FMB-17/2008.
(FMB-77/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2008. szeptember 29-én, hétfőn 09.30 órakor
a Képviselői Irodaház 128. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Szikszainé Bérces Anna szóbeli kiegészítője *
Képviselői hozzászólások, kérdések *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5971. szám) (Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) képviselő önálló indítványa) *
Dr. Hoffmann Rózsa szóbeli kiegészítője *
Az Oktatási Minisztérium képviselőjének reagálása *
Dr. Herczog László szakállamtitkár reagálása *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Napirendi javaslat
1. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám) (Általános vita)
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5971. szám) (Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) képviselő önálló indítványa)
3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Filló Pál (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bóth János (MSZP) megérkezéséig Nagy Lászlónak (MSZP)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Molnár Oszkár (Fidesz) megérkezéséig Czomba Sándornak (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz) megérkezéséig dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) előterjesztő
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Madarász Hedvig szakreferens (Oktatási Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc.)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és meghívottainkat is. A meghívóban három négy pontot jelöltünk meg. Mielőtt ezekre kitérnénk, a határozatképesség megállapítására kerítünk sort. A helyettesítéseket beolvasom a jegyzőkönyv számára. (A jegyzőkönyv elején részletezve.) A határozatképességünk nem kérdéses.
Kérdezem a bizottságot, hogy a megküldött napirendi pontokkal egyetért-e. (Szavazás.) Igen, egyhangúlag elfogadta a bizottság. Köszönöm szépen.
Egyes adó- és járulék törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám) (Általános vita)
Következik az egyes adó- és járulék törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium megjelent képviselőit. Megadom a szót Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé Bérces Anna szóbeli kiegészítője
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Ismét egy fordulóponthoz érkeztünk az adótörvények kapcsán. Minden évben az adótörvények fontosak, hiszen a következő évi költségvetési törvényjavaslat szempontjából meghatározó, hogy az adó- és járulékszabályok hogy alakulnak. Az önök előtt lévő törvényjavaslat 29 törvény módosítására tesz javaslatot. Én alapvetően néhány olyan dolgot szeretnék kiemelni ebből a csomagból, ami a bizottság feladat- és hatáskörét érinti.
Ez a törvényjavaslat alapvetően négy olyan célt határoz meg, ami igazából minden évben az adórendszernél cél szokott lenni, most ezek különösen kiemeltek. Az egyik célkitűzés a versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése. Ennek érdekében - csak példaként jelzem, hogy - annak ellenére, hogy természetesen a Magyar Köztársaság kormányának a konvergenciaprogram végrehajtása rendkívül fontos célkitűzése, ami a további évben további államháztartási hiányszint-csökkentést ír elő, a közteher csökkentésére is javaslatot tartalmaz a törvénycsomag. Azt is szeretném kiemelni, hogy igazából nagyon rendhagyó és példamutató módon ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése során volt mód az érdekképviseletekkel történő konzultációra és például a járulékterhek csökkentésénél messzemenően az érdekképviseletekkel kialakított verzió került be a törvényjavaslatba. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy 2009-ben április 1-jétől a munkaadók járulékterhei 4 százalékponttal emelkednek, bizonyos feltételekkel. Tehát ez a feltétel azt jelenti, hogy ez a csökkentés a mindenkori minimálbér kétszereséig érvényesül - ez a 4 százalékos csökkentés -, az azt meghaladó része pedig változatlan. Ez a járulékteher-csökkenés két konkrét járuléktehernél jelenik meg. Az egyik a munkáltatónak az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége, ami 2,5 százalékponttal csökken, a másik pedig a munkaadói járulékfizetési kötelezettség, ahol másfél százalékos csökkentés van ugyancsak április 1-jei időponttal, ugyanezzel a feltétellel, tehát a minimálbér kétszereséig, az ezt meghaladó jövedelmeknél változatlan a járulékteher, tehát ez azt jelenti, hogy összességében a társadalombiztosítási járulék az e fölötti résznél változatlanul 29 százalék, a munkaadói járuléknál pedig nem 1,5 százalék, hanem 3 százalékos terhet jelent.
A másik nagy cél az adórendszer egyszerűsítése. Ennek érdekében is nagyon sok adminisztrációs egyszerűsítésre tartalmaz javaslatot a törvényjavaslat. Ilyen egyszerűsítésként kiemelném például az adókedvezmények érvényesítését, tehát a 100 ezer forint értékhatárig történő érvényesítését, ahol hét jogcímen van ilyen lehetőség. A jelenlegi szabályok szerint eléggé nehéz ezeknek az alkalmazása, tehát elég sok problémát jelent, ennek az egységesítésére tartalmaz javaslatot a törvényjavaslat, másrészt ennek kapcsán egy másik változásra is felhívnám a figyelmet, ahol ugyancsak meghatározott jövedelmi viszonyokig a háztartások számára bizonyos, tehát lakásfelújítási, karbantartási, fűtéskorszerűsítési munkálatoknál mód lesz az áfa érvényesítésére, tehát ez is egy új történet.
A másik kérdés az egyszerűsítés kapcsán például az adózás rendjéről szóló törvény keretében, az ADAM néven ismert adóhatósági megállapítást egy egyszerűsített bevallási konstrukció váltja fel, aminél szeretném felhívni a figyelmet, hogy a javaslat szerint már a 2008-as évre is lehetősége lesz az adózónak is ezt a módot választani, ha ezzel szeretne élni.
A másik fontos kérdése ennek a törvényjavaslatnak a feketegazdaság visszaszorítása. Ebben a kérdésben sem nulla pontról indulunk, hiszen már 2006-2007-től kezdve igazából erőteljes lépések történtek ezen a téren. Ennek eredményeképpen a fehérítésnek éppen a napokban, a múlt héten elkészült bizottsági jelentés alapján igen komoly államháztartási bevétel növelő hatásai voltak és a járulékbevételek területén is és az szja-bevételeknél is megjelenik ennek a hatása. Ennek keretében további lépésekre tesz javaslatot a törvényjavaslat, akár a készpénzforgalom szűkítése érdekében, akár a bevallási-bejelentési kötelezettségek szigorítása érdekében ezeknek a szankcionálásával. Ilyen kérdés például pontosan az önök feladat- és hatáskörét érintő kérdésben is, hogy amennyiben a munkaügyi ellenőrzés során feketefoglalkoztatást találnak, akkor ennek kapcsán már nemcsak az eddig szokásos hatóságok felé van jelzés, hanem a javaslat szerint az OMMF felé is történik ilyen jelzés, pontosan annak érdekében, hogy ez a történet is zárjon és igazából a lépések szigorodjanak.
A másik ilyen dolog, amire szeretném felhívni a figyelmet ugyancsak az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás keretében, hogy igazából a megszűnés esetében ennek a jelzése, illetve a jogutód bejelentési kötelezettsége egyértelmű legyen. Ennek kapcsán is tartalmaz változtatásokat a javaslat.
A következő lépése és kiemelt célja ennek a törvényjavaslatnak az ellenőrzési és a szankcionálási rendszer fejlesztése, hiszen ez is hozzátartozik az adóbeszedési hatékonyság növeléséhez. Bár ez a törvényjavaslat még csak említést tesz ezekről a kérdésekről, de hamarosan a foglalkoztatás érdekében a különböző, az Út a munkához címen ismert program kerül majd önök elé, aminek pontosan az a célja, hogy a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel is segítse a foglalkoztatás bővítését. Természetesen az előbbiekben jelzett mozgástérben, amikor a konvergenciaprogram végrehajtása is zajlik, akkor természetesen ahhoz, hogy egy ilyen csomag önök elé kerülhessen, nemcsak a bevételcsökkentő része jelenik meg, hanem a bevételnövelő lépések is természetesen előkerülnek. Én csak egy-két dolgot szeretnék kiemelni. Természetesen fontos kérdés a járulékcsökkentés kérdése, ez a következő évben a bérterhek esetében 70 milliárd forintos bevételcsökkenést jelent. Ugyanakkor például a cégautóadó kapcsán az egyik oldal a személyi jövedelemadózásban megszüntetésen van, sőt az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben is. Ez egyrészt egy bevételcsökkenést jelent, ugyanakkor egy másik irányba megy a cégautóadózás, de ez az eddigiekhez képest mindenképpen egy jelentős változás. Nem lehet titkolni önök előtt azt, hogy a jövedéki adózásban is bizonyos változásra tartalmaz javaslatot a törvényjavaslat. Ez egy részben a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, hiszen a cigaretta esetében egy ilyen kötelezettséget vállalt Magyarország 2009. január 1-jei hatállyal, tehát ezt is végre kell hajtani természetesen. A foglalkoztatás kapcsán szeretném egy másik dologra felhívni az önök figyelmét. Az egyik régi történet az, hogy amennyiben lehet, egyszerűsítsük a közteheralapok, tehát a kötelezettségek teljesítését. Most ez a törvényjavaslat közteheralapok egységesítésével kapcsolatban is tartalmaz javaslatot. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy a munkaadói járuléknál, illetve a szakképzési hozzájárulásnál a tb-járulékkal való azonos alap meghatározásra tartalmaz javaslatot a törvényjavaslat. Ez - szeretném nagyon hangsúlyozni - egy nullszaldós történet a költségvetés szempontjából, abszolút egyszerűsítésről van szó. Ez is egy régi történet, amire most sor fog kerülni.
Az önök feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben még szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a társasági adónál kétségtelenül önmagában a kulcsnak a 16 százalékról 18 százalékra növelése megjelenik a törvényjavaslatban. Ugyanakkor az önöket érintő, tehát a foglalkoztatási célú adóalap-csökkentő kedvezmények változatlanul szerepelnek a törvényjavaslatban. Tehát megmaradnak a foglalkoztatást célzó, segítő támogatások, akár a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról vagy a szakmunkásképzés. Ezek változatlanul megmaradnak, tehát ez is mindenképpen egy fontos történet.
A köztehercsökkentés keretében szeretném azt is elmondani, hogy 2008. január 1-jétől változott a nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége, náluk egy egészségügyi szolgáltatói járulékfizetési kötelezettség került bevezetésre méghozzá oly módon, a főállásokhoz hasonlóan, hogy ha valakinek többes vállalkozói tevékenysége van, tehát mondjuk adott esetben egy egyéni vállalkozó és emellett társas vállalkozásnak a személyesen közreműködő tagja, a ma hatályos szabályok szerint neki a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot mindkét esetben meg kell fizetnie, tehát mindkét tevékenységnél van ez a teher. A javaslat szerint a következő évtől ez a teher csökken, úgy értve, hogy ilyen esetben is, ha valakinek ilyen többes vállalkozási tevékenysége van, csak az egyik után kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot és ez a változás a jövő év január 1-jétől lép hatályba. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kormány álláspontjának a kifejtését. Megadom a szót a bizottság tagjainak, a kérdések és észrevételek egy körben hangozzanak el. Alelnök asszony kért szót először.
Képviselői hozzászólások, kérdések
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. A benyújtott törvényjavaslat alapján és abból, amit itt most szóbeli kiegészítésként hallottunk, számomra nem derült ki az, hogy ez az adók és járulékok módosításáról szóló törvényjavaslat mennyiben fogja a gazdaság versenyképességét növelni és mennyiben fogja elősegíteni a foglalkoztatás bővítését. Milyen gazdasági növekedés várható ettől a törvényjavaslattól, amennyiben elfogadja a parlament. Mert ez az egyik legsúlyosabb probléma ma, hogy a vállalkozások nem igazán tudnak, sőt egyáltalán nem tudják a munkahelyeket bővíteni. Számos fórumon, alkalommal, konferencián, különböző tanácskozásokon a hazánkban működő vállalkozásokat képviselő szervezetek, legyenek azok kisvállalkozások vagy multinacionális cégek, mindenegyes alkalommal elmondták azt, hogy az egyik legsúlyosabb teher az, ami az élőmunkát terheli. Ez a módosítás, ami most a minimálbér kétszereséig terjed ki, illetve arra vonatkozik a járulékcsökkentés, megítélésem szerint nem fogja elősegíteni a foglalkoztatás bővítését már csak azért sem, mert gyakorlatilag ez arra fogja ösztönözni a vállalkozásokat, hogy ennél a bérnél maradjanak. Mert ha ennél magasabb a bejelentett bér, akkor magasabb lesz a járulék- és az adóteher egyaránt.
A hazai kisvállalkozásokat ez a módosítás kevéssé fogja olyan helyzetbe hozni, hogy ebből a vélt megtakarításból olyan beruházásokat vagy fejlesztéseket tudjanak eszközölni, ami lehetővé teszi, hogy a munkahelyek számát, illetve a foglalkoztatottak számát növelni tudják.
Ha ebből a szempontból nézzük a törvényjavaslatot, akkor véleményem szerint nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy érdemben növekedjen a foglalkoztatottak száma és csökkenjen a munkanélküliek száma.
Néhány kérdést szeretnék feltenni. Az egyik az, hogy most tulajdonképpen ez alapján végül is akkor mi lesz az a mérték, amit már több alkalommal hallottunk meghirdetni, milyen összegű, nagyságú lesz az adó- és járulékteher csökkentése. Nem akarom felsorolni, hogy 2008 januárjától egészen a nyár közepéig, az ősz elejéig hányféle variációját hallottuk az adócsomagnak, a megtakarításnak. 200 milliárdtól egészen 400 milliárdig terjedt ez a skála. Ahányszor nyilatkozott valaki ebben a kérdésben, annyiszor újabb és újabb adatokat ismertünk meg.
A rehabilitációs hozzájárulásról nem igazán derült ki, hogy mi az oka annak, hogy ilyen jelentősen megemelik. Nem látom, hogy az eddig befizetettekből sikerült volna olyan sok munkahelyet teremteni. Mit várnak ettől, hogy ezzel a körülbelül háromszorosára emelt hozzájárulással mi fog történni? Mennyiben teljesíti ez a kitűzött célokat?
A záró kérdésem pedig továbbra is az, hogy ettől a törvénytől milyen foglalkoztatásbővítést remélnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés? (Nincs jelentkező.) Megadom a szót a válaszra.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A konkrét hatásokat illetően fel szeretném hívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy a Pénzügyminisztérium benyújtott egy tájékoztatót az Országgyűlés számára és ennek a 7. oldalán van egy részletes áttekintés a konkrét hatásokról. Ennek eredményeként az összefoglaló számokat mondanám: a nettó adóteher-csökkenés 167 milliárd forint 2009-ben. Ennek a megoszlása pedig a lakosságnál 45 milliárd forint, a vállalkozásoknál pedig 122 milliárd forint a tehercsökkenés 2009-ben. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez 2009-es évi, hiszen a jelzett tehercsökkenések alapvetően a vállalkozásokat érintően, jellemzően április 1-jétől lépnek hatályba. Tehát ez nem egy teljes éves hatás, hanem majd 2010-ben jelenik meg ennek az éves hatása. A másik dolog, amire felhívnám a figyelmet, a kormány meghirdetett programja szerint nem akar megállni a köztehercsökkentésnek ebben a szintjében, ami a törvényjavaslatban megjelenik, hanem további lépéseket szeretne tenni, ami egészen konkrétan egy 10 százalékos tehercsökkenés, tehát itt most az első lépése jelenik meg ennek, tehát a 4 százalékos tehercsökkenés a munkaadókat illetően.
Még azt hiszem, hogy picit előtte vagyunk annak, hogy a gazdasági növekedést konkrétumában megmondanám, hiszen az ezzel kapcsolatos elképzeléseket egészen konkrétan a hamarosan az Országgyűléshez benyújtásra kerülő 2009. évi költségvetési törvényjavaslat fogja tartalmazni. Az én információm szerint 3 százalékos növekedéssel számolunk a következő évben, de ezt a tervet nyilván a költségvetési kötet fogja tartalmazni, amit hamarosan benyújt a kormány az Országgyűléshez.
A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos kérdésnél alelnök asszony információja helytálló, 3-szorosára emelkedik a fizetési kötelezettség. Ennek a mértéke, éves forint/fő összegben 177.600 forint a jelenlegi szabályok szerint. 2009-ben pedig ez 532.800 forint/fő/évre emelkedik. Ez a hozzájárulás akkor van, ha az adott cég nem teljesíti a foglalkoztatási kötelezettségét, tehát ezzel pontosan arra szeretnénk ösztönözni, hogy a foglalkoztatást válasszák a foglalkoztatók, nem pedig a terhet, a fizetést, hiszen mindenkinek a lenne a célja, ha a megváltozott munkaképességű emberek számára munkahely legyen biztosítva.
Ma sem két fillért szán erre Munkaerő-piaci Alap, tehát komoly források vannak ma is a megváltozott munkaképességűek támogatására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egymondatos összefoglalást tennék a dologhoz. Nyilván a versenyképesség növekedését nem fogja teljes körűen megoldani a jelenlegi csökkentés. De azért ha különféle számokat alapul veszünk, hogy Magyarországon ma minimálbéren hány ember foglalkoztatott, ebbe belekalkulálva a különböző feltételezéseket is, hogy ez mennyire tiszta viszonyok között történik, vagyis szűkebb foglalkoztatás mellett, akkor akár egymilliós eltérő számadatok is sorra kerültek.
A másik pedig, hogy ha lefordítom mindazt, ami az adócsökkentés mértékének a nettósítását jelenti, abból kifolyólag, hogy a következő esztendő áprilisától-májusától hatályosult gyakorlatilag, akkor ez azt jelenti, hogy durván éves viszonylatban 230 milliárd forintos nagyságrendet jelent ez nettó értékben. Ennyi kiegészítést tennék hozzá az elhangzottakhoz és egy kérdésem van a bizottság tagjai felé, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvénytervezetet. (Szavazás.) Tíz kezet látok. Ki az, aki nem látja alkalmasnak? (Szavazás.) Kilenc. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a kormány és a Pénzügyminisztérium részéről a segítséget. Előadó személyére kérek javaslatot. (Bernáth Ildikó jelentkezik.) A bizottság kisebbségi előadója alelnök asszony lesz. A többségi előadó személyét később nevezzük meg.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Javaslom, hogy térjünk át a második napirend tárgyalására. Köszöntöm Hoffmann Rózsát, megadom a szót.
Dr. Hoffmann Rózsa szóbeli kiegészítője
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ez a törvényjavaslat úgy született, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok kerestek meg a problémával, hogy tudniillik a doktori címükkel nem jogosultak a j) fizetési osztályba történő besorolásba és miután nincsenek sokan ilyenek a közoktatásban és nagyon fontos lenne elismerni az ottani, igen nehéz körülmények között megszerzett tudományos címet, doktori címet, erre vonatkozik a törvényjavaslat. Voltaképpen a J) a) pont egészülne ki azzal, hogy az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és doktori cím, 1984 után szerzett egyetemi tudományos fokozat is feljogosítsa őket arra, hogy a J) fizetési osztályba sorolják őket. Néhány képviselőtársammal mindkét oldalról beszéltem annak idején a benyújtás előtt erről a problémáról, mindannyian úgy látták, hogy a javaslat indokolt. Mindannyiunknak érdeke volna, hogy minél több tudós, tanár térjen vissza a közoktatásba, akár az általános iskolába, akár a középiskolába. Az ő erkölcsi és anyagi elismerésük ezt a lépést elősegítené.
Időközben - úgy érzem - még indokolttá vált a javaslat azáltal, hogy közismertekké lettek azok a szándékok, amelyek a pályakezdő pedagógusok bérét emelik jelentős mértékben. Nagyon helyesen, mert a pályára való vonzásuk indokolt lenne. Ismertek azok a feszültségek, amelyek ennek következtében az iskolákban dolgozó pedagógusok körében keletkeznek. Nos, a doktori címet szerzett pedagógusok J) fizetési osztályba történő sorolásával ezek a feszültségek is enyhülnének. Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy támogassa a javaslatot.
Még egy megjegyzés: tárgyalja a parlament a törvény módosítását, de miután ezt a pontot nem nyitották meg a módosítások, azért voltam kénytelen külön önálló indítványt tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Ha jól tudom, az Oktatási Minisztérium szakreferense a körünkben van, Madarász Hedvig, én megadnám a szót neki.
Az Oktatási Minisztérium képviselőjének reagálása
MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási Minisztérium): A kormány nem támogatja, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól itt vannak a kollégák, ez egyeztetett álláspont. Méghozzá azért, mert ez a doktori fokozat jelenleg is elfogadásra kerül a közoktatási törvényben, ugyanis pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek ismerjük el, tehát így tudjuk mint szakvizsgázott pedagógusokat I) osztályba besorolni. Azonkívül a célt ez a módosítás azért sem érné el, mert nem az új PhD-fokozatok megszerzésére, hanem a már korábbiakban megszerzettek elismerésére ösztönözne, és tudományos fokozattal pedagógus munkakört nem kívánunk a közoktatási törvénybe bevezetni, ugyanis ez a közoktatási törvény módosítását is igényelné. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herczog államtitkár úr, tessék!
Dr. Herczog László szakállamtitkár reagálása
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Mindenekelőtt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a törvényjavaslat és a törvényjavaslat indoklása ellentétben áll egymással. A törvényjavaslat eleve közalkalmazottakról beszél, az indoklás pedig csak pedagógusról. Tehát miután a törvényjavaslat számít, ez eleve nem pedagógusintézkedés, hanem közoktatást érintő általános intézkedés. Másfelől arra szeretném felhívni a figyelmet most túl azon, amit a kolléganő elmondott, hogy a közalkalmazotti törvény a munkakörökhöz szükséges végzettséget vizsgálja és eszerint állít fel egy hierarchiát. A J) fizetési osztály az akadémikusoké. Tehát igazából ezzel a javaslattal velük kerülnének egy kategóriába. Ha nincsen külön törvény vagy végrehajtási rendelet, akkor az I) fizetési osztály sem jár. Számos tárca, számos ágazati szabály tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a különféle szakképesítések, illetve tudományos fokozatok jelentenek-e előnyt, ahogy ez az előbb elhangzott, a közoktatási törvény tartalmaz ilyen rendelkezést, tehát az I) fizetési osztályba sorolás nem hátrány, hanem éppen előny, hiszen törvényi rendelkezés hiányában az I) fizetési osztály sem lenne. És szintén igaz az a megjegyzés, hogy ez a javaslat ez nemcsak a PhD-sekre, hanem a '84. szeptember 1-je előtti egyetemi doktori fokozatúakra is megadná ezt a kedvezményt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. Megadom a szót bizottság tagjainak. Alelnök asszony, tessék!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A tárca képviselőitől elhangzott válaszokat nem igazán értettem. Azt értem és azt még el is tudom fogadni, hogy ha a benyújtott törvényjavaslat a módosítást illetően nem felel meg azoknak a házszabályi vagy jogszabályi előírásoknak, ami miatt esetleg ismét egy másik törvényjavaslattal vagy korrigált törvényjavaslattal ezt lehet módosítani. Tehát, hogy ha csak az a probléma, hogy jogilag nem azt a törvényt kívánja módosítani, ami az oktatással közvetlenül kapcsolatban áll, ezt, ha fájó szívvel is, de tudomásul vesszük és akkor ezzel lehet módosítani vagy javítani. De azt a kritikát, miszerint a közoktatásban nem akarják a tudományos fokozatot elismerni és nem akarnak teret engedni annak, hogy olyanok vegyenek részt az oktatásban, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, ne haragudjon, de ez azért felháborító. Most miért olyan nagy baj az, hogy ha akad néhány olyan fanatikus ember, aki a tudományos pályán elér valamilyen rangos fokozatot és még mindig szíve csücskének érzi azt, hogy visszamenjen vagy ott maradjon a pedagógusi pályán és tanítson? Hát nem arra volna szükség, hogy olyan magas színvonalú oktatásban részesüljenek a gyerekek, hogy ne valljon szégyent az ország a különböző felméréseken? Véleményem szerint ezen kellene változtatni és hogy ha a Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak ez a szándéka, mi maximálisan támogatni fogjuk és akarjuk is, mert ez mindenkinek az érdekét szolgálná.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Visszaadom a szót a képviselő asszonynak.
DR. HOFFMANN RÓZSA előterjesztő (KDNP): Köszönöm szépen. Csak megismételni tudom azt, amit a bevezetőben mondtam és csak megismételni tudom azt Bernáth Ildikó támogató szavait. Valóban erről van szó, hogy egy olyan pedagógus társadalom foglalkozik most az egyre nehezebb társadalmi háttérből jövő gyerekekkel, akiknek mindenféle buzdítása, segítésre ösztönzése mindannyiunk érdeke és ez a cél találkozik a kormányzati célokkal is. Ezért én is meglepődve hallgattam itt a kolléganő szavait. Ilyet kijelenteni egy Oktatási Minisztériumnak, hogy nem áll szándékunkban a közoktatásban tudományos végzettséggel rendelkezőket alkalmazni - nem szó szerint, de ez volt a lényege - ez bizony nem elfogadható számomra sem. Kérem, gondolják végig, hogy a magyar közoktatás eredményét a két világháború között egyebek között az is produkálta, hogy tudós tanárok sokasága tanított a gimnáziumokban. Ma ezek a tanárok jószerével eltűntek onnan, ugyanakkor mindenki visszavágyja őket, egyre nagyobb igény van rá, hogy valóban tudós tanárok legyenek ott. Ez a törvénymódosítás elősegíthetné ezt a kívánatos javulást, emelkedést, ezért ismételten kérem a bizottságot, hogy támogassa a törvény általános vitára bocsátását.
Az indoklás valóban nem a legszerencsésebben sikerült, ezt elismerem, de a lényeg a törvényszövegben van. Megtaláljuk majd a módját, hogy ezt korrigáljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra kerítünk sort. A kormány álláspontját meghallgatjuk, ismerjük, Hoffmann Rózsa képviselő asszony álláspontját is ismerjük. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy kik támogatják a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. (Szavazás.) Kilenc kezet látok. Kik tartózkodnak? (Szavazás.) Nyolc. Ellene? (Szavazás.) Kettő. A tárgysorozatbavételt a bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
Áttérünk a harmadik napirendi pontunkra. Köszöntöm ismét Herczog László urat, aki a munkánkat segíteni fogja. Mielőtt nekikezdenénk, az elnöklést átadnom Filló Pálnak, mert pár percre el kell hagynom a termet.
(Az elnöklést Filló Pál alelnök veszi át.)
ELNÖK: Igen Tisztelt Bizottság! A szavazásokra kerül sor. Az 1-esről nem kell szavaznunk, mert az a mi javaslatunk. A 2-es pont Tóth Ferenc képviselő úr javaslata.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. Az egyharmadot megkapta, de a bizottság nem támogatja.
Következik a 4. ajánlási pont. Zsigó Róbert képviselő úr javaslata.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
A 6-os pont Pánczél Károly képviselő úr javaslata.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
Következik a 7-es ajánlási pont, Tóth Ferenc képviselő úr javaslata.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot. Ha valamelyik képviselőtársam menetközben módosítja a véleményét, az jelezze!
A 8-as pontban Pósán László tesz indítványt.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
A 11-es pont következik, amelyik összefügg a 17-es ponttal, Magyar Bálint módosító indítványa.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egy támogatást kapott. Megállapítom, hogy az egyharmadot sem kapta meg. A többiek ellene szavaztak.
A 13-as ajánlási pont következik, Hoffmann Rózsa képviselő asszony javaslata.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
A 14-es pont Kuzma László képviselő úr módosító indítványa.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
A 18-as pontban Révész Máriusz képviselő úr nyújtott be kapcsolódó módosító indítványt.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
Elektronikus úton is megkaptuk és az asztalon is megtalálhatóak a bizottsági módosító indítványok.
Az első javaslat a törvényjavaslat 2. §-ában a 20/A § (2) bekezdését módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatta a javaslatot.
Következik az a javaslat, amelyik a Kjt. 23. § (2) bekezdését módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatta a javaslatot.
A 3. bizottsági módosító indítvány, amely a törvényjavaslat 6. §-át módosítja.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatta a javaslatot.
A 11. §-t módosító javaslat következik, amely a Kjt. 41. §-át módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság a javaslatot. Következik a 12. §-t módosító javaslat, amely a Kjt. 43/A és D §-ait egészítené ki.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatta a javaslatot.
A következő a 63. § (2) bekezdését módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk. A következő a Kjt. 66. §-át új A §-sal egészítené ki. A kormány véleményét kérdezem.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság a javaslatot. Következik a törvényjavaslat 30., illetve a Kjt. 83/A §-ának a módosítása.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangú igen.
Következik az, amelyik a Kjt. 31. §-át módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Ez is egyhangú.
A következő a 32. §-t módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangú igen. A következő a 34. § (1) bekezdését módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatta a javaslatot.
A következő a 34. §-t módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatta a javaslatot.
A következő a 40. §-t módosítaná.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatta a javaslatot.
Az utolsó a törvényjavaslat 41. §-át módosítaná, csak dátumokat módosít.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangú igennel a bizottság támogatta. Az elnöklést visszaadom elnök úrnak.
(Az elnöklést Gúr Nándor elnök visszaveszi.)
ELNÖK: Köszönöm szépen Filló Pál alelnök úr segítségét.
Tisztelt Bizottsági Tagok!
Az egyebek között két kérdésre térünk ki. Az egyik az, hogy örömteli vagy sajnálatos, de a jövő héten két bizottsági ülést kell tartanunk. Stabilan próbáljuk a hétfői napot és szerdán vagy csütörtökön kéne még egyszer üléseznünk a 13. havi illetménnyel kapcsolatban. Megfelelő időben kapnak a bizottsági tagok jelzést.
A másik közlendő az, hogy Lévai Katalin EU-parlamenti képviselőnek 10-én van egy közmeghallgatása, a bizottság tagjai meghívást kaptak, csak azt szeretném, ha ismert lenne mindenki előtt és aki úgy gondolja és részt tud venni, tegye meg. Nekem nincs más, alelnök úrnak adok szót.
FILLÓ PÁL (MSZP): Nagyon röviden csak azt szeretném mondani, hogy az elnök úr megbízásából a múlt hét pénteken egy igen nagy létszámú, 30 fős mexikói delegációt volt szerencsénk fogadni. Kontur Pál képviselőtársammal kettesben tartottuk a bizottság nevében a frontot. Nagyon érdekes beszélgetés volt, mert el kell, hogy mondjam, hogy a mexikói barátaink hasonló problémákkal küszködnek mint mi. Tehát szinte azt lehet mondani, hogy copyright-os a történet, ugyanazok a problémák vannak, mint nálunk. Nagyon kedvesek, aranyosak voltak, a munka világát érintő tárgyaló delegáció volt nagyon sok szakszervezeti vezetővel. Persze ott a szakszervezetek inkább még forradalmi jellegű címeket viselnek, mint "forradalmi, népi tanács", meg hasonló. Ettől függetlenül nagyon kedvesek voltak és üdvözlik a bizottság minden tagját.
ELNÖK: Köszönjük szépen, hogy ne csak okosak legyenek a képviselők, szakértő asszony is melléjük csapódott. A bizottság ülését ezzel bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 30 perckor)
Gúr Nándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia