FMB-4/2009.
(FMB-91/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2009. március 30-án, hétfőn 9.30 órakor
a Képviselői Irodaház 128. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető *
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/9239. szám) (Általános vita) *
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítője *
Hozzászólások *
Válaszok *
Határozathozatal *
Tájékoztató a gazdasági válság kapcsán tett kormányzati intézkedések áttekintéséről, különös tekintettel a munkahely megtartó és munkahelyteremtő pályázatokra *
Bódi András szóbeli kiegészítője *
Hozzászólások *
Egyebek *
1. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/9239. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Tájékoztató a gazdasági válság kapcsán tett kormányzati intézkedések áttekintéséről, különös tekintettel a munkahely megtartó és munkahelyteremtő pályázatokra Előterjesztő: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
3. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Filló Pál (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Herényi Károly (független)
Helyettesítési megbízást adott
Rákóczy Attila (MSZP) megérkezéséig Nagy Lászlónak (MSZP)
Nagy István (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) megérkezéséig Kontur Pálnak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Bódi András főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 32 perc.)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit. A bizottság határozatképes. A helyettesítéseket bediktálom a jegyzőkönyv számára. (A jegyzőkönyv elején részletezve.) A határozatképességhez annyit szeretnék még jelezni, hogy Molnár Oszkár képviselő úr helyett a mai naptól Herényi Károly képviselő úr lesz a bizottság tagja. Most még nem tudjuk üdvözölni, mert még nincs körünkben, de biztos érkezni fog.
A napirend elfogadására kerítünk sort. Az elektronikusan megküldött meghívóban három napirendi pont szerepelt. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e kiegészítés. (Nincs jelentkező.) Akkor kérdezem, hogy ki támogatja a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunkra térünk rá. Üdvözlöm Herczog László szakállamtitkár urat, amennyiben van szóbeli kiegészítése, kérem, tegye meg.
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítője
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvény, amelyet két éve fogadott el az Országgyűlés, azon a koncepción alapul, hogy azok a vállalkozások, amelyek állami közpénzből részesednek, csak akkor juthassanak ehhez hozzá - ez a közbeszerzéseket, pályázatokat, állami támogatásokat érinti -, amennyiben náluk a munkaügyi kapcsolatok, a foglalkoztatás feltételei megfelelőek. Az elmúlt két év tapasztalatai rámutattak, hogy egyfelől ez egy helyes törekvés, másfelől azonban a kizáró feltételeket indokolt differenciálni, mert abban súlyos és a kevésbé súlyos esetek egyaránt előfordultak és esetenként olyan cégek is kizárásra kerültek a közpénzekből, ahol ez valójában indokolt volt, illetve a foglalkoztatást veszélyeztette.
A mostani törvénymódosítás célja tehát amellett, hogy a szabályos foglalkoztatást, a rendezett munkaügyi kapcsolatokat megőrizze, hogy a szabályozást differenciálja. Ennek érdekében a törvénymódosítás több lényeges változást is tartalmaz.
Az egyik az a munkaügyi ellenőrzési törvényt érinti, ahol az objektivitás elősegítése érdekében a súlyosabb jogsértéseknél az eddigi mérlegelés helyett kötelező bírságolásra kerül sor. A másik - és talán ez a törvényjavaslat leglényegesebb változása, számos alkalommal elhangzott már -, hogy az ellenőrzés nem szűkíthető le a bírságolásra, a prevenció legalább ennyire fontos. Ezért egy olyan javaslatot dolgoztunk ki, amely a jogsértések szűkebb köre esetén tartalmaz csak automatikus kizárást, míg a többi jogsértés esetében - hét ilyet tartalmaz a törvényjavaslat - egy figyelmeztetésben részesül a vállalkozás, ahol felhívja a hatóság a figyelmét arra, hogy amennyiben ezt a jogsértést még egy alkalommal elköveti, akkor az említett típusú állami pénzekhez nem juthat hozzá, tehát kizárásra kerül, mégpedig két éves időtartamra. Ez a kettő év a közbeszerzésnél korábban öt év volt, itt egy egységesítésre is sor kerülhet, tehát minden esetre két év lenne a kizárás.
A szabályozás változásával összefügg az is, hogy mindazon vállalkozások, akik olyan jogsértést követtek el, amelyet a mostani törvényjavaslat nem büntetne azonnali kizárással, ők ez alól a kizárás alól felmentést kapnak. Ez az új szabály, a javaslat szerint ez év november 1-jén lépne hatályba. Egyébként a törvényjavaslat hatályba léptetését a kihirdetést követő 5. napra javasoljuk. Ezt az indokolja, hogy ez az új rendszer minél hamarabb hatályba léphessen. Ezt az érintett munkáltatói érdekképviseletek az OÉT-ben erőteljesen szorgalmazták.
A törvényjavaslatot hosszú idő óta több alkalommal tárgyaltuk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, külön kialakult egy háromoldalú munkacsoport, amely ezzel foglalkozott, és azzal az alapkonstrukcióval, hogy legyen egy szűkebb kör, ahol azonnali kizárás van. Nem említettem, hogy ez a fekete foglalkoztatásra vonatkozik, mégpedig oly módon fogalmazzuk meg, hogy amikor nem jelentették be a foglalkoztatást a hatóságnál, ezt értjük fekete foglalkoztatáson. Erre és a szakszervezeti jogok megsértésére vonatkozik az azonnali kizárás, a többi esetben pedig a figyelmeztetés. Ezt az alapkoncepciót a szociális partnerek támogatták. A részleteket illetően természetesen voltak viták. A munkáltatói érdekképviseletek nagyon egyértelműen támogatják a javaslatot, a szakszervezetek elfogadták, miután bizonyos módosításokra került sor az automatikus kizárás és a figyelmeztetés jogkörök között.
Fontos megemlíteni még, hogy a törvényjavaslat a munka törvénykönyvének is tartalmazza bizonyos változásait. Ezek egytől egyig a munkaidő szabályozására, annak a rugalmasítására vonatkoznak. Alapvetően itt a válság volt az, ami motivált, hogy a vállalkozások lehetőleg minél jobban alkalmazkodni tudjanak az igen megnehezült piaci feltételek között jelentkező kihívásokhoz.
Az egyik változás az, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén alkalmazható munkaidőkeret, amely most három hónap, felemelésre kerülne négy hónapra. Ez pontosan azonos azzal, amit az európai uniós direktíva tartalmaz. Ezt a módosítást nem fogadták el a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek támogatták.
Egy új konstrukcióról még érdemes szólni, mert ilyen a korábbi munka törvénykönyvében nem volt, ez pedig arra szolgál, hogy a rendes munkaidőnél, amennyiben rövidített munkaidőt alkalmaz a munkáltató, lehetőség van arra, hogy a következő évben, amennyivel rövidítette a munkaidőt, ugyanannyival hosszabb munkaidőt állapítson meg. Ennek a célja kifejezetten az, hogy a remélhetőleg majd megszűnő válság, illetve a várható konjunktúra esetén a megnövekvő rendeléseknek a vállalkozások meg tudjanak felelni. Ennek azonban van egy felső korlátja, a heti 44 óra. Tehát, ha például 30 órára csökkentenék a heti munkaidőt, akkor sem lehet utána 50 órára, hanem maximum 44 órára emelni.
Ez az új konstrukciónak az egyik eleme, de feltétlenül szólni kell a másikról is. Hogy ez miért jó a munkavállalóknak? Azért, mert ehhez meg kell állapodni a munkavállalóval, és akivel erről megállapodnak, őt nem lehet elbocsátani sem rendes felmondással, sem csoportos létszámcsökkentés keretében. Tehát ez kifejezetten olyan konstrukció, amely a rugalmas munkaidő-beosztást és a foglalkoztatás biztonságát egyidejűleg valósítja meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony kért szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. A törvényjavaslat végre bekerült a parlament elé, ez már csak azért is örvendetes, mert közben dúl a gazdasági és politikai válság és eközben cégek szüntetik meg a tevékenységüket, emberek ezrei kerülnek az utcára és olyan cégek is bajba kerültek, amelyeket korábbi időszakban egyszerű adminisztratív hiba miatt is megbüntettek a munkaügyi ellenőrzések során, és emiatt nem tudtak pályázni a munkahelymegőrző támogatásokra kiírt forrásokra. Én több ilyen esetről tudok, ezért a benyújtott törvényjavaslatot ebből a szempontból jónak tartom. Erről a dologról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hosszasan vitatkoztak, ahogy azt szakállamtitkár úr is említette, de én nagyon jól emlékszem arra, hogy ez már tavaly év végén úgy nézett ki, hogy ahogy elkezdi az Országgyűlés a tavaszi ülésszakot, ez a törvényjavaslat benyújtásra kerül. Ezt azért említem, mert valóban nem egy olyan vállalkozás került olyan helyzetbe, hogy vagy teljesen vagy jelentősen csökkentenie kellett a létszámot, pontosan azért, mert korábbi ellenőrzések során kizárták őket a törvény alapján a pályázati lehetőségekből. Ezért jó lett volna, hogy ha ezt a törvényjavaslatot már valóban februárban elkezdi tárgyalni az Országgyűlés, mert akkor most már akár kihirdetésre is kerülhetett volna. Így viszont megint telnek a hetek, a törvény még mindig hatályban van, amely ezeket a kizárásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Tehát ezt jóval korábban kellett volna a kormánynak benyújtania.
Annyit szeretnék még ehhez hozzáfűzni, amit államtitkár úr is említett, hogy mi az a két ok a fekete foglalkoztatással kapcsolatban, amely azonnali kizáráshoz vezet. A bejelentési kötelezettség elmulasztása. A cég felvesz egy munkavállalót, elektronikusan kell bejelentenie, hogy másnaptól munkába állt. A bejelentési kötelezettség elmulasztása valóban súlyos jogszabálysértés, de szeretném felhívni arra a figyelmét, hogy tudomásom van olyan esetekről, amikor ezt a bejelentési kötelezettséget ugyan elmulasztották, később korrigálták, de ugyanakkor a dolgozóval megkötötték a szerződést, fizették utána a járulékokat, lejelentették mindenhol, de ezt az adminisztrációs hibát követték el, hogy az elektronikusan kötelező bejelentést, ami a munkába állást megelőző napra vonatkozik, elmulasztották. Most ez a törvényjavaslat, ha jól értem továbbra is fenntartja ezt a kizárási okot? És emellett még egymillió forint bírsággal sújtja azt, aki ezt a hibát elköveti. Nem lehetne ezen változtatni? Arra az esetre gondolok, amit az előbb elmondtam.
A munkaidővel kapcsolatban: ez a részmunkaidős foglalkoztatást tenné rugalmasabbá. Lehetővé teszi azt, hogy amennyiben beindul a gazdaság és ismét talpra tudnak állni a vállalkozások, akkor annak, akit addig részmunkaidőben foglalkoztattak, a 44 órás munkahét sérelme nélkül felemelhető a munkaideje, tehát egy ilyen oda-visszajárást biztosítana a törvény módosítása, ha jól értettem. Azt is szeretném tudni, hogy mi történik azzal, akivel ezt a szerződést megkötötték - őt nem lehet elbocsátani - de ha fegyelmi vétséget követ el vagy önszántából elmegy. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Filló Pál, tessék!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Egy olyan javaslat került most elénk, amire már nagyon régóta várunk. Az az igazság, hogy a napi gyakorlatban folyamatosan azzal a problémával szembesültünk, hogy a vétségek súlyával nem igazán voltak arányosak azok a büntetési tételek, amelyek a vállalkozásokat érintették. Visszatérő problémánk az - és úgy látom, hogy a törvényjavaslat erre viszonylag korrekt megoldást nyújt -, hogy a fekete foglalkoztatás továbbra sem megbocsátható bűn Magyarországon és ez ellen minden eszközzel fel kell lépnünk, de nagyon fontos, hogy azoknak a kisebb adminisztrációs jellegű problémáknak, amelyek eddig nagyon komoly szankciókat vontak maguk után, a büntetési tételei enyhüljenek. Illetve ne zárjuk ki a közbeszerzési eljárásokból azokat a cégeket, amelyek nem feketén foglalkoztattak, csak adminisztrációs problémájuk akadt. Ez nagyon fontos dolog, hiszen a gazdasági válság kezelésében sem mindegy az, hogy ezek a cégek a jövőben részt tudnak-e venni a közbeszerzési eljárásokban, a különböző állami pályázatokban, kaphatnak-e állami támogatást a különböző projektekre. Ebben nagyon komoly előrelépés van, és nagyon örülök annak, ha jól értettem, hogy a legnagyobb ellenzéki párt sem támadja a törvényt úgy, hogy nem ért vele egyet, hanem módosító indítványokkal remélhetőleg el tudják majd fogadni. Köszönöm.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Általánosságban én is azt mondom, hogy örülök, hogy a törvény módosítása előttünk van. Szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni, hogy tavaly az egyik megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég pontosan azért volt kénytelen 1400 embernek a munkaviszonyát megszüntetni, mert az egyik telephelyén két napig 12 óra helyett 13 órát foglalkoztatott embereket és ezért gyakorlatilag a 400 milliós támogatást nem tudta lehívni. Ez egy nagyon lényeges kérdés.
Kérdésem is volna. A Munkaerő-piaci Alapba most már több, mint 400 milliárd forint folyik be és én ezt az alapot még mindig egy fejőstehénnek látom, mert hogy ha valami baj van, mindig hozzányúlunk és onnan csípünk le ide-oda-amoda különböző forrásokat. Most is azt látom, hogy az uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg címszóval - nem akarok konkrétumokat mondani, államtitkár úr biztos tudja, hogy miről beszélek - történnek dolgok. A 43/D §-nál a rendszeres szociális segély átalakításával kapcsolatban az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerő-piaci Alapot terheli. Mekkora nagyságrendben gondolkodnak önök és miért pont a Munkaerő-piaci Alap jön szóba megint? Itt több százmilliós nagyságrendről is szó lehet. Ja, ha az Unió nem finanszíroz, itt az alap, majd az megoldja!?
Annak örülök, hogy a törvényjavaslat próbálja megértetni, hogy mi tekinthető közcélú foglalkoztatásnak, mert ez valahogy az alaptörvényben nem volt érthető. A c) pontban azt mondja, hogy "a közcélú munkavégzés keretében az a), b) pontban foglalt feladatok ellátásához szükséges feltételeket megteremtő, javító tevékenység". Konkrétan mi ez a megteremtő, javító tevékenység? Számomra ez kicsit a sötétség homályában van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Személy szerint is elég régóta forszírozom ennek a törvényjavaslatnak a beadását, hiszen mindegyikünk látja, hogy az aprónak mondható szabálysértések okán milyen súlyú károkat kellett elszenvedniük a vállalkozásoknak. Nem tartjuk jónak azt a logikát, főleg nem egy válságosnak mondható időszakban, amikor a szabálysértések azt a konzekvenciát vonják maguk után, hogy nemcsak pénzbírságra ítélik a vállalkozásokat, hanem kizárják a pályázati hozzáférésekből. Az időszerűsége tehát megvan ennek a törvényjavaslatnak.
Egy dolog érdekel engem, a kormány lát-e lehetőséget arra, hogy a korábbi időszakban nem a fekete foglalkoztatás és a szakszervezeti tisztségviselők és a szakszervezeten keresztül történő törvénysértések miatt való kizáratódáson felüli szabálysértések amnesztiában részesüljenek? Ezt tartom nagyon fontosnak, mert 30-40 ezer olyan munkáltató van, akik kisebb szabálysértések miatt 3-5 éves moratóriumot kell, hogy elszenvedjenek. Ezt elengedhetetlen fontosságúnak vélem. Köszönöm szépen. Államtitkár úr, visszaadom a szót.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Általánosságban nagyon örülünk, hogy a bizottság időszerűnek tartja a törvényjavaslat benyújtását. Ami az elhúzódást illeti, erre egyetlen magyarázat van, nagy gondot fordítottunk arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban legalább egy viszonylagos támogatottság jöjjön létre, ezért igen alaposan igyekeztünk előkészíteni a törvényjavaslatot.
A fekete foglalkoztatásnál elvileg kétféle értelmezés lehetséges. Az egyik a munkaszerződés megléte, ezt tartalmazza most a hatályos szabályozás, a másik pedig a bejelentési kötelezettség. Itt most váltottunk, mert úgy gondoljuk, hogy amennyiben a bejelentési kötelezettség megvalósul, akkor azért a munkavállalót olyan kár nem érheti, hiszen nyilvánvalóan megkapja a bérét, a juttatásokat, biztosítási időszak is érvényesül, tehát lényeges kár nem éri. Ebben a megközelítésben a munkaszerződés hiányát tulajdonképpen adminisztrációs hibának tekinti ez a fajta megközelítés.
Ami a konkrét kérdést illeti. Itt két esetet célszerű megközelíteni. Az egyik, amikor az ellenőr kijön és azt tapasztalja, hogy nem történt meg a bejelentés. Erre az esetre azt gondoljuk, hogy egyértelműen meg kell állapítani a fekete foglalkoztatás tényét, hiszen az érvelés mindig úgy hangzik, hogy ezt a munkavállalót aznap délelőtt kezdték foglalkoztatni és értsék meg, hogy itt egy adminisztrációs hiba történt, ők már délután bejelentették volna. Nyilvánvaló, hogy ezt mondják akkor is, ha a foglalkoztatás akár már több hónapja megvalósul. Ezt a szabályozás nem kezeli.
A másik eset, amikor kimegy az ellenőrzés és megállapítja, hogy volt egy például kéthetes időszak, amikor nem volt bejelentve a munkavállaló, de ezt a munkáltató pótolta, tehát megszüntetette a hiányosságot az ellenőrzés pillanatából. Erre a törvényjavaslat nem tartalmaz automatikus kizárást, ugyanis ilyenkor a felügyelő mérlegelhet és ha nem állapít meg bírságot, nem is kerül sor kizárásra.
A részmunkaidős kérdésre vonatkozóan, ez a szabályozás nem a részmunkaidőre vonatkozik, tulajdonképpen az egész konstrukció nem részmunkaidőt jelent, hanem a teljes munkaidő időtartamának az átalakítását. Tehát ebben az esetben - a korábbi példámnál maradva -, ha 30 órás munkahétben állapodnak meg, akkor ez azt jelenti, hogy ennél a cégnél ennyi a teljes munkaidő. Ez azért is fontos, mert ez nem jár a bér csökkentésével. Ugyanazt a bért kapja meg a 30 órára is, mint a 40 órára. És ez megfordítva is igaz. Amennyiben a következő évben 44 órás munkahétben maradnak, akkor emiatt nem emelkedik a bér, tehát továbbra is ugyanazt a teljes munkaidős bért kell kapni. A részmunkaidős szerződés más, hiszen ez értelemszerűen egy részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozott. Amennyiben ezt a munkáltató fel akarja emelni, akkor ezt kezdeményezheti. A munkaszerződés módosítására csak a két fél egyetértésével van lehetőség.
Az elbocsátás módja. Ez úgy van, ahogy alelnök asszony is próbálta sugalmazni a választ. Természetszerűleg ez a rendkívüli felmondásra nem vonatkozik. Fegyelmi esetén rendkívüli felmondásnak helye van, mint ahogy az is része a rendszernek, hogy a munkavállaló felmondhat, tehát nincsen röghöz kötve. A tilalom két konkrét esetre vonatkozik: a rendes felmondásra és a csoportos létszámcsökkentésre.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Czomba képviselő úr a közcélú munkával kapcsolatos szabályozás tartalmi elemeire kérdezett rá, kifejezetten arra, hogy mit jelent az, hogy közcélú munkavégzés keretében a közcélú szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges feltételeket megteremtő, javító tevékenység látható el. Ez a kitétel gyakorlatilag a közcélú munka megszervezésével összefüggő feladatokkal, a munkakörülmények javításával kapcsolatos feltételeket jelenti. Tehát például említeném itt a munkaeszközök beszerzését: a munkavégzéshez szükséges munkaruhára, munkavégzési eszközökre vonatkozik ez a kitétel. Hiszen ezek járulékos módon szükségesek ahhoz, hogy egy települési önkormányzat a közcélú munkát megfelelően meg tudja szervezni.
A kérdése még érintette az Flt.-nek azt a szabályát, hogy az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerő-piaci Alapot terheli. Ez a szabály a programok eredményes lefolytatását hivatott megcélozni. Tudjuk, az Európai Unió utófinanszírozás keretében fedezi az egyes programok költségét. Ez a szabály gyakorlatilag egy biztonsági szabály arra az esetre, hogy ha az utófinanszírozás keretében az összeg teljes egésze esetleg nincs megtérítve, akkor ez ne veszélyeztesse a programok eredményes lefolytatását, a foglalkoztatás megteremtését és finanszírozhatóságát.
Gúr Nándor képviselő úr az amnesztiával kapcsolatban tett fel egy kérdést. A kisebb súlyú jogsértések esetében látunk-e lehetőséget rá? A javaslat tartalmazza ezt a megoldást a kisebb súlyúak esetében, a törvényjavaslat tételesen felsorolja, a rendelkezések később lépnének hatályba, 2009. november 1-jén. És eddig az időpontig csak a fekete foglalkoztatást elkövető munkáltatók, illetőleg a szakszervezetekkel összefüggő súlyos jogsértéseket elkövető munkáltatók lesznek kizárva a rendszerből, amennyiben ilyen tartalommal kerül elfogadásra a törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Zárom a vitát azzal a mondattal, hogy persze itt az amnesztia tekintetében én nemcsak az előttünk álló és halasztó hatályú, hanem a múlt idejű történetekre is gondolok, tehát szükségszerűen módosító javaslatokat fogunk képviselőtársaimmal együtt benyújtani.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak egy percre kérek még szót, a törvényjavaslat hatályba lépése és az elkövetett jogsértések közül azok, amelyek az új javaslat szerint nem kerülnének kizárásra, azok eltörlésre kerülnek. Azokra az amnesztia érvényesül úgy, ahogy elnök úr is érti ezt a törvényjavaslatot. Ez így van a javaslat szerint is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ez megnyugtató részemre, bár nem tudtam kiolvasni a törvénytervezetből. De újra neki fogok veselkedni. Ha nem sikerül, akkor pontosító módosító javaslat beadását fogom megtenni. Az időszerűsége adott a történetnek, ezért azt kérem, hogy az általános vitára alkalmasságról döntsünk. Ki támogatja az általános vitára alkalmasságot? (Szavazás.) Tizenegy. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvénytervezetet. Ha jól emlékszem, 20-án fog a parlament elé kerülni. Az előadókat meg kéne neveznünk. A kisebbségit Bernáth Ildikó alelnök asszony vállalja, a többségit pedig Filló Pál alelnök úr. Köszönöm szépen. (Herényi Károly érkezik az ülésterembe.)
Köszöntöm bizottságunk új tagját, Herényi Károly független képviselőt. Bár én megtettem a háta mögött is, köszöntöttem, amikor még nem volt itt az ülés elején. Jó munkát kívánok önnek. Szeretném jelezni, hogy ezen bizottság keretei között a munkásságunkat mindig a szakmaiság jellemezte elsődlegesen, megpróbáltuk a politikai csatározásokat meghagyni a parlament színterére. Azt kérem öntől is, hogy lehetőség szerint ebben a mederben haladva végezzük közös munkánkat. Köszönöm szépen.
Áttérünk a második napirendi pontunkra. Van egy írásos anyag, amit kaptunk, megadom a szót kiegészítésre Bódi László úrnak.
Bódi András szóbeli kiegészítője
BÓDI András (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Feltétlenül ki kell egészítenem, mert azóta, hogy benyújtottuk ezt a tájékoztatót, az élet haladt tovább. A pályázatok értékelése részben megtörtént, újabb információk vannak ezzel kapcsolatban.
Az OFA-pályázatokra térnék ki először. 5,95 milliárd forinttal indultunk, jelenleg 6,85 milliárd forint a rendelkezésre álló forrás. 1323 pályázat érkezett be. Jelenleg 60 projekt lett támogatva, amellyel 3593 főnek a munkahelye került megtartásra. Szeretném azt is elmondani tájékoztatásképpen, hogy most szerdán lesz a következő bírálati fordulónk, most 380 pályázat került bírálatra. A jövő héten pedig szeretné az OFA a teljes, bent lévő pályázatok bírálatát elvégezni azért is, hogy a továbbfolytatásáról is tudjunk intézkedni. A munkaügyi központok a munkaerő-piaci programoknak egy tízmilliárdos programjára vonatkozóan elkészítettek egy csomagot. 145 programot nyújtottak be, 15 ezer ember munkahelyének megtartásához 5,8 milliárd forintos költségigénnyel.
A munkahely-teremtő támogatásról csak annyit szeretnék mondani, hogy március 18-a volt az első beadási határidő, ezt március 31-re módosítottuk, és van egy jelentős változás az előző évekhez képest, mert tavaly is felmerült a Foglalkoztatási bizottság előtt, hogy miért csak az öt fő munkahelyteremtését támogatjuk, ezt ebben az évben két főre szállítottuk le. Tehát ezután lehet munkahelyteremtő támogatást igénybe venni. A távmunkával kapcsolatosan csupán annyit, hogy a mai napon fog megtörténni a bírálat a BMIK-nál. Nagy valószínűséggel minden pályázat, amely beadásra került, támogatásban részesül. A közmunkaprogramok esetében azt tudom elmondani, hogy szerződések kerültek aláírásra és folyamatban van a pályázati kiírás is néhány esetben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két kiegészítést tennék: nemcsak, hogy szóba került a bizottságban, hanem elég sokszor és elég intenzív álláspont rögzítése mellett fogalmaztuk meg azt, hogy a munkahelyteremtő beruházásnál két fős határterület rajzolódjon meg. Ez mértékadó módon befolyásolta a döntéshozók véleményének a formálódását. A másik pedig, hogy szeretném a bizottságot arról tájékoztatni, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól is kértem tájékoztató információkat. Reményeim szerint a következő ülésünkön ezt is a bizottság tagjai elé tudom majd tárni. Kérdezem a bizottságot, kinek van kérdése. Alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. A pályázatok iránt igen nagy az igény, ez részben az írásos tájékoztatóból is kiderül, meg a szóbeli kiegészítésből is. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a 20,4 milliárd forint összegű támogatási igény a bírálók szerint mennyiben volt megalapozott. És amennyiben az - mert úgy vélem, hogy az 1235 db pályázatból összesen 27 db, illetve a szóbeli kiegészítés alapján valamivel több került támogatásra - ez most vagy azt jelzi, hogy még nem tudtak minden pályázatot elbírálni, vagy azt jelzi, hogy a pályázatok nem feleltek meg a pályázati kiírásnak vagy azt jelzi, hogy jogosak a pályázatok, de a pénzügyi forrás szűkös és nem elég arra, hogy az igényeket kielégítsék.
Valamivel több, mint háromezer embernek sikerült ez idáig megőrizni a munkahelyét, ami örvendetes, de vajon mi lesz a többivel, mert már most elég jelentős még mindig részben a csoportos létszámleépítéseknek a bejelentése, részben pedig azoknak a vállalkozásoknak a működése, amelyekre nem vonatkozik a létszámadatok miatt a csoportos létszámleépítésre vonatkozó kötelező bejelentés. Erre nézvést milyen elképzelések vannak? Nemcsak az OFA pályázatára gondolok, hanem legfőképpen az uniós forrásból megvalósuló programokra. Erről elég szűkszavú a tájékoztatás, kérem, hogy ezt bővítse ki.
A 20 és 10 milliárd forintos pályázatokra gondolok, mert ezt ugyan már legalább 58-szor hallottuk bejelenteni, de igazából, hogy ez hogyan működik és milyen feltételekkel lehet rá pályázni és mikortól és milyen létszámot akarnak ezzel megcélozni, arra nézvést kevés az ismeretünk. Legalábbis nekem. Köszönöm.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Az OFA-val kapcsolatban eredetileg 5,8 milliárd forint volt a kiírásban, most 6,85, tehát a konkrét kérdésem az, hogy az az egymilliárd honnan származik. Ugyanez a kérdésem a munkaügyi szervezettel kapcsolatban, 10 milliárd forintról volt szó, most ha megnézzük a honlapot, 8 milliárd van. Újra kérdezem, hogy az a 2 milliárd hová lett onnan?
Javultak a számadatok az eredeti írásos beszámolóhoz képest, de azért azt látjuk, hogy egy 20,4 milliárd forintos igénynél 6,85 milliárd áll összesen rendelkezésre és én is alelnök asszonyhoz csatlakozva valószínűnek tartom, hogy azok a pályázatok, amelyek még nincsenek elbírálva, azok közt egy jelentős rész olyan, ami egyébként jogos és pozitív bírálatot igényelne, de forrás hiányában nagy valószínűséggel erre nem lesz lehetőség.
Ha megfigyeljük az interneten az OFA honlapját, általában a kis- és középvállalkozások megőrzésre pályáznak és maximum hat hónapos időtartamra, míg a nagyok általában részmunkaidős foglalkoztatásra. Nyilván mindenki számol és annak függvényében, hogy mennyit lát előre, dönti el, hogy mennyit mer bevállalni. Ezzel nincs is baj, a "munkából munkába" c. program viszont igencsak sikertelennek tűnik, mert két pályázó volt bent összesen és ott még sikertelen pályázót sem látok, összesen 19 főt. Ezzel kapcsolatban mi a javaslat vagy van-e elképzelés, hogy ezt esetleg másképp kellene működtetni?
Számomra az is nagyon fontos információ lenne, hogy a támogatottak közül valójában hányan kötöttek szerződést. Az egy lényeges lakmuszpapír a tekintetben, hogy ha már pozitív is a döntés, be meri-e vállalni azt, amit tervezett. Azt is érdekes lenne tudni, hogy a nem támogatottak valóban végrehajtották-e a csoportos létszámleépítést. Mert ez úgy működik, hogy beadom, de nem közlöm a munkavállalómmal.
A pályázó beadja, a munkaügyi szervezet programot ír és küldi fel az irányító hatóság felé. A munkaügyi szervezetet, ha nem régiós szinten történik a döntés, semmi nem fogja befolyásolni, hogy esetleg azt mondja, hogy ne 12 hónapra, hanem 8-ra, 6-ra, esetleg kevesebbre add be. Most mindenkinek azt mondja, hogyne, persze, nyugodtan add be 12 hónapra, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz. Az én olvasatomban régiós szinten adott esetben a döntéshozatal és a végrehajtás hatékonyabban működne, mint most.
Módosítva lett a munkahelyteremtő, másfél milliárd, 18-ról 31-re és főosztályvezető úr mondta, hogy két fő. Ez örvendetes, én azt szeretném tudni, hogy miért lett módosítva. Kevés pályázat ment be. Mi a konkrét ok a módosításra?
Az uniós 20+10 milliárddal kapcsolatban mondanám, hogy ez nagyon jól hangzik és ha úgy valósul meg, ahogyan tervezve van, miről is van szó: az ötödik nap gyakorlatilag képzésben fog részt venni és ezt az ötödik napot fogom megfinanszírozni vagy fogja a finanszírozó megfinanszírozni, mint így kieső bért. Önök szerint mennyire lesz hatékony ez a támogatási mód? Köszönöm.
HERÉNYI KÁROLY (független): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Először is hadd köszönjem meg, hogy itt lehetek önök között és hogy együtt dolgozhatunk. Idáig a Költségvetési bizottság tagjaként igyekeztem sokat tenni, hogy a munkavállalók munkavállalási feltételei javuljanak. Sajnos kevés eredménnyel. Ezt az anyagot nyilván kritizálni fogom, de nem azért, mintha a minisztérium munkáját kritizálnám, hanem azért, mert az általános gondolkodást kell, hogy kritizáljam, ami nemcsak ránk jellemző válságkezelés vonatkozásában, hanem egész Európára. Hiszen az európai válságkezelő csomagok mintha nem vennék észre, hogy általában szerkezeti problémák idézték elő - nálunk különösen - ezt a helyzetet, és úgy próbálják javítani a mostani állapotot, hogy akkor csináljuk ezt, ami egyébként nem vezetett jó eredményre, csak egy kicsit még erősebben.
Nálunk a foglalkoztatási ráta európai viszonylatban - válság ide, válság oda - mindig pocsék volt, tehát Európában az utolsók között ballagtunk. Nyilván ez a helyzet ezen nem fog javítani. Azt kéne vizsgálni, hogy a válság előtti állapot miért volt ilyen. Tehát milyen szerkezeti, milyen strukturális viszonyok juttatták oda a magyar munkavállalókat és a munka világát Magyarországon, hogy ilyen gyászos adatok születtek? Nyilván ez a mostani válságkezelő program - ami méltánylandó, hiszen a szűkös keretek között megpróbál valami eredményt elérni - nem fogja a helyzetet megoldani. Egy csomó pénzt szerintem kiszórunk az ablakon különösebb eredmény nélkül, de nyilván mindent meg kell tenni a munkahelyek megőrzéséért és új munkahelyek teremtéséért.
Az előbb, amikor arra utaltam, hogy a Költségvetési bizottság tagjaként számos alkalommal igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar adószerkezet milyensége alapvető probléma, a magyar élőmunkát terhelő adó-, járulék- és egyéb költségek mértéke és összessége az igazán nagy probléma, akkor azt szerettem volna kérni, hogy ez a bizottság, aminek én most a tagja lettem, gyakoroljon nyomást a Költségvetési bizottságra, a Pénzügyminisztériumra és az összes olyan döntéshozóra, akinek alkalma és lehetősége van ezen a helyzeten változtatni. Hiszen ez legfeljebb tűzoltásnak vagy tüneti kezelésnek nevezhető.
És még egyszer mondom, a szándék nyilván nem megkérdőjelezhető, de nálunk alapvető problémákat, strukturális, szerkezeti problémákat kellene megoldani és ez arra nyilvánvalóan nem jó, és ha a válság elvonul, a helyzet akkor sem fog javulni, hogy ha a feltételek nem változnak. Tehát én elfogadom ezt az előterjesztést és a jó szándékát - még egyszer mondom - nem kérdőjelezem meg, de az eredményességében nagyon erős a kételyem és azt hiszem, hogy még rövid távon sem fogja a hozzá fűzött reményeket beváltani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselőtársaimnak a véleményét. Tájékoztatóról lévén szó, itt a tudomásul vételt fogalmazzuk meg. Még egyszer szeretném megerősíteni, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól is kértem adatokat, információkat, reményeim szerint a következő találkozásunkkor ezeket is a bizottság tagjai elé tudjuk tárni. A napirendi pontot lezárom. Megadom a szót még főosztályvezető úrnak.
BÓDI ANDRÁS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Néhány dologra válaszolni szeretnék. Ha mindenre nem is tudok, de néhány dolgot szeretnék elmondani. Alelnök asszony kérdezte a 20,4 milliárdot, meg ehhez hasonlítva a 6,85-öt és Czomba képviselő úr is ezeket feszegette. Nekem szerencsém vagy szerencsétlenségem, hogy minden egyes pályázati bírálatot meg tudok nézni és végig is néztem eddig is, és nagyon elkeserítő az, hogy milyen pályázatok érkeznek be.
Egyrészt nagyon sok olyan pályázó van, aki csak megpróbálkozik. Hátha leesik egy kis pénz, egyébként az adatai, a könyvei nem indokolják, nem igazán van rossz helyzetben. Akkor vannak olyan vállalkozások, akiknek elgondolásuk sincs, csak megpróbálják, hátha kapnak valamilyen forrást. Tehát nagyon-nagyon rossz a pályázatok színvonala. Szeretném azért tájékoztatni a bizottságot, hogy az OFA pályázati bírálatát az ÁSZ is bekérte, tehát meg fogja vizsgálni. Mind a bírálók, mind pedig az a bizottság, amely az OFA-kuratórium előtt felülbírálja a bírálók által leírtakat, dönt benne. Én jelen tudásom szerint nem nagyon látom veszélyben a 6,8 milliárd forintot. Nem igazán látom. Bár lehet, hogy most ez a 380-as csomag, ami következik, javulni fog, mert a bírálókat is el kellett igazítani, hogy a szempontokat milyen mértékben és hogyan kellett figyelembe venniük, de jelen állás szerint sajnos nem tudom jónak minősíteni a beérkezett pályázatokat. Természetes, hogy meg kell nézni, hogy az egyes pályázónak valóban annyi támogatásra van-e szüksége vagy a maximum kritériumot próbálja meg kielégíteni és amit lehet kérni, ami a pályázati kiírásban van, azt próbálja megszerezni. Megmondom őszintén, azt gondoltuk, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb arányú lesz, de zömében kisebb vállalkozások pályáztak az OFA-hoz és ők inkább a bértámogatást választják. Most, hogy a de minimis szabály meg fog változni, lehet, hogy nyitódik újra a pályázati lehetőség, lehet, hogy másképpen fognak a nagyobb cégek is reagálni, mert most a napokban lesz a 6/96-os MüM-rendelet módosítva, aminek alapján az 500 ezer eurós támogatás is élhet majd mind az OFA esetében, mind pedig a munkaügyi központok esetében.
A 20+10 milliárdos programról csak annyit szeretnék mondani, hogy most április elején fog a pályázati felhívás megjelenni, 25-30 ezer ember munkahelyének megőrzésére számítunk. Nem tudom megmondani, hogy a vállalkozásoknak mennyiben fog ez megfelelni, bár több nagy vállalkozás már jelezte, hogy élni akar vele. Az biztos, hogy a nagyvállalatok, akik munkaidő-szervezéssel próbálják megoldani a jelenlegi problémájukat, be fogják vállalni a 4+1-es munkarendet. Feltétel ennél a 20+10 milliárdos támogatásnál, hogy maximum a létszám fele képezhető, de a képzés kötelező eleme ennek a támogatási formának.
Czoma képviselő úr kérdésére, hogy honnan lesz a 900 millió, áttekintettük a jelenleg folyó pályázati rendszerünket és a magas hozzáadott értékű támogatásból és az egyedi kormánydöntésből vettünk el 750 millió forintot, valamint az OFA saját bevételéből lett 150 millió hozzátéve és így lett 900 millió, amivel többletforrás áll rendelkezésre az OFA részére.
A 8+2-vel kapcsolatban: amikor még elindult ennek a 20+10 milliárdos projektnek a tervezése, kötelező elemként hazai forrást is biztosítani kellett hozzá, akkor született az a döntés, hogy a munkaügyi központoknak biztosított tízmilliárdból kétmilliárd forintot el kell különíteni, hogy tudjon működni a 20 milliárdos program. Időközben ez a Bizottságnál meg lett futtatva és nem szükséges ezt a hazai forrást biztosítani, úgyhogy a mostani, április 1-jei MAT-ülésen visszakerül a kétmilliárd a tízmilliárdba. Tehát erre is a munkaügyi központok fognak tudni pályázni.
A "munkából munkába" program az OFA-nál nem sikertörténet, bár most e bírálat alatt lévő csomagban már 20 munkáltató van, aki vesz fel embereket, tehát úgy látjuk, hogy azért ez is el fog indulni. Ennek nagyobb sikere a munkaügyi központoknál lesz, ahol közvetlenül a területen tudják felmérni azt a lehetőséget és megtalálni azokat a vállalkozásokat, akik létszámot szeretnének bővíteni. Egyébként a munkaügyi központos programokban több munkából munkába helyezési programelem szerepel.
Nem értettem Czomba úr kérdését az irányító hatóságra vonatkozóan. Milyen irányító hatósághoz? Mert itt a munkaügyi központok az FSZH-hoz nyújtják be a pályázatot és a miniszter dönt a Munkaerő-piaci Alappal együtt. Ahogy beérkezik a pályázat, rövid úton belül megtörténik a bírálat és visszakerül a forrás a munkaügyi központnak, tehát elő fog tudni készülni.
Hogy miért lett a munkahelyteremtő támogatás megtoldva? Éppen a válságból eredően. Azt gondoljuk, hogy jobb, ha időt adunk rá, és volt igény a vállalkozásoktól is arra, hogy későbbi időpontban is be lehessen nyújtani a pályázatot, ezért döntöttünk úgy, hogy március 31-ig még meghosszabbítjuk a lehetőséget. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm főosztályvezető úr a tájékoztatót, tudomásul vesszük.
Egyebek alatt három dolgot szeretnék szóba hozni. Az egyik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénytervezethez kapcsolódóan holnap délután van a bizottsági vélemények megfogalmazása. A kisebbségi véleményt Kontur Pál fogja elmondani, a többségi véleményt pedig Bóth János képviselőtársunk.
A másik aktuális információ, hogy az európai ügyek albizottsága ma az interpellációkat követően a parlament 55-ös számú termében fog ülést tartani.
A harmadik információ pedig, hogy a tervek szerint 14-én tartunk bizottsági ülést. Más bejelentés a bizottság tagjai részéről van-e? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet, akkor a mai ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 36 perc)
|
Gúr Nándor | |
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia