tehát a munkahelyteremtésre vonatkozó döntések többnyire nem a foglalkoztatási szférában jönnek létre. A különböző tárcákkal, a regionális szervezetek közötti együttműködéssel és talán a törvényalkotás is ebben az ügyben tehetne lépést, hogy minden fontos területen a foglalkoztatásra való befolyást is jobban érvényesíteni lehetne, hogy a törvényeknél annak a foglalkoztatásra gyakorolt hatását is érdemes lenne jobban figyelni, hiszen úgy érzékeljük mi, hogy a mi erőfeszítéseink sajnos nem hoznak elég eredményt, ha a másik oldalon a munkahelyteremtések terén nem történik meg mindaz, aminek meg kellene. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Továbbadom a szót.
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális tevékenysége
DR. KAKUSZI ISTVÁN (Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal): (Előadását kivetítő használatával segíti.) Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kedves Kollégák! Az FSZH szociális tevékenységéről fogok beszélni. Ez a főigazgatóság január 1-jén jött létre, három főosztályból áll: egy rehabilitációs főosztályból, egy akkreditációs főosztályból és a szociális főosztályból. Most részletesen a szociális főosztály tevékenységét szeretném ismertetni.
Hatósági és szolgáltatási feladatokat lát el a főosztály. Szakmai és hivatali kapcsolattartás a szociális és gyámhivatalokkal, önkormányzatok jegyzőivel. Ez a feladat összefügg azzal, hogy a szociális tevékenységnek az igazgatási jellegű felügyelet az Önkormányzati Minisztériumnál van, a szakmai felügyelet a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál, a minisztérium az ilyen típusú szakmai felügyeletek egy részét átadta a mi főosztályunknak. Ez azt jelenti, hogy nagyon közvetlen kapcsolatban vagyunk a szociális és gyámhivatalokkal, kialakítottunk egy olyan rendszert, ami egy viszonylag rendszeres találkozásra ad lehetőséget havi, negyedévenkénti, félévenkénti, éves találkozásokat terveztünk be. A fő célunk az, hogy megismerkedjünk a hivatalok munkájával, megismerjük az ő problémáikat, jelezzük ezeket a problémákat a minisztérium felé, kezdeményezzünk olyan jogszabályváltozásokat, amelyek segítik ezen problémák megoldását, illetve tájékoztassuk a hivatalt arról, hogy a minisztérium milyen típusú jogszabály-módosításokat tervez, illetve annak a végrehajtásában segítsük a hivatalokat.
A szociális és gyámhivatalok, városi jegyzők, a működési engedélyeztetéssel kapcsolatos feladatellátás segítése. Ezzel azzal függ össze, hogy az eddigi gyakorlatban ezek az engedélyeztetések a legkülönbözőbb módon, formákban történtek, a következményeik is igen eltérőek voltak. Igyekszünk ezeket az eljárási rendeket azonosítani, nagyjából egyfélefajta, viszonylag kevés működési engedélyeztetési formát a gyakorlatba átültetni. Az ezzel kapcsolatos tennivalókat látjuk el ebben a segítésben.
A másodfokú eljárás működési engedélyhez kapcsolódó fellebbezés elbírálásában, hatósági ügyekben felügyeleti eljárás gyakorlása. Ez összefügg az előző két hatósági tennivalónkkal. Július 1-jétől a szociális és gyámhivatalok szociális ügyeiben minden másodfokú eljárás ehhez a főosztályhoz került, ideértve az engedélyeztetést és egyéb hatósági ügyeket is, a gyámhivatali ügyekben lényegében csak az engedélyeztetés és a normatívákkal összefüggő másodfok került a hivatalhoz. Ezen az utóbbi területen a szakmai másodfok, illetve a további eljárási rendek jelenleg is a minisztériumhoz tartoznak. Csak megjegyezni szeretném, hogy július 1-jével kerültek hozzánk ezek a feladatok, amikor erről szó volt, hogy ilyen megoszlás fog kialakulni, feltettem a kérdést, hogy körülbelül hány ilyen másodfokú eljárási dologgal lehet számolni mondjuk havonta, akkor az volt a válasz, hogy 5-6 darab elő szokott fordulni. Július 1-jétől több, mint száz üggyel foglalkozunk, ezek nagy része a normatívákhoz kapcsolódik, tehát azokhoz a ki, illetve be nem fizetésekhez vagy visszafizetésekhez vagy normatívamegvonásokhoz, amik a legutolsó ilyen típusú szabályozásokkal függnek össze. Jelezni szeretném, hogy ezek nagyságrendje néhány millió forinttól több száz millió forintig tart, tehát ezeknek az elbírálása egy igen jelentős feladatává vált a főosztályunknak.
Kiemelt feladatunk hatósági célprogramok szervezése. Ilyen nagyobb kutatási célprogram volt a rendszeres szociális segélyben részesülők hatósági ügyeinek az áttekintése. Pontosabban, hogy ha ezek a rendszeres szociális segélyben részesülők valamilyen közmunka jellegű tevékenységet látnak el, de szoros együttműködésre van szükség az önkormányzatokkal, illetve a kirendeltségeinkkel, ennek az eljárásai, következményei szóba kerültek már. Volt egy hosszú vita arról, hogy ha ezek a rendszeres szociális segélyben részesülők munkát végeznek, akkor vajon ők a munkanélküliek csoportját vagy a foglalkoztatottak csoportját bővítik-e. Igyekszünk ezeket az ügyeket általános rendszerben a továbbiakban szervezni. Egységes hatósági eljárási szabályok kialakítása, a jelenlegi gyakorlatunkban minden ilyen típusú eljárás jelenleg - majdnem azt mondanám - ahány önkormányzat van, annyiféleképpen történik, igyekszünk ezeket az eljárásokat általánossá tenni, formalizálni. De nemcsak azért, hogy formailag egyformák legyenek, hanem, hogy áttekinthetőbb legyen és a különböző problémákat ilyen szempontból könnyebben tudjuk kezelni, netántán, ha szükséges, a jogszabályokat változtatni.
Szolgáltatási feladataink egyike: szociális szolgáltató intézmények ágazati azonosítása, országos nyilvántartás. Kérem szépen, ez úgy tűnik, mintha egy kifejezetten statisztikai jellegű feladat lenne. Amikor elkezdtünk ezzel foglalkozni, rájöttünk, hogy ez ennél sokkal fontosabb. Valamennyi szociális intézményt, illetve szolgáltatást, ahová engedélyt kaptak a működéshez ezek a szolgáltatók, nyilvántartásba vesszük, ez egy kormányrendelet alapján történik és ennek alapján eljutottunk odáig, hogy több mint 12 ezer szolgáltató adatait ismerjük. 3600 fenntartó van, körülbelül 300 hatóság foglalkozik ezekkel az ügyekkel. És ami ehhez még szorosan kapcsolódik, a fő cél az, hogy a jövőben az egyes szolgáltatók az igénybe vehető állami pénzeket, normatívákat és kiegészítéseket csak ezen engedélyek alapján finanszírozzák. Számos vita abból fakad, hogy mire kaptak engedélyt a szolgáltatók, a fenntartók. Ők ennek alapján próbálkoznak a normatívával akkor is, amikor vitásak azok a kérdések. Utalni szeretnék arra, hogy a szociális intézményeink egy részében elindult az a folyamat, hogy általános férőhelyeket vagy emelt szintű férőhelyeket alkalmaznak és miután a normatívák eléggé megváltoztak az utóbbi időszakban, ennek kialakult egy olyan rendje, amit elég nehéz áttekinteni az intézmények konkrét gyakorlatában. Nem tartunk még ott, hogy a rendszer száz százalékosan működjön, de októbertől kezdve ezeket az információkat nyilvánossá kell tennünk és az ÁFSZ honlapján ezek meg is fognak jelenni. A rendszer már működik, bizonyos hibajavításokat kell ellátnunk, mert egyes nyilvántartási elemeknek a konkrét gyakorlati megvalósítása nem volt egyszerű.
A következő a szakértői névjegyzékek vezetése. Mintegy 410-420 szakértő működik jelenleg. Ezek a szakértők képezik azt a csoportot, hogy ha az önkormányzatoknak, különböző hatóságoknak szakértői megítélésre van szükségük, erről a listáról vehetnek igénybe ilyen típusú embereket és csak jelezni szeretném, hogy a jövőben a rehabilitációs eljárásoknál is fognak működni szociális szakértők, akiknek egy része szintén ebből a körből fog majd kikerülni. Ezeket is jogszabályokkal hoztuk létre, a jogszabályok különböző képzéseket és nyilvántartásokat írnak elő, ezeket nekünk kell tulajdonképpen megszerveznünk. Illetve a szakértői körre, hogy ki kerülhessen főleg ilyen névjegyzékbe, félévente pályázatokat írunk ki és bíráljuk el a jelentkezőket. A hivatásos gondnokok nyilvántartása hasonló feladatot jelent és mintegy 950 hivatásos gondnok van. Itt legalább olyan fontos a folyamatos továbbképzés, mert a jogszabályoknak az ismerete és gyakorlása alapvető feltétel.
A szakmai elemzések készítése a kutatási jelleggel függ össze, erről nem szeretnék különösebben semmit mondani.
Részvétel, az integrált foglalkoztatási rehabilitáció és szociális ügyintézés rendszerének a kialakításában. Ez a következő egy-két évben alapvetően a rehabilitációs járadékra vonatkozó törvény elfogadásával függ össze. Ki kell alakítanunk azt a rendszert, amikor a mi kirendeltségeinkben a rehabilitáció legkülönbözőbb elvei megjelenhettek, mindenekelőtt a szociális rehabilitáció, a későbbiekben pedig ki akarjuk alakítani azt az egyablakos rendszert, amelyik lehetővé teszi az egyén foglalkoztatási és szociális kérdéseinek valamilyen szinten egy helyben történt kezelését. És szeretném kiemelni, hogy nem kívánjuk átvenni az önkormányzatok ilyen típusú feladatkörét, hanem az együttműködést szeretnénk úgy kialakítani, hogy az egyénnek lehetőség szerint ne kelljen sokat utaznia, ne kelljen sokszor a különböző hivatalokat megkeresni.
A komplex rehabilitációs eljárásban való részvétel. Kapcsolódik az előző témakörhöz, kifejezetten a rehabilitáció ilyen típusú elemivel függ össze. Az új rehabilitációs eljárás keretében mi kapni fogunk majd egy olyan rehabilitációs véleményt az országos szakvéleményező szervtől, ez a volt OOSZI, amiben jelzi, hogy milyen típusú, milyen irányú rehabilitációra van szüksége az egyénnek. Körülbelül ez mennyi ideig tarthat, illetve, hogy ha komplex rehabilitációra van szüksége, akkor milyen típusú szociális rehabilitációra lenne az egyén számára szükséges a különböző szolgáltatásokat megteremteni. Ennek a kialakítása folyik jelenleg, ez január 1-jétől kezdve konkrét gyakorlattá kell, hogy váljon. Köszönöm a türelmüket.
Ha valamilyen kérdésük van, természetesen szívesen rendelkezésre állunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kordás László következik.
A Társadalmi Párbeszéd Központ tevékenysége
KORDÁS LÁSZLÓ (Társadalmi Párbeszéd Központ): (Előadását kivetítő használatával segíti.) Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Nekem jutott az a feladat, hogy a Társadalmi Párbeszéd Központról beszélhetek önöknek. Nagyon szerteágazó a feladatunk, hiszen a munkahelyi döntőbíráskodástól egészen az ágazati párbeszéd bizottságokon keresztül az OÉT-en át a nemzeti ILO tanácsig mindennel foglalkozunk, ami a szociális partnereket érinti. Elég szerteágazó ez a feladat, de a következő három dián szeretném bemutatni röviden és lényegre törően, hogy mivel is foglalkozik a Társadalmi Párbeszéd Központ.
Elsőként a szervezetünk létrejöttével és ezzel kapcsolatos feladatokról szólnék. 2006 novemberében egy miniszteri rendelet rendelkezett arról, hogy azokat a szervezeti funkciókat, amik működnek az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál, az OFA Kht.-nél, az ÁTK Kht.-nél, illetve a minisztériumnál, ezeket próbáljuk meg összeszervezni egy szervezeti egységbe, így is egyszerűsítve a működést, hatékonyságát javítva. Erre kaptunk felhatalmazást 2006 novemberében egy miniszteri döntés keretében és így jött létre január 1-jétől a Társadalmi Párbeszéd Központ. Gyakorlatilag az első félév azzal telt, hogy integrálódjunk a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalba, gyakorlatilag megtörtént ez a folyamat. Most már ezeket a szervezési, technikai feladatokat gyakorlatilag rutinként látják el a kollégáink. Tehát egyre több idő jut a második félévben arra, hogy az ágazati párbeszéd bizottságokban, illetve az OÉT-nek a szakmai tevékenységét próbáljuk meg a következő időszakban erősíteni.
A Társadalmi Párbeszéd Központ szervezete 17 főből áll, így a Társadalmi Párbeszéd Központ igazgatóságon dolgozik három fő, akiknek a feladata gyakorlatilag az OÉT-programoknak a kezelése, szervezése, a szociális partnerek képzésének a szervezése és egyéb ezzel kapcsolatos feladatok. Az ágazati párbeszéd központban dolgoznak a legtöbben, 12-en. Ez azért indokolt, hiszen 35 ágazati és alágazati párbeszéd bizottság működését kell nekünk biztosítani, a kereteinek, a feltételeinek a biztosítását kell megteremtenünk. Ágazati párbeszéd titkárságunk is van, aki nem terheli létszámilag a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt, minisztériumi állományban van egy kollégánk, akinek az a feladata, hogy a minisztériumoknál zajló szakmai munka és az ágazati párbeszéd bizottságok közötti koordinációt meg tudja teremteni. Tehát az előterjesztésekért felel, hogy azok időben megérkezzenek az ágazati párbeszéd bizottságokhoz.
És végül, de nem utolsó sorban a munkaügyi közvetítés döntőbírói szolgálat, ami része a Társadalmi Párbeszéd Központnak, itt két fő főállásban dolgozik és több tízes nagyságrendű az a közvetítői, munkaügyi döntőbíró és közvetítő, akik különféle területen dolgoznak. Ők nem főállásúak. Ők általában akkor kapnak csak díjazást, amennyiben felkérik őket egy-egy ilyen közvetítésre.
A Társadalmi Párbeszéd Központ fő feladatai között a legnagyobb feladat még mindig az OÉT munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteinek az európai uniós tagállamból fakadó programjainak a kezelése. A költségvetésünkben is ez a legnagyobb összeg, amit kitesz. Gyakorlatilag itt technikai segítséget nyújtunk a OÉT szervezeteinek abban, hogy ez a fajta szakmai munka megfelelő mélységű legyen, megfelelő minőségű legyen és ezeknek az elszámolásait biztosítjuk a Munkaerő-piaci Alap felé.
Csatlakozunk az európai uniós ágazati, szektorális érdekegyeztetéshez is, gyakorlatilag a 35 ágazati és alágazati párbeszéd bizottságnak a társelnökei részt vesznek a hozzájuk tartozó európai uniós ágazati párbeszéd bizottságokban, így gyakorlati értelemben ezen a területen is meg tud valósulni a szektorális érdekegyeztetésnek az európai uniós szintje. A szociális partnerek nemzetközi fejlesztésének elősegítése is egy kiemelt feladatunk. Itt nemcsak arra gondolok, hogy részt vesznek a partnereink az európai uniós szintű egyeztetéseken és formális bizottságokban, hanem itt vannak informális találkozók, amiket a második félévtől tervezünk megszervezni. Itt munkaügyhöz értő, munkaügyben jártas bizottsági tagokat, biztosokat szeretnénk vendégül látni a Társadalmi Párbeszéd Központ keretein belül, hogy ezzel is egyfajta információszolgáltatást tudjunk biztosítani a szociális partnereknek, így is segítve az ő munkájukat. Nagyon fontos feladatunk és talán 2002-et megelőzően, még 2000-ben indult az a folyamat, amikor az ágazati középszintű érdekegyeztetést elkezdett kialakulni Magyarországon, fontos feladatunk e kultúrának a terjesztése. Nagyon jó lenne elérni az ágazati párbeszéd bizottságokban, hogy egyre több ágazati kollektív szerződés jöjjön létre, egyre több ágazati megállapodás jöjjön létre, nem feltétlenül kollektív szerződés, hanem egyéb más szektort érintő kollektív szerződés, például a legutóbbi időkben jött létre az építőiparban egy ágazati kollektív szerződés, ami legutóbb módosításra is került. Ez is az ágazati párbeszéd bizottságok keretében történt és e tevékenység erősítéseként.
Nagyon fontos és úgy gondolom, szerepet is játszottunk a döntés-előkészítésben, akár a közbeszerzési törvény elkészítésénél, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok valójában mit is jelentenek. Itt nagyon fontos támaszkodnunk arra, hogy a közvetítői és döntőbírói tapasztalatokat figyelembe tudjuk venni és közvetíteni tudjuk a jogalkotó felé, hogy ebből is lehessen meríteni annak érdekében, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok minél előbb kialakuljanak Magyarországon és minél egyensúlyosabbak legyenek.
Segítségnyújtás a nemzeti ILO tanács munkájához. Itt gyakorlatilag technikai segítségnyújtásról van szó, az NILO, a nemzeti ILO Tanács meghozza az éves munkaterve alapján a különféle programokról a döntést és ennek a technikai lebonyolításában veszünk részt.
És végül, de nem utolsó sorban utaltam már rá, integrálódtunk az európai párbeszéd rendszerébe is, gyakorlatilag két közösségi dokumentum az, aminek szem előtt tartásával próbáltuk a munkánkat szervezni. Az egyik a szociálpolitikai menetrend, amelynek lényeges eleme a munkaügyi kapcsolatok minőségének a javítása, ez egyébként a stratégiai célja is a Társadalmi Párbeszéd Központnak, illetve az Európai Bizottság közleménye a szociális párbeszéd és az innováció és az egyéb megállapodások elősegítése.
Ez a mi feladatunk, ezzel foglalkozunk. Nagyon köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Most következik Földi László.
A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat tevékenysége
FÖLDI LÁSZLÓ (Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat): Tisztelt Bizottság! Röviden szeretnék néhány szót szólni egy tulajdonképpeni új eleméről ennek az intézményi hálózatnak vagy egységnek, amely nem szerves részét képezi az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak. Azonban a reformok kapcsán ez tűnt a legreálisabbnak, hogy az a fajta szolgáltatási rendszer, amelyet az ifjúságpolitikában megvalósítottunk, az egy ilyen típusú hatósági szolgáltatási csomagba kerüljön át január 1-jétől.
A Mobilitásról röviden annyit elmondanék, hogy ezt 1995-ben hozta létre az akkori illetékes miniszter és azóta bejárta az ifjúságpolitikával együtt az államigazgatás számos szegmensét. Az látszódik, hogy nehezen találja még a helyét a magyar politikában, a magyar közigazgatásban, de úgy, mint a többi európai uniós tagországban is, előbb-utóbb ez valamelyest harmonizálódik és valamelyest letisztul. Nem az számít egyébként és a tapasztalat is ezt mutatja, hogy nem az számít, hogy hol helyezkedik el az ifjúságpolitika, hanem a tartalmát tekintve mekkora társadalmi és politikai konszenzus áll mögötte. Nyilván ezekről a folyamatokról, amelyek mentén most mi dolgozunk, ezekről a folyamatokról inkább a minisztérium illetékesei tudnak önöknek tájékoztatást adni. Maga az intézmény 45 fővel működik, hét regionális irodában, összesen kilenc telephelyen, azon kívül, hogy a regionális szolgáltatásokat végezzük, azon kívül nálunk van az Európai Bizottság aktuális ifjúsági programjának a koordinációja és menedzselése. A januári átalakulások kapcsán a pályázatkezelés, tehát az összes olyan pályázat, amelyeket előtte a minisztérium, illetve a gyermek- és ifjúsági alapprogram kapcsán kezeltünk, ezek mind átkerültek az ESZA Kht.-hoz, tehát ez nem tartozik már a mi funkciónkba, illetve az ifjúságkutatással kapcsolatos tevékenységek pedig átkerültek ahhoz az intézményhez, ahová a minisztérium az összes kutatási jellegű tevékenységét csoportosította, azaz a jelenlegi szociális és munkaügyi intézetbe.
Az intézmény küldetése alapvetően arról szól, hogy innovatív központtá alakul, amely egyébként az alapító szándéka volt 1995-ben. Tulajdonképpen visszatértünk azokhoz az alapokhoz, amelyek mentén ezt az intézmény létrehozták, hogy az ifjúsági szakma és az ifjúságpolitika innovációs központja legyünk. Hogy ez mit jelent pontosan, ez nyilván nem ilyen szavakban testesül meg, hanem munkában. Van egy struktúránk, amelyben dolgozunk, a döntéseket nem a köztisztviselők, hanem minden esetben testületek és tanácsok hozzák meg, a gyermek- és ifjúsági alapprogram tanácsát mi szakmailag támogatjuk, a pályázatait nem mi kezeljük. Tehát beszállítunk olyan kutatási eredményeket, felméréseket, amelyek mentén ők a szakmai döntésüket meg tudják alapozni. Ugyanezt tesszük a regionális ifjúsági tanácsok irányába, tehát egy ilyen titkársági, szakmai támogató munkát végzünk, valamint ugyanezt tesszük A fiatalok lendületben-nel, amely az Európai Bizottság ifjúsági programja, bíráló bizottságának irányába is.
Három stratégiai célunk van a következő három évre. Az elsődleges az ifjúsági szakma fejlesztése, ez sajnos még nem szakma Magyarországon. 12 helyen már folyik postsekunder-képzés az országban, ezeket mi támogatjuk szakmailag, fórumokat rendezünk számukra. Ezek általában felsőoktatási intézményekben indultak el, graduális képzés még nincs az országban, tehát ezek a szakemberek úgynevezett postsekunder-képzésen esnek át. A szakma felvevő piaca még nagyon gyenge, tehát néhány önkormányzati intézmény, néhány civil szervezet, néhány egyesület engedheti meg magának azt, hogy ilyen szakembereket alkalmazzon. Sajnos még ez nem elterjedt, úgy ahogy társadalmilag sem elismert még sajnos, ugyanúgy a közigazgatásban is keresi a helyét.
A másik nagyon fontos célunk a fiatalok demokratikus társadalmi részvételének elősegítése különböző eszközökkel, legyen az diák-önkormányzatiság, legyen az települési, ifjúsági önkormányzatoknak a támogatása. Egyéb képviseleti formák, az önkéntesség támogatása, tehát minden olyan tevékenység, amely az iskolán kívüli pedagógiában vagyis a nem formális pedagógiában ölt testet. Ez egy olyan tudományos terület, a nem formális pedagógia, amely egyébként az alapjául szolgál annak a munkának, amit az ifjúságsegítők vagyis azok a szakemberek, akik a fiataloknak a demokratikus részvételi kompetenciájukkal foglalkoznak. Ezek főleg szociális kompetenciák egyébként, tehát az oktatási folyamatok kapcsán ezekhez a kompetenciákhoz köthetőek a leginkább. De ezen kívül természetesen a kommunikáció, az interkulturális tanulás és egyéb olyan dimenziók is vannak, amelyekkel mi foglalkozunk. A harmadik nagyon fontos munkánk pedig mindennek a megmutatása. Tehát az, hogy a társadalom és a szakemberek, a társszakmákban a pedagógusok, az önkormányzatokban érzékenyítsük azokat az embereket, akik tudják alkalmazni azt, hogy milyen a fiatalokkal foglalkozni és mit jelent ezt szakmaként művelni és mik ezeknek a minőségbiztosítási elemei.
Nem fogom elmondani részletesen a munkatervünket, amit azonban kiemelnék, az nagyon fontos. Ez a kormányprogramban is benne van. A nemzeti ifjúsági információs és dokumentációs adattárnak az elindítása. Ezt október 25-én fogjuk hivatalosan a minisztériummal közösen elindítani. Ennek a formája és a kerete már működik, a mobilitás.hu honlapon mai nap 12 órától ez hozzáférhető. Tehát látható. Ennek a feltöltése és a tesztidőszaka kezdődik most. Itt minden olyan dokumentumot el fogunk helyezni, illetve a szakma el fog helyezni, amely az ifjúságpolitikának valamilyen módszertani vagy tartalmi tevékenységével kapcsolatos. Szakértői névjegyzékeket fogunk itt működtetni, stb. Akit érdekel, az meg tudja nézni. Roppant érdekes eszköz egyébként, egy nagyon modern megközelítése a tudásmenedzsmentnek. Ezen kívül amit még említenék, pont azért, mert itt ülnek polgármesterek is, ahogy hallottam, az önkormányzatok felé olyan szolgáltatáscsomagokat kezdünk kidolgozni, amelyekkel évek óta tartozunk a magyar ifjúságpolitikának, egy ilyen az ifjúsági referensek kézikönyve lesz, amely által próbálunk segíteni azoknak az önkormányzatoknak, akik vállalják ezt a munkát, hiszen nem kötelező munka az ifjúsági szolgáltatások, csak a gyermek- és az ifjúságvédelem, azoknak ezzel az anyaggal fogunk hozzájárulni a munkájukhoz.
Itt, amit megemlítenék, nagyon érdekes kezdeményezés, azért mondom el itt, mert a Foglalkoztatási bizottság számára ez érdekes lehet, az ifjúsági munka munkaerő-piaci elismertetésével foglalkozik az Európai Bizottság és a Mobilitás is megpróbál egy hasonló módszert bevezetni, ami azt a célt szolgálja, hogy azok a fiatalok, akik részt vesznek különböző civil szervezeti vagy önkormányzati vagy bármilyen területen elinduló munkában, az ő kompetenciájukat, amelyeket megszereznek, elismertessük a munkaerőpiacon. Ilyen a Juspass és a Movipass, amely az Europasshoz hasonló módon fog működni. Egyébként a Juspasst az Európai Bizottság az Europasshoz köti, tehát annak részét is képezi. A Movipassal pedig szeretnénk egy magyar verziót elindítani a következő évben, amely elismeri a fiatalok ilyen irányú tapasztalatszerzését és tudását.
A költségvetésünket itt látják. Az idei évben a működés 343 millió forint, a Bizottságtól működésre kaptunk 40 millió forintot, a minisztériumtól szakmai fejlesztést, amelyet minden évben külön címzésként egy munkaterv alapján kapunk, ez 25,5 millió forint. A Fiatalok lendületben program, amely az Európai Bizottság programja, az idei évben körülbelül 600 millió forintot oszt szét az országban és a gyermek- és ifjúsági alapprogram, amelyet a tanács oszt szét természetesen 290 millió forint. Vannak lehetőségeink, amelyet még nem aknáztunk ki, az Új Magyarország fejlesztési tervben számos olyan pont van, a regionális operatív programokon belül is, amelyek az ifjúságnak szólnak. A munkatársaimmal egyébként ott vagyunk és rajta vagyunk azon, hogy képviseltetve legyenek ezek a szempontok, amikről valamilyen pályázatot és programot írnak ki a különböző szinteken. Van egy nagyobb cég, amely jelezte, hogy a következő három évben hárommillió eurót szeretne Magyarországon ifjúsági területen befektetni. Ez a cég minket felkért, hogy tanácsadói legyünk, mint állami intézmény, ennek a folyamatnak. Ebben benne is vagyunk és szeretnénk ezt bővíteni, hiszen számos olyan cég van Magyarországon is, amelynek célcsoportja az ifjúság és a gyermekek, megfelelő etikai keretek között természetesen. És az Európa Tanáccsal való együttműködésből kiemelném a Gompasst, ami az emberi jogi, nevelési programunkat indította el. Ez egy nagyon innovatív, újszerű kezdeményezés, amely azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok demokratikus részvételhez szükséges emberi jogi kompetenciáit el tudják sajátítani különböző szinteken. Röviden ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még két előadás van.
Elkészült és folyamatban lévő IT-fejlesztések
KENYERES JUDIT (Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal): Köszönöm szépen. Igyekszem nagyon gyors lenni, mert az idő rövid, másrészt nem könnyű a helyzetem, miután az informatika kicsit hasonlít a futballhoz, ehhez is mindenki ért, ezért elég nehéz új dolgokat mondani róla. Azt gondolom, hogy az informatikai fejlesztések sosem lehetnek öncélúak. Amit az előző előadásokban a kollégáim elmondtak, ezeknek a szakmai céloknak az informatikai támogatása az, amit igyekszünk minél jobban megvalósítani. Az utolsó három év során 2004-től kezdődően voltak azok az informatikai fejlesztések az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, amik megteremtik annak az alapját, hogy jelentős és korszerű támogatást tudjunk adni a szervezet működéséhez. Először a PHARE-támogatás volt az, ami megteremtette a lehetőségét, hogy egy új szolgáltatási modell szakmai kialakításával megkezdődjön a kirendeltségeknek a fejlesztése, új információs eszközökkel való felszerelése. Erről azt gondolom, hogy meglehetősen szép eredményeket értünk el.
Az ÁFSZ-portál az, ami tulajdonképpen 2004-ben már működőképes volt és azt hiszem, talán az egyik első a közigazgatásban, amelyik valóban megfelelt a korszerű technológiai, illetve tartalmi követelményeknek is. Az egységes magyar munkaügyi adatbázis EMMA néven vonult be a köztudatba, ez megteremtette tulajdonképpen a központi infrastruktúránk alapjait, illetve egy olyan fejlesztés volt, amelyik valóban, online interaktív módon tudott kommunikálni.
A HEFOP keretében folytattuk az informatikai fejlesztéseket, az 1.2-es intézkedés keretében kialakítottuk a központi infrastruktúrát, a kirendeltségeinket rákapcsoltuk az elektronikus kormányzati gerincre, ezen keresztül valósulnak meg az adatcseréink és ennek a továbbfejlesztésével, a megemelt szolgáltatások igénybevételével szeretnénk továbbfejleszteni majd a kommunikációs képességeinket. Ami az egyik legnehezebb feladat, az egyik kirendeltségi szinten lokális rendszerekkel megvalósított informatikai alkalmazásoknak egy központi integrált rendszerbe való becsatornázása. Ezek közül a legkisebb feladat talán az, hogy kell egy ilyen rendszert fejleszteni, aminél lényegesen nagyobb feladat, hogy ebbe az adatokat át kell tudni úgy hozni, hogy ez egy megbízható adatot jelentsen, illetve a kirendeltségi munkatársaknak egy újféle technológiával, egy új működéssel kell megismerkedniük. Ez a folyamat 2006 elején kezdődött és terveink szerint 2007 végére ebben az évben már egy központi integrált alkalmazás fog működni az Állami Foglalkoztatási szolgálatban". Amit szintén elindítottunk és ami egy eléggé jelentős fejlesztés, ez egy adattárháznak a létrehozása. Az adattárház kialakítása a szakma egyik legbonyolultabb fejlesztése. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy technológiát kell letelepíteni, hanem azt, hogy olyan adatokat kell tudni ebbe az adattárházba összehozni, és olyan módon kell tudni megjeleníteni, ami a nálunk gyakran változó igényeket ki tudja elégíteni, például a statisztikákhoz, amiről az egyik előadásban volt szó vagy a vezető információhoz, ami szintén megemlítésre került, ezek az adattárházas szolgáltatások fognak reményeink szerint rendkívül gyorsan és nagy megbízhatóságú adatokat szolgáltatni.
A továbbfejlesztést a TÁMOP keretében tervezzük, egyrészt a központi szolgáltatásunknak, alkalmazásunknak a továbbfejlesztése az említett szociális és rehabilitációs területek funkcióinak a beintegrálásával. Másrészt tervezünk egy egységes pénzügyi rendszert kialakítani, ennek első fejlesztéseit már a TÁMOP első két évében megtettük, ennek a kifutása nyilván sokkal hosszabb. Ez egy elég nagy lélegzetű program lesz szintén. Több olyan terület van, ahol ezeket az új funkciókat kell még kiszolgálnunk, illetve amit a nagy integrált rendszerünk mellett is működtetni kell. Ez a Kakuszi úr által is említett akkreditációs rendszerek, a szociális nyilvántartások, illetve a rehabilitációs járadékkal kapcsolatos fejlesztések, amit jövőre két másik intézménnyel együtt az OOSZI, illetve az ONIEF-fel közösen kell megvalósítani. Ez egy jó kísérlet lesz arra, azt gondolom, hogy hogy lehet nagy közigazgatási rendszereket összekapcsolni, ezeknek az adatait egymással összhangba hozni.
A partnereknek a tájékoztatását az ÁFSZ-portál továbbfejlesztésével, részben egy tájékoztató jellegű tematikus portálok segítségével próbáljuk segíteni, másrészt némi interaktív szolgáltatást már az első szakaszban megpróbálunk megvalósítani. Ezek az interaktív szolgáltatások azt jelentik, hogy az interneten keresztül tudunk az ügyfelekkel adatot cserélni, tehát befogadni adatokat, illetve részükre adatokat továbbítani. Elég jelentős hardverfejlesztéseket tervezünk a TÁMOP-ban is, hiszen azok a feladatok, amiket itt felsoroltunk, jelentősen bővítik majd azt a központi infrastruktúraigényt, amit eddig megvalósítottunk. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
PIRISI KÁROLY főigazgató (Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal): Nem rabolom az idejüket, a jövőre jövőről pár szót szólni. A szolgáltatások fejlesztése, ezek voltak a legfontosabb kulcsszavak, amiket alkalmazunk. Első a profiling rendszer, ez egy kategorizálási rendszer, január 1-jétől kötelezővé fogjuk tenni mindenkinek. Azokat az ügyfeleket, akik valamilyen aktív eszközt kapnak, legkevesebb három hónapon belül három csoportra bontjuk, az első, akivel nekünk nem kell gyakorlatilag foglalkozni, fiatal, magas, húszéves, hatvan nyelven beszél és 400 diplomája van, ugye ez volt az első kategóriás. A kettes, ahol a mi ügyfeleink vannak, akiknek valamilyen segítség kell, ped.képzés, hogy helyzetbe hozzuk őket. A harmadik, akik inkább szociális ellátásra szorulnak, egy drogos ember vagy alkoholista, akkor neki először valamilyen prevenciós ellátásban kell részesülnie és utána, aztán, amikor helyzetbe tudtuk hozni, akkor tudjuk majd őket elhelyezni. Ezek a kategorizálások az uniónak is szólnak, hogy elsősorban a kettes kategóriában kell költenünk az aktív eszközöket, egyesbe sosem, hármasban pedig később.
A második az öninformációs rendszer, 80 kirendeltségünkön ez már működik, egy ilyen átlagos tapasztalat az, hogy körülbelül az ügyfelek 40 százaléka le szokott ülni. A másik előfeltétel az, hogy ilyen behívórendszert is fogunk minden egyes kirendeltségen is alkalmazni jövőre, ami azt jelenti, hogy pontosan tudni fogja, hogy mikor fog sorra kerülni és addigra ezeket, a most már M pontnak nevezett kiosztókat fogja tudni használni az Internet segítségével.
A másik a negyedéves munkaerőigény bejelentése, ezt az egész országra lefedetten most már a második éve csináljuk. Három prognózisunk van, van egy hosszú távú prognózisunk, ami 15 évre szól, van egy rövid távú, amit a kamarával együtt csinálunk, másfél éves és vannak ezek a negyedéves prognózisok, ami alapján megpróbáljuk megállapítani, hogy melyek azok a szakmák, ahol képezni kell vagy ahol túlkínálat van. Álláskeresési megállapodás most már nem kötelező. Most általában az ügyfelek 80 százalékával kötünk álláskeresési megállapodást. Valószínű, itt jövőre majd valamilyen törvénymódosítási javaslat is be fog kerülni a parlament elé, mert differenciálni kell az ügyfeleinket, mert egyre több olyan van, aki valamilyen szociális ellátásban van, de ügyfél, de nincs abban a helyzetben, hogy el is tudna helyezkedni azonnal. Tehát itt valószínű differenciált álláskeresési megállapodást és differenciált statisztikát kell majd alkalmazni. Nem minden ügyfelünk lesz régi szavakkal élve munkanélküli.
A munkaadókkal megállapodásokat kötünk, munkaadói klubokat üzemeltetünk. A legfontosabb munkáltatókat kiemelten kezeljük, hogy legyen információjuk. Van egy minőségirányítási rendszerünk, 122 kirendeltségben egy ilyen minőségbiztosítási rendszert vezettünk be, ennek a másik lépcsője folyik, be akarjuk vezetni az egész intézménybe ezt a minőségbiztosítási rendszert. 80 kirendeltség felújítását, illetve informatikai technológiáját tudtuk finanszírozni, ebből nyolcmilliárd, ami rendelkezésünkre áll. Lehet látni, hogy 8,4 milliárd, egy évre körülbelül 1,3 milliárd forint fejlesztési pénzünk van, ehhez képest kaptunk plusz 8 milliárd forintot két és fél évre, tehát megnégyszereződött a fejlesztésre szolgáló pénzünk, tehát az unió ilyen támogatásokat adott. Lehet látni, hogy mennyit költöttünk, minőségbiztosításra 60-on volt kötelező, még plusz 62 helyen önként vállalták a munkaügyi központok. Képzésekre 725 milliót költöttünk, infrastruktúra 1,6 milliárd forint, itt az új ügyfélkör kialakítására költöttünk pénzt és a legtöbb pénzt az informatikára, hardverrekonstrukcióra. Most már háromévesek, újra le kell őket cserélni. Ezek voltak a 1.2. fejlesztési intézkedésnek a fő sorai.
Kicsit bonyolult ez az ábra, ezt próbáltam ecsetelni, az ügyfélkörünk is sokkal bonyolultabb lesz. Lehet látni, hogy ez már sokkal nagyobb lesz. Sokkal nagyobb rétegekkel kell majd foglalkoznunk, differenciáltan is kell velük foglalkozni. 365 ember az, aki kizárólag szociális és rehabilitációs feladatokat fog ellátni és lát is el az ÁFSZ-ben, tehát ez egy egészen más rendszerű ügyfélfogadás. Lehet látni, hogy gyakorlatilag hétmillió ember ügyeivel kell majd foglalkoznunk kézen-közön. A számok magukért beszélnek. Ezekkel a társadalmi csoportokkal kell foglalkoznunk és azok a pénzek, amik rendelkezésre fognak állni, a legfontosabb útjai a fejlesztésünknek. Egy virtuális munkaerőpiacot szeretnénk, mikro- és kisvállalati tanácsadást szeretnénk adni az ügyfeleknek egy külső cég segítségével. A foglalkozási rehabilitáció is el fog indulni egyfajta komplex rendszerrel, az ügyfél nálunk fog úgynevezett álláskeresési megállapodást kötni, ez egy felfutó dolog lesz. 5-6 éven belül, aki bent van a rendszerben, azoknak egy egészen másfajta procedúrát kell végigjárniuk. Ez egy új rendszer, ennek próbáljuk kiépíteni az informatikai részét, illetve belső képzési részét.
Szeretnénk a profiling rendszert is megváltoztatni, lehet, hogy háromféle ilyen kategorizálási rendszer lesz. Lesz egy a ténylegesen álláskeresőknek és egy a rehabilitációs és egy a szociálisan problémás ügyfelek számára. A magánközvetítőkkel szeretnénk jobban együttműködni, lehet látni, hogy tízszer akkorák vagyunk, mint az összes magánközvetítő együtt véve és nem is ugyanaz az ügyfélkörünk.
Ez egy egyéves kimutatás, hogy körülbelül ennyi pénz fogunk kapni, ha az irányító hatósággal sikerül megállapodásokat kötnünk. Az első 2,9 milliárd forint, most lehet, hogy csak két szerződést kell kötnünk hál' Istennek, ez azt jelenti, hogy 2007-2008-ban tudjuk ezeket a pénzeket felhasználni. 13 milliárd forint, ez igen jelentős pénz, amit elkölteni nem könnyű feladat, de nagyon szívesen csináljuk, mert nagyon jó programok vannak ebben.
A másik a támogatási pénzek, ezek ugyancsak 2007/2008-ra vonatkoznak, a Lépj egyet előre 2. Egy kicsit több embert szeretnénk, tehát 15 ezer fő helyett 20 ezer főre szeretnénk bővülni. 60 százalék, akinek nincs végzettsége, tehát nyolc általános vagy alatta vannak. Az 1.1.2. 26 milliárd forint, az 1.1.1 pedig 11 milliárd forint. Ennek igen jelentős részét szeretnénk külsősökkel dedikáltan elkölteni. A létszámunk sem nőtt az utóbbi időszakban, inkább csökkent. Ezért inkább sok szolgáltatást kell megvásárolnunk, elsősorban a forprofit, nonprofit szervezetektől fogunk ilyen szolgáltatásokat vásárolni. Körülbelül ennyi volt és nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. Kiosztottunk egy éves jelentést, ez az első számunk, de most már megpróbálunk olyat is csinálni, mint a többi európai ország, hogy angolul, magyarul egy munkaerő-piaci helyzetképpel csináljunk egy éves jelentést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főigazgató úrnak a prezentációját, amiben fontos információk voltak. Általában köszönöm a kollégáknak a délelőtt nyújtott teljesítményüket, mert úgy vélem, hogy ezeken az információkon keresztül lényegesen többet és precízebben látunk az FSZH munkájáról. Ha van a képviselőknek kérdésük, megadom a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. A külföldiek munkavállalást illetően olvasom a tájékoztatóban, hogy olyan szakmákra terjed ki elsősorban a szlovák munkavállalók jelenléte, amelyekben nem találtak magyarországi jelentkezőket megfelelő képesítéssel. A képzéseket, meg az átképzéseket illetően ezeknek a programoknak a bonyolítása hogy történik, hogy ha ilyen "sikeres", hogy nincsen megfelelő képzettségű magyar munkaerő, ezért kell Szlovákiából importálni a munkaerőt. Ez az egyik kérdésem.
A másik: melyik korcsoportra vonatkoznak ezek az adatok a 15-64 vagy a 15-74-es korosztályra? (Pirisi Károly: 15-64.) Jó, ha az ember tudja, mert két különböző korcsoporttal dolgoznak az adatok, hol ezt, hol azt használják.
A harmadik kérdésem pedig a munkaközvetítésre vonatkozik, a magánközvetítőkre. Ebben a tekintetben nem tudom, de az ÁFSZ-nek nyilván nincsenek hatósági jogosítványai, azért kérdezem, hogy mi a rálátásuk vagy milyen információkkal rendelkeznek, mert a magán munkaerő-közvetítőkről akkor kapunk hírt, amikor botrány van és az meg most volt néhány az elmúlt időszakban. Az Írországba toborzott magyar munkavállalókról van szó, akiktől a pénzt felvették, kiutaztak, aztán ott álltak minden ígéret ellenére a nagy semmiben. Tehát ezekkel a magán munkaerő-közvetítőkkel miféle kapcsolatban áll az ÁFSZ?
A pályakezdőkkel kapcsolatban kérdezem, hogy akik a különböző programokon részt vesznek, mivel itt elég jelentős létszámról van szó, ők milyen iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkeznek, mielőtt valamelyik programba belépnének.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót.
NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Rövid kérdésem lenne. A regionális képző központok és a regionális munkaügyi központok együttműködése legalábbis a mi térségünkben egész jónak mondható, de mégis úgy tűnik, hogy talán hatékonyabb lenne sokkal, hogy ha ez integrálásra kerülne. Ön ezt hogy látja?
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): A legutóbbi ülésen arról volt szó, hogy ne ott vitassuk meg, hanem itt vitassuk meg a dolgokat. Igyekszem mértéktartó lenni, de már előre jelzem, hogy ezt a találkozót érdemes lenne megismételni, amikor valóban kérdések, vélemények, válaszok hangzanak el, mert van miről beszélni. Én kicsit hazajöttem, mert egy munkaügyi kirendeltséget vezettem egy városban, tehát arra is fülem van, ami itt nem hangzott el. Nagyon fontos kérdések vannak a levegőben. Két konkrét kérdésem a regionalizációval kapcsolatban: önök hogy látják? Milyen konkrét effektív eredménye van? Mennyiben érzékeli ezt egy munkáltató, egy munkavállaló? Elég sokan vannak álláskeresőként nyilvántartva, akik gyakorlatilag nem álláskeresők. Tele van a regiszter olyan emberekkel, akik nincsenek munkára képes állapotban, a szervezetük energiájának jelentős részét arra fordítja a munkaügyi központ, hogy ezekkel az emberekkel kezdjen valamit, de ők is tudják, hogy a világon semmit nem lehet kezdeni. Ez a harmadik kategória. Miért kell a szociális ellátórendszert és a foglalkoztatáspolitikát összemosni? Ezt képviselőtársaimtól kérdezem elsősorban, amikor egy Szociális és Munkaügyi Minisztérium áll fel. Ez volt az első kérdésem Kiss Péter miniszter úrhoz, hogy hol jön ez a kettő egyáltalán össze.
A szociális segélyek abszolút nem ösztönöznek munkavállalásra. Most adtam be egy módosítót, amivel lehetőség lett volna arra, hogy egy kicsit javítsunk ezen a helyzeten, de jobban megéri otthon lenni, mint dolgozni. Addig a lelküket kitehetik az ÁFSZ munkatársai, akkor sem fognak célt érni. Mert ha rossz a törvény, azt nem lehet jól végrehajtani. Ott volt az AM-kiskönyv, annak idején állandó piszkálás volt, hogy tessék az AM-kiskönyvesek számát növelni. Hát hogy növeljük, amikor 1200 forintot kifizettek és 1200 forint közteherjegyet meg be kellett ragasztani. Ha 200-at vagy 500-at kell, akkor azt örömmel teljesítik. Azért az AM-kiskönyvre visszatérve, az egy másik kérdés, hogy vajon mennyit mozog vagy mennyit vitt ez. Hány határozott idejű munkaviszony szűnt meg AM-kiskönyv miatt, meg hány egyéb, egyébként határozatlan idejű munkaviszonyt tettek át AM-kiskönyves foglalkoztatásba. És vajon megéri-e ez a magyar államnak vagy egyáltalán nekünk.
Keresetpótló. Ezt kérdeztem az államtitkár asszonytól annak idején. Nagyon örülünk a 100 százalékos keresetpótlónak, de egy kérdésem volt: nem fog-e ez a képzés rovására menni? Magyarul kevesebb embert tudunk behozni a képzésbe. Mi volt a válasz? Az volt a válasz, természetesen nem, mert európai uniós források állnak rendelkezésre. Ezt nem igaz. Ma is kiderült, hogy majd, esetleg lesznek források. Most gondolják el: szerintem a 60 százalék is bőségesen elegendő annak a rétegnek, aki egyébként is szeretett volna tanulni, célzottan pedig a 100 százalékot oda kell adni azoknak, akiknek tényleg szükségeltetik. Tehát érdemes lenne erre visszatérni akár egy törvénymódosítás erejével is.
A felnőttképzéssel kapcsolatban hogy áll a TÁMOP? Arról volt szó, hogy május környékén már európai uniós forrásokkal a TÁMOP 1.1. stb. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy sehol sem áll, ott tartunk, hogy október 1-jétől új OKJ, a kérdésem az lenne, hogy az új OKJ-val kapcsolatosan mennyire vannak felkészülve, tehát magyarul mennyire fogja visszavetni az új OKJ bevezetése az induló tanfolyamokat.
Mi a hiányszakma? Nagyon érdekes kérdés, ugye emlékeznek rá képviselőtársaim, amikor elénk kerül a román-bolgár csatlakozás kapcsán, hogy 130 valahány szakma, aztán az állati erővel hajtók ott voltak hiányszakmaként. Vagy nézzük meg most. Tudom, hogy borzasztó nehéz helyzetben vannak most azok, akik megpróbálják belőni a hiányszakmákat, főleg megyénként. Nézzük meg most a kiírást a Lépj egyet előre program kapcsán, illetve más programok kapcsán, hogy mi van most megyénként kiírva. Szabolcsban is látom, élelmiszer-eladó, eladó, kereskedő, tudom, hogy Dunát lehet rekeszteni például a vásárosnaményi kirendeltség környékén vele. Tehát nem igaz az, ami gyakorlatilag itt szerepel.
Tényleg visszafogva magam: munkahelyteremtés. A múltkor is felvetettem: 300 milliárd forintból 2,3 milliárd forint ment munkahelyteremtő támogatásra az MPA-ból. Borzasztó kevés, gyakorlatilag semmi. Ráadásul, ha vizsgálnánk ennek a hatékonyságát, azt is elmondtam, és ebben a körben talán mondhatjuk, hogy nagyon sok esetben úgy működik a rendszer, hogy létrehozok egy másik céget, megpályázom, megnyertem, a régi cégemet megszüntetem, átemeltem az embereimet és minden rendben van, és a regiszterben meg azt látjuk, hogy egy jottányit nem javul a helyzet, holott kifizettünk egy csomó pénzt munkahelyteremtésre. Ezek azok a nagyon lényeges kérdések, amiről beszélnünk kell és a szürkeállományra, meg tudásra, tapasztalatra, ami a hátunk mögött van, sokkal jobban kellene támaszkodnunk, ezért is javasolnám azt, hogy ismételjük meg ezt a beszélgetést olyan körben, amikor érdemben tudunk esetleg vitatkozni és beszélgetni dolgokról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, több kérdés nincs, megadom a szót főigazgató úrnak. A következő munkatervünk tervezésekor bele fogom írni, hogy legyen egy olyan kötetlenebb konzultáció, ami lehetőséget teremt, hogy ne csak előadások hangozzanak el. Ma ugyan ez volt a megrendelés és ezt nagyon precízen teljesítette is a szolgálat, de egy interaktívabb formát keresünk. Fel fogjuk venni a napirendre, hogy ennek megfelelőbb helye legyen.
PIRISI KÁROLY főigazgató (Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal): Köszönöm szépen. Két kérdés is volt, hogy mik a hiányszakmák és mik azok a szakmák, ahol a regiszterben sokan vannak. Az a paradox helyzet van, hogy a regiszterben hasonló szakmák vannak, mint ami egyébként a három hónapos felmérésekben hiányszakmának is megvan. Tehát egyszerre van mindkettő. Van egy nagy halom ugyanezekből a szakmákból, amit említett és utána van egy nagy hiány a vállalatok részéről, hogy ilyet meg felvennének. Tehát ez ilyen területi és időbeli, illetve mentális meg nem felelés egyszerre van a rendszerben. Ezért próbáljuk a három hónapos kirendeltségi felmérés alapján ezt meghatározni.
A magán munkaközvetítőkkel kapcsolatban: a legfontosabb 6-7-tel van együttműködési megállapodásunk, a honlapunkon meg lehet találni az ő honlapjaikat. Ez a helyi közvetítés. Beszámolási kötelezettségük van, tehát pontosan számszerűen tudjuk, hogy milyen tevékenységet folytatnak, ez egy regisztrációs kötelezettség, illetve beszámolási kötelezettség. A külföldre vonatkozó közvetítésekre pedig azt ajánljuk a magyar munkavállalóknak, hogy rajtunk keresztül próbálkozzanak, tehát akiket mi ajánlunk, azokon keresztül. Ez egy csaló volt, akiről szó van. Azt javasoljuk, hogy azokkal a közvetítőkkel vegyék fel a kapcsolatot, akiket hitelesítünk. És ugyanez visszafelé is így van. A külföldi ÁFSZ-ek is minősítik a saját munkaközvetítőiket és ugyanez az adatcsere oda-vissza folyik, érdeklődjenek.
A pályakezdőkre vonatkozóan az összes létszámra lebontva 22-24 százalék között van mostanában, akik aktív eszközt kapnak, mint pályakezdők, a legújabb tendencia, hogy kicsit visszaszorult a felsőfokú végzettek aránya a regiszterben és sajnos drasztikusan növekedett a nyolc általánost végzettek vagy azzal sem rendelkezők száma. Tehát itt ezért egy csomó felzárkóztató képzést kell csinálni, tehát huszonvalahány százalék az aránya azoknak, akik semmilyen képzettséggel nem rendelkeznek, hanem nyolc általánosuk van vagy az sincs. A pályakezdők megoszlása tehát inkább lefelé mozdul el a képzettséget nézve.
Az RKK-k, MKK-k összevonása. Én nem tartom jó ötletnek személy szerint. Egyrészt más a jogállásuk, az egyik közalkalmazott, a másik köztisztviselő, más is a munkájuk. Tehát elég sok külsőssel is dolgoznak a regionális képző központok, felmerült ez korábban is, hogy össze kéne vonni ezeket az intézményeket. Az egyikből van kilenc, a másikból van hét, tehát ez is egyfajta probléma. A másik pedig az, hogy a debrecenin kívül mindegyik közös tulajdonú. Tavalyelőtt megpróbáltuk egy ilyen körkérdést, hogy mit szólnának hozzá, ha átalakítanánk. Most például volt olyan, aki nem is válaszolt, olyan önkormányzat, tehát ennek a tulajdoni részét meghatározni. Tehát én már valószínű nyugdíjas leszek addigra, ha ehhez hozzányúlnánk, hogy át lehet őket alakítani, ezért le is mondott róla mindenki, mert technikailag kivitelezhetetlen eldönteni, hogy most ki milyen arányban tulajdonos. És bármilyen hozzányúláshoz meg ez kell, úgyhogy szerintem nem időszerű. Egyébként nagyon jól működnek így, a finanszírozás is az ír modell alapján működik most már. Tehát előre dedikáltan, fejkvóta alapján megrendelések vannak a munkaügyi központ és az RKK között. És limitálva van, hogy a szabad piacon mennyit értékesíthetnek a saját munkaviszonyukból. A regisztrációról már én is elmondtam az előadásomban, hogy valószínű, változtatni kell ezen hosszabb távon, tehát differenciáltabban kell kezelni a saját ügyfeleinket. Ez akkor lesz napirenden, ha már 99 százalékosan tudjuk, hogy pontosan mi a teendőnk. Ez most alakult. Alakul. Kakuszi úr is említette, hogy egy csomó feladatot július 1-jén kaptunk, lesz, ami még januárban lesz, de valószínűleg jövő év tavasszal át kell tekinteni az ügyfelek státusát. Mert ez komplexebb már.
És itt rá is térnék arra, hogy miért fontos az, hogy komplexebb legyen. Az ÁFSZ-ek jó pár országban az Európai Unióban próbálják magukat megreformálni vagy az állam őket megreformálni. A döntéshozók, a politika és mindegyik ebbe az irányba megy, hogy próbálja összetolni az ügyfeleket a foglalkoztathatóság felé és ezért, ha a német rendszert nézzük vagy az angolt vagy finnt, ott ugyanezek a tendenciák vannak, hogy kategorizálva, de egy helyre próbáljuk meg az ügyfeleket bekérni és a lehető leggyorsabban és a leghatékonyabban újra elhelyezni őket. Ez meg igenis a szociális és munkaügyi rendszernek valamilyen szimbiózisa. Jól meghatározott különbségekkel természetesen, de mégis csak egy szintézis. Tehát, hogy a job plas centernek a szisztémája 98 százalékban még működik. Bejön az ügyfél és komplex szolgáltatást kap megfelelő ügyfélutakkal, de egy helyen kapja ezeket és nem száz helyen.
Az AM-könyvekről nem szeretnék sokat szólni. Van az ÁFSZ-nek egy szakmai felügyelő tanácsa, már többször napirenden volt ez a kérdés, épp a múltkor szavazott meg a Munkaerő-piaci Alap testülete egy kis pénzt arra, hogy hogy lehet ezt megváltoztatni, egy külső átvilágító céget kértek fel, hogy ezt a problémát hogy lehet orvosolni. Annak az eredményét is figyelembe véve, valószínűleg finomítani kellene a rendszeren, például differenciáltabb járulékkedvezményt adni. Mert így egyoldalú a rendszer, tehát ennek a szakmai előkészítése külsősökkel együtt, meg a minisztériummal együtt folyik. A keresetpótló juttatásra nem szeretnék reagálni, az megemelődött.
A regionalizáció szerintem a lehetőségekhez képest a legsimábban lezajlott. Én úgy gondolom, hogy az ügyfelek elégedettsége a regisztráció szerint emelkedett is, tehát a külsők felé ezt a szervezeti átalakulást sikerült úgy végrehajtani, hogy nem érezték. Természetesen akkor lesz jól működő rendszer, ha meglesz a pénzügyi informatikai rendszer, ami azokat a folyamatokat fogja egyszerűsíteni, amivel egy ilyen átalakulás ténylegesen is be tud fejeződni. Egyébként az előnyük az, hogy az adminisztrációs és a frontoffice, tehát akik az ügyfelekkel foglalkoznak, közti arány az ügyfelekkel való foglalkoztatottak arányára emelkedett, tehát a súly a kirendeltségekre tevődött át a munkaügyi központok rovására. Tehát ilyen szempontból egy egyszerűsített struktúráról tudunk beszélni, amit természetesen még támogatni kell belső eljárási renddel és informatikai rendszerrel. Ez még előttünk áll.
Az új OKJ-val kapcsolatban nem látok problémát, a jogszabály is azt mondja, hogy amíg a régebbi OKJ-k vannak hatályban, tudjuk, hogy 400 valamennyiből 190 van meg, a maradék még mindig nincs kész, mármint az új szabályozás, addig a régiben lehet indítani. Így szól a jogszabály, illetve azzal is kell befejezni. Tehát ugyanígy a Lépj egyet előre 1-ben és a 2-ben is a régi OKJ-k alapján fognak indulni a képzések és azzal is fogják befejezni, és csak akkor lesz az új, amikor a jogszabályban, mint akkreditált új OKJ meg fog jelenni, tehát az átmenet, lehet, hogy több évig is el fog tartani, attól függ, hogy a minisztériumok hány hónap alatt fogják a vizsgakövetelményeket megjelentetni. Körülbelül ezek voltak azok a csomópontok, amire megpróbáltam válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedi a bizottság, ezt a napirendet is lezárom. Köszönöm még egyszer az előadásokat. Szerintem nagyon sok hasznos információt tudtunk meg, és összességében az is méltánylandó, hogy a parlament szakbizottsága itt van a szolgálatnál kihelyezett ülésen. Ennek is van egy jó értelmű üzenete ebben a helyzetben. Ahogy jeleztem, a munkatervben figyelembe fogjuk venni az igényeket és szerintem nem fenyegetésként mondom, de fogunk még találkozni. Vélhetően a jövő év elején lesz erre lehetőség.
Egy dolgunk van még, hogy a formális bizottsági ülést le tudjam zárni.
Egyebek napirendben csak jelzem a képviselőtársaimnak, hogy október 1-jén hétfőn is lesz bizottsági ülésünk. Szeretnék jelzést tenni, hogy a múlt hétre tervezve volt egy bizottsági nyílt napunk, a bizottság szakértője együttműködve a tárcákkal megszervezte a nyílt napot, de az utolsó pillanatban mégis úgy döntöttünk, hogy arrébb tesszük egy kicsit. Ennek sok oka van, egyrészt, hogy láttuk, hogy technikai szervezési okok miatt a Parlamentbe való ki és bejutás olyan bonyolulttá vált, hogy normálisan nem lehetett volna ezt lebonyolítani. Azt meg nem akartuk, hogy bárkiben valamilyen rossz érzés vetődjön fel, úgyhogy ezt csak elnapoltuk.
Köszönöm szépen, ezzel zárom ezt a bizottsági ülést. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 57 perc.)
Simon Gábor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia