FMB-13/2008.
(FMB-73/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2008. május 19-én, hétfőn 09.30 órakor a
Képviselői Irodaház III. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítője *
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi tengerészeti munkaügyi Egyezményről, valamint a Konferencia 96. ülésszakán elfogadott, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 188. számú Egyezményről és 199. számú Ajánlásról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Napirendi javaslat
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. a) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi tengerészeti munkaügyi Egyezményről, valamint a Konferencia 96. ülésszakán elfogadott, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 188. számú Egyezményről és 199. számú Ajánlásról szóló beszámoló (J/5724. szám) (Általános vita)
b) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi tengerészeti munkaügyi Egyezményről, valamint a Konferencia 96. ülésszakán elfogadott, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 188. számú Egyezményről és 199. számú Ajánlásról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
3. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Filló Pál (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Rácz István (Fidesz) dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Nagy László (MSZP) megérkezéséig Kiss Ferencnek (MSZP)
Wittner Mária (Fidesz) megérkezéséig Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Fári László osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 34 perc.)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó reggelt kívánok mindenkinek! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, előadóinkat. A határozatképesség megállapításra kerítünk sort. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. A helyettesítéseket beolvasom a jegyzőkönyv számára. (A jegyzőkönyv elején részletezve.)
Bizottságunkban némi személyi változás is bekövetkezett, nincs ugyan jelen még mindenki a változást érintettek köréből, de jó munkát kívánok nekik így is. A határozatképesség megállapítását követően a napirendi pontok elfogadására kerítünk sort. Három napirendi pont szerepel a meghívóban. Aki egyetért vele, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága.
Megadom a szót Herczog László államtitkár úrnak. Közben megérkeztek hiányzó bizottsági tagjaink, köszöntöm őket is. (Érkezik: dr. Magyar Bálint, Nagy László, Wittner Mária.)
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítője
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat előzménye még az a korábbi parlamenti törvény, amelynek értelmében a közalkalmazotti magasabb vezetőknél, vezetőknél háromféle jogviszony lehet. A menedzserszerződés, a korábbi megbízáson alapuló és az új, a kinevezésen alapuló. Ami szükségessé tette a törvényjavaslat elkészítését, az az, hogy a kinevezett magasabb vezetőnek, illetve a vezető állású közalkalmazottaknak nem volt illetményrendszere, ezt mindenképpen pótolni kellett. A törvényjavaslat ezt megteszi. Emellett a 2006-os alkotmánymódosítás folyományaként a felhatalmazó szabályok rendszerén is változtatni kellett. Feltételezem, ezzel más törvényjavaslatok során is szembesült a bizottság. Ezt a munkát is elvégeztük.
Emellett a törvényjavaslat kiegészült még néhány egyéb szabállyal is, így a nyugdíj és felmentés szabályainál a nyugdíjat kérők számára kedvezőbb szabályozás lett kialakítva, a prémiuméveknél a 13. havi juttatás került be egy rendszerbe, korábban a prémiumévekben részesülők 13. haviban nem részesülhettek, ezt a szakszervezetek kezdeményezték és az egyeztetés eredményeként alakult ki a javasolt rendszer. Bizonyos módosításra került sor a munka törvénykönyvénél ez részben pontosítás, illetve egy új eleme van, az osztott munkaidőnél a nyolcórás pihenőidő lehetővé tétele a korábbi 11 órával szemben. Ezt kifejezetten az OÉT-munkáltatói szervezetek kérték. Kezdetben ez kifejezetten a tehenészet ágazatra került kezdeményezésre, de úgy láttuk, hogy igazából általános igény rendkívül sok területen, például nyáron a vendéglátásban is szükség lehet az új szabályra. Ami az egyeztetéseket illeti, a tervezetet a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa február 19-én, majd április 11-én tárgyalta, az észrevételeiket átvezettük, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács március 18-án, majd április 14-én. Itt tett egyébként javaslatot a szakszervezet a 13. havi juttatás szabályainak a bevezetésére.
Ami pedig az Mt. változásait illeti, ezt az OÉT munkajogi bizottságának küldtük meg, ők ezt február 25-én tárgyalták és egyetértettek vele. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak adok szót.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Néhány konkrét kérdést szeretnék feltenni. A 2. § szerint a pályázat kiírása nélkül is betölthető a munkakör, amennyiben legalább kétszer a korábbi pályázat nem volt eredményes. Értem az okát, de ha most a konkrét gyakorlatot nézem, tudjuk nagyon jól, hogy nagyon sok esetben az utolsó mondatban a pályázat kiírásakor az szerepel, hogy egyébként fenntartja a jogot magának a pályázat kiírója, hogy eredménytelennek tekintse, abban az esetben is, ha egyébként a feltételeknek megfelelőt talál. Hogy gondolják, hogy fog ez működni a gyakorlatban? Nem okoz-e ez problémát, feszültséget, ha valakit én nagyon szeretnék továbbra is vezetőnek, akkor kiírom kétszer, eredménytelennek tartom és onnantól kezdve minden rendben van. Vagy kell pályázni vagy nem kell pályázni. Ez a fajta felpuhítás nem különösebben tesz jót a törvénynek.
A 14. § azt mondja, hogy "a kinevezett magasabb vezető munkaidő-beosztását valamint pihenőidejét maga állapítja meg", az indoklás szerint azért, mert neki nincs, aki megállapítsa. A jogszabály alapján úgy tűnik, hogy ilyen beosztásnak fog minősülni a vezető és annak helyettese is. A helyettesnek van felettese. A helyettes tekintetében világos, hogy mi a kérdés.
A 21. § szerint a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapításánál különbséget lehet majd tenni az újonnan felvett és a már ott foglalkoztatott között. Én dolgoztam a közszférában hét évig, emlékszem erre a szituációra, egy meglehetősen érdekes helyzet, hogy amikor az egyébként 8-10 éve ott dolgozó és alkalmas minősítést kapott köztisztviselőnek annyi a bére, amennyi, ugyanakkor beérkezik egy újdonsült és az ő bérével el lehet térni a tábla szerintitől, mert hiszen az indoklás az, hogy a versenyszférából a jó képességű embereket mielőtt szívjuk be. Az a helyzet a magyar munkaerőpiacon és ezt talán a képviselőtársaimnak sem kell mondani, hogy nagyon sok esetben örül a felsőfokú végzettségű, ha munkát talál. Magyarul nem gondolom ezt a fajta különbséget jónak. Arról is szó van, hogy a pályakezdőket kiemelten díjazzuk. Gondoljuk meg ezt a fajta különbségtételt, mert ez feszültségekhez vezethet.
Az összeférhetetlenségi szabályok. Hasonló a szituáció, mint a köztisztviselői szféránál. Vannak olyan elemei, amiket beemel a közalkalmazotti szférába, ennek vannak logikus lépései, hogy miért kell ezt megtenni, de a törvényi indoklásban látom, hogy a szociális és a gyermekvédelmi területen, főleg a kistelepülések miatt okozhat ez gondot, hogy magasabb vezetői beosztásba kerül valaki és a hozzátartozója pedig alatta dolgozik, ezért ott egy enyhítést tesz. Azt mondja, hogy a 41. § (2) bekezdés nem vonatkozik rá. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy kistelepüléseken nemcsak a szociális és a gyermekjóléti szolgálatnál okoz ez majd problémát, hanem egyébként általánosan is.
Zárójelesen szeretném megjegyezni, hogy mi a helyzet akkor - tudom, hogy ezzel darázsfészekbe nyúlok -, amikor az intézmény vezetője, egy általános iskola vezetője önkormányzati képviselőként ott ül a település képviselőtestületi tagjai között. Hát akkor mi újság az összeférhetetlenséggel? Mert ezek a szabályok ehhez képest nagyon egyszerű és enyhe kis szabályocskák.
A finanszírozásra szeretnék rákérdezni, ahogyan én ezt itt olvastam, itt igen jelentős részben európai uniós forrásokra számít a tárca. Hát szeretném kérdezni, hogy rendelkezésre állnak-e ezek a források, illetve amikor már nem állnak rendelkezésre, akkor mi lesz. Mert hazai források állnak-e majd rendelkezésre a rendszer további finanszírozására? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Nagyon röviden mondanám csak, áttanulmányozva a törvényjavaslatot azt látom, hogy valamennyi olyan problémának az enyhítése sorra került, amelyek az elmúlt időkben sok vitát váltottak ki, ezért nem osztom képviselőtársam aggodalmát, sőt kimondottan örülök annak, hogy a Prémium évek kapcsán a 13. havi juttatásnak a kérdése pozitív módon megoldódott. Persze azzal egyetértek, hogy nemcsak ezek a problémák vannak például a kistelepüléseken, valóban vannak ennél lényegesen súlyosabb problémák is, de úgy gondolom, hogy nemcsak ennek a törvénynek a feladta ez, meg egyébként is meggyőződésem szerint módosítókkal ezt még lehet korrigálni. Tehát nem hinném, hogy problémát jelentene ez, ha olyan módosító lesz benyújtva, amelyet támogatni lehet. Úgyhogy én szeretném tisztelettel javasolni a bizottságnak a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Három jelentkező szándékot láttam még. Bernáth Ildikónak adok szót először.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. A rendkívüli munkaidővel kapcsolatban kérdezem, hogy mi indokolja, hogy 288 óráról 300 órára emelkedik a rendkívüli munkaidőnek a kerete. Ugyanis az az indoklásban szereplő mondat, hogy indokolatlan, hogy ne az általános munkajogi szabályokban meghatározott 300 óra legyen alkalmazandó a közalkalmazotti területen. Én ezt azért nem értem, mert akkor, ha ez az oka ennek, nem értem, hogy miért kell a munka törvénykönyvétől eltérően szabályozni a közalkalmazottak jogállását. Ezt az érvelést nem igazán értem. És nem is tudom elfogadni. A másik pedig, a jutalom-prémium kérdése. Ha jól értettem az új szabályt, azt kívánja érvényesíteni, hogy a kinevezetten vezető részesülhet prémiumban megfelelő feltételek teljesülése esetén. A megbízott vezető pedig jutalomban. Arra kérek választ, hogy ez milyen kört érint. Kezdjük onnan, hogy a minisztériumoktól és az országos hatáskörű szervektől kezdődően kik kerülnek vagy tartoznak ebbe a körbe. Azt is szeretném tudni, hogy a Prémium évek szabályozás, miután bevezetésre került már elég régóta, lehet azt tudni, van-e arra gyakorlati tapasztalat, illetve számszerű adat, hogy hányan vesznek részt ebben a programban.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslatot sok vonatkozásban előremutatónak tartom, azt szeretném megkérdezni, hogy a 31. §-nál jól értem-e, hogy a (2) bekezdést, amely arról szól, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos területeken rendeletben határozza meg például az a) pontban "az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket". Ez azt jelenti-e, hogy az a régóta zajló vita, hogy mondjuk a közoktatásban vagy felsőoktatásban a nem oktatói tevékenységet ellátóknak ne kötelező legyen közalkalmazottnak lenni. Ez a kormány hatáskörébe kerül és rendelkezhet úgy is ennek a törvénynek a felhatalmazása alapján? Magyarul meg tudja-e határozni ezt? Ugyanez az egészségügyben és másutt is így lesz vagy ez nem érinti ezt? Vagy egy ágazatban mindenki, aki ott foglalkoztatott, annak közalkalmazottnak kell lennie és ezt nem bontja meg? Akkor viszont nem nagyon értem itt a bólogatásból, hogy az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkakör mire vonatkozik.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Én is általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, államtitkár úrral már tavaly januárban elkezdtünk egy együttgondolkodást az oktatási munkabizottsággal együtt és azt gondolom, hogy nagyon fontos olyan módosításokra került sor, amiket meg kellett lépnünk. Egyrészt az EU-tagságból adódó változások és az EU-tagságnál a tartózkodási joggal rendelkező vagy bevándorolt, letelepedett személyek esetében, hiszen korábban is volt arra gyakorlat, hogy ilyen személyek alkalmazására sor került. Akkor a munkaügyi kirendeltségeken keresztül különböző segítséggel tudtuk ezt megoldani. Fontosnak tartom azt, hogy a szakmai segítő személy belép, illetve a Kjt. táblázatában a három évnél rövidebb időre is van lehetőség. A vezetőkre vonatkozóan is nagyon sok olyan gondolat és módosítási javaslat van, amivel egyetértek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, tessék!
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Két megjegyzést szeretnék tenni, aztán főosztályvezető úr válaszolna részletesen. Az egyik a finanszírozás. Ez a magyar költségvetés terhére történik, hiszen a közalkalmazottak foglalkoztatására EU-pénz nem vehető igénybe. Egyébként azzal számolunk, hogy a vezetői illetményrendszer bevezetése nem fogja elérni az egymilliárd forintot, a Prémium évek és a 13. havi fizetés pedig mintegy 150 millió, de ezzel a költségvetési tervezés során számolunk. Ezzel a Pénzügyminisztérium is egyetértett.
Alelnök asszony kérdésére, hogy mennyi a részvétel, erre fejből nem tudunk válaszolni, de nem szeretnénk pontatlan adatokat adni, ezért azt kérjük, hogy hadd válaszoljunk írásban.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az első kérdés a pályázatra vonatkozott, hogy két pályázat után már nem kell 90 napon belül harmadszor kiírni a pályázatot. A törvényjavaslat szövegében szerepel egy kulcsfontosságú szó, az eredménytelen. Ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő jelölt, akkor lehet a pályázatot eredménytelennek minősíteni. Itt nyilván egy kényes egyensúlyt kell tartani, egyrészt a közszolgálat nyitottsága, másrészt a működőképessége között. Ez a része a törvényjavaslatnak ezt igyekszik megteremteni. A kinevezett magasabb vezetőknél a munkaidő, pihenőidő és a szabadság kérdése. Egyrészt arra felhívom a figyelmet, hogy a kinevezés szerint. Tehát itt nem egy teljes szabadságról van szó, a másik, hogy vannak olyan általános munkajogi szabályok, amelyek szerintem szektorsemlegesek. Ha valaki elolvassa a munka törvénykönyvének a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályait, hogy ők hogy szervezik meg a munkájukat, ez teljesen független attól, hogy valaki egy közintézmény vagy egy gazdasági társaság élén áll. Ezt a szabályt vettük át, ugyanis egy önkormányzati közintézmény vezetőjénél értelemszerűen nem a polgármester vagy a képviselőtestület tudja megmondani, hogy mikor mehet az illető szabadságra, hanem az ő felelősségi körébe tartozik annak eldöntése, hogy hogyan alakítja a munka- és pihenőidejét és hogy mikor távozik szabadságra.
Az illetményeltérítés kérdése. A nyugat-európai közszolgálatokban is megjelenik a teljesítményelv. A Kjt. Illetményrendszere egy felülről nyitott, alsó, garantált összegeket megállapító rendszer. Ezt a rendszert a jogi karakterét nem érintve, de az eltérés lehetőségét valamilyen produkcióhoz, minősítéshez kötve engedi meg általános szabályként jövőre a törvény. A képviselő úr kérdése is - ha jól értettem - erre vonatkozott, kérdés az, hogy mi van azzal, akit frissen kinevezünk. Ha bárki megnézi a Kjt. illetményadatait, értelemszerűen nem feltétlenül lehet minőségi munkaerőt nyerni a garantált illetménnyel. Ettől, miután valaki frissen nevezünk ki, értelemszerűen minősíteni nem lehet. Viszont a törvény előírja, hogy egy év után meg kell mérni az illetőt és ha nem kap legalább alkalmas minősítést, akkor az illetménye automatikusan a törvény szerinti minimális összegre süllyed. Úgy gondolom, hogy a közszférát ebben a vonatkozásban sem lehet kivenni általában a munkaerőpiacról, hogy mennyiért lehet kvalifikált minőségi munkaerőt megszerezni. Felhívom a figyelmet az Mt. 142/A § egyenlő értékű munkaerő, egyenlő bér elvére, amely a közszolgálatban is irányadó. Tehát ezen szabályok szerint indokolatlan különbséget se rövid, se hosszú távon nem lehet tenni senkik között.
Az összeférhetetlenség kérdése. Itt tudomásunk szerint lesz több olyan módosító indítvány, ami ezt a kérdést lazítaná. Tehát a közoktatás és az egészségügy vonatkozásában is, különös figyelemmel a kistelepülésekre, hogy a hozzátartozói összeférhetetlenség valamelyik családtag foglalkoztatását ne zárja ki.
Rendkívüli munkavégzés 280 óráról 300 órára történő emelése. Megítélésünk szerint ez is egy szektorsemleges szabály, tehát miért lehet egy alapítványi iskolában 20 órával több túlórát elrendelni, mint egy önkormányzati iskolában. Erre mi megítélésünk szerint nem találunk okot. Sok esetben maguk az alkalmazottak érdekeltek a túlórában, hiszen 50, illetve 100 százalékos pótlékkal díjazott.
Jutalom, prémium kérdése. Milyen kört érint? Ez csak a közalkalmazottakat érinti. Tehát a képviselő asszony kérdésében érintett körre alapjáraton nem vonatkozik, hiszen azok a személyek köztisztviselők, akiket érint, valamennyi önálló munkakört betöltő vezető és valamennyi a saját munkaköre mellett magasabb vagy szimpla vezetői megbízással dolgozó vezető. Ez egy közjogi karakterű szabály, bizonyos indokolatlan kifizetés, pazarlás elkerülése érdekében különösen annál a személynél, aki maga jogosult dönteni arról, hogy milyen fizetések, milyen illetmények vannak. Megítélésünk szerint ez egy indokolt szabály.
Végezetül a kormány felhatalmazása a bizonyos ágazatokban meghatározható munkakörökre. Itt nem arról van szó, hogy a kormány döntene arról, hogy az egészségügy vagy a közoktatás a köz- vagy a magánszféra részét képezi, pusztán arról van szó, hogy a közoktatásban milyen munkakörök vannak a Kjt. hatálya alatt. Ez egy munkaköri lista, nem a kormány dönti el, hogy x iskola önkormányzati fenntartású lesz vagy önkormányzatiként átkerül a magán munkajog szabályai alá.
ELNÖK: Még Bernáth Ildikó kért szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a választ. Én arra gondoltam, hogy a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek vannak különböző intézményei. Lehet, hogy a kérdésem pontatlan volt. Számos olyan kutatóintézet vagy egyéb feladattal megbízott intézmény működik a minisztériumok irányítása, fennhatósága alatt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magyar Bálint!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Azt hiszem, félreértették a kérdést. Nem arról szól, hogy átsorolnak egy-egy iskolát, hanem arról, hogy a felsőoktatási oktatásban a villanyszerelőnek a jövőben kötelező-e közalkalmazottnak lenni vagy dönthet úgy a kormány, hogy a villanyszerelő, a bérszámfejtő, a gondnok, a kertész, a stb. kikerül a közalkalmazotti státuszból, mert az mondjuk magánvéleményem, hogy teljesen értelmetlen dolog, hogy közalkalmazotti státuszban foglalkoztassák a villanyszerelőt egy felsőoktatási intézményben. Ugyanez a közoktatásnál és az egészségügynél. És továbbmegy a kérdés, a művészeti területekre, illetve a kutató területekre. Hogy vajon a közalkalmazotti státusz attól, hogy valaki pontosan bejár a munkahelyére és ott elmélkedik, az elegendő-e ahhoz, hogy 30 éven át kutató legyen, ha egyébként semmi nem jön ki belőle. És így tovább. Tehát a kérdés az, hogy a kormány ezeken az ágazatokon belül egyes munkakörökre, amelyek minden intézményre állnak, azt mondhatja, hogy ez nem tartozik annak a körébe. Mondjuk a villanyszerelő ezentúl nem tartozik a kötelezően közalkalmazottként ellátandó feladatok körébe a felsőoktatásban. A kérdés erre vonatkozott, nem arra, hogy x egyetemen vagy z egyetemen dolgozók összességében közalkalmazottak-e vagy nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): A 2. §-nál egy fontos szó van, az eredménytelenül végződik. A pályázatban kötelező tartalmi elemként fog szerepelni az is, hogy egyébként a vezetőnek milyen vezetési programja van az adott intézményre. Ez benne szerepel majd. Ha nem fogadják el ezt a vezetői programot, akkor érvénytelen a pályázat?
A másik pedig, ha tudnának esetleg számadatot mondani, mert a köztisztviselői szférában a minősítési rendszer már működik évek óta. Hány alkalmatlan vagy nem alkalmas minősítésű köztisztviselő van vagy volt az elmúlt néhány évben és mit várunk el ettől a rendszertől, amikor a közalkalmazott munkavégzését még sokkal nehezebb minősíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bernáth Ildikónak válaszolva, ez valamennyi, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóra kiterjed, tehát bizonyos kormányzati szervek portfóliójába tartozó a Kjt. szabályai szerint működő költségvetési szervekre ezek a jutalommal és prémiummal kapcsolatos feltételek, korlátozások egyaránt érvényesülnek. Itt teljesen mindegy, hogy ki a fenntartó. Ez egy generális szabály tehát.
Magyar Bálint képviselő úr kérdésére a válaszom, hogy ez önmagában egy alkotmányossági kérdés, rendeleti szinten azt, hogy ki milyen munkajogi törvény hatálya alá tartozik, nem lehet eldönteni.
Vannak bizonyos tévhitek Magyarországon, többek között sokan azt hiszik, hogy a közszolgálatban dolgozók úgynevezett agyonvédett emberek, akik nem dolgoznak, de a jog megvédi őket attól, hogy az utcára kerüljenek. Erre nyilván egy bizottsági napot kéne szánni, hogy összehasonlítsuk, hogy mennyit keres egy villanyszerelő az Mt. és a Kjt. hatálya alatt és milyen plusz jogosítványai vannak. Szerintünk akkor lenne értelme egy többes jogviszonyban foglalkoztatásnak, hogy ha mondjuk az alaptevékenységben a közszolgálatban dolgozók olyan kiérdemelt privilégiumokkal rendelkeznének, amelyek a magánmunkajog, a versenyszféra szabályai nem igazán biztosítanak, de egy kezemen meg tudnám számolni, hogy egy közalkalmazotti pozícióban lévő villanyszerelőt mennyivel véd jobban a jogalkotó mondjuk egy külföldi tulajdonban lévő cég cipőgyári munkásánál. Tehát úgy gondolom, hogy ezek tartalmi kérdések, önmagában az, hogy ki milyen jogviszonyban áll, egyrészt nem is ennek a törvényjavaslatnak a kérdése.
Vezetői program. Ha valakinek rossz a vezetői programja, azt hiszem, hogy - jóindulattal mondom -, ha ilyen helyzetben lenne, a képviselő úr sem választaná azt a személyt, aki gyakorlatilag elképzelés nélkül óhajt egy vezetői székbe beülni. Arról nem rendelkezünk adattal, hogy hányan kaptak alkalmatlan, meg kevéssé alkalmas minősítést. Erről nincs is összesített információs rendszer, itt a falusi polgármesteri hivataloktól az Alkotmánybíróság hivataláig meg kéne nézni, hogy ki milyen minősítést kapott.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Köszönöm szépen. Csak azért kérek segítséget, én nem vagyok jogász, nem tudom értelmezni "az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkakör"-t. A munkakör mire vonatkozik?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nyilván a törvényben, mivel gyakorlatilag a Kjt. a magyar foglalkoztatás összes munkakörét leképezi a terület tarkasága miatt, nem lehet a törvény végén egy mellékletben a-tól z-ig meghatározni, hogy a közszférába mely munkakörök tartoznak. Tehát ha van egy iskola, az iskolában az összes létező munkakört ennek a kormányrendeletnek fel kell sorolnia. Erre vonatkozik a törvény felhatalmazása és nem arra, hogy bizonyos munkaköröket bent tart a közszférában, bizonyosakat, amelyeket pedig nem említ meg, szükségszerűen a magánszféra szabályai alá sorolja, az okán szabályozza. Ezt a törvény 1. §-a előírja, hogy milyen munkáltatók tartoznak a Kjt. hatálya alá. A kormánynak arra van jogosultsága, hogy az ott létező összes munkakört az adott ágazati végrehajtási rendeletben felsorolja.
ELNÖK: És az én ismereteim szerint ezt nem is feltételes módban, hanem kötelező jelleggel kell megtennie. (Dr. Horváth István: igen.) Köszönöm szépen.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Erre azért van szükség, mert a munkaköröket sorolják be a fizetési osztályokba és így lehet a Kjt.-t alkalmazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, szavazhatunk. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás nem volt. Előadónak Rózsa Endrét javaslom, kisebbségi előadónak pedig Bernáth Ildikót. Elfogadja a bizottság? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
Áttérünk a második napirendi pontunk tárgyalására. Ennek a napirendnek a tárgyalásánál Fári László osztályvezető urat köszönhetjük a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről és kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítése.
FÁRI LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nincs.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, észrevételük.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Egyetlen egy kérdésem van, hogy ennek az ajánlásnak az elfogadása, illetve az abban megfogalmazottak milyen kört érintenek. És van még olyan hajó, ami magyar zászló alatt fut?
FÁRI LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy egyrészt ezeknek a bemutatása egy nagyon régről eredő kötelezettség, nyilván önök már jól ismerik. Konkrétan a 2006. évi tengerészeti egyezmény szerint nemcsak egyszerűen bemutatjuk, hanem a kormány ígéretet is tesz, hogy jövő év december 31-ig megerősíti. Ennek az a magyarázata, hogy mindannyian tudjuk, hogy a tengeri hajózás egy nagyon kiemelt, gazdaságilag fontos ágazat, hajóépítéstől kezdve a szállításig és magának a szállított termékeknek a volumene a világkereskedelem 90 százalékát érinti. Ebben az ágazatban rengeteg az úgynevezett norma alatti hajó, ahol migráns munkavállalók embertelen körülmények között nagyon olcsón dolgoznak és az egyezmény gyakorlatilag 37 ILO-egyezményt foglal össze és amennyiben életbe lép, akkor nemcsak a hajó szerinti országok, hanem a hajótulajdonos, a kikötő szerinti országokban is egy magasabb rendű normát írnak elő. Tehát a tengerhajózásban a verseny szintjét egyrészt a tengerészetnek az élet- és munkafeltételek, másrészt meg gazdasági verseny szintjét tisztességesebb feltételekhez igazítja. Most 30 államnak kell ratifikálni ezt az egyezményt, hogy életbe lépjen, vagy hatályba lépjen, de az EU ennek a megszületésében nagyon aktívan részt vett, nyilván az Európai Uniónak, ahol magasabbak a munkabérek, érdeke az, hogy egy minőségi tengeri hajózási rendszer jöjjön létre és az EU előírt egy ratifikálási kötelezettséget. 27 tagállam van, nyilvánvaló, hogy ha az EU egyöntetűen ratifikálja, akkor életbe fog lépni az egyezmény és megveti egy új rezsimnek az alapját. Hogy ez mennyire releváns Magyarországon, erre a nálam a hajózáshoz sokkal jobban értő GKM-es kollégák azt szokták mondani, hogy Magyarországnak nincsen tengere, de tengere vagy kikötője lehet az EU-ban. Tehát bármikor bárki dönthet úgy, hogy hajózási társaságokat létesít és ha olcsóbban, mondjuk alacsony munkafeltételek biztosításával dolgoztat, akkor komoly versenytársa lehet bárkinek. Tehát sajnos nem lehet ezt arra való hivatkozással kikerülni, hogy nincsen tengerpartunk jelenleg. (Derültség, moraj, közbeszólások.) Magam is jártam ott, egyébként magyar zászló alatt nem hajózik magyar hajó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Látom, a téma kellő érdeklődést keltett a bizottság tagjai körében. Általános vitára való alkalmasság a döntésünk lényege. Kérdezem, hogy ki támogatja? (Szavazás.) Tizenkilenc igen, egyhangú. Javaslatot teszek a bizottsági előadó személyére, május 26-án kerül a parlament elé az ügy, és Filló Pál alelnököt javasolnám, hogy ha egyetértés van. Köszönöm szépen.
Még egy döntésünk van e napirend kapcsán. Az nem más, mint a bizottság önálló indítványának a benyújtása. Ezt elektronikus úton megkapták a képviselőtársaink. Kérdezem, hogy ki ért ezzel egyet. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Nekünk még a bizottság tagjainak van dolgunk. Egyebek között néhány apró kérdés rendezésére kell sort kerítenünk. Ha emlékképeim nem csalnak meg, arról kell tájékoztatást adnom, hogy a jövő héten két bizottsági ülést kell tartanunk, egy a szokásos hétfői nap és úgy néz ki, hogy szerdán kell majd még találkoznunk.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Azt szeretném felvetni, hogy az ilyen időpontban tartott bizottsági ülés kettévágja a frakcióértekezleteket, és nem lehetne-e - ha már hétfő, azt jó lenne ugyan kerülni, de ha már hétfő, akkor - legalább az egy óra előtti időben fél 12-kor vagy 12-kor előtte tartani. Vagy még korábban?
ELNÖK: Értem a felvetést. Nem is mondom, hogy ilogikátlan a történet, abban szeretnék támogató egyetértést és megértést kérni, hogy emlékeim szerint még három hét van a mostani ülésszakból és ezen három hét vonatkozásában ne törjük meg a trendet és azt követően pedig ősztől új egyeztetéseken alapulva, amely mindenki számára elfogadható, alakítsunk ki olyan menetrendet, ami kezelhető is. Köszönöm szépen. Alelnök asszony, tessék!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Arra kérem a bizottság tagjait, miután személyi változások történtek a bizottságban és albizottságok működnek a bizottságon belül, például a diszkriminációellenes albizottság is, aminek tagja volt Vojnik képviselő asszony, aki most államtitkárként folytatja a munkáját, úgyhogy azt kérem, hogy az őszi ülésszakig szíveskedjenek eldönteni, hogy az ő helyére ki jöjjön a bizottságba a munkát tovább folytatni. A tavaszi ülésszakra, a munkatervünknek megfelelően elvégeztük a feladatunkat, tehát minden bizonnyal már az albizottságnak június 9-ig nem lesz ülése, de nyilván ősszel folytatjuk tovább.
A másik pedig, felmerült a javaslat, hogy jó lenne, ha rehabilitációs albizottság is alakulna. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy ki az, aki úgy gondolja, hogy az ideje megengedi, hogy ebben, ha önálló albizottságot hozunk létre, részt vegyen. De nyilván ez is őszre marad már. Ha nem találunk ehhez elegendő képviselőt, akkor viszont azt javaslom, hogy azon gondolkodjunk, hogy esetleg a diszkriminációellenes albizottság feladatát kibővítsük-e még rehabilitációs feladatokkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindkét felvetés fontos és kezelendő. Javaslom, hogy gondolkodjunk ezen a témán és szeptembertől működtessük ezt a dolgot. Ebben is kérem akkor a személyes javaslatok megtételét. Tudom, hogy vannak mozgások, mert Vécsi képviselőtársam ebben a történetben már elég sok tárgyalást le is folytatott. De érjünk a történet végére. Köszönöm szépen. Én úgy tudom, más közlendő nincs, a bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 25 perc)
Gúr Nándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia