FMB-8/2008.
(FMB-68/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2008. április 7-én, hétfőn, 09.30 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki bevezető, napirend elfogadása *
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 19. ülésszakán elfogadott, a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú Egyezményének felmondásáról szóló törv.j. nemzetk. szerződésről (T/5302. szám) (Általános vita) *
Fári László szóbeli kiegészítője *
Az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés (J/3332. szám) (Általános vita) *
Kőnig Éva szóbeli kiegészítője *
Találkozó és tanácskozás Tarja Cronberg finn munkaügyi miniszter asszonnyal *
Napirendi javaslat
1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 19. ülésszakán elfogadott, a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú Egyezményének felmondásáról szóló törv.j. nemzetk. szerződésről (T/5302. szám) (Általános vita)
2. Az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés (J/3332. szám) (Általános vita)
3. Az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/4056. szám) (Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa) (Általános vita) (Nem kijelölt bizottságként)
10.00 órától:
4. Találkozó és tanácskozás Tarja Cronberg finn munkaügyi miniszter asszonnyal
5. Egyebek
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Filló Pál (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Bóth János (MSZP) megérkezéséig Nagy Lászlónak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) Rákóczy Attilának (MSZP)
Vécsi István (MSZP) megérkezéséig Filló Pálnak (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) Gúr Nándornak (MSZP)
Czomba Sándor (Fidesz) dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Nagy István (Fidesz) V. Németh Zsoltnak (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz) megérkezéséig Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Ladó Mária főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Fári László osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Tarja Cronberg finn munkaügyi és gazdasági miniszter
Barcza Virág tolmács
Megjelentek a finn küldöttség részéről:
Jari Vilén
Elina Moisio
Venja Lehtikari
Anna Salovaara
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc)
Elnöki bevezető, napirend elfogadása
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, meghívott vendégeinket, előadóinkat. A határozatképesség megállapítására kerítünk sort. Megállapítom, hogy határozatképes a bizottság, a helyettesítéseket illetően beolvasom a névsort. (A jegyzőkönyv elején részletezve.) Ezek után a napirendi pontok elfogadására kerítenék sort. Mindenki megkapta a meghívót. Egy javaslatom lenne, a 2-es és a 3-as napirendi pontot vonjuk egybe. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértenek-e ezzel. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Akkor most az első napirendi pontra térünk rá, ami a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 19. ülésszakán elfogadott, a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú Egyezményének felmondásáról szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről szól. Az általános vitára alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről jelen lévő Ladó Máriát és a kollégáit. Kérem, hogy amennyiben van szóbeli kiegészítésük, ezt tegyék meg.
LADÓ MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Szeretném rögtön átadni a szót Fári László kollégámnak, aki a szóbeli kiegészítést megteszi.
Fári László szóbeli kiegészítője
FÁRI LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Én úgy gondoltam, hogy pár szóban tennék kiegészítést. A törvényjavaslat előtörténete az, hogy Magyarország még az 1930-as évek végén ratifikált egy ILO-egyezményt, ami nyilvánvalóan a nők védelme érdekében a föld alatti munkának a teljes tilalmát mondta ki. Időközben technológiai változások történtek, ami az Európai Unió vonatkozásban fölöslegessé tette ezt a teljes tilalmat. Született egy EU-direktíva is, hogy ilyenfajta megkülönböztetést tilos. Az Európai Bíróság egy ítéletében Ausztriával szemben ki is mondta, hogy fel kell mondani tulajdonképpen az egyezményt. Az egyezmény felmondására egy különleges szabály van, hogy az első hatálybalépésétől tíz évente egyszer lehet egyéves időszakban, ez az időszak május 30-ig van nyitva, ezért a kormány fel kívánja mondani az egyezményt és mivel a nemzetközi szerződés, amelyet törvény hirdetett ki, törvényben kell felmondani, tehát törvény formájában van erre lehetőség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a rövid kiegészítéseket. Ha van kérdés vagy észrevétel, tessék, megadom a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Egy rövid kérdésem van. Ez nálunk ma hány nőt érint?
FÁRI LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Érdeklődtünk ez iránt. Az Országos Bányászati Hivatal szerint bányában nő nem dolgozik, de miután az egyezmény hatálya bármilyen anyagnak a föld alatti kitermelésére vonatkozik, így keszo-munkában például igenis lehet ennek relevanciája és tudomásom szerint dolgoznak nők. Azt meg kell jegyezni, hogy az eredeti egyezmény is azt mondta ki, hogy nő nem mehet le a bányába, tehát szakképzés vagy vezető jellegű tevékenység esetében ezt is meg lehet engedni, de fizikai munkát nem végezhetnek. Egy általános föld alatti munka tilalmáról van szó.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Mostantól szabad?
FÁRI LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Erre vonatkozólag a magyar foglalkozás-egészségügyi szabályok az irányadók.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak nemzetközi egyezmények és vannak olyan dolgok, amelyek talán kicsit vidámabbá teszik a bizottság ülését is, de azt kell, hogy mondjam, hogy vannak kötelezettségeink is e tekintetben. Kérdezem, hogy van-e bárkinek még kérdése. (Nincs jelentkező.) Köszönöm alelnök asszony kérdését, a válaszadást is. Arra szeretnék sort keríteni, hogy az általános vitára alkalmasságot ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság 14 igen mellett támogatta az általános vitára alkalmasságot. Köszönöm szépen. De előadó állításáról is gondoskodnunk kell. Kérdezem, hogy a bizottság részéről ki vállalná el a feladatot. Azt gondolom, hogy képesek vagyunk egy bizottsági előadóval eleget tenni a döntésnek. Jó magam vállalom, ha nincs ellenvetés. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
A második napirendi pontunk az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés általános vitára alkalmassága. Megadom a szót a minisztérium képviselőjének.
Kőnig Éva szóbeli kiegészítője
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A Szociális és Munkaügyi Minisztérium készítette az előterjesztést, amire alapozódik, az az Értelmi Sérültek És Családtagjaik Jogvédő Egyesületének 2005-ben benyújtott népi kezdeményezése, ami arra irányult, hogy az ápolási díjat munkaviszonyként fogadják el és az alapján a minimális munkabérrel legyen egyenértékű az ápolási díj összege. Ilyen formán ezt a parlament nem tudta annak idején elfogadni, de viszont az Országgyűlés, mivel nagyon fontosnak tartotta a témát, országgyűlési határozatban felkérte a kormányt, hogy vizsgálja meg az ápolási díj továbbfejlesztési lehetőségét, illetve az ápoló személyeket segítő szolgáltatások helyzetét és azok fejlesztését. Maga a jelentés röviden bemutatja a jelenlegi helyzetet, hogy milyen szolgáltatások állnak rendelkezésre, illetve hány személy milyen összetételben részesül ápolási díjban, illetve az ápoltak összetételét. Mivel a felkérés arra vonatkozott, hogy vizsgáljuk meg, hogy ápolt jogán hogy járhat az ápolási díj, ezért nemzetközi kontextusban megvizsgáltuk, hogy milyen ápolási rendszerek léteznek. Ezen belül én kiemelném a németországi ápolási biztosítási rendszert, amely járulékfizetésre alapozottan történik, tehát biztosítási elven működik és különböző ápolási kategóriákba sorolva nyújt segítséget a gondozásra szorulóknak. Bár ez nagyon fejlett rendszer és hosszú távú célként megfogalmazható, rövid távon nem adottak a feltételei, hogy Magyarországon ez így bevezetésre kerüljön. Ezért a kormányzat más irányba keresi a megoldást, mivel a hazai források jelenleg nem elegendők ápolási díj továbbfejlesztésére, ezért nemzetközi európai uniós források kerülnének bevonásra és 2009-től indulna a TÁMOP keretében egy kísérleti program, amely az ápolási díjban részesülőknél a házi segítségnyújtó szolgálattal, ha munkaviszonyt kötnének, a minimálbér 50 százalékára lennének jogosultak, tehát ez növelné mind a pénzügyi, mind pedig az erkölcsi megbecsülést és a munkára való felkészítést is, hiszen az ápolt személyek egy része még olyan korosztály, aki vissza tud térni a munkaerőpiacra, ha az ápolttal történik valami. Tehát egy képzésben vennének részt, ami a későbbiekben az elhelyezkedésüket segítené. Tehát ez a jelentésnek a rövid tartalma. (V. Németh Zsolt érkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki kért szót. Alelnök asszony, tessék
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a 2009-től bevezetésre kerülő program keretében valóban 300 órás képzésben kell részt vennie annak a szülőnek vagy hozzátartozónak, aki otthon ápolja a gyermekét. Ezt azért kérdezem, mert az RTL Házon kívül című műsorában foglalkoztak ezzel, és ott bizony az érintett szülők eléggé nehezményezték, hogy ha ez a feltétel valóban kikötésre kerül, hiszen olyan gondozottakról, ápoltakról van szó, akik 24 órás felügyeletet és ellátást igényelnek. Hogyan lehet megoldani azt, hogy az ő ellátásuk, gondozásuk megfelelő legyen, amíg a szülőt továbbképzik. Arról nem beszélve, hogy az a szülő, aki a gyermeke születése óta ott áll a gyermek mellett és a gyerek már 15-20-25 éves és ezt csinálja, amióta megszületett, annak mégis milyen képzésre van szüksége.
ELNÖK: Köszönöm. Nincs további kérdés, visszaadom a szót főosztályvezető asszonynak.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, az érintetteknek egy része csak, aki fogyatékos gyermeket otthon ápol, van a másik része, ez körülbelül a fele, aki idős hozzátartozót ápol. A képzésnek lényegében több funkciója van, a későbbi munkába állást segíti, hiszen, ha megnézzük a korosztály szerinti összetételt, többségében az időseket ápolók vannak otthon zömében. A képzésnek még a belső tartalma nincs kialakulva, biztos, hogy a távoktatás keretében is megoldható lesz, illetve olyan készség- és képességfejlesztéssel, ami az ő adott helyzetének a feldolgozását segítené. Másrészt a házi gondozó szolgálattal lenne ez a munkaviszony, tehát amíg a képzésen végez, addig a házi gondozó szolgálat biztosítaná a gondozott ellátását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az általános vitára alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja az általános vitára alkalmasságot. (Szavazás.) Tíz igen, hat tartózkodással az általános vitára alkalmasságot megállapítottuk. Az előadó személyéről ma még egyeztetünk. Köszönöm szépen.
Most az egyebek napirendre térünk át, amíg a finn delegáció megérkezik.
Nekem egy rövid mondandóm van, mai ismereteim szerint a jövő héten nem tartunk bizottsági ülést, utána pedig az NSZFI-ben lesz kihelyezett ülésünk.
Találkozó és tanácskozás Tarja Cronberg finn munkaügyi miniszter asszonnyal
Következik az utolsó napirendi pontunk: Tarja Cronberg finn munkaügyi miniszter asszonnyal találkozunk.
Nagy tisztelettel köszöntöm Tarja Cronberg munkaügyi miniszter asszonyt és küldöttségét a körünkben. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam a bizottságunk munkáját, létének fontosságát. Bizottságunk mint önálló szakbizottság 12 éve alakult, tehát negyedik ciklusát tölti, többnyire két alelnökkel dolgozott a bizottság, egy kormánypárti és egy ellenzéki alelnökkel. Bizottságunk jelenlegi ellenzéki alelnöke Bernáth Ildikó, kormánypárti alelnöke Filló Pál.
Abban a négy választási ciklusban, amelyről szóltam, általában 14 és 22 fő között mozgott a tagságunk, most 19-en vagyunk. A bizottság munkáját három albizottság segíti, egy ellenőrző, egy európai ügyekkel foglalkozó és egy diszkriminációellenes albizottság. A korábbiakban a megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó albizottság munkáját is újraindítjuk. A bizottság összetételben nyolc fő úgy vesz részt, hogy egyéni képviselőként került megválasztásra, nyolc fő területi listán jutott be és hárman országos listáról jutottak be. Kormányoldalon Rózsa Endre, aki egyéni képviselőként jutott be, hasonlóképpen, mint alelnök úr, Filló Pál, mellette Nagy László, aki területi listáról jutott be, mellette Rákóczy Attila, aki szintén listáról jutott be a parlamentbe. Ők MSZP-s képviselők. A másik oldalon fideszes képviselőként egyéni körzetben egyéni képviselőként jutott be V. Németh Zsolt, területi listáról alelnök asszony, Bernáth Ildikó és Kontur Pál úr pedig országos listáról.
Egy-egy ciklusban közel 200 javaslatról döntünk általában és 100-130 ülést tartunk. Feladatkörünk szerteágazó, alapvetően a munka világát, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ügyeket érintjük, de kiterjed ez a szakképzés ügyére, a munkaügyi ellenőrzés kérdéskörére és sok minden egyéb másra. A sok minden egyéb más alatt csak néhány dolgot szeretnék címszó jelleggel megemlíteni. Magyarországon a hátrányos helyzetben lévők köre sajnos elég nagy, ilyen értelemben etnikai vagy éppen nem etnikai, de más halmozott hátrányban lévők sokaságával kell foglalkoznunk. Mindazt a tevékenységet, amelyet a parlamentben végzünk, azt az Állami Szociális és Foglalkoztatási Szolgálat mint hálózati rendszer végzi el a mindennapok szintjén. Ennek a hálózatnak és a mi szakbizottságunknak és meggyőződésünk szerint a parlamentnek is az az elsődleges feladata, kötelessége és teendője, hogy lehetőség szerint a munkaerőpiacra történő bevonás erősítését szolgálja. A programok sokasága segíti ezt a tevékenységet európai uniós és hazai források felhasználásával. Mindazokat a lehetőségeket, amelyek utolérhetők, azokat megpróbáljuk utolérni.
Mindezek mellett nehéz átalakítási folyamatokba is belekezdtünk az elmúlt esztendőkben, olyanokba is, amelyeket a társadalom szintjén nem sikerült elfogadtatni. Ennek vannak visszajelzései, olyanok, amelyeket a kormánynak érdemes tudomásul vennie. Épp a mai nap, valószínűleg önök is szembetalálkoztak ezzel, Budapest közlekedése viszonylag nehéz keretek között mozog, de ugyanúgy véletlenszerűen a Magyar Államvasutak sztrájkja is társult ehhez.
Összességében tehát azt szeretném jelezni, hogy nem egyszerű körülmények között folytatjuk a munkánkat, de ami a bizottságunk tevékenységét érinti, azt úgy tudnám egy mondattal összegezni, hogy itt szinte kivétel nélkül mindig a szakértői és a feladatokra történő összpontosítások jellemezték a közös munkálkodásunkat.
Tisztelt Miniszter Asszony! Azt szeretném kérni öntől, hogy mutassa be a delegációját, ha lehet, akkor néhány mondatban szóljon a látogatása céljáról és ha adott esetben úgy érzi, a két ország kapcsolatáról, a hasonlóságról, különbségről vagy bármi másról, amit ön fontosnak tart. (Dr. Czira Szabolcs érkezik.)
TARJA CRONBERG munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Alelnökök és a bizottság többi tagjai! A foglalkoztatáspolitika terén nagyon sok hasonlóság van Finnország és Magyarország között. Ez részben abból is fakad, hogy mindketten az Európai Unió tagjai vagyunk. Jelen pillanatban is sok munkahelyet költöztetnek Finnországból Magyarországra, lehet, hogy ez később még fordítva is lesz, de mindenképpen hasonló kihívások vannak a két ország előtt.
Bemutatnám a delegáció tagjait, elsőképpen ......................... Finnország magyarországi nagykövetét, aztán a szaktanácsadómat, Elina .............. a finn munkaügyi és gazdasági minisztériumból, a következő Dénja Lek....................., aki a nemzetközi ügyekkel foglalkozik a minisztériumban és végül Anna Slovarát a követség részéről.
A '90-es években Finnországban erős gazdasági válság volt, ekkor a munkanélküliség 20 százalékra is felkúszott és nagyon nagyok voltak a területi különbségek. Jelenleg viszont nagyon jó a foglalkoztatás helyzete, jelenleg Finnországban munkaerőhiányról lehet beszámolni, a munkanélküliség 6 százalék körül van és a célkitűzésünk az, hogy Finnországba külföldi munkaerőt szerezzünk. Finnországban is, mint egész Európában a népesség öregszik, de Finnországban egész Európában a leggyorsabban. Ezért, mivel nagyon sokan hagyják el a munkaerőpiacot, valahogy pótolnunk kell ezeket a hiányokat. A globalizáció is kihívást jelent Finnországnak. A munkahelyeket nemcsak Magyarországra helyezzük át, mint ahogy azt már említettem, hanem keletre, Kínába és a Távol-Keletre, de ennek ellenére új munkahelyek is születnek Finnországban. Egy strukturális váltásnak lehetünk mostanában a tanúi, ipari országból próbálunk szolgáltatói országgá válni és az új munkahelyek is leginkább a szolgáltató szektoron belül születnek.
A finn foglalkoztatáspolitika különböző problémák elé néz, ezek közül az első a munkaerő megszerzése egyrészt a társadalom öregedése miatt. A következő probléma, ami kihívást jelent számunkra, az az, hogy van több munkahely és vannak munkanélküliek, de a két tényező nem találkozik egymással. Néha ennek az oka a képzésben keresendő, ezért próbálunk új képzési irányokat kialakítani a vállalatokkal, vállalkozásokkal együtt.
A harmadik probléma, amit önök is említettek, a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása. Szombaton Székesfehérváron jártam egy megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kialakított központban. Nálunk is problémát jelent ez és van is egy programunk ennek a megoldására. Ennek keretében 36 millió eurót fordíthatunk erre a programra és próbálunk a megváltozott munkaképességű embereknek is munkahelyet biztosítani.
A negyedik probléma, ami az egész Európai Unióban probléma a rugalmasság biztosítás és erre is próbálunk az EU-val karöltve választ keresni.
Hogy ma miről beszélgethetnénk? Elsősorban ezeket az európai uniós kérdéseket szeretném felvetni. Ezt a rugalmasság biztosítását, a bérmunkát és hasonló közös problémákat.
A másik kérdéskör, amiről szeretnék önökkel ma beszélgetni, az a vállalkozások fejlesztése. Finnországban is próbálunk a kisvállalkozásoknak és egyáltalán a vállalkozásnak olyan légkört létrehozni, amelyben azok jól érzik magukat és virágozni tudnak, de elsősorban a kisvállalkozásokat szeretnénk fejleszteni.
A következő kérdéskör a munkaerőpiac működése. Magyarországon általában helyben köttetnek a munkaerő-piaci szerződések, Finnországban ezek központilag és mi is egyre inkább próbálunk áttérni a helyi szerződésekre. Erről szeretnék tapasztalatot cserélni önökkel, a másik pedig a törvénytelenül alkalmazott munkaerő. Finnországban is próbáljuk visszaszorítani, főleg az építkezéseken törvénytelenül alkalmazott munkaerő használatát. Még annyit, hogy szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy eljöhettem önökhöz és fogadtak engem.
ELNÖK: Számunkra megtiszteltetés, hogy együtt lehetünk. Átadom a szót képviselőtársaimnak.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Érdeklődéssel hallgattam azokról a problémákról szóló tájékoztatását, amelyekkel mi is hasonlóképpen küszködünk. Gondolok itt elsősorban a népességfogyásra, előzetes becslések szerint körülbelül 40 év múlva Magyarország lélekszáma több, mint egymillióval csökken és ez nagyon jelentős problémákat vet fel elsősorban a gyermekvállalás támogatása, a családok támogatása, illetve a nők munkavállalásának az összhangját tekintve. Ami a gyermekvállalás és munkavállalás közötti összhangot segíthetné, az atipikus foglalkoztatási formák, ezek közül is a távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás. (Vécsi István és dr. Bóth János érkezik.) Ez nálunk sajnos nagyon alacsony. Azt kérdezem a miniszter asszonytól, hogy Finnországban ezt hogyan sikerült szélesíteni és egyre több embert ebbe a foglalkoztatási formába bevonni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr, a szó az öné.
FILLÓ PÁL (MSZP): Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Delegáció! Szeretettel köszöntöm én is önöket itt a bizottságunk ülésén. Amiről néhány szót szeretnék ejteni, ez a fekete foglalkoztatás, az illegális foglalkoztatás elleni küzdelem helyzete Magyarországon. Ez az egyik legsúlyosabb munkaügyi probléma, hiszen nagyon sokan dolgoznak feketén és ezek az emberek nem vállalnak semmilyen részt az állami adókból, az egészségbiztosításban, nyugdíjbiztosításban, illetve ezek az emberek, amikor majd elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor ezek után az évek után természetesen majd ellátást sem fognak kapni, amit legtöbbször nem is tudnak, amikor elvállalják azt, hogy illegálisan foglalkoztassák őket. Az utóbbi években megháromszoroztuk a munkaügyi ellenőrök létszámát és az ellenőrzések számát is. Összehangolt ellenőrzésekről beszélünk, amelyben nemcsak a munkaügyi ellenőrök, hanem a rendőrség és a vám és pénzügyőrség is részt vesz ezeken az ellenőrzéseken. Nagyon komoly visszaéléseket sikerült itt felderítenünk.
A másik ügy, amiről elsősorban egy kérdést szeretnék a miniszter asszonynak feltenni, az a minimálbéren való foglalkoztatás gyakorlata. Sajnos ez nálunk Magyarországon szintén súlyos gondot vet fel, elsősorban az állami költségvetés finanszírozásának az oldaláról. Több, mint egymillió munkavállaló van minimálbéren bejelentve és valamennyien tudjuk, hogy a jövedelmük ennél magasabb, csak legálisan minimálbéren vannak bejelentve és a többi jövedelmüket pedig zsebbe kapják adó és egyéb illetékfizetés nélkül. Önöknél is van-e ilyen gyakorlat és tudnának-e valami javaslatot adni, hogy hogy lehetne ezt a gyakorlatot visszaszorítani? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszter Asszony! A szó az öné.
TARJA CRONBERG munkaügyi miniszter: Először is a munka és a család összeegyeztethetőségéről szeretnék beszélni. Ez nálunk is problémát jelent és többek között azért, mert a nők nagy részét határozott munkaidejű szerződéssel foglalkoztatják. Erre megoldásként azt javasoltuk, hogy a szülés utáni juttatásokat meg kellene osztani a férfiak és a nők között. Tehát a szabadságot a férfiak és a nők egyenlőképpen vehetnék ki. Részmunkaidőben elég sok nő dolgozik Finnországban, de mégsem annyian, mint ahányan az EU más országaiban. Ez lehet, hogy azért nem eresztett annyira gyökeret Finnországban, mert a finn nők hozzászoktak ahhoz, hogy nekik is ki kell venniük a részt a munkából, mert a háború ideje óta ez a szokás Finnországban.
A távmunkáról annyit, hogy létezik ez a lehetőség, de nem általános. A munka és a család összeegyeztetését próbáljuk mi is elősegíteni, elsősorban a részmunkaidős munkalehetőségek támogatásával. Azonkívül van egy olyan rendszer, hogy ha valaki el szeretne menni szabadságra például azért, hogy a gyerekeit gondozhassa, akkor a helyére egy munkanélküli munkavállalót veszünk fel. Ezzel segítjük egyrészt a családokat, másrészt a munkanélküliek foglalkoztatottságát is.
A minimálbér. Finnországban nincs ilyen rendszer, mint Magyarországon. A törvényben meg vannak szabva a munka feltételei és ez kötelezi a munkaadót arra, hogy bizonyos szabályokat betartson. Ebből az következik, hogy nem kéne lennie törvénytelenül alkalmazott munkaerőnek, de mégis van, elsősorban az építőiparban, mivel ezt nagyon nehéz ellenőrizni. Az egyetlen válaszunk erre az volt, hogy az ellenőrzést kell valamiképpen javítani. Ezen kívül Finnországban van egy olyan törvény, ami a megrendelő felelősségéről szól. Tehát tulajdonképpen a munkaadó a felelős bármiért, ami ebben a láncban történik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, ezekből a gondolatokból is leszűrhető az, hogy vannak különbségek és vannak azonosságok. Nem akarok összegzést tenni e tekintetben, csak annyit mondanék, hogy látható módon mindenhol elengedhetetlen fontossággal bír az, hogy a lehetőségekhez illesztetten minél több ember dolgozzon és minél kevesebben a fekete foglalkoztatásban vegyék ki a részüket.
Egy dologban biztos, hogy megerősített ez a mai találkozás, méghozzá abban, hogy az illegális foglalkoztatás ellenében minden lehetőséget meg kell ragadnunk. Fel kell lépnünk annak érdekében, hogy minimalizálódjon ez a folyamat, ami Magyarországon az elmúlt 20 évben visszább szorult, de még mindig magas. Ez mindenkinek az érdeke.
Az időnk korlátos, azért mély elemzésekbe nem bocsátkozunk, mindössze egy mondatot szeretnék megfogalmazni: megtisztelő volt számunkra, hogy együtt tölthettük ezt a háromnegyed órát és kívánjuk, hogy a magyarországi látogatása legyen sikeres és tudjuk ezt kölcsönösen kamatoztatni. Engedje meg miniszter asszony, hogy a bizottságunk nevében egy fotóalbumot átadjak önnek az emlékek megőrzése kapcsán.
TARJA CRONBERG munkaügyi miniszter: Én is szeretném megköszönni ezt a lehetőséget a mai beszélgetésre. Én is azt szeretném megfogalmazni, hogy vannak hasonlóságok és különbségek is Magyarország és Finnország között. Az egyik legfontosabb hasonlóság talán ez a törvénytelen munkaerő alkalmazása elleni küzdelem, de remélem, hogy ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat az EU keretein belül is meg tudjuk osztani. Én is hoztam egy kis emléket, amit szeretnék átadni önöknek és remélem, hogy önök is el tudnak valamikor látogatni Finnországba és tudjuk folytatni ezt a beszélgetést. (Taps.)
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 50 perc.)
Gúr Nándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia