FMB-34/2007.
(FMB-52/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2007. november 12-én, hétfőn 09.30 órakor
a Képviselői Irodaház III. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4094. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló *
törvényjavaslat (T/4118. szám) (Göndör István és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
A Cseh Parlament delegációjának fogadása *
A cseh parlamenti delegáció elnökének bevezetője *
1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4094. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
2. Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4118. szám) (Göndör István és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
10.30 órától:
3. A cseh parlament Szociálpolitikai bizottsága küldöttségének fogadása
4. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Gúr Nándor (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bóth János (MSZP) megérkezéséig Gúr Nándornak (MSZP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) Simon Gábornak (MSZP)
Filló Pál (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) megérkezéséig Czomba Sándornak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) megérkezéséig Kontur Pálnak (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz) V. Németh Zsoltnak (Fidesz)
Nagy István (Fidesz) Wittner Máriának (Fidesz)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Asztalosné Zubcsán Erika főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Göndör István (MSZP) előterjesztő
A cseh parlamenti delegáció részéről:
Zdenek S˘kromach (ČSSD) elnök
David Kafka (ODS)
Lenka Mazuchová (ČSSD)
Miroslav Opálka (KSČM)
Miroslav Krajiček (ODS)
Vladimíra Lesenská (ČSSD)
Antonin Papoussek (a bizottság titkára)
Boromir Prisek, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete
Lukács László nagykövetségi tanácsos
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 36 perc)
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek. Ma eleget teszünk többek között a Magyar Parlament nemzetközi szakmai kapcsolataiból eredő konzultációinak is, hiszen a cseh parlament szociálpolitikai bizottságának a küldöttségét is fogadni fogjuk bizottsági ülés keretében. Fél 11-re várjuk a delegációt.
A bizottság határozatképes. A helyettesítéseket bediktálom a jegyzőkönyv számára. (A jegyzőkönyv elején részletezve.)
Kérdezem a bizottságot, hogy a kiküldött napirendi javaslattal egyetértenek-e, amit előzetesen elektronikus úton kiküldtem mindenkinek. (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
Követezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőit. Az 1-es ponttal kezdünk.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak a minisztérium szakértői álláspontját tudom mondani. Nem támogatjuk és azért nem, mert a teljes 2. § elhagyásával a résznyugdíj és a minimálnyugdíj is kikerülne.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott. A 2. ponthoz lapozzunk, amely összefügg a 9-es és a 22-as ajánlási ponttal. A háromról egyben fogunk dönteni, Simon Gábor és képviselőtársai módosítója.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 2, 3. és a 4-est sem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a 2-est? (Szavazás.) Kilenc igen, nyolc nem, tartózkodik kettő. A 3-as pontot ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A 4-es pontot ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. Az 5-ös pont?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A 6-os?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormánydöntés nélkül nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egy igen, tizenöt nem, kettő tartózkodás. A 7-es?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mivel az előterjesztésben ez a javaslat nem szerepelt, kormánydöntés nélkül nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen, kilenc nem, négy tartózkodás. A 8-as?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez nemcsak egyszerű módosító javaslat, ez azért rendszerbeli változást jelentene, nem támogatjuk kormánydöntés nélkül.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nincs. Kilenc nem, tíz tartózkodás. A 10-es pont?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? A bizottság egyhangúlag elfogadta. A 11-est?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. A 12-eshez érkeztünk, ami összefügg a 17-essel.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. A 13-as pont?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Bocsánat, csak egy kérdést szeretnék feltenni. A rehabilitációhoz kapcsolódó törvényben igazából azt a stratégiai döntést hozta a kormány és a parlament, hogy a jövőben nem elsősorban a rokkantságot, hanem az egészségkárosodás helyett a megmaradt képességet vizsgálja. Ahhoz képest ez a megfogalmazás a régi rokkantsági nyugdíjhoz hasonlít, ezért én az indítványtevőt és a tárcát is szeretném - nem elsősorban megkérdezni - inkább bíztatni, hogy ezt egy kapcsolódó vagy egy másik módosító indítvánnyal kicsit harmonizálják ahhoz az új elvhez, amelyik a megmaradt képességekkel operál. Ez most egy klasszikus rokkant nyugdíjas szabály. Nem a tartalmával van vitám, hanem a megfogalmazást találom inkább érdekesnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szakmai észrevételt.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A módosító javaslatot egyeztettük a főosztályokkal és ezt a javaslatot ezért támogatta a tárca. De képviselni fogom a képviselő asszony szakmai álláspontját.
ELNÖK: Itt egy szakmai észrevétel volt. A dolog érdemes arra, hogy egy szakmai konzultációt a tárca lefolytasson. A szavazáson már túl vagyunk. A 14-es jön.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez is olyan rendszerbeli változást tartalmaz, amit eredetileg nem is terveztünk, a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. Az egyharmadot megkapta. A 15-ös?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Megpróbáltuk áttekinteni, de úgy látjuk, hogy nem éri el azt a hatást, amit a módosító indítvány szeretett volna azzal, hogy egyértelművé tegye a törvényt, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag nem támogatta. A 16-os pont?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A 18-as pont, dr. Csáky András indítványa.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, de kapcsolódóval lehet rajta javítani.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A 19-es ugyancsak Simon Gábor és Vidorné Szabó Györgyi javaslata.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. Most a 20-as javaslat következik, Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársai javaslata.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt nem támogatjuk, mivel az előzőt támogattuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. 21-es pont?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Pontosítást tartalmaz, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 23-as?
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. Utolsó módosító a 24-es.
ASZTALOSNÉ ZUBCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodás. Ezzel végeztünk.
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4118. szám) (Göndör István és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
Következik a második napirendi pontunk. De még előtte bediktálom a helyettesítéseket. (A jegyzőkönyv elején részletezve.) Konzultálva reggel a kormánnyal, miután az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője az általános vitára alkalmasságnál részt vett a bizottság ülésén, ezért a kormány üléséig az előterjesztéshez plusz információt nem kívánnak fűzni, ezért az előterjesztő által képviselt álláspont lesz az, ami számunkra tájékozódást nyújt. Jelen pillanatban nem lesz kormányzati álláspont ebben a kérdésben. (Bernáth Ildikó: A kormány még a helyén van amúgy?) Szeretném azt mondani, hogy ebben most ne kérjen szót senki. Az 1-es pont Molnár Gyula és társai módosítója, összefügg a 6, 9, 32-essel.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Támogatom. Azért támogatom ezt a javaslatot, amely kiveszi az összeférhetetlenséget, mert ismereteim szerint erről készül egy önálló törvényjavaslat.
ELNÖK: Aki támogatja a módosítót? (Szavazás.) Tíz igen, nyolc nem, egy tartózkodás. A 2-es ponthoz lapozzunk. Ez összefügg az 5, 7, 10-essel és a 33-assal.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom, ellentétes az előzővel.
ELNÖK: Aki a módosítást támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennyolc nem. Tartózkodott? (Szavazás.) Egy. Dr. Géczi József Alajos módosítója a 3-as.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 4-es pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Kilenc ellene. A 8-as pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Ezt nem támogatom.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs. A bizottság egyhangúlag nemmel szavazott. 11-es?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom és mind a kettőhöz kapcsolódó módosító indítvány lesz, amely arról szól, hogy az adóbevallásból mely sorokat kell majd hozzácsatolni a vagyonnyilatkozhat.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság egyhangúlag. A 12-es?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. 13-as pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. 14-es pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Ilyen nincs. A bizottság egyhangúlag nem támogatta. A 15-ös?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ilyet nem látok. A bizottság egyhangúlag nem támogatta a módosítót. A 16-os ugyancsak Géczi József Alajos módosítója.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ilyet nem látok. A bizottság egyhangúlag nem támogatta a módosítót. A 17-es pont Keller László módosítója.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ilyet nem látok. A bizottság egyhangúlag nem támogatta a módosítót. 18-as? Kovács Tibor és társai módosítója.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság. A 19-es pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 20-as Gúr Nándor módosító javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 21-es pont, ami összefügg a 23-assal.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ilyet nem látok. A bizottság egyhangúlag nem támogatta a módosítót. A 22-es pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 24-es pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 25-ös?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatjuk ebben a formában, kérem a képviselő urat, hogy a 26-ossal együtt kapcsolódót nyújtsanak be.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kettő. A bizottság többi tagja nem támogatta a módosítót. A 26-os?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 27-es pont dr. Kolber István módosító javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatjuk, jobb volt a 26-os.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ilyet nem látok. A bizottság egyhangúlag nem támogatta a módosítót. A 28-as pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 29-es ugyancsak Kolber István módosítója.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 30-as ponthoz érkeztünk, Rózsa Endre módosítója.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, de kérem, hogy gondolják végig, hogy a (4) bekezdés b) pontjára is kellene, hogy igaz legyen. Javasolnék egy kapcsolódót megfontolni, de egyelőre támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A 31-es pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kettő igen, a többiek nem támogatták egy tartózkodással. Véleményem szerint a 34-es és egyben utolsó döntésünk fog megszületni. Wiener György módosító javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom. Mivel több megszólalási lehetőségem nincs, az alelnök asszonynak hadd mondjam, ugyanúgy, ahogy ő is rájött, ez az indítvány nem a kormány javaslata, hanem a mi javaslatunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. Köszönöm szépen. Az előterjesztőnek megköszönöm a bizottsági ülésen való részvételét.
Most van még 15 percünk a cseh delegáció megérkezéséig, addig elmondanám az egyebeket. Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy csütörtökön 10 órakor tartunk egy gyors bizottsági ülést. Általános vitára alkalmasságról is fogunk dönteni. November 19-én a szokott időben, helyen tartunk ülést.
Ma a cseh parlament bizottságát fogjuk fogadni, mi vagyunk az első bizottság, akivel találkoznak, a szerdai nap folyamán az Ifjúsági, szociális bizottsággal is lefolytatnak egy konzultációt. A delegáció tagjai számára a bizottság vezetése adunk egy ebédet, ez lehetővé teszi, hogy néhány kérdést majd ott beszéljünk meg. Témaként megjelölték, hogy a nyugdíjrendszerről szívesen konzultálnának, a szociális segélyezés rendszeréről, az EU irányelveinek az alkalmazásáról a munkajog területén, valamint az Európai Bizottságban történő törvényalkotási folyamatról.
A héten alelnök asszonnyal, Kiss Ferenc képviselő úrral és Geberle Erzsébettel Szlovéniában folytattunk le a foglalkoztatási és szociális bizottsággal egy konzultációt, találkoztunk ezen kívül még a szlovén kormány képviselőivel, az ottani fejlesztési ügynökség képviselőivel, valamint a program végén a Lendván, a határ menti térség legjelentősebb városának a polgármesterével, illetőleg a magyar közösség vezetőjével. Nagyon hasznos három nap volt, amit eltöltöttünk. Rengeteg impulzust adtak egymásnak a felek, ami azért fontos, mert Szlovénia lesz az EU soros elnöke 2008-ban, ahogy Magyarország 2011-ben. Azt kértük, hogy minden olyan tapasztalatot, ami a soros EU-elnökségből felhalmozódik, szeretné Magyarország megismerni. Beszéltünk velük a foglalkoztatáspolitikában a munkaerőpiacon való együttműködés lehetőségeiről. Felvetettem, hogy hétfőn a magyar kormány munkaügyi minisztere az osztrák partnerével egy bilaterális tárgyalást folytatott le, ahol a munkaerőpiachoz kapcsolódó együttműködésekről beszéltek, és felvetettem azt a szándékot, hogy mindez háromoldalú, trilaterális együttműködéssé is változtatható lenne. Több olyan területet találtunk, a hiányszakmák pótlása, a szakképzés, a pályaorientáció területe és a határ menti térségek fejlesztése, ami egyébként magyar érdek, hogy a Mura-vidék ne a legfejletlenebb szlovén térségek közé tartozzon. Ebben nyilvánvalóan kormányzati elszánás és nagyon szoros együttműködés kell. Itt vetődött fel a másik fél részéről, hogy szívesen venné, hogy ha nemcsak az autópálya mint infrastruktúra épülne meg, hanem egy valamikor pályavasút helyreállítása is megtörténne. Én ezt jeleztem, alelnök asszony is ígérte, hogy a Zala megyei közgyűlés vezetőjével fog ebben konzultálni, én magam is levében fogom a tárcát tájékoztatni erről a kérdésről, közte ennek a vasútvonalnak a létrehozásáról is. Talán egy dolog, ami még érdemleges. A bizottság elnöksége viszontmeghívással élt a szlovén partner felé és azt kezdeményeztük, hogy a jövő év első félévében, a tavaszi ülésszak végéig szívesen vennénk, ha Magyarországon viszonoznánk ezt a látogatást.
Nem tudom, alelnök asszony akarja-e kiegészíteni, amit elmondtam.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Csak annyival, hogy irigylésre méltóan fejlődik a gazdaság, 8 százalék körüli a gazdasági növekedés, a munkanélküliség olyan 5 százalék vagy az alatti, úgyhogy innentől kezdve azok a problémák, amiket ott elmondtak nekünk, arra csak azt tudom mondani, hogy irigylem a problémájukat. Hihetetlenül sok pénzt sikerült megpályázniuk az Európai Unió különböző alapjainál, így az Európai Szociális Alapnál is és szemmel láthatóan nagy a jólét. Elmondták nekünk, hogy egy családban 2-3 középkategóriás autó teljesen általános és megszokott dolog. Úgyhogy csak azt tudom mondani, hogy szívből irigylem őket, mert nyugodt és abszolút kiegyensúlyozott a hangulata a képviselőknek is, meg a köztisztviselőknek is, akikkel tárgyaltunk a különböző minisztériumok képviseletében. Egyébként pedig még ami a parlamenttel kapcsolatos érdekes megállapítás, hogy náluk 90 fő a képviselők száma, az ország lélekszáma meg nem éri el a kétmilliót, a nagysága pedig 20 ezer négyzetkilométernyi. Amikor megtudták, hogy nálunk 386 képviselő van, ezen elszörnyedtek egészen addig, amíg nem mondtuk, hogy igen, na de mi tízmillióan vagyunk. És akkor egy röpke matematikai művelettel megállapították, hogy ahhoz képest viszont kevesen vagyunk, mert az ő arányaikat figyelembe véve, a Magyar Parlamentnek 450 főből kellene állnia. De úgy gondoltuk, hogy ezt a javaslatot talán most nem terjesztjük be a parlament elé.
Tehát nagyon ügyesek a pályázatokban, nagyon sok pénzt sikerült az ország számára elnyerni és ez szemmel látható fejlődést biztosított az egész országnak. Bár mondták, hogy vannak leszakadó régiók, ez történetesen pont a Mura vidéke, ahol állítólag 15-20 százalék körüli a munkanélküliség, bár az ottaniak szerint ez nem annyi, csak magas a feketemunka. Egyébként pedig nem onnan járnak át Magyarországra dolgozni, hanem Magyarországról járnak át Szlovéniába dolgozni. Amit problémaként vetettek fel Lendván, az az oktatás-képzés problematikája, már ami a magyar nyelvű oktatást illeti. Ehhez kértek segítséget és örömmel támogatnak mindenkit, aki szlovénul akar tanulni és várják a megfelelően szakképzett munkaerőt, mert jól megfizetik.
Még egy számszerű adat: az ottani parlamenti képviselők javadalmazása 2800 euró. Ez nettó.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Viszont náluk van egy felsőház is és így az még plusz 40 fő, tehát 130 fő ez a parlament. Más léptékek vannak abban az országban, a kormány 17 tagú. Őszintén szólva egy 200 ezres nagyváros Ljubjana az ország fővárosa és az egész országban más léptékek vannak. Ők egy délbajor és osztrák vonulatban egészen komoly fejlettséggel rendelkeznek. De ennek történelmi hagyományai vannak, a volt Jugoszlávia tartományai vagy országrészei - nem tudom, hogy mondjam - között is messze ők voltak a legfejlettebbek toronymagasan, úgyhogy ezt a fejlettséget vitték tovább. (Megérkezik a cseh parlament delegációja.)
A Cseh Parlament delegációjának fogadása
Nagy tisztelettel köszöntöm vendégeinket, elnök urat és a delegáció tagjait. Örülök, hogy a Magyar Parlament Foglalkoztatási bizottsága lehet az első, akikkel konzultálnak. Azt javasolnám, hogy egy kölcsönös bemutatkozás és néhány gondolat felvetését követően beszélgessünk azokról az ügyekről, amelyek érdekelnek bennünket. Egy igazán izgalmas időszakot él meg mindkét ország, hiszen újonnan csatlakozó országként rengeteg feladatot kell megoldanunk. Ráadásul nekünk még különösen kedves ez a találkozó, hiszen a múlt héten Szlovéniában hasonló feladatot töltött be a bizottságunk. Holnap pedig ugyancsak egy parlamenti delegációt, az osztrák parlament delegációját fogadhatjuk.
A házigazda lehetőségével élve bemutatnám a bizottságunkat. Néhány dolgot a bizottság létrejöveteléről és feladatairól és a bizottság tagjairól is szeretnék szólni. A mi bizottságunk a Magyar Parlament működésétől kezdve az elmúlt másfél évtizedben mindig létező és mindig a foglalkoztatáspolitikával és munkaüggyel foglalkozó szakbizottságként dolgozott. Azt szokták mondani, hogy mi a Magyar Parlament egyik legstabilabb és erősebb bizottsága vagyunk. Ma 19 állandó tagja van a bizottságnak, a bizottságnak vannak albizottságai, ez egy nagyon fontos munkaforma. Ebben a ciklusban három albizottságot működtetünk: ellenőrző albizottság, európai integrációs albizottság és egy diszkriminációellenes és az esélyegyenlőség érdekében működő albizottságot.
A bizottságunkban a hölgyek és a képviselő urak aránya jobb, mint általában a Magyar Parlamentben, hiszen 19 főből 4 képviselő asszony nálunk dolgozik, ez éppen duplája százalékos arányban, mint a parlamentben a nők aránya. Ezt azért említettem, mert ma az egyik legfontosabb közéleti téma a politikában is az esélyegyenlőség megteremtése és nemek egyensúlyának a létrehozatala. A bizottságban a magyar választójogi rendszerből adódóan vannak egyéni választókerületi képviselők, területi és országos listáról bejutott bizottsági tagjaink.
Ha megengedi elnök úr, bemutatnám a bizottság tagjait, először az ellenzéki oldalon ülőket: az elnök baloldalán ülnek az ellenzéki képviselő hölgyek és urak, ez politikailag pont fordítva van, Wittner Mária képviselő asszony a sor elején, Rácz István képviselő úr ül mellette, V. Német Zsolt képviselő úr a következő, középen Kontur Pál képviselő úr, mellette Czomba Sándor képviselő úr ül és Czira Szabolcs képviselő úr zárja itt a sort, és mellettem a bizottság alelnök asszonya, szintén az ellenzék legnagyobb frakciójának a képviselője, Bernáth Ildikó. A kormánypárti képviselőket szeretném bemutatni: Vojnik Mária képviselő asszony ül a sor elején, ebben a nagyon elegáns zöld nyakkendőben Nagy László képviselő urat látják, a Magyar Parlament legfiatalabb képviselője, mellette Kiss Ferenc képviselő úr és dr. Bóth János képviselő úr zárja a sort. Jómagam Simon Gábor vagyok, a bizottság elnöke.
Nem visszaélve a türelemmel, még három dolgot mondanék. A feladatkörünk elsősorban a foglalkoztatáspolitika és a munka világa ügyeit kapcsolja össze, elsődleges partnerünk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kormányon belül és a szakterületből adódóan a feladataink is ezekhez az ügyekhez kapcsolódnak. Talán érdemes megjegyezni, hogy minden bizonnyal hasonló, nagyon komoly feladaton mentünk keresztül, amikor az európai uniós jogharmonizáció ügyeit vittük. Szeretném elmondani, hogy egy komoly vívmánynak tekintjük és azért mondom, mert abban a teremben ülünk, ahol az érdekegyeztetés zajlik, az országos érdekegyeztetés intézményrendszerének a megalkotásában való támogatásunkat. Barátainknak mondom, hogy ebben a teremben zajlik a szociális partnerekkel való érdekegyeztetés, ha jól emlékszem, önök most éppen a munkaadói oldal környékén ülnek.
Ha megengedik, egy záró gondolatot mondanék, utána átadom az elnök úrnak a szót: úgy vélem, hogy az újonnan csatlakozó országok esetében nagyon sok hasonló feladatot kell megoldani. A nagy elosztórendszerek átalakítása, reformja, az egészségügyben, az oktatásban és a nyugellátás terén a fenntartható fejlődés megteremtése és az egész Európát érintő demográfiai változásoknak, elsősorban az öregedésnek a megfelelő kezelése. Úgy, hogy egyébként az Európai Unió lisszaboni stratégiájában foglaltak, a versenyképesség és a szolidaritás egymással összhangban meg tudjon teremtődni. Ez nem megy vita nélkül, gond nélkül, nyilvánvaló, rengeteg vita, megoldandó feladat övezi ezeket a lépéseket. Udvariatlanság volna tovább folytatnom, mert nem dialógus, hanem monológ volna, egy dolgot még hadd tegyek meg: két képviselőtársam, akik közben egy párhuzamos bizottsági ülésen is részt vett, visszaérkezett a terembe és még őket bemutatnám: Rózsa Endre képviselő úr és mellett Rákóczy Attila képviselő úr. Gyakorlatilag majdnem teljes létszámban vesz részt a konzultáción a bizottság. Elnök Úr! Tisztelettel átadom önnek a szót.
A cseh parlamenti delegáció elnökének bevezetője
ZDENEK S˘KROMACH (ČSSD): Nagyon szépen köszönöm elnök úr és köszönöm az egész bizottságnak, hogy lehetőségünk nyílt erre a találkozóra. Mindjárt megjegyzem, hogy hamarosan üdvözölni fogjuk az önök delegációját Csehországban, úgyhogy bizonyos kérdésekről a beszélgetést a Cseh Köztársaság területén is tudjuk majd folytatni.
A mi bizottságunk annak ellenére, hogy csak szociális bizottságnak hívják, tevékenységét illetően megfelel ennek a magyar bizottságnak, hiszen a foglalkoztatás kérdéseivel foglalkozunk, a szociális ügyekkel, a nyugdíjakkal, a megváltozott munkaképességűek kérdéseivel vagy a nagycsaládosokkal. A mi bizottságunk 18 tagú és a választási eredményekből kifolyólag a létszám összetétele nagyon érdekes és a viták kimenetele is nagyon feszült várakozással telik el, hiszen kilenc kormánypárti és kilenc ellenzéki képviselő van a bizottságban.
Nálunk három albizottság van, ezek az albizottságok kicsit más feladatkörrel dolgoznak. A Cseh Köztársaságban jelenleg nagyon aktuális kérdés a nyugdíjreform, így tehát van egy nyugdíjreform albizottságunk, a másik a szociálpolitika és a foglalkoztatás ügyeivel foglalkozik és a harmadik pedig a megváltozott munkaképességűekkel. Tehát sérült emberekkel, illetve olyanokkal, akik a koruknál fogva mintegy kiszorulnak a társadalomból.
A nyugdíjreformot illetően előre tudtunk lépni egy kicsit, hiszen ebben az évben a parlamentünk elfogadott egy új törvényt a szociális szolgáltatásokról. Itt egy forradalmi változásra került sor, mert míg régebben az volt, hogy az állam támogatta a szociális szolgáltatókat, jelenleg az a helyzet, hogy ezeknek a szociális szolgáltatóknak az ügyfeleit támogatja és a szolgáltatóknak kell mintegy udvarolni az ügyfeleknek, hogy tőlük vásárolják meg ezeket a szolgáltatásokat.
Azt hiszem, az egyik legnagyobb reform a mi kormányunkhoz fűződik, a közpénzeszközöket érintő reformok ezek. Az adókat érintő változásokon kívüli változások történtek a szociális kiadások terén. És ami nagyon vitatott téma volt, az a díjfizetés, ami tulajdonképpen vizitdíj, illetve a dobozdíj.
Ha megengedi elnök úr, én is bemutatnám a küldöttségünk tagjait és az ön mintáját követve, először az ellenzékieket, utána a kormánypártiakat. Zdenek S˘kromach vagyok, a bizottság elnöke és én képviselem az ellenzéki szociáldemokrata pártot, jobbomon David Kafka alelnök, aki a kormánypárti ODS-t képviseli. Lenka Mazuchová, a bizottság alelnöke, szociáldemokrata képviselő, a bizottság alelnöke Miroslav Opálka úr, aki az ellenzéki kommunista pártot képviseli, Miroslav Krajiček úr, a kormánypárti ODS-től és Vladimíra Lesenská képviselő asszony, aki a szociáldemokrata pártot képviseli, Antonín Papousek úr, a bizottságunk titkára és kíséretünkben itt van a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete Boromir Prisek úr és Lukács László nagykövetségi tanácsos.
Azt hiszem, áttérünk majd olyan témákra, amelyek mind az önök, mind a mi oldalunkat érdekli. Ilyen téma lehetne a szabad munkaerőmozgás az Európai Unió területén, ezzel kapcsolatban mindketten az új tagországok közé tartozunk. És tekintettel arra, hogy nálunk most nagyon időszerű kérdés a nyugdíjreform, talán erről oszthatnánk meg a tapasztalatokat, mert információink szerint önöknél a nyugdíjreform már lezajlott.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr. Ezek olyan témák, amikről kell és nem lehet eleget beszélni. Nekünk az a jó szokásunk van, hogy a beszélgetésben a bizottság tagjai érdemi módon részt vesznek, azt javasolnám, hogy felváltva szóljunk. Mi is kérdeznénk és mondanánk egy-két dolgot és önök is ezt megtennék és akkor tudnánk valahogy egymásra reflektálni. Ha megengedi elnök úr, először a bizottságunk alelnökének adom meg a szót és legalább egy-egy képviselőtársamat még meg fogom kérni, hogy a két felvetett témában szóljon hozzá.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is tisztelettel köszöntöm a delegáció minden tagját, a nagykövet urat és a nagykövetség munkatársát is természetesen. Remélem, hogy jól fogják magukat érezni nemcsak azért, mert hasznos információkra tesznek szert, hanem azért is, mert Budapesten olyan programok várják majd önöket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kicsit ki is kapcsolódjanak. Ami a felvetett témákat illeti, valóban az a helyzet, hogy minden olyan ügy, ami a nyugdíjba vonulással kapcsolatos, élő társadalmi vitát vált ki. Ma kerül sor a parlamentben a nyugdíjtörvény módosításával kapcsolatos részletes vitára, ami elsősorban a nyugdíjkorhatár, illetve az előrehozott nyugdíjba vonulás feltételeivel kapcsolatos. Magyarországon a nyugdíjba vonulás korhatára 62 év. Ez a nőket illetően nagyon jelentős emelés, mert a korábbi nyugdíjkorhatár 55 év volt. Ehhez képest az előrehozott nyugdíj korhatára változna éppen most. A férfiakat is érinti ez a módosítás, amit most tárgyalunk éppen, mert a tavaly elfogadott 59 évhez képest most 60-ra emelkedne az előrehozott nyugdíj korhatára. Ezt a módosító javaslatot a Fidesz nem támogatta. Ez úgy függ össze a foglalkoztatáspolitikával, hogy rendkívül nehéz helyzetben vannak azok a munkavállalók, akik egy bizonyos életkort elértek, illetve meghaladtak. A diszkrimináció jelen van az életkor tekintetében, a nőket már, ha betöltötték a 40. életévüket, illetve a férfiaknál a 45 vagy annál idősebb urak, akik nehezen találnak munkát, hogy ha elveszítették a korábbit. Miközben szembesülünk azzal a problémával, amivel az Európai Unió minden tagországa, nevezetesen az elöregedő társadalom problematikájával, a csökkenő gyermeklétszámmal, ennek ellenére a munkaképes korú népességnek mégis csak jelentős része vagy munkanélküli vagy inaktív.
A foglalkoztatottsági mutató nálunk meglehetősen alacsony. Ezért nekünk az az álláspontunk és azt képviseljük évek óta, hogy elsősorban a munkahelyek számát kell gyarapítani, mert ezzel lehet a foglalkoztatottságot növelni, illetve a munkanélküliséget csökkenteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök asszonynak. A reagálásra adnánk lehetőséget most.
MIROSLAV OPÁLKA (KSČM): Köszönöm szépen a szót. Én is szeretném üdvözölni vendéglátóinkat. Nagyon röviden szeretnék reagálni a népesedési kérdésekről elhangzottakra, illetve a nyugdíjreform kérdésére. Az öregedő társadalom nemcsak európai probléma, nagyon sokszor összekevernek két statisztikai adatot, az egyik az átlagéletkor, amely a fiatal nemzedék létszámának a csökkenése miatt változik, tehát növekszik, A másik fontos adat a várható, elérhető életkor, ami minden országban más és más. Az OECD, illetve az Eurostat számait figyelembe véve 2005-ben a születettek várható életkora 4-5 ével alacsonyabb, mint a 15 régi tagországban. Ez egy érzékeny kérdés, már csak azért is, mert ha európai szinten egységesítenék a nyugdíjkorhatárt, ez azt jelentené, hogy a mi országunkban vagy az önök országában a majdani nyugdíjasok 4-5 évvel rövidebb ideig lennének nyugdíjasok, mint a 15-öknél. Természetesen ez csak egy szempont, hiszen ezt több szempontból lehet nézni és nálunk más egy ideje dolgozik egy bizottság minden parlamenti párt részvételével, a munkaügyi miniszter védnökségével. A kormány három szakaszba osztotta az idevágó reformlépéseket, így jelenleg ennek a pénzügyi és finanszírozási kérdéseivel foglalkoznánk, hiszen egyelőre az állami eszközök még mindig túlsúlyban vannak.
ZDENEK S˘KROMACH (ČSSD): Jelenleg pedig az a törekvésünk, ami a mi országunkat jellemzi, hogy a kormánypártok és az ellenzék olyan megoldást keresnek, ami hosszú távon lenne használható.
DAVID KAFKA (ODS): Jó napot kívánok hölgyeim és uraim! Nagyon örülök, hogy ilyen szépen tudunk beszélgetni a mindkét oldalt érintő kérdésekről. Már az előző beosztásomnál fogva is mindig nagyon szívesen olvastam a magyar statisztikai évkönyveket, ahol a foglalkoztatással kapcsolatos számok mindig jobban alakultak, mint a cseh számok. Nagyon csodáltam mindig, hogy milyen szépen sikerült Magyarországon megoldani a roma, illetve a román kisebbség foglalkoztatását, ami például nálunk mindig nagyon nehezen ment és nem tudtuk ezeket a sikereket elérni. Természetesen tudom, hogy nehéz eldönteni, hogy ki melyik kisebbséghez tartozik és nem is szabad ilyeneket vizsgálni, de mégis szeretném, ha elmondanák az idevágó tapasztalataikat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik Máriának adom meg a szót.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntöm én is önöket. Civil emberként voltam már Csehországban és mérhetetlenül gyönyörűnek találom az önök "arany" Prágáját, Karlovy Varyt és nagyon boldogok lehetnek, hogy ott élnek. És csak remélem, hogy a mi gyönyörű országunk szépségeivel is módjuk lesz megismerkedni. Ami a társadalombiztosítási nyugdíjat illeti, valóban, mi már 1997-ben törvényben lefektettük az alapelveket, azonban az új kihívások megkövetelik, hogy folyamatosan korszerűsítsük azt és gondoskodjunk egyfelől a nyugdíjrendszer biztonságáról és fenntarthatóságáról. Magyarországon a férfiakra és a nőkre egyaránt érvényes a 62 éves nyugdíjba vonulási korhatár, tudniuk kell, hogy ma Magyarországon csak mintegy 6 százaléknyi az, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárkor megy nyugdíjba, 94 százalék pedig ezt megelőzően veszi igénybe a nyugdíjat. Ezért miközben rendkívüli erőfeszítéseket tesz a parlament és minden kormány arra, hogy ez a nyugdíjrendszer finanszírozható és fenntartható legyen, elkerülhetetlen, hogy a reformok, részben a szigorítást, részben pedig annak az ösztönzését tartalmazza, hogy minél jobban érdekeltté tegyük az embereket, hogy aktívak maradjanak.
A problémák egy részét alelnök asszony kiválóan elmondta, én ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy azért a szabály, amit készülünk meghozni, a résznyugdíj intézményét, az előrehozott nyugdíj intézményét és néhány olyan szabályt is tartalmaz, amelyek az előrehozott nyugdíjak méltóságát és, ha lehet a biztonságát is garantálják.
Legvégül természetesen ebben nemcsak a politikai, hanem a társadalmi érdekegyeztetésnek is rendkívül nagy szerepe van. Én kívánok önöknek hasznos időtöltést itt Magyarországon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Czomba Sándornak adok szót.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszöntöm én is önöket. Egy-egy csatlakozó ország komoly dilemmája, hogy mit tegyen a szabad munkaerő-áramlással. Emlékszünk rá a régi szocialista országok blokkja, hogy mennyire zokon vettük, amikor a nyugat-európai országok vagy teljesen bezárták a munkaerőpiacukat vagy csak részlegesen nyitották meg az előző időszakban. Úgy gondoljuk, hogy Európa túlságosan kicsi ahhoz, hogy egymással szemben bezárt piacokkal reagáljon. Hadd osszam meg önökkel a román-bolgár csatlakozás tapasztalatait, ami bennünket Románia szempontjából leginkább érintett. A magyar kormány úgy döntött, hogy részletesen nyitja meg a munkaerőpiacát, az első körben 130 egynéhány szakmára volt ez igaz, ami Magyarországon hiányszakmának minősül, ezekre nyílt meg először a lehetőség. Ez manapság már 200 fölött van, és nagyon valószínűnek tartom, hogy egy féléven belül a teljes munkaerő-piaci nyitás lesz a végső döntés. Ez is bizonyítja, hogy túlzott volt az óvatosság a magyar fél részéről, mi több, én a keleti régióból, a román határ mellől jövök, ott vagyok országgyűlési képviselő és azt tapasztalom, hogy a magyarok járnak át Romániába dolgozni nagyon sok esetben. Tehát én összességében úgy gondolom, hogy nekünk európai országoknak elsősorban a munkaerő áramlását mindenféle lehetséges eszközzel támogatnunk kell.
ELNÖK: Egy rövid megszólalás erejéig Kontur Pál képviselő úr, utána átadjuk a szót önöknek.
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót. Én is sok szeretettel üdvözlöm önöket. Magyarországon úgy, mint Csehországban is a multik nagy szerepet játszanak a gazdaságban. Viszont a munkavállalókhoz fűződő viszonyuk nem egyértelmű, sokszor visszaélnek a helyzetükkel. Van-e ilyen probléma a Cseh Köztársaságban és ha van, hogy oldják meg?
ELNÖK: Most önöknek adom meg szót.
ZDENEK S˘KROMACH (ČSSD): Kafka úrnak adnám át a szót, aki már utalt egy korábbi beosztására, de nem mondta konkrétan, ő volt a munkaügyi hivatal vezetője, úgyhogy az ezzel kapcsolatos tapasztalatait meg tudná osztani önökkel.
DAVID KAFKA (ODS): Ez a viszony tulajdonképpen három szintű. Az egyik szintet képviselik a munkaügyi ellenőrző szervek, amelyeknek a gyakorlata nem gondolom, hogy más lenne, mint önöknél. Nagyon bevált nálunk ezeknek a multinacionális cégeknek a szakszervezettekkel való egyeztetése, ami sok eredményt hozott, és a leghatékonyabb ostor azok ellen, akik, úgymond rosszalkodnak a munkaerőpiacon úgy, hogy nyilvánosságra kerül a nevük és természetesen a médiában is sok szó esik róluk. Itt különböző témákban voltak problémák, a munkaidőtől kezdve a jutalmazásig, de meg kell mondjam, hogy miután nyilvánosságot kaptak a legkirívóbb esetek, ezek a kihágások már nem akkora mértékűek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lenne helyénvaló különböző szankcióknak az alkalmazása, amikor ezek a cégek például sértik a munka törvénykönyvét vagy más szabályokat, de egyforma megítélés alá kell, hogy essék a munkáltató, akár hazai cég, akár külföldi, akár vegyes, akár multi. Talán még hozzátennék egy-két megjegyzést a munkaerő szabad áramlása kérdéséhez. A mi országunk mindig támogatta a szabad áramlást, látjuk Ausztria és Németország példáját, akik a leginkább elzárkózók közé tartoznak, de azt hiszem, inkább saját kárukra, mint hasznukra. A Cseh Köztársaságban viszonylag alacsony a munkanélküliségi ráta, azt hiszem, most 6 százalék alatt van, úgyhogy inkább megfordult a helyzet és bizony munkaerőhiány mutatkozik néhány területen. Tovább fejlesztjük azokat a programokat, amelyek azzal a céllal működnek, hogy az Európai Unión kívüli országokból szerezzünk munkaerőt, de amit veszélyesnek látok, ezek bizonyos nacionalista megnyilvánulások. A múlt héten jártam Olaszországban és tudjuk azt az esetet, amikor egy román állampolgár megölt valakit és gyakorlatilag miniszterelnöki szinten kellett megvitatni, a román miniszterelnök kiutazott Olaszországba. Azt hiszem, itt fontos megtalálni minél sürgősebben a megoldást, hiszen az egyik oldalon nemzeti alapokon nem akarják azt, hogy a volt szocialista országokból jöjjön munkaerő, ugyanakkor a saját munkaerőpiacukon bizonyos szakmákban nagyon nagy munkaerőhiány van.
Talán befejezésül még két mondat a nyugdíjkérdéshez. Most éppen ott tartunk a nyugdíjreformmal, nálunk fokozatosan növeljük a nyugdíjkorhatárt, évi 2 hónap növekedés van jelenleg a férfiaknál és négy hónap a nőknél. Egyeztettük a számokat, mert 62, illetve 63 lesz a korhatár 2012 vagy 2015 után. Az érvényes számadat: 2015. Tehát 63 év lesz a férfiakra, illetve a gyermektelen asszonyokra vonatkozó korhatár és úgy kellett rendezni a helyzetet, hogy az egyedül álló, gyermekről gondoskodó férfiak esetében is esélyegyenlőségre kerülne sor a férfiak és a nők esetében. Most éppen arról zajlik vita, arról a szándékról, miszerint 65 évre növekedne a nyugdíjkorhatár, mégpedig úgy, hogy a kiegészítő, tehát a magánnyugdíj-pénztári biztosítást lehetővé tenné a nyugdíjba vonulást, ugyanakkor a kormány egy olyan programot indítana be, ami lehetővé tenné az 50 éven felüliek foglalkoztatását, hiszen ez az a réteg, amelyik nehezen helyezkedik el a munkaerőpiacon. Tehát itt természetesen másképp is meg lehetne oldani, nem lenne szükség a nyugdíjkorhatár-emelésre, tehát vagy fokozatosan csökkenne a reálnyugdíj vagy nyugdíjjárulékot kellene emelni és természetesen mind a kettő népszerűtlen intézkedés. Tehát elnök úr, azt hiszem, lejárt az erre szánt időnk, de remélem, hogy az ebédnél tudjuk még folytatni, illetve hogy a közeljövőben találunk rá lehetőséget, hogy esetleg Prágában folytassuk ezt a beszélgetést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem visszaélve az ön által mondott félmondattal, szívesen folytatjuk ezt a beszélgetést Prágában. A teremben nem ül olyan képviselő, akinek egy-egy kedves élménye nem kötődik az önök fővárosához. Tudom, hogy nagyon feszített programban vannak, az ebéd előtt még egy látogatás is lesz a parlamentben és a mai nap nálunk a legfontosabb nap a parlamentben, hétfőn vannak a plenáris ülések, mi ott dolgozni is fogunk. Nagyon köszönöm önnek és a delegációnak is, hogy ezt a találkozást létrehoztuk, kellemes körsétát kívánok és az ebédnél találkozunk. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 40 perc.)
Simon Gábor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia