FMB-2/2009.
(FMB-89/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2009. március 16-án, hétfőn 9.30 órakor
a Képviselői Irodaház 128. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető *
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8676. szám) *
Velkey Gábor szóbeli kiegészítője *
Dr. Szivi József szóbeli reagálása *
Vélemények, kérdések *
Velkey Gábor reagálása *
Határozathozatal *
A bizottság - javaslatokkal kibővített - 2009. első félévére vonatkozó munkatervének megvitatása és elfogadása *
Határozathozatal *
Egyebek *
1. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8676. szám)
(Dr. Magyar Bálint, Velkey Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
2. A bizottság - javaslatokkal kibővített - 2009. első félévére vonatkozó munkatervének megvitatása és elfogadása
3. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Filló Pál (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Molnár Oszkár (Fidesz) Nagy Istvánnak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Velkey Gábor (SZDSZ) előterjesztő
Dr. Szivi József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc.)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit. A bizottság határozatképes. A helyettesítéseket diktálom. (A jegyzőkönyv elején részletezve.)
A napirend elfogadására kerítünk sort. Az elektronikusan megküldött meghívóban három napirendi pont szerepelt. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e kiegészítés. (Nincs jelentkező.) Akkor kérdezem, hogy ki támogatja a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk megtárgyalására kerítünk sort. Velkey Gábor képviselő urat látom jelen az előterjesztők nevében a teremben, megadom a szót neki.
Velkey Gábor szóbeli kiegészítője
VELKEY GÁBOR (SZDSZ) elterjesztő: Csak nagyon röviden, nem visszaélve a bizottság türelmével. Tisztelt Bizottság! Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy a javaslat elfogadásának érdekében, de a javaslat által kezelt problémák megoldása érdekében is megegyezésre törekszünk. Vagyis úgy ítéljük meg, hogy az általunk megfogalmazott célok érvényesítése úgy érhető el, hogy ha megtaláljuk azokat a kompromisszumos pontokat, amik széles körben elfogadhatók. Ennek néhány iránya a korábbi tárgyalásokon és belső megbeszéléseken már formálódott. A javaslat három célt tűz ki maga elé. Nem szeretném ismertetni, mert bizonyára mindenki ismeri. A továbbgondolkodás irányáról szeretnék röviden beszélni.
A digitális írásbeliséget kiemelten fontosnak tartjuk. Azt a kritikát, amelyik azt mondja, hogy ha minden képzés esetében ezt a program kötelező részeként írjuk elő, az nagyon megdrágítaná a képzéseket, ezt jogosnak tartjuk, ezért ebben kompromisszumkészek vagyunk. Úgy gondoljuk azonban, hogy minden, az állam által finanszírozott vagy részben finanszírozott képzés esetén ennek a modulnak vagy képzési elemnek meg kell jelennie a képzésben. Ma szerintem nincs olyan szakmai ismeret, tudás, amely nem igényelne olyan tudáselemet, ami a számítógép használatát, az internet használatát széles körben - nem az informatikai, szakmai tudást, hanem a digitális írásbeliséget - nem igényelné. Ebbe az irányba mennünk kell és az állami programok egy nagyon fontos tere lenne, hogy továbblépjünk ebbe az irányba.
A másik ügy az akkreditáció ügye. 2007-ben módosítottuk az érintett felsőoktatási törvényt, illetve a közoktatási törvényt, és akkor már megjelent a közoktatási intézmények közül a szakképzést folytató intézmények esetében az a szabályelem, hogy automatikusan felnőttképzési akkreditált intézményként jelennek meg a szakképzést folytató iskolarendszerű intézmények. A javaslatunk úgy fogalmaz, hogy közoktatási és közművelődési intézmények. Gondolom, hogy a közművelődési intézmények szerepével kapcsolatban valóban túl nagyot akartunk volna lépni, itt is lehet kompromisszumot találni. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a közoktatási és az iskolarendszerű képzést nyújtó intézmények esetében ne csak a szakképzést folytató intézményeknek lehessen gyorsított akkreditációval felnőttképzési programokat végezniük, hanem egyéb közoktatási intézménynek is. Ez is tehát már a kompromisszum irányába való ellépést jelenti.
A program harmadik eleme és iránya az adatgyűjtés bevezetése. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Minden tapasztalat azt mutatja, hogy nincsen pontos információnk arról, hogy a felnőttképzési programok mennyire hatékonyak, az állami forrásfelhasználás mennyire hatékony. Abban nincs köztünk vita, hogy a felnőttképzési programoknak bővülnie kell, a tapasztalatok azt mutatják, hogy nemzetközi összevetésben Magyarország, illetve a magyarországi gazdálkodó szervezetek a saját dolgozóik képzésére lényegesen kevesebbet költenek, mint az nemzetközileg elfogadott és bevált. Tehát ezt erősíteni kellene. Az adatgyűjtés szerepe abban jelenik meg, hogy követhető, nemcsak a meglévő pályakövetési rendszer keretén belül, hanem akár az egyes állampolgárok esetében is, hogy az ő képzésükre fordított források hogyan hasznosulnak. Itt is azt gondoljuk, hogy miután közpénzekről van szó, érdemes beszélnünk az adatgyűjtési kötelemről, pont úgy, mint a közoktatásban, ahol minden diáknak van OM-azonosítója, amelyik államilag összerendezetten rögzíti, hogy az adott diák milyen képzésekben részesül, a felnőttképzésben is az államilag támogatott vagy közpénzből részben és egészben finanszírozott képzésekhez kellene ezt a javaslatot illeszteni. Az eredeti javaslatunkhoz képest tehát ez is egy kompromisszumos elmozdulás.
Mi nagyobbat akartunk harapni, de úgy látjuk, hogy a megegyezés ezekben az irányokban képzelhető el. Azt kérem, hogy ezeknek a részleteknek a konkrét megbeszélése érdekében is támogassa a bizottság az általános vitára való alkalmasságot. És még egyszer mondom: nyitottak vagyunk a tartalmi ügyek megbeszélésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről dr. Szivi József van jelen, megadom a szót.
Dr. Szivi József szóbeli reagálása
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Először is annyit szeretnék mondani, hogy nagy örömünkre szolgál mindaz, amit Velkey képviselő úr elmondott az eredeti javaslat módosításával, változtatási irányaival kapcsolatban, mert úgy gondolom, hogy ezek azok az irányok, amelyekkel, nyilván a részleteknek az átbeszélése után végül is egyet tudunk érteni. Azzal együtt, hogy hadd tegyem azt hozzá, hogy a megbeszélés során mi fel fogjuk vetni, hogy mindezen szabályozásokat nem lehetne-e esetleg alacsonyabb jogszabályi szinten rendezni, nem feltétlenül törvényben. De ez a megbeszélés tárgyát kell, hogy képezze.
Az adatgyűjtéssel kapcsolatban annyit hadd mondjak el, hogy valóban a korábbi időszakban ez az adatgyűjtés hagyott maga után kívánnivalókat és ezért a minisztérium lépett is. Például a pályakövetési rendszerre kapcsolatban egy kormányrendelet előkészítésén dolgozunk, amely szintén kapcsolódik ehhez a kérdéskörhöz. Hadd mondjam el, hogy a törvényben 2007-ben olyan változtatást eszközöltünk, amelynek alapján az a felnőttképzést folytató intézmény, amely nem szolgáltat adatot, az OSAP-rendszerben, amely egyébként államilag kötelező adatgyűjtést ír elő a felnőttképzés területén, az nem részesülhet állami támogatásban. És hogy ha jók az adataink, akkor ennek következtében 2007-ről 2008-ra a statisztika szerint megduplázódott a felnőttképzésben részvevők száma. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A jobb időkihasználás érdekében a kérdések és hozzászólások egyszerre kerülnek sorra. Kinek van kérdése, véleménye?
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Először a kérdésekkel kezdeném. A Velkey képviselő úrtól kérdezem, hogy amikor ez a törvényjavaslat elkészült, akkor a szakmai szervezetek véleményét kikérték-e és ha igen, akkor mi volt az álláspontjuk.
A pénzügyi forrásokat illetően mit jelölnek meg, mi fedezné ezt a plusz szolgáltatást? Hiszen a képzésekre fordítható összeg nagyjából adott. Hányan vennének részt ebben az oktatásban, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy van, aki már rendelkezik ezzel a tudással, képes és alkalmas arra, hogy a számítógépet kezelje, használja. Velük mit terveznek? Valamilyen magasabb szintű képzésben akarják részesíteni vagy a nehézgépkezelő és az angol nyelvtanfolyamra beiratkozott ugyanazt a képzést kapja-e?
Végül pedig az adatok védelmével kapcsolatban az adatvédelmi biztos álláspontját kikérték-e?
A kérdésekből nyilván érzékelhető, hogy olyan sok mindenre nem terjed ki a javaslat, illetve sok olyan van benne, amit akár rendeletben is lehetne szabályozni, ezért mi ezt a benyújtott javaslatot így nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm szépen. Én örülök neki, hogy kompromisszumot mondott Velkey képviselőtársam. Az, hogy szeptembertől minden felnőttképzési oktatásnál, a programoknál a digitális írástudás kötelező legyen, ez elvileg és gyakorlatilag most megvalósíthatatlan, hiszen ehhez az egész tananyagot, a beszámoltatást is digitalizálni kellene. Én ennek nem látom reális esélyét.
Az jó, hogy a közoktatási és közművelődési intézmények is vegyenek részt a felnőttképzésben, de úgy gondolom, hogy a képzés is piaci verseny, ezért én a közművelődési intézmények egyszerűsített intézményi akkreditációját kicsit megkérdőjelezem. Úgy gondolom, hogy ha egy képzési intézmény felnőttképzéssel foglalkozik, akkor valamilyen nonprofit képzőszervvé alakuljon át és fizesse meg az intézményi akkreditációt vagy pedig a tananyag akkreditációját.
A harmadik az adatgyűjtés. Azzal egyetértek, való igaz, hogy a törvényi feltételek biztosítottak, a felnőttképzésben való nyilvántartást valamilyen elektronikus úton könnyíteni és szabályozni kell. A minisztérium képviselője is említette, hogy ebben hiányosságok vannak. Én ezért úgy gondolom, hogy ez az egész törvénymódosítás csak egy erős kompromisszumos javaslattal mehet át. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czomba Sándor jelentkezett még.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. A szándék az, hogy az informatikát minél több szakképzési modulba tegyük be, ez világos. Most a jelenlegi felnőttképzésben is van egy hatórás környezettudatos nevelés, kötelező modulként. Ez európai uniós előírás, de mehetünk tovább, nagyon fontos a nyelvismeret, tehát ilyen is lehetne, nagyon fontos a vállalkozásismeret és mehetnénk itt sorban, hogy még mi jöhet. Nem tud egy szakmai önéletrajzot elkészíteni, nem tudja a munkaerőpiacon eladni magát, tehát nagyon sok olyan részelem van, amelyek bent lehetnének a felnőttképzési modulban, de nem fog ez működni, ráadásul az informatikánál egy elég komoly informatikai háttérrel kell rendelkeznie annak a képzőnek, aki akár csak 10-12 órában szeretne ilyet oktatni. Ez papíron nem megy, ehhez számítógépek kellenek, ami újabb problémát vet fel adott esetben.
Egyetértve az előttem szólóval, tökéletesen így van, ha valaki a felnőttképzési piacon megjelenik, akkor annak azonos feltételekkel kell megjelenni. Gondoljuk el: általános iskola, közoktatási intézmény, se a gyakorlati képzésre nincs felkészülve, sem az elméleti képzésre. Az általános iskolában tanári vagy tanítói diplomával rendelkezők tanítanak. A 9-10. osztályban még nincs is probléma, de felfelé szakosnak kell lenni. Ráadásul egy nehézgépkezelő vagy hegesztő szakoktatásnak nagyon komoly gyakorlati háttere van. Tehát a közoktatási intézmények sincsenek felkészülve, ezért van nagy káosz ma a munkaerőpiacon. Többek között vagy a képzés terén, hogy az egyik oldalról azt mondjuk, hogy az akkreditált szervezeteket szűkítem és azt mondom, hogy szigorítom a feltételrendszert, a másik oldalon meg az általános iskola, mivel nem képes a normatívából fenntartani, amit fenntart, ezért elindít 9-10-11-12. évfolyamokat, azért, hogy a szakképzési nagyobb pénzt leszedje. És se elméletileg, se gyakorlatilag, se a tárgyi feltételekkel nincsenek felkészülve rá. Tehát az a minimum, hogy ha ő részt akar venni a felnőttképzésben, akkor ugyanazokat a feltételeket tudja. Ráadásul zárójelben jegyzem meg, átképző központokat is említsünk, akik a szakképzési hozzájárulást le tudják hívni. Tehát magyarul a gyakorlati feltételeket állami pénzen meg tudja valósítani, miközben más felnőttképző cég, akinek nincs ilyen lehetősége, ugyanazon a piacon versenyez. Ez így nem működik, tehát nem lehet senkit versenyelőnyben részesíteni azért, mert ő szeretne a felnőttképzésben részt venni.
Tehát sok aggályom van nekem is ezzel kapcsolatosan. Az irányt értjük és fogadható is, hogy bővítsük a kört, de szerintem ilyen módon ez nem lehetséges. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy rövid kérdésem van a kormányzat képviselője felé: mindaz, ami a törvényjavaslat keretei között a szóbeli kiegészítésben elhangzott, az rendeleti szintű szabályozás keretei között megvalósítható-e.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Meg kell vizsgáljuk, de elképzelhetőnek tartom, hogy igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom a szót az előterjesztőnek.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Köszönöm szépen. Meggyőződésem szerint nem lehet rendeleti szintű szabályozással megoldani, ezért ad felhatalmazást a törvényben a rendeletalkotásra. De konkrétan kimondva, hogy milyen területen, milyen irányban. A törvénymódosítás legalább ilyen mértékben szükséges ahhoz, hogy a rendeleti szabályozásban előre tudjunk lépni a részletszabályokban. Azt mi is helyesnek gondoljuk, hogy a törvénybe csak az kerül bele, ami a törvényben kötelező, a felhatalmazásnak bele kell kerülnie.
Csak a konkrétumokra, amik felmerültek. Azt a javaslatot, amit Kiss Ferenc megfogalmazott a közművelődési intézmények könnyített akkreditációjával kapcsolatban, teljesen osztom. Nem osztom azonban, amit Czomba Sándor mondott a közoktatási intézményekkel kapcsolatban. Ugyanis a közművelődési intézmények esetében az érvrendszer elfogadható. A közoktatási intézmények oktatási, professzionális intézmények és nem minden felnőttképzési program OKJ-s eredményt hozó program. Rengeteg olyan van, ami nem OKJ-s. Ezeknek a programoknak a végrehajtásához egész más gyakorlati képzés, egész más feltételrendszer kell. Egyáltalán nem értem, hogy a gyakorlati képzést nem nyújtó intézményeket miért kellene kizárnunk, amikor professzionális oktatást folytató intézmények. Természetesen szakmai típusú, végzettséget adó képzést csak azok az intézmények végezhetnek, amelyek az ehhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Amikor az egyszerűsített akkreditációs eljárásról beszélünk, nem ezekről a képzésekről beszélünk. Nyilván tudjuk, hogy a felnőttképzési programok egy része ilyen, durván a képzések 60-70 százaléka OKJ-t adó, a többi nem ilyen, ott nyugodtan lehetne.
Tudatosan és szándékosan nem informatikai modulról beszélünk, ezért nem lehet összehasonlítani a vállalkozási ismeretekkel, a környezettudatos neveléssel és egyéb ügyekkel. Mi azt gondoljuk és az előterjesztésben markánsan megjelenik, hogy ma a digitális írásbeliség elengedhetetlenül szükséges tudás a mindennapokban való sikeres vállalkozói vagy munkavégzési vagy munkavállalói tevékenységhez, mert az információk egy része interneten érhető el, e-mailen érkezik. Ma a papír alapú kommunikáció szerepe jelentősen lecsökkent. Egyszerűen képessé kell tennünk az embereket arra, hogy ne legyenek digitálisan írástudatlanok, ha az információk jelentős része ezen keresztül jön el. Ezért mondjuk tehát, hogy nem informatikai, hanem digitális írásbeliség. A kettő eltérő, azt gondolom, nem szerencsés összemosni őket. Az informatikai tudás eleve megjelenik a szakmai képzettségek listájában és konkrét szakismereteket követel. A digitális írásbeliség pedig egy olyan általános háttértudás, ami az alaptájékozódáshoz szükséges. Azt javasoljuk - ez az 1. §-ban benne van -, hogy a konkrét kompetenciaigényt és képzési elemeket rögzítsük, hogy mi tartozik ehhez. Amikor ezt rögzítettük, akkor tudjuk eldönteni azt, hogy mely képzések számíthatók be. Itt már Bernáth Ildikó kérdéseire szeretnék válaszolni.
Úgy gondolom, hogy jogosan felvethető a többletforrásigény, mi azonban azt gondoljuk, hogy egyetlen egy felnőttképzési program sem lesz sikeres, hogy ha ezt a modult nem tartalmazza. Nem többletköltség, hanem olyan alapinformáció vagy tudáselem, alapkompetencia, ami nélkül a képzések egyéb hasznosulása is korlátozódik. Ezért mi máshonnan fogalmazzuk meg ezt a feltevést. Aki rendelkezik ezzel a tudással, annak nyilván be kell számítania a tudását és annak ezt a képzési elemet nem kell elvégeznie. A javaslat azt mondja, hogy ezt konkrétan rögzíteni kell és erre a minisztérium kapna feladatot és rendeleti szinten szabályozná pont úgy, mint más konkrét szakmai tartalmakban. A tartalmi egyeztetés az adatvédelmi ügyekben történt. Én úgy gondolom, hogy a javaslatunk adatvédelmi szempontból elfogadható. A szakmai szervezetekkel kapcsolatos egyeztetésekben én nem vettem részt, úgyhogy erre egyértelmű választ nem tudok adni. Köszönöm. És még egyszer azt szeretném kérni, hogy a további megegyezés és kompromisszum érdekében általános vitára mehessen az anyag. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Velkey Gábor kiegészítéseit és válaszait. Határozathozatal következik. Kik azok, akik általános vitára alkalmasnak tartják és támogatják a törvénytervezetet? (Szavazás.) Tíz igen. Kik azok, akik nem támogatják? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a további egyeztetések igénye mellett.
Előadót kell állítanunk, később fogjuk megnevezni a személyeket.
Áttérünk a 2. napirendi pontra. Mindenki előtt ismert a javaslat. Kérdezem, hogy van-e bárkinek kiegészítése. (Nincs jelentkező.) Véleménye, észrevétele, kérdése?
NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én kérdezem a javaslattevőket, hogy egy fél év alatt szükséges-e három minisztert meghallgatni. Az eredeti javaslatban egy volt, most három. Én két miniszter meghallgatását javasolnám, Szűcs Erikát és Bajnai Gordont.
ELNÖK: Más észrevétel?
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én csak az elmúlt évek gyakorlatára hivatkoznék, vagyis az is igen jónak számított, ha egy félévben egy kihelyezett bizottsági ülést meg tudtunk tartani. Az anyagban két kihelyezett ülés szerepel, igaz, hogy csak vagylagosan, de azt javasolnám, hogy egy kihelyezett ülést célozzunk meg erre az I. félévre, mert ennek látom a realitását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A két észrevételhez szólnék hozzá. Úgy gondolom, hogy a szakképzés, felnőttképzés témaköre meglehetősen súlyosan érinti a bizottságunk munkáját, tehát én fontosnak tartom továbbra is azt, hogy az ezért felelős tárca vezetőjét hallgassa meg a bizottság, hiszen egy csomó dologban együtt, közösen gyakorolnak jogokat a szociális és munkaügyi miniszterrel. Tehát én azt javaslom, hogy őt is hallgassa meg a bizottság.
A kihelyezett üléssel kapcsolatban pedig valóban így van, hogy mire elérkezik a május, meg a június, olyan zsúfolt lesz a parlament munkája, hogy nehezen fog két kihelyezett ülés beleférni. De ha az "út a munkához" lenne az ülés témaköre, nem közép-magyarországi kihelyezett ülést javasolnék, hanem egy olyan vidéket, ahol ez százszor súlyosabb probléma, mint ott. Észak-Alföld, Észak-Magyarország a két régió, ahol ez életbevágóan fontos kérdés. Úgyhogy azt javasolnám a képviselőtársaimnak, hogy ha kihelyezett ülést tartunk ebben a témában, ebben a két régióban gondolkodjunk és inkább oda tegyük a kihelyezett bizottsági ülésünk helyszínét.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszony. Van még észrevétel? (Nincs jelentkező.) Két észrevételem lenne. Az egyik, hogy betettük Czomba Sándor javaslatainak a sokasága közül azokat, amelyek úgymond a közmegegyezés táptalaján nyugszanak: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása a munkahely-megtartó pályázatokról. Itt az anyagban szó szerint az van, amit Sándor a múltkor említett, heti bontásban. Én ezt túl sűrűnek tartom, döntések sincsenek minden héten. Szerintem a havi bontás abszolút kielégíti azt, hogy nyomon követhető legyen.
Van még egy, ami legalább kérdés szintjén felvetődik bennem, vagyis két nyílt napot jelöltünk meg. Képesek vagyunk-e a két nyílt napot tisztességesen lebonyolítani? Az egyik már szervezés alatt van, a "40 év feletti nők helyzete a munkaerőpiacon" címszóval. A másikat Bernáth Ildikó vetette fel. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ez a kérdés nem az a kérdés, amivel foglalkozni kell, hitem szerint is az, csak azt gondolom, hogy ezt, hogy ha a második féléves munkatervünkben vesszük alapul, akkor nagy hibát nem követünk el, akkor is helytálló lesz ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Több olyan pont van, amely tekintetében dönteni kell. Czomba Sándor, parancsoljon!
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): A heti témával kapcsolatban, az OFA-nál is, ha jól látom, kéthetente születtek döntések. Azért a havi bontás, főleg így, hogy négy hét alatt kétmilliárd forint elmegy, ritka. Azt gondolom, hogy fontos volna látnunk a részleteket, ez persze nem azt jelenti, hogy itt ül valaki és elmondja. Én arra gondoltam, hogy kapjunk egy táblázatot. Beérkezett pályázatok, támogatási igény. Nyilván, ha nem született döntés, nincs miről beszélni. De tájékozódási szinten mindenképpen fontos lenne a bizottságnak látni, hogy mondjuk az a nyolcmilliárd, ami korábban tíz volt a munkaügyi szervezetnél, most hol tart felhasználásilag. Milyen igények és melyik régióból érkeznek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontur Pál, parancsoljon!
KONTUR PÁL (Fidesz): Feltétlenül azt kérném, hogy a Hiller Istvánt hallgassuk meg, mert a szakképzés legnagyobb problémája hozzá tartozik.
A másik dolog, hogy a közép-dunántúli régiót helyezzük előtérbe kihelyezett ülés kapcsán.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az első szavazás az elmaradt feladatok kérdéskörét öleli fel. Ezekkel a kérdésekkel a továbbiakban nem kívánunk foglalkozni. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Egyetértünk egyhangúlag.
A második döntés a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása a munkahely-megtartó pályázatokra. Próbáljuk meg a folyamatot kétheti bontásban elindítani. Aztán meglátjuk, hogy elegendő lesz-e. Ki ért ezzel egyet? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A harmadik döntési pont a meghallgatások. Szűcs Erika, Bajnai Gordon és dr. Hiller István neve került szóba. Két álláspont van, az egyik szerint Szűcs Erika és Bajnai Gordon jöhet szóba. A másik álláspont szerint mindhárom minisztert hallgassuk meg. Kérdezem, hogy ki ítéli meg úgy, hogy mindhárom minisztert hallgassuk meg? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki másképp gondolja? (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki azzal ért egyet, hogy Szűcs Erika és Bajnai Gordon meghallgatására kerítsünk sort? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc. Ezek szerint Szűcs Erika és Bajnai Gordon meghallgatására kerítünk sort.
A negyedik pont a bizottság kihelyezett ülései. Itt alelnök asszony véleménye alapján én is úgy gondolom, hogy a legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az "út a munkához" program megvalósulása, ennek a kérdéskörnek a vizsgálata. Az fogalmazódott meg, hogy két régióban érdemes ezt a kérdést feszegetni. Ilyen értelemben Észak-Magyarország jönne szóba. Konkrét ügyben egyeztetni fogok a regionális igazgatóval. Támogatja-e a bizottság, hogy az eredeti javaslatban lévő két kihelyezett ülés helyett az "út a munkához" program tapasztalataival kapcsolatosan kerüljön sor kihelyezett ülésre Észak-Magyarországon? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az ötödik szavazásunk, amelyben dönteni kell, a nyílt nap kérdése. Azt javasolom, hogy egyiket se ejtsük el, a második nyílt nap a második féléves ütemtervünkben kapjon helyet. Ki ért ezzel egyet? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Azt kérem, hogy a munkaterv átvezetéséről főtanácsadó asszony gondoskodjon.
Egy összegző szavazást kérek, amely ilyen módosítások mellett a bizottság ülésrendjét elfogadja. (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
Az egyebek kapcsán három bejelentésem van. Az első, hogy a Diszkriminációs albizottságban dr. Vojnik Mária képviselőtársunk volt tag, most a pótlásáról gondoskodunk és Lénárt Lászlót jelöltük. Kérem, hogy aki elfogadja, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Kérem, hogy az írországi szakmai utat megjárt képviselőtársaink készítsék el a Külügyi Hivatal részére az úti jelentést.
Az utolsó pedig, hogy 2009. március 23-ára tervezzük a soron következő bizottsági ülésünket.
KISS FERENC (MSZP): Röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy az Európai ügyek albizottság munkaterve is készül, az a kérdésem, hogy ha van észrevételük, tegyék majd meg. Két hét múlva lesz az első ülésünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bernáth Ildikó!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A Diszkrimináció ellenes albizottság részére összeállítottam egy javaslatot, kérem, hogy a bizottság tagjai nézzék át és ha van még egyéb javaslatuk, tegyék meg. Azt indítványozom egyébként, hogy a két albizottság tartson egy együttes ülést abban a témakörben, amelyet megjelöltem. Hogy ha ezzel kapcsolatban is van javaslatuk a képviselőtársainknak a két albizottságból, kérem, hogy ezt is tegyék meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 20 perc)
Gúr Nándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia