Gúr Nándor (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Dr. Bóth János (MSZP) Nagy Lászlónak (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók:

Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Kiss Zsófia szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 03 perc.)

Elnöki bevezető

FILLÓ PÁL (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Jó napot kívánok, köszöntöm a bizottság tagjait, kedves vendégeinket, előadóinkat. A bizottsági ülést megnyitom. A képviselőknek elküldtük a mai napirendünket. Kérdezem, hogy van-e módosítási javaslat. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, hogy fogadjuk el a napirendi javaslatot. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat 11 szavazattal.

A helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk. (A jegyzőkönyv elején részletezve.)

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám) (Általános vita)

Elkezdjük az első napirendi pont tárgyalását. Tisztelettel köszöntöm Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető asszonyt és Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat. Kérdezem, hogy az írásban kiküldött anyaghoz kívánnak-e röviden megjegyzést fűzni. Ha igen, megadom a szót.

Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítője

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Néhány dologra térnénk csak ki, és ha megengedi a bizottság, ezt munkamegosztásban végeznénk. Én a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekre szeretnék fókuszálni, a Szatmári úr pedig a személyi jövedelemadó és a társasági adó kérdéseiről szólna.

Három dologról beszélnék, ebből kettő a köztehercsökkenés kérdésköréhez kapcsolódik. Az egyik dolog annyiban nem újdonság, hogy az előző kormány által eredetileg benyújtott adó- és járulékmódosítási csomagban is szerepelt az az elképzelés, hogy 2010. január 1-jétől az az intézkedés, ami most július 1-jétől megtörténik a munkáltatói terhek csökkentésénél, tehát az 5 százalékpontos köztehercsökkenés, most július 1-jétől még csak a minimálbér kétszereséig érvényesül, tehát 143 ezer forintos jövedelemhatárig, ez az intézkedés a következő év január 1-jétől a javaslat alapján most már korlát nélkül, az összes biztosítási jövedelemre vonatkozik. Ez egy 5 százalékos köztehercsökkentést jelent a foglalkoztatók számára.

A másik dolog, ami szintén fontos a foglalkoztatók számára a közteherviselés szempontjából, az ugyan nem ebben a csomagban, hanem a vagyonadóról szóló csomagban szerepel, az a tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségnek a megszüntetése, szintén 2010. január 1-jétől. Úgy gondolom, hogy ezt nem kell ebben a bizottságban elmondani, ezt nagyon régen szorgalmazza maga a bizottság is, hogy ha mód nyílik rá, az 1950 forintos havi/fő fizetési kötelezettség szűnjön meg. Most a javaslat alapján 2010. január 1-jétől erre sor kerül, tehát ez is egy rendkívül fontos lépés.

A következő szintén a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés. Ez pedig az a vonulat, ami a kisadók megszüntetésével kapcsolatos. Ez jelen esetben két dolgot jelent, az egyik a kulturális járulékfizetési kötelezettségnek a megszüntetése, átalakítása, de ez nem a bizottságot érinti, hanem a másik, ami a Munkaerő-piaci Alapot érinti, illetve egyik bevételfajta, a munkaadói és a munkavállalói járulék kérdése. Ez az előbbiekben emlegetett változások nyomán, tehát az 5 százalékos csökkentés nyomán valósul meg. A jelenlegi 3 százalékhoz képest 1 százalékra csökken a munkaadói járulékfizetési kötelezettség, tehát ez már a csekély kategóriába tartozik, a másik oldalról pedig van a munkavállalói járulék másfél százalékos mértéke, és ezért fogalmazza meg azt a javaslatot a benyújtott törvényjavaslat, hogy ezek a fizetési kötelezettségek ebben a formában megszűnnek. Tehát itt nem arról van szó, hogy ez a bevételi forrása megszűnne a Munkaerő-piaci Alapnak vagy hogy ez a fizetési kötelezettség mint olyan, megszűnne. Ugyanúgy, csak más formában történik meg az egyszerűsítés jegyében. Ez azt jelenti, hogy a javaslat szerint ez a foglalkoztatónak, illetve az egyénnek az egészségbiztosítási járulékfizetésével együtt jelenik meg a következő évtől és ez a járulékfajta elnevezésében is megjelenik, mert ezeket a járulékfizetési kötelezettségeket január 1-jétől a javaslat alapján egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknak hívjuk. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy természetesen a javaslat előkészítése során a szaktárcával közösen olyan megoldásokban gondolkodtunk, ami azt biztosítja, hogy a Munkaerő-piaci Alapnak ebből ne legyen problematikája, hogy formálisan az egészségbiztosítási járuléknál jelenik meg, hiszen a javaslat alapján ez igazából, ahogy a bevételek napi szinten realizálódnak, annak meghatározott hányada rögtön a Munkaerő-piaci Alaphoz kerül, tehát ez a pénz nem táborozik sehol, hanem rögtön a Munkaerő-piaci Alaphoz kerül. Ebben is igyekeztünk olyan megoldást találni, ami az egyszerűsítést és az alap működőképességét együttesen próbálja biztosítani.

A harmadik fajta változás, ami a bizottságot igazából áttételesen érinti, csak fel szeretném hívni a figyelmet rá, ez a magánnyugdíj-pénztári konstrukcióval kapcsolatos változtatás. Ez is igazából némileg régebbi történet, itt a törvényjavaslatban megjelenő változtatások közül három dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik dolog, hogy ez a konstrukció, amikor 1998-ban beindult, két módon kerülhettek az állampolgárok ebbe a rendszerbe. Vagy úgy, hogy pályakezdőként kötelezően kellett ebbe a rendszerbe is belépniük vagy pedig önkéntesen választhatták meghatározott ideig. Amikor a konstrukció indult, különböző feltételezések voltak, hogy ez hogy fog felépülni, de a helyzet az, hogy az eredeti elképzelés az volt, hogy anno azok, akik ebbe a rendszerbe beléptek, annál a jövendő nyugellátásának a 75 százalékát változatlanul a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer adja, 25 százalékát pedig a magánnyugdíj-pénztári rendszer. Sajnos a 2008. évi pénzpiaci folyamatok eléggé egyértelműen olyan helyzetet teremtettek a magánnyugdíj-pénztári szférában rövid ideje lévőket veszteség fogja érni, amikor a nyugdíjukat megállapítják, ha ezt a konstrukciót változatlanul hagyjuk és nem biztosítunk számukra visszalépési lehetőséget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, őket veszteség fogja érni, amikor a nyugdíjukat megállapítják. A javaslat azt fogalmazza meg ebben a kérdéskörben, hogy azok számára, akik az elmúlt év végéig, tehát 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, ez év december 31-ig lehetőség van visszalépniük a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ez az egyik történet.

Ehhez már most elmondanám, mert a tegnapi bizottsági ülésen ez kérdés volt, hogy hogy fognak erről értesülni, természetesen a törvényjavaslat ezzel a kérdéssel is foglalkozik, előírja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legkésőbb szeptember 30-ig egy részletes tájékoztatást kell hogy kiküldjön minden potenciális érintettnek, hogy hogy is fog állni az ő megtakarítása és mi számára a kedvezőbb.

A másik, azok számára, akik nem lépnek vissza, egy hozamgarancia-rendszert próbálunk bevezetni, ami azt biztosítaná, hogy a megtakarítások reálértéke biztosított legyen. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy ez nem a pénztárak számára egy új fizetési kötelezettség előírásával történne, hanem van egy úgynevezett pénztárak garanciaalapja, ami 1998 óta működik és ott egy hétmilliárdos felhalmozás van a garanciadíj-befizetések és a -befektetések nyomán, és ebből kerül majd finanszírozásra, ha szükséges, ez a hozamgarancia.

A harmadik pedig az, hogy próbálunk olyan lépéseket is tenni, ami a pénztári működésnek a költségtakarékosabb megoldására próbál hatni, ezért a vagyonkezelési díjnak egy fokozatos további csökkentésére is tartalmaz javaslatot a benyújtott törvényjavaslat. Köszönöm szépen.

Szatmári László szóbeli kiegészítője

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ami a jövedelemadókat illeti, elsőként a magánszemélyek jövedelmi pozícióját érintő változásokra szeretnék kitérni. Kétségkívül a legjelentősebb változás 2010 tekintetében az új adótábla, az új adóalap-számítási módszer és ehhez szervesen kapcsolódóan az adójóváírás rendszerének, paraméterének a változtatása. Miről is van szó?

Az adóalap-számítási módszer lényege, hogy az adóalapot a jövedelemnek a társadalombiztosítási erők általános mértékével növelt összegére kell kiszámítani és erre kell alkalmazni az új adómértékeket, amely 2010-re javasoltan 17 százalék, illetve ötmillió forintos adóalap fölött pedig 32 százalék. Ez egyfajta bruttósítás, szoktuk úgy mondani, hogy kvázi bruttósítás, illetve cseh modell szerinti bruttósítás, mert gyakorlatilag annyiban különbözik az igazi szuperbruttótól, hogy itt nem bocsátja a munkáltató a foglalkoztatott rendelkezésére a járulékfizetés fedezetét és nem abból vonja le, hanem ez egy olyan módszer, amellyel egy számítással képződik meg az adóalap, amely járulékfizetést figyelembe veszi. Ez az egyik lényeges változás. Az adóalap-számítás módszere változik.

A másik, a tábla, ami változik, mégpedig olyan módon, hogy a kulcsváltozás mellett, mint említettem 17:32 százalék, az alsó kulcshoz tartozó sávhatár igen jelentősen emelkedik, mégpedig ötmillió forintra. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben vélhetően az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélyek túlnyomó többsége, körülbelül 90 százaléka nem találkozik a magasabb adókulccsal, számukra az adóztatás lényegében egykulcsos lesz. Ez az ő esetükben egyrészt egy jelentős terheléscsökkenést eredményez, másrészt pedig az ő esetükben az adózásnak egy egyszerűsödését is jelenti. Meg kell említeni, hogy ezzel egyidejűleg az adójóváírás szabályainak a módosítása is megtörténik. Mégpedig olyan módon, hogy az adójóváírás havi összege 11.500 forintra emelkedik, de ami még lényegesebb változás, hogy az adójóváírásnál az a jogosultsági határ, amikortól kezdődően az adójóváírást kezdi visszavenni a rendszer, az jelentősen emelkedik, 3.188.000 forinttól kezd el fogyni az adójóváírás 12 százalékos mértékkel. Ez azt jelenti, hogy a bérjövedelmet szerző magánszemélyek túlnyomó többsége adójóváírást legalább részben érvényesíteni tud. Ez a két hatás együttesen, tehát a táblaváltozás és az adójóváírás szabályainak a változása éves szinten körülbelül 250 milliárd forintnyi pozíciójavulást jelent, tehát ennyi adót hagy kint a magánszemélyeknél. Ez a változás egy magasabb jövedelemszintnél körülbelül havi másfélmillió forintot meghaladó jövedelemszintnél jelent többletterhelést. Eddig a jövedelemszintig lényegében minden magánszemélynek az adóterhelése, szja-terhelése csökken. Ez az egyik lényeges hatás, amit ki kell emelni a magánszemély jövedelempozíciójának a változását ismertetve.

A másik lényeges hatás, amit a kormány soha nem titkolt, hogy az élőmunkára rakódó adóterhek egyik forrásaként kívánja megvalósítani a kedvezmények, mentességek rendszerének szűkítését, az eddig nem adózó jövedelmek adóztatás alá vonását. Ez a 2010-es javaslatban megjelenik, az adókedvezmények a fogyatékkal élők személyi kedvezménye és a családi kedvezmény kivételével megszűnnek a javaslat szerint.

Ezzel egyidejűleg az adómentes juttatások köre jelentősen leszűkül, a tulajdonképpeni szociális jellegű juttatások kivételével lényegében a rendszerben alig-alig maradnak adómentes juttatások. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett béren kívüli juttatások esetében lényegében minden juttatásnál valamilyen módon az adóztatás meg fog történni, legalábbis a benyújtott javaslat szerint. Ezt azért említem, mert bizonyára az előterjesztést tanulmányozva tapasztalhatták azt, hogy van egy olyan juttatási kör, a szűkebben vett cafeteria-elemek, amelyeket leggyakrabban alkalmaznak és vesznek igénybe a munkavállalók: a melegétkeztetést és az üdülési csekket. De ezek mellett más elemek is vannak, ezek egy kedvezően adózó körbe kerülnek be, ez egy 32 százalékos adóztatást jelent és az adómérték mellett járulékterhelés ezekre a juttatásokra nem jelenne meg.

Még ebbe a körbe nem sorolt juttatásnál néhány juttatási elemet a törvény kifejezetten nevesít adóköteles természetbeni juttatásként, ebben az esetben az a szabály lép be, hogy a természetbeni juttatások által eső kulcsával visel ez a juttatás adóterhet, a benyújtott javaslat szerint ebbe a körbe tartoznak például az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakban a munkáltatók által munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegek. Ez 54 százalékos adóterhet jelent és az adóval növelt érték után pedig még a jövő évtől 27 százalékos társadalombiztosítási járulékterhet is.

Van egy olyan köre a juttatásoknak, amire semmiféle adópreferencia nem vonatkozna. Ezek a munkáltató döntésétől függően vannak, ugyanis ez a döntés az, hogy valamilyen módon vagy azonos mértékben juttatja a dolgozónak vagy leszabályozza bármely dolgozó által megismerhető szabályzatban, akkor adóköteles természetbeni juttatásként adóznak az előbb ismertetett szabályok szerint vagy ha ezt a munkáltató nem teszi, akkor néhány juttatás lényegében bér, jövedelem módjára adózik, tehát ugyanúgy történne az adózás, mintha a dolgozó bért kapna. Ez kétségtelen ez a változás, hogy a béren kívüli juttatásokat valamilyen módszerrel a javaslatban a kormányadóztatás alá vonni javasolja. Azoknál a foglalkoztatóknál, ahol kiterjedt béren kívüli juttatási rendszert alkalmaznak, ez természetes tehernövekedést jelent. Azt persze hozzá kell tenni, hogy ez megközelítés kérdése, hogy kinél tekintjük ezt tehernövekedésnek, hiszen, hogy ha adott munkáltatónál, foglalkoztatónál adott ez a nagyságú összeg, amelyet béren kívüli juttatásra költhet és a jövőben kalkulálnia kell a közterhekkel, ez valójában azt jelenti, hogy a munkavállalónak csökken az az elkölthető juttatástömege, amelyet végül is megszerezhet.

Itt arról van szó, hogy a közteher a munkáltatónál jelenik meg, de végső hatását tekintve ez a munkavállalónál, a foglalkoztatottnál elkölthető jövedelem nagyságát érinti, csökkenti. Hangsúlyozom, a hatása nagyon különböző. Tehát azoknál a foglalkoztatóknál, akiknél kiterjedt béren kívüli juttatási rendszer működött az eddigiekben, ez a hatás nyilván jelentősebb. Ahol ilyet nem tudott működtetni, mert nem volt rá keret, nyilván az a hatás jelentősebb, hogy ugyanahhoz a nettó bérszinthez kevesebb bruttó jövedelmet kell biztosítani, illetve a járulékterhek csökkentése valószínűleg jelentősebb hatással bír, tehát itt nagyon differenciált hatás jelentkezik.

Meg kell említenem magánszemélyek esetében még, hogy a magánszemélyek különadó-fizetési kötelezettsége 2010-től megszűnik, ez már a magasabb jövedelmi kategóriákban kereső munkavállalókat érinti. Ami a vállalkozások jövedelmi pozícióját érintő változásokat érinti, ki kell emelni azt, hogy 2010-től a vállalkozásokat terhelő különadó-fizetési kötelezettség is megszűnik, tehát ez érinti mind a társas vállalkozásokat, mind pedig az egyéni vállalkozókat. Ezzel egyidejűleg azonban 2010-re az adóalap szélesedik, tehát jó néhány kedvezmény megszűnik mind a társasági adóztatásban, mind az egyéni vállalkozók adóztatásában. Ezek között talán a leglényegesebb az iparűzési adónak a levonhatósága. Ez nem azt jelenti, hogy költségként nem lehet elszámolni, de biztos önök előtt is ismert, hogy a költségként történő elszámolhatóság mellett még egyszer le lehetett vonni az adóalapból, tehát ez a még egyszer történő levonhatóság szűnik meg 2010-től. Illetve 2010-től azzal egyidejűleg, hogy megszűnik a különadó, a társasági adónak, illetve egyéni vállalkozásokat terhelő vállalkozói szja-nak az általános mértéke a jelenleg 16 százalékról 19 százalékra emelkedik. Ezzel egyidejűleg az eva-zó társaságok esetében az adómérték 25 százalékról 30 százalékra emelkedik. Hozzá kell tennem azt, hogy bár az adóalap szélesedik, a tisztelt bizottság ügykörét konkrétabban érintő, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmények azonban nem szűnnek meg. Nem szűnik meg a szakmunkástanuló foglalkoztatásához, a korábban munkanélküli személy foglalkoztatásához vagy a fogyatékos személyek foglalkoztatásához kapcsolódó foglalkoztatási kedvezmény és nem szűnik meg a mikrovállalkozások foglalkoztatási kedvezménye sem. Tehát közvetlenül a foglalkoztatást érintő adókedvezmény megszüntetését a törvényjavaslat nem tartalmazza. Köszönöm szépen.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések, észrevételek következnek.

HERÉNYI KÁROLY (független): Az első kérdésem általános: az adótörvények változását követően hogy számol a Pénzügyminisztérium a bevételek alakulásával? Személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó és a bevezetni kívánt ingatlanadó vonatkozásában mi ennek az egyenlege és hogy alakul át a belső rendszer? Hogy alakul az adóék? Az adófésűt miért nem alkalmazzuk, tehát miért marad meg rengeteg adónem, ami az adminisztrációs terheket őrült módon növeli? A minimálbér adómentessége miért nem kerül szóba, hiszen ez egy igen komoly csapdahelyzet, 1.600.000-en vannak e körben, 40 százaléka az összes foglalkoztatottnak. Itt a munkavállaló és a munkaadó is érdekelt abban, hogy összejátszanak és az adóbefizetést elkerüljék, ami ott pillanatnyilag kifizetődőnek tűnik, de most mennek az első, minimálbérből élők nyugdíjba. Az erre megállapított nyugdíj a létminimum feltételeit sem képes biztosítani és ráadásul ez a helyzet ezt az 1.600.000 embert ebben tartja. Tehát ebből nagyon nehéz kitörni.

Én ezt a szuperbruttósítást, illetve a cseh példát nem tisztán értem. Az a 17 százalék, amiről beszéltek, ami az adóalapot szélesíti, az végül kihez kerül? Azt tetszett mondani, hogy 17 százalék adóalap-szélesítés fog történni, a tb bekerül az adóalapba és ez 17 százalékot fog jelenteni. Ennek mi a sorsa? Mert ha egyik módon számolunk, akkor valamivel több marad, például százezer forintos jövedelemnél a munkavállaló zsebében, de ha nem marad nála, akkor meg kétezer forinttal rosszabbul jár. Függetlenül attól, hogy 17 százalékra ment le a 18 százalékos adókulcs. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kiss Ferenc.

KISS FERENC (MSZP): Csak két nagyon rövid kérdést szeretnék feltenni és a foglalkoztatáshoz kapcsolódik. A rehabilitációs járulék jelentősen megemelkedik, közel egymillió forint lesz, 964.500 forint. Vannak olyan területek, ahol ez foglalkoztatási problémát jelent, nem tudja az állományi létszám 5 százalékát biztosítani, ezekben az esetekben a fizetési kötelezettség belép, és ez komoly terhelést jelent a vállalkozásoknak. Viszont a kedvezmények megszűnésében szerepel az 50 százalék rehabilitált foglalkoztatásának a kedvezménye. A másik: a jövedéki adó jövő januártól, tehát a mostani június után újabb emelkedést jelent, van-e elképzelés arra, hogy a közösségi közlekedés esetén valamilyen módon kompenzálja, hisz ez valójában költségnövekedést jelent. A másik oldalról pedig veszteséget okoz és van egy ilyen kötelezettsége az államnak, hogy veszteségfinanszírozást biztosítson. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Én is fel szeretnék tenni két kérdést. Egyrészt nem hallottunk a gépjárművekkel kapcsolatos adóelképzelésekről, ez a cégek egy jó részét komolyan érinti, főleg ott, ahol több kollégának is jár szolgálati gépkocsi. Ennek a költségei hogyan fognak alakulni? A másik, hogy tudnának-e konkrét számot mondani, hogy egy 100 vagy 150 ezer forintos foglalkoztatott esetében hogyan néz ki idén és hogyan fog kinézni jövőre a teherviselés az adózást illetően? Tehát valójában a cégek és a magánszemélyek számára hogyan alakul? Most az átlagról beszélek, nem olyanokról, akik extra kedvezményeket tudnak érvényesíteni, hanem az átlagos munkavállalók esetében hogy néz ki ez a szám. Hogyha erről kaphatnánk tájékoztatást, megköszönném.

Szatmári László válaszai

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Az szja-t érintően az adóék: az átlagkereset esetében az adóék 45,7 százalékra csökken a jelenlegi 54 százalékról. Nem tudom, a tisztelt képviselő úr megkapta-e ezt a tájékoztatót, de ebben elég sok helyen megpróbáltuk kimutatni, hogy melyik kereseti szinten milyen változás történik. Az adóékben annak van jelentősége, hogy mutatja az adott kereseti szintre az összes elvonási szintet a keresethez viszonyítva. Ezek nem elhanyagolható változások. Mint ahogy egyébként az elvonási szintben. Itt a legjelentősebb változás nagyjából a havi 190 és a 300 ezer forint közötti szintnél jelenik meg. Tehát ott a legjelentősebb a hatása. Éppen ebben a tájékoztatóban 100 ezer forintos szint nincs, de a 130 ezer forintnál is kevesebb adóterhelés jelenik meg a jövő évben, mégpedig havi szinten 1418 forinttal. Az elnök úr által említett 150 ezer forintnál havi szinten négyezer forinttal csökken a terhelés és ez elég szépen emelkedik. Mint említettem, 240 ezer forintnál ez a 19 ezer forintot is meghaladja, 300 ezernél még mindig közelíti a 19 ezret, majd a jövedelem emelkedésével ez az adónyereség csökken. Azt lehet mondani, hogy ez a módosítás középtájon ad a legtöbbet. Tehát valahol a 190-300 ezer forint környékén van az, ahol igen sokat ad ez a táblaváltozat.

Talán a szövegemben is említettem, hogy ennek a hatása az adójóváírással együtt olyan 250 milliárd forintra tehető. A béren kívüli juttatásoknak az adóztatás alá vonása: előzetes becslések szerint és feltételezve azt, hogy ezt ebben a formában fogadja el a tisztelt Országgyűlés, nagyjából 120 milliárd körüli költségvetési hatással számolunk. Az áfaemelés az idén megtörtént, tehát a hatása teljes egészében jelentkezik, ott pedig éves szinten megközelítőleg 350 milliárd forint környékén van.

A cseh modellre kellene visszatérni. A bruttó jövedelemből úgy lesz adóalap, hogy azt a társadalombiztosítások általános szintjével, ami jövőre 25 százalék, kell felszorozni, és erre az adóalapra vetítődik jövőre ötmillió forintos adóalapig a 17 százalékos kulcs, fölötte 32 százalékos. Kinek kell odaadni? Nem kell odaadni, hanem ilyen számítási módszerrel állapítjuk meg az adót. Ezt fizikailag - és itt voltam bátor utalni arra, hogy ez ebből a szempontból nem igazi szuperbruttó - nem adják oda a dolgozónak, nem kerül be a dolgozó munkaszerződésébe, ez egy sajátos adóalap és adószámítási módszerként jelenik meg a törvényben. És miután ehhez kapcsolódóan változnak az adóterhelés paraméterei, ezért volt szükség arra, hogy az adójóváíráshoz hozzá kellett nyúlni, tehát a havi összeget kellett módosítani, hogy az alsó jövedelmi kategóriákban se jelenjen meg egy többletterhelés. Nagyjából erről szól a módosítás.

Jelenleg 1.900.000 forintig az alsó kulcs működik. Ott a terheléscsökkentés nem a táblamódosítást jelenti, hanem az adójóváírás paraméterének a változtatása eredményezi. Ott se növekedjék, hanem csökkenjen a terhelés. Talán egy kicsit így érthetőbb. (Herényi Károly: Kevés emberrel találkoztam, aki ezt pontosan értette volna.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Volt még kérdés.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A rehabilitációs hozzájárulás emelkedésére: itt valóban egy jelentős emelésről van szó. Ennek kettős célja van. Alapvetően az a célja, hogy arra ösztökéljük, hogy a foglalkoztatást válassza inkább a foglalkoztató, nem pedig ennek a terhét. Azt gondoljuk, hogy ez a teher már valóban elgondolkodtat azon, hogy jobban megéri a foglalkoztatás, mint ennek a vállalása. Mert eddig ez egy minimális, tehát nem magas terhet jelentett a foglalkoztató számára. Tehát ennek kimondottan nem a bevételi része az érdekes, hanem inkább az, hogy próbáljuk a rehabilitációs foglalkoztatást ösztönözni. Ahogy kolléga úr elmondta, az adórendszerbe a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő kedvezmények megmaradnak. Itt valóban az a cél, hogy a foglalkoztatásra ösztökéljünk, nem pedig az, hogy megváltom egy pénzfizetési kötelezettséggel a foglalkoztatást. Ezt szeretnénk elérni. Ennek nem is a bevételi része a meghatározó, persze minden pénz számít, de ez - maximálisan - számításaink szerint körülbelül 30 milliárd forintot jelent éves szinten.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntenünk kell a javaslat általános vitára való alkalmasságáról. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kik azok, akik a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartják. Kérem, hogy jelezzék! (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy. A bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Előadót is kellene állítanunk. Kérdezem, hogy a többségi vélemény előadójának Nagy László képviselő urat elfogadják-e. (Nincs ellenvetés.) A kisebbségit, ha Herényi Károly tolmácsolja, azt megköszönjük. (Herényi Károly bólogat.)

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám) (Általános vita)

Következik a vagyonadóról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. Kiss Zsófiának adom meg a szót. Egyben mondom képviselőtársaimnak, hogy az Országgyűlési Könyvtár két nagyon részletes elemzést is készített az ingatlanadóval kapcsolatban, ez a bizottság titkárságán rendelkezésre áll mindenkinek.

Kiss Zsófia szóbeli kiegészítője

KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A vagyonadóról szóló törvényjavaslat tulajdonképpen négy különböző típusú vagyontárgy adóztatását tartalmazza: a lakóingatlanok, a vízijárművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű személygépkocsik adóztatását. Ezek közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a lakóingatlanoknak az adója, amely esetében fizetési kötelezettség csak a 30 millió forint forgalmi értéket elérő lakóingatlanok vonatkozásában következne be. Maga az adó alapja a lakóingatlan forgalmi értéke lenne, és az adó alanya a lakóingatlannak a tulajdonosa.

Maga a javaslat számos adókönnyítést tartalmaz azon társadalmi csoportok számára, amelyeknek vélhetőleg az adó megfizetése nehézséget jelentene, így adóalap-mentességet irányoz elő a nyugdíjasok, illetőleg az idősek számára, a műemléképületet felújítók számára is egyfajta határozott évre való mentességet, adókedvezményt a nagycsaládosok számára, illetőleg azok számára, akik a lakásukat felújítják és az adófelfüggesztés intézményét is három személyi körre kiterjeszti.

Az adófelfüggesztés intézménye egy halasztott adófizetésre ad lehetőséget, a javaslat szerint ezzel a lehetőséggel élhetnének az idősek, rokkant nyugdíjasok, illetőleg a baleseti rokkantnyugdíjban részesülők, a kiskorú lakóingatlan-örökösök, illetőleg, amely a bizottság érdeklődésébe tartozhat, azon álláskeresők, akik önhibájukon kívül, tehát a munkáltató érdekkörében bekövetkező okból vesztik el az állásukat.

Az adó alapja a a lakóingatlanok forgalmi értéke, a mértéke két sávban mozog. 30 millió forint feletti ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lenne az adó mértéke. A bevallást az adózó adja, ő határozza meg a bevallásában a forgalmi értéket, annak kellene bevallást benyújtania, akinek a forgalmi értéke a 30 millió forintot meghaladja, illetőleg annak érdekében, hogy senki ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy nem ad bevallást abban az esetben, hogy ha meghaladja az ingatlan forgalmi értéke a 30 milliót, de ezzel nincsen tisztában. Ezért a javaslat előirányoz egy olyan kötelezettséget, hogy annak is kell bevallást adnia, akinek a törvényben meghatározott számított értéke a lakóingatlan vonatkozásában meghaladja a 30 millió forintot. De a számított értéknek csak és kizárólag ennyi jelentősége van, semmilyen más jelentősége nincs a szabályozás vonatkozásában, nem képez adóalapot a törvényben meghatározott számított érték.

A vízi- és a légi járművek adója gyakorlatilag ezt a két járműkategóriát terhelné, a vízijárművek adója azon vízijárműveket, amelyek vitorlások, illetőleg motorral ellátott vízijárművek, de vitorlás esetében csak akkor, hogy ha a vitorla névleges vitorlafelülete meghaladja a 25 négyzetmétert, motoros járművek esetében pedig, hogy ha a fő gépének a teljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. Tehát ezek jellemzően a nagyobb vízijárművek. Itt az adó alapja ez a két érték lenne, tehát motoros jármű esetében a teljesítmény, a vitorlás jármű esetében pedig a névleges vitorlaterület, és ezek szerint differenciáltan kerül meghatározásra az adómérték, illetve van egy differenciálódás a jármű életkora szerint is. Minél idősebb egy jármű, annál alacsonyabb lenne ez a mérték.

Légi járművek esetében azok tartoznának az adó hatálya alá, amelyeknek a legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja, tehát a kis vitorlázók, kisebb gépek nem tartoznának ide. Ez a tényező lenne az adó alapja, a legnagyobb felszálló tömeg és itt is differenciált adómérték kerül bevezetésre, kor szerint meghatározva.

A negyedik adónem vagy adótípus a nagy teljesítményű személygépkocsik adója. Itt a 125 kilowattnál nagyobb teljesítménnyel rendelkező személygépkocsik válnának adókötelesség és az adó alapja a jármű teljesítménye, az adó mértéke pedig a gépjárműadóhoz igazodik differenciáltan. 125 és 175 kilowatt között ennek kétszerese, 175-200 kilowatt között 2,5-szerese, 200 kilowatt fölött pedig háromszorosa lenne.

Mind a négy vagyontárgyra jellemző, hogy bevallással, önadózással teljesít az adóalany az állami adóhatósághoz és a bevallás benyújtási időpontja igazodik a személyi jövedelmadó-bevallás, társasági adóbevallás, illetőleg az eva-bevallás időpontjához.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyitom a vitát.

HERÉNYI KÁROLY (független): Az első kérdésem az, hogy az ingatlanadó csak lakóépületekre vonatkozik vagy minden egyéb épületre, üzemre, egyebekre. Hogy fog viszonyulni egymáshoz ez az ingatlanadó a helyi önkormányzatok által eddig kivetett ingatlanadókhoz? Itt a táblázatban, amiben például a megyék besorolását teszik meg, vannak furcsaságok, például Somogy megye, ahol én lakom és azt mondja, hogy város, egylakásos lakóépület 190 ezer/m2, többlakásos 180 ezer. De a megyei jogú városban meg pont fordítva van, kevesebbet kell az egylakásosért fizetni. Ez elírás vagy valami tudatosság van-e benne? És ráadásul az egyáltalán nem mindegy, hogy egy Balaton-parti városban az ingatlan hol helyezkedik el az értékét tekintve, mert a Balaton-parton körülbelül tízszer annyi egy parti ingatlan értéke, mintha ez ugyanannak a városnak a területén egy picit beljebb van. Tehát van-e mód és lehetőség itt a differenciálásra?

És még azt szeretném kérdezni, hogy a nagyobb teljesítményű gépkocsik esetében a gépjárműadót érinti-e ez a vagyonadó vagy ez párhuzamos lesz.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több kérdés, nekem még lenne. Az egyik például az egyetemisták ügye. Ők jövedelem nélkül vannak és nagyon sok esetben a szülők vásárolják meg számukra a lakást. Az ő részükre van-e valami kedvezmény vagy ez nem jutott eszébe a törvény előkészítőinek?

Több ingatlan esetében összeadódnak-e az ingatlanok értékei? Ha összeadódnak, akkor valamennyi ingatlan után kell adót fizetni vagy csak a meghatározott összeghatár fölött? És amit végezetül szeretnék kérdezni, szintén szeretném megerősíteni azt, amit Herényi képviselő úr kérdezett, hogy az adó vagy a vagyon alól való kibújásnak egy remek módszere volt az, amikor a cégek lakásokba jelentik be a működésüket és gyakorlatilag az nem lakóingatlan. Egy rózsadombi kacsalábon forgó villa nem lakóingatlan, mert abban van a "Kulabula" Bt.-nek a központja, hogy őrájuk vonatkozik-e az adózás vagy sem, mert a jövőben ezek a betéti társaságok igen keményen fognak a következő félévben alakulni és gyakorlatilag a fél ország ilyen betéti társasággá fog válni. Ezzel számoltak-e? Ezt szerettem volna kérdezni. Még Herényi képviselő úrnak adok szót.

HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm szépen. Nem illő másodjára is szót kérni, de most hadd tegyem meg. A mi elképzelésünk az lett volna, hogy az általános ingatlanadó, amibe a vállalatok, gyárak, üzemek belesnek, kiváltotta volna az iparűzési adót, hiszen az iparűzési adóval gondjai vannak az Európai Uniónak. Kaptunk ugyan haladékot, de két forgalmi típusú adót fizettetünk, ami Európában általában nem gyakorlat. Mind a kettő forgalomfüggő. Ez miért nem jutott eszébe a törvény-előterjesztőnek?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót válaszadásra.

Kiss Zsófia válaszai

KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdés az volt, hogy lakóépület vagy más ingatlan is. Csak a lakóingatlan. Ez alatt értjük a lakást, üdülőt, hozzátartozó telekkel, telekhányaddal együtt. Tehát ez képez egy egységet. Más ingatlanra ennek az adónak a tárgyi hatálya nem terjed ki.

Ez az adónem a helyi ingatlanadókhoz úgy viszonyul, hogy a helyi adók megmaradnak Az önkormányzatoknak megmarad a helyi adóztatáshoz való joguk, továbbra is alkalmazhatják a helyi adókat, viszont az adóalany ennek is alanya, ennek is fizetésére kötelezett és a másikra is, levonhatja ebből az adóból a megfizetett adót. Tehát, hogy a kétszeres adóztatást elkerüljük, beszámítási lehetősége van. Gyakorlatilag a nem lakóépületekre a helyi adóztatás van továbbra is.

Van egy táblázat, ami az egyes megyékben településtípusonként és ingatlanfajtánként tesz különbséget. Itt valóban előfordulhat az, hogy más adat van a városnál és más a megyei jogú városnál. Ez nem elírás. Ezek az adatok illetékhivatali adatokból nyert adatok. Abban az esetben, hogy ha az értékesítés esetében a városoknál magasabb értéken mentek el az ingatlanok, mint a megyei jogú városoknál, akkor ennek kell itt szerepelnie. Ennek az adatnak az adóztatás, az adókötelezettség vonatkozásában nincsen jelentősége. Ez tulajdonképpen egy mankó az adózó számára, a számított érték meghatározó táblázat, hogy ha neki fogalma nincs arról, hogy az ingatlana mekkora értéket képviselhet, nem próbálta eladni, nem tudja, ne kerülhessen abba a helyzetbe, hogy nem ad bevallást. Mert abban az esetben, ha adóköteles lenne és nem ad bevallást, akkor számos szankciót zúdít a saját nyakába. A törvény úgy rendelkezik, hogy az a személy, akinek a törvény alapján az ingatlana számított értéke eléri a 30 milliót, az adjon egy bevallást. De nem arról az értékről kell, hogy bevallást adjon, ami ebben a táblázatban van és amit a törvény tartalmaz, hanem ő írja bele, hogy szerinte mennyit ér az ingatlana. Tehát a forgalmi értékről ad bevallást és utána a bevallásbenyújtásra kötelezettek köréig kiszélesedik, bekerülnek olyan emberek, akik potenciálisan adóalanyként szóba kerülhetnek az adóhatóság látókörébe. Csupán erről van szó. Nem ez alapján fognak adózni.

A gépjárműadó. Nagyobb gépkocsik adója és a gépjárműadó viszonya. A másik törvényben, amiről az előbb tárgyaltak, van egy gépjárműadó-emelés, 15 százalékkal átlagosan megemelkedik az egyes kategóriákhoz tartozó gépjárműadó-mérték és természetesen a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében ebből az adóból szintén le lehet vonni a gépjárműadót.

ELNÖK: Egy kérdésem lenne, mi van azokkal a gépkocsikkal, amelyek európai uniós rendszámmal, de Magyarországon közlekednek. Szlovák, német, nem akarom sorolni, amiből egyre többet látunk.

KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Ezek abban az esetben, ha magyar illetőségű magánszemély vagy Magyarországon bejegyzett szervezet tulajdonában vannak, akkor ennek az adónak a hatálya alá tartoznak.

Az egyetemisták volt a következő kérdés. Valóban nem tartalmaz ilyen jellegű adókönnyítést ez az anyag, hiszen a mentességeket és a kedvezményeket igyekszik a legszűkebb és a leginkább rászorulók körére szűkíteni. Annak nincsen akadálya, hogy abban az esetben, hogy ha az egyetemista nem képest megfizetni ezt az adót, mert nem rendelkezik olyan jövedelmi feltételekkel, akkor méltányosságot kérjen és ezt meg is kaphatja, ahogy az adózás rendjéről szóló törvény ezt lehetővé teszi.

Összeszámítás. Összeszámításra nem tartalmaz lehetőséget ez a törvény, ennek pedig az az oka, hogy ez tárgyi adó. Az adóztatás középpontjában mindig az adott adótárgy áll. Az az ingatlan, ami alapján az adót meg kell fizetni. Ha összeszámításról beszélnénk, az már személyi adó lenne, és az adott adóalany valamennyi tulajdonában, tulajdoni hányadában lévő ingatlanokat kellene összeszámítani, csak így lehetne megvalósítani úgy, hogy ne legyen adóelkerülés. Éppen ezért, mivel teljesen más a koncepciója, nem tartalmaz ilyen szabályozást.

A lakóingatlanok besorolása. Abban az esetben, ha iroda működik ebben a lakóingatlanban, de lakóingatlanként van nyilvántartva, akkor adóköteles. Az ingatlan-nyilvántartási állapota az, ami mindenképpen figyelembe veendő. Ha átminősítik irodává, aminek vannak egyéb feltételei is, akkor ki fog kerülni ennek a hatálya alól. De ha valaki a saját lakásában működtet egy irodát, de úgy van nyilvántartva, hogy villa, udvarház, lakóház, stb., akkor adóköteles. Függetlenül attól, hogy szervezet tulajdonában van-e vagy magánszemély tulajdonában.

Az általános ingatlanadó, illetve az iparűzési adó kapcsolata. Itt van egy kis félreértés, mert az iparűzési adót EU-konformnak találta az Európai Bíróság. Magyarország ezt a pert megnyerte és nincs ilyen haladék, hogy ezt ki kellene vezetni. Az iparűzési adó pedig olyan komoly bevétel az önkormányzatok számára, hogy ezt egy általános ingatlanadó nem feltétlenül lenne képes kiváltani. Hiszen ebben az esetben úgy kellene működnie, hogy az önkormányzatok adóztatási joga ne sérüljön. Egy olyan adóval lehetne ezt esetleg kiváltani, ha abban az esetben minden önkormányzatnak biztosítja azt a potenciális bevételt, amely bejönne az iparűzési adóból. Ez pedig nem annyira könnyen megvalósítható. Úgyhogy azért nem indult el ilyen irányba a dolog.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom.

HERÉNYI KÁROLY (független): Bocsánat, de azt kérdeztem, hogy miért van néhány megyében az, hogy az egylakásos társasház, egy önálló ház magasabb értéket képvisel. De Somogy megyében és Tolna megyében az egylakásos után kevesebb az adó. A többlakásosnál többet kell fizetni, ami vagy elírás vagy a logikáját nem értem.

KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Nem arról van szó, hogy mi próbáltuk ezt itt valahogy kitalálni, hanem abból próbáltunk kiindulni, hogy a jelenlegi ingatlanforgalom esetében milyen jellegű értékesítési árak jelennek meg és valószínűleg Somogyban így alakultak ezek az ingatlanárak.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönjük szépen. Most tényleg lezárom a vitát. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kik támogatják a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. (Szavazás.) Tíz igen, egy nem. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Itt is kell előadókat állítanunk, hasonlóan, mint az előzőekben. Ki támogatja őket? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság.

Egyebek

Egyebekben szeretném a képviselőtársaimat tájékoztatni, hogy a jövő héten várhatóan a szünet miatt nem ülünk, utána pedig úgy néz ki, hogy szerdán kell ülést tartanunk. Köszönöm szépen. Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 00 perc)

	Filló Pál
	a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia