FMB-30/2007.
(FMB-48/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2007. október 16-án, kedden 08.30 órakor
a Képviselői Irodaház 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Általános vita) *
Szatmári Edina szóbeli kiegészítője *
Dr. Csépán Magdolna szóbeli kiegészítője *
Dr. Pulay Gyula szóbeli kiegészítője *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) Általános vita) *
Szatmári Edina szóbeli kiegészítője *
1. a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
2. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Általános vita)
3. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke
Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Bóth János (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bóth Jánosnak (MSZP)
Gúr Nándor (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) Czomba Sándornak (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz) Wittner Máriának (Fidesz)
Nagy István (Fidesz) V. Németh Zsoltnak (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz) megérkezéséig Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Szatmári Edina vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Pulay Gyula főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Csépán Magdolna igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék
Haág Tibor mb. főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 08 óra 44 perc)
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek. Köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket. A jelenléti ív alapján a bizottságunk a helyettesítéseket is figyelembe véve határozatképes. A helyettesítéseket most bediktálom a jegyzőkönyv számára. (A jegyzőkönyv elején részletezve.) Tehát tíz kormánypárti és nyolc ellenzéki képviselő vesz részt a mai munkában.
Megkérdezem, hogy a kiküldött napirendi javaslatot elfogadják-e. (Szavazás.) A bizottság elfogadta a mai napirendet.
Miután a parlamentben zajlik az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, az egyéb adókról szóló törvényjavaslat és még egyéb javaslatoknak is a vitája, ezért azt javaslom, amennyiben ezzel egyetértenek képviselőtársaim, hogy figyelemmel a parlament munkájára, próbáljuk meg másfél óra a javasolt napirendeket megtárgyalni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ehhez konokul ragaszkodnánk. Kérdéseket bárki bármeddig feltehet. Ezt követően azt javaslom, hogy máris kezdjük el az első napirendnek a megtárgyalását. Azt javaslom, hogy egymást felváltva, ellenzéki oldal, kormánypárti oldalról hangozzanak el a kérdések és a vélemények.
Az első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megkérem az előadókat, hogy mondják el szóbeli kiegészítésüket.
Szatmári Edina szóbeli kiegészítője
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A benyújtott javaslat tiszta költségvetés, a kapcsolódó szaktörvényeket, a kormány külön javaslatként terjeszti elő az Országgyűlésnek. A törvényjavaslat fejezeti köteteiben a táblázatok a 2006-2011-ig terjedő időszakra vonatkoznak, az első kötet a 2008. évi előirányzatokat tartalmazza. Az előző évekhez képest a benyújtott törvényjavaslatban számtalan változás és új elem jelenik meg.
Az első ilyen változás, hogy létrejött az új fejezet, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és bevételek fejezete, ez a 43. fejezet. Az állami vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos minden bevétel a kincstári egységes számlára, vagyis a KESZ-be folyik be.
A második változás, hogy a vagyontörvény a központi költségvetési szervek számára az állami tulajdonú ingatlanok használata után bérletidíj-fizetési kötelezettséget ír elő. A bérleti díj mértékét a központi költségvetésből kompenzálni kell az intézményeknek, fedezetként 28 milliárd forint szerepel a Miniszterelnöki Hivatal-fejezetben.
A harmadik változás, hogy az új szabályozás értelmében a kormány hároméves kitekintés alapján a költségvetési törvény elfogadását követően két hónapon belül nyilvános határozatban fogja közzétenni az irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek kiadási keretszámait a tárgyévet követő három évre. A kiadott keretszámoknak kétféle hatása van, egyrészt a következő évek költségvetési tervezése során ezekből kell kiindulni, másrészt a tárgyév során ezeket kell a kötelezettségvállalások és feladatvállalások pénzügyi korlátjának tekinteni.
A következő változás az általános forgalmi adót érinti, az új áfatörvény alapján a jövőben nem mentesülnek az általános forgalmi adó alól az országos közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra beruházásai, ez az uniós jogharmonizációból adódik.
Nagyon lényeges változás, hogy a 2008. évben megszűnik a kötelező maradványképzési kötelezettség, ezáltal a fejezetek gazdálkodása rugalmasabbá válik. Természetesen az államháztartási törvény által szabályozott negyedéves jelentések rendszere továbbra is fennmaradt, ez lehetővé teszi, hogy a kormány intézkedjen abban az esetben, ha az egyensúlyt veszélyeztető folyamatok indulnának el.
A következő változás az Állami Számvevőszék javaslatára került megvalósításra. Létrejött a 19. uniós fejezet és így a strukturális és kohéziós jellegű uniós források egy különálló fejezetben jelennek meg.
A törvényjavaslatban 2008-ban a gazdasági növekedés üteme a konvergenciaprogramban jelzetthez képest magasabb, 2,6 százalék helyett 2,8 százalék. A 2007-es éves átlagos infláció a korábban jelzett hét százalékkal szemben 7,5 százalék körül lesz. A decemberi index pedig a korábban prognosztizált 4,5-5 százalék helyett kb. 5,5 százalék. 2008 egészében pedig 4,5 százalékos átlagos drágulási ütem valószínűsíthető.
A benyújtott törvényjavaslatban 2008 tekintetében a konvergenciaprogram egyensúlyban lévő elsődleges egyenleget és 4,3 százalékos SA-hiányt tartalmazott. Mivel azonban a kamatkiadások kisebbek lesznek, ezért a törvényjavaslatban a GDP 4,1 százalékának megfelelő deficittel számol a törvényjavaslat. Pénzforgalmi szemléletben pedig az államháztartás hiánya 1243,8 milliárd forint, amely a GDP 4,5 százalékában várható.
2008-ban néhány terület kivételével a kiadások nem növekednek, a hatályos törvényeknek megfelelően emelkednek a nyugdíjkiadások, a családtámogatások, a szociális segélyek, mindezeken felül a költségvetés biztosítja a növekvő EU-támogatásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozási forrást. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról elmondható, hogy 2008 az úgynevezett átmenet éve lesz abból a szempontból, hogy a 2007-2013 közötti időszak kifizetésein túl már tartalmazza még a 2004-2006 közötti években megnyílt támogatások felhasználását is. Az ún. n+2-es szabály értelmében a 2008. év az utolsó, amikor a 2004 és 2006 közötti években meghatározott támogatási keretek még felhasználhatók. Természetesen a költségvetésben megjelenő európai uniós támogatások fő szabályként felhasználásukkor mind bevételként, mind kiadásként elszámolásra kerülnek, így az államháztartás egyenlegét nem befolyásolják.
2008-ban is több, különböző jogcímen érkezik jelentős összegű támogatás hazánkba, amelyek a költségvetésben nem kerülnek elszámolásra azért, mert a kedvezményezettek körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat a közösségi jogszabályok, illetve az Európai Bizottság döntése határozza meg. Ilyen költségvetésen kívüli támogatások a nem vidékfejlesztési célú mezőgazdasági támogatások, az ún. piaci támogatások, belpiaci export- és intervenciós támogatások és szintén nem jelennek meg a költségvetésben közvetlenül az Európai Bizottságtól megpályázható egyéb támogatások. Ilyenek a kutatás-fejlesztési és az oktatási programok.
Az Európai Unió költségvetése felé teljesítendő nemzeti hozzájárulás prognosztizált összege 2008-ban 205,3 milliárd forint, 2009-ben 187,5 milliárd forint, 2010-ben 199,8 milliárd forint és 2011-ben 197,6 milliárd forint.
Az alrendszerek pénzügyi kereteiről ejtenék még néhány szót. A központi költségvetésről először. A közszféra működésében a fejezetek gazdálkodásában 2008-ban is a fő cél a kisebb, takarékosabb, ugyanakkor hatékonyabb állam megteremtése. A kormány határozatban tételes előírással döntött az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításról és megalapozó intézkedésekről. A szervezetrendszer racionalizálása 2008-ban is hozzájárul a hatékonyabb és a takarékosabban működő intézményrendszer kialakításához.
Az államháztartási és ezen belül a költségvetési gazdálkodási rendszer megújításával kapcsolatos néhány fontosabb jogszabályra, illetve jogszabálytervezetre szeretném felhívni az önök figyelmét. Az egyik az az állami vagyonról szóló törvény, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló, illetve a közpénzügyi rendszer reformjáról szóló törvénytervezetek. Hasznos konstrukciónak bizonyult az elmúlt években és a fejezeti egyensúlyi tartalékok képzése 2008-ban is sorra kerül. Ezen összegek felhasználására, a fejezetek közötti átcsoportosítására negyedévente általában a kormány jogosult arra figyelemmel, hogy az államháztartás kiadásai és bevételei hogyan alakulnak.
A második alrendszer az elkülönített állami pénzalapok alrendszere. Itt a tervezet szerint az alapok 2008. évi többlete 4,9 milliárd forint, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 10 milliárd forint hiányából, illetve a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál jelentkező 14,9 milliárd forint többletéből jelentkezik.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól néhány szót. Itt a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, ennek megoszlása az alrendszer két pénzügyi alapja között megváltozik. A Nyugdíj-biztosítási Alapot megillető rész 21 százalékról 24 százalékra nő, az Egészségbiztosítási Alapba fizetendő rész mértéke 5 százalék lett. A biztosítottak által fizetendő járulék mértéke ugyanakkora, mint 2007-ben, tehát 15,5 százalék, ennek belső megoszlása szintén megváltozik. A nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék. Ez 2007-hez képest egy százalékpontos növekedést jelent. Az egészségbiztosítási járulék 6 százalékra módosul. A fix összegű egészségügyi hozzájárulás változatlanul 1950 forint havonta. Természetesen 2008-ban is mindkét alap igénybe veheti a kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számláról a kamatmentes hitelt.
Végezetül pár szót a helyi önkormányzatokról. A helyi önkormányzatok, beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a több célú kisebbségi társulásokat is, 2008-ban hitelforrások nélkül több, mint 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen a figyelmet és kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát szíveskedjen támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Közben megérkezett az elnök úr, úgyhogy az ülés vezetését átadom Simon Gábor elnök úrnak.
(Az elnöklést Simon Gábor elnök veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszonynak az ülésvezetésben való közreműködését. Haladunk tovább, az Állami Számvevőszék jelen lévő képviselőinek szeretném a tájékoztatóját meghallgatni. Azt követően elindítjuk az általános vitára való alkalmasságról szóló vitát. Tessék parancsolni.
Dr. Csépán Magdolna szóbeli kiegészítője
DR. CSÉPÁN MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem szeretném a sanyarú helyzetünket bemutatni, amilyen körülmények között ezt a véleményt, önmagunkkal versenyt futva elkészítettük. Az a lényeg, hogy sikerült és önök előtt van az anyagunk. A vélemény elkészítése során az volt a célunk, hogy a 2008 és a 2009-2011 közötti előirányzatokat, illetőleg irányszámokat minősítsük, összehasonlítsuk a költségvetés tervezetét a konvergenciaprogrammal. Vizsgáljuk az egyes előirányzatok megalapozottságát és nem utolsó sorban az európai uniós forrásokkal, támogatások igénybevételével kapcsolatos összefüggéseket.
A helyszíni ellenőrzést szeptember 18-án fejeztük be, ekkor azonban még a benyújtott költségvetési törvényjavaslatot nem ismerhettük meg, mert a benyújtására szeptember 28-ára került sor. Ezzel párhuzamosan megtörtént a megállapításaink ismételt áttekintése.
Gondot okozott az, hogy a megalapozó szakmai törvényeket az Országgyűlés még nem fogadta el, illetőleg részben azoknak még a benyújtására sem került sor. A tervezetek megismerésére is csak részben volt lehetőségünk, nem ritkán informális úton-módon szereztük meg azokat a jogszabály-tervezeteket, amelyek szorosan kapcsolódnak a költségvetéshez.
A fejezetek indokló köteteit nem volt módunk megismerni, ez azért némileg hátráltatta a munkánkat. Nem utolsó sorban még azt szeretném megemlíteni, hogy éppen most a hét végén benyújtotta a kormány a T/4093-as számú törvényjavaslatot, amelyik módosítja a 2007. évi költségvetési törvényt. Például az Egészségbiztosítási Alap főösszegeit 22 milliárd forinttal megemeli. Erről egyrészt nem volt tudomásunk a véleménykészítéskor, másrészt ilyen módon nem is tudtunk vele foglalkozni.
Összességében a vizsgálati tapasztalataink alapján azonban mégis azt kell mondanunk, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesülése mellett végrehajthatónak látszik, a bevételek és a kiadások kockázatát a 170 milliárd forintos tartalék elháríthatja. A makrogazdasági mutatók és a konvergenciaprogram adatainak tendenciái közel állnak egymáshoz, a 2007. évi reálfolyamatok alapján azonban lehetséges az, hogy itt elmozdulás következik be. Figyelmükbe ajánlom a vélemény 12. oldalán szereplő táblázatunkat.
Megemlíteném még, hogy megindultak a közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban tervezett átalakítások, változtatások, amelyeknek elsődleges célja az államháztartási hiány mérséklése. Ezekre a témakörökre, mivel kiemelten fontosnak tekintettük mi is külön kitérünk a megfelelő helyeken a véleményben.
Alrendszerenként értékeltük a bevételi és kiadási előirányzatokat. És ezeket sorrendben a véleményünk részletes megállapításai tartalmazzák. Szeretnék néhány szót mondani a Munkaerő-piaci Alapról, amelynek a fő összege 394 milliárd forint. A bevételi oldalát érinti, illetve érintheti az adótörvényeknek az esetleges módosítása, az ún. kisadókra vonatkozó része. Ez érinti a rehabilitációs járulékot és szakképzési hozzájárulás elemeit a Munkaerő-piaci Alap bevételi oldalát, mert a tervezés során még a hagyományos, az eddigi tervezési struktúrában határozták meg az előirányzatokat. Úgy gondoljuk, hogy ez a későbbiekben tisztázódhat, hogy hogyan lesz tovább. Megemlíteném azt, hogy a Munkaerő-piaci Alap központi költségvetés felé teljesítendő befizetési kötelezettsége 2008-ban 2007-hez viszonyítva jelentősen megemelkedik 119,3 milliárd forint. Ebből 53 milliárd forint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos. 66,3 milliárd forintnak az a neve, hogy egyéb befizetési kötelezettség. Ez az önkormányzatoknál felmerülő kiadások megtérítését jelenti. Ez lényegesen több a 2007. évinél. Önkormányzati oldalról ennek jogcímenkénti rendeltetését nem ismerjük és a törvényjavaslat nem ír elő elszámolási kötelezettséget a munkaerőpiac felé. Felmerül bennünk is az a feltételezés, hogy az MPA forrásait egyes szociális feladatok ellátására kívánják fordítani, ami az alap eredeti céljával, nevezetesen, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos célokat finanszírozzuk ebből a forrásból, - úgy gondoljuk, hogy - ellentétes.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól csak annyit szeretnék mondani, hogy pénzügyi szempontból úgy tűnik, hogy az egyensúly biztosított, a bevételek fedezik a kiadási előirányzatokat. Az egészségbiztosítási alappal kapcsolatosan azonban olyan kétségeink vannak, hogy a kötelező egészségbiztosítás rendszerének az átalakítása ebben a költségvetésben semmilyen módon nem tükröződik és úgy gondoljuk, hogy óhatatlan, hogy ennek meg kell majd történnie. A 2008. évet ilyen értelemben egy átmeneti költségvetésnek tekintjük - idézőjelben az átmeneti szó.
Szeretném a kollégámnak, Pulay úrnak még átadni a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm Pulay urat is és kérem, hogy vigye tovább a gondolatmenetet.
Dr. Pulay Gyula szóbeli kiegészítője
DR. PULAY GYULA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Néhány szót szeretnék szólni arról az értékelő tanulmányról, ami a számvevőszéki véleménynek a mellékletét képezi. Ezt a Számvevőszék elnöke korábban jelezte az Országgyűlésnek, hogy ilyen tanulmányt kívánunk összeállítani annak érdekében, hogy jobban segítsük az országgyűlési képviselők munkáját, hogy nemcsak a költségvetés egyes sorairól alkosson a Számvevőszék véleményt, hanem arról a makrogazdasági környezetről is, ami a költségvetés összeállításánál nyilván figyelembevételre kell, hogy kerüljön, illetve azokról a kockázatokról, amelyek esetleg a költségvetési törvény végrehajtását veszélyeztethetik. Ez egy új dolog és ilyen szempontból is szeretnénk majd kérni a képviselők véleményét, hogy igénylik-e az ilyen típusú tanulmányokat, vagy melyek azok az elvárások, amelyek egy ilyen tanulmánnyal szemben megfogalmazódhatnak, hogy minél jobban kiszolgálva tudják a döntéseket meghozni az éves költségvetésekről.
Röviden annyit jeleznék, hogy ez a tanulmány alapvetően a makrogazdasági környezet általános összefüggéseit tekinti át visszamenőlegesen, illetve három évre előre, valamint bizonyos kockázatelemzéseket és hatástanulmányokat tartalmaz. Összefoglalva annyit mondanék, hogy a 2008-as költségvetés makrogazdasági környezetében különösebben súlyos kockázatokat mi sem találtunk. 2009-től kezdődően bizonyos kockázatokat látunk abban, hogy a gazdasági növekedés nem fog olyan mértékben felgyorsulni, mint amit a pénzügyminisztériumi prognózis tartalmaz, valamint egyfajta kockázatként említhető az is, hogy a versenyszférában a béralakulásnak az a visszafogott üteme, amit a különböző kormányzati prognózisok tartalmaznak, azok nem feltétlenül következnek be ilyen módon, ami persze részben előnyös, részben pedig hátrányos az államháztartásra, illetve a magyar gazdaság általános feltételeire. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól vélem, sem az előterjesztő, sem a kiegészítésben szerepet vállaló ÁSZ képviselői nem kívánnak a továbbiakban szólni. Megnyitom a vitát. Kinek van az elhangzottakkal kapcsolatban kérdése? Alelnök asszony, tessék.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Az elnök úr azt mondta, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e kérdés, de a minisztérium képviselői még nem fűztek szóbeli kiegészítést a törvényjavaslathoz. Ezért én egyébként először szeretném, hogy ha a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében jelen lévő munkatársak válaszolnának néhány kérdésre. A törvényjavaslat alapján az illetmények, a nem rendszeres személyi juttatásoknak a 2007. évi eredeti előirányzata 2,8 milliárd forint volt, ehhez képest a 2008. évi tervezett előirányzat 5,175 milliárd forint, ami 2,4 milliárd forinttal magasabb az előző évinél. Szeretném tudni, hogy ennek mi az indoka.
A külső személyi juttatásokra előirányzott 2008. évi összeg több, mint 1,1 milliárd. Milyen külső személyi juttatásokkal kell számolni? Ezt már csak azért is kérdezem, mert a 2008. évi személyi juttatások tervezésekor illetményfejlesztéssel nem számol. Választ várok erre a kérdésre. Továbbá arra is, hogy a dologi kiadásoknak a várható összege, ami a 2007. évet illeti, miért magasabb több, mint 41 százalékkal az előirányzathoz képest.
A szellemi tevékenység végzésére történő kifizetésekre 2008-as évre 1,4 milliárd forintot terveznek. Milyen szellemi tevékenységeket kívánnak a tárca költségvetéséből finanszírozni?
Még egy kérdésem lenne, ami szintén a tárca költségvetéséhez kapcsolódik, hogy államháztartáson kívüli támogatásként 365 millió forint kiadást terveznek. Ez milyen célokat szolgál és milyen szervezetek lennének ezek, amelyek az államháztartáson kívüli szervezetek? Köszönöm szépen. Első körben tettem fel a kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kiss Ferencnek adom meg a szót.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Három kérdésem lenne. Az egyik: elhangzott, hogy az önkormányzatok 3200 milliárd forinttal gazdagodhatnak. Többféle véleménye látott napvilágot már előzetesen. Az ön megítélése szerint ezzel az önkormányzatok pozíciói romlanak vagy értéken vagy bázisszinten maradnak?
A másik, hogy a 2008. évi költségvetési tervben szerepel, hogy a fogyasztói árkiegészítés értéke csökken 120 milliárdról 117,5 milliárd forintra. Ez az utazási kedvezmények szűkítését jelenti vagy a jelenlegi megtartását?
A harmadik pedig a Munkaerő-piaci Alap, amelyik örvendetesen nő az ez évihez képest, viszont a kisadók összevonása több, mint ötmilliárd forint többletbevételt jelent. Mi a helyzet, hogy ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem sikerül megállapodni és ennyivel korrigálni kell akár a szakképzést, mert döntően a növekedés ott jelenik meg. Ez visszaáll-e a 2007-es szintre? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom a szót az előterjesztőknek. Miután volt kérdés az SZMM-hez, a tárca képviseletében van-e jelen olyan kolléga, aki válaszolni tud. Igen, van, tessék, parancsoljon!
HAÁG TIBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az alelnök asszony kérdésére most szóban nem vagyok képes válaszolni, ezért arra szeretném kérni, hogy fogadja el, hogy a parlamenti titkárságon keresztül írásbeli választ adhassak erre. Ha szükséges, még a mai nap.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Mivel a plenáris ülésen ez a mai napon zajlik, azt szeretném kérni, hogy még a mai napon küldjék meg számunkra.
ELNÖK: Köszönjük. Haladjunk tovább. Aki találva érzi magát a kérdésekkel, jelezze és megadom a szót.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Az önkormányzatok támogatásával kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy itt az előző évihez képest 104,5 százalékos növekedést jelent az önkormányzatok támogatása. Tehát ez tulajdonképpen növekményt jelent.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A Munkaerő-piaci Alapnál a többletbevétel a normálnövekedésből származik, tehát ha a szakképzési hozzájárulás maradna meg és a rehabilitációs, akkor is ezekkel a bevételekkel számolnánk. Tehát attól, hogy más döntés születne az EFEHO ügyében, a bevételi előirányzatokat nem kellene változtatni.
A fogyasztói árkiegészítés. Ez sajnos egyikünknek sem szakterülete, úgyhogy ebben a kérdésben azt kérjük, hogy válaszolhassuk meg írásban. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Alelnök asszony, tessék!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Én az előző megszólalásomnál jeleztem, hogy ezt elsőkörös kérdésnek tekintettem. Amit most fogok kérdezni, azt abban a reményben teszem, hogy hátha a mai bizottsági ülésen kapunk szóban választ és nem kell arra várnunk, hogy a tárca képviselői majd írásban megadják az elhangzott kérdésekre a feleletet. A kérdéseim a következők lennének: a tervezés során, amikor a Munkaerő-piaci Alap bevételi oldalát megtervezték, akkor minek alapján tetszettek ezt a bevételi oldalt összeállítani. Ugyanis egyrészt az adótörvények vitája mint már a bevezetőmben említettem, ma zajlik még javában a parlamentben. Kettő: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is zajlik a vita, hogy az összevont adók közül melyek kerüljenek összevonásra, illetve mi legyen az adó alapja. Három: ha az adó alapja nem a bér, hanem a korrigált nettó árbevétel, ezt hogyan tetszettek tudni kiszámolni több százezer adófizető alapján, hogy akkor mégis mi várható. Milyen bevétel várható ebből? Mert erre módfelett kíváncsi vagyok.
Ezen kívül szeretném tudni, hogy a kereseti oldalnál, tehát a béreknél milyen átlagkeresettel számoltak. Nemcsak a versenyszférára vagyok kíváncsi, hanem a közszférára is, mert itt különböző elképzelésekről értesülünk a napi sajtóból, hogy hogyan fog megváltozni mondjuk a köztisztviselőknek a javadalmazása. Azon kívül szeretném tudni, hogy a közszférában tervezett létszámleépítéseket hogyan vették figyelembe, illetve azok a különböző támogatások, amelyek pl. a Prémium évekhez kapcsolódnak vagy a különböző Start-programokhoz kapcsolódó járuléktámogatásoknak mégis mekkora a nagyságrendje.
Arra is nagyon kíváncsi vagyok, hogy mondjuk a munkanélküli ellátórendszer finanszírozása hogyan fog történni, mert hogy ha ezt kizárólag a Munkaerő-piaci Alapból fogja megfinanszírozni a kormány, akkor a személyi jövedelemadónak a visszaosztott része az önkormányzatok részére mégis mennyi. Vagy az nem nyújt ezekre a kiadásokra fedezetet? Mennyiben szolgálja akkor tulajdonképpen a foglalkoztatáspolitika eszközét az, hogy ha a segélyezésekre kizárólag innen kívánnak pénzügyi forrásokat biztosítani?
Még egy kérdésem lenne: az átadott pénzeszközöknek az aránya miért ilyen magas? Mi indokolja azt, hogy már lassan a kiadások fele átadott pénzeszközként jelenik meg. Ezek után felmerül az emberben a kérdés, hogy tulajdonképpen a Munkaerő-piaci Alapra mi szükség van, hogy ha a saját hatáskörben a foglalkoztatáspolitikai eszközökre vajmi evés ráhatása lesz. Köszönöm.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Amennyiben lehetséges, a fogyasztói árkiegészítésre szeretnék annyiban visszatérni, hogy a fogyasztói árkiegészítés 2008. évi pénzforgalmi előirányzata 117 milliárd forint, amely a GDP arányában 0,4 százalékot tesz ki. Ez az összes a 2007. évi előirányzattól 2,5 százalékkal marad el, amely a 2007. év májusában végrehajtott kedvezményrendszer átalakításával magyarázható. A prognózis a 2008. évi változatlan fogyasztói árkiegészítési tételek mellett nem számol a forgalom további csökkenésével.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A Munkaerő-piaci Alapot érintő kérdésekre megpróbálok válaszolni röviden. A bevételi oldal tervezése a hatályos jogszabályok alapján történt. Tudomásunk volt természetesen arról, hogy az adótörvények módosítása előkészítés alatt van, illetve közre is működtünk benne, de a kormányzat döntés ugyanazon a napon született meg a költségvetési törvényről is és az adótörvényekről is. A minimális koherenciát biztosítottuk a két benyújtott törvény között. Az EFEHO számítása pedig úgy történt, hogy ugyanazt a bevételt hozza, mint a jelenlegi rendszer. Illetve maradjanak meg ugyanazok a kedvezmények, tehát csak a vetítési alap változik, a béralapról a korrigált nettó árbevételre térnénk át és megvolt a vállalatsoros eloszlása ezeknek a nettó árbevételeknek, az iparűzési adó alapjának, tehát a kulcsok úgy kerültek meghatározásra, hogy az alapon ezt a bevételi tömeget biztosítani lehessen, hogy az állami feladatok ne sérüljenek.
A kereset és a bér kezelése. 5,7 százalék bértömeggel számoltunk, ez nemzetgazdasági szintű, nincs bontása. A létszámleépítés fedezete a céltartalékban van, van egy a központi költségvetésben és van egy az önkormányzatoknál is.
A Start-program kiadásai a Munkaerő-piaci Alap költségvetésében látszanak, a TÁMOP 1. 2. foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások soron látható 5,1 milliárd forintos előirányzattal.
A munkanélküli ellátórendszer finanszírozása. Itt alelnök asszony, gondolom, hogy inkább a szociális ellátórendszerre gondolt. Mert az álláskeresési járadékok kifizetésének a fedezete benne van a Munkaerő-piaci Alapban. A többi, a szociális ellátások pedig az önkormányzatoknál láthatók. Ennek forrásául a központi költségvetés adja át a támogatást az önkormányzatoknak, amit a Munkaerő-piaci Alaptól történt befizetés fedez. Ezek összegszerűsége nagyságrendileg megfeleltethető egymásnak, azonos az összegük. Tehát a közcélú munkavégzésre, az önkormányzati igazgatási költségekre, illetve a szociális segélyek összegének megfelelő nagyságrendű mértékű ez a befizetés a MPA-ból. Ezzel talán válaszoltam a "miért ekkora"-ra is. Ezért ennyi, mert ezt kiszámoltuk. (Derültség.) A feladatok leosztása, hogy hol van a határ a munkaerőpiac és a szociálpolitika között, ezen filozófiailag lehet vitatkozni, mi most így látjuk, hogy ezek a feladatok innen finanszírozhatók, illetve megoldható lenne az, hogy az intézményrendszer is ugyanúgy kövesse ezt, de akkor másképp kell gondoskodni a működtetésről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat. Úgy látom, hogy ezek közül legalább egy olyan volt, amit itt mindenki felírt magának. Ha gazdagítják továbbra is a politikai köznyelvi kultúránkat hasonló megjegyzésekkel, nem állunk ellent, viszont természetesen egy szakbizottságban a szakmai orientációt preferáljuk. Most lezárnám a kérdéskört és a véleményeknek adok helyet. Alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Csak úgy megjegyezném, hogy volt már ilyen gyöngyszem, az egyik minisztérium képviselőjétől hallottuk már azt a választ, hogy azért jó, mert mi azt mondjuk. Úgyhogy ez, ami most itt elhangzott, hogy azért ennyi, mert ennyire számítottuk ki, ez legalább annyira válasz.
Ami a véleményt illeti: nem sokat hallottunk arról, hogy a költségvetés és mindaz, ami a költségvetési törvényjavaslatban szerepel, adópolitika, gazdaságpolitika és minden más milyen hatással lesz a foglalkoztatottak létszámának alakulására, illetve mennyiben változik a jelenlegi nem túl rózsás helyzet, de a konvergenciaprogramban, amit közzétett a Pénzügyminisztérium, abból gyakorlatilag az látható, hogy a túl nagy áttörésre nem lehet számítani sem, ami a munkanélküliségi rátát, sem pedig, ami a foglalkoztatottak számának növekedését illeti. Ez annyit tesz, hogy nagyjából az idei helyzettel számolnak, vagyis a foglalkoztatottság terén pozitív irányú változás vagy áttörés nem várható.
Ami pedig a Munkaerő-piaci Alapnak a működését illeti, aminek eredendően az volt a célja, már az alap létrehozásának és a működésének, hogy a foglalkoztatáspolitika egyik aktív részese legyen, hogy a rendelkezésére álló bevételekből, pénzügyi forrásokból a megfelelő egyeztetéseket követően elősegítse a foglalkoztatottságnak a növelését lehetőleg aktív eszközöknek a felhasználásával, hogy minél több legyen azoknak a száma, akik dolgozni akarnak és el is tudnak helyezkedni a különböző támogatások, pályázati források segítségével. Na most, ha megnézzük, hogy a Munkaerő-piaci Alapnak a kiadási oldala hogy néz ki, akkor gyakorlatilag azt kell látnunk, hogy erre a célra fennmaradó összeg, már ami az aktív eszközöket illeti, az ebben az évben sem több, mint korábban volt, sőt megítélésem szerint kevesebb is. Egyre inkább a passzív, a szociális ellátórendszer felé tolódik a Munkaerő-piaci Alapnak a kiadása. Ez pedig nem azt a célt szolgálja, mint említettem, amely a Munkaerő-piaci Alap létrehozásával, céljainak a megállapításával összefüggene.
A bevételi oldallal kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy azért eléggé megalapozatlan ez a bevételi oldal. Függetlenül attól, hogy azért ennyi, mert így számították ki a hatályos jogszabályok alapján, mert közben a hatályos jogszabályok sajátságos módon éppen most módosulnak a parlamenti vitát és a szavazást követően. Ezt a modellezést, amiről itt említést tettek, annyira fenntartotta magának a Pénzügyminisztérium, hogy még az Állami Számvevőszék sem láthatta, egy mezei képviselőről meg már ne is beszéljünk. Ezt megint csak így bemondásra kell elhinnünk, hogy márpedig ez jó lesz, vagy azért, mert mi azt mondjuk vagy azért, mert ennyire számították ki.
Ezért a véleményem az, hogy a Munkaerő-piaci Alapnak mind a bevételi, mind a kiadási oldala - az egyik - megalapozatlan, - a másik pedig - bizonytalan. A bevételi oldal megalapozatlan, a kiadási oldal pedig éppen emiatt bizonytalanná válik. Egy a biztos, hogy a foglalkoztatáspolitikában a foglalkoztatottak számát illetően pozitív változás vagy áttörés nem lesz. Azt már csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy a képzésekre, szakképzésekre fordított kiadások mértéke is elég jelentős. Ugyanakkor az összes eddigi ráfordítás nem látszott megtérülni azon az oldalon, hogy több embernek lett volna ennek segítségével vagy ennek hatására munkája. Ezért a költségvetési törvényjavaslat, legalábbis, ami az eddig elhangzottak alapján, figyelembe véve azt is, hogy majd egyszer remélhetőleg a nem túl távoli ködös jövőben írásban is választ kapunk a kérdéseinkre, a benyújtott törvényjavaslatot általános vitára nem tartom alkalmasnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Filló Pálnak adom meg a szót.
FLLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Másképp látom, de úgy tűnik, ez már természetes, hiszen itt a parlamentben az ellenzéki pártoknak nem tiszte, hogy támogassák a mindenkori költségvetést, legalábbis nem emlékszem olyanra, hogy valaha is lett volna olyan költségvetés, amit az ellenzéki pártok támogattak volna. Ilyen szempontból nem véletlen, hogy azt mondom, hogy nagyon hosszú idő óta ez az első olyan költségvetés vagy talán még az idei évre vonatkozót tudom hasonlónak felhozni, amely a valós adatokra épül, amely tulajdonképpen hosszú távon mind a kiadási, mind a bevételi oldalakat illetően meg fog felelni a valóságnak. Nem osztom az alelnök asszonynak azt a véleményét, ami úgy hangzott el, hogy a bevételi oldal bizonytalan. A bevételi oldal nagyon is megalapozott. Úgy gondolom esély van arra is, hogy túl is teljesítsük ezeket a bevételeket. Ha az a tendencia folytatódik, amelyet ebben az évben elkezdtünk, hogy a feketegazdaságot megpróbáljuk kifehéríteni különböző eszközökkel és erre a jövő évi költségvetésben is komoly források állnak rendelkezésre, illetve olyan intézkedések történtek és történnek, amelyek részben az ellenőrzés szigorításával, részben az ösztönzőrendszer vonatkozásában is abba az irányba hatnak, hogy fehéredjen a gazdaság, csökkenjen a fekete- vagy félfekete-foglalkoztatás, ezt nagyon fontosnak tartom. Mert egyik évről a másikra csodát nem lehet csinálni, de ha ez a tendencia folytatódik, akkor meggyőződésem szerint a bevételi oldalon újabb, olyan plusz forrásokhoz fogunk jutni, ami nehezen tervezhető, hiszen nagyon nehéz azt megmondani, hogy hányan fognak a feketegazdaságból visszatérni a normális foglalkoztatás irányába. Én ezt nagyon fontosnak tartom.
A másik, amit én is szeretnék megjegyezni és pozitívumként szeretném elmondani, hogy a szakképzésre vagy átképzésre fordítandó összegek nagyságrendje olyan, hogy véleményem szerint megalapozza azt, hogy hosszú távon a foglalkoztatás tekintetében is el tudjunk mozdulni. Itt persze nincsenek csodák, tehát azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy attól, hogy valaki elvégez egy tanfolyamot vagy esetleg elmegy új szakmát tanulni, annak az eredménye általában nem abban az esztendőben fogható meg a munkaerőpiacon, hanem ez egy hosszabb távú folyamat, tehát itt rövid időn belül látványos eredményeket elérni nem lehet.
Örülök annak, hogy a költségvetés végre korrekt és azért azt hiszem, hogy az idei és is azt bizonyította, hogy a minisztérium és a kormány elképzelései, azok a számok, amelyeket tervezett, azok rendre megvalósulnak. Persze itt sok probléma is közbejöhet, ilyen pl. a különböző bevételeknek a politikai alapon való megtámadása, ami szintén komoly gondot okozhat, hogy ha ez megvalósul. Ezt csak úgy jelezném, hogy nagyon felelőtlen magatartásnak tartom azt, hogy olyan ügyekben, amelyek bevételt jelentenek, akár az egészségügyben, akár az oktatásban, onnan kivonni és azt mondani, hogy majd a költségvetés ezt fogja finanszírozni, ez egy visszalépés lenne abba az irányba, ami megint az osztogató szerepét próbálná erősíteni és aztán ezt a dolgot utána közösen kell megfinanszírozni, ha ez bekövetkezik. Remélem, hogy nem így lesz, de mindenesetre úgy gondolom, hogy ez a költségvetés megalapozott, reményeim szerint a számok is abszolút reálisak, tehát én és a szocialista frakció is a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm szépen.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Képviselőtársamhoz csatlakozva azt mondanám, hogy én nem ellenzéki képviselőként nem fogom támogatni, hanem meggyőződésből nem fogom támogatni ezt, ami előttünk van, és néhány gondolatot hadd osszak meg önökkel ezzel kapcsolatban.
A GDP-növekedés 2,8 százalékra prognosztizálható a következő esztendőre. Katasztrofális. Látjuk azt, hogy messze nem vagyunk túl a nehezén. Ha gyakorlatilag a világ körülöttünk nem úgy mozogna, ahogy működik, akkor nem tudom, milyen helyzetben lenne ma Magyarország. Tehát tragédia ez a szám és nyilván foglalkoztatási bizottsági ülésről lévén szó, inkább azokra az elemekre összpontosítanék, ami a foglalkoztatáshoz kapcsolódik.
Közszféra, létszámcsökkentés. Látjuk azt, hogy a következő esztendőre hatezer fő körüli létszámcsökkentés van tervezve. E mellé pedig mindig mellé van téve a hatékonyság növelése. Na ezzel van nekem alapvetően problémám. Mert semmiféle hatékonyságnövelést nem látok a közszféra tekintetében és ez elsősorban annak köszönhető véleményem szerint, hogy semmiféle logikus menetrend szerinti hatástanulmányt készítve zajlanak a dolgok. Ha valaki bemegy egy munkaügyi kirendeltségre, észre veszi-e azt, hogy egy európai uniós országként olyan rendszerben szolgálják ki őt, ahogyan ezt kellene. Abszolút nem látok semmilyen előrelépést ebben az ügyben. Az adminisztratív terhekről nem is beszélve. Azt látom, hogy nagyon sokat várunk mi az európai uniós forrásoktól, pénzektől. Gyakorlatilag mindent. Nagy pénznek tűnik ez, de ennek jó esetben a 70 százalékát fogjuk tudni lehívni. Az is igaz, hogy nettó befizetőként a GDP 1 százalékát, de mire összeadjuk a dolgokat, azt vesszük észre, hogy bizony ez az összeg nem is akkora, mint amilyenre mi számolunk.
Nem látok semmit a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásával kapcsolatosan. Szét van szakadva az ország, ezt nem győzöm hangsúlyozni. Most is mondom, hogy legalább három részre van szakadva. Fogalma sincs arról egy közép-magyarországinak, hogy mi zajlik keleten vagy a dél-alföldi régióban. Semmilyen alternatívát nem látok.
Munkahely-teremtés, Munkaerő-piaci Alap. A Munkaerő-piaci Alapba a tavalyi esztendőben is több, mint 300 milliárd forint folyt be és ha nagyon kisarkítom, azt láttuk, hogy konkrétan munkahely-teremtésre 2,3 milliárd forintot fordítottak. Ez nevetséges összeg.
Szakképzés. Hoztunk egy rossz döntést, kedves képviselőtársaim, amikor száz százalékra emeltük a keresetpótlót. Nem hoztunk volna rossz döntést, ha annak idején, amit az államtitkár asszony mond, igaz, hogy gyakorlatilag EU-s források állnak majd rendelkezésre. Többe kerül a keresetpótló, mint maga a tanfolyam. Ha rossz döntést hoztunk és nincs rá fedezet, akkor vonjuk vissza ezt a döntést, álljunk vissza 60 százalékra.
A Munkaerő-piaci Alap. Nyilvánvalóan ezt az alapot azért hozták annak idején létre, hogy segítse a foglalkoztatást. Jelen pillanatban több, mint 80 százaléka a befizetésnek a munkaadói, munkavállalói járulékokból tevődik össze. Megint csak azt látom, hogy ebből a 300 milliárd forintból a jelentős rész a passzív ellátásokra és a működésre fordítódik. Ha létrehoztunk egy szervezetet, ha ennek a működtetésére majdnem annyi pénz kell, mint amennyit egyébként haszonként tőle elvárok, akkor újra kell gombolni ezt az inget, mert itt valami nagy baj van. És meggyőződésem, hogy a Munkaerő-piaci Alappal nagyon nagy baj van. Az Állami Számvevőszék részéről hallottuk, hogy egyéb fejezetként túl sok, ami bizonytalan, ez a 66,3 milliárd forint, ami közcélú foglalkoztatásra és egyebekre fordítódik. Mi keresnivalója van a passzív ellátásoknak a munkaügyi szervezetnél? Kérdezem én. Biztosítási alapon működik a rendszer tőlünk egy kicsit nyugatabbra már réges-régen, ami nagyon lényeges kérdés lenne, a munkaerő-piaci szolgáltatások, tehát ne hagyjuk a munkanélkülit otthon ücsörögni, hanem vonjuk be valamilyen szolgáltatásba, ott meg külsőstől vásárol a munkaügyi szervezet jó pénzért szolgáltatást, merthogy nincs rá kapacitása. Gondoljuk és gomboljuk át ezt az egészet, mert itt valami nagyon nem stimmel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Néhány megjegyzést hozzáfűznék én is ehhez a vitához. Az első az talán egy távolabbi indulópontot jelez. Nagyon sokszor az az érzésem, hogy azt gondoljuk, hogy Magyarország egy légüres térben mozog. Magyarország az Európai Unió tagjaként ezernyi szállal, nyitott gazdasággal kapcsolódik azokhoz a folyamatokhoz, amik zajlanak az Európai Unióban, meg a világ más részén. Nyilvánvaló, hogy amikor a magyar költségvetést tervezzük, amikor a makrómutatókat figyelembe vesszük, akkor nézni kell azt, hogy egyébként a körülöttünk zajló világban milyen gazdasági folyamatok mennek végbe, mert ezzel homlokegyenest ellenkezőt nem célszerű megrajzolni.
A második ehhez kapcsolódó megjegyzés, hogy azt tapasztaljuk, hogy ebben a költségvetésben és a költségvetés megalkotása során felvetődő elvárásokban ehhez kapcsolódó intézkedésekben sokszor az Európai Unió nálunk lényegesen fejlettebb tagállami is hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarország. Nem akarom példaként mondani, de azzal a problémával, hogy hogyan lehet egyensúlyt teremteni, hogy lehet a reális gazdasági folyamatokra építkezve egy egyensúlyban lévő költségvetést megteremteni, ez Franciaországban éppúgy egy reális probléma, vagy Németországban, ahogy egyébként Magyarországon a magyar költségvetésben. Azt, hogy állítsuk meg az országhatáron a folyamatokat, ez szerintem a magyar politikában kétszer fordult elő kísérletképpen, egyszer a '70-es években, kis híján bele is döglöttünk és egyszer-kétszer néha ellenzéki illúziókban, hogy egyébként lehet Magyarországot talán úgy formálni, hogy nem vesszük figyelembe azt, hogy egyébként ezek a világgazdasági folyamatok az energiaáraktól kezdve egy csomó mindenen keresztül, nincsenek hatással Magyarországra. Dehogy nincsenek! Ezt szerintem mindannyian pontosan tudjuk, hogy ez formálja azt a magyar gazdasági környezetet, amiben egyébként meg kell alkotni egy költségvetést.
Utolsó előzetes megjegyzésem pedig az, hogy én úgy vélem, de ezt pontosan tudjuk, csak az álláspontok tisztázása miatt mondom, hogy a költségvetés elfogadása nem szerelmi kérdés, az egy politikai álláspont rögzítése. A kormánypárton ülő képviselők vélhetően el fogják fogadni a költségvetést, az ellenzéki oldalon ülők pedig nem fogják fogadni. A világ legjobb költségvetését sem fogják elfogadni, mert akkor átülnének a kormánypárti oldalra, ez pedig ma nehezen elképzelhető ebből a politikai környezetben.
Négy állítást szeretnék tenni: az első, ezt az Állami Számvevőszék is elmondta, hogy ez egy teljesíthető vállalásokat tartalmazó költségvetés, a második, hogy ez egy formáló, változó, átmeneti időszaknak a költségvetése. Talán az ÁSZ azt mondta, hogy ez egy átmeneti költségvetés, ami nem a költségvetés időlegességére, hanem arra a politikai, gazdasági helyzetre vonatkozott, amelyben ez született. A harmadik megállapításom, hogy ez egy reális, a makrogazdasági mutatóknak megfelelő költségvetés, a negyedik pedig, hogy ez a költségvetés a konvergenciaprogram célkitűzéseinek a teljesítését szolgálja. A konvergenciaprogramról pedig mindannyian tudjuk, hogy Magyarországnak a következő években a lehetséges mozgását rögzítő vállalások, az Európai Unió felé meglévő vállalások, tehát nyilvánvaló, ettől eltérő költségvetésnek a megalkotása nem célszerű ebben az esetben.
És ha megengednek egy mondatot: egyszer még hálásak lesznek az ellenzéki képviselőtársaink annak, hogy ezt a költségvetést és a benne foglalt strukturális átalakulásokat és lépéseket megtettük. Nyilvánvaló, ennek az ára megvan, ezt nem is akarom idebocsátani, de most elvégzünk olyan teendőket, amiket már lehet tovább halogatni, amiket korábban is meg kellett volna tenni. Éppen ezért, hogy egy folyamat részeként maga a folyamat ne akadjon el, ezért én magam azt gondolom, hogy általános vitára alkalmas a költségvetés. Nyilvánvalóan lesznek módosítások, nyilvánvaló, hogy ha majd az adótörvények tárgyalásához érkezünk, ott élni fogunk a módosításokkal, ezért azt gondolom, hogy most mi kormánypárti képviselők ezt a költségvetés támogatjuk.
Ezért kérdezem a bizottságot, először az igeneket fogom feltenni. Aki támogatja a költségvetés általános vitáját, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen. Írásban fogjuk leadni a bizottság véleményét. Az első napirendünket lezárom.
A második napirendünk következik: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája.
ELNÖK: Megadom a szót Szatmári Edinának, hogy a szóbeli kiegészítést megtegye.
Szatmári Edina szóbeli kiegészítője
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Ahogy a bevezetőjében említette, a benyújtott költségvetés tiszta költségvetési törvényjavaslat volt. A kormánynak az államháztartásról szóló törvény 36. §-a alapján kell a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor előterjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek. Tehát ez a törvényjavaslat az államháztartási törvény ezen előírásának tett eleget. A 2008. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat 25 törvényi módosítást tartalmaz, itt részletesen mindegyik törvénymódosításra nem térnék ki, hanem a bizottság hatáskörébe tartozó két fontosabb törvénymódosítást ismertetném. Az első a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása, ennek három lényeges eleme van. Az első az, hogy a teljesítmény értékelési rendszer bevezetését követően megváltozik a köztisztviselők előmeneteli pályája. És ennek következtében a köztisztviselők előmeneteli pályáján évente december 31-ig, a helyi önkormányzatok esetében pedig február 28-ig kell minősíteni.
A második lényeges változás, hogy szintén a teljesítményértékelési rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan módosult az illetményrendszer. Ennek megfelelően a köztisztviselő alapilletményét a besorolási fokozatához tartozó, legalacsonyabb összegű szorzószám és az illetményalap szorzataként kell meghatározni. A köztisztviselő minősítése során kiválóan alkalmas minősítést kap, az illetményalap a köztisztviselő besorolási fokozatához tartozó szorzószámsávon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott szorzószám szorzataként kerül meghatározásra. Tehát kiválóan alkalmas minősítés esetén van lehetőség eltérése.
A harmadik jelentősebb változás a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben az, hogy a törvénymódosítás tartalmazza a kincstári kihelyezés szabályozását. Erre a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból, valamint a kohéziós alapból származó támogatások kincstári pénzügyi lebonyolítása és az ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló kormányrendeletek miatt van szükség. Ez a kormányrendelet készül és így a Magyar Államkincstár számára egy kormányrendeletben a megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében szükséges a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a kihelyezés jogintézményét bevezetni. Ennek az a lényege, hogy a köztisztviselő a munkavégzésének a helyét a teljes kinevezés időtartamára időbeli korlát nélkül a munkáltató székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyben határozza meg.
A második fontos törvénymódosításra térnék át, ez az államháztartásról szóló törvény. Itt az első módosítás, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljes köre megjelenik a központi költségvetésben és ezzel az államháztartás szerinti elszámolás közeledik az uniós elszámolási módszertanhoz. Fontos javaslatok kerültek az államháztartásról szóló törvény módosításába, ezek az Állami Számvevőszék javaslatainak az átvezetését is jelentik egyben. Ilyen pl. az, hogy a felhalmozódott kamatokat is adósságátvállalásként rendeli a továbbiakban az államháztartási törvény elszámolni. Illetve az Állami Számvevőszék jelentésében felhívta arra a figyelmet, hogy az általános tartalékból nyújtott támogatást visszapótlási kötelezettség terhelje, ha az összeget nem vagy nem teljes összegben használták fel.
Még egyetlen fontos módosításra hívnám fel a figyelmet. Itt a középtávú költségvetési program készítéséhez kapcsolódóan a továbbiakban már nem két-, hanem hároméves prognózist kell készíteni. És így a kormány hatáskörébe tartozó fejezetek, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében és a kormány pedig határozatban teszi közzé ezeket az ún. középtávú keretszámokat. Ezek a középtávú keretszámok az államháztartás tartós egyensúlyát kívánják biztosítani.
Az államháztartási törvény módosításánál még az önkormányzatokat érintő módosításokat is tartalmaz. Tartalmaz módosítást a társadalombiztosítás alrendszerre, tehát jelentős hiány esetén a kormánynak javaslatot kell majd tennie az Országgyűlésnek az egyensúly helyreállítása érdekében.
Az Áht. módosítása tartalmazza a belső ellenőrök nyilvántartási és képzési rendszerének a létrehozására vonatkozó javaslatot is.
A továbbiakban csak a módosítandó törvényeket jelezném. Önkormányzati területen a módosítás érinti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényt, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéseiről szóló törvényt, a társadalombiztosítási alrendszert érintően módosult pl. a biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásáról, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény, az egészségbiztosítási hatósági felügyeletről szóló törvény is módosul. De ilyen még a vízgazdálkodásról szóló törvény, a tűz elleni védekezésről szóló, az atomenergiáról szóló törvény, a fogyasztóvédelemről szóló, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény. Köszönöm szépen a figyelmet és kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát támogassa.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kinek van kérdése a bizottság tagjai közül? Alelnök asszony.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. A kérdésem a következő: Mindenféle ragyogó szorzószámokat hallottunk, arra kérem, hogy szíveskedjen már egy példán illusztrálni, hogy érthető legyen az, hogy hogyan is alakulnak az illetmények.
A másik: ez összességében milyen pluszt jelent a költségvetésben? A közszférában, a köztisztviselői illetményrendszernek az átalakítása milyen kiadási többletet avagy kiadáscsökkentést jelent?
A harmadik kérdésem: ha az önkormányzatokra is kötelező lesz ez az új minősítési rendszer és bizonyos újságcikkek alapján úgy tűnik, hogy ez az új számítási mód, ami gyakorlatilag arról szól, hogy évente fogják minősíteni a köztisztviselőt és amennyiben olyan kiváló teljesítményt nyújt, akár a féléves illetményét is megkaphatja. Erre egyébként a Miniszterelnöki Hivatalban nagyon kiválóan, ha jól emlékszem, mintegy 15 milliárd forintot már bespejzoltak, ez az önkormányzatoknál mit jelent. Ennek a pénzügyi forrása hol lesz?
Avagy pedig, ha nem kapja meg a fedezetet az önkormányzat, ott nem lesz egyetlen egy kiválóan teljesítő köztisztviselő se. Hogyha egyszer nincs rá pénzügyi forrás.
ELNÖK: Megyünk tovább. Kormányoldalon ülők? Kiss Ferenc.
KISS FERENC (MSZP): Két rövid kérdésem van. Az egyik a belső ellenőrök nyilvántartása, képzése, ellenőrzése, hovatartozása. Jelent-e változást a jelenlegihez képest, hogy az önkormányzatok területén belső ellenőrök jogköre, hatásköre megváltozik-e és hova kívánja besorolni ezt a munkakört és ezeket a köztisztviselőket. Ez az egyik kérdésem. A másik, már az előbbihez kapcsolódóan, nem találkoztam most az egyes törvények módosításánál a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosításában ez nem is szerepel, hogy ez a tétel változni kíván 2008-ra.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Elnézést, csak mivel ez a törvényjavaslat érinti erőteljesen az önkormányzatokat is, mi volt az érdekképviseletek véleménye és a közszférában dolgozó érdekeit képviselő szakszervezeteknek az álláspontja az illetményrendszer átalakítását érintő kérdésekről.
ELNÖK: Megadom a szót Szatmári Edinának.
SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Az illetményalappal kapcsolatos kérdésre. A törvényjavaslat 2. számú melléklete módosítja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az illetményrendszerrel kapcsolatos mellékletét. Tehát, hogy ha megnézzük a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, egy felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a besorolási fokok megnevezéséhez, tehát pl. a tanácsoshoz még a közszolgálati jogviszonyban eltöltött éveket is külön-külön hozza. Tehát a 3,5 százalék és a 3,9 százalékos szorzószám, ahogy a köztisztviselő a közszolgálatban eltöltött idejétől függően kerül úgynevezett ugrásra, tehát az automatikusan magasabb szorzószám következik a rendszerben. A harmadik évben, amikor a tanácsos fokozatba belép, akkor a 3,5-ös szorzószámmal számolódik ki a 36.800 forintos alap és ahogy változnak az évek a jelenlegi rendszerben, úgy növekszik a jelenlegi szorzószám. Most a törvényjavaslat módosításaként a melléklet nem az évekhez köti, tehát megadja az intervallumot, hogy a tanácsos fokozatban továbbra is 3-tól 5 évig terjedő időszakot lehet eltölteni. De itt a szorzószám 3,5-től 3,9-ig terjed. A legalacsonyabbat kell alapul venni a 36.800 forintos alapra. Tehát itt eltérés a munkáltatói jogkör gyakorlójánál lehet, lehet a 3,5-ös szorzótól eltérni akkor, ha a köztisztviselő kiválóan alkalmas minősítést kapott.
Még a törvényjavaslat 32. §-ában a zárórendelkezések között tartalmazza, hogy a 2008.április 1-jétől használandó szorzószámot 2008. március 31-ig és a 2007-re vonatkozó teljesítményértékelésre figyelemmel állapítja meg.
Az önkormányzatok esetében azt tartalmazza a törvényjavaslat, hogy a helyi önkormányzatok tekintetében is február 28-ig kell meglennie ennek a minősítésnek.
A második kérdésre, a belső ellenőrzéssel kapcsolatosan: a nyilvántartás vezetésének a célja annak a hiteles dokumentálása, hogy a belső ellenőr rendelkezik-e a tevékenység végzettségéhez és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal. Az államháztartásért felelős miniszter a részletszabályokat rendeletben fogja szabályozni a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, valamint a kötelező szakmai képzés részleteit. Itt a további szabályokat kormányrendelet fogja szabályozni.
A fogyasztói árkiegészítésről szóló módosítást nem tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban: a költségvetési törvényről tárgyalt az OÉT, a megalapozó törvényjavaslatról nem, az OKÉT-ban folynak a költségvetési szféra bértárgyalásai, ezekről azonban nem rendelkezem információval. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a választ. Egy kérdés erejéig még megadom a szót alelnök asszonynak.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Arra nem kaptam választ, hogy kiadási oldalon mit jelent ez. Több lesz? Kevesebb lesz az illetmény a központi igazgatási szervezeteknél? Már ami a kormány, a minisztériumok hatáskörébe tartozik. És az önkormányzatoknál, hogy ha ez több az eddiginél, akkor erre lesz-e pénzügyi forrás avagy sem?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A teljesítményértékelési rendszer nem forrásokról szól. A források a költségvetési törvényben adottak a bevételek függvényében. Ez itt a differenciálásról szól, tehát, hogy az egyes köztisztviselők munkájának az elismerését hogyan szolgálja.
ELNÖK: Tessék, V. Németh Zsolt.
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Az elnök úr által gyakran hangoztatott szakmai vélemény mellett azt hiszem, hogy helye van a politikainak is, hiszen mi politikusok vagyunk. Én ezzel kezdem. Hogy ha elgondolkodunk azon, hogy ma Magyarországon vajon a munkavállalók köre, különösen a közszférára értem, miért viseli el a jelenlegi helyzetet, akkor nem állunk messze az igazságtól, ha abban leljük ennek a magyarázatát, hogy az egész közszféra jelenleg ilyen feldúlt állapotban van, folyamatos átszervezésben, és ebben az átszervezésben, mikor felállítják a székekről az embereket, mikor visszaülnek, akkor mint a Hofi által régen megénekelt Hettyempitty játékban, mindig egy székkel kevesebb van. Tehát én ennek tudom be egyáltalán a közszféra kordában tartását, hogy nincsenek tüntetések, hogy mindenki bizonytalan helyzetben van. Most a köztisztviselő jogállásáról szóló törvény is ezt a célt szolgálja. Hiszen több pénz nem lesz a rendszerben, tehát ha valakinek többet akarunk adni, valakitől el kell venni. És ez a helyzet egy hihetetlen bizonytalanságot jelent. Hozzáteszem, egy olyan időben, mikor cél lenne az európai uniós támogatásoknak az elnyerése. Engedjék meg, hogy én inkább hadd nézzem önkormányzati szemüvegen keresztül. Meglehetősen irritáló az a helyzet egyébként, hogy magában a közszférában elég szűkre szabott létszámoknál most belső átcsoportosítással próbálnak meg akár erre is forrást találni. Mellette pedig egy rakás léhűtő megél szinte ugyanezen a területen, az európai uniós pénzek területén. Mondhatnám a kistérségi megbízottakat is. És ez nem szolgálja azt a célt, hogy például a pályázatok elnyeréséhez szükséges erőforrásokat mozgósítsuk.
Úgy látom, hogy a közszférára kényszerzubbonyként próbálnak meg ráhúzni olyan irányítási formákat, a minőségbiztosításra is gondolok, ami lehet, hogy a csavargyárban szokványos, vagy inkább a dohánygyárban, mert a kiötlője onnan érkezett, de én ezekben nem hiszek. Mert mindannyian ismerjük azt a szituációt, ahol ennek működnie kellene és azt gyakran el szoktam mondani, hogy ha ennek helye van a csavargyárban és senki sem kérdőjelezi meg, hogy akár minőségbiztosítás vagy egy ilyen teljesítményértékelés egzakt módon lefolytatható ezeken a helyeken ott, ahol van visszacsatolás, tehát van értelme monitoringnak, ugyanúgy a másik szélső humánterületen mondjuk senkinek eszébe nem jutna egy költőt vagy zeneszerzőt ilyen módon minősíteni. Közte van ez a humánszféra, amelybe megpróbáljuk valamilyen módon minősítéssel, értékeléssel úgy egzakttá tenni, csak véleményem szerint az egész rendszer működtetése több kerül, több időt, energiát emészt fel, mint amennyi hasznot ebből az egészből remélhetünk. Azt az elemét azért hadd dicsérjem meg, hogy azt el tudom fogadni, hogy ugyanazért a munkáért járjon valahogy ugyanannyi bér. Függetlenül attól, hogy valaki mennyi időt üldögélt el egy területen. Ezek elég szűken vett területek, pl. egy okmányiroda, ahol ügyiratszámmal, más paraméterrel megfogható a tevékenység. Viszont a közszférának jó részéről az, hogy legyél gondos, meg legyél lelkiismeretes, no, ezt paraméterekkel körbefogni szinte lehetetlen. Ennek a legnagyobb hibája az, hogy ha ebben nincsen többletforrás, sőt ismerve az önkormányzatok helyzetét és jövő évi számait, kevesebb lesz. Tehát nem több lesz, hanem kevesebb lesz erre a területre. Tehát így a legkevésbé sem látom ezt a rendszert hatékonynak, mint az előző hozzászólásban is képviselőtársam említette. Mellette még hozzárakjuk azt is, hogy hatékonyabb lesz. Nem lesz az. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény? Nagy László.
NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. V. Németh képviselő úr politikai vitát hiányolt. Ha lehet, akkor ebbe két mondat erejéig mennék bele. A kormányzatnak felróni azt, hogy létszámot csökkent, azt még fel is lehet, csak legalább ne önök tennék, akik az önkormányzatokban tömegesen bocsátanak el embereket, ráadásul politikai alapon. Mondjuk nem biztos, hogy ez így hiteles volt.
A másik: rengeteg kritikát elmondanak és Czomba képviselő úr is elmondott néhány kritikát, de valahogy én mindig a javaslatokat hiányolom mögötte. Hogy akkor mi az alternatív javaslatuk? Kétségtelenül igaza van a képviselő úrnak abban, hogy a teljesítményértékelés alapjait megteremteni a közszolgáltatásban nem egyszerű, ez kétségtelenül így van és nagyon nehezen mérhető sok helyen. De mi akkor a javaslat? Nyilván vannak szakemberek, akik megpróbálják kialakítani ezt a teljesítményértékelési rendszert, de nyilván ez, ami most a kormányzat részéről elhangzott, ez egy kísérlet arra, hogy megpróbálják valamilyen módon a teljesítményt ösztönözni. Tudom, hogy nehéz, de ez egy próbálkozás arra, hogy meg lehessen teremteni. De gondolom, hogy vannak szakmai javaslataik erre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czomba képviselő úr.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Részben megszólítva éreztem magam, bizonyára nem kerülte el a képviselőtársam figyelmét, hogy én általában javaslatokat is teszek mindig a véleményem mellé. Ezek döntő többségében az asztalról lesöprésre kerülnek. De ha jól emlékszem, amikor Szetey államtitkár urat kérdeztük ezzel kapcsolatban, ő azt mondta, hogy első körben ezt az egész rendszert szeretné a kormányzati struktúrába bevinni. És ha ez egy működő rendszer, akkor vissza. Mert én akkor is azt mondtam, hogy emlékszem rá, hogy én is minősítettem, mert engem is minősítettek. A jó Isten őrizzen meg bennünket attól a fajta minősítéstől, ami jelen pillanatban működik. Az egy nagy nulla! Maradjunk ennyiben. Nyilván pénz sincs mögötte, mert ez egy másik kérdés, hogyha történetesen a 20 emberemből én 18-at kiválóan alkalmasnak tartok, de nincs rá kvótám, mert ötöt lehet, a másik 15-öt meg nem. És lehet, hogy egy másik szervezetben meg csak kettő lenne a húszból kiválóan alkalmas. Én akkor is ezt mondtam és most is ezt mondom, hogy nem látom, hogy ez a rendszer azóta kiforrt volna. Eltelt fél év vagy egy év, mi történt. Nem látom, hogy ahol bevezetésre került, hogy működik. Mert ha az van, hogy működik, bár egy év alatt elég nehéz messzemenő következtetéseket levonni, de ha működik, váltsuk fel a mostani rendszert, mert ez tényleg nulla. Vagy hagyjuk ezt az egész teljesítményértékelősdit, mert ebben a szférában ez nem fog működni. Tehát nekem ez az aggályom továbbra is. Ez nagyon komoly szakmai kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rákóczy Attila.
RÁKÓCZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Csak egy rövid megjegyzésem lenne. Elgondolkodom a vita menetén és az elnök úr megjegyzésének a lényege az volt tulajdonképpen, hogy amiről most tárgyalunk, az minek a szerves része. Van egy helyzet, ami kialakult évekkel ezelőtt, nem akarok politikai címkét tenni, hogy melyik kormány hogyan vett ebben részt. A lényege ennek az, hogy a magyar államigazgatás a közigazgatásban részvevő dolgozók létszáma, szervezete, struktúrája túlterjeszkedett, lényege az, hogy nem volt racionális. Ehhez képest minden évben a kormány többek között a költségvetésen keresztül is bizonyos lépéseket tett. Ha azt mondaná, hogy konkrét és közvetlen lépéseket tesz és meghatároz, az ellenzék lenne a leghangosabb és mondaná a magáét, hogy beavatkozás van. Ezekkel a fajta, hogy mondjam, jelzésekkel és bizonyos fajta teljesítményrendszerrel, olyan helyzetbe hozással, hogy eldőljön, hogy ki az, aki odavaló, ki az aki racionálisabban megfelel bizonyos feladatokra, ezzel beleavatkozik, de egy közvetett módszerrel. Én ennél jobb módszert nem tudok kitalálni, ezt ajánlom az ellenzéki társaim figyelmébe. Ha ennél valaki jobb módszert tud mondani, akkor mondjon, de vigyázni kell, mert visszatérünk arra, amit jeleztem. Ha az állam ebbe direkt módon avatkozik bele, akkor régen rossz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. V. Németh Zsolt és utána lezárom a vitát.
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Nos, mi lehet a megoldás? Először is az, hogy meghatározzuk az állami feladatok körét. Most az egész közszférával úgy próbálunk átalakításokat végezni, hogy a feladatokat nem csökkentjük. Lehet összevonni szervezeteket, van ez a mamutszervezet pl. a hatósági állatorvostól az erdőgazdaságig terjedő területen, de ugyanaz a feladata. Vagy ha megnéznénk azt, hogy egy kisvállalkozó üzletnyitásához hányféle szervezet formál véleményt meglehetősen nagy átfedésekkel, akkor ebben semmiféle változás nem történt. Tehát lehet csökkenteni véleményem szerint is az adminisztrációt, de ezzel kellene kezdeni, nem azzal, hogy értékelgetjük a helyzetet. Bárki bármilyen szervezetbe tekint, legyen az egy munkaügyi szervezet vagy egy önkormányzat, azt látjuk, hogy képtelenség, hogy kiadják a szabadságokat, túlterheltek a hivatalok. Ezen belül értékelgetni fogunk, annak én sok tetejét nem látom. Egy: kellett volna kezdeni a szabályok kigyomlálgatásával, hogy vajon mennyi feladatot kell ellátnia vagy nem. Kettő: többleterőforrás az, véleményem szerint, hogy ha például a kiszervezett feladatokat végiggondolnák. Én hiszek az állami köztisztviselőben. Én hiszek az állami, önkormányzati köztisztviselőben és a közalkalmazottban is és nem hiszek abban, hogy a megoldás a feladatok kiszervezése. Sem a munkaügyi területen, sem önkormányzati területen. Jó néhány olyan ember dolgozik pl. kistérségekben, akik ha nem járnának be dolgozni, senki észre sem venné. Ugyanakkor párhuzamos területen hihetetlen hiányok vannak. Tehát itt vannak olyan erőforrások, amik nem jól hasznosulnak és ezt pont szakmai alapon mondom. Én speciel semmi olyan területen elbocsátásokat nem hajtottam végre és szerintem az önkormányzatok többsége így működik. Hiszek abban, hogy magában a közszolgálatban lehet tisztességes munkát végezni mindenféle túlszabályozott regulák nélkül is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárnám, de Kontur képviselő úr még szót kért.
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót. Én már pedagógusokkal kapcsolatban is ezen a véleményen voltam, hogy teljesítménybért nem lehet bevezetni sem a pedagógusoknál, sem a köztisztviselőknél, ez nem cigarettagyártó-sor vagy csavargyár, autójavító üzem, ahol én is dolgozom, egy iskolát és a pedagógusokat az minősít, hogy onnan hányan tanulnak tovább és hány gyerek nyer ilyen-olyan versenyeket. A köztisztviselőknél ha spórolni akarunk, valljuk be, hogy meg kell szüntetni ilyen-olyan intézményrendszert, ami fölösleges vagy ha másként gondolkodunk, hogy lehet kirúgni őket, akkor mondjanak véleményt egymásról. Egy ilyen értékelőrendszert, amit a Szetey úr kigondolt, ő a versenyszférában, a cigarettaszívók társaságában dolgozott valahol Dél-Amerikában, erről mondja meg, hogy azért kell csinálni, hogy ki lehessen rúgni ennyi vagy annyi embert. Mert nem értünk hozzá, hogy hogy lehet egy szervezetrendszert egyszerűsíteni és megszüntetni a párhuzamosságokat.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak két megjegyzést szeretnék tenni. Egyrészt egyetértek azzal maximálisan, hogy el kell dönteni, hogy mi az állam feladata a XXI. században Magyarországon. De akkor következetesen el kell dönteni és nem azt kell csinálni, hogy ha bárhol megszüntetünk feladatokat vagy azt mondjuk, hogy hagyjuk ott az embereknél, ne szedjük be és az állam ne osztogassa újra, akkor ennek a konzekvenciáit is vállalni kell, mert az úgy nem működik, hogy az egyik oldalon azt mondjuk, hogy döntsük el, hogy melyek azok a hatáskörök, amelyeket az államnak magánál kell tartani, a másik oldalról, ha bárhol belenyúlunk a rendszerbe, azonnal megjelenik egy sajtótájékoztató, ahol kétségbeesve ecsetelik, hogy milyen hihetetlen nagy szükség volt mondjuk az "Űrhajózási Kutató Intézetre" és hogy ez milyen hihetetlen károkat fog okozni, ha megszűnik és minden össze fog dőlni és tényleg a magyarság elleni alapvető bűntett, hogy többet nem kutatjuk az űrhajózást. Nem akarok ebből viccet csinálni, de meg kéne állapodni abban, hogy mi az állam dolga és nem mindent rákenni az államra és mindig azt sugallni az embereknek, hogy van itt egy olyan állam, ami mindenható és minden problémát meg fog oldani. A munkanélküliséget, a nyomort, a szegénységet, a lakást, a gázárakat, a villany árát, a futballcsapatot, hogy jól szerepeljen a magyar válogatott, ezt nem lenne szabad sugallni.
A másik, hogy szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy vannak olyan területek, ahol nem létszámcsökkentésről beszélünk, egyébként a jövő évben már nem tervezünk létszámcsökkentést, sőt vannak olyan területek, ahol emelni is fogjuk, ráadásul nem is kismértékben. Pontosan azokon a területeken, ahol az állam ellenőrző szerepét erősíteni kell. Ott, ahol nagyon komoly visszaélésekről tudunk valamennyien, indokolt a létszámot emelni. Ebben azért jó lenne, ha egyetértenénk. Azzal egyetértek, hogy valóban meg kell becsülni a közalkalmazottakat, köztisztviselőket, nagyon tisztességes munkát végeznek. Ebben nincs vita közöttünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárnám. Biztosan vannak olyan kérdések, amiben egyetértünk és biztosan vannak olyanok, amiben nem. Abban biztosan egyetértünk és ez szerintem egy közös többszörös, hogy mindannyian hiszünk abban, hogy a közszolgálatban dolgozó emberek tisztességes, rendes emberek. Nyilvánvaló, az egy örökölt állapot és minden változás konfliktussal jár együtt, hogy ha ezen változtatni akarunk. Azt nem állítanám, hogy korábban egyébként a közszolgálatban dolgozók esetében nagyon precízen beazonosítható volt egy-egy teljesítmény. Leginkább az határozta meg az előmenetelt, hogy a korban hogy lépett előre az ember és legkevésbé az, hogy a személyes teljesítményével mennyire emelkedett ki.
Azért szerencsétlen a helyzet, mert ma nem elsősorban a köztisztviselő jogállásról szóló törvény vitáját folytatjuk, de a napi ügyek betüremkednek és nem gondolom, hogy egy szakbizottság erről ne beszéljen.
Két megjegyzésem volna: vannak olyan típusú elvárásaink az állam által nyújtott szolgáltatásokról, amelyeknek a nyújtó oldalán is a feltételeit meg kell teremteni. Azt mondjuk, hogy egy szolgáltatásminőséget gondolunk vagy azt gondoljuk, hogy valamifajta belső strukturálódás legyen, hogy melyik területen van többletszolgáltatás és hol van ilyen értelemben korlátozás, az megint csak egy olyan döntés, aminek az ódiumát fel kell vállalni. Nyilvánvaló, ezt felvállaljuk, nem fogjuk sem felelősség, sem egyéb szempontból ellenzéki képviselőtársaink nyakába tenni, a kormányképviselők felvállalják ennek a döntésnek az ódiumát. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy jóízű vita volt abban az értelemben, hogy látszik, hogy hol vannak azok a pontok, amiben nem fogunk egyetérteni és vannak olyan pontok, amiknél lehet, hogy a nézeteink nem állnak távol egymástól.
Mindezek figyelembevételével kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. Előadókat akarunk-e jelölni? (Bernáth Ildikó: A kisebbségi véleményt V. Németh Zsolt mondja el.) A mi részünkről pedig Rózsa Endre képviselő úr. Köszönöm szépen.
Egyebek napirendi pont alatt mondanám, hogy a jövő héten miután nincsen határozathozatalhoz kötődő napirendje a parlamentnek, ezért nem tartunk bizottsági ülést. A legközelebbit 29-én, hétfőn tartjuk meg a szokott rendben. Köszönöm szépen még egyszer a mai munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 37 perc)
Bernáth Ildikó
a bizottság alelnöke
Simon Gábor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia