FMB-3/2009.
(FMB-90/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2009. március 23-án, hétfőn 9.30 órakor
a Képviselői Irodaház 128. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám) - módosító indítványok tárgyalása *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Általános vita) *
Keller László szóbeli kiegészítése *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9180. szám) (Általános vita) *
Varga Ágnes szóbeli kiegészítője *
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tájékoztatója a 2009. évben tett létszám-leépítési bejelentésekről *
Busch Irén szóbeli kiegészítője *
1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám) (Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre és Kiss Ferenc (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Általános vita)
3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9180. szám) (Általános vita)
4. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tájékoztatója a 2009. évben tett létszám-leépítési bejelentésekről
5. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Filló Pál (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Gúr Nándor (MSZP) távozása után Kiss Ferencnek (MSZP)
Filló Pál (MSZP) távozása után Nagy Lászlónak (MSZP)
Czomba Sándor (Fidesz) megérkezéséig dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz) megérkezéséig Nagy Istvánnak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) megérkezéséig Wittner Máriának (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Dr. DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Keller László államtitkár (Pénzügyminisztérium)
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Busch Irén főosztályvezető (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 30 perc.)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit. A bizottság határozatképes. A helyettesítéseket bediktálom a jegyzőkönyv számára. (A jegyzőkönyv elején részletezve.)
A napirend elfogadására kerítünk sort. Az elektronikusan megküldött meghívóban öt napirendi pont szerepelt. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e kiegészítés. (Nincs jelentkező.) Akkor kérdezem, hogy ki támogatja a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság. Köszönöm szépen.
Első napirendi pontunkra térünk rá. Üdvözlöm DR. MÁTYUS MIHÁLY urat, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről. Az 1. ponttal kezdünk, Török Zsolt indítványa. A kormány? Az előterjesztők támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Tíz igen, nyolc nemmel a bizottság támogatja. A 2-es pont szintén Török Zsolt indítványa, az előterjesztők támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk. (Wittner Mária érkezik az ülésterembe.)
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatja.
A 3-as pont Török Zsolt indítványa, az előterjesztők támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatja.
A 4-es pont Török Zsolt indítványa, az előterjesztők támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatja.
Az 5-ös pont következik. Az előterjesztők támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatja.
A 6-os Kuzma László indítványa. Az előterjesztők nem támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nemmel a bizottság nem támogatja.
A 7-es indítványt az előterjesztők támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nemmel a bizottság nem támogatja. Egyharmadot kapott. A 8-as Kuzma László indítványa, az előterjesztők nem támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nemmel és egy tartózkodással a bizottság nem támogatja.
A 9-es Kuzma László indítványa, az előterjesztők nem támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Kilenc igen, tíz nemmel a bizottság nem támogatja.
A 13-as Török Zsolt indítványa, az előterjesztők támogatják.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nemmel a bizottság támogatja.
Köszönöm szépen. Ezt befejeztük.
Következik a második napirendi pontunk. Itt a Pénzügyminisztérium képviselője Keller László államtitkár úr van a körünkben. Megadom a szót, ha van szóbeli kiegészítése.
Keller László szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az általános gazdaságpolitikai fejtegetésektől szeretnék eltekinteni, kímélve a bizottság idejét.
Néhány gondolatot azért szóban is szeretnék elmondani az előterjesztésről. Az elmúlt év eleje óta rendkívül intenzív munka folyik a magyar társadalomban, nemcsak a kormányzaton belül arról, hogy hogyan lehetne egy egészségesebb adórendszert kialakítani. Nagyon sok szakmai műhelyben megfogalmazódtak az elképzelések. Tavaly ősszel már a kormány benyújtott az Országgyűléshez egy jelentős adószerkezeti változtatásról szóló javaslatot. A válságra való tekintettel ebből visszaléptünk, hiszen annak nagyon komoly költségvetési terhe lett volna. Most a válság mélyülésével szükségesnek tartjuk, hogy túl azon, hogy jelentős kiadáscsökkentésekről gondoskodott a kormány saját kompetenciáján belül, az adórendszer változtatásával ismét foglalkozzon az Országgyűlés és nyilván emellett a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer átalakításával, a vállalkozások segítésével és magával a politikai szférának az átalakításával is.
Függetlenül attól, hogy most milyen változások várhatók a politikai környezetben, meggyőződésünk az, hogy ez a törvényjavaslat-csomag jól végiggondolt, és tekintettel arra, hogy a Foglalkoztatási bizottság ülésén vagyunk, megítélésem szerint kifejezetten a foglalkoztatás elősegítését szolgáló javaslat. Ugyanis, ha megnézzük azt, hogy milyen célkitűzéseket fogalmazott meg, akkor azt gondolom, hogy ez függetlenül a politikai klímaváltozástól is, egy kifejezetten támogatható irány. Nevezetesen az élőmunkaterhek csökkentése, az adóék és a marginális kulcsnak a lehetőségekhez képest jelentős mérséklése. Nyilvánvaló, hogy a mértékekben lehet vita, de miután a kormány úgy gondolta, hogy a költségvetést nem lehet terhelni az adómódosítások következtében kieső esetleges bevételek miatt, ily módon nullszaldósra fogalmazta meg a javaslatát, ezért nyilvánvalóan van a csomagnak egy olyan része, ami kevésbé kedvező. Nevezetesen a fogyasztási adóknak az emelése révén és egyéb más, az adórendszerbe épített kedvezményeknek, illetve adómentességeknek a megszüntetése révén tudjuk a fedezetet megtalálni arra, hogy az élőmunkaterhek hogyan csökkenthetők.
2010-ben gyakorlatilag a személyi jövedelmadózók 87 százaléka egy kulcs szerint fog adózni, hiszen ennyien esnek a 19 százalékos adósávba. A marginális adóteher jelentős csökkentésre kerül, az átlagkereset körül 19 százalékpontos a mérséklődés, vagyis, ami azt mutatja meg, hogy az egységnyi többletjövedelemre mennyi többletterhet kell fizetni. Ez 45 százalékról 26 százalékra mérséklődik. Ugyanúgy az adóék is jelentősen csökken, ez azt mutatja meg, hogy a bérköltséget milyen adók és járulékok terhelik a munkaadók és a munkavállalók részéről. Ez az adóék átlagkereset esetén 54 százaléknál 47,4 százalékra, 240 ezer forintos havi jövedelemnél 56,6 százalékról 48,6 százalékra fog változni. Ahogy mondtam, természetesen ára van a foglalkozást elősegítő vállalkozásoknak és a gazdasági potenciálnövelő változásoknak, nevezetesen a fogyasztást növelő adóknak az emelése, illetve a kedvezményeknek a jelentős szűkítése, ami ebbe az irányba hat.
Én most részletesen nem szeretném ismertetni a javaslatot, hiszen nagyon sokirányú módosítást kezdeményezett a kormány. A képviselők ezt megkapták, a hatástanulmányt is megkapták. Ezek voltak azok a legfontosabb szempontok, amelyek mindenképpen mérlegelést igényelnek. Arra kérem a bizottságot, hogy támogassa az általános vitára való alkalmasságát a benyújtott javaslatnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr. Kérdések, észrevételek egy körben hangzanak el. Kinek van kérdése, észrevétele? Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék néhány dolgot mondani. Kezdjük azzal, hogy a jogbiztonság és a kiszámíthatóság, a hitelesség és a bizalom szempontjából mégis hogyan vélekedik arról, hogy a hatályba lépésnek legalább hat időpontja van. Van január 1-je, ami ráadásul visszamenőleges, van július 1-je, szeptember 1-je, 2010. január 1-je, az egészségbiztosítási ellátásról szóló változás augusztus 1-je és a jövedéki adót érintő egyes változások pedig a kihirdetésük időpontjától. Ha ön úgy ítéli meg, hogy ez a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot támogatja, akkor ezen én módfelett csodálkozom.
Ami pedig a különböző, az ön álláspontja szerint a foglalkoztatást elősegítő módosulásokat illeti: ha konkrétan most a tb-járulékra gondolok, aminek két lépcsőben történik meg a csökkentése, először 29-ről 26 százalékra csökkenne július 1-jével, de van egy felső plafonja ennek a mértéknek, ami a minimálbér kétszereséhez köti a járulékalapot és utána december 31-ig maradna a 29 százalék az ennél magasabb járulékalapnál. Aztán 2010. január 1-jétől lehetne 29 százalék helyett 26 százalék a tb-járulék minden jövedelmet, illetve járulékalapot illetően. A 3 százalékos járulékcsökkentésnek - ezt minden szervezet elmondta - az ég adta világon semmilyen hatása nem lesz a munkahelyteremtésre és a foglalkoztatás bővítésére. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, minimum 10 százalékpontos tb-járulékcsökkentésre lenne szükség. 543 ezer a februári adatok szerint a munkanélküliek száma, ebből az elképzelésből egészen biztos, hogy nem lesz több munkahely. Arról nem is beszélve, hogy ha a társasági adót nézzük, ami 2009-ben nem, hanem majd csak 2010-től változna, 16-ról 19 százalékra nőne ráadásul, úgy, hogy a 3 százalékpontos adóemelést és a kedvezmények csökkentéséből adódó adóalap-növelést egyáltalán nem fogja kompenzálni a 4 százalékos különadó megszűnése.
A megszűnő adókedvezmények ráadásul nagyon negatívan érintik például azokat a szervezeteket és munkáltatókat és magukat a munkavállalókat is, akik munkanélküliek foglalkoztatásánál tudják vagy tudták ezt érvényesíteni, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó és a mikrovállalkozások létszámnövekedéséhez kapcsolódó kedvezményeket is meg fogják szüntetni, illetve csökkentik. Ez az ön véleménye szerint növelni fogja a vállalkozások esélyeit, lehetőségeit, illetve növelni fogja a foglalkoztatottaknak a számát, és akkor most nem beszélek az összes többi adóról, hát akkor, kérem, ossza már meg velünk, hogy mire alapozza az optimizmusát.
De azért a jegyzőkönyv kedvéért azt még kifejteném, amit elég nagyvonalúan elkerült, csak úgy említette, hogy "a személyi jövedelemadónál a kedvező adómérséklésnek köszönhetően ennek ára van", mint mondta, hát igen, milyen ára van. Adókötelessé tesznek olyan juttatásokat, amelyek a munkavállalókat és a munkaadókat is erősen érintik. Gondolok itt például az üdülési csekkre, hiszen a turizmusban, a belföldi turisztikában ennek eddig különösen pozitív hatása volt. És aztán sorolhatnám: étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás, aztán a dolgozó üdültetése céges üdülőben, helyi utazási bérlet és a többi, nem sorolom fel a teljes listát. Egy biztos, hogy ezek sem a munkaadók, sem a munkavállalók érdekeit nem szolgálják, ezért mi a törvényjavaslat általános vitára bocsátását nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon, V. Németh Zsolt!
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Az elmúlt évben az adótörvényeknél a cégautóadók esetén az adóalanyok körébe bekerültek sokak értelmezése szerint a falugondnoki, tanyagondnoki buszok is. Ami meglehetősen ellentmondásos, hiszen hasonló tevékenységet végző egyesületek esetén ez nem történik meg. Tehát, aki beteget szállít, szociális célra használja ezt, azoknál kikerül az adó alól ez az adónem, mert nem kell, hogy kivessék, ezekre a buszokra viszont igen. Én vártam azt, hogy ennek a korrigálása megtörténik, hiszen elég széles körben tiltakoztak ez ellen. Kérdésem az, hogy miért nem történt meg és van-e a kormánynak szándékában, hogy ezt a terhet levegyék a kis önkormányzatok válláról?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Oszkár, parancsoljon!
MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon röviden szeretném azt elmondani, hogy szemben Keller László államtitkár úr optimizmusával, bebizonyosodott, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája helytelen irányba hatott. Ennek következménye az, hogy az ország gazdasági helyzete ilyen.
Konkrétan az adótörvényekről, két dologra szeretnék rávilágítani és kérem, számoljanak együtt velem. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciócsoportja - természetesen egyetértve a Fidesszel - kezdeményezi azt, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 5 százalékos legyen. Önök 23 százalékra emelnek minden áfát. Egyetlen egy rövid számolást kérnék szépen, hogy erre miért nincs fedezet a költségvetésben. Van, kérem szépen! Ha azt vesszük alapul, hogy egy háromtagú család - és ezt háziasszonyokkal kiszámoltattam, az adat körülbelül helyes - egy hónapban körülbelül húszezer forintot költ alapvető élelmiszerre. Ennek az áfatartalma jelen pillanatban négyezer forint. Amennyiben öt százalékos lenne az alapvető élelmiszerek áfája, az azt jelenti, hogy ezer forint lenne, tehát egy család háromezer forintot tudna havonta megtakarítani ezen. Zárójelben teszem hozzá, ha önök megnézik a KSH adatait és összeraknak minden tételt benne, ki fog derülni, hogy jelen pillanatban ma Magyarországon 6,7 millió ember létminimumon él. Ebből a 6,7 millió emberből hárommillió mély szegénységben él. Tehát azt gondolom, hogy éppen ideje lenne nekünk parlamenti képviselőknek azzal foglalkozni, hogy ezeknek a családoknak hogyan tudjunk segíteni.
Nos, az én javaslatom az, hogy csökkentsük az alapvető élelmiszerek áfáját öt százalékra. A költségvetésben megvan a fedezete, csak nem kellene elherdálni ezt olyan dolgokra, mint például a Tom Lantos Alapítványnak juttatott hárommilliárd forint vagy mondok még egy magasabb összeget, az APEH néhány száz dolgozójának kifizetett 16 milliárd forint prémium. Ha most utánam számolnak, az egy havi áfakülönbözet, ami háromezer forint családonként a 20 és az öt százalék között, az azt jelenti, hogy egymillió magyar család egy havi áfakülönbözetét jelenti csak a Tom Lantos Alapítványnak nyújtott hárommilliárd forint. Ha ezt tovább szorozzák a 16 milliárdra, amit az APEH dolgozóinak kifizettek, akkor ez azt jelenti, hogy egymillió családnak már több, mint egy félévi áfakülönbözete megvan. Csak szét kellene nézni a költségvetésben, hogy önök hová, milyen dolgokra pazarolják. Ez az egyik része.
A másik része: a jövedéki adóemelés az üzemanyagoknál drasztikus inflációgerjesztő hatással fog járni, ugyanis a szállító vállalatok érvényesíteni fogják a fuvardíjukban az élet minden egyes területén és ez ki fog hatni mindenre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Megadom a szót Keller Lászlónak.
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Sajnálatosan, én azt gondoltam, hogy megúszható az, hogy se gazdaságpolitikáról, se pedig a részletekről ne beszéljünk. Nem is szeretnék. Szeretném világossá tenni, hogy az a gazdaságpolitika, amit 2006-tól követett a kormány, amely kifejezetten az egyensúly-megteremtés irányába ható lépések sorozatát jelentette, az kifejezetten eredményes volt. Az más kérdés, hogy a válság olyan mértékű Magyarországon is, csakúgy, mint a világban, amelynek a hatásait meglehetősen nehéz tompítani és nehéz kezelni.
Ami a részleteket illeti: Bernáth Ildikónak szeretném mondani, hogy a hatályba léptetésnek a differenciáltsága az éppen a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot szolgálja. Nevezetesen azért is - és ezt nem akarom hosszan ecsetelni -, mert nyilvánvalóan vannak olyan intézkedések, amelyekhez több idő szükséges és vannak olyan intézkedések, amelyek például az adózó számára kedvezőek. Ezeket pedig időben már 2009. január 1-jétől szeretnénk érvényesíteni. Ha ez bárkinek fáj, akkor azt én nagyon sajnálom. Más tekintetben pedig a törvényjavaslat mindenféle alkotmánybírósági döntést igyekszik figyelembe venni és annak megfelelően határoztuk el a hatályba léptetési időpontokat. Az, hogy kevés a három százalék. Hát azért öt százalék. Mi is úgy ítéltük meg, hogy a három kevés, ezért öt százalékkal kell kevesebb társadalombiztosítási járulékot fizetni. Azt pedig teljes mértékben értem, hogy jobb lenne a tíz vagy ha nem is kéne fizetni, de valamiből az államnak meg fenn kell tartania magát. A vitában, képviselő asszony, nagyon örülnék neki, ha nemcsak a tíz százalékos csökkentés hangozna el, hanem felvázolásra kerülne az az államháztartási pozíció - ezt most nem cinikusan, hanem nagyon komolyan kérem -, hogy akkor hogyan fog működni az államháztartás, ha tíz százalékos járulékbevételről kell lemondani 2010. január 1-jétől.
Varga Mihály költségvetési bizottsági elnök úrnak azért tettem azt a javaslatot, hogy végezzük el a Fidesz javaslatára is a számítást, mert így könnyű azt mondani, hogy legyen tíz százalékkal kevesebb, de hogy ennek milyen következményei vannak, ennek a kiszámítása nyilván nem várható el csak egyedül az MSZP-től. A Pénzügyminisztériumnak megvan az a szakértő apparátusa, amelyik elvégzi a számításokat erre vonatkozólag. Ha már most kimondták azt, hogy tíz százalékos járulékcsökkentést tudnak elképzelni, akkor beszéljünk értelmesen és ebben a válságos időszakban ez különösen indokolt, csináljuk meg a számítást, mondják meg a többiben is. Most kimondták a járulékra, hogy tíz százalékos csökkentést gondolnak, mondják meg a többi számítást is és végezzük el ezt. Jövő héten indul a vita, legyen ez korrekt. Azt nyilván önök sem vitatják, hogy az adórendszerhez hozzá kell nyúlni. Az ön hozzászólásából az sem lehet vitatéma, hogy a járulékcsökkentés irányába kell hatni. Nézzük meg, hogy mi az, amit el tudnak fogadni és mi az, amit nem tudnak elfogadni és ennek milyen makrogazdasági kihatása van. Hogy ha most úgy fogjuk fel, hogy megtettük az első lépést abba az irányba, hogy legyen egy közös párbeszéd, akkor ezen menjünk tovább, mert nem megkerülhető, hogy mi kitesszük a lapjainkat, a kormány megmondja világosan, hogy miért gondolja azt, hogy csak ötöt bír el a költségvetés, de hátha önöknek van olyan javaslata, ami ezt tudja kezelni.
A különböző, társasági adóba beépített kedvezményeknek a megszüntetése. Szeretném mondani, hogy a munkanélküli foglalkoztatás alapján érvényesíthető kedvezmény 700 adózót érint. A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény 800 adózót érint, a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye pedig 500 adózót érint. Nem akarom magyarázni, de nyilvánvaló, hogy mindenki, akit kedvezőtlenül érint a folyamat, azt mondja, hogy ez egy rossz javaslat. De azt látni kell, hogy az egész csomagot kell összességében értékelni és ezeknek a hatásait kell figyelembe venni. És azért szeretném mondani, hogy az 5 százalékpontos csökkentés 2010-től egy 300 milliárd forintos beavatkozás, ami segíti a vállalkozások helyzetét. Nem akarom a hatásokat végigmondani, de azért ezek nagy súlyúak.
Ami az áfacsökkentést illeti, ebben állandóan vitában vagyunk. 2005-ben már egyébként az akkori kormány meglépett egy jelentős áfacsökkentést, a hatását világosan bemérhettük. Kipróbálta az ország magát, hogy mit jelent ez. Hatásait tekintve pedig azt szeretném kérni, hogy miután a Pénzügyminisztériumnak a modellszámításai és a kiinduló bázisai komolyan veendőek, ne vezessük félre a közvéleményt azzal, hogy ha nem pontosan mondjuk a hatásokat. Hogyha bent van a Fidesz javaslata, megnéztük ezt is, csakúgy, mint minden más javaslatot, ha arra az élelmiszerkörre vonatkozik a 20 százalékos áfakulcsból az 5 százalékosba való menetel, az 2009-ben 102 milliárd forintot jelent, 2010-ben pedig 252 milliárd forint pénzforgalmi áfabevétel-kiesést jelent. Lehet ezt is vállalni. Csak akkor mondjuk meg azt, hogy milyen következményei vannak ennek az államháztartásra.
Egyet még figyelembe kell venni: az áfarendszer egy versenysemleges rendszer. Tehát az egymást helyettesítő termékeket, szolgáltatásokat azonos áfakulcs alá kell rendelni. Ettől nem lehet eltekinteni, ebbe most nem megyek bele mélyebben. Ugyanúgy lehet mondani, hogy a jövedéki adó növelése milyen problémát okoz. Szeretném mondani, hogy 2002-től az üzemanyagok jövedéki adója nem változott. Nyilvánvaló, hogy mi sem örömmel lépünk ebbe az irányba, azt néztük meg, hogy mi a fontos célkitűzés és a foglalkoztatás az egyik nagyon fontos, és abba az irányba tegyünk lépéseket, annyit, amennyit elbír ez az ország és nézzük meg, hogy honnan tudjuk ehhez a forrásokat biztosítani. Erre jutottunk, de természetesen nyitottak vagyunk, hogy a parlamenti vitában minden olyan javaslatot, amely értelmezhető és számítható, azokat értékeljük. Nincs abban a helyzetben az ország, hogy ne egy értelmes vita folyjon ezekről a kérdésekről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondatban foglalnám össze, ahogy államtitkár úr mondta, a nyitottság adott a parlamenti vitában, gyakorlatilag minden javaslatra a Pénzügyminisztérium várja az észrevételeket. Reményeink szerint egy olyan adó-törvényjavaslat kerül elfogadásra, ami sokak érdekét szolgálja.
Ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. A bizottságunk részéről többségi és kisebbségi előadó állítására kell sort keríteni. Többségi előadónak Filló Pált javasoljuk, a kisebbségi vélemény elmondására Czomba Sándor kéri fel az ellenzék. A jövő héten lesz a vita. Köszönöm szépen.
A harmadik napirendi pont tárgyalásával folytatjuk. Üdvözlöm Varga Ágnest, a kormány részéről, megadom neki a szót. Ugyanakkor az ülés vezetését átadom Filló Pálnak.
(Az ülés vezetését Filló Pál alelnök veszi át. Gúr Nándor távozik a teremből.)
Varga Ágnes szóbeli kiegészítője
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Öt intézkedésre tesz javaslatot a kormány a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és rövid távú kiadásainak mérséklése érdekében. Ezek a következők lennének: a korhatár emelése, amely 2016-ban kezdődne. Az 1954-ban születettek számára nőne először négy hónappal a korhatár, 2027-ben fejeződne be, az 1962-ben születettek számára lenne először 65 év a korhatár. Tehát a korhatáremelés teljes tartama három esztendő lenne, amelyre 11 év alatt kerülne sor.
A jövőben arra tesz javaslatot a kormány, hogy a munkaviszonyt ne csak előrehozott nyugdíj vagy másfajta korai nyugdíjak esetében kelljen megszüntetni, hanem legyen az egy komoly eldöntendő kérdés a nyugdíjat igénylő számára, hogy megfelelő, jó munkája, megbízható munkajövedelme esetén vállalja-e azt a kockázatot, hogy újra szerződést kell kötnie, ha a korhatáron vagy a korhatár felett nyugdíjat igényel és amellett még dolgozni szeretne.
A következő intézkedés a nyugdíjak indexálását érinti. A svájci indexálással, tehát az 50 százalékban a fogyasztói árindexhez, 50 százalékban a nettó keresethez kötődő, januári rendszeres nyugdíjemeléstől nem szakadna el ez a rendszer, de egy sávos mechanizmus lépne életbe. Amennyiben a GDP növekedése nem éri el a 2 százalékot, abban az esetben a fogyasztói ár határozná meg a nyugdíjak növekedését januárban. Amennyiben 2-3 százalék között lenne, ez az arány 80 százalékban a fogyasztói árakhoz kötődne, 20 százalékban a nettó keresetekhez, 3-4 százalék bruttó nemzeti termék növekménye esetén 60-40 százalék lenne ez és amennyiben a GDP elérné a 4 százalékot, illetve ezt a mértéket meghaladná, akkor lehetne azt mondani, hogy az időskorú inaktívak nyugellátásaiban tükröződnie kell annak, hogy a reálkeresetek is növekszenek és annak valamilyen mértékben befolyásolnia kell a nyugdíjak nagyságát is.
Javaslatot tesz a kormány a bonus-malus rendszer szabályainak a 2013-tól tervezett bevezetése, alkalmazása helyett annak előrehozására 2011-től. Ez a szabály ma már a társadalmi nyugellátásról szóló törvény része, tehát a szabály bevezetésének és alkalmazásának időpontja kerülne előbbre. Ez a szabály azt mondaná ki, hogy szolgálati időtől függetlenül, aki korai nyugdíjat kér, annak nem lehet teljes összegű nyugdíja, hanem valamilyen összegű csökkentést el kell viselnie. Ez egy és 12 hónappal hamarabbi nyugdíjba vonulás kérése esetén havi 0,3 százalékos csökkentését jelenti a nyugdíjnak, az ezt meghaladó időtartamban, 13-24 hónap közötti időszakban pedig ezt az összeget 3,6 százalékkal növelné havonta 0,4 százalékos csökkentés. Tehát igen szigorú szabályról van szó.
2010-től a kormány javaslatot tesz arra, hogy a 13. havi nyugdíj épüljön be mindazoknak a havi nyugellátásába, akik 2009 novemberében jogosultak ennek az ellátásnak az igénybevételére.
A rövid távú kihatásokról annyit tudok elmondani, hogy ez a javaslat 2010-ben a GDP 0,3 százalékának megfelelő megtakarítást, 79-80 milliárd forint értékű megtakarítást jelentene. Hosszú távon legerőteljesebb a hatása a korhatár-intézkedéseknek, valamint az indexálás átalakításának, és ez 2030-ban a GDP 2,6 százalékának megfelelő megtakarítást jelentene a nyugdíjrendszer hiányával kapcsolatosan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést kérek a bizottságtól, folytatjuk a munkát, de nekem is el kell mennem, úgyhogy én majd alelnök asszonyt fogom megkérni, hogy vezesse le a bizottság ülését. Egyben bejelenteném, hogy Nagy László képviselő urat szeretném megkérni, hogy helyettesítsen engem. Gúr elnök úr pedig Kiss Ferencet kérte meg helyettesítésre.
Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Egyben át is adom az elnöklést az alelnök asszonynak. Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Bernáth Ildikó alelnök veszi át. Filló Pál távozik az ülésteremből.)
ELNÖK: Köszönöm. Tehát kérdezem, ki kér szót. (Nincs jelentkező.) Egyelőre senki. Akkor nekem van kérdésem. Készült-e olyan háttérszámítás, hogy a különböző összegű nyugdíjjal rendelkezőket hogyan érinti vagy érintik ezek a változások. Nyilvánvalóan nem a nyugdíjkorhatár emelését kérdezem, hanem a svájci indexálás helyetti új számítási módszert, illetve a 13. havi megszüntetését és beépítését a havi nyugdíj összegébe. Mennyiben segíti ez a nyugdíjak reálértékének a megőrzését különösen akkor, amikor a nyugdíjasok megélhetése nem lesz olcsóbb. Gondolok itt elsősorban a lakásfenntartással, illetve a gyógyszer-áremelkedéssel kapcsolatos témákra. Kiss Ferencnek adom meg a szót.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm alelnök asszony a szót. Csak nagyon rövid kérdést szeretnék feltenni. Nyugdíjról beszélünk és a társadalomban komoly érzések vannak a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekről. Nem lett volna-e célszerű együtt beterjeszteni a parlament elé? Van a szolgálati nyugdíj vonatkozásában, ahol eléggé irritáló például az 57 éves nyugdíjba vonulási kor. Köszönöm.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Készültek számítások azzal kapcsolatban, hogy különböző nagyságú nyugdíjak esetén milyen hatások érnék a nyugdíjakat. Azt lehet elmondani, hogy a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos intézkedés változatlan pozíciót hagy mindazoknak, akiknek 80 ezer forintnál kisebb a nyugdíjuk. A 80 ezer forintnál nagyobb nyugdíjjal rendelkezők számára, minél nagyobb a biztosítási ellátás, annál nagyobb a veszteségük. Összegezve azt lehet mondani, hogy a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos intézkedések erodálják a biztosítási elvet. Tehát ebből a szempontból kritika fogalmazható meg egy hatásszámítás esetén, de a szociálisan elesettek a saját jövedelemhelyzetüket befolyásolni nyugdíjas inaktívként nehéz, ezért azt lehet mondani, hogy biztonságosabb ez az intézkedés és ez érinti az átlagnyugdíjnál kisebb nyugdíjban részesülőket, több, mint 70 százalékot jelent ez. Tehát itt a nyugdíjasok jelentős létszámtöbbségéről beszélünk. Abban az esetben, ha azt vizsgáljuk, hogy a nyugdíjazás időpontja szerint miféle különbségek keletkeznek, ott viszont már jelentős különbség keletkezik, gyakorlatilag az ezt követően nyugdíjba vonulók kiinduló nyugdíja 8,3 százaléknak megfelelő nagysággal kisebb lesz. Tehát ennyi lesz a jövedelemkiesés.
Az indexálással kapcsolatban pedig szintén végeztünk számításokat különböző makropályák figyelembevételével és nagyon summázatosan azt lehet elmondani öt évre visszatekintő és körülbelül 15 évre előretekintő számítások alapján, hogy abban az esetben, ha a gazdasági helyzet olyan, hogy a makroparamétereknek nagy a változékonysága mind dinamikában, mind irányában, abban az esetben a nyugdíjasok szociális biztonságát jól szolgálja az árnövekedést követő vagy nagyobb súllyal követő indexálás. A nyugdíj egy bérfüggő megállapítású juttatás. Ha az indexálás elszakad ettől a logikától, az a biztosítási elvet sérti. Ezzel szemben, ha az árak növekedését követi, tehát a vásárlóereje legalább változatlan, az jó hatással van a szociális biztonságra. Tehát azt mondhatom, hogy rövid távon még igen hektikus a makroparaméterek változása, ennek szociális szempontból kedvező a hatása. Egy hosszú távú, szolid növekedést előrevetítve azonban nem lehet eltitkolni azt, hogy ez a jelenlegi indexálási technikához képest igen jelentős megtakarítást eredményezhet.
Egyúttal felhívnám a figyelmet egy technikai kérdésre, ez egy tárgyalástechnikai, közigazgatási kérdés. Ez pedig az, hogy amennyiben a nyugdíjrendszer változtatása, a megállapítási szabályok szigorítása még aktívak számára, valamint az ellátások valamiféle csökkentése a finanszírozhatóság érdekében fontos, abban az esetben fontos lenne az általános vitára bocsátás, mert technikailag gyorsabban bonyolíthatók le módosításokkal a törvény előkészítése, hatásszámításainak, egyáltalán az államigazgatási tennivalóinak az időtartama jóval rövidebb idő alatt valósítható meg a törvény elfogadása és hatályba lépése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a választ. Kiss képviselőtársamnak még mindig nyitott maradt a kérdése.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést kérek. Általában a foglalkozási nyugdíjak, különösen a szolgálati nyugdíjak valóban eltérő szabályokat tartalmaznak a társadalombiztosítási szabályok általános feltételeihez képest. A társadalombiztosítási nyugdíj-joganyagot gondozó szociális kormányzat igen kevés ráhatással, jóformán csak konzultatív jelleggel tud párbeszédbe kerülni a szolgálati nyugdíjakat gondozó, a joganyagot gondozó közigazgatási szervezetekkel. Én úgy tudom, hogy sem a Hjt., sem a Hszt. olyan természetű módosítása jelenleg nem tervezett, ami érintené a szolgálatot viselőknek a nyugdíjfeltételeit.
ELNÖK: Köszönöm a válaszokat. A vitát lezárom, és szavazásra teszem fel a kérdést. Ki támogatja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. A jövő héten tárgyalja a parlament, kérdezem, hogy a szocialista képviselők részéről van-e már előadó jelölve. Egyelőre nincs. Egyezzünk meg abban, hogy a bizottság titkáránál jelezzük mindkét oldal részéről, hogy kik lesznek az előadók a vitában.
Áttérünk a 4. napirendre. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tájékoztatóját megkaptuk. Megadom a szót Busch Irén főosztályvezetőnek.
Busch Irén szóbeli kiegészítője
BUSCH IRÉN (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal): Köszönöm szépen. Mivel az anyag február végével zárult, úgy gondoltam, hogy érdemes a legfrissebb adatokat is közzétenni, mivel lényegében naponta gyűjtjük a létszám-leépítési bejelentéseket. Ennek alapján október 1-jét tekintenénk a válság kezdeti időpontjának, péntekig bezárólag csoportos létszám-leépítési döntést 23.055 főre jelentettek be a munkaadók. Tehát a húsz fő feletti munkaadók 23 ezer főre jeleztek leépítést. Ebből március 1-jétől 20-ig 3270 fő a bejelentett. Valamivel alacsonyabb, mint a korábbi hónapoké, de még nem telt el a március.
Ami nem szerepelt az anyagban, de fontosnak tartom elmondani, hogy hányan is jelentkeztek ebből a létszámból a munkaügyi kirendeltségeken. Lehetőségünk van a TAJ-számok alapján összenézni - a munkaadók kötelesek jelenteni név szerint - a nyilvántartási rendszerünkkel. Február végéig ebből a 23 ezres létszámból mindössze 2664-en jelentkeztek a kirendeltségeken. Ilyen szempontból még érdekes a területi megoszlás. Közép-Magyarországon mindössze 76-an, addig az Észak-Alföldön 844-en jelentkeztek, azaz azt lehet mondani, hogy az Észak-Alföldön lényegében minden második csoportos létszámleépítéssel érintett jelentkezik a kirendeltségeken, míg a fejlettebb régiókban ez nem jellemző. Hallottam a februári nyilvántartott álláskereső létszámot és az is érdekes, hogy most éppen a fejlettebb régiókban növekedett meg a létszám és amit elmondtam, abból az látszik, hogy nem a csoportos leépítésekből munkanélkülivé váltak jelentkeztek, hanem úgy gondoljuk, illetve biztosak vagyunk benne, hogy az atipikusan foglalkoztatott emberek, azaz az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők, illetve a kölcsönzők, közvetítők leépítései révén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele. (Nincs jelentkező.) Egyelőre nincs. Én annyit hadd fűzzek a tájékoztatóhoz, hogy ami a Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon történik, az meglehetősen drámai, hiszen több, mint 20 százalékkal nőtt a munkanélküliség a közép-dunántúli régióban, bár még azt a mértéket abszolút értékben nem éri el, ami Észak-Dunántúlon, Észak-Alföldön sajnos már jelen van, nyilvánvaló, hogy a bejelentkezések a mikro- és a kisvállalkozásoknál dolgozók részéről valósulnak meg. Hiszen őket nem kell előzetesen bejelenteni a munkáltatónak és ők azok, akik olyan jelentős összegű végkielégítést vagy a felmondási időre járó juttatást nem adnak, mint mondjuk a multinacionális cégeknél dolgozók, akik addig nem is fognak megjelenni, amíg ez a tartalék el nem kezd fogyni. Legalábbis az én tapasztalataim ezt mutatják. Köszönöm szépen.
Amennyiben a bizottság tagjai részéről nincs más hozzáfűznivaló, ezt a napirendet lezárom. Szavazni nem kell, tájékoztatót hallhattunk. Köszönöm szépen.
Az egyebekre térünk át. Az adómódosító törvényjavaslattal kapcsolatos észrevétel az egyik, amelyet a K & H Medicina Egészségpénztár küldött meg, képviselőtársaimnak kiosztásra került. A másik pedig a válságról írt a Szociális Karta, ezt a levelét küldte meg Czöndör Gyula, a Karta titkára a Reformszövetség javaslataival kapcsolatosan. Ez is kiosztásra került.
Egyebekben kell még azt kihirdetnem, hogy holnap lesz a Diszkriminációs albizottság ülése 9 órakor. Kérdezem az érintett képviselőtársakat, hogy ott tudnak-e lenni. (Az érintett képviselők bólogatnak.) Rendben, akkor holnap reggel 9-kor találkozunk. Köszönöm szépen, a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 00 perc)
Gúr Nándor
a bizottság elnöke
Filló Pál
a bizottság alelnöke
Bernáth Ildikó
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia