1. Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10977. szám) (Általános vita)
2. A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11004. szám) (Általános vita)
3. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke
Filló Pál (MSZP), a bizottság alelnöke
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Herényi Károly (független)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Bóth János (MSZP) Nagy Lászlónak (MSZP)
Lénárt László (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Nagy István (Fidesz) dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)

A bizottság titkársága részéről

Farkasné dr. Molnár Valéria főtanácsadó

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Székely Judit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kis Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc)

Elnöki bevezető

GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat, megkezdjük a bizottsági ülésünket. Üdvözlöm önöket. A jelenléti ívet keresem, a helyettesítéseket nézem, a határozatképesség megállapítására kerítünk sort. Ki kit helyettesít? Bóth János képviselő urat Nagy László képviselő úr, Lénárt Lászlót Rózsa Endre, Rákóczy Attilát Filló Pál alelnök úr, Czira Szabolcs helyettesíti Nagy István urat, és Magyar Bálintot pedig Vécsi István. Határozatképesek vagyunk, így vagyunk 18-an.

A napirend elfogadására kerítünk sort, az elektronikus formában megküldött meghívóban négy napirendi pontot jeleztünk. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy a meghívóban jelzett napirendi pontokon kívül bárkinek van-e más javaslata. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok. Aki egyetért a meghívóban megküldött napirendi pontok tárgyalásával, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy ez egyhangú. Tárgyalási időkeret meghatározása tekintetében a szokásjog alapján haladunk. Tehát arra törekszünk, hogy körülbelül egy órában megtárgyaljuk a napirendi pontjainkat, természetesen azonos időtartam betartása mellett, felváltva, egymást követve először az ellenzéki oldal megszólalási lehetőségét biztosítva.

Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10977. szám) (Általános vita)

Az első napirendi pontunk az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a T/10977. számon. Az általános vitára való alkalmasságra kerítünk sort.

Képviselőtársaim, jelzem, hogy a napirend tárgyalásához jelen van dr. Schlammadinger József főosztályvezető úr. Remélem, jól mondtam a nevét, nem volt könnyű. Munkatársait, dr. Héjja Mária főosztályvezető asszonyt, Wagner Péter és dr. Raffay Bálint szakértő urakat, valamint dr. Keszei Róbert főtanácsos urat az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól köszöntöm. Azt hiszem, mindenkit köszöntettem. Köszönöm szépen.

Röviden azt kérem, hogy ismertessék a kormány álláspontját.

Dr. Schlammadinger József szóbeli kiegészítője

DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tekintettel arra, hogy itt egy igen hosszú törvényjavaslatot tartanak a tisztelt képviselők a kezükben, egy 126 szakaszból állót, amely rendelkezések az egészségügyi ágazati jog számos területét érintik - és egyes rendelkezések, azt gondolom, közvetve, mások közvetlenül érintik a bizottság tevékenységét -, ezért igyekeznék arra az 1-2-3 pontra fókuszálni, amelyek a bizottságot talán tartalmuknál fogva közvetlenebbül érinthetik, nyilván nem elzárkózva a kérdések tekintetében az esetleges többi terület elemzésétől, értékelésétől sem.

Egy olyan törvényjavaslatot készített elő a kormány, amely - hogy ha valamilyen közös filozófiára próbálnám ezt az ún. salátatörvény jellegű törvényjavaslatot felfűzni, úgy foglalhatnám össze, hogy - igyekszik az egészségügy szakmaiságát, szakmai színvonalát az elérhető legmagasabb szinten tartani. Ugyanakkor egy stabil egészségügyi ellátórendszert igyekszik fenntartani és mindezek mellett egy fenntartható egészségügyi ellátórendszert kíván a kormány a továbbiakban is működtetni, és ezen három szempont, három érv mentén próbálja meg a rendelkezésünkre álló hatályos, törvényi szintű joganyagban azokat a módosítási eszközöket megtalálni, nyilván nem a rendszer átalakításának igényével, amelyek ezen célok irányában egységesen hatnak. Emellett természetesen értelemszerűen jogharmonizációs, illetőleg a belső jogforrási koherenciát érintő rendelkezések is elhelyezésre kerültek a törvényjavaslatban, amelyeket nyilván az előző, rendszerszerű elvek mentén felfűzni, megideologizálni természetesen nem lehet, ezek a rendelkezések önmagukért beszélnek.

A rendszer fenntarthatósága kapcsán legfőképpen arra a rendelkezésre szeretném a tisztelt képviselők figyelmét felhívni, amely a fenntarthatóság mellett egyértelmű elkötelezettséget vállal akkor, amikor ismételten meg kívánja erősíteni azt, hogy a társadalombiztosítási támogatásban, túl azon, hogy egyébként az egészségbiztosítási csomagon vagy általában a társadalombiztosítási csomagon szűkítést a törvényjavaslat nem javasol bevezetni, elfogadni, ezzel együtt megerősíti azt az elvet, hogy a társadalombiztosítási támogatásnak elsősorban a szakmaiságon kell a továbbiakban is alapulnia és a szociális megfontolásoknak a szociális ellátórendszerben van a helyük.

A törvényjavaslatban e tekintetben a leginkább tetten érhető rendelkezés az, hogy a gyógyszerellátás, illetőleg a gyógyászati segédeszköz-ellátás keretében a méltányossági ellátási kört a most meglévő kiskapuk bezárásával igyekszik egyértelműen helyretenni, és azt mondja a javaslat, hogy egyébként pedig a szociális ellátórendszerben a szociális segélyezés, illetőleg a közgyógyellátás rendjén van elsősorban helye olyan típusú támogatásoknak, amelyek most az egészségbiztosítás támogatási rendszerében méltányossági elvek mentén jelennek meg.

A törvényjavaslat ezzel is igyekszik garantálni a befogadási rendszerhez kapcsolódó szakmaiságot, azt, hogy valójában tényleg ne az előszobáztatása legyen egy befogadási rendszernek a méltányossági támogatás, hanem valóban kerüljenek a helyükre a dolgok. Igyekszik a törvényjavaslat garantálni azt, hogy az ellátásban, a terápiás ellátások során bizonyos ellátási mennyiséget, szintet elérő gyógyszerkészítmények, gyógyászati segédeszközök valóban a befogadás rendjén kerüljenek nyújtásra a biztosítottak számára. Természetesen ezzel garantálja a fenntartható egészségügyi ellátás érdekében azt is, hogy azok a közterhek, amelyek a gyógyszerellátásban, gyógyászati segédeszköz-ellátásban a befogadás kapcsán megjelennek mint befizetési kötelezettségek, ezek természetesen a gyártók részéről megjelenjenek, tehát ne az a fajta ingyenes előszobáztatás legyen a rendszer lényege, ami jelenleg a méltányossági keretben működik.

Bizonyos támogatási formákat is kizár a jövőben a méltányosságból a törvényjavaslat, a többletár-támogatást legfőképpen, illetőleg a méltányossági alapon történő gyógyászati segédeszköz-rendelésnek a méltányosságból történő javítási költségeinek az átvállalását. Tehát azt gondolom, régi rendező elv az, amit a kormány ezzel a törvényjavaslattal e tekintetben megerősíteni, megőrizni igyekezett. Természetesen azt gondoljuk, a transzparencia, transzparens befogadási rendszer működtetése ezeket a feltételeket mindenképpen biztosítandónak véli az egészségbiztosítási ellátórendszerben.

Szintén a rendszer stabilitását, a fenntartható egészségügyet szolgálja az a szerződésrend, amelyet a törvényjavaslat kialakítani gondol a törvényjavaslat kapcsán. Hogy mást ne mondjak, hívó szóként talán az ez évben elhíresült HospInvest-ügyet szeretném itt felhozni, amely ékes bizonyítéka volt annak, hogy egy nem stabilan működő, nem rendszerszerűen szabályozott egészségügyi ellátórendszer milyen kritikus ellátási nehézségeket vethet fel a rendszer működése során. Tehát az úgynevezett kiszervezett egészségügyi ellátások kapcsán igyekszik azokat a szerződéses kereteket megteremteni, azokat az ellátási szerződéses típusokat megnevezni, nevesíteni, amelyeket az ellátásért továbbra is felelős önkormányzatok az egészségügyi ellátás tekintetében egyes egészségügyi szolgáltatókkal köthetnek, abban az esetben, hogy ha nem saját egészségügyi szolgáltatójukkal, saját költségvetési szervükkel nyújtják az egészségügyi ellátást. Ebben a körben pontosan megjelöli a törvényjavaslat, hogy mik a szerződéskötésnek a kötelező tartalmi elemei, melyek a felmondási okok, itt is igyekezve természetesen a szerződéses rendszer stabilitására helyezni a hangsúlyt, és melyek azok a pénzügyi garanciák, amelyek mentén az egészségügyi ellátások kiszervezhetőek. Gondolok itt legfőképpen, ami mindjárt szembeszökő újítása a törvényjavaslatnak, az ún. vagyoni biztosítékadásra, amelynek a mértékét is akképpen próbálja meg a törvényjavaslat meghatározni, hogy az valóban garanciát jelenthessen egy folyamatos működésre és garanciát jelenthessen arra is, hogy egy esetleges csődhelyzet vagy felszámolási helyzet esetében a vagyoni biztosítéktól az ellátási kötelezettséget teljesítő önkormányzat továbbra is lehetőséget kapjon az ellátás folyamatos rendelkezésre állására.

Fontos, és azt gondolom, talán a bizottság működése szempontjából lényeges javaslatai még a törvényjavaslatnak a továbbképzési rendszerre, a képzési rendszerre - aminek nem átalakítására, hanem inkább a hatályos egyéb jogi normákkal való összhangba hozatalára - vonatkozó rendelkezései. Az oktatás tekintetében bevezeti a felsőoktatási alap- és mesterképzés kategóriáját, amely összhangban a felsőoktatási törvénnyel és a bolognai folyamattal egy régi adóssága az egészségügyi ágazatnak. A továbbképzési rendszer tekintetében összhangban a szolgáltatási irányelvvel és az ún. szolgáltatási kerettörvénnyel, a továbbképzés mint a felnőttképzés részeként a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó kérdést, engedélyhez köti a jövőben, egy ilyen előzetes minősítési rendszeren keresztül, ami annyit jelent, hogy minden továbbképzési program engedélyhez kötött, amelyet az ESZTT, tehát az Egészségügyi Szakképzési Tudományos Tanács engedélyez a jövőben. Ezek az engedélyek természetesen jelentenek egy részről egy, a programhoz adott előzetes engedélyt, plusz jelenti ezt követően azt a pontszámban megjelenő minősítési rendszert, ami az egészségügyi ágazatban a továbbiakban is, az eddigi akkreditációszerű működéshez hasonlóan továbbra is működni fog. Jelenti a programok folyamatos monitorozását és jelenti természetesen ezeknek az engedélyeknek a visszavonhatóságát abban az esetben, ha egyes, továbbképzést szervezők az engedélyben foglalt követelményeknek nem megfelelő módon vagy éppen jogszabálysértő módon folytatják a továbbképzési tevékenységüket. Jelenti ez azt is természetesen, hogy nemcsak az adott továbbképzési program szervezésére, hanem általában bármilyen továbbképzési program szervezésére kiadott engedély visszavonható, sőt eltiltható az adott programszervező attól, időszakos jelleggel, hogy ő a továbbképzési programok szervezésében részt vegyen.

Azt gondolom, hogy fontos rendelkezése és a bizottságot közvetlenül érintő rendelkezése a törvényjavaslatnak az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslatnak a módosítása, ami, ha nem is jelent érdemi újítást a tekintetben, hogy az egészségügyi szolgáltatásban munkavégzésre irányuló jogviszony keretében tevékenységet végzőknek a munkaidejét, a munkaidő-keretét, a heti, napi, illetőleg a munkaidő keret szerint meghatározott munkaidejében érdemi változást hozna. Azt azonban jelenti, hogy tulajdonképpen a munka tervezhetősége érdekében egy előzetes és a munka törvénykönyvénél a munkáltató szempontjából mindenképpen szigorúbb közlési kötelezettséget ír elő akkor, amikor azt mondja, hogy az Mt.-ben általános szabályként ismert egy heti, a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó szabályhoz képest egy havi előzetes közlési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára, értve természetesen ezen a rendes munkaidő meghatározását, az egészségügyi ügyeletben eltöltött időnek a meghatározását előre és értve ezen természetesen a készenléti kötelezettségnek a meghatározását előre.

Ez legfőképpen tehát - és ebben a tekintetben a munka törvénykönyve módosul is, ami az egészségügyi ágazat számára egy mozgásteret, keret jellegű mozgásteret biztosít - egy, a munkavállalók helyzetét mindenképpen kiszámíthatóbbá tévő munkaügyi rendelkezést helyez el a törvényjavaslat keretei között. Egyúttal tulajdonképpen ráerősítve a kiszámíthatóságra, meghatározza azoknak a szerződéseknek a keretfeltételeit is, amelyek pillanatnyilag az önként vállalt munkaidő, illetőleg a rendes munkaidő terhére nyújtott egészségügyi ügyeleti szolgálatnak a szerződéses rendszerét meghatározzák. Példának okáért ráerősít arra a szabályra, ami egyébként jelenleg is benne van a törvényben, jelesül, önként vállalt munkavégzés keretében egészségügyi tevékenység végzésére, illetőleg rendes munkaidőben ügyeleti szolgálat teljesítésére csak előzetes megállapodás alapján kerülhet sor, megerősíti a törvényjavaslat azzal, hogy ennek a szerződésnek a megkötésére legkésőbb a munkaidő közléséig, tehát a munkáltatónak erre irányuló kötelezettségének a közléséig sorra kell kerülnie. Tehát magyarán ilyen típusú munkaidő-elosztásra ilyen megállapodás hiányában nem kerülhet sor.

Azt gondolom, ami a bizottság feladatkörét érinti és talán még fontos, az az egészségügyi adat kezeléséről szóló törvény olyan irányú módosítása, ami lehetőséget biztosít régi igényként a munkaügyi felügyelőségek számára az egészségügyi adatok kezelésére abban a körben, amely a munkahelyi balesetek, a foglalkozási balesetek kapcsán a hatóság feladatkörébe tartozik, és amely körben természetesen a feladataik ellátását az egészségügyi adatok ilyetén kezelése szolgálja.

Ami nagyon fontos még, az talán annyi - és itt hadd utaljak vissza a továbbképzési kötelezettség kapcsán korábban jelzettekre -, hogy régi igény volt, éppen a továbbképzési kötelezettség kapcsán az, hogy a továbbképzési pontszerzési időben, amely az egészségügyben ötéves ciklus szerint működik, a külföldön megszerzett, legfőképpen az EU területén megszerzett gyakorlati tevékenység is módot biztosítson pontszerző tevékenység végzésére, erre egyértelmű javaslatot tesz most a törvényjavaslat. Tehát miközben eddig, a törvényjavaslat elfogadásáig a külföldön végzett munka tulajdonképpen a továbbképzési pontok szerzése szempontjából elveszett, nyilván méltatlanul, hiszen az EU-ban végzett szakmai tevékenység a gyakorlati idő szempontjából nyilván eltérő megítélés alá nem eshet, erre a törvényjavaslat lehetőséget biztosít egyelőre az EU-ban, hogy az ott eltöltött gyakorlat, foglalkoztatottság természetesen gyakorlati pontként figyelembe vehető legyen. Tehát az ötéves ciklusonkénti, a működési nyilvántartás megújításához szükséges továbbképzési kötelezettség értékelése során figyelembe vehető legyen.

Azt gondolom, ezek talán a leglényegesebb outputjai a bizottság szempontjából a törvényjavaslatnak, és ha kinyílik egyéb kérdés, állunk rendelkezésre. Köszönöm szépen.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. A kérdések, észrevételek az alelnökökkel való egyeztetés alapján egy körben történnek. Főosztályvezető úr olyan részletességgel taglalta a dolgokat, hogy ezzel sok kérdés elől már el is vette a szót, de kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése. Alelnök asszony, parancsoljon!

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. A benyújtott törvényjavaslatnak az egészségüggyel kapcsolatos szakmai részét nem kívánom boncolgatni, tudomásom szerint az Egészségügyi bizottság amúgy is hosszasan tárgyalta és még nem is zárta le a törvényjavaslatnak a vitáját.

Ami a foglalkoztatási résszel kapcsolatos, az egyik kérdésem arra vonatkozik, hogy a külföldön végzett munkavállalás, ahogy ön is említette, itt szóban megerősítette, az továbbképzésnek tudható be. Most a kérdésem arra vonatkozik, hogy ez bármilyen munkavégzésre vonatkozik, bárhol, csak egy a fontos, hogy az EU-s országban végzett munka legyen? Ez az egyik.

A másik pedig az önként vállalt túlmunkához kapcsolódik. Mennyiben gondolják azt, hogy életszerű dolog önként vállalt túlmunkáról beszélni akkor, amikor az egészségügyben dolgozók helyzete is bizonytalan a finanszírozási hercehurcák miatt, amiknek valamennyien tanúi vagyunk, hogyan lehet ezt önként vállaltnak minősíteni, amikor az ott dolgozók, egyre kevesebb számban - teszem hozzá - nincsenek abban a helyzetben, hogy ez valóban minden egyes esetben önként vállalt lesz? Hiszen ha elkötelezettséget érez, és a szakmájához hűségesen viszonyuló, az esküjét betartó dolgozókra gondolunk, akkor eleve nem fog nemet mondani, aki pedig kiszolgáltatott helyzetben van, az sem fog nemet mondani, és ezzel a véleményemet is elmondtam.

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Kérdezem, bárki másnak van-e kérdése, észrevétele. (Nincs jelzés.) Főosztályvezető úr, visszaadom a válaszadás lehetőségét, parancsoljon!

DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ami alelnök asszony első kérdésére vonatkozik, a továbbképzésre, természetesen minden olyan tevékenység számítható be továbbképzési pontként, amely Magyarországon végzett gyakorlati tevékenységként is pontszerző tevékenység lenne. Ennek a minősítése természetesen a működési nyilvántartást vezető szervé. A külföldön végzett munka azzal a kötelezettséggel jár az ilyen módon továbbképzési pontot érvényesíteni kívánó dolgozóval szemben, hogy a külföldön elvégzett tevékenységéről az EKH-t hazatértét követően tájékoztassa, amely szerv megvizsgálja azt, hogy az adott szakmai tevékenység Magyarországon egyébként az adott munkakörben, az adott feladatkörben pontszerző tevékenység lett volna-e.

Az, hogy miért csak az EU, ez talán részben a kérdésre adandó válaszból is következik, jelesül, hogy azt gondoljuk, hogy a munkavégzés feltételei közé próbáltunk, lehet, hogy egy kicsit mechanikus módon egy olyan szempontot, egy olyan minőségi, a policy kontrollt tulajdonképpen biztosító szempontot betenni, amely, az egyébként ezt a tevékenységet monitorozó EKH, ez az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal számára is biztosítja a megfelelő szintű szakmai munka értékelésének a lehetőségét. Mi magunk is egyébként elgondolkodtunk ezen, és ha ilyen irányú módosítási szándék van, nyilván ennek a lehetőségét megvizsgálja a kormány. Vagyis, hogy ezt a fajta mechanikus leválasztását az EU-ban, illetőleg a nem EU-ban végzett egészségügyi tevékenységnek legalább azon a szinten, ami a működési nyilvántartást vezető hatóság számára lehetőséget biztosít máshol szerzett továbbképzési pontok beszámítására is, ezt - azt gondolom, hogy - a kormány megvizsgálja.

Tehát ilyen értelemben nem zárkózunk el egy ilyen irányú bővítés lehetőségétől, a kormány most erre érzett lehetőséget, elmozdulást arról a pontról, amiről jeleztem, hogy jelenleg semmi. Tehát, pillanatnyilag ha valaki külföldön egészségügyi tevékenységet végez, túl azon, hogy felfüggeszti a működési nyilvántartását és egy holtidőt szerez a működési nyilvántartásban, nem szerez ezen közben pontot, viszont nem telik le az öt éve sem, tehát ez az egyetlen lehetőség, ami most az egészségügyi dolgozó számára nyitva áll. Ehhez képest mindenképpen konstruktívabb és valóban szakmailag indokoltabb megoldás ennek a pontszerzési lehetőségnek a biztosítása.

Ami az önként vállalt munkát illeti, nyilvánvalóban nem lehet feladata az egészségügyi tevékenység végzésének szabályairól szóló törvénynek az, hogy azokat a finanszírozási gondokat, amelyeket az alelnök asszony joggal feszeget, megoldja.

Arra azonban, hogy a törvény adta lehetőségeket igyekezzen fokozottabban kihasználni - hiszen ez az önként végzett túlmunka ez nem most érik meg az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvényben -, hozzáteszi azokat a jogi garanciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezeket valóban önként vállalt munkavégzésnek lehessen tekinteni. Megjegyzem, pillanatnyilag is a jog szintjén van lehetőségünk a szükséges garanciákat biztosítani, benne van a törvényben az, hogy emiatt hátrányos megkülönböztetés, hogy valaki önként vállalt munkát nem vállal, nem érheti, önként vállalt munkára kényszeríteni az illetőt nem lehet.

Tehát magyarán, jogi értelemben azok a kényszerek, amelyeket esetleg alelnök asszony lát, gondol, vél, nincsenek meg. Természetesen a munkaerő-piaci helyzetből is adódóan és a finanszírozási elégtelenségből is adódóan, amelyet nyilvánvalóan időről időre el kell a kormánynak ismernie, jelenthet gondot és jelentheti az önkéntesség nem jogi értelemben a munkavállalási kényszert, azonban a jog szintjén azt gondolom, hogy ennek a munkavégzésnek az önkéntessége nehezen kérdőjelezhető meg azoknak a garanciáknak a figyelembevétele mellett, amelyeket mind a törvényjavaslat most, mind maga az alaptörvény korábban a munkavállalók rendelkezésére bocsátott.

Igyekszünk ezt a lehetőséget a munkavállalók számára biztosítani, tehát a megközelítése a törvényjavaslatnak inkább ez, egészen odáig menően, hogy ebben az esetben a heti munkaidő mértéke az egyébkénti 60-hoz képest felső határként, amennyiben ügyeleti tevékenység végzésére is irányul a munka, akár 72 óra is lehet. Tehát inkább a jogi eszközöket és a jogi lehetőségeket igyekszik a törvényjavaslat rendelkezésre bocsátani és azáltal, hogy egyébként ezeknek a szerződéseknek a kötelező paramétereit megállapítja, tovább erősítené azt a szándékot és azt a munkavállalói akaratot, hogy ezt valóban önkéntes munkavégzésként fogja fel.

Nyilvánvalóan - és bízom abban, hogy - a munkaerő-piaci helyzet és a költségvetés ez irányú tehervállalása olyan lehet a jövőben, ami a kényszereket másféle értelemben is alkalmas lesz megszüntetni, erre most nyilvánvalóan ez a törvényjavaslat garanciát nem vállalhat. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Különösebb összefoglalót nem kell tennem. Szavazásra kerítünk sort, képviselőtársaim. Általános vitára való alkalmasságról van szó. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. (Szavazás.) Tizenegy. Ki nem? (Szavazás.) Nyolc. Az én ismereteim mellett, e héten szerdán, 11-én kerül a parlament elé tárgyalásra a törvényjavaslat, így szóbeli bizottsági vélemények elmondására kerül sor. Többségi, kisebbségi. (Bernáth Ildikó közbeszól.) Alelnök asszony írásban szeretné megtenni a kisebbségi véleményt. Elviekben, az én ismereteim szerint a Házszabály megkívánja, hogy szóban kell megtenni. Elmondjuk a többségi véleményt és megpróbáljuk korrekten összefoglalni a kisebbségit is, ha ez ellen nincs kifogás. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen. A többségi vélemény elmondására pedig Nagy László képviselőtársamat fogom megkérni. Köszönöm szépen. Jó munkát kívánok önöknek a későbbiekre. Viszontlátásra. (Az napirend előterjesztői elhagyják az üléstermet.)

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Képviselőtársaimat szeretném kérdezni, hogy ki tudja vállalni, hogy elmondja, mert egyéb elfoglaltságaim miatt nem tudok itt lenni szerdán. (Nincs jelzés.) Akkor felkérjük Nagy László képviselő urat, hogy mondja el.

ELNÖK: Így van. Egy korrekt mondattal el fogja tudni mondani, ami arról szól, hogy nyolc nem támogatással. (Derültség.) Igen. Köszönöm szépen. Az első napirendi pontot ezzel lezárom.

A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11004. szám) (Általános vita)

Áttérünk a második napirendi pont tárgyalására. A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, a T/11004. szám alatt szerepel. Itt az általános vitára való alkalmasság megállapításáról esik majd szó. Ennek a napirendi pontnak az előadója az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről van jelen. Ha igaz, akkor dr. Papp Imre szakállamtitkár és dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urak. Köszönöm szépen. Átadom a szót önöknek, kérem, hogy a kormány álláspontját röviden jelezzék. Parancsoljon!

Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítője

DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakítása bekövetkezett idén július 1-jétől, az Alkotmánybíróság döntése eredményeként került sor erre az átalakításra. Ez a törvénycsomag pedig az ágazati joganyagon vezetné át az alkotmánybírósági döntésből adódó feladatokat, elsősorban azt, hogy a büntetlen előélet az ágazati törvényekben miként jelenjék meg, illetve miként szerezzen arról tudomást a munkáltató az egyes esetekben. Ezt vezeti végig a jogrendszeren.

Egy másik összefüggés: az alkotmánybírósági döntés szerint a büntetlen előéletre vonatkozó kritérium csak törvényi szinten rögzíthető. A jelenleg hatályos jogrendszer viszont számos helyen tartalmazza kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szinten a büntetlen előélet követelményét. Ez kerül most törvényi szintre. Az OÉT munkajogi bizottsága megtárgyalta a tervezetet és mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal támogatásáról biztosította azt. Ehhez kérjük a támogatásukat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hasonképpen az észrevételek, kérdések egy körben hangozzanak el. Kérdezem, van-e kérdés, észrevétel. Alelnök asszony, majd Herényi Károly képviselő úr.

Kérdések, észrevételek

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. A benyújtott törvényjavaslat a magyar jogalkotás egy újabb gyöngyszeme. 216 oldal és én most nem tudom megmondani pontosan, hogy hány törvényt is módosít, de biztos a 40-et eléri, de lehet, hogy azon is túl van. Mindenesetre ez egy olyan salátatörvény, ami a munka törvénykönyvétől a kiotói egyezményig mindent érint. Ezt egészen elképesztőnek tartom.

Az előző törvényjavaslatban is módosítják a munka törvénykönyvét, ebben is módosítják a munka törvénykönyvét, egy múlt héten tárgyalt vagy azelőtt megtárgyalt törvényjavaslatban is. Arra még nem is nyomta le a parlament a zárószavazásnál a gombot, de már újra itt van a munka törvénykönyvének a módosítása. Jogalkotási szempontból vagy a jogalkotásról szóló törvény alapján ez nem felel meg a jogalkotásról szóló törvényben írtaknak, arról meg nem is beszélek, hogy mondjuk milyen helyzetben lesz a jogalkalmazó, akinek ezt a teljesen hektikus, kiszámíthatatlan jogalkotást és a heti permanens munka törvénykönyve változásokat kell követnie. Mondják már meg, legyenek szívesek, hogy mi szükség volt erre. Miért nem lehetett akkor a munka törvénykönyvét - ami azért mégis csak az egyik legfontosabb törvény mind a munkavállalókra, mind a munkáltatókra vonatkozóan, gyakorlatilag mindenkit érint ebben az országban - kiemelni ezekből a benyújtott törvényjavaslatokból és egy törvényjavaslatban idetenni, hogy az áttekinthető és követhető legyen? Teljesen elképesztő ez a jogalkotási folyamat, ami most zajlik!

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Herényi Károly képviselő úr, parancsoljon!

HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Részben csatlakoznék alelnök asszony véleményéhez, hogy a jogalkotási gyakorlat, a szakmai előkészítettség, az, hogy van olyan esztendő, amikor ugyanaz a törvény háromszor kerül módosításra, az bizony az előkészítő hozzáállását minősíti, de lenne egy konkrét kérdésem, hiszen jogi csodákkal találkoztunk az elmúlt időben. Ugye, nem fordulhat elő, hogy a bizonyítási kényszer megváltozik és megfordul, és egy ártatlan, soha, semmilyen eljárás alá nem volt személynek van bizonyítási kényszere a vonatkozásban, hogy büntetlenségét bizonyítsa? Ezt a furcsa kérdést csak azért tettem fel, mert például vagyonosodási vizsgálat esetében a bizonyítási kényszer a magyar jogrenddel összefüggésben, illetve azzal teljesen ellentétesen megfordított a bizonyítási kényszer, és ezért bízom abban, hogy ez nem fordulhat elő mégegyszer. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdést, észrevételt nem látok. Szakállamtitkár úr, visszaadom a szót, és kérem, válaszoljon a feltett kérdésekre.

DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a megjegyzéseket. Az, hogy mi salátatörvény és mi nem, azt az Alkotmánybíróság gyakorlata világosan rögzítette. A salátatörvény kategóriája arról szól, hogy nincsen semmilyen összefűzöttség az egyes módosítások között. Alelnök asszony áttekintheti a javaslatot, ennek minden sora a büntetlen előélet kérdését feszegeti. Amennyiben a munka törvénykönyve önálló módosításában került volna erre sor, akkor az lenne a kérdés, hogy hol van a többi. Itt valamennyi foglalkoztatási tárgyú törvény módosítására sor kerül és a javaslat a 10-11. és 12. §-a, ami konkrétan a munka törvénykönyvét érinti, egy betűvel nem megy túl ezen a körön és így van ez az egész javaslatban is.

Az egy szomorú történet, hogy a magyar jog eddig mennyire komolytalanul kezelte a büntetlen előélet kérdését. Ez szerepel abban a rengeteg törvényben, amit említett, ugyanakkor semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy ezt a feltételt a jogviszony létesítése után bárki is ellenőrizze. Ezt a garanciát az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően adja hozzá a jogrendszerhez ez a javaslat, és teremti meg - igen, valamennyi törvényben, a kiotói egyezménytől kezdve a munka törvénykönyvén át - a büntetett, illetve a büntetlen előéletre vonatkozó szabályrendszert. Úgyhogy megítélésünk szerint ez a javaslat biztosan nem salátatörvény, és az Alkotmánybíróság döntéseinek maximálisan eleget tesz.

Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy az Alkotmánybíróság egyébként még azt sem minősítette salátatörvénynek, amikor a halászat, az anyakönyv, a dajkaterhesség szerepelt egyazon törvénycsomag részeként. A javaslat átlátható, hiszen minden egyes paragrafusában ezt, a büntetlen előéletre vonatkozó részt kezeli.

Ami Herényi képviselő úr kérdését illeti a bizonyítási kényszer tekintetében, itt a bizonyítási teher vonatkozásában nem történik semmilyen elmozdulás, tehát annak az igazolása történik meg, hogy kinek-kinek a saját jogviszonyában igazolnia kell azt, hogy ő büntetlen előéletű. Ezt nyilván megteszi akkor, amikor a jogviszonya létesül, és aztán a későbbiek során ő felhívható erre az igazolásra, ezt köteles teljesíteni, ugyanakkor, hogy ha változatlanul büntetlen előéletű, akkor végül is a foglalkoztatója fogja fizetni ennek a hatósági erkölcsi bizonyítványnak a díjtételét. Vagyis a foglalkoztató részéről van lehetőség ennek az információnak a beszerzésére, ugyanakkor ez végül is az ő költségén történik, hogy ha változatlanul minden feltételnek eleget tesz bármelyik foglalkoztatott. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Szavazásra kerítünk sort, hogy ha nincs más megjegyzés. (Nincs jelentkező.) Kérdezem, hogy ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja. (Szavazás.) 10. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 8. Egy tartózkodás. Köszönöm szépen önnek is és főosztályvezető úrnak is a jelenlétet. Szép napot, jó munkát kívánok önöknek.

Mi pedig arról döntünk még ezen napirendi ponthoz kapcsoltan, hogy a többségi és a kisebbségi véleményt a parlamentben ki fogja elmondani. Holnap kerül a parlament elé. A többségi vélemény előterjesztőjeként szintén Nagy László urat kérem meg, a kisebbségi vélemény előterjesztője... Hasonképpen járunk el, Ildikó, mint az előző napirendi pontnál? (Bernáth Ildikó egyetért.) Nagy László képviselő urat megbízzuk, hasonló fenntartásokkal, mint az előbb, hogy korrekten közölje a bizottság szavazati arányait. Köszönöm szépen. A második napirendi pontot ezzel lezártuk.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)

A harmadik napirendi pontunkra térünk át, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat, ez a T/11083. szám alatt szerepel. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről köszöntöm dr. Székely Judit szakállamtitkár asszonyt. Vele együtt látom Bódi András főosztályvezető urat, dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszony jelen van és dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó asszony van a körünkben, és csatlakoztak még a napirendi pont tárgyalásához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről Kanyokné dr. Stohmayer Mária osztályvezető asszony és dr. Kis Zoltán főosztályvezető-helyettes úr, valamint az OÉT munkaadói oldaláról Bálint Adrienn tanácsos asszony. Köszönöm szépen. Köszöntöm önöket a napirendi pont tárgyalásánál. Kérem a kormány részéről a kormány álláspontjának ismertetését, szakállamtitkár asszony, parancsoljon.

Dr. Székely Judit szakállamtitkár (SZMM) szóbeli kiegészítője

DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elég nagy számú kolléga képviseli ezt az előterjesztést, ezért rövid kívánok lenni, és majd ha kérdések érkeznek hozzánk vagy észrevételek, megpróbálunk közösen az FVM munkatársaival együtt válaszolni ezekre.

Néhány fontos dolgot szeretnék kiemelni. Először is azt, amit önök is érzékelhettek, hogy nagyon elhúzódott ennek a törvénytervezetnek az előkészítő szakasza. Ennek két okát tudom megjelölni, nevezetesen azt, hogy körülbelül másfél-két éve tart ez a folyamat. Az egyik az, hogy a társadalmi partnerekkel sokszor ültünk le az OÉT keretein belül és próbáltuk figyelembe venni a befogadható észrevételeket az újraszabályozás kapcsán. A másik pedig az, hogy a kormányzati szerveknek is többször kellett egyeztetni és előkészülni arra, hogy az elektronikus bejelentés feltételeit meg lehessen jövő év január 1-jétől teremteni.

Tulajdonképpen ez a szabályozás a foglalkoztatáspolitika szempontjából akár partikulárisnak is tűnhet, hiszen egy esetenkénti foglalkoztatás törvényi szabályozásáról van szó, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon elterjedt ez a foglalkoztatási forma, kicsit túl is terjedt, ha szabad így fogalmaznom. A rendelkezésünkre álló adatok szerint pillanatnyilag már majdnem másfél millió alkalmi munkavállalói könyv kering kézen-közön az országban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy állandóan, permanensen az összes alkalmi munkavállalói könyv mögött valamiféle munkavégzés áll, de ennyien vannak olyanok, akik esetenként igénybe veszik ezt a foglalkoztatási formát. Itt szeretném kiemelni azt, hogy természetesen nemcsak munkanélküli státusban lévők azok, akik AM-könyves foglalkoztatásban vehetnek részt, hanem a munkavállalási korú népesség, bármilyen státustól független munkavállalói kategóriája rendelkezhet ilyen alkalmi munkavállalói könyvvel.

Az elterjedtség együtt járt bizonyos, nagyon nem kívánatos hatásokkal is, nevezetesen azzal, hogy a munkáltatók egy jó része nem szabályosan használta ezt a foglalkoztatási formát, inkább a munkavégzés szürkítése vagy feketévé válása eszközeként értelmezték és használták. Erre jó bizonyíték az, hogy az OMMF ellenőrzései az AM-könyves foglalkoztatásnál a hagyományosan érintett ágazatokban - mezőgazdaság, építőipar, idegenforgalom, turizmus -, de a feldolgozóipart is említhetném, ami nem hagyományosan ilyen típusú tevékenységeket kellene hogy takarjon, mintegy 80 százalékos szabályszegésre derítettek fényt. Többszöri ellenőrzések tapasztalatait mondom. (Rákóczy Attila érkezik az ülésterembe.)

Még egy anomáliára szeretném felhívni a figyelmet, ami talán ugyanolyan súlyú, mint a feketefoglalkoztatás, csak más metszete a dolgoknak: ez a nagyszámú munkavállalási eset azt eredményezte, hogy a munkaügyi központok kirendeltségein január-februárban az ügyintézők nagy része sajnos semmi mással nem tudott foglalkozni és nem tud foglalkozni még ma sem, mint az alkalmi munkavállalói könyvek érvényesítésével, ami egy olyan hatalmas és felesleges adminisztrációs terhet jelent, amit mindenképpen orvosolni kell. Ezért tehát egyrészt a visszaélések visszaszorítása, másrészt az adminisztráció csökkentése céljából került sor ennek az előterjesztésnek, törvénytervezetnek a parlamenthez való benyújtására. Nem gondoltuk, hogy a jelenleg hatályos törvényt kellene módosítani, annyi helyen kellett volna belenyúlni, ezért lett az a döntés, hogy új törvény kerüljön megalkotásra és benyújtásra. Azért új törvény, mert koncepcionális módosítási elemeket is hordoz néhány esetben az új javaslat, az új koncepció.

Ezekből szeretnék néhányat kiemelni csak jelzésszerűen. Egyrészt azt, hogy a testi mivoltában az AM-munkavállalói könyv megszűnne az előterjesztés szerint és egy elektronikus bejelentésre lehetne rátérni. Lehetne azt mondani ezzel kapcsolatban, hogy miért nem előbb került rá sor. Azért, mert néhány évvel ezelőtt sikerült az APEH-nél, a Pénzügyminisztériumnál egy olyan fejlesztést végrehajtani, aminek segítségével most már általánossá vált az elektronikus bejelentés más esetekben, és most már azt lehet mondani a tapasztalatok alapján, hogy megbízhatóan működik az a rendszer, aminek segítségével és igénybevételével erre a bejelentésre is sor kerülhetne. A munkaszerződés megkötése is bizonyos esetekben követeli meg az írásbeliséget, fő szabályként továbbra is megköveteli, de a munkáltatók adminisztrációcsökkentésének elősegítése céljából egy úgynevezett blankettaszerződés, egy munkaszerződés minta az, amely megalkotásra került és ennek alapján lehet megkötni általánosan a munkaszerződéseket. De még ez alól az írásbeliség alól is vannak kivételek, hogy még egyszerűsödjön az adminisztráció, ez pedig az öt napot meg nem haladó munkaszerződés mint időtartam.

Természetesen az elektronikus bejelentéssel az ellenőrzések lényegesen hatékonyabbá válhatnak, hiszen az ellenőrök a munkavégzés pillanatnyi státusát azonnal nyomon tudják követni az elektronikus bejelentésből és nem lehet az AM-könyvekkel - mint ahogy említettem az elején - különféle ravasz trükkökkel manipulálni.

Négy esetben lehet ezzel az újszerű foglalkoztatással munkaviszonyt létesíteni, egyrészt úgynevezett pontszerű vagy rövid időtartamú munkavégzéseknél, másrészt idénymunkák esetén és magánszemély munkáltatóknál, illetve közhasznú szervezeteknél az általánostól kicsit eltérő szabályok szerint.

A közteherviselés szabályai is megváltoztak, ezt is egy koncepcionális jellegű változtatásnak tekinteném, miszerint a rugalmasságra és az adminisztrációcsökkentésre helyeződött inkább a hangsúly, ezért megszűnik az az általános kedvezmény, hogy csökkentett járulékkal lehet ilyen típusú munkavégzésnél munkavállalókat alkalmazni. Mindössze az idénymunka, illetve a magánszemély munkáltatónál végzett munka marad ebben a kedvezményezetti kategóriában, hogy ha tíz napot meg nem haladó a munkavégzés, akkor egységesen 40 százalékos közterhet kell megfizetni az ilyen típusú munkavégzések után, és a többi esetben az általános szabályok maradnak érvényesek. Köszönöm szépen. Én elöljáróban ennyit szerettem volna ismertetni, és ha kérdések vannak, akkor mint ahogy jeleztem, megpróbálunk közösen válaszolni.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kiegészítés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor képviselőtársaimé a szó. Alelnök asszonnyal és alelnök úrral való egyeztetés alapján hasonképpen az észrevételek és kérdések egy csokorban kerülnek feltételre. Kinek van kérdése? Alelnök asszony, parancsoljon.

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. Magával azzal a céllal, hogy egyszerűsödjön az alkalmi munkavállalás, valamint fehéredjen a gazdaság, ezzel a legteljesebb mértékben egyetértünk, a munkavállalók érdekeinek védelmével úgy szintén. Hiszen mindnyájan jól emlékszünk azokra a horrorisztikus történetekre, amikor állami beruházásnál, sztrádaépítésnél úgy alkalmaztak munkavállalókat alkalmi munkavállalói könyvvel, hogy a tinta másnapra eltűnt, és gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek ezek az emberek. Hát igen, voltak ilyen kísérletek a varázsceruza alkalmazására.

Ami az elektronikus bejelentést illeti, mint az egyik adminisztrációs teher csökkentését megcélzó intézkedés, ez akár jó is lehetne, bízom abban, hogy ez a kiépített rendszer valóban működni fog, mert talán emlékeznek arra képviselőtársaim, hogy nem egy panasz érkezett hozzám, felteszem, hogy szocialista képviselőtársaimhoz is, hogy egyszerűen eltűntek a nyilvántartásból olyan emberek, akik már 10-20-30 éve dolgoztak, és amikor egészségügyi ellátásra volt szükségük, magyarul orvoshoz mentek, akkor derült ki, hogy sehol nem találják őket. Hihetetlen tortúrákon kellett átmenniük, amire be tudták bizonyítani, hogy valóban ott dolgoznak és valóban fizeti ő is és a munkáltatója is a különböző járulékokat.

A kérdésem ehhez kapcsolódna, arra vagyok kíváncsi, hogy ez a tavaly nagy port felvert új informatikai rendszer bevezetése, amire szintén emlékeznek a képviselők, hogy még decemberben elkezdődött és aztán január-februárban folytatódott az a - nyugodtan ki merem mondani - embertelen körülmények közötti várakozás, amivel az alkalmi munkavállalói könyvnek az érvényesítése miatt kellett megjelenni az embereknek, Veszprémben is több száz méteres sorok álltak nap mint nap, hóban-fagyban ott álltak kint, nagyon nehéz helyzetbe kerültek nemcsak a munkaügyi központban dolgozók, hanem azok is, akik a sorukra vártak, tehát kérdezem, hogy ez az informatikai fejlesztés, ami - ha jól emlékszem - unión forrásból valósult meg, ez most ezzel az új rendszerrel együtt hogyan lesz működőképes. Annál is inkább kérdezem, mert én még arra is emlékszem, hogy amikor az EMMA-t bevezették, több milliárd forintért, aztán utána valahogy az egész a feledés homályába merült, kérdezem, hogy ez az új elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetése mennyibe fog kerülni. Ezt a biztos működést mire alapozza a szakállamtitkár asszony, történt-e már valamilyen próba ezzel kapcsolatban?

A másik, amit szeretnék kiemelni anélkül, hogy most hosszasan belemerülnék a különböző problémákba, az, hogy a közteherjeggyel foglalkoztatottak után ez idáig viszonylag kedvezményes járulékfizetésre volt lehetőség. Ez a mi számításaink szerint brutálisan megváltozik, mert akár a 60 százalékot is elérhető a közteherfizetés. Na most, ez mennyiben fogja szolgálni a feketemunka kifehérítését? Mindig arról van szó, hogy magasak a járulékok, magasak az adók, csökkenteni kell, a kormány is elmondja minden alkalommal. Hogy ha a szokásoshoz vagy az átlagoshoz képest is magas a közteher, akkor hogy fogja ez szolgálni ezt a célkitűzést? Hiszen az alkalmi munkavállalás, illetve a feketén való dolgoztatás mindig abból indult ki, hogy ne kelljen azt az adót vagy járulékot befizetni, mert sokallják a vállalkozók. Ez hogy fogja ezt a célt szolgálni?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, van-e még más egyéb kérdés, észrevétel. Filló Pál alelnök úr, parancsoljon

FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Amikor végignéztem ezt a törvényjavaslatot, azt kell hogy mondjam, hogy az egyik szemem sír, a másik meg nevet, mert van néhány súlyos probléma, amelyre megoldást talál a javaslat, ugyanakkor viszont olyan kapukat nyit ki, amiket nehezen tartok elfogadhatónak. Gondolok itt elsősorban a mezőgazdaságra vonatkozó egészen különleges szabályozásra, ami gyakorlatilag a korlátlan feketefoglalkoztatásnak a lehetőségét teremti meg. Én ezzel nagyon nehezen tudok azonosulni, megértve persze a mezőgazdasági termelők problémáit, de azt gondolom, az nem lehet semmiképpen cél, hogy ezen a területen gyakorlatilag befizetés nélkül tudjanak az emberek dolgozni és a vállalkozóknak olyan extraprofitot tudjanak termelni, ami elfogadhatatlan a gazdaság többi szereplője tekintetében, és alkotmányossági aggályokat is felvet szerintem ez a fajta megkülönböztetés. Tehát érdemes lenne ezen elgondolkodni.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ha erre a problémára nem találunk megoldást, akkor én személy szerint nehezen fogom tudni megszavazni ezt a törvényjavaslatot még az előremutató ügyek mentén is, mert úgy gondolom, hogy erre olyan megoldást kell találni, ami elfogadható mindkét fél számára, de megoldaná azt a problémát, amit az előbbiekben említettem.

A másik dolog, amit szeretnék felvetni és ezzel be is zárom a hozzászólásomat, az az, hogy úgy gondolom, hogy Magyarországon nagyon súlyos a helyzet a tekintetben, hogy egyre kevesebben akarnak adót fizetni az országban, tehát amikor hozzányúlunk bármilyen törvényhez vagy emeljük a munkáltatók terheit, akkor ezt is igen komolyan végig kell gondolni, hogy hol van az az ésszerű határ, ahol meg kell húzni a terhek befizetését. Hiszen, egyetértve alelnök asszonnyal, én is úgy gondolom, hogy ha túlzottan magasak a közterhek, akkor az egyre inkább a feketefoglalkoztatás irányába fogja eltolni a rendszert és még az a kis hozzájárulás sem fog befolyni az államkasszába, ami eddig befolyt, tehát ezeket az aggályaimat szerettem volna a bizottság tagjainak is elmondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Más észrevétel, kérdés? Parancsoljon, V. Németh Zsolt!

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Mikor az alkalmi munkavállalás lehetősége megnyílott, akkor, úgy vélem, valamennyien arra gondoltunk, hogy azért korlátozott területeken legyen erre lehetőség, különösen idénymunkánál, a mezőgazdaságnál természetesen, sőt talán ott először, illetve a magánfoglalkoztatóknál. Azt hiszem, az észrevehető, hogy maga a piacgazdaság egy olyan váltást tett - vagy nem tudom, hogy fogalmazzak -, hogy ma már nemcsak az alapanyaggal, készpénzzel, energiával gazdálkodnak úgy, hogy a hatékonyságot csúcsra járassák, hanem az emberi erőforrással is. Tehát észrevehető az, hogy a régebben szokványos határozatlan idejű munkaviszonyokat egyre többször határozottá alakítják, aztán megjelent az alkalmi munkavállalói könyv és rengeteg szervezet azt gondolta, hogy hát van még ennél jobb is. Így előfordul az, hogy cipőgyárban dolgoztatnak embereket alkalmi munkavállalói könyvvel, tehát füttyentenek egyet és természetesnek veszik azokon a vidékeken, ahol magas a munkanélküliség, hogy álljon rendelkezésre a dolgozó, vagy akár kiszervezett tevékenységnél is előfordul, adatrögzítő központban pl., hogy a kapacitásnövekedéseket alkalmi munkavállalói könyvvel oldják meg.

Tehát én úgy vélem, hogy ha ennek gátat szabnánk, az valamennyi piaci szereplő számára újra egyenlő feltételeket nyújtana, és a kérdésem az, hogy az előző szabályozáshoz képest melyek azok a pontok, amelyek ezeken a területeken korlátokat jelentenek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb észrevétel, vélemény? Herényi Károly képviselő úr!

HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is a béreket terhelő 40 százalékos mértéket túlzottnak tartom és ez inkább a feketegazdaság felé fogja vinni a dolgot, minthogy az adófizetők táborát szélesítené. A kérdésem az, hogy mennyi bevétele származik a költségvetésnek ebből és ez a bevétel mennyibe kerül. Tehát milyen költségeket hordoz ez itt magában?

Van egy harmadik kérdésem, ami meglehetősen speciális: az ország kis településeit járva, azt látjuk, hogy ezek a kis falvak kezdenek egészen más képet mutatni, mint amit idáig tettek. Kis közösségek, helyi közösségek esnek szét, a kalákában végzett, egymás megsegítését szolgáló munka és tevékenység erőteljesen visszaesett ennek a rendeletnek a hatása következtében, aminek lehet, hogy némi gazdasági haszna van, de vele össze nem mérhető társadalmi kára. Igyekszik-e a törvény ezt az ellentmondást feloldani vagy látnak-e lehetőséget arra, hogy ezt a kérdést valahogy pozitív módon kezeljék vagy megoldják? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, más észrevétel, kérdés... Alelnök úr!

FILLÓ PÁL (MSZP): Bocsánat, azt az egy kérdést szeretném még feltenni, hogy az érdekegyeztető fórumokon a javaslatról milyen vélemények hangzottak el, és kaphatnánk-e erről tájékoztatást.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha más észrevétel nincs, akkor néhány gondolatot szeretnék én is megfogalmazni és azt követően, hogy ha úgy gondolja az Érdekegyeztető Tanács részéről jelen lévő munkaadói oldal képviselője, akkor megadom a szót, de ha szakállamtitkár asszony az illetékes, akkor ő teszi meg.

Néhány gondolat: Azt gondolom, hogy amikor az alkalmi foglalkoztatás rendszere kialakult, akkor abszolút jó irányba mutató volt és azt a fajta rugalmasságot próbálta életre hívni, ami a perpillanatokhoz a pontszerű, időben néhány napos foglalkoztatásnak a kérdéskörét hordozta magában, annak a megoldására adott válaszokat. Aztán, ahogy az élet haladt előre időben, úgy, ahogy talán V. Németh Zsolt is fogalmazott, átalakult, nem igazán mondató a történet pozitívnak, mert a határozatlan idejű foglalkoztatás kiváltását is megpróbálták megtenni egyesek, akár a profitszerzés reményében.

Azt gondolom, hogy olyan szabályozási rendszert célszerű, kell kialakítani és megújítani, ami a munkaadókat sem lehetetleníti el, a másik oldalról pedig a munkavállalóknak is kellő védettséget biztosít. Harmadjára az sem haszontalan, hogy ha ezen kérdések kezelésével, adminisztratív módon történő kezelésével foglalkozó szervezeteket sem nyom abba a helyzetbe, a munkaügyi központok hálózatáról beszélek, alelnök asszony is szólt róla, hogy olyan érdemi típusú dolgok elől vegye el az időt és az energiát, mint a munkahelyi kapcsolattartások, még a válság nehéz időszakában is és sok minden mást is említhetnék.

Ezért az újragondolást alapvetően jónak tartom, ami tehát arról szól, hogy elektronikus formában történő bejelentési kötelezettség és lehetőség nyílik meg. Itt azért azt a megjegyzést megteszem, hogy meggyőződésem szerint nem a munkavégzés megkezdéséig, hanem azt megelőzően kellene ezeknek megtételre kerülniük, pontosan azon vitás felületek elkerülése érdekében, amelyek a varázsceruzákhoz és egyéb másokhoz illesztetten kialakultak az elmúlt időszakban.

Néhány apró pici kérdésem van, szakállamtitkár asszony. Nem minden vonatkozásban precízen ismerve az európai uniós irányelvek kérdéskörét, azt szeretném kérdezni, hogy e tekintetben megvan-e a megfelelő összhang. Azt szeretném kérdezni, hogy az írásbeli szerződések mikéntjével kapcsolatban miért próbál meg ez a fajta törvényjavaslat más megoldású utakat keresni. A növénytermesztés tekintetében a bejelentésnek a meg nem tételéhez illesztetten miért kíván zöld utat nyitni? Azt értem, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá kell tenni, és nemcsak hogy értem, hanem egyet is értek vele, de azt semmiképpen nem tudom elfogadni, hogy semmilyen fajta szabályozás keretei közé ne tartozzon a történet. Az idénymunka fogalmát és a problémáit mindnyájan látjuk a mezőgazdaság területén, természetszerűleg éreztük is az elmúlt években, sok polémia is folyt e tekintetben, de az egyszerűbb és a rugalmasabb nem azt jelenti, hogy semmi. Legalábbis az én értelmezésem szerint.

Amiről még szeretnék érdeklődni, az a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának a kérdése. Itt munkavállalási engedély nélkül történhet meg. Ez így rendben van-e, jó-e, én ma nem tudok korrekt választ adni, ezért kérdezem. Gyakorlatilag az utolsó mondatom pedig megerősítő, mind alelnök asszony, mind alelnök úr által felvetett dologhoz illesztetten, ami a közteherviselés tekintetében fogalmazódik meg. Én is úgy gondolom, hogy az ilyen típusú, rugalmas keretek között történő foglalkoztatásnak akkor van létjogosultsága, hogy ha eltérő, differenciált, kedvezményezett, hogy ha kisebb teherrel párosított, mint egyébként a normál keretek közötti foglalkoztatás esetében. És ha az a szándékunk és célunk és nem lehet más, csak az, hogy a feketefoglalkoztatást minimalizáljuk, kikerüljük, ha lehetőség van rá, akkor azt gondolom, hogy e tekintetben valamilyen mérsékelt utat kell járni.

Azt gondolom, hogy ezen elhangzott fenntartások, kiegészítések mellett, amelyeket módosító javaslatokkal kívánunk majd megerősíteni, ezekkel együtt juthatunk el odáig, hogy az előterjesztés elfogadhatóvá váljék. Én azt hiszem, hogy nagyon fontos ennek az előterjesztésnek az elfogadása, mert egy olyan helyzetnek az újragondolását kell megtenni, amit, ha nem teszünk meg, akkor nagyon rossz irányba mehet a történet, viszont mindenképpen azt szeretnénk, képviselőtársaim véleményéből fakadóan is, hogy olyan szabályozási rendszert alakítsunk ki, amely semmilyen tekintetben és felületen nem kötelezettségek nélküli. Köszönöm szépen.

Visszaadom a szót véleményekre, illetve a kérdésekre való reflexióra. Szakállamtitkár asszony, parancsoljon!

Dr. Székely Judit reflexiói

DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Először alelnök asszony felvetéseire szeretnék reflektálni. Nem tudom, nem is akarom cáfolni azt, amit itt is hallottunk többször, de magunk is tapasztaltuk, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat integrált informatikai rendszerének a bevezetésével kapcsolatban bizonyos problémák vetődtek fel, ezek vezettek többek között arra, hogy nagyon hosszú sorban állásokat lehetett tapasztalni az elmúlt év decemberében, januárjában, februárjában, és ehhez járult hozzá az az adminisztrációs teher, ami január-februárban minden évben ismétlődően az AM-könyves teendőkhöz kapcsolódik.

Itt azonban nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat integrált informatikai rendszere az, amelyhez az elektronikus bejelentésnek történnie kell, hanem az APEH ügyfélkapus bejelentése, és ezzel kapcsolatban mondtam én, hogy 2-3 év működési tapasztalatai alapján nagy valószínűséggel lehet azt állítani, hogy nem történhetnek már fennakadások, mert a munkáltatók nagyon nagy hányadának úgyis ezen az ügyfélkapun keresztül kell már a bejelentéseket végezni. És a törvény is enged bizonyos kivételeket ez alól a bejelentés alól, például a magánszemély munkáltatóknál. Úgyhogy az integrált informatikai rendszer információ- vagy adatkapó lesz ebből a rendszerből és reméljük, hogy azt az apró kis modult ki lehet építeni és illeszteni kell, ami az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál is megteremti a zökkenőmentes működés feltételeit. Egyébként 106 millió forint az a fejlesztési összeg, amibe az indulásnál fog kerülni a fejlesztés. Próbaüzem még nem volt, de már a fejlesztő munka vége felé közeledik és minden reményünk megvan arra, hogy működésbe tud lépni a rendszer.

A költségekről annyit tudok mondani, hogy az alkalmi kiskönyvek előállítása nyilván nyomdaköltséggel, aztán terítési költséggel rendelkezett, de még nagyobb volt ennél a postaköltség, merthogy a közteherjegyek forgalmazásához - ha jól emlékszem - tíz százalékos postaköltség tapadt, és ez egy 5-6 milliárd forintos bevételnél azért már nem elenyésző. Tehát bőségesen behozza a fejlesztés a várható hasznot. Ilyen szempontból biztos, hogy sokkal gazdaságosabb a működtetés, nem beszélve arról, mint ahogy mondtam, hogy az ellenőrzés lényegesen hatékonyabbá válhat.

A 40 százalékos kedvezményes kérdéshez - ezt mi kedvezményesnek tartjuk - szeretném mondani, hogy nem 60, hanem körülbelül 50 százalék lenne az átlagos mérték, de mint ahogy én említettem, pillanatnyilag a törvénytervezet azt tartalmazza, hogy csak bizonyos szűkre szabott korlátok között érvényesülne ez a kedvezmény. Újabb számításokat lehet természetesen végezni és megnézni azt, hogy hol van az a határ, ahol inkább még a fehérítés irányába hat a dolog és nem a szürkülést, feketedést segítik elő a közterhek. Erre természetesen mi nyitottak vagyunk. Ugyanakkor itt ül a munkáltatói oldal szakértője és el tudja mondani vagy meg tud engem erősíteni, hogy a munkáltatói szervezetek képviselői nem fejezték ki ellenérzésüket az általános közteherviselés ellen, mert nekik fontosabb volt az - és mindvégig azt hangsúlyozták a tárgyalások során -, hogy egyszerűbb legyen, rugalmas legyen, egyszerűbb legyen a bejelentés, könnyebben lehessen a szerződéseket megkötni. Mindazonáltal természetesen fenntartom azt, amit az előbb mondtam, hogy újra, akár együttesen is áttekinthetjük ezt a kérdést, és egy kényes egyensúly felé kellene vagy lehetne esetleg elmozdulni.

Az OÉT-ben a szakszervezeti oldal mindvégig azt képviselte, hogy vissza kellene térni az alkalmi munkavállaló eredeti szabályrendszeréhez, az 1997-eshez, nevezetesen akkor, amikor magánszemély munkáltatóknak volt meg a lehetősége csupán arra, hogy alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztassanak, mert a későbbi módosítás során került be először a mezőgazdaság és utána terjedt ki eléggé az összes ágazatra már. Tehát ezt el kell hogy mondjam, hogy ők ezt kívánatosabbnak tartották volna a munkavállalók védelmében. A munkáltatói oldal egyetért a törvénymódosítással, de azt is el kell hogy mondjam, hogy a növénytermesztésre vonatkozó részek nélkül tárgyalta meg háromszor vagy négyszer az OÉT ezt a kérdést, és ez a későbbiek során került be a törvényjavaslatba.

Milyen garanciák vannak arra vonatkozóan, hogy nem a szürkülés, feketedés irányába hat? Valóban, azt elfelejtettem a bevezetőben elmondani, hogy azért is szaporodott el az AM-könyves kiváltási esetek száma, mert nagyon sok ágazatban és itt a feldolgozóipart említhetném, amiről mondtam, hogy nem hagyományosan idény-, meg szezonális munka a legtöbb szakágazata, bár ilyenek is voltak, volt megfigyelhető a cipőipartól a fémiparig, hogy átváltották a határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyokat ilyen AM-könyvesre, amivel aztán szépen vissza lehetett élni. Most egyrészt a törvény tartalmaz egy olyan betétet, hogy ezeket, az eredetileg nem ilyen típusú munkaviszonyokat nem lehet átváltani és az elektronikus bejelentés ezeknek az ellenőrzésére nagyszerű lehetőséget teremt, mert egyénekre kell mindent bejelenteni és össze lehet futtatni az APEH-nek a normál bejelentési rendszerével, ahol személyre szólóan jelentenek. Tehát, hogy ha nem fekete a munkaviszony, amit most el is lehet felejteni, akkor eleve az elektronikus bejelentésből is kiszűrhetők azok a további konverziós esetek, amelyeket a munkáltatók megkísérelnek. A másik garancia viszont éppen ebben az általános közteherfizetés-előírásban rejlik, mert nem éri meg már ilyen szempontból a munkáltatóknak átváltani a munkaviszonyt csak pusztán azért, hogy kevesebbet kelljen fizetni, mert ez a lehetőség csak két esetben áll fenn.

De harmadszor is azt mondom, hogy még egyszer át fogjuk ezt a részt tekinteni, mert több helyen is felmerült és megnézzük, hogy mi az, ami még fehérít, az átváltásra, a konverzióra már nem annyira hívja fel a figyelmet vagy ad rá lehetőséget.

A többi kérdésnél - azt hiszem, hogy - az FVM-es kollégáknak adnám meg a szót, mert volt néhány kérdés, ami arra vonatkozott, hogy a növénytermesztés miért legyen kiemelt és kedvezményezett az egyszerűsítetett foglalkoztatás szempontjából, aztán a jogász kolléganőknek adnám meg a szót, hogy mennyiben felel meg az EU-s előírásoknak ez a szabályozás. Több szempontból is érkezett ilyen típusú kérdés elnök úrtól. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár asszony. A szót majd én megadom, a lehetőséget adja át. (Dr. Székely Judit: Igen, így van.) Parancsoljon!

Dr. Kis Zoltán szóbeli kiegészítője

DR. KIS ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az a felvetés, amit elnök úr és alelnök úr is hangsúlyozott, az természetesen indokolt és jogos. Erre a törvény egyébként választ ad. A mezőgazdasági idénymunka esetében is lehetősége van a munkaadónak arra, hogy az általános szabályok szerint, tehát elektronikus úton tegye meg a bevallását. Ezt a nagyobbak egyébként meg is fogják tenni, hisz' vannak olyan háttér-felkészültségi és humán-erőforrásbeli elemeik, amelyek ezt a napi jelentést, illetve a feldolgozást, főleg, ha nagyobb létszámról van szó, megteszik.

A kedvezményezetti kör az nem jelenthet kedvezményezetti körben sem a közterhek alól, sem pedig a bejelentési kötelezettség alól való kibújást. Ezt - azt hiszem, hogy - valamennyien így akarjuk és így szeretnénk látni. A törvény erre egyébként utal is a következők szerint: ha valaki nem az elektronikus bevallást választja, mint mezőgazdasági igénymunka, akkor neki már előlegben ki kell fizetnie a várható foglalkoztatási közteher 40 százalékát. Tehát már előre kifizeti, mielőtt még bárkit is foglalkoztatna. Tehát érdeke lesz neki, hogy amikor a jelenléti ív alapján lejelenti Kovács Józsefet, Nagy Pistát, aki nála dolgozott, hogy ez ki is töltődjön, hiszen neki egy vélelmezett óraszám lesz az adott mezőgazdasági termelés hektárjára vonatkozóan. Magyarul: a kormányrendelet tartalmazni fogja azokat a területeket, ahol ilyet alkalmazni lehet. Ez szántóföldi zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, dohánytermesztés és - hát ezen még vita van, hogy - esetlegesen a címerezést, mint mezőgazdasági idénymunkát, a kukorica esetében engedjék. Ez nem azt jelenti, hogy az összes növénytermesztés, hanem a kézimunka-igényes és azon ágazatok, ahol valóban felmerül dömpingszerűen a nagyobb kézimunkaigény.

Nekem van mondjuk 5 hektár almásom, akkor nekem a kormányrendelet alapján az 5 hektár almás után be kell fizetnem a közteherelőleget, amit a törvény melléklete meghatároz, hogy hektáronként - most mondok egy hasszámot - ezer munkaóra. Amit a szakmai szövetségekkel együtt a minisztérium fog összeállítani. Ennek befizette az előlegét és innentől kezdve ő ténylegesen ennek a kihasználását fogja azzal igazolni, amikor a jelenléti ívet vezeti. A jelenléti ívben foglaltakat, amiben ugyanúgy benne lesz a TAJ-szám és az adóazonosító jel, neki havonta az APEH és a munkaügyi hatóság felé le kell jelentenie, mert ezzel jön majd összhangba az általa befizetett előleg és az elvégzett munka. És itt kapcsolódik a biztosítási kötelezettség a személyhez, mert itt az a lényeg, hogy ne csak a munkaadónak legyen könnyebbsége ezzel a rendszerrel, hanem a munkavállaló is megkapja azt a garanciát, hogy ő azzal, hogy a jelenléti íven szerepel, már a nyilvántartásba bekerül és személyre bontva kötődik az ő ledolgozott munkaórájához az az összeg, amit a munkaadó járulékelőlegben befizetett. Erre utal egyébként a törvény 11. szakaszának a (6) bekezdése, valamint utal erre a 8. szakasz (4) bekezdése.

Ami az írásbeliséget illeti, a munkaszerződésnél, arra is van egy garancia, a 3. szakasz (3) bekezdésében, hogy amennyiben a munkavállaló kéri ilyen idénymunkára is, akkor köteles ... Tudom, mosolyog elnök úr, hogy mikor meri majd kérni a munkavállaló a munkaszerződés megkötését, de azt hiszem, hogy ez a munkaszerződés az ilyen idénymunkáknál eddig sem volt jellemző. Inkább az volt a probléma, hogy nem jelentették be ezeket a dolgozókat, nem fizették be utánuk a járulékot, illetve azok a csalások voltak, amikről államtitkár asszonyt is szólt.

Egyebekben elkészítettük a kormányrendelet vázát. Ha úgy kívánja a tisztelt Országgyűlés, hogy a kormányrendeletben szereplő garanciák közül emeljük be a törvénybe is, abszolút nyitottak vagyunk erre a megoldásra. Akár bizottsági, akár egyéni módosító indítvány keretében, hogy azok a garanciák, amelyek a jelenléti ívhez kapcsolódó bejelentési kötelezettséget és a nyilvántartási jogosítványokat tartalmazzák, törvényben rendezve legyenek, ez abszolút jogos igény, és részünkről nyitott kapukat jelent. Az FVM-et jelzem itt, nyilván a kormányálláspont közös minisztériumi egyeztetés után alakulhat ki. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Kérdezem, hogy a jogi álláspontok tekintetében kinek adhatok szót.

Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítője

DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elkezdeném én akkor, elnök úr. Egyrészt reagálnék Herényi úr felvetésére, hogy mennyiben fogja ez a kalákában végzett munkát, főleg vidéken visszavetni. Eddig is lehetőség volt arra, hogy barátok, szűkebb, nagyobb rokoni kör egymást segítve akár házépítésen, akár bármilyen más jellegű növénybetakarítási munkánál segédkezzen.

Amennyiben a kalákán, ami egy köznyelvi megfogalmazás, illetve kategória, azt értjük, hogy szívességi segítségből történő munkavégzés, amiért ellenérték nem jár, ez eddig sem volt tiltva, sőt ez nem is esik a foglalkoztatási jogviszony kategória alá, hiszen nem ellenérték fejében végzett munkáról beszélünk. Tehát erre igazából a munkaügyi ellenőröknek sincs jogköre. Azt feltárhatják természetesen, hogy ez egy ellenérték nélküli, szívességből végzett munka, de ezt nem büntethetik. Tényállástisztázás keretében természetesen tisztázhatják, hogy ez foglalkoztatási jogviszony-e vagy sem, de amennyiben megállapításra kerül, hogy nincs ellenérték, itt nincs jogköre tovább vizsgálódni a munkaügyi felügyelőnek.

A másik kérdés, hogy a munkaszerződés kötésének hiánya akár a mezőgazdasági ágazatban végzett munkánál, akár a nagyon rövid időtartamig végzett munka esetében tiltott-e vagy az Európai Unió hogyan rendelkezik, erre azt tudom mondani, hogy a munkaviszonynak, mint a polgári jogból kikristályosodott önálló jogágnak, természetesen vannak - és minden esetben - a munkavállalókat védő szabályai, azok, amelyek a legerősebbek. Jelenleg a munka törvénykönyve kötelezően előírja az írásba foglalási kötelezettséget a munkáltató számára, nagyon szűk, minimális kötelező tartalmi elemeket előírva.

Kifejezett EU-s szabály nincs, kétségtelen, hogy a határozott idejű munkaszerződésre vonatkozó európai uniós irányelv gyakorlatilag evidenciaként kezeli a határozott idejű munkaszerződéseket. Azonban kifejezett deklaratív előírás az uniós belül sincsen olyan, hogy határozott idejű munkaszerződés esetében ez egy kötelező írásba foglalás lenne. Szakértőként azt kell, hogy mondjam, hogy az vitathatatlan, hogy a munkavállaló számára az írásbeliség mindig nagyon komoly garanciát jelent. Az előterjesztésnek egy másik eleme az előzetes foglalkoztathatósági vizsgálat, amelyet tartalmazott még az egyeztetések szakaszában az előterjesztés, ez azonban a kormány döntése alapján kikerült a tervezetből. Erre nézve európai uniós előírások vannak, mint ahogy a magyar munka törvénykönyve is megfogalmazza, hogy a munkáltató kötelezettsége a munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek biztosítása, amelyet tartalommal a magyar munkavédelmi törvény, a '93. évi XCIII. törvény fogalmaz meg és amelynek végrehajtási rendelete - most szám szerint nem tudom mondani - egy 1995-ben íródott népjóléti minisztériumi rendelet megfogalmazza, hogy minden szervezett munkavégzés esetében előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra sor kell hogy kerüljön.

Harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok: ez általános európai uniós kötelezettség, hogy az Európai Unió határain kívülről érkező munkavállalókra nézve a tagállamok fogalmazzanak meg követelményrendszert, amely alapvetően a belső európai uniós munkaerőpiacot védi a kívülről beérkező, munkát vállalni kívánó körrel szemben. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen. Látható, hogy ennek az egyszerű napirendnek, úgymond egyszerűsített foglalkoztatásról szóló napirendnek a tárgyalása rengeteg kapcsolódási felületet nyit meg. Kicsit nyugodtabb vagyok, mint a napirend tárgyalása előtt az FVM főosztályvezető-helyettesének a kinyilatkoztatását követően, de azt gondolom, hogy még mindig vannak tennivalóink annak érdekében, hogy olyan törvényt fogadjunk el, amely tényleg a munkavállalók védelmét is magában hordozza, a munkaadók számára a rugalmasságot biztosítsa és a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse.

Van még időnk, ha jól emlékszem, a jövő héten fog általános vitára menni majd a parlamentben a törvénytervezet. Úgyhogy most az általános vitára való alkalmasság döntésére kerítünk sort. Azzal a kitétellel teszem fel a kérdést szavazásra, hogy azt hiszem, még van tennivalónk az ügy kapcsán. Képviselőtársaim, ki az, aki egyetért az általános vitára alkalmassággal? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Németh Zsolt kezét láttam a magasban, de utána elejtette, és ezt is tudomásul vettem. 10 igen. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) 8, és egy tartózkodás. Ezzel a harmadik napirendi pontunkat lezárjuk. Köszönöm az SZMM szakállamtitkár asszonyának és az FVM vezető képviselőjének a jelenlétét a bizottsági ülésen és a szakértői álláspontjukat. Szép napot kívánok önöknek, viszontlátásra, kézcsók.

A harmadik napirendi pontunkhoz illesztetten még van tennivalónk, hiszen első helyen kijelölt bizottság vagyunk, ezért többségi és kisebbségi vélemény megfogalmazására kerítünk sort. Nem Nagy László urat javaslom a többségi vélemény megfogalmazására, hanem vagy én vagy Filló Pál alelnök úr fogja ezt megtenni. (Filló Pál: Elnök úr!.) A kisebbségit pedig Bernáth Ildikó fogja képviselni. Köszönöm szépen.

Egyebek

Egy perc türelmet kérek még, az egyebek napirendi pont következik. Egyetlen felvetés van, amely szükségszerű, a szakképzési törvénnyel kapcsolatos módosító indítványok megtárgyalását illetően szerdán 9 óra 30-kor bizottsági ülést kell tartanunk. Szeretném erre a képviselőtársaim figyelmét felhívni. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e bárkinek mondandója. V. Németh Zsolt!

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Nem lehetne 9 óra?

ELNÖK: Képviselőtársaim! 9 óra? (Farkasné dr. Molnár Valéria: Megoldhatjuk esetleg, hogy odaát üljünk.) Jó, ez egy praktikus javaslat, de erről majd szakértő asszony gondoskodik. Képviselőtársaim azt mondják a háttérben, hogy 9.30 legyen, mert nem tudnak felérni korábban.

Még egy bejelentési kötelezettségem van, az pedig az, hogy december 3-án kerül megrendezésre a 8. alkalommal az Országos Távmunka Konferencia. Aki érdeklődést mutat, az tudjon róla és vegyen is részt rajta. A helyszín a Flamenco Hotel. Köszönöm szépen. Szakértő asszonyt arra kérem, hogy mindenki kapja meg e-mailben a programot.

Bárkinek van még egyéb bejelentenivalója?

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Elnök úr! Ugyanazt az ügyet hozom elő, amit szoktam: májusban tettem egy javaslatot, hogy a Foglalkoztatási bizottság együttesen tegyen arra kísérletet, hogy módosíttassa mindazon törvényeket, pontosabban nyújtsa be a javaslatot, amelyek a Bérgarancia Alap kiterjesztését jelentenék. Ebben - én úgy éreztem, hogy akkor - egyetértés van. Azóta eltelt fél év, szeptember óta is most már hónapok teltek el, és még levelet sem láttunk egyáltalán, erre vonatkozó ingerenciát jelző levelet sem, hogy az illetékes minisztériumok ehhez hogy állnak hozzá, bár én úgy gondoltam, hogy a bizottság feladatot adott, úgy gondolja, hogy ez egy hasznos dolog és végezzék el ezt a munkát. Hogy áll ez az ügy egyáltalán?

ELNÖK: Még mindig együtt vagyunk ebben a történetben, képviselőtársam! Tehát nem szakadtunk ketté, nem képviselünk külön álláspontot. Szakértő asszony, kérem, hogy tájékoztassa a bizottságot a jelen állapotról!

FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA főtanácsadó: Nem tudom pontosan megmondani, hogy melyik bizottsági ülésen az egyebek napirendi pont keretében beszámoltam arról, hogy Herczog László úr visszaválaszolt, miszerint a szaktárca nem tartja indokoltnak az ilyen irányú módosítást. Megkerestük Draskovics urat, az igazságügy-minisztert is. Bár a birtokunkban van egy nem aláírt példányú válaszlevél, amelyben részletesen lebontják, hogy miért nem tartják indokoltnak az ez irányú módosítását a törvénynek. Nem tudom odaadni, mert még nem kaptuk meg hivatalosan írásban. Még nem tudom ilyen formában odaadni, de nem támogatják. A szakmai érvek közül alapjában véve azt sorolja fel, hogy a felszámolás alatt álló vagy csődben részt vevő munkáltatók fölött létezik törvényességi felügyelet, el kell számolniuk különféle gazdasági előírások, a pénzügyi felhasználást garanciák mellé tűzik. Ezt az alapítványok esetében nem tapasztalhatnák.

ELNÖK: Köszönöm szépen, szakértő asszony. Remélhetőleg most már zárós határidőn belül aláírt példány is lesz, akkor tudunk érdemben úgy foglalkozni a dologgal, hogy a válasz számunkra elfogadható-e vagy milyen egyéb aggályunk van a dologgal kapcsolatosan. Jelen pillanatban ezt tudom mondani.

Kérdezem, van-e bárkinek még bejelentenivalója. (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. A bizottsági ülést bezárom, szép napot mindenkinek.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 07 perc)

 

Gúr Nándor a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia