FMB-18/2009.
(FMB-105/2006-2010.)
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2009. október 5-én, hétfőn, 9 óra 32 perces kezdettel
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
Elnöki javaslat *
Hozzászólások, kérdések, válaszok *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/10380. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10678. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése *
Egyebek *
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke
Filló Pál (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czomba Sándor (Fidesz) megérkezéséig dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Filló Pálnak (MSZP)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Selmeczy György, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezete elnöke
Kiss Attila (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Burány Sándor államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 32 perc)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép napot kívánok! Üdvözlöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, a szakértő kollégákat.
Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Kicsit fordítottan fogunk haladni a határozatképesség megállapítását követően. A szakértő asszonyt kérdezem, hogy a jelenléti ívek aláírása megtörtént-e. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Igen.) Azt látom, hogy határozatképesek vagyunk. A jelenléti ív ellenjegyzése, a helyettesítések felvezetése után majd közlöm, hogy az esetlegesen hiányzó képviselőtársainkat ki helyettesíti. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Itt van.) Megvan az is: dr. Magyar Bálintot Vécsi István, dr. Czomba Sándort pedig dr. Czira Szabolcs helyettesíti. Ezzel a két helyettesítéssel a bizottság 18 fős, teljes létszámmal határozatképes.
A határozatképességünk megállapítását követően a napirend elfogadására kerítünk sort. Képviselőtársaim elektronikus formában megkapták a mai napra végiggondolt, tárgyalandó napirendi javaslatot. Jeleznem kell, hogy 10-15 perccel ezelőtt jelzett a GE, hogy a mai bizottsági ülésünkön nem tudnak részt venni, és az elnök-vezérigazgató úr kért egy új időpontot. Ilyen értelemben én arra törekedtem, hogy a lehetőségekhez illesztetten minél hamarabb találkozzunk. A jövő héten hétfőn nem, hanem a keddi napon tudunk bizottsági ülést tartani a költségvetés miatt, ezért azt javasoltam feltételesen - és erről most az alelnök asszonnyal is egyeztettünk -, hogy kedden, 12 órakor tartanánk bizottsági ülést, és azon a keddi napon a költségvetési tárgyalások mellett megrendeznénk ennek a napirendi pontnak a tárgyalását is. Közben a szakértő asszony elindította az egyeztetést ezzel kapcsolatban. Úgyhogy az előre jelzett napirendi pontok közül a GE Hungary Zrt. helyzetéről szóló tájékoztatás és az ezzel összefüggő kérdések című kikerül.
Ezzel együtt teszek javaslatot... (Dr. Bóth János jelentkezik.) Mi a probléma? (Dr. Bóth János: Nincs probléma.) Parancsolj, képviselőtársam!
Hozzászólások, kérdések, válaszok
DR. BÓTH JÁNOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Meg kell mondjam, hogy ez egy rendkívül meglepő és barátságtalan lépés, sőt, mondhatnám, pofátlanság. Vagy megijedtek a GE vezetése részéről, vagy pedig minket kezelnek így - jegyzőkönyvben kérem, megfelelő módon reagáljunk erre -, ahelyett, hogy megtiszteltetésnek vennék, hogy itt szerepelhetnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Bóth úr. (Bernáth Ildikó jelzésére:) Egy pillanat, alelnök asszony, csak egy fél mondatot szeretnék mondani. Én ma nem tudom, hogy a képviselőtársam által megfogalmazott rövid, tömör mondatok közül melyik állja meg a helyét, éppen ezért nem kívánok minősíteni. De nyilván a következő ülésen, amelyen tisztává válik a történet, hogy mi is az oka a mai együttlétünk elmaradásának, ki fogjuk fejezni viszonyulásunkat a dologhoz. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Egy héten belül volt a meghívásunk.) Rendben van, de én azt gondolom, hogy azzal együtt is, hogy egy héten belül volt a hívásunk, nem egy negyedórával a bizottsági ülést megelőzően kell visszreakciót adni a bizottság tagjai felé. Köszönöm szépen.
Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Röviden annyit fűznék hozzá, hogy mi is rendkívül barátságtalan lépésnek tartjuk azt, hogy a bizottsági ülés előtt negyedórával lép vissza a meghívott és érintett vállalkozás vezetése. Ilyenkor eltűnődöm azon, hogy vajon ha a saját hazájában a kongresszus bármelyik bizottsága meghallgatásra hívja, meg meri-e tenni ezt a lépést. Ez az egyik. Ez egy megjegyzés volt.
A kérdésem pedig az lenne, hogy amennyiben a jövő héten keddre tervezett bizottsági ülésen sem vesznek részt, akkor mit fogunk tenni. Mert ahogy most 15 perccel a bizottsági ülés megkezdése előtt lemondhatták, úgy a jövő héten kedden 12 órára tervezett bizottsági ülés előtt 5 perccel is lemondhatják a megjelenést. A kérdésem az, hogy ebben az esetben mit teszünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. A helyzet nyilván el fogja dönteni, hogy mit teszünk. Azt gondolom, hogy ez másodjára nem fordul elő, tartom olyan komolynak a GE vezetését. Inkább azt valószínűsítem jelen pillanatban, hogy nem szándékos, hanem bármilyen más, véletlenszerű vagy egyéb más események folytán alakult ki ez a helyzet, de nem az én tisztem, hogy bármit is prejudikáljak. (Kontur Pál jelentkezik.)
Megkezdhetjük egyébként a bizottsági napirendi pont tárgyalását a GE vezetése nélkül is (Derültség.), de nem sok értelmét látom. Csak azért jelzem ezt, mert képviselőtársaim kezét láttam még. Kontur Pál képviselő úr!
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Meg szeretném kérdezni Selmeczy urat, hogy mikor dönt a GE ebben az ügyben.
SELMECZY GYÖRGY, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének titkára: Tisztelt bizottság...
ELNÖK: Bocsánatot kérek, nem így működik a bizottság ülése. Kontur úr...
KONTUR PÁL (Fidesz): Elnézést, csak információt szeretnék kérni, ugyanis ez határozza meg azt, hogy mikor csinálunk ülést, hogy mikor van értelme, hogy ülést csináljunk, és nem utólag kell ülést csinálni, amikor már ők eldöntötték az ügyet, hanem előtte. Bóth János képviselőtársam is ezért fakadt ki, mert ott az összes munkahelynek a megszüntetéséről van szó.
ELNÖK: Képviselőtársam, Bóth János nem fakadt ki, hanem a véleményét mondta el.
KONTUR PÁL (Fidesz): Igen. Én pozitívnak vettem az ő véleményét.
ELNÖK: Képviselőtársam, a bizottsági ülésnek van egyfajta metódusa, ami szerint haladunk, aszerint haladhatunk. Arra kérem önt is, képviselőtársaimat is, hogy eszerint végezzük a munkatevékenységünket. Ez persze nem gátol meg minket abban, hogy minden információ birtokába kerüljünk. Én nem azt kívánom elérni, és nem azt kívánom meggátolni, hogy információkhoz jussunk, de a bizottsági menetrend szerint végezzük a munkánkat. Tehát és hogyha képviselőtársam arról szeretne érdeklődni, és azt szeretné tudni, hogy... - és akkor nem ismétlem meg az ön által elmondottakat -, akkor majd a bizottság eldönti, hogy a bizottság tagjain kívül szót ad-e bárkinek ma itt, ebben a teremben, és akkor az információ birtokába kerülünk. Csak ezt szerettem volna.
KONTUR PÁL (Fidesz): Jó, köszönöm.
ELNÖK: Akkor most arra kerítenénk sort...
KONTUR PÁL (Fidesz): Akkor most szeretnék...
ELNÖK: Nem kell, semmit nem kell tenni. Most arra kerítenénk sort, hogy a bizottság tagjait arra kérem, szavazzák meg azt, hogy a kérdésre megkaphassuk a választ az illetékestől, tehát hogy a bizottság tagjain kívül megszólalhasson az érintett szakszervezet vezetője. A bizottság tagjait kérdezem, hogy egyetértenek-e ezzel. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Kontur úr...
KONTUR PÁL (Fidesz): Elnézést!
ELNÖK: Semmi baj! Most odaértünk, amit el szeretett volna érni az első mondatával, csak eszerint kell hogy levezessük a történetet.
(Selmeczy Györgynek:) Parancsoljon! Megtisztel, ha Kontur úr kérdésére a választ megfogalmazza.
SELMECZY GYÖRGY, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének titkára: Selmeczy György vagyok. A szakszervezetek és a munkavállalók nevében csatlakoznék Bóth úrhoz. Nem érthető, hogy miért zárkózott el a mai megbeszéléstől, meghallgatástól a GE menedzsmentje, hisz holnap ideérkezik a globális vezetés képviselője, holnapután 13 óra 30-kor a szakszervezetekkel formális tárgyalás lesz, amelynek során a General Electric globális vezetése ismerteti a szakszervezetekkel, a munkavállalókkal azt, hogy milyen sorsot szán a vállalat magyarországi operációjának, a lighting operációjának. Végtelenül fontos lett volna tehát, hogy ma a tisztelt bizottság előtt tudjunk szót váltani a gondjainkról, problémáinkról.
Meg kell mondanom önöknek, hogy a munkavállalók hangját nem szívesen hallják meg Amerikában, Clevelandben. Ezért azt hiszem, értelme természetesen egy hét múlva is lesz a bizottsági ülésnek, csak félő, hogy holnapután esetleg olyan intézkedéseket jelentenek be, amelyek már nem fognak változni. Köszönöm. (Az elnök Farkasné dr. Molnár Valériával egyeztet.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teljesen világos, Kontur úr kérdése is helyénvaló volt.
A következő a javaslatom a bizottság tagjai számára - a szakértő asszonyt azért küldtem ki, hogy egyeztessen -: ma délután, az interpellációkat követően újra tegyünk kísérletet arra, hogy a GE vezetését meghívjuk a Parlamentbe, egy bizottsági ülésre, kerítünk helyet hozzá. Ha ebben az esetben is ugyanazt tapasztaljuk, amit ma délelőtt, akkor ez nyilván a GE vezetésének egyfajta viszonyulását jelzi, amit a bizottság megfelelőképpen tud értékelni. Azt gondolom, ebben a helyzetben nyilván a jövő hét kedd, 12 órás invitálás formális, de ilyen értelemben valószínűsíthetően már idő utáni. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezen javaslatommal egyetértenek-e. Aki egyetért vele, kérem, jelezze. (Szavazás.)
Köszönöm szépen, akkor eszerint fogunk eljárni, és ma délután, az interpellációkat követően csak egy témában megpróbálunk bizottsági ülést tartani, amely egyetlen téma a mai 3. napirendi pontnak az újrafelvételével párosul. A szakértő asszony, mint mondtam, elkezd intézkedni a dologban, és a bizottság nevében hivatalosan is egy pár soros átiratot fogunk küldeni, amely a GE vezetését arra kéri fel, hogy még a holnapi napot megelőzően szeretne a bizottság ebben a kérdéskörben a vállalat, a cégcsoport vezetésével találkozni. (Kontur Pál: Köszönöm szépen.) Kontur úr, teljesen értettem, logikus volt. (Kontur Pál: Köszönöm szépen.)
Elnézést kell kérjek mindenkitől, aki ezen napirendi pont tárgyalásához illesztetten jelent meg, akár a szociális minisztérium képviselőitől, akár Burány államtitkár úrtól, és nem tudom, még kik voltak jelen a napirendi pont tárgyalására a szakszervezeten kívül, meghívott vendégek, képviselők. Elnézést kell hogy kérjek tőlük. Nem a bizottság szakértői apparátusa van annak a hátterében, hogy ez a napirendi pont itt most nem kerülhet tárgyalásra. Köszönöm szépen. Szép napot! A jelzést a délutánra vonatkozóan még meg fogjuk erősíteni. Köszönöm szépen. (Közbeszólások: Köszönjük szépen. - A 3. napirendi pont tárgyalására érkezett vendégek távoznak.)
Még egy mondat, szakértő asszony - nem volt a szobában, ezért még egyszer megismétlem -: azt a döntést hozta a bizottság, hogy ma délután, az interpellációkat követően bizottsági ülést kíván tartani, amelyre újra meginvitáljuk a GE vezetését, mert fontosnak tartjuk a mai napon való találkozást velük. Ettől fontosabb intézkedés most nincs, szakértői asszony, úgyhogy ha kell, a termet bármikor el kell hagyni, és intézni kell a dolgot. Köszönöm szépen.
(Filló Pál jelzésére:) Filló úr, parancsolj!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak egyetlen mondatot szeretnék ehhez hozzátenni. A délutáni bizottsági ülésre, javaslom, úgy készüljünk, hogy azután mindenképpen kell egy sajtótájékoztatót tartania a bizottságunknak, mert úgy gondolom, az elképesztő és tarthatatlan állapot, hogy egy több ezer munkahelyet érintő cég esetében a parlamenti bizottságot gyakorlatilag ne vegyék partnernek. Úgy gondolom tehát, hogy ha eljönnek, akkor is kell sajtótájékoztatót tartanunk arról, hogy mire jutottunk ebben az ügyben, ha meg nem jönnek el, akkor pedig különösen indokoltnak tartanám, hogy sajtónyilvánossá tegyük a dolgot. Ez a mi egyetlen lehetőségünk igazából, hiszen jogszabályokkal kötelezni nem tudjuk őket, de úgy gondolom, hogy a nyilvánosságon keresztül fel lehetne hívni a figyelmet az ügy fontosságára és kezelésére. Ezt javaslom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Abszolút módon egyetértek a véleményeddel, véleményével. Azt gondolom, a bizottság sem vitatja mindezt. (Általános helyeslés.) Köszönöm szépen.
Akkor újólag visszatérek az első mondataimhoz: gyakorlatilag a napirend elfogadására kerítünk sort. Ez azt jelenti, hogy a 3. napirendi pontot jelen pillanatban levettük a tárgyalási témák közül, így három napirendi pont tárgyalására kerítenénk sort a javaslat szerint. Kérem képviselőtársaimat, hogy aki egyetért azon három napirendi pont tárgyalásával, amely a GE kivételével megjelent az elektronikus formában megküldött meghívóban, az kézfelemeléssel jelezze ezt vissza. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
A jegyzőkönyv számára megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendet.
Ilyen értelemben nincs más dolgunk, mint a munka megkezdése. Nyilván aszerint haladunk, ahogy szoktuk, a tárgyalási időkeret is olyan: azonos időtartam mellett, felváltva, az ellenzéki oldal megszólalásának az elsődlegessége mellett.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Képviselőtársaim előtt van egy ajánlástervezet, amely négy darab módosító indítványt tartalmaz, amelyek a szakértők megállapítása szerint nem tartoznak a feladatkörünkbe. Ismereteim szerint előzetesen az alelnök asszonnyal is egyeztetésre került, és én úgy tudom, ő is úgy gondolja, hogy ezek nem tartoznak abba a tárgykörbe, amelyet a bizottságunknak tárgyalnia kell. Úgyhogy gyakorlatilag azt gondolom - és ezt javaslom -, hogy ezen módosító javaslatokról nekünk nem kell tárgyalnunk, de ha valakinek más javaslata van, akkor azt természetesen szívesen veszem.
(Bernáth Ildikó jelzésére:) Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Elnök úr, ha már egyszer kiosztásra került, és a napirenden szerepel, meg el is fogadtuk... Nem?
ELNÖK: Elfogadtuk, kétségtelen.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Akkor nincs más hátra, mint ezt a néhány szavazást megejteni.
ELNÖK: Oké. (Közbeszólások: Szavazzunk!) Nekem ezzel sincs bajom, csak azt az előzetes tájékoztatást kaptam, hogy az alelnök asszony is így látja, de semmiből nem tart, szavazzunk!
Az 1. pont... (Farkasné dr. Molnár Valéria: Nem vesszük le a napirendről?) Nem, nem vesszük le a napirendről, úgy döntöttünk, hogy szavazunk a módosító javaslatokról.
Az 1. pont alatti módosító javaslat Balog Zoltán, Szászfalvi László, dr. Semjén Zsolt, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, dr. Fazekas Sándor és Varga József képviselők módosító indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját... Kajdi úr, elnézését kérem, közben nem mutattam be a napirendi pont tárgyalásánál, de a bizottság minden tagja többször is találkozott önnek személyesen. A kormány álláspontját kérdezem.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Az 1. ajánlási pont szerinti módosító indítványt nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) Lassan felemelt 8 kezet látok, köszönöm szépen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem.
A 2. pont következik. Nem mondom végig a sort, Balog Zoltán és képviselőtársai módosító javaslatáról van szó. Mi a kormány álláspontja?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A 3. módosító javaslat Balog Zoltán és képviselőtársai indítványa. Mi a kormányálláspont?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A 4. pont dr. Józsa István, dr. Kékesi Tibor és Kovács Tibor képviselő urak módosító javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tíz igent látok. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc ilyet látok.
Köszönöm szépen. Ezzel 1. napirendi pontunk megtárgyalásra került.
Kajdi úr, köszönöm szépen. Szép napot kívánok!
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10678. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Áttérünk a 2. napirendi pontunk tárgyalására, az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra. Itt az általános vitára való alkalmasság megállapításáról fogunk majd dönteni. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről dr. Horváth István főosztályvezető urat és kollégáját köszöntöm. Kérdezem, hogy az előterjesztéshez illesztetten van-e szóbeli kiegészítése, főosztályvezető úr. Ha igen, akkor öné a szó, parancsoljon!
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szólnék. A törvényjavaslat több fontos részkérdést szabályoz. Hogy miért ennyi az érintett törvények száma? Egyrészt a közszolgálatban a gyermek hároméves koráig az alkalmazott kérésére részmunkaidős foglalkoztatás lenne kötelező, ez hét törvényét érinti a közszférának; másrészt vannak olyan fontos részkérdések, ahogy említettem, pontosító szabályok a rendezett munkaügyi kapcsolatok vonatkozásában, amelyek szintén hét törvényt érintenek, amelyek egy-egy bekezdése változik, azért, hogy bírságok határidőben történő megfizetése vagy tartozás határidőben történő megfizetése önmagában még ne tegye rendezetté ezeket a kapcsolatokat. Természetesen külön kérdésre, hogyha van erre irányuló kérdés, szívesen tájékoztatást adunk, hogy mi indokolja bizonyos módosításoknak a törvényjavaslatban történő szerepeltetését. Kérem szépen az általános vitára való alkalmasság támogatását.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. A napirendi pont tárgyalása kapcsán azt javaslom - alelnök asszonnyal való egyetértésben -, hogy a kérdések, észrevételek egy körben kerüljenek feltevésre, most pedig azt kérdezem képviselőtársaimtól, hogy bárkinek van-e kérdése, észrevétele. (Bernáth Ildikó jelzésére:) Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ebben a törvényjavaslatban a legjelentősebb változás a korábbiakhoz képest valóban ez a részmunkaidős foglalkoztatás, ami a munkavállaló egyoldalú nyilatkozatával történne meg. Ez magyarul azt jelenti, hogy ez akár a köztisztviselőkre, akár a közalkalmazottakra vagy a bírákra, ügyészekre, rendvédelmi szervekre, tehát gyakorlatilag a teljes közszférára kiterjedne, kivétel ez alól a közszférában dolgozó fizikai dolgozó, aki a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.
Az elképzelés, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást a kisgyermeket nevelő szülő részére lehetővé tegyék, idáig rendben is lenne, de az nagyon nincsen rendben, hogy hogyan fog ez megvalósulni. Tudniillik a főosztályvezető úr nyilvánvalóan tudja azt, és felteszem, hogy képviselőtársaim is, hogy amikor elmegy valaki gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjat vesz igénybe, és mondjuk legkevesebb három évig hiányzik a munkahelyéről, akkor a munkáltatója határozott idejű munkaszerződéssel alkalmaz valakit, mert valahogy csak kell pótolni a kieső munkavállalónak a tevékenységét. A határozott idejű munkaszerződés azt jelenti, hogy ha valakit két évre vagy három évre határozott idejű munkaszerződéssel alkalmaznak, akkor ha azt felmondják, ha rendkívüli felmondással megszüntetik a munkaviszonyát, a hátralévő időre akkor is ki kell fizetni a neki járó illetményt.
Kérdezem én, hogy ki fogja ennek a költségoldalát biztosítani, ki fogja ezt a forrásoldalt biztosítani, akkor, amikor nagyon jól tudjuk, hogy az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben súlyos milliárdokat vonnak el. Komolyan mondom, végiggondolta ezt a kormány? És egyáltalán készült bármilyen felmérés, háttéranyag, hogy ez hány munkavállalót érinthet, hogy mégis mivel kell szembenézni, vagy hogyan tudják ezt a feladatot megoldani? Ez egész egyszerűen megint egy olyan mutatvány, amikor a kormány a problémát áttolja a másik asztalára, oldja meg; ő megtett, mindent elkövet azért, hogy részmunkaidőben foglalkoztathassák a kisgyermeket nevelő szülőket, és hogyha ezt nem csinálják meg, nem oldják meg, az már nem az ő problémája.
Úgyhogy én arra várnék legelőször is választ, hogy milyen felmérések alapján hozták ide ezt a javaslatot, ennek milyen forrásigénye van, és ezt hogyan szándékoznak az érintettekhez eljuttatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki még szólni kíván. (Kiss Ferenc és Kontur Pál jelzésére:) Igen, látom a kezeket, Kiss Ferenc képviselő úr, Kontur Pál képviselő úr, köszönöm szépen.
KISS FERENC (MSZP): Csak egy rövid kérdésem lenne. A vezetés, a magasabb vezetők közötti kinevezési jogköröknek a rendezése most egyértelművé válik-e? Mert úgy érzékeltem az előterjesztésből, hogy eddig ez szabályozatlan volt. A másik pedig, hogy az adatok megküldése végelszámolás és felszámolás kapcsán azt mondja, és kérdezem, hogy ez nem ellentétes-e az adatvédelemmel, hogy az illető személyeknek munkaköréről, szakképzettségéről és átlagkeresetéről is adatokat kell szolgáltatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontur Pál képviselő úr!
KONTUR PÁL (Fidesz): Két kérdést szeretnék feltenni. Miért csak négy órában lehet a szülőket részmunkaidőben foglalkoztatni, miért nem hat órában? Miért négy órában kell alkalmazni? Milyen munkát lehet elvégezni négy óra alatt például egy bírónak vagy akár egy másik közalkalmazottnak? És a törvényjavaslat miért nem vonatkozik a munka törvénykönyve hatálya alá eső összes foglalkozásra, miért csak a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre vonatkozik?
ELNÖK: Köszönöm szépen. (V. Németh Zsolt jelzésére:) V. Németh Zsoltnak láttam még a kezét. Köszönöm.
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A gyes idejének három évről két évre való csökkentése következtében előálló problémákat próbálja ez a törvényjavaslat orvosolni, mert a probléma marad, tehát attól függetlenül, hogy két évre csökkent ennek az ellátásnak az ideje, attól még annak a gyereknek az életkori sajátosságai ugyanolyanok maradtak, nevezetesen ebben a korban gyakorta megbetegszenek a gyerekek, tehát a szülőnek többet otthon kell maradnia. Nem véletlenül alakult ki ez a hároméves időszak. Most, hogy ez kettő lett, megoldás meg nincsen, mert a bölcsődék, amelyekről szintén vita van, illetve a bölcsődét biztosító más egyéb ellátások, nem alakultak ki, valóban egy olyan helyzettel állunk szemben, hogy a probléma maradt, és ennek a problémának a megoldását rátolták egy elég nagy szektorra, a közszektorra, olyan finanszírozási körülmények között, amelyeket már most is ismerünk, a jövő évről nem is beszélve.
Önmagában az, hogy a részfoglalkoztatás elterjedését támogatnák, helyeslendő dolog, mert Európa-szerte jóval nagyobb a részfoglalkoztatás aránya, mint Magyarországon. Hogy ennek mi az oka, arról hatalmas tanulmányokat bírnak írni, holott szerintem egy és alapvető oka van: ez pedig az, hogy részmunkaidőben az tud elmenni dolgozni, akinek valamilyen mentálhigiénés hiány meg társaság miatt kell dolgoznia, de aki abból akar megélni... Mikor az egész fizetésből sem tud megélni, hogy tudna fél fizetésből megélni? Ennyire egyszerű az oka, hogy Magyarországon nem terjed el: mert fél fizetésből nem lehet megélni. Ennek az elterjedésének ez a legfőbb gátja, és nem is hiszek abban, hogy amíg ebben gyökeres változás nem lesz, a részfoglalkoztatást be lehet vezetni, csak kényszerrel lehet, ez abba a körbe tartozhat, hogy kényszerhelyzetet teremt.
Én munkaadóként csak konkrét szituációkat tudok végiggondolni, és bizony nagyon kemény próba elé állítja a munkáltatót az a helyzet, amit az alelnök asszony mondott, tehát már most is a határozott idejű munkaviszonyok betöltése esetén. De azt mondom, hogy nem könnyebb ez a két év múlva bekövetkező szituáció esetén sem, ugyanis ha felvesznek valakit, akkor fel kell tenni azt a kérdést, hogy önnel most akkor két évre létesítünk munkaviszonyt, aztán ha visszajön majd a gyesről a kollégája, akkor vajon elfogadja-e majd, ha négy óra lesz, vagy akkor azt már nem, arra keresünk egy új embert. Hihetetlen sok problémát okoz ez olyan munkakörökben, amelyek megszerzendő ismereteket igényelnek. Mondjuk egy polgármesteri hivatalban az okmányirodán dolgozót nem lehet leakasztani a szegről az épp a munkaerőpiacon lévő, ismeretekkel bíró embereket, hanem el kell végezniük egy képzést ahhoz is, hogy valakit helyettesítsenek, és hogy azt valaki négyórás munkaviszonyért meg adott esetben egy évig terjedő, hátralévő időszakra megteszi-e, én kötve hiszem.
Én tehát úgy értékelem, hogy ez a problémát nem oldja meg, hanem odatelepíti a közszektorba, amely amúgy is ezer sebből vérzik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselőtársam. (Nagy László és Wittner Mária jelzésére:) Nagy László képviselő úr és Wittner Mária asszony kezét láttam még. (Nagy Lászlónak:) Parancsoljon!
NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése nyilván nem egyik pillanatról a másikra megy, és nyilván nem is csak és kizárólag mesterséges eszközökkel, azaz törvényi, ha úgy tetszik, kikényszerítéssel megy. Tőlünk nyugatabbra lévő országokban sokkal magasabb a részmunkaidős foglalkoztatás. Magyarországon nem csak az állami szférában alacsony a részmunkaidős foglalkoztatás, hanem a magánszférában is hihetetlen alacsony. Ebben évek óta szeretnénk előrejutni, különösen a kismamák, a gyesről, gyedről visszatérő kismamák foglalkoztatása ügyében szerintem közösen, többször akartunk ebben előbbre lépni. Nyilván lehet kritizálni ezt a javaslatot, de hogy egyáltalán az iránya helyes és jó, abban szerintem nem lehet vita köztünk, még akkor sem, ha egyébként szerintem a gyerek nemcsak két- és hároméves kora között szokott megbetegedni, hanem hároméves kora után is, tehát ez nem a gyes vagy a gyed idejétől függ, hanem ez akkor is probléma, a gyerek hároméves kora után is, hatéves vagy tízéves koráig, azt hiszem, ez mindenképpen probléma, erre mindenképpen kell valami válasz. Hogy ez a törvény így önmagában ezt nem fogja ezt egy az egyben megoldani, azért is biztos, mert ez nem csak jogszabályi kérdés, ez szemléletbeli kérdés és mentalitás kérdése is. Persze egy négyórás foglalkoztatásból származó bérből nyilván nem lehet eltartani egy családot, de két dolog fontos: ha emellett lenne netalán egy fizetés, ami mellé még bejön egy nem feltétlenül csak négyórás, mert hatórás is lehet a részmunkaidő, az nem csak négy órából állhat, nyilván sokkal jobb, mint hogyha önmagában csak gyesen vagy éppen munka nélkül van. Azt hiszem, hogy ez mindenképpen helyes, még akkor is, hogyha hosszú idő lesz, amíg ez nagy nehezen valahogy ki fog alakulni - remélhetőleg ki fog alakulni. Ez egy első lépés. Persze vitatkozzunk arról, hogy hogyan és miként lehet ezt megcsinálni, milyen buktatói vannak, de azt hiszem, abban alapvetően egyet kell értenünk, hogy az első lépésben mindenképpen az államnak kell elöl járnia ebben a feladatban, legalábbis ebben szerintem nekünk kell megtennünk az első lépést - ki más, ha nem az állam mutat ebben először példát? És egy csomó olyan kérdés fog még ebből kijönni szerintem is, amelyet meg kell válaszolni, de nem fogjuk ezt az első pillanatban megtenni. De, gondolom, a kormány majd még ad nekünk néhány választ arra, ami itt felmerült. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wittner Mária képviselő asszony, parancsoljon!
WITTNER MÁRIA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Csakhogy az államnak, valóban az államnak kellene megoldania ezeket a dolgokat, hiszen az állam most már letesz minden problémát. És talán inkább ennek az emberi oldalára térnék rá. Három évről két évre vitték le a szülési szabadságot, mondjuk így. Az a három év a gyereknek nagyon-nagyon kell a családban. Később, akkor is, amikor hároméves korában óvodába megy, akkor is problémás a dolog, mert napokig sír a gyerek az óvodában, elszakadva a családtól. De az első három év... Én mint anya, aki albérletben, 600 forintért szülésin igénybe vettem a három évet, pontosan tudom, hogy a gyerekeknek mennyire kell az az első három év a szülő mellett a családban. Talán ezt a problémát kellett volna hagyni, ez egy jól bejáratott kérdés volt, és nem kellett volna ebből a kormánynak még egy külön problémát csinálni, akkor, amikor az óvodák jó részét már felszámolták. És akkor innen lehet a problémán gondolkodni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más képviselőtársam jelentkezését nem látom. (Dr. Horváth Istvánnak:) Főosztályvezető úr, a szó az öné.
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy elhangzottak a kérdések, illetve a kritikák, abban a sorrendben válaszolnék. Az egyik kérdés, hogy ha valaki elmegy - ahogy mondani szoktuk - gyesre, majd bejelenti a gyermek kétéves korában, hogy ő csak négy órában visszajönne dolgozni, annak most is megvannak a hatályos munkajogi részletszabályai. Ilyenkor általában helyettesítéssel vesznek fel valakit, és ha megnézzük a munka törvénykönyve szabályait, nem kell feltétlenül naptári módon megjelölni a határozott idő lejártát, meg lehet jelölni - általában az édesanya az, aki a szülési szabadság után is otthon marad - az édesanyának a határozott idejű fizetés nélküli szabadságának a megszűnését is, hogy az ő visszatérése a munkába bontó feltétel lesz. A törvényjavaslat szerint legalább 60 nappal korábban közölni kell, hogy ha valamelyik szülő vissza akar jönni részmunkaidőben dolgozni, tehát ez semmiféle többletköltséget nem fog indukálni, hiszen a szülő visszatérésével, a fizetés nélküli szabadság megszakításával a helyettesítő személy jogviszonya megszűnik. Az egy másik alkukérdés lesz, hogy aki addig helyettesített, az vállalja-e, hogy ugyanabban a munkakörben négy órában ott marad-e, de hangsúlyozom, ez a hatályos jogszabályok alapján sem indukál semmilyen költségtöbbletet.
A következő kérdés a vezetők és a magasabb vezetők kinevezésére vonatkozott. Valóban, itt már a kritikában is szerepelt, hogy a munkáltatói jogkör telepítésének a rendezéséről van szó, különös figyelemmel azokra az esetekre, amikor a jogkörgyakorló a munkáltatón kívül esik, egy iskola vagy bármely közintézmény igazgatójánál értelemszerűen a fenntartó gyakorolja a kinevezési jogkört.
Adatküldés, végelszámolás, adatvédelem, ez volt a következő kérdés, illetve kritika. Tisztelettel felhívom a szíves figyelmüket, hogy itt egy munkavállalóijog-bővítésről van szó, mert nemcsak a csoportos létszámleépítésnél, hanem a munkáltató jogutód nélküli megszűnésénél is elrendel bizonyos adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettséget a törvényjavaslat. Ez egy célhoz kötött adatközlés, hogy a munkaügyi központnak mihamarabb legyen ideje felkészülni ezeknek a munkavállalóknak a kiközvetítésre, nemcsak akkor, amikor felmondtak nekik, hanem hogyha maga a munkáltató szűnik meg.
A következő kérdés, illetve kritika a részmunkaidő mértékére vonatkozott, nevezetesen hogy miért csak négy óra. Bármilyen időtartamot ki lehet kötni, de kötelező jelleggel valaki csak négy órát, illetve heti 20 órát kezdeményezhet. Hogyha átülünk az asztal másik oldalára, itt vannak bizonyos munkaszervezési kérdések is, amelyeket a munkáltatónak meg kell oldania.
Miért nem vonatkozik ez az Mt. hatálya alá tartozókra, akik egyébként közigazgatási szervnél dolgoznak? 2001-ben a fizikai alkalmazottak közszolgálatiból munkaviszonyba kerültek. Ez az álláspont természetesen még módosítható, de nyilvánvalóan annak önmagában semmi értelme nem lenne, hogyha ők munkaviszonyban állnának, és egyébként minden olyan jogosultság járna a részükre. A közszolgálat nagyobb privilégiumokat biztosíthat adott esetben.
A következő kérdés a gyesnek a háromról két évre történő csökkentésére vonatkozott. Itt annyit szeretnék jelezni, hogy a törvényjavaslat épp azt szolgálja, hogy az, hogy a már elfogadott jogszabályok értelmében a gyermek kétéves koráig jár majd a gyes, önmagában nem érinti azt, hogy a gyermek hároméves koráig lehet legalább otthon maradni fizetés nélküli szabadságon, és nem érinti azt, hogy aki ezt igénybe veszi, illetve visszamegy dolgozni, a gyermek hároméves koráig ne állna felmondási tilalom alatt.
A törvényjavaslat értelemszerűen ösztönöz a részmunkaidő kikötésére. Valóban, az elhangzott kommentárok alapján Magyarországon a részmunkaidő százalékos aránya roppant alacsony az EU-átlaghoz képest. Talán ezzel lehet serkenteni ennek az aránynak a növekedését.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Az általános vitára való alkalmasság megállapításáról van szó. Különösebb összefoglalást nem kívánok tenni a kérdésekre adott válaszok tekintetében. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki az általános vitára való alkalmasság tekintetében a törvényjavaslatot alkalmasnak tartja. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez tíz. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Nyolc nem.
Tíz igennel, nyolc nem mellett általános vitára alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot.
A második napirendi pontunk elfogadására kerítettünk sort, ezzel a második napirendi pontot befejeztük, lezártuk. Köszönöm szépen a főosztályvezető úrnak és a tanácsos úrnak a munkában való részvételt. Szép napot kívánok önöknek!
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése
Nekünk még a napirendi ponthoz illesztetten két kötelezettségünk van: a többségi és kisebbségi vélemény alkotása kapcsán előadó állítását kell megtennünk. (Az elnök Bernáth Ildikóval egyeztet.) Úgy emlékszem, jövő héten kedden tárgyaljuk talán, de ebben nem vagyok biztos. Azt hiszem, jövő heti tárgyalási időponttal fut a dolog. Kérdezem, hogy a többségi álláspont képviseletét ki látja el? (Közbeszólásom az MSZP-s képviselők soraiból: Kiss Ferenc.) Kiss Ferenc képviselőtársam... (Filló Pál: Igen, ő szeretne! - Derültség.) Köszönjük szépen. (Kiss Ferenc: Ki vagyok jelölve?) Nem, csak láttam, hogy érdeklődő voltál a dologban.
A kisebbségi vélemény megfogalmazását érintően... (Bernáth Ildikó: A jövő héten?) Az alelnök asszony. (Filló Pál: A jövő héten.) A jövő héten, igen.
Köszönöm szépen, tehát akkor a többségi és a kisebbségi vélemény elmondói is adottak.
Harmadik napirendi pontunkra térünk rá: egyebek. Egy pillanat türelmet kérek. (Az elnök Farkasné dr. Molnár Valériával egyeztet.)
Képviselőtársaim nyilván nem hallották vagy nem hallhatták, amit a szakértő asszony elmondott. A dolog lényege a délutáni bizottsági ülésünkről szól. A vezérigazgató, az elnök-vezérigazgató a mostani jelzések szerint itt lesz délután - ugye jól értettem? (Farkasné dr. Molnár Valéria: Vagy a helyettese.) -, vagy a helyettese (Farkasné dr. Molnár Valéria: Egy kompetens személy.), tehát egy kompetens, nyilatkozni képes ember. Viszont zárt ülésen való tárgyalást kértek, mert - úgy fogalmazott a szakértő asszony, hogy - üzleti, szolgálati titkok megosztására kerül sor, ami nyílt ülés keretei között nem kivitelezhető. Azt gondolom, ez egyértelmű, ez nem kérdőjelezhető meg, tehát ilyen értelemben tolerálható.
Akkor azt kérem a szakértő asszonytól, hogy tegye meg a szükségszerű lépéseket annak érdekében, hogy délután, az interpellációkat követően a Parlament épületében legyen... (Farkasné dr. Molnár Valéria: A főemelet 61-ben.) Főemelet 61., már ez is megvan. Tehát akkor legyenek meg a feltételek! Köszönöm szépen.
Az egyebek között nekem még egy rövid közlendőm van, amit az elején már megemlítettem, most csak megerősítem: jövő héten hétfőn nem tudunk bizottsági ülést tartani a költségvetési dolgok tárgyalása miatt. Kedden, 12 órakor tervezzük az ülést megtartani. Kedden délelőtt, 9-10 óra magasságában vannak albizottsági ülések, az alelnök asszonnyal is egyeztetünk, úgyhogy kedden, 12 órakor tervezzük a bizottsági ülést. Ma délután még találkozunk.
A mai bizottsági ülést... (V. Németh Zsolt jelzésére:) ...még nem zárom le, bocsánatot kérek, mert még nem kérdeztem meg képviselőtársaimat, hogy bárkinek van-e még mondandója, és látom, hogy van. V. Németh Zsolt, parancsoljon!
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Érdeklődni szeretnék, hogy vajon sikerült-e az elmúlt héten időt szakítani annak a levélnek az aláírására, amely állítólag már a múlt héten elkészült a Bérgarancia Alapnak az alapítványi dolgozókra való kiterjesztése ügyében. Tudunk-e erről valamit?
ELNÖK: Képviselőtársaim, igen, sikerült időt szakítani rá, sőt ott tartunk a dologban, hogy én még ugyan nem láttam, de ismereteim szerint a mai postával már a válaszlevél is megjött. Köszönöm szépen, ennyi egyelőre elég. Délután esetleg visszatérek rá, ha már látom. Köszönöm szépen.
Köszönöm, a bizottsági ülést bezárom. Délután, az interpellációk után a 61-es teremben találkozunk. Szép napot!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 5 perc)
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese