FMB-6/2009.
(FMB-93/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2009. április 27-én, hétfőn, 9 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslat (Módosító javaslatok megvitatása) *
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló T/9239. számú törvényjavaslat (Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként) *
Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló J/9364. számú beszámoló (Általános vita) *
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Tájékoztatás a JOGPONT hálózat létrejöttéről - "Jogi segítség a munka világában" *
Pataky Péter elnök (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) szóbeli kiegészítése *
1. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
2. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/9239. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/9364. szám)
(Általános vita)
4. Tájékoztatás a JOGPONT hálózat létrejöttéről - "Jogi segítség a munka világában"
Előadó:
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke
5. Egyebek
Elnököl: Gúr Nándor elnök (MSZP)
Filló Pál alelnök (MSZP)
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Wittner Mária (KDNP)
Herényi Károly (független)
Helyettesítési megbízást adott
Gúr Nándor (MSZP) Filló Pálnak (MSZP) megérkezéséig, illetve távozása után
Bernáth Ildikó (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz) megérkezéséig
Dr. Bóth János (MSZP) Nagy Lászlónak (MSZP) megérkezéséig
Kiss Ferenc (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP) megérkezéséig
Rákóczy Attila (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP) megérkezéséig
Rácz István (Fidesz) dr. Czomba Sándornak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Herényi Károly (független) V. Németh Zsoltnak (Fidesz) megérkezéséig
Lutz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék)
Pataky Péter elnök (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége)
Dr. Pulay Gyula főigazgató (ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet)
Dr. Kovács Tamás tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Apró Antal Zoltán (Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 5 perc)
FILLÓ PÁL (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel és szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat és vendégeinket. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Gúr Nándor elnök urat megérkezéséig Filló Pál, Bernáth Ildikót Kontur Pál, Rákóczy Attilát Rózsa Endre, Bóth Jánost Nagy László, Kiss Ferencet Lénárt László, Rácz Istvánt Czomba Sándor, Magyar Bálintot Vécsi István helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Ezzel kapcsolatban kinek van kérdése, észrevétele, bármilyen javaslata? (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta.
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslat (Módosító javaslatok megvitatása)
1. napirendi pontunk az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A módosító javaslatokról fogunk dönteni. Tisztelettel köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviseletében megjelent Lutz Zoltánné főosztályvezető asszonyt és dr. Kovács Tamás tanácsos urat. A T/9179/34. számú ajánlásból dolgozunk.
Az ajánlás 1. pontjában Balog Zoltán és képviselőtársai indítványa található. A költségvetési bizottság szerint a javaslat nem házszabályszerű. Javaslom, mi is erősítsük meg, hogy ez a javaslat nem felel meg a Házszabálynak. Kérdezem, hogy ki nem ért egyet a módosító indítvány házszabályszerűségével. (10) Ki ért vele egyet? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a módosító indítványt nem tartja házszabályszerűnek, így nem kell róla döntenünk.
Az ajánlás 2. pontjában - amely összefügg a 8. és 63. ajánlási pontokkal - Varga Mihály és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 3. pontjában - amely összefügg a 5., 7., 25., 47., 48., 49., 62. és 68. ajánlási pontokkal - a költségvetési bizottság módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában - amely összefügg a 6. ajánlási ponttal - Herényi Károly módosító indítványa található. Lényege, hogy a szállodai szolgáltatásoknál csak 18 százalék legyen az áfa mértéke. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 9. pontjában - amely összefügg a 11. és 31. ajánlási pontokkal - Tállai András és Bánki Erik módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 10. pontjában Varga Mihály és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 12. pontjában - amely összefügg a 13. ajánlási ponttal - Tállai András módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 14. pontjában - amely összefügg a 21., 23., 29., 30., 32., 33., 35., 39., 41., 43., 45., 52., 54., 56., 59., 61., 64. és 69. ajánlási pontokkal - a költségvetési bizottság módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 15. pontjában Pettkó András módosító indítványa található. A költségvetési bizottság szerint a javaslat nem házszabályszerű. Ki ért egyet a költségvetési bizottság véleményével? (10) Ki nem ért vele egyet? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem tartja házszabályszerűnek a módosító indítványt, ezért nem kell róla szavaznunk.
Tisztelettel köszöntöm a közben megérkezett Herényi Károly képviselő urat.
Az ajánlás 16. pontjában a költségvetési bizottság módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (11) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 17. pontjában - amely összefügg a 36. ajánlási ponttal - Tállai András módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 18. pontjában a költségvetési bizottság módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (11) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 19. pontjában - amely összefügg az 58. ajánlási ponttal - a költségvetési bizottság módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 20. pontjában - amely összefügg a 37., 38., 44. és 60. ajánlási pontokkal - Herényi Károly módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (1) Ki nem támogatja? (18) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 22. pontjában a költségvetési bizottság módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 24. pontjában - amely összefügg a 28. ajánlási ponttal - Csáky András módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 26. pontjában Pettkó András módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (1) Ki nem támogatja? (18) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 27. pontjában - amely összefügg a 34. és 57. ajánlási pontokkal - a költségvetési bizottság módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
LUTZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Nagyon szépen köszönöm főosztályvezető asszony segítségét.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló T/9239. számú törvényjavaslat (Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként)
2. napirendi pontunk a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat. A módosító javaslatokról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként. Tisztelettel köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről megjelent dr. Horváth István főosztályvezető urat, Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt és Berki Erzsébet főosztályvezető-helyettes asszonyt. Az április 23-ai keltezésű ajánlásból dolgozunk.
Tisztelettel köszöntöm elnök urat, aki időközben megérkezett.
Az ajánlás 1. pontjában Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány szerdán tárgyalja a módosító indítványokat, ezért most csak tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca az 1. pontban található módosító indítványt támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 2. pontjában - amely összefügg a 4. és 8. ajánlási pontokkal - Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában - amely összefügg a 7., 11., 16., 19. és 23. ajánlási pontokkal - Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 5. pontjában Bernáth Ildikó módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Miért nem?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az OÉT-en a szociális partnerekkel kialakult megállapodás szerint ez a szakasz két jogsértésben nem ismerne elnézést, az egyik az, ha a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti a foglalkoztató. Nincs olyan szakmai indok, amely apropóján ezt a konszenzust fel kellene adnunk, már csak azért se, mert ha a munkavállaló nincs bejelentve, akkor a munkavállalói léte és a biztosítotti minősége - tehát a két legfontosabb dolog - teljesen eltűnik a rendszerből. Minden más jogsértés esetén a hatályos szabályozásnál jóval liberálisabb a törvény. Ennél az egynél úgy gondoltuk - hangsúlyozom, nem a tárca véleménye, hanem az OÉT-en kialakult konszenzus eredménye után -, hogy ne az emberszámon, illetve a kiszabott bírság összegén múljon, hogy hol marad a munkáltató.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A módosító javaslat nem arról szól, hogy ha egy vállalkozás - függetlenül annak méretétől - nem jelenti be a munkavállalót, akkor ne kapjon megfelelő büntetést, bírságot és ne zárattassék ki a pályázatokból, hanem arról, hogy ha a munkáltató bejelentette a dolgozóját, de az elektronikus bejelentés valamilyen oknál fogva nem érkezett meg, vagy ha a munkáltató minden járulékfizetési kötelezettségének eleget tett - a béreket számfejtette, a munkaszerződés ott van a munkáltatónál -, de a bejelentés nem azonnal, hanem csak egy-két nap múlva jutott el az adóhatósághoz, akkor ne büntessék meg, illetve ne zárják ki a pályázati lehetőségből. Egy ilyen adminisztrációs hiba miatt méltánytalan lenne bárkit is egy létező pályázati rendszerből kizárni. Még egyszer mondom, nem arról van szó, hogy ha valakit feketén foglalkoztatnak, hanem arról, hogy ha a munkáltatónál minden rendelkezésre álló adat azt bizonyítja, hogy legálisan foglalkoztatja a munkavállalót, akkor ne zárják ki őt a pályázati lehetőségekből.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr!
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha bármilyen jogszabályszöveget elolvasunk, kérdés, hogy annak mi a normatív tartalma. A most hallott szöveg, illetve a módosító javaslat normatív tartalma nem esik egybe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem jelentették be az illetőt.
ELNÖK: Tisztában vagyunk a módosító indítvány lényegével, ezért szavazhatunk róla. A bizottság tagjai közül ki támogatja a módosító indítványt? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 6. pontjában - amely összefügg a 20. ajánlási ponttal - Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 9. pontjában Bernáth Ildikó módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 10. pontjában - amely összefügg a 12. és a 22. ajánlási pontokkal - Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (11) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 14. pontjában - amely összefügg a 17. ajánlási ponttal - Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Miért nem támogatja?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A törvényjavaslat a jelenleg hatályos szabályokhoz képest egy ponton liberalizálja a munka törvénykönyvének a túlórára vonatkozó szabályait. A hatályos szabályok szerint csak kulcsszemélyzetbe tartozó munkakörök esetében lehet - amennyiben a munkaügyi központ egy hónapig nem tud megfelelő munkaerőt közvetíteni - egy évre szóló megállapodással 200-ról 300-ra felemelni a rendkívüli munkavégzés felső határát. Az enyhítés az, hogy elhagyjuk a kulcsszemélyzet kategóriát, mert ha a munkáltató nem talál kőművest vagy portást, hiába nem tartozik az a kulcsszemélyzet körébe, nagy problémát jelent neki. Ha a munkáltató bármilyen munkakör esetében a bejelentett munkaerőigény alapján egy hónapig nem kap megfelelő szakképzettségű munkavállalókat, akkor egy évre százzal felemelheti a túlórák számát. Erről szól a javaslat, ami megfelelő garanciákkal és nem a munkaerő extenzív növelésével próbálja a helyzetet megoldani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gúr Nándor elnök úr!
GÚR NÁNDOR (MSZP): A választ elfogadom és az előterjesztők nevében visszavonom az indítványt.
ELNÖK: Az ajánlás 13. pontjában Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 15. pontjában Schwartz Béla módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök asszonynak adom meg a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Az általános vitában többször felmerült, hogy mi történik az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a regionális munkaügyi központok által meghirdetett pályázatokkal, a hatálybalépést követően ezekre a pályázatokra milyen hatással lesz a törvény módosítása. Többen elmondták, hogy az lenne a megfelelő és helyes eljárás, ha a folyamatban lévő pályázatoknál is a kihirdetésre kerülő törvény szellemében járnának el, és ne zárjanak ki azért pályázókat, ami a törvény elfogadását követően könnyít a pályázók helyzetén, magyarul szólva segít megtartani a munkahelyeket.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca kíván erre reagálni?
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az átmeneti szabályok egyértelműen tartalmazzák az átmeneti időszakra, illetve a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó szabályokat, mind a közbeszerzési eljárásokra, mind pedig a támogatási eljárásokra. Ehhez képest a benyújtott javaslat szűkszavúan csupán annyit mond, hogy befogadott pályázatokra, amiből nem derül ki egyértelműen, hogy ezt közbeszerzési eljárásra akarja vonatkoztatni a javaslattevő, vagy az állami támogatások igénylésével kapcsolatos eljárásokra. De bármelyikre is, ellentmond a javaslatban szereplő szövegnek, mely szerint csak az új szabályok hatálybalépése után megindult eljárásban alkalmazandók az új szabályok.
Fontosnak tartom elmondani, a törvényjavaslat más technikával kezeli azt a problematikát, hogy a lehetőséghez képest csak a legsúlyosabb jogsértést elkövetők záródjanak ki a már folyamatban lévő eljárásokból is. Ezt úgy valósítja meg, hogy a törvény hatálybalépésének napján törölni kell az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapjáról a korábbi szabályok szerinti kizárást eredményező jogsértésekre vonatkozó adatokat. Tehát a cél azonos, de a technika más. A jelenlegi törvényjavaslatbeli szöveggel is gyakorlatilag ugyanazt a célt érjük el, mint amit azzal érnénk el, ami ebben a technikailag nem támogatható javaslatban szerepel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Kérem szíveskedjék megmondani egész konkrétan, hogy a törvényjavaslat melyik része vonatkozik a benyújtott pályázatokra. Mi az, ami a hatálybalépést követően a kiírt pályázatok esetében az elbírálásnál érvényesülni fog?
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 12. § (1) bekezdése, ahol kettébontva a) és b) pontban van meghatározva, hogy a folyamatban lévő eljárásokban mit lehet alkalmazni. Hogy mindenki számára érthető legyen, el kell mondani, egy közbeszerzési eljárás előkészítési fázisai, szakaszai meglehetősen hosszú időszakra vezethetők vissza. Az ilyen típusú eljárásokban irreális, hogy az ajánlatkérő újraindítson egy közbeszerzési eljárást azért, mert közbeszól egy új módosító jogszabály. A 12. § (7) bekezdése mondja ki, hogy az OMMF honlapjáról milyen adatokat mikor kell törölni, a (8) bekezdés pedig arról szól, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján milyen adatokat szükséges fennhagyni, illetve melyeket kell arról törölni. Az adóhatóság - amely új szereplőként lép be az eljárásba - a honlapján a törvényjavaslat hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre vonatkozóan fog adatot szerepeltetni.
ELNÖK: Azt hiszem, hogy döntési helyzetben vagyunk. Ki támogatja Schwartz Béla képviselő úr módosító javaslatát? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott, s nyilván nem azért, mert a céllal nem értünk egyet, hanem azért, mert ezt a kérdést a törvényjavaslat egyébként is rendezi.
Az ajánlás 18. pontjában Gúr Nándor és képviselőtársai módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 21. pontjában Halmai Gáborné módosító indítványa található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Nagyon szépen köszönöm a minisztérium képviselőinek a segítségét.
Átadom az ülés vezetését Gúr Nándor elnök úrnak.
(Az elnöklést Gúr Nándor, a bizottság elnöke veszi át.)
Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló J/9364. számú beszámoló (Általános vita)
ELNÖK: 3. napirendi pontunk az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló J/9364. számú beszámoló. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelettel köszöntöm dr. Kovács Árpád elnök urat és dr. Pulay Gyula főigazgató urat. Arra kérem elnök urat, hogy néhány gondolattal egészítse ki az előterjesztést és utána főigazgató úrnak is lesz erre lehetősége. Parancsoljon, elnök úr!
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindig az a kérdés, hogy ki őrzi az őrzőket, nevezetesen hogy ki ellenőrzi az Állami Számvevőszék pénzügyi gazdálkodását. Jelentem a bizottságnak, az Országgyűlés által kijelölt könyvvizsgáló az Állami Számvevőszék pénzügyi tevékenységét és gazdálkodását kifogástalannak ítélte, azt írta le, hogy megbízható és valós képet mutat a pénzügyi beszámolónk. Ez azért is örömteli, mert az a Magyar Köztársaság parlamentje évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszék gazdálkodásának felelőssége, a fejezetgazdai szerep a főtitkár úrhoz kapcsolódik és nem az Állami Számvevőszék elnökének a felelőssége. Számomra akkor is rendkívül fontos, ha közvetlenül nem az én felelősségem, hogy az intézmény gazdálkodását az elmúlt évben is kifogástalanul és kiegyensúlyozottan végezte. Köszönet ezért a kollégáimnak.
A múlt évben 53 jelentést adtunk közre, s a jelentéseinkben több mint ezer javaslatot, ajánlást fogalmaztunk meg, amit mintegy kilencszáz szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés alapozott meg. Az Országgyűlés plenáris ülésen számos alkalommal tárgyalta a jelentéseket, amelyek 56 bizottsági ülés napirendjén szerepeltek. Tehát az Országgyűlés figyelme az Állami Számvevőszék munkája iránt a múlt évben is igényes és gondos volt.
Önöknek is szeretném megköszönni, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése biztosította számunkra azokat a pénzügyi feltételeket, amelyek a kiegyensúlyozott munkavégzéshez szükségesek. Az Állami Számvevőszéknek feladatai ellátása során nem kellett olyan hiányosságokkal és terhekkel számolnia, amelyek a munkáját nehezítették volna. Azt kérem - a költségvetési bizottság által megfogalmazott határozati javaslat is erről szól -, hogy a munkánkat a jövőben is hasonló keretek között tudjuk végezni.
A szervezet működési kérdéseivel kapcsolatban két gondolatot szeretnék önökkel megosztani. Az egyik: az Állami Számvevőszéknél is megindult egy intenzív, most már nem tervezett nyugdíjazási hullám. Az ÁSZ tényleges létszáma 550 fő körüli, ami a parlament által jóváhagyott 600 fős létszámhoz képest jelentős különbséget mutat. Nyolc főnek, a két alelnöknek és közvetlen stábjának a létszámát minden körülmények között nyitva kell tartanunk, hiszen az önök döntésétől függően ez bármikor betöltődhető. Az említett létszámhiány a munkavégzésünkben időnként problémákat okoz. Nem szeretnénk áttérni arra a metódusra, amire a nagyobb könyvvizsgáló cégek, hogy alacsonyabb képzettségű munkatársakat vesznek fel, akik alárendelt munkában lényegében csak elemzési feladatokat végeznek, és csupán néhány kolléga határozza meg a csúcson, hogy a feladatok hogyan alakulnak. Szeretnénk megtartani a jelenlegi munkavégzési metódusunkat - ehhez a foglalkoztatási bizottság segítségére is szükség van -, továbbra is igényes, nagy képzettségű kollégákat kívánunk foglalkoztatni, aminek természetesen megvannak a munkaügyi terhei.
Szintén az Országgyűlés döntésének megfelelően közel öt évvel ezelőtt átvettük a magyar közpénzügyi periodika, a Pénzügyi Szemle szerkesztését, amely Magyarország pénzügyeiről, pénzügyi folyamatairól a világ 186 országában és nemzetközi szervezetekben angol-magyar nyelven tudósító szakmai folyóirat. Azt kérjük, hogy e folyóirat fenntartási költségeihez kaphassunk támogatást. Nagyon sok pozitív visszajelzés érkezik a világból, az OECD fórumairól, annak különböző ellenőrző és könyvvizsgálói kapcsolatrendszereiből, de kormányzati szintekről is. Az, hogy Magyarországról az Állami Számvevőszék reális és pontos képet sugároz - jelentéseink angol nyelvű tömörítvénye is megtalálható az interneten -, az ország iránti bizalom erősítését is szolgálja. Egyébként nagyon nagy arányú az internetre való belépés, naponta több százan töltik le a jelentéseinket. Ez minőségi változás a korábbi évekhez képest. A sajtójelentéseink hasznosítása is évről évre növekszik. Az olyan kérdések visszacsatolását, amelyekben a korábbi években az Állami Számvevőszék prognózisokat vagy trendeket jelölt meg, de amelyek figyelembevétele annak idején elmaradt, most az újságok és különböző szakmai fórumok elvégzik.
A mai ügyeink közül két dolgot szeretnék elmondani. Mi sikerként éljük meg a Költségvetési Tanács megalakulását; érdemes volt annak idején az Állami Számvevőszék közpénzügyi téziseit országgyűlési határozattal támogatni. A lassan kiépülő Költségvetési Tanács vezetőivel és munkatársaival kiváló munkakapcsolatban, együttműködésben tudunk dolgozni. Élve azzal a lehetőséggel, hogy a Költségvetési Tanács 2009-ben makrogazdasági prognózisok különböző változatait fogja elkészíteni, az Állami Számvevőszék az erőforrás-felhasználások olyan metodikájú vizsgálatát végzi el 2010-re nézve, amelyben megpróbáljuk összesíteni, hogy a költségvetésben elszórtan lévő különböző tételek akár a foglalkoztatásra, akár a környezetvédelemre, akár a rendvédelemre, akár az oktatásügyre nézve milyen harmóniában vannak megtervezve, és miként érvényesül a kormányzati harmónia a források felhasználása során. A környezetvédelmi kiadások szinte a költségvetés minden fejezetében be vannak tervezve, azonban az elmúlt évek tapasztalatai szerint ezek harmonizáltsága enyhén szólva is vitatható volt. Ebben az irányban mozdul el az Állami Számvevőszéknek a 2010-es költségvetési évvel kapcsolatos szerepe.
Köszönettel vesszük azt is, hogy az Országgyűlés arra bátorított és felhatalmazott bennünket, hogy egy korai figyelmeztető rendszerként irányítsuk rá az önök figyelmét a különböző költségvetési kockázatokra. Vállalnunk kell, hogy a rossz hír hozójának általában nem fehér ló a jutalma. Büszke vagyok arra, hogy a múlt évben volt erőnk a 2090-es költségvetéssel kapcsolatos prognózisok tekintetében felvállalni azt, ami sajnos be is következett. Ebben kétségtelenül szerepe van annak, hogy az intézménynek változatlanul erősek a külföldi kapcsolatai. Nagyon sok konferencián vagyunk előadók. A számvevőszéki pénzügyi ellenőrzés tematizáltságát, nemzetközi szintű harmonizáltságának a vezénylését annak ellenére, hogy a múlt év óta nem én vagyok a világszervezet elnöke, változatlanul a magyar Állami Számvevőszék közreműködésével oldják meg. Az európai számvevőszékek együttműködési fórumának a soros elnöksége az idén Magyarországé, és az elnöki teendőknek én leszek az ellátója. Az év végén Budapesten lesz ennek a konferenciája, ami a válság és az európai pénzügyi ellenőrzés harmóniájának a kezelését jelenti.
A korábbi években jellemző volt, hogy a különböző - szociális, kulturális, oktatási - területeken, tehát a lakosság ellátásához kapcsolódó kérdésekben a pénzügyi feltételek vizsgálata, valamint a megvalósíthatóság pénzügyi és intézményi feltételrendszere kevéssé volt vizsgálva. A magunk részéről legalább ilyen hibának tartanánk - ezért is teszem szóvá -, ha a pénzügyi szükségszerűségekből adódóan a pénzügyileg megtervezett intézkedések társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatai elmaradnának. Ezek pillanatnyilag enyhén szólva is hiányosak. Viszont ha ez hosszabb távon elmarad, annak legalább akkora a kockázata, mintha a fordítottja történik, mint ahogy az elmúlt években is volt. Változatlanul gond, hogy rendezetlen az állami feladatok meghatározottsága, az, hogy a magyar állam mit vállal. Ennek halogatása az elkövetkező időszakban súlyos hibának tűnne. Itt az ideje, hogy ezeket a vállalásokat hosszabb távon gondolkozva, lehetőség szerint harmonizáltan próbáljuk megoldani. Mindent nyilvánvalóan nem tudunk vállalni, de ezt a harmonizálási feladatot akkor is meg kell oldanunk, ha sok minden benne van az alkotmányban is, amely Magyarországot szociális piacgazdaságként determinálja, és az Európai Charta is erről szól. Érdekességként megemlítem, hogy az "szociális védelem" kifejezés és az összes többi társadalmi vívmány az 1930-as évek válsága után jelent meg a törvényekben, Roosevelt elnök mutatta be a szociális chartában ennek a gondolatát. Az erről a pályáról való letérésnek vagy az ezen a pályán való maradásnak a kérdésköre meghatározza az államháztartást, az állami feladatok mértékét.
A különféle vizsgálatokról most nem beszélnék, mert azok ismertek önök előtt. Köszönöm a figyelmüket, és ha kérdésük van, Pulay úrral együtt - aki nagyon sok területen irányítja a vizsgálatokat - a rendelkezésükre állunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr szóbeli kiegészítését. Pulay úr kíván szólni? (Dr. Pulay Gyula: Köszönöm, nem.) Képviselőtársaimé a szó. Kinek van kérdése, észrevétele? Bernáth Ildikó alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék tavalyi működéséről szóló jelentés alapos, átfogó és ugyanolyan magas színvonalú, mint amilyen az elmúlt években is volt. A bizottságok a Állami Számvevőszéknek az éves költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról szóló jelentéseit szakterületüktől függetlenül meglehetős mélységben kivesézik. Így járt el a mi bizottságuk is, különös tekintettel azokra az összefüggésekre, amelyek a bizottság feladat- és hatáskörébe tartoznak. Így tett akkor is, amikor a Munkaerő-piaci Alap, mint a legnagyobb elkülönített állami alap működését vagy a különböző munkahelyteremtő pályázatok ügyeit vizsgálta. Nem kívánom az összeset felsorolni, de egyet még megemlítenék, a szakképzés fejlesztésével kapcsolatos témát. Minden egyes jelentés megvizsgálásakor konstatáltuk - amit persze nemcsak a jelentésekből ismerünk, hanem a hozzánk érkező kérdésekből, panaszokból, jelzésekből is -, hogy borzasztó nehezen zajlik a nyertes pályázatoknál a szerződéskötés. Ha végre sikerül a szerződést aláírnia mindkét félnek, akkor a finanszírozás nem úgy történik, ahogy annak a szerződés szerint történnie kellene, és heteket, hónapokat kell várni arra, hogy a nyertes pályázatok megvalósításához megérkezzen a finanszírozás.
Ezzel kapcsolatban kérdezem elnök úrtól, hogy a vizsgálatok koordinálását végző elnökhelyettesek foglalkoznak-e ezzel a témával, annak vizsgálatával, hogy mi az oka ennek az akadozásnak. Az-e, hogy a költségvetésben nincs elegendő pénzügyi forrás az önrészek biztosítására, esetleg nem elegendő a szervezet felkészültsége, nincs meg a megfelelő hozzáértése, kevés a létszáma ahhoz, hogy a pályázatok gördülékenyen működjenek annak érdekében, hogy a kitűzött cél megvalósuljon, vagy esetleg valami más? Nagyon sok az ezzel kapcsolatos panasz.
Elnök úr is elmondta és az anyagból is kiderül, azért is csökkent az Állami Számvevőszék létszáma, mert a nyugdíjkort elérő kollégák éltek a nyugdíjba vonulás lehetőségével. Megvan-e a feltétele annak, hogy megfelelő létszámmal működjön tovább az Állami Számvevőszék? A kutatóintézet a már bemutatott vizsgálati témák, kutatási területek mellett tervezi-e, hogy megvizsgálják, hogyan, milyen hatékonysággal, milyen eredménnyel, milyen feltételek között működnek azok a cégek, amelyek megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos embereket foglalkoztatnak? Ezt azért kérdezem, mert ezzel kapcsolatban is elég sok panasz érkezik hozzánk.
A munkájukhoz további sok sikert és olyan feltételeket kívánok, amelyekkel a kitűzött célokat meg tudják valósítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herényi Károly képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a jelentés olyan minőségű, amilyet minden esztendőben kapunk: kifogástalan, szinte hiba nélküli. Egy óriási szakmai hibát mégis találtam. A 119. oldalon a 27. vizsgálati pontnál azt olvasom, hogy a II. kerület Újpest. Ennél nagyobb tévedést azonban nem fedeztem fel az anyagban.
Az összegzés első mondata úgy szól, hogy "az ÁSZ tevékenységének kezdete óta beleütközik abba az alapvető problémába, amit az állami feladatok meghatározatlansága jelent". Szóbeli kiegészítésében erre külön is kitért elnök úr. Nekem itt feladatköri problémáim annak. Mi a mi dolgunk? Mert az rendben van, hogy a jelentést elfogadjuk, hiszen az az összes törvényi előírásnak és kötelezettségnek eleget tesz, de az Országgyűlésnek vajon mikor fog eszébe jutni, hogy a tartalmi részre vonatkozó reakciókat is megtegye. Mikor fogja számon kérni ezeknek a feladatoknak a meghatározását? Az Országgyűlés mikor fogja érvényesíteni az ellenőrző funkcióját, hiszen más dolga se lenne, mint a kormány működésének az ellenőrzése. Ezek a drága jó emberek és ez a hivatal minden esztendőben az asztalunkra tesz egy olyan anyagot, amely rámutat, hogy miért tartunk ott, ahol tartunk, a pártok pedig jól megdicsérik az elnököt és az Állami Számvevőszék munkáját, de senkinek nem jut eszébe utánanézni, hogy mi ennek a jelentésnek a következménye. Amikor a költségvetési bizottság ügye szóba került, mi ezt roppant módon elleneztük, mondván, hogy az Állami Számvevőszék minden költségvetési vita során minősíti a költségvetési törvényt. Amióta az eszemet tudom, a parlamentben mindig leszögezték, hogy a bevételek túl, a kiadások meg alul vannak tervezve. Ez minden évben így volt, és senkinek nem jutott eszébe ezt komolyan venni.
Szeretném megkérdezni a bizottság tisztelt elnökétől és tagjaitól, azonkívül, hogy elfogadunk egy ilyen jelentést, gondolkodunk-e azon, hogy tudnánk a magyar állam szerkezetét olyanná alakítani, amit szakemberek minősítenek - idáig minden minősítés inkább elmarasztaló, mint dicsérő volt -, és amiben a megoldások is benne vannak. Azt szeretném, ha egy ilyen jelentésnek nem az lenne a sorsa, hogy meghallgatjuk a parlamentben az elnök úr beszámolóját, majd megtapsoljuk és elfogadjuk, aztán meg minden marad a régiben, és a következő esztendőben ugyanezzel fogjuk szembetalálni magunkat. A négy-öt évvel ezelőtti jelentésekben szinte szó szerint az van leírva, mint az ideiben, a világ meg mégsem változik. Pedig változnia kéne. Én ezt óriási problémának tartom, mert a feladatunkat nem teljesítjük, és ez nem szép dolog ránk nézve.
A jelentést egyébként elfogadjuk, hiszen - mint mondtam - a törvényi előírások és kötelezettségek minden pontja a legkiválóbb szakmai szinten teljesül. Ez egy kifogástalan munka. Csupán a tartalmi résszel van bajom, mert nem tudom, hogy azzal mit fog kezdeni a bizottságunk és mit fog kezdeni a parlament. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, válaszadásra megadom a szót elnök úrnak.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Némi optimizmust teremt bennem az, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje a múlt év őszén elfogadta a költségvetési felelősségről szóló törvényt és egy makrogazdasági tervező szervként megalkotta a Költségvetési Tanácsot. A költségvetés nettó bevételei két éve mindig meghaladják a nettó kiadásokat, és az elmúlt években felvett óriási hitelek fordítják az ellentétjébe ezt a folyamatot. Tehát Magyarország évek óta kevesebbet költ, mint amennyi a gazdaság bevétele. A 2009-es évet tekintve nem vagyok biztos abban, hogy megint így lesz, de ha az eredeti tendenciák szerint a valamivel több mint 27 ezer milliárdos bevétel döntő része teljesül, akkor az egyensúly egy mínusz 4 százalékos visszaesésig meg tudna maradni. Ha viszont a gazdaság teljesítménye elmarad ettől, akkor új szituáció alakul ki. A költségvetési felelősségről szóló törvény az összes kisebb-nagyobb egyenetlenségével együtt - amit talán majd ki lehet javítani - és az intézményesült forma valamiféle elmozdulást talán jelentett. Az a hedonista költségvetési magatartás, aminek a fedezetét a privatizációs bevételek és az eladósodás biztosította, valamennyire tartható, de az állami feladat meghatározása abban a kontextusban, amit a képviselő úr mond, különösen fontossá válik.
Tegyük világossá, hogy ebből a lehetőségből mit tudunk vállalni. Én úgy fogom fel, hogy a közpénzügyi tézisek egy jelentős része a parlament szemléletében tartalmilag módosult. Nem hiszem, hogy ezen a bizottsági ülésen nekem kötelességem lenne a bevételek és a kiadások összhangjáról beszélni, de elmondom, vizsgáltuk azt, hogy az államháztartásban foglalkoztatottak keresete hogy alakult és azt állapítottuk meg, hogy a versenyszférában a hasonló felsőfokú végzettségük 20 százalékkal többet keresnek, mint a közszférában. A közszféra létszáma 80 ezer fővel csökkent, a versenyszférában dolgozóké viszont csekély mértékben emelkedett, és a versenyszféra bérei is valamivel gyorsabban növekedtek. Óvatos vagyok a tekintetben, hogy a fogyasztás szabályozásával mit lehet elérni, hiszen a fogyasztás visszaesése a költségvetés számára végül is nem hoz előnyös pozíciókat. Kollégáim és a kutatóintézet ezeket a vizsgálódásokat folyamatosan végzi, és ha igénylik, ezekben a tartalmi kérdésekben rendelkezésre állunk.
A sajtóhibáért elnézést kérek. Az a helyzet, hogy az összes budapesti kerület elnevezte magát valaminek, van Újbuda, Óbuda, illetve a régi városneveket is használják. Viszont van, ahol ezeket nem fogadja be a hivatalos felsorolás, mert ennek van egy kötött szabályozása, de a hibát természetesen ki fogjuk javítani.
Vizsgáltuk, hogy a válság körülményei között hogy alakult a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása és eszközrendszere, de az eredménytől nem voltunk elragadtatva. Ezt feljegyzem és a jövő évi vizsgálatba újra berakunk egy ilyen megközelítést. A tapasztalati anyagban megjelent, hogy a múlt évben a gazdaság fejlesztésére fordított forrásrendszerben óriási egyenetlenségek vannak. Annak az évi 1600 milliárd forintnak, ami a reálgazdaság segítésére fordítódik, a hasznosulását kevéssé találjuk meg, s az elosztása is elég egyenetlen, hiszen a kis- és középvállalkozások, amelyek a foglalkoztatás jelentős részét biztosítják, aránytalanul kis részben kapnak ebből a pénzből. A különböző bilaterális szerződéseken keresztül a multinacionális cégeknek jut ennek a támogatásnak a nagyobb része. Jövőre is megcsináljuk ezt a vizsgálatot.
A bürokrácia és a pályázatok kérdésének az ügye. Ezen a területen többször is átszervezések voltak az elmúlt években. Az első nyugodt év 2008 volt. Amikor egy rendszert vagy egy minisztériumot darabjaira szednek, akkor négy-öt hónapig a mosdó meg az irathalmok megtalálása okozza a legnagyobb problémát, a munka pedig lebénul. Mindig rémülettel nézzük, amikor szakmai szempontok szerint összevonnak vagy szétszerelnek, mert az ügyintézési folyamatokban olyan szakadások következnek be, amiket nehéz bepótolni. Egyrészt bürokratikus hibák is vannak, a szónak nem a rossz értelmében véve, másrészt Magyarországon a visszaélések ellen nem a Max Weber-i állameszmény szerint védekezünk, hanem mindenre megpróbálunk valamilyen kivédő szabályt hozni, még a kivédő szabály kivédésére is van valamilyen szabályozás, aminek viszont kontraproduktív hatása van. Az ügyintézésen lényegesen lehetne egyszerűsíteni. Érdemes lenne összevetni ezeket a folyamatokat.
Szeptemberre produkálni fogunk egy holland mintára készült trendriportot, amely megpróbálja kezelni az európai uniós forrásfelhasználás teljes vertikumát. Ebben feltüntetjük a 2008-as változásokat, és reményeink szerint a 2009-es folyamatokat is valamiképpen jelezni tudjuk. Tapasztalataink szerint a pénzfelhasználás nagyon elmarad a lehetőségektől, pedig az európai uniós pénzek felhasználása a gazdaság élénkítése és a talpon maradás szempontjából meghatározó jelentőségű. Mi sorskérdésnek tartjuk, hogy ezen a téren minőségi változás következzen be 2009-ben. Ez még akkor is így van, ha a többi hasonszőrű európai országhoz képest nem állunk rosszul, de nekünk önmagukhoz, a saját lehetőségeinkhez kell mérni magunkat, és nem X vagy Z ország teljesítményéhez. Az összes önkormányzatnál folyamatosan vizsgáljuk a pályázati feltételeket és nem vagyunk elragadtatva a tapasztalatoktól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük a jelentést, a szóbeli kiegészítést és a kérdésekre adott válaszokat.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a jelentést? (Egyhangú.) A bizottság a jelentést egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja.
A jelentés parlamenti vitája holnap délelőtt lesz és a bizottságnak előadót kell állítania. Ki ért egyet azzal, hogy Herényi Károly legyen a bizottság előadója? (10) Ki nem ért vele egyet? (0) Ki tartózkodott? (8) A bizottság egyetért azzal, hogy Herényi Károly ismertesse a bizottság álláspontját a plenáris ülésen.
Nagyon szépen köszönöm elnök úr és főigazgató úr munkáját és további szép napot kívánok mindkettőjüknek.
Tájékoztatás a JOGPONT hálózat létrejöttéről - "Jogi segítség a munka világában"
4. napirendi pontunk tájékoztatás a JOGPONT hálózat létrejöttéről - "Jogi segítség a munka világában". A napirendi pont előadója Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Tisztelettel üdvözlöm elnök urat és megadom neki a szót, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Pataky Péter elnök (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) szóbeli kiegészítése
PATAKY PÉTER elnök (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége): Először is köszönöm a bizottság megtisztelő figyelmét. Nagyon meglepett, hogy egy három hónapja elindult programról tájékoztathatom a bizottságot. Ami egyébként logikus, hiszen egy olyan programról van szó, amelyik döntően európai uniós forrásból, de ehhez kapcsolódóan magyar költségvetési forrásokból is működik. Ilyenformán helyénvaló, hogy erről tájékozódjon a bizottság.
Abban az anyagban, amit minden bizottsági tag megkapott, az alapvető lényeges dolgok benne vannak, ezért azokat nem ismétlem el, csak néhány elemre, illetve egy előzményre szeretném felhívni a figyelmet. Ez a program a Társadalmi Megújulás Operatív Programjának egy meghirdetett pályázata volt, amely a szociális partnerek - vagy ahogy magyar fordításban terjeng: a társadalmi partnerek - kapacitásbővítésére szolgál. Ez a pályázat az európai standardoknak megfelelően íródott ki. A jogsegély-szolgáltatás ügyében egy külön pont volt az úgynevezett b) pont. Az európai uniós előírásoknak megfelelően regionálisan lett kiírva a pályázat, mi pedig - akik a pályázaton részt vettünk - egy országos hálózat működtetésében gondolkodtunk, ami eleinte gondot okozott nekünk, különösen azért, mert nem tudtuk, hogy milyen pályázatok lesznek még és kik pályáznak egy-egy régióban erre a szolgáltatásra.
A másik érdekessége az ügynek - ami kuriózum -, hogy egy szakszervezeti szövetség és a munkáltatói érdekképviseletek közösen pályáztak. Ennek az az alapvető oka, hogy a TÁMOP a szociális partnereknek írja ki a lehetőséget, tehát a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleteknek egyaránt, és a pályázati kiírásban kifejezetten benne volt, az elbírálásnál fontos szempont - amiért plusz pontokat lehet kapni -, hogy milyen együttműködés van több partner között. A munkáltatói szervezetek első gondolata - és a miénk is - az volt, hogy önállóan pályázzunk, de aztán rájöttünk, hogy több esélyünk lesz, ha összefogunk. Ennél azonban fontosabb, hogy van-e olyan érdek, ami összekapcsol minket.
A lényeg a szolgáltatás tartalma: a munkajog, a munka világával kapcsolatos jogi ügyek, a társadalombiztosítással és a cégjoggal kapcsolatos ügyek. Hol érnek ezek össze? A mi fejünkben ott, hogy azt gondoljuk, ha a munkahely törvényesen működik, ha a munkáltató tisztában van az összes szabállyal, azzal, hogy hogyan kell munkáltatni, az a munkavállalónak is jó. Tapasztalataink szerint - és ezt az első konkrét elemzéseink is alátámasztják, valamint a később jogsértésként megjelenő ügyekből is kiderül - a jogsértések jelentős része, mintegy 80 százaléka információhiányból ered. Ez is indokolja, hogy ez a konzorcium miért jött létre. Magyarországon a foglalkoztatottak 75 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozásnál dolgozik, s ezek közül is különösen a mikro- és kisvállalkozások számítanak. Az az általános gyakorlat, hogy a vállalkozó ért valamihez, és van egy könyvelője, akinek meg mindenhez kell értenie. A munkaügyek tekintetében viszont az a tapasztalatunk, a könyvelőknek fogalmuk sincs arról, hogy milyen szabályok vannak - azért sem, mert a szabályok nagyon bonyolultak -, de mindig csak akkor derül ki, hogy nagy baj van, ha jön a munkaügyi ellenőr. Az a közös érdekünk, hogy rend legyen, a munkavállalók be legyenek jelentve, tisztességesen el legyen velük számolva stb.
Van egy olyan mezője is a tanácsadásnak, amely a munkaerőpiac változásaival függ össze. Magyarországon jelentős az önfoglalkoztatók és az olyan kisvállalkozók száma, akiket - az egyszerűség kedvéért - kényszervállalkozóknak szoktunk hívni, akiknek megszűnik az alkalmazási jogviszonyuk és csupán az a lehetőség áll előttük, hogy vállalkozók legyenek. A vállalkozásba viszont általában úgy kezdenek bele az emberek, hogy az ismeretük nincs meg hozzá, csak az elszánásuk, és ebből nagyon sok baj van. Úgy gondoltuk, hogy össze tudjuk tenni a tudásunkat, a képességeinket, és így állt össze az a fura konzorcium, amely a négy, döntően mikro-, kis- és középvállalkozásokat tömörítő munkáltatói szervezetből, valamint az MSZOSZ-ből áll.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége évtizedek óta működtet jogsegély-szolgáltatást. Elég sok anyagi ráfordítással és nehézséggel tudjuk ezt fenntartani, a szolgáltatásunkat mégis bővíteni kívántuk. Mi a bővítés lényege? Ezek a szolgáltatások eddig döntően a fővárosban és a megyeszékhelyeken működtek, és a munkáltatói szervezeteknek is ilyen jellegű szolgáltatásuk volt. A konzorcium létrehozásával lehetőség nyílt egy olyan hálózat kiépítésére, amit az anyagban szereplő térkép mutat. Ezen jól látszik, hogy hol sűrűsödtünk, és az is, hogy a jövőben merre kell majd lépnünk, mert azért vannak még fehér foltok. Kiindulásként persze a rendelkezésünkre álló infrastruktúrára kellett építenünk.
Mint már említettem, regionálisan volt kiírva a pályázat. Annak örültünk, hogy mind a hét régiót sikerült megnyerni, mert így az eredeti elképzeléseinknek megfelelően egy országos hálózatot tudunk működtetni.
Nagyon fontosak a tapasztalatok. Az utolsó előtti slide-on lévő számok az első két és fél, három hónap adatait rögzítik. Február második hetében indultak a szolgáltatások és február végére teljesedtek ki, azóta 2500 ügyfelünk volt. A megoszlásból látszik, hogy ez döntően munkajogot jelent. Nőtt a cégjogi ügyek aránya. Az elején az ügyek háromnegyed része munkaügyi volt, ami mostanra beállt egy kétharmados szintre. A jövőben fel kell készülnünk arra, hogy szaporodnak a társadalombiztosítással kapcsolatos problémák. A legtöbbször azzal fordulnak hozzánk, hogy ha valaki nyugdíjba akar menni, akkor miért nincs annyi szolgálati ideje, mint amennyit dolgozott. Ennek oka, hogy most megy nyugdíjba az a korosztály, amelynek a tagjai minden nap dolgoztak, de egyáltalán nem biztos, hogy be voltak jelentve. Azt gondolom, hogy itt tudunk segítséget adni.
Az ügyek műfajai is látszanak a statisztikából. Az esetek jelentős részében látszik az információhiány. Nagyon sokszor bőven elegendő az, ha az ügyfeleket a jogaikról és a kötelezettségeikről tájékoztatjuk. De van egy csomó olyan ügy is, amit tovább kell vinnünk, és olyan is, amely meghaladja ennek a jogsegély-szolgáltatásnak a hatókörét. Ezért nagy szükség van a megfelelő kapcsolatok kiépítésére a munkaügyi intézményrendszerrel, az Egyenlő Bánásmód Hatósággal, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal. Három hónap alatt prezentáltunk 2500 ügyfelet, az államilag támogatott és öt éve működő Jogi Segítségnyújtó Szolgálat pedig egy év alatt produkált 10 ezret. Ez alapján úgy tűnik, hogy a mi szolgáltatásunk hatékonyabb, és megvan az az előnye, hogy olyan szervezetek vannak mögötte, amelyek már eleve hívó szót jelentenek, például azért, mert a munkavállalók már megszokták a szakszervezeti jogsegélyt és tudják, hogy hova menjenek. De a kapcsolatot felvettük a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal és kölcsönösen át lehet járni egyik honlapról a másikra. Ez azért is fontos, mert ha nem tudunk ellátni egy ügyet, akkor azt rögtön tovább tudjuk vinni. Az az alapelvünk, hogy aki hozzánk bejön, az ne menjen el úgy, hogy ne kapja meg legalább azt az információt, hogy az ügyét hol lehet elintézni. Kapcsolatokat építünk ki az önkormányzatokkal, mert nagyon sok a szociális és egyéb probléma is. Van egy mondás az egyszeri diákról, aki azt mondta, hogy adjanak már egy pohár vizet, mert olyan éhes vagyok, hogy azt sem tudom, hol alszom az éjszaka. Aki csinált már ilyen tanácsadást, az tudja, hogy ez így működik. Látszólag egy problémával jön be valaki, és aztán fél óra alatt kiderül, számtalan más baja is van, mi pedig nem szeretnénk, ha úgy menne el, hogy nem kapja meg a szükséges információkat.
E TÁMOP program 2.2. pontjában szerepel egy központi pénzforrás, amely általában a szociális partnerek különböző programjainak a támogatásáról szól. Ebben benne van a jogsegély is, és ezt a Foglalkoztatási Hivatal, illetve azon belül a Társadalmi Párbeszéd Központ intézi. Ezzel elég sok baj volt. Egyrészt azért, mert később indult, mint maga a program, és még mindig nincs a helyén, bár küszködünk rajta. Amiről beszámoltak a kollégák, hogy mi történt, az gyakorlatilag az, amit mi megcsináltunk a pályázatban. Reméljük, hogy a jövőben azért lehet használni valamire. Elsősorban a JOGPONT hálózatban feltűnt tapasztalatok elemzésére és továbbvitelére lesz erőforrás. A velünk együttműködő mintegy kilencven jogásszal, ügyvéddel való folyamatos kapcsolattartás és az ügyek elemzése kapcsán ilyen ügyszám mellett talán eljutunk oda, hogy ha törvénymódosítási javaslatok lesznek, akkor megalapozottan el tudjuk mondani, hogy is néz ki ez a gyakorlatban. Ez a jövő. Egyébként pedig azok a célok, amiket egy ilyen pályázatnál vállalni kell, hosszabb távon mennek.
Többen megkérdezték már, hogy miért ennyien vagyunk ebben a konzorciumban, és szakszervezeti oldalról miért csak az MSZOSZ van benne. Eredetileg az volt a szándék, hogy többen legyünk, a többi szakszervezeti konföderáció azonban időközben kilépett, mert ennek a pályázatnak van egy súlyos kötelezettsége is, mégpedig az, hogy ha 2010 végén lejár ez a támogatás, ezt akkor is fenn kell tartani, a fenntartási kötelezettséget viszont nem merték bevállalni. Mi vállaltuk, azt mondtuk, ahogy eddig is csináltuk, úgy ezután is csinálni fogjuk. Ráadásul az indítás költségei magasabbak, mint a folyamatos fenntartásé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr prezentációját és szóbeli kiegészítését. Az első hónapok tapasztalatai velem is azt mondatják, amit elnök úrral, hogy érdemes volt hozzákezdeni ehhez a munkához, de azt látni kell, hogy az elkövetkezendő időszakban még ezernyi tennivaló lesz.
Megadom a szót alelnök asszonynak, az ülés vezetését pedig átadom Filló Pál alelnök úrnak.
(Az elnöklést Filló Pál, a bizottság alelnöke veszi át.)
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A kérdéseim több dologra vonatkoznak. E projekt keretében - amely az idén kezdődött és 2010 végéig tart - mennyi pénzügyi forrás áll rendelkezésre? A programban részt vevő jogászokat hogy választották ki? A konkrét számoknál azt olvassuk, hogy az ügyfelek száma 2500 darab. Nem fő? Mit jelent az, hogy 119 esetben nem volt válasz? S mit jelent a projekt összefoglalásánál az, hogy jogászok (mobil)?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herényi Károly képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (független): Nagyon jónak tartom a kezdeményezést. A számok roppant imponálóak, például az, hogy az ügyfelek száma 2500. De van-e utólagos monitoring, hogy ebből mennyi volt sikeres? Mert odamehet 2500 ember, elmehet úgy, hogy jól hátba veregetik és nem történik semmi. Nagyon fontosnak tartanám tudni, hogy ez érdemben hogy működik.
A célcsoportnál fel vannak tüntetve a hátrányos helyzetű emberek. Ebbe beleértik-e a hazai cigányságot, akik meglehetősen nagy részét teszik ki a munkaerőpiacnak és roppant hátrányos helyzetben vannak? Körülbelül 260 ezer olyan munkanélküli van, akinek a nyolc általános iskolai végzettsége sincs meg, a jogi ismeretei teljességgel hiányoznak, ezért a munka világában nem tud eligazodni. Van-e valamilyen kapcsolatuk az Országos Cigány Önkormányzattal vagy olyan más cigány szervezettel, amely hasonló ügyekkel foglalatoskodik? Én ezt nagyon előnyösnek gondolnám.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rákóczy Attila képviselő úr!
RÁKÓCZY ATTILA (MSZP): Én is jónak és pozitívnak tartom ezt a kezdeményezést. Elnök úr szóbeli kiegészítőjében említette, hogy érdekes aszinkron alakult ki és bizonyos területeken - Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön - vannak fehér foltok. Arra szeretnék ráerősíteni, hogy a jövőben azokra a területekre, ahol nagyobbak a gondok, több figyelmet kellene fordítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czomba Sándor képviselő úr!
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Bizonyára önök is tapasztalták, hogy a munkavállalók döntő többsége abszolút nincs tisztában a jogaival és a lehetőségeivel, és nincs olyan szervezet, amely segíteni tudna nekik. A legtöbb munkavállalónak fogalma sincs arról, hogy mit jelent a közös megegyezéses és a rendes felmondás közötti különbség. Ezért is fontos az, amibe önök belefogtak, de nyilván érzékelik, hogy vannak dolgok, amelyek egy óra vagy fél nap alatt elintézhetők, más dolgok viszont nem. Az előbb említette a KKV szektort. Magyarországon ma közel nyolcszázezer mikrovállalkozás van, amelyek jelentős része kényszervállalkozás. Azok a vállalkozók, akik munkanélkülivé válnak és nem vizet szeretnének gereblyézni vagy árkot ásni, hanem kezdeni akarnak magukkal valamit, két dologba ütköznek bele: se tőkéjük, se megfelelő tudásuk nincs. Azok a tanácsadó hálózatok, amelyek korábban a helyi vállalkozásfejlesztési központokon keresztül működtek, ma már nincsenek meg. Most a tűzoltásnál megáll a dolog, nem tudják az illetőt elküldeni egy olyan tanácsadó hálózatba, amely őt a vállalkozásában segíteni tudja. Érdemes lenne újraéleszteni és az egyórás, egynapos segítség mögé visszaépíteni azt a tanácsadói hálózatot, amely kifejezetten az ilyen vállalkozók napi gondjainak a megoldásában segít. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, hadd tegyek hozzá az elhangzottakhoz én is két mondatot.
Egy olyan gyakorlat kezd kialakulni, amire régóta van igény. Nagyon örülök, hogy önök ezt bevállalták, annál is inkább, mert a mai nehéz helyzetben a munkahelyek elvesztésével és a munkajoggal kapcsolatos problémák hatványozottabban fordulnak elő, és egyáltalán nem mindegy, hogy az emberek hol tudják elérni ezeket a pontokat, hol kapnak konkrét információkat. Bízom benne, hogy május 1-je is - amely a szakszervezetek számára a legfontosabb ünnep - lehetőséget ad ennek a népszerűsítésére, hiszen egy újonnan létrejövő hálózatról van szó. A május 1-jei ünnepségeken nagyon sok olyan ember is megfordul, aki más módon nem tud kapcsolatot találni a szakszervezetekkel, mert kis cégnél dolgozik vagy már munkahelye sincs. Nekik is lehetőséget biztosíthat ez a rendszer.
Parancsoljon elnök úr, várjuk a válaszait.
PATAKY PÉTER elnök (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége): A május 1-jei rendezvényeken a JOGPONT-osok jelen lesznek asztalokkal, sátrakkal és egyebekkel. Ez egy nagyon jó kapcsolódási lehetőség lesz.
Szeretném kiemelni a JOGONT hálózatnak azt a specialitását, hogy ezt a szolgáltatást négy munkáltatói szervezettel közösen végezzük. Van egy mikrofinanszírozási lehetőség vállalkozók számára, amit ugyanezek a szervezetek kezelnek. Ezt a lehetőséget nyilván nem a JOGPONT-nál kell megkapniuk. A két dolgot nem szabad összekeverni, már csak azért se, mert ez egy uniós projekt, és erre nagyon vigyáz az NFÜ és az ESZA Kht. Mi azt szoktuk mondani, hogy van, ami fél órában nem intézhető el, kapcsolattal viszont rögtön kiépíthető. Ráadásul a JOGPONT-ok jelentős részben az IPOSZ, az OKISZ vagy az ÁFEOSZ irodáiban működnek, így a kapcsolódás a vállalkozók számára adott, és azt látjuk, hogy növekszik az ügyfelek száma. Ez azért is fontos, hogy a jövőben tényleg a napi gondjaik megoldásához kapjanak információt, de a finanszírozással kapcsolatban is kaphatnak, mert a kettő összekapcsolódhat.
Valóban vannak területi fehér foltok, de - mint mondtam - egy adott helyzetből indultunk, a tervezéskor végiggondolt anyagi feltételek mellett. Bizonyos dolgokra nem költünk annyi pénzt, mint amennyit terveztünk, a megtakarított összegeket kifejezetten a hálózat bővítésére fordítjuk. Több önkormányzat jelezte, hogy a településén szívesen befogadna JOGPONT-ot és ingyenesen biztosítana hozzá helyiséget és egyéb infrastruktúrát. Az egész rendszer egy honlapon belüli intranetes rendszeren működik.
A mobil jogász azt jelenti, hogy a jogász nem mindig ugyanabban az irodában ad jogsegélyt, és viszi magával a laptopját meg a mobil internetjét, hogy a kapcsolatok működhessenek. Így tudtuk megoldani, hogy olyan településeken is felkészült jogász adjon jogsegélyt, ahol nem találtunk arra alkalmas embert, illetve ahol nem volt olyan, aki ezt a munkát vállalja.
Herényi Károly képviselő úr két lényeges kérdést vetett fel, az egyik a hátrányos helyzetűekkel és azon belül a cigánysággal kapcsolatos. Felvettük a kapcsolatot egy olyan roma szervezettel Szabolcs-Szatmár megyében, amely egy régióra pályázatot is nyújtott be. A háttérprojektet végző kollégákkal közösen keressük a megoldást, hogy miként lehet eljuttatni hozzájuk az információkat. Ezen a téren azonban le kell küzdenünk az előítéletekből fakadó ellenállást. Például amikor a JOGPONT-nak helyet kerestünk, azt mondták, nem örülnek, hogy ahova eddig csak jól szituált vállalkozók jártak, oda ezek után be fog járni a környékbeli cigányság is, mert nekik is szolgáltatnunk kell.
Az utólagos monitoringon dolgozunk. A programban benne van, hogy a közreműködő jogászokkal folyamatosan kapcsolatot tartunk és a képzésüket is meg kell oldani. Én tizenöt évig voltam tanácsadó, így tudom, az addig rendben van, hogy az ember tanácsot ad, de az emberek csak akkor jönnek vissza, ha azzal probléma van, míg ha a dolog rendben van, akkor nem jönnek vissza. Ennek ellenére megpróbálunk valamilyen utókövetési formát kidolgozni. Ma még nem tartunk itt.
Elnézést kérek, hogy az ügyelek számához darab van írva. Három hónapja veszekszem a kollégákkal - de úgy látszik, az elnöknek kevés szava van e tekintetben -, hogy az ügyfélszám nem darab, hanem fő.
A rendszer úgy működik, hogy ha valaki bemegy a JOGPONT-ba, akkor a szolgáltatást végző jogásznak elektronikusan ki kell töltenie egy adatlapot, ami a központi honlapon azonnal megjelenik, és ott van az, hogy "nincs válasz". Például akkor, ha beírta, hogy bejött az ügyfél, de azt nem töltötte ki, hogy milyen ügyben. Ez a mi trehányságunk. Ez csak azért szerepel itt, mert ez is a statisztika része.
Honnan szedtük a jogászokat, kik működnek közre ebben a munkában? A konzorciumot alkotó öt szervezet mindegyike korábban is együttműködött bizonyos jogászokkal, akiket persze fel kell készíteni erre a feladatra, hiszen a szakszervezetnél dolgozó jogászok eddig nem foglalkoztak cégjogi ügyekkel, a másik oldalon meg olyanok vannak, akik munkajogi ügyekkel nem foglalkoztak. Most folyamatos a képzés, amihez a háttérprojekt biztosítja a feltételeket. A munkajoggal, az egyenlő bánásmóddal, a cégjoggal és egyebekkel kapcsolatban az ELTE Jogi Tanszékének az oktatói tartanak előadásokat. Ez persze nem hagyományos oktatási forma, sokkal inkább erős kommunikáció és folyamatos kapcsolattartás, hiszen gyakorlott ügyvédekről van szó, akik évek óta végzik ezt a tevékenységet. Természetesen semmi nincs kőbe vésve, olyan szerződéseket kötöttünk velük, amelyek változtathatók akkor, ha valaki nem válik be vagy ezt a munkát nem akarja tovább csinálni.
A rendelkezésre álló pénz két évre közel 1 milliárd forint. Azért csak közel ennyi, mert a meghirdetéskor 1 milliárd forint volt, de az elbírálók a hét régiós pályázatból levettek 147 millió forintot. Azt még ma sem tudjuk, hogy miért, de levették. S azt sem tudjuk, hogy mi lesz a pénzzel - mi úgy gondoltuk, hogy ez egy kötött pénzösszeg lesz erre a pályázatra -, mert az NFÜ elzárkózott a válasz elől. Ezt a pénzt az ügyvédek díjára, a helyiségek bérletére és utazási költségekre fordítjuk. Ha valaki olyan rossz helyzetben van, hogy nem tud eljönni a jogsegélyszolgálathoz, akkor a mi ügyvédünk megy oda és az ő utazási díját ki tudjuk fizetni.
A program kétéves. Lehet, hogy a rendelkezésre álló összeg egy jelentős részét mi magunk nem költenénk el, de kötelező elkölteni. Vannak olyan standard előírások, hogy ott is kell projektmenedzser, ahol mi nem szerettük volna, hogy legyen, akkor is be kell tervezni egy adminisztrátort, ha egyébként nem kéne. Meg olyan előírások is vannak, hogy hova és milyen betűtípussal írt táblát kell kirakni. Én az ilyen előírásokat azért nem szeretem, mert ezek a pénz egyharmadát elviszik, de erről Kovács Árpád elnök úr sokkal hitelesebben tudna nyilatkozni, mint én. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Miután egy tájékoztatásról van szó, nem szükséges döntést hoznunk. A beszámolót tudomásul vesszük, önnek, valamint a hálózatnak pedig további jó munkát kívánunk.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. A héten szerdán is kell bizottsági ülést tartanunk. Erre azért van szükség, hogy a támogatotti sor kiderülhessen. Én a 12 órát javaslom az ülés kezdetének, azért a 12 órát, mert aznap több bizottság is ülésezik, s mivel mi vagyunk a kijelölt bizottság, valamennyi bizottság esetlegesen benyújtandó módosító javaslatairól is döntenünk kell. Kérem képviselőtársaimat, hogy biztosítsák a bizottság határozatképességét. Ha a 12 óra nem jó, később is kezdhetünk. Kérdezem, hogy jelen lévő képviselőtársaim közül ki tud részt venni a szerdai ülésen. (Nincs jelentkező.) Alelnök asszony?
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Az alapítványunk szerdára Veszprémbe rendezvényt szervezett, s mivel én vagyok az alapítvány elnöke, nekem ott kell lennem. A szerdai bizottsági ülésen tehát - bármikor kezdődjék is az - nem tudok részt venni.
ELNÖK: Ezt természetesen tudomásul vesszük. A többi képviselőtársunk részéről sem látok nagy lelkesedést. A bizottsági tagokat telefonon értesíteni fogjuk, hogy mikor kezdődik a szerdai ülés, amely minden bizonnyal rövid lesz, de muszáj megtartanunk.
A minisztérium elkészített három darab tájékoztatót, az egyik a gazdasági válság kezdete óta megfigyelhető munkaerő-piaci folyamatokról szól, a másik a 2009. évre vonatkozó munkaerő-piaci előrejelzésekről, a harmadik pedig a munkahelymegőrző pályázatokról. Az anyagokat valamennyi képviselőtársunk elektronikus formában megkapta. Ezeket csak akkor tűzzük napirendre, ha arra igény lesz.
A munkatervünknek megfelelően május 13-án Miskolcra látogatunk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központba az Út a munkához program megismerésére. Tisztelettel kérem a bizottság tagjait, hogy ezen minél nagyobb számban vegyenek részt.
Május 21-én kerül sor a szakmai nyílt napra, melynek címe "A negyven év feletti nők helyzete a munkaerőpiacon". Ekkor kerül sor "A legjobb női munkahely 2008" díj átadására is. A konferenciát a Női Karrierfejlesztési Szövetséggel közösen szervezzük a Delegációs teremben.
Van-e még valakinek kérdése, bejelentenivalója? Czomba Sándor képviselő úr!
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): A tájékoztató anyagokban a munkahelymegőrző támogatásokkal és egyebekkel kapcsolatban március végi adatok vannak. Abban maradtunk, hogy az adatokat kéthetente frissítik, hogy ne az internetről kelljen tájékozódni arról, hogy az OFA-nál április 6-án meg 15-én mi újság volt és mi van a 10 milliárddal. Ne március végi adatokat mondjanak nekünk április végén, hanem friss információkat.
Néhány képviselőtársammal együtt benyújtottuk a szociális törvényről szóló elég jelentős módosítást, melynek tárgysorozatba-vételéről múlt héten tárgyalt az Ifjúsági és szociális bizottság. Úgy tűnik, a mi bizottságunk nem érzi magáénak ezt az ügyet, pedig elég sok olyan része van, amely a foglalkoztatási részt érinti. Szeretném tudni, hogy miért nem került ez a bizottságunk elé.
ELNÖK: A bizottsági elnöki értekezleten elnök úrnak kellett volna kérnie, hogy mi is tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot. Tolmácsolni fogjuk elnök úrnak a kérést és alkalomadtán visszatérünk rá, de most nem tudok erre válaszolni.
Nagyon köszönöm képviselőtársaim megjelenését, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra)
|
Filló Pál |
Gúr Nándor |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc