FMB-28/2007.
(FMB-46/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2007. október 8-án, hétfőn 09.30 órakor
a Képviselői Irodaház 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita) *
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítője *
Kajdi László szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Kajdi László válaszai *
Vélemények *
Határozathozatal *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI.1.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/2842. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/3906. szám) (Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Nem kijelölt bizottságként) *
1. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita)
2. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI.1.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/2842. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
6. A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/3906. szám) (Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Nem kijelölt bizottságként)
7. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Gúr Nándor alelnök (MSZP)
Dr. Bóth János (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Bernáth Ildikó (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) megérkezéséig dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Czomba Sándor (Fidesz) dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz) Nagy Istvánnak (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz) megérkezéséig Rácz Istvánnak (Fidesz)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szerafin József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Tóth László főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Török Zsolt (MSZP) előterjesztő
Megjelentek:
Schrenk László osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szatmári Edina vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Debreczy Márta (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc)
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek. Köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket. A határozatképességünk biztosított. A helyettesítéseket bediktálom. (A jegyzőkönyv elején látható.) Szeretném javasolni, hogy az előzetes kiküldött napirendnek megfelelően tartsuk meg a mai ülésünket. Aki egyetért vele, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita)
Az első napirendi pontunk az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról szóló döntés. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium előadóját és megadom a szót neki.
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítője
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen. Önök előtt az adótörvények módosításával kapcsolatban egy rendkívül összetett törvénymódosítási csomag van. Megpróbálom egyrészt felsorolásszerűen elmondani, hogy milyen törvénymódosítási javaslatokat tartalmaz, ezt követően pedig néhány szóban ismertetnénk a bizottság ügykörébe tartozó legfontosabb változásokat részletesebben, hiszen úgy gondolom, hogy nyilván az a legfontosabb, hogy ezekről tudjunk részletes tájékoztatást adni az önök számára.
Egy általánosabb megjegyzéssel kezdeném: az önök előtt lévő adótörvény-módosítási csomag természetesen egy rendkívül fontos eszköze a Magyar Köztársaság kormánya által vállalt konvergenciaprogram teljesítésének. Ebből adódóan is igazából a következő évben a személyi jövedelemadó-terhelésnél bizonyos jövedelemcsoportoknál van mód változtatásra, tehát enyhítésre. Egyebekben pedig az egyszerűsítés, az átláthatóságnak a fő szempontjait próbáljuk érvényesíteni a változtatásoknál.
Akkor felsorolásszerűen mondanám, hogy milyen törvénymódosításokat tartalmaz ez a csomag: egyrészt természetesen a személyi jövedelemadó-törvény, az adóigazgatási eljárás rendjéről szóló, a társasági adóról szóló, az EVA-törvény, az EKHO-törvény, a járuléktörvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, a szerencsejáték-törvény, az államháztartás egyensúlyát javító különadó- és járadéktörvény, a jövedékiadó-törvény, az energiaadó-törvény, a közösségi vámjogtörvény, a helyi adók, az illeték, a gépjárműadó, a luxusadó, a magánnyugdíj-pénztári, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári törvény, a foglalkoztatási törvény, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény, a számviteli törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégtörvény, a fiatalok életkezdési támogatása, az európai uniós csatlakozással kapcsolatos törvény, a környezetvédelmi termékdíj szerepel benne, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás konstrukciója, illetve a korkedvezmény-biztosítási járulékkal kapcsolatos szabályokat is tartalmaz. Én azt gondolnám, hogy alapvetően 3-4 kérdéskör az, amire mindenképpen kell egy részletesebb tájékoztatást adni és jelzem, hogy az erőforrás-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban Kajdi László kollégám fog önöknek egy részletesebb tájékoztatást adni. Én beszélnék a társadalombiztosítási járulékot érintő változásokról. Itt arról van szó, hogy már egy tavalyi döntés nyomán a két alap, tehát az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási között egy feladatátcsoportosítás történik már ettől az évtől kezdődően. Ez alapvetően a rokkantsági ellátásoknak, nyugellátásoknak a finanszírozásváltozásával függ össze. Ez azt jelenti, hogy eddig megosztott volt 2007-ig a két alap között ezeknek az ellátásoknak a finanszírozása. Ettől az évtől már minden rokkantsági nyugellátást a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszíroz, ugyanakkor ez ebben az évben még pénzeszköz-átadással történt, a következő évtől a járulékváltozások is ezt követik, tehát ennek a járulékfedezete is annál az alapnál jelenik meg, ahol a finanszírozási feladat jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a következő évben 4 százalékos járulékátcsoportosítás történik az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. Ez úgy történik, hogy három százalék munkáltatói járulék és 1 százalék pedig egyéni járulékátcsoportosítással teremtődik meg a rokkantsági ellátásnak a járulékfedezete is.
Szólni kell, hiszen ez is érinti önöket, hogy ezekkel a változásokkal összefüggésben és figyelemmel az egészségügyi reform várható lépéseire, változás van az úgynevezett nemzeti kockázatközösségnek a szabályozásában. Ez azt jelenti, hogy 2006-től a költségvetés azok után, akik nem biztosítottak, tehát nincs mögöttük biztosítási jogviszony, azok után a következő évtől ennek a konstrukciója megváltozik, tehát az, hogy kik után fizet a költségvetés, az önmagában nem változik, maga a módszer változik. Konkrétan egy egységes fejkvótaszerű összegmeghatározás történik. Ez azt jelenti, hogy a következő évtől ennek a napi összege, amit fizet a költségvetés, napi 145 forint, havi szinten pedig 4350 forint lesz ennek az összege.
Jelzem, hogy ilyen jogcímen az Egészségbiztosítási Alap a következő évben 307 milliárd forintos bevétellel számolhat. Ezzel kapcsolatban még azt jelezném, hogy természetesen a költségvetés gondoskodni kíván ennek a támogatásnak a reálértéktartásáról és ezért kimondja törvényjavaslat, hogy 2009 évtől a tervezett inflációnak megfelelő mértékkel emelkedik minden évben ez a fizetési kötelezettség.
Külön felhívnám a figyelmet a korkedvezmény-biztosítási járulékkal kapcsolatos szabályokra. Biztosan emlékeznek rá, hogy az elmúlt évben fogadta el a parlament ezt az új fizetési kötelezettséget, ami fokozatos bevezetést jelent a foglalkoztatók számára és hangsúlyozottan azok után a foglalkoztatottaik után, akiket ilyen korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak. Kifejlett állapotában ezek után a foglalkoztatottak után 13 százalékos fizetési kötelezettséget jelent majd, de ez egy fokozatos terhelést jelent majd a foglalkoztatók számára. Egészen konkrétan 2007-ben ez a foglalkoztatók számára még semmilyen kötelezettséget nem jelentett, hiszen ezt a 13 százalékot teljes egészében a költségvetés finanszírozta. 2008-ban ugyancsak a már meghirdetett törvény szabályozásnak megfelelően, ennek a negyedrészét, tehát a 25 százalékát fizetik a foglalkoztatók a következő évtől és a 75 százalékát változatlanul a költségvetés finanszírozza a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. Ezzel kapcsolatban egyrészt bizonyos jogszabályváltozásokat tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat, másrészt pedig meghatározza, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ha valamilyen foglalkoztató vonatkozásában mentesítési igény jelenik meg a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetéssel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban is tartalmaz szabályokat a benyújtott törvényjavaslat. Most megkérném Kajdi urat, hogy a kisadókkal kapcsolatban egészítsen ki.
Kajdi László szóbeli kiegészítője
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelettel üdvözlöm a bizottságot. Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás, vagyis a kisadók összevonása a koalíciós pártok megállapodásán alapszik. Az elsőrendű célok az egyszerűsítés, az átláthatóság növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése volt. A koncepció előkészítése során többször is módosult, a végleges formában három korábbi adónem kerülne megszüntetésre és összevonásra ebben az erőforrás-fejlesztési összevonásban, amit röviden EFEHO-nak nevezünk.
Az összevonás során további három követelmény volt, hogy nemzetgazdasági szinten a vállalkozások terhelése ne növekedjen, viszont a költségvetés által ellátott feladatok ne sérüljenek. Illetve az is a leghangsúlyosabb követelmény volt, hogy a jelenlegi alternatív teljesítési módok, felhasználási lehetőségek, illetve visszaigénylési, visszatartási lehetőségek, amik jelenleg a munkáltatók döntési kompetenciájába tartoznak, megmaradjanak. Így került kialakításra ez az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás, amelyik mértéke az egyes vállalkozások létszámnagyságától függ. Három kategória került felállításra: a kevesebb, mint húsz fő, az ötvennél kevesebb, de húsznál több főt foglalkoztató vállalkozásokra és az ötven fő felettiekre. Az EFEHO alapja a korrigált nettó árbevétel vagyis az iparűzési adó, ami jelenleg megegyezik az innovációs járulék alapjával. Ennek a számítási módja: a nettó árbevételből le kell vonni az eladott áruk beszerzési értékét, az anyagköltséget és a közvetített szolgáltatásokat. A kulcsok mértéke, ha a vállalkozás kisebb, mint húsz fő, akkor 0,3 százalék vetül erre az iparűzési adóalapra, húsz-ötven fő között 0,35 százalék, ötven fő felett 0,6 százalék. Ez azért így kerül kialakításra, mert húsz fő alatt nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni a jelenlegi szabályozás szerint. ötven fő alatt nem kell fizetni innovációs járulékot a vállalkozásoknak és ezt a fajta terhelést a jövőben is fenn szeretnénk tartani. Így tehát a kisebb, mint húsz fő létszámú vállalkozások esetében a 0,3 százalék gyakorlatilag megfelel a szakképzési hozzájárulásnak, amit a szakképzés cél szerint használhat fel a vállalkozás 100 százalékban. Ha húsz főnél nagyobb a vállalkozás, akkor már a korábbi rehabilitációs járulék is belép, így tehát az ő általa fizetendő 0,35 százalékot kétfelé kellene megosztani, amiből 86 százalék lenne a szakképzési cél és 14 százalék a rehabilitációs cél szerint elkülöníthető mérték.
Hasonlóan az ötven fő felettieknél a szakképzési cél és a rehabilitációs cél mellett belép az innovációs cél, amire már a teljes 0,6 százalékos kulcsnak a 42 százalékát kellene fordítania vagyis használhatja fel a vállalkozás saját hatáskörében. Úgy, hogy saját tevékenységi körben végzett kutatásfejlesztési költsége vagy megrendelt kutatásfejlesztési tevékenység költsége számolható el ennek az erőforrás-fejlesztési hozzájárulási kötelezettség 42 százaléka erejéig. A szakképzési cél szerint az ötven százalékát használhatná fel a vállalkozás és nyolc százalék maradna rehabilitációs célra.
Az állami feladatok finanszírozhatósága érdekében az adózóknak negyedévenként kellene adót fizetniük, amelynek egyes részeivel szemben, tehát a szakképzési cél, innovációs céllal a jelenleg kialakult gyakorlatnak megfelelően érvényesíthetnék az egyéb alternatív teljesítési módjaikat. Éves elszámolást pedig május 31-ig kell benyújtani a vállalkozásoknak. Én ennyit szerettem volna mondani és kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztőknek a felvezető gondolatokat. Kinek van kérdése?
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban van kérdésem, ahol a három kiadó összevonásra kerül. A kormányzati szándék szerint nemzetgazdasági szinten nem lesz ezzel tehernövekedés, azonban vélhetően a különböző vállalkozási csoportokat ez más-más módon érinti. A kérdésem az, hogy végeztek-e erre vonatkozóan vizsgálatot, tehát mely az a vállalkozói kör, ahol ez tehernövekedést jelent, mely az, amelyiknél meg, ha átlagosan nem növekedik, akkor csökkentést is jelenthet ez a módosulás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kiss Ferenc képviselő úrnak adom meg a szót.
KISS FERENC (MSZP): Én a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésével kapcsolatban kérdeznék. Belépett a 13 százalékos különadó. A törvénymódosításban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a foglalkoztató egyedi kérelem alapján mentesüljön ennek a megfizetése alól. A szakszervezetek és az a hatóság, amely eddig ezt elbírálta, valószínűleg ellentmondásba fognak keveredni és különösen a szakszervezet ez ellen fog lépni. Összeegyeztethető-e a jelenlegi módszerrel, amikor a szakszervezet egyetértésével az illetékes hatóság megállapította a korkedvezményre jogosító munkakört. Én feszültségeket látok ezen a területen és azt látom, hogy ezt a feszültséget most munkahelyi szintre próbáljuk tolni.
A másik, a kisadók összevonása. Én azt látom - és csatlakoznék Németh Zsolt kérdéséhez, - hogy vannak élőmunkaigényes vállalkozások, és ott a bér arányában volt eddig a szakképzési alap 1,5 százalék. És ez átkerül a nettó árbevételhez. Ez számítás alapján ötven fő felettieknél 20-30 százalékos csökkenést jelent a képzési keretben. Megfontolandónak tartom, hogy ne 50 százalékot lehessen csak képzésre, szakképzésre fordítani és 42 százalékos kutatás-fejlesztésre, hanem ezt az arányt egyes területeken el kell innen mozdítani, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a szakképzéssel foglalkozó vállalkozások.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czira Szabolcs képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én az Ipari és Kereskedelmi Kamara véleménye alapján szeretném azt megkérdezni, hogy valóban az erőforrás-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban a kisvállalkozóknál, főleg a húsz fő alattinál a százalék kivetése alapján nem növekszik ennek a százalékos kivetése, a szakképzés hozzájárulás, de ők azt mondják, hogy a viszonyítási alap, tehát amire ez most kivetésre kerül, lényegesen magasabb lesz. A bérhez viszonyítva az iparűzési adóhoz történő kivetése alapján valóban mennyivel növekszik a kisvállalkozóknak a terhe? Köszönöm.
ELNÖK: Még Rózsa Endrét láttam jelentkezni.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Köszönöm a szót. Azt gondolom, hogy alapos információkat kaptunk az előterjesztő részéről. Ugyanakkor mindenképpen szeretném megkérdezni az erőforrás-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos másik nézőpontot, mégpedig, hogy az oktatási intézményekre ez vélhetően milyen hatással lesz. Köztudott az is és nagyon röviden mondom, hogy a szakképző intézmények és bizonyos befizetők között jó évtizedes rendkívül pozitív kapcsolat alakult ki. Nyilván körül kell járni, hogy megfelelő módon tudjunk emellé állni vagy esetleg módosítóval javítani ezt. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Azt kérem az előterjesztőtől, hogy válaszoljon a kérdésekre, azt követően megjegyzéskör lesz.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A teherváltozással kapcsolatos kérdés. Valóban úgy készítettük a számításokat, hogy nemzetgazdasági szinten ne legyen növekedés, terhelésváltozás összességében, ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes konkrét vállalkozások esetében valamilyen szórást fog mutatni. Természetesen, aki eddig élőmunka-igényesebb volt és a nettó árbevétele, számítási módja egy kisebb összeg volt, az most ezzel a módosítással úgymond jól jár. Viszont a fordítottja is igaz, hogy akinek viszont alacsonyabb volt az élőmunkaigénye, kevés alkalmazottja volt, viszont kevés a nettó árbevétele, akkor az most a jövőben valóban többet kellene, hogy befizessen, ha ez a szabályozás kerül elfogadásra.
Konkrét esetekre nem tudok számítással szolgálni. Jelenleg összevont adataink voltak és leválogattuk ezeket a sávokat és ezekben a sávokban megnéztük a korrigált nettó árbevétel tömegét. És ehhez viszonyítottuk, hogy mennyi a jelenlegi szakképzési hozzájárulási kötelezettség, innovációs kötelezettség, ezeknek el tudom mondani a számát, hogy ha maradna a jelenlegi rendszer, szakképzési hozzájárulás címén a vállalkozási szférának a bértömegét véve 5 ezer milliárd forintra, ennek a másfél százaléka 75 milliárd forint. Hasonlóan az innovációs járuléknak a kötelezettsége bruttó módon számítva 42 milliárd forint körüli összegre becsülhető jövőre, amiből 15-17 milliárdot használhatnának fel a vállalkozások, ha ez a szabályozás maradna. A saját hatáskörükben, a többi befizetésre kerülne a Kutatási Alapba és ott kerülne felhasználásra. A szakképzési hozzájárulásnál nagyjából fele-fele az arány, hogy befizetés, illetve a saját felhasználás.
Az arány megváltoztatására vonatkozó kérdés szintén a számításainkból adódott, hogy ezeknek a vállalkozásoknak, hogy ha ez a nettó árbevételük ebben a körben, akkor úgy arányosítottuk, hogy nekik mekkora rész van az összes nettó árbevételen belül és így jött ki a számítás, hogy súlyoztuk. És ha eltoljuk ezt az arányt vagy ágazatspecifikus szabályozást csinálnánk, akkor még bonyolultabb lenne a helyzet, azt hiszem. Köszönöm szépen.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Még egy vonatkozásban a korkedvezmény-biztosítási járulékkal kapcsolatban: a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés szabályait a törvényjavaslatnak a 27. fejezete tartalmazza. Itt annyit tudok mondani, hogy a törvény elég egzaktan próbálja meghatározni azokat a feltételeket, amikor a mentesítés feltételei meghatározásra kerülnek és eléggé egyértelműen meghatározza mind a hatóságnak, mind pedig a foglalkoztatónak a személlyel kapcsolatban fennálló kötelezettségeit. Tehát azt gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat ezekben a kérdésekben hatáskörileg mindenképpen próbál tiszta helyzetet teremteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdéskört követően a vélemények következnek.
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Az iparűzési adót le lehet vonni a társasági adó alapjából, az új járulékot nem. Ennyit arról, hogy emelkedik vagy nem emelkedik. A banki teher. Nő a bankok és a hitelintézetek adóterhe, tehát a céltartalékaikkal emelni kell adóalapjukat. A bankok át fogják hárítani az emberekre az emelkedést, ez is fogja érinteni a kisembert is, mert amit elvettek, azt felvették hitelben az emberek sajnos - gondolkodás nélkül, vagy legalábbis nem sok gondolkodással. Köszönöm szépen.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én a kisadók összevonásával kapcsolatban szeretném elmondani a véleményem. Súlyos fenntartásaim vannak ezzel a javaslattal kapcsolatban. Azt is mondhatnám, hogy gyakorlatilag megdöbbentőnek és - hogy úgy mondjam - nagyon átgondolatlannak tartom ezt a javaslatot. Hiszen az elmúlt évek során sorozatban módosítottuk a szakképzésről szóló törvény. Majd végre megteremtettük azt a lehetőséget, hogy a cégek alternatív megoldásokkal is az adójukat le tudják róni és most gyakorlatilag ezt a közvetlen kapcsolatot, ami a piaci szereplők és az oktatási intézmények között van, ezt teljesen szétzilálhatja ez a törvényjavaslat, úgyhogy én nagyon remélem, hogy ezt nem fogjuk elfogadni és ebben a formában a szakképzési hozzájárulásnak a módját nem fogjuk megváltoztatni. Annál is inkább, mert azért azt is el szeretném mondani, hogy a legfontosabb az lenne, hogy a szakmunkástanulók olyan tudással kerüljenek ki az iskolarendszerből, ami után a piacon el tudnak helyezkedni. Amennyiben a szakképző intézetek támogatását valami előre nem is ismert pályázati úton próbáljuk majd a jövőben megoldani, akkor nekem ezzel súlyos fenntartásaim vannak, hiszen valószínű, hogy a pályázati rendszerben azok a módszerek, amelyek eddig a legjobbnak ítélhetőek voltak, azok nem fognak működni. Mondok erre egy konkrét példát: a nagy cégek esetében rendszeresen előfordul, hogy a szakképzési hozzájárulás egy részét a cégen belüli továbbképzésre, átképzésre is fordítják akár a felnőttképzés keretében belül is. Ha valahol jól hasznosulhat a képzésre fordítandó összeg, akkor ez a terület ez. Éppen ezért én ezt - még egyszer mondom - elképesztőnek tartom. Arról nem is beszélve, hogy az egyszerűsítésnek olyan fajta hozadéka, ami itt szóba került, hogy itt valami lényeges, adminisztrációs csökkenést hozna ezeknek a kis adóknak az összevonása. Ez sem igaz, hiszen a mai világban itt három adatlapról van csak szó, tehát itt igazából úgy gondolom, ha a cégek panaszkodnak a sok adminisztráció miatt, az nem elsősorban ezeken a területeken található. És még egy probléma van, hogy a tervezet javasolja a 2003. évi törvénynek a hatályon kívül helyezését is, ami azért súlyos dolog, mert ez a törvény a munkaerőpiacon, illetve a szakképzéshez kötődően nagyon sok olyan szervezeti egységnek a létét fogalmazta meg, amelyek, hogy ha most ez hatályon kívül kerül, gyakorlatilag légüres térbe kerülnek. Tehát az egész joganyagot, amit az elmúlt évek során elfogadtunk, azt újra kellene kodifikálni, ami - úgy gondolom, hogy - szintén felesleges és nagyon nehezen megoldható probléma lenne.
Még egy nagy gond a rehabilitációs járadék ügye. Nekünk az a célunk és a Foglalkoztatási bizottságnak is azt kell támogatni, hogy a sérült embereknek nagyobb esélye legyen arra, hogy munkahelyet kapjanak és ott tudjanak dolgozni. Nem az a célunk, hogy valami közös alapba minél többen fizessék be ezt az összeget, ezzel letudják a problémát és ettől kezdve nem lesznek arra kényszerítve a cégek, hogy lehetőség szerint foglalkoztassák ezeket a sérült embereket. Ez a másik része, amiért én legalábbis nem támogatom és nagy örömmel olvastam az újságban, hogy a szociális partnerek sem támogatják, tehát nagyon remélem, hogy ezt az egész ügyet úgy, ahogy van, el tudjuk majd felejteni és nem bántjuk ezeket a törvényeket, mert jövőre úgyis adóreform lesz, akkor lesz majd a módja, hogy végiggondoljuk, hogy hogyan lehet módosítani. Én most teljesen indokolatlannak láttam ezt a fajta módosítást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom Gúr Nándor alelnök úrnak a szót.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr. Két mondatot szeretnék csak röviden megfogalmazni. Filló Pál képviselőtársam sok mindent elmondott abból, amit én is el szerettem volna mondani, ezért a két mondat csak arról szól, hogy a rehabilitációs járadék tekintetében szóló intelmeivel egyetértek. A második mondatom pedig az, hogy a kisadók tekintetében a szakképzési hozzájárulás, a másfél százalékos megfizetés dolgát érintően valószínűleg az asztal minden oldalán és a végpontján ülők is tisztában vannak azzal, hogy a másfél százalék megfizetése központi alapba is történhet, közvetlen átadással is megtörténhettek intézménye felé, vagyis természetben történő átadással is. Ilyen összevont adó keretei között ennek a megvalósítása meggyőződésem szerint a szakképzést érintően vagy a szakképző intézmények vagy a szakképzéssel foglalkozó szervezetek számára olyan típusú nehézségek sokaságát hordozza magában, amit ma még itt nem is láthatunk. Ilyen értelemben nekem mértékadó fenntartásaim vannak e vonatkozásban. Ezeket a mértékadó fenntartásaimat azzal párosítom, hogy én az általános vitára való alkalmasságot csak és azért és akkor szavazom meg, hogy ha előre prejudikálni tudom azt, hogy ebben a kérdésben olyan típusú elmozdulásokat tudunk eszközölni a módosítási javaslatok életre hívásával, ami nem nehezíti el azokat a folyamatokat, amelyek a szakképzés szintjén ma jelen vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kiss Ferencnek adok szót.
KISS FERENC (MSZP): Többen szóltak a Szakképzési Alap felhasználásáról. Egy gyakorlati példát szeretnék mondani: élőmunka-igényes, jelenleg közel 70 tanulót foglalkoztató vállalkozás a Szakképzési Alapból tud finanszírozni. Ha hatályba lép a törvény, ez az összeg kétharmadára csökken. Valójában abban lesz érdekelt, hogy a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókat elküldje. Valószínű, nem az a célunk, hogy a gyakorlóhelyről visszaküldjük a tanulókat az iskolába. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kajdi úr!
KAJDI LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Annyi, hogy ezeket az aggodalmakat értjük és osztjuk, viszont annyit szeretnék mondani a benyújtott törvényjavaslat érdekében, hogy a 355. §-nál kezdődik az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásról szóló rész. Ez gyakorlatilag szó szerint átveszi a szakképzési hozzájárulási törvény első hét paragrafusát, amiben pontosan ezek az alternatív teljesítési módok vannak szabályozva. Tehát az a korábbi koncepcionális elem, ami arról szólt, hogy az új típusú összevont egységes hozzájárulást teljes mértékben be kellene fizetni és utána pályázati rendszer keretében kerülne visszaosztásra, ez a változat már nem létezik, ez még az államtitkári értekezlet előtt volt. Azóta változott, és a szakképzési hozzájárulási törvénynek csak az első hét paragrafusa kerülne hatályon kívül helyezésre, a második része, ami a befizetett szakképzési hozzájárulás felhasználásáról, elköltésének céljairól rendelkezik, az megmaradna, bár jogtechnikailag egy kicsit problémás a helyzet, mert a törvény címe, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztéséről szól, de szakképzési hozzájárulás önmagában már nem létezne, ha ez az adócsomag ebben a formában elfogadásra kerülne. Akkor valószínűleg a szaktárcának elő kellene készítenie egy olyan törvényt, ami a képzési rendszer fejlesztéséről szólna és a jelenlegi Szht.-nak a 8. és azt követő paragrafusait tartalmazná.
Még, amit a képviselő urak mondtak a rehabilitációról. Való igaz, hogy ez a rendszer nem tudja kezelni ezt a fajta büntető szankció jellegű részt, mint a korábbi rehabilitációs hozzájárulás, tehát ez a fajta negatív ösztönzés a jövőben nem érvényesülne, hogy ha ez a törvény így kerülne elfogadásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Immáron lezárom a vitát és ha megengedik, elnökként két mondatot tennék hozzá. A véleményem nagyon közel esik ahhoz, amit Filló, Gúr és Kiss Ferenc képviselő úr is mondott és amelynek egyes elemei az ellenzéki oldalon ülő képviselők szakmai álláspontjától sem áll távol. Nincs könnyű helyzetben a kormánypárti oldalon ülő képviselőknek, szakpolitikusoknak a sora. Méltányosan próbálunk ebben a kérdésben eljárni. Úgy vélem, hogy az általános vitára alkalmasságban igennel fogunk szavazni, de azért, hogy a parlamenti vita során mindazon módosításokat, amelyeket fontosnak tartunk, azokat meg tudjuk tenni. Mindannyian, szakmailag rendelkezünk olyan preferenciákkal, véleményekkel, amiket nyilvánvalóan a módosítások során érvényesíteni kívánunk. Ez a végdöntésben is a szavazatunkat el fogja dönteni.
Mindezen kiegészítéssel teszem fel a kérdést, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Kilenc. Ennek a napirendnek a tárgyalását lezártuk azzal, hogy szeretnénk a többségi és a kisebbségi képviselőket megnevezni. Alelnök úr fogja a többségi véleményt képviselni és kérdezem Kontur úrtól, hogy ki fogja a kisebbségit képviselni. Ma fogják eldönteni. Csak azért, hogy világos legyen mindenki számára, többen ennek a vitának a során el fogjuk mondani azokat a szakmai álláspontokat, ami a mai bizottsági ülésen is megjelent. Köszönöm a kormányoldal képviselőjének a szerepvállalását.
Soron következik Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőit. Az 1. pontot Korózs Lajos és képviselőtársai nyújtották be.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. Köszönöm szépen. A 2. pont Czomba Sándor és mások módosítója.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 3-ban Jauernik István és képviselőtársai javaslata.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kettő igen és hét tartózkodás. A 4-ben ismét Korózs Lajos és társai indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Az 5-ösben ugyancsak Korózs Lajos és mások indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. A 6-osban Vas János módosítója.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, egy igen és nyolc tartózkodás. A 7-esben ugyancsak Vas János indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. A 8-asban Czomba Sándor javaslata.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 9-es pontban Vas János ugyancsak.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú igen. A 10-esben Korózs Lajos és társai indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 11-esben Korózs Lajos és több képviselőtársa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 12-es?
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 13-asban Jauernik István módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc tartózkodás. A 14-esben Soltész Miklós és társai indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 15-ösben Jauernik István és társai.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 16-osban Korózs Lajos indítványa.
SZERAFIN JÓZSF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. A 17-esben Lanczendorfer Erzsébet és társai.
SZERAFIN JÓZSF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. 18-as pontban dr. Heintz Tamás és társai módosító indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 19-es pontban Hajdú László és képviselőtársai módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc tartózkodás. 20-as pontban Korózs Lajos.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 21-es összefügg a 22-essel, Korózs Lajos indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 23-as pontban Korózs Lajos indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 24-es pontban Korózs Lajosék.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 25-ösben Korózs Lajosék módosító indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 26-os ajánlási pontban ugyancsak Korózs Lajosék indítványa.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 27-es pontban Borsos Józsefék indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. Egyharmadot kapott. A 28-as Korózs Lajosék indítványa.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás.
Most a bizottsági módosítókat vegyük elő. Az 1. A T/3449/110. Ez az Ifjúsági bizottság módosítója.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. Mindegyiket az Ifjúsági bizottság adta be. A T/3449/111.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A T/3449/112.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A T/3449/113.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A T/3449/114.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc tartózkodás. A T/3449/115-ös?
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. Ezt a napirendet lezárom, megyünk tovább.
Következik a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása. A bizottság kapott egy levelet a FLDÉSZ szakszervezetétől. Ebben is fog a bizottság álláspontot kialakítani. Nekem a kollégáim azt jelezték, az 1. ajánlási pont, amelyet Nyitray András és Csampa Zsolt nyújtott be, amely a 2, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 11, 12. és a 14-essel összefügg, nem házszabályszerű. Az előterjesztőt kérdezem erről.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az ismertetett módosító indítványoknak egy a lényege, hogy gyakorlatilag soronként, ha úgy tetszik, szövegszerűen még a hatályba léptetést is kitörli, tehát abszolút kiüresíti az elhagyás javasolásával valamennyi törvénytervezetnek a paragrafusát. Hangsúlyozottan, még az utolsóval is. Ezért van összefüggése.
ELNÖK: Miután nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, ezért ebben nem fogunk állást foglalni. Az első helyen kijelölt bizottság érdemben állást fog kialakítani ebben a kérdésben. A 3-as pontra kérem, hogy lapozzunk. Keleti György módosítója.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki egyetért a módosító indítvánnyal? (Szavazás.) Tíz igen, kettő ellene, tartózkodik hét. A bizottság elfogadta a módosítót. A 10-es pont dr. Vas János indítványa.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Mellette senki, tartózkodik kilenc. A 13-as ponthoz lépünk, szintén Keleti György indítványa.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért a módosítóval, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. Az ajánlási pontokról való döntés megtörtént. Két módosítót jutattak el hozzám, ami a szakszervezetnek a javaslata, ezt kiosztották a kollégáim. Ez két módosító javaslat, szeretnék ebben döntést kérni. Csak reménykedem, hogy a kormány képviselője megismerkedett a módosítóval és tud abban álláspontot mondani. Először azt kérem, hogy arról foglaljunk állást, amely a Hjt.-hez kapcsolódik.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mind a Hjt., mind a Hszt. Vonatkozásában szövegszerű azonosság van, ezért mindkettőre azt tudom mondani, hogy tartalmilag egy azonos pont van benne, a nyugdíj-megállapítás, amelyet most is tartalmaz a törvénytervezet. A támogatott törvénymódosításnak a 8. §-a is benne maradt, tehát a húsz évnél újbóli megállapítás lesz, akinek most 20-21-22-23-24, december 31-nél megállapítjuk. A jelenleg hatályos szöveg 25 évnél kezdődik, ott van az egyszeri nyugdíj-megállapítás a rendszerben. A javaslat pedig arra irányul, hogy a 25 év, ami most is szerepel a törvényjavaslatban, efelett a 30-35-40 év szolgálati idő után is újbóli nyugdíj-megállapítás legyen ebben a kérdésben. Tehát sem a Hszt., sem a Hjt. esetében nem tudjuk támogatni ezt a többszörös újbóli nyugdíj-megállapítást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt is, hogy érdemi módon részletesen elmondta a szakmai álláspontját. Jól érzékelhetően ez annak a vitának a része, amely egyébként az általános vitára való alkalmasság során is itt a bizottsági ülésen is megjelent. Külön-külön fogunk dönteni. Mindkét esetben a kormány előterjesztőjének az volt az álláspontja, hogy nem támogatja. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, nyolc igen és egy tartózkodás. Ez a Hjt.-re vonatkozott. Most a Hszt.-re kérdezem. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, egy tartózkodás, nyolc igen. A bizottság ezt a két módosító javaslatot nem fogja bizottsági módosítóként benyújtani. Köszönöm az előterjesztő képviseletét.
Következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Az 1. pontban Varga Mihály és Domokos László módosító indítványa.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Ez nem kormányzati álláspont azonban, hanem tárcaálláspont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 3-as pontban ugyancsak Varga Mihály és Domokos László módosítója.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. A 4-es pontban szintén az ő javaslatuk.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. A módosító javaslat az állami vezetők jogállásáról szóló törvényt kívánja módosítani. Költségvetési, zárszámadási törvényben nem végzünk el módosításokat az Alkotmánybíróság döntése értelmében, ez így formailag hibás.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem, kilenc igen. Ehhez több döntésünk nincsen.
Soron következik az ötödik napirend: a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. OGY-határozat módosításáról szóló határozati javaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjét. Köszöntöm ehhez a ponthoz Török Zsolt képviselőtársunkat.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Én is szeretném jelezni, hogy a szaktárca álláspontját mondom, ezt a tárca nem támogatja. (Közbeszólás: Miért nem?) Az eredeti úgy szólt, hogy a kormány háromévente készíti el ezt a jelentést, hogy folyamatokat lehessen bemutatni és az ifjúságkutatók egyértelmű véleményét képviseli a szaktárca, hogy háromévente célszerű ezeket a jelentéseket elkészíteni. A képviselő úr módosító javaslata az volt, hogy ne három-, hanem kétévente legyen ez a jelentési kötelezettség.
ELNÖK: Megértettük. Döntünk a módosító javaslatról. Aki nem támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Tizenöt nem, négy igen. Úgy vélem, hogy ennek a napirendnek a keretében szükséges döntést meghoztuk a hatodik napirendhez térünk át.
Két ajánlási pontot látok, amiről dönteni kell. Az 1-es pontban Winkfein Csaba, Török Zsolt és mások módosítója.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az Ifjúság 2000-es kutatáshoz és az Ifjúság 2004-es kutatáshoz hasonlóan szükségesnek tartjuk, hogy legyen egy Ifjúság 2008-as kutatás.
TÖRÖK ZSOLT (MSZP) előterjesztő: Egy kapcsolódó módosító indítvány is készül az indítványhoz.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 2-es pont következik.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk ezt a határozatot, amely szerint 2008-ban készüljön el egy nemzeti ifjúsági stratégia.
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): A bizottság is támogatta, mi is támogatjuk. Ehhez is készül kapcsolódó.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Tizenhét igen, kettő tartózkodás. A bizottság támogatja. Ezt a napirendet is lezárhatjuk. Köszönöm az előterjesztőnek és a tárca képviselőjének.
Egyebek
Két dolgot szeretnék megosztani a bizottsággal. Az egyik, hogy milyen szakmai anyagok állnak rendelkezésünkre. Az ÁSZ jelentése a titkárságon megtalálható. A másik pedig, hogy szeretnék javaslatot tenni a bizottságnak arra, hogy 15-én ne tartsunk bizottsági ülést, hanem kedden reggel, mert addigra áll elő a költségvetés tárgyalásához szükséges számvevőszéki véleményt. Érdemben a költségvetést indító általános vitát kedden reggel tartanánk. Gondolom, hogy fél 9 megfelelő a bizottságnak. Két hét múlva úgy tűnik, hogy nem lesz ülésünk, viszont utána hétfőn, 29-én egy hosszabbat tartanánk. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 47 perc.)
Simon Gábor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia