FMB 33/2009.
(FMB 120/2006-2010.)
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2009. december 7-én, hétfőn 09 óra 35 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, napirend elfogadása *
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám) (A Gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Burik Mária (SZMM) szóbeli kiegészítője *
Tájékoztató az ez évi közmunkaprogramokról. Előadó: Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke *
Sándor László szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Sándor László válaszai *
Egyebek *
1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám) (A Gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Tájékoztató az ez évi közmunkaprogramokról. Előadó: Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke
3. Egyebek
Elnököl: Filló Pál (MSZP), a bizottság alelnöke
Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Gyopáros Alpár Ádám (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Gúr Nándor (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP) megérkezéséig Nagy Lászlónak (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) dr. Czomba Sándornak (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz) megérkezéséig Kontur Pálnak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)
A bizottság titkársága részéről
Farkasné dr. Molnár Valéria főtanácsadó
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Fekete László főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Laczkó Edina fogalmazó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc)
Elnöki bevezető, napirend elfogadása
FILLÓ PÁL (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Igen Tisztelt Bizottság! Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket. A mai bizottsági ülést megnyitom. Először javaslom, hogy szavazzunk a mai ülés napirendi pontjairól. Három napirendi pontot javasoltunk a meghívóban. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy egyetértés van-e a napirendi pontok tekintetében. (Szavazás.) Igen, megállapítom, hogy bizottságunk egyhangúlag elfogadta a mai bizottsági ülés napirendi pontjait.
Rögtön bediktálom a helyettesítéseket: Gúr Nándor elnök urat jó magam, Rákóczy Attila képviselő urat Nagy László képviselő úr, dr. Czira Szabolcs képviselő urat dr. Czomba Sándor, Wittner Mária képviselő asszonyt Kontur Pál és dr. Magyar Bálint képviselő urat pedig Vécsi István képviselő úr helyettesíti. Így megállapítom, hogy a bizottságunk teljes létszámban van jelen, tehát a szavazati arányok 10:8 arányban lehetségesek.
Térjünk rá, javaslom, az első napirendi pontunkra, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat, a Gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott módosító javaslatról kell szavaznunk. Tisztelettel köszöntöm a tárca képviselőit, dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt, Bérces Kamilla szakmai tanácsadó asszonyt és Fekete László főosztályvezető-helyettes urat.
Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, hogy nyissuk ki az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslathoz készült kiegészítő ajánlást, amely az 52-es számot viseli, és itt az 1-es pontban a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványról kell döntenünk. Megjegyzem, hogy a módosítás összefügg a 2-es és a 6-os pontokkal is. Kérdezem a módosító indítványról a tárca véleményét.
Dr. Burik Mária (SZMM) szóbeli kiegészítője
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó reggelt kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A mai napon már kormányálláspontról tudok nyilatkozni. A kormány álláspontjaként az 1. számú módosító javaslatot a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kik azok, akik támogatják a módosító indítvány elfogadását. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem mellett a bizottságunk támogatta a módosító indítványt. Ezzel az első napirendi pontot befejeztük. Több pontban nem kell döntenünk, hiszen azokat már a múlt heti ülésünkön elfogadtuk, már szavaztunk azokról a módosító indítványokról, amelyek benyújtásra kerültek.
Tájékoztató az ez évi közmunkaprogramokról. Előadó: Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke
Következik a második napirendi pontunk: Tájékoztató az ez évi közmunkaprogramokról. Tisztelettel köszöntöm Sándor László urat, a Közmunka Tanács elnökét és meg is adom neki a szót. Parancsoljon!
Sándor László szóbeli kiegészítője
SÁNDOR LÁSZLÓ, a Közmunka Tanács elnöke: Tisztelt Bizottság! Három apró kiegészítést szeretnék tenni az írásban megküldött tájékoztatóval kapcsolatosan. Az egyik, hogy lényegében a mai nappal vagy itt, a mostani napok környékén valamennyi, 2009-re meghirdetett közmunkaprogram befejeződött, és megnyugvással tudom jelezni azt is, hogy hasonlóan az elmúlt hat esztendőhöz, sem támogatás-visszavonásra, sem megszorító, fegyelmező eljárásra nem került sor.
A második megjegyzésem az, hogy a jogi környezet és a pénzügyi környezet átalakulása után újjászerveződött a Közmunka Tanács, és kiegészítve új tárcákkal elkezdte a következő év előkészületeit.
A harmadik megjegyzésem pedig az, hogy amennyiben a köztársasági elnök úr a közeli napokban a költségvetési törvényt aláírja, attól a pillanattól kezdve megnyílik a lehetőség arra, hogy 2010 elejétől - hogy ez most január 15. vagy február 1-je, ez az aláírás dátumának függvénye - egy megközelítőleg 16 milliárd összegű, egyrészt az önkormányzatoknak szóló, téli-tavaszi közmunkaprogram, egy, kifejezetten a roma közösségeknek szóló program és egy, az évek során már kialakult struktúrában egy szakmai programsorra kerül sor, aminek keretében 20-25 ezer fő időleges munkához juttatásának lehetősége nyílik meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést elnök úr. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése, véleménye a napirendi ponttal kapcsolatban. Parancsoljon, Czomba Sándor képviselő úr.
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Részben a 2009-es végrehajtással kapcsolatban az anyag azt írja, hogy az élet igazolta, hogy ezek a képzések, amelyek kapcsolódtak a közmunkaprogramhoz, nagyon hasznosak és szükségesek. A foglalkoztatottak 15 százaléka az anyag szerint olyan képzettséget szerzett, ami könnyítheti a visszakerüléseket. Egyrészt van-e erről konkrét anyaguk, információjuk, hogy valóban emiatt, hogy képzésben vettek részt, hány főnek sikerült elhelyezkednie. Milyen jellegű képzések ezek? Néhány hónapos, pár hetes képzések vagy OKJ-s bizonyítvánnyal is záruló képzésekről van szó? Aztán az utolsó részben, vita megy arról, hogy a közmunka visszavezet-e vagy nem vezet vissza a munka világába, szeretném kérdezni, hogy van-e esetleg statisztikájuk vagy információjuk arról, hogy a közfoglalkoztatásban, közmunkaprogramban részt vett RÁT-osok vagy egyéb munkavállalók hány százaléka helyezkedik el az elsődleges munkaerőpiacon?
Úgy érzékeltem a tájékoztatásból, hogy a 2010-es részre is rácsúsztunk egy kicsit, és gondolom, hogy fontos is lenne ezt is megemlíteni, bár a beszámoló nem 2010-ről szól, de szerintem ebben a körben a 2010-es közmunkaprogramról már nem fogunk tudni beszélni.
Úgyhogy ezzel kapcsolatban is szeretném kérdezni, hogy a tavalyi évben a téli-tavaszi programban 3-3,5 milliárd forint összeg volt januártól márciusig. Most, januártól júliusig közel 9 milliárd forint, egy 6+3 milliárdos indul, tehát szeretnék arra rákérdezni, hogy több lett-e a munkalehetőség az egy évvel korábbi időszakhoz képest vagy mi az apropója, a magyarázata annak, hogy közel háromszoros összegű az a támogatási forrás, ami a tavalyi esztendőhöz képest jelenleg rendelkezésre áll. Honnan van forrás?
Mondta, hogy 16 milliárd forint összegű az ez évi össztámogatási lehetőség. Honnan van, melyik címben van a költségvetésben erre forrás, illetve szó volt arról, hogy azért indult tavaly, olvastam a beszámolóban, a téli-tavaszi program, mert az Út a munkához program csak áprilistól indul. Most viszont januártól indul a program, 117 milliárd forint értékben. Tehát mi az oka annak, hogy január 20-ával egy ilyen jelentős összegű támogatást, amellett, hogy megy az Út a munkához program, ki kell adni? És a hárommilliárdos románál olvastam egy olyat, hogy nyugdíjbiztosítóknak fognak iratbeolvasási, meg adatrögzítési feladatokat ellátni, tehát szkennelni fognak iratokat a nyugdíjfolyósítónál, meg - gondolom - ülnek egy gép mellett, és majd... nem egészen értem, megmondom őszintén. Én ezt egy kissé - nem a származás miatt, hanem amúgy is - aggályosnak tartom, hogy közfoglalkoztatottak milyen módon, hogyan fognak részt venni egy állami cég esetében ilyen, egyébként adatvédelmi szempontból szerintem nem mellékes munkában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni, kérdezni. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, a vitát lezárom és megkérem elnök urat, hogy a felmerült kérdésekre válaszoljon. Parancsoljon!
SÁNDOR LÁSZLÓ, a Közmunka Tanács elnöke: Köszönöm szépen. Ha képviselő úr megengedi, a végéről fogom kezdeni a válaszadást, hogy egy kicsit részletesebb kép legyen a 2010-es évről.
Az általam említett, megközelítőleg 16 milliárd forintos program forrásoldalról úgy áll össze, hogy 13 milliárd forint ebből a központi költségvetésből, hárommilliárd forint pedig a korábbi évekhez hasonlóan az együttműködő partnerek által biztosított vagy önrész vagy direkt hozzájárulás. A belső összetétele a programnak úgy nézne ki, hogy hatmilliárd forint áll rendelkezésre települési önkormányzatok számára kiírható programokra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a kormányrendeletben rögzített két leghátrányosabb vagy hátrányosabb kategóriába tartozó mintegy 97 kistérség ebben részt vehet és feltehetően az igényei kielégíthetőek.
A második elem a romaprogram, ahol a napokban véglegesítődik a pályázatkiírás. Az már most is látszik, hogy két fő lába lesz a programnak. Az egyik valóban az ön által is említett adatrögzítés, aminek a technológiai folyamata úgy nézne ki, hogy egy munkahely 10-12 főt jelentene, ami jelent 4-5 szkennelőgépet és két PC-t. A szkennelőgépeken az emberek csak és kizárólag A4-es ívek másolását és elektronikus rögzítését végzik. Ennek van az olvashatóság szempontjából egy kontrollja, a PC. Beláthatatlan előnyei vannak annak, hogy az új nyugdíjba vonulók nyugdíj-megállapításánál a ma még, mintegy 50 millió darab elsődleges adathordozó, ami papír alapanyagú, dohos pincékben tárolt, hogy ennek a hozzáférési ideje lerövidüljön, ne kelljen a pincékbe járni ezekért a papír alapanyagú adathordozókért, és azt gondolom, hogy a nyugdíj-megállapítás pontossága és ideje is rövidülhet, hogy ha ezt az előkészítő munkát elvégzik.
Adatvédelmi szempontból nem aggályos a dolog, erre nézve 2001-ben Bátonyterenyén már voltak kezdeményezések, és ott rendkívüli módon pozitívnak látszott az, hogy az írni-olvasni tudó fiatal korosztályú roma gyerekek vagy nők rendkívül ügyesen meg tudtak birkózni ezzel a feladattal, és már akkor felvetődött ennek egy nagyon széles kitekintésben történő alkalmazása.
A program másik lába, hogy ott, ahol roma közösségek jelentős létszámban léteznek, nagyon sok megoldatlan ár- és belvízvédelmi munka vár elvégzésre, és többek között ennek a keretében a Dráva mentén, az Ipoly mentén, a Zagyva mentén és a Boldva mentén lesznek nagyon komoly ár- és belvízvédelmi munkák.
Beugró feltétel, hogy ott, ahol támogatást kapnak a közösségek, ott a roma telepek környékének rendbe tételét és a legminimálisabb higiéniai feltételeknek a biztosítását a kisebbségi önkormányzatok vállalják az önkormányzat vezetésével együtt.
A negyedik dolog, a roma programban csak olyan települések vagy településcsoportok vehetnek részt, ahol egyébként az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közötti viszony harmonikus és kiegyensúlyozott, és a program végrehajtására egy nagyon világos, egyértelmű végrehajtási együttműködést is megfogalmaznak.
A harmadik eleme, és itt vannak elsősorban külső források, erdő, vízügy, vasút, idegenforgalmi centrumok, nemzeti parkok. Ez mintegy 6-6,5 milliárd forintos nagyságrendet fog jelenteni, és mindezek együttesen körülbelül húszezer fő átlaglétszámot a futamidő egészére nézve, és azzal a rugalmas megoldással, hogy ahogy az időjárási lehetőségek alakulnak, a ciklus elején ott, ahol szabadtéri munka zajlik, ez egy folyamatos feltöltés, ami azt is jelentheti, hogy a tavasz megjöttekor, akár egy 30 ezer fő foglalkoztatása is megengedhető.
Ami az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést jelenti, visszatérő kérdés, és én a magam részéről az ország jelenlegi helyzetét alapul véve, visszatérő rossz kérdésnek tartom. Bár olyan helyzet lenne, hogy az elsődleges munkaerőpiacon egy bővülő munkaerőpiaccal lenne dolgunk, akkor - azt gondolom -, hogy reális elvárás lenne, hogy a közfoglalkoztatásban részvevők munkavégzési hatékonyságát vagy egyáltalán ennek az egész közfoglalkoztatásnak az értékmérőjeként azt vennénk, hogy hányan kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A jelenlegi helyzet egyszerűen nem ilyen. Ezért azt gondolom, hogy ott, azokban a depressziós térségekben, ahol hosszú-hosszú évekre visszamenőleg, nem kettő, nem négy, hanem 15-20 évre visszamehetünk és egy darabbal nem nőtt a foglalkoztatási lehetőség, ott igenis azt gondolom, hogy erkölcsi, politikai felelőssége a mindenkori kormányzatnak, hogy az ott élő emberek számára legalább átmeneti munkalehetőséget biztosítson.
Nem akarom elmondani azt, hogy a munkaerő karbantartása, a devianciák csökkentése önmagában is egy nagyon jelentős dolog, hogy ha közfoglalkoztatásban vesz részt valaki. A család szempontjából, a gyerekek nevelése szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy milyen példát lát a családban a felnövő gyerek és most azt gondolom, hogy még ezeket az érveket lehetne rettenetes módon bővíteni, és ezzel érvelni.
Nem hiszem, hogy a hatékonyságmérés azon múlna, hogy 5 százalék tér-e vissza az elsődleges munkaerőpiacra vagy 8 vagy 10. Az egész közfoglalkoztatásnak nem ez a lényege jelen pillanatban. Bízom benne, hogy egyszer elérjük ezt a pillanatot, amikor egy bővülő munkaerőpiacnál igenis az lesz a fokmérő, hogy a közfoglalkoztatásban kitűntek és ott esetleg még szakmai ismereteket is szerző emberek az elsődleges munkaerőpiac vonatkozásában is előnyt fognak élvezni.
Ami a képzések hasznosítását illeti, ebben azt tudom mondani, hogy két területen egyértelműen látszik - az erdőgazdaságoknál és a vízügyi igazgatóságoknál -, hogy bizonyos értelemben a belső utánpótlás forrása is a közmunkában kitűntek, akik képzésben részt vettek. Nagyon csekély számban azért vannak arra is példák, hogy - egy-két ilyen esetet tudnék mondani mindössze - a képzés révén olyan foglalkoztatási lehetőséghez jutottak, hogy akár vállalkozást is alapíthattak, és nyilván ebben segítséget is kaptak, de ezek azért nem olyan tömeges jellemzők, amit itt nagyságrendekkel lehetne jellemezni.
Bízom benne, hogy nem hagytam ki semmit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Czomba képviselő úr, parancsoljon!
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Egy újabb kérdést generált, hogy azt mondta, hogy a roma programok esetében csak azok az önkormányzatok, ahol a kisebbséggel jó a viszonyt, stb. A mi részünkről tudom, hogy összesen három kisebbségi önkormányzat van, amely hivatalosan, legálisan létezik, miközben egyébként a roma lakosság körülbelül 5-6 százalékban van jelen. Tehát mi újság ott, ahol nincs kisebbségi önkormányzat? Vagy ki fogja majd azt eldönteni, hogy egyébként jó nexusa van a nagy önkormányzatnak a kisebbségi önkormányzattal? Tehát hogy effektíve, hogy fog ez működni a gyakorlati életben.
És még egy megjegyzés, az elsődleges munkaerőpiacra visszatérés téma. Azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mindaddig, amíg az adófizetők pénzéből finanszírozódnak a közfoglalkoztatások, addig az adófizetők részéről jogos elvárás és igény, szerintem akár válság van, akár nincs, hogy mi történik az ő forrásaikkal. Remek dolog lehet az, hogy 100 ezer embert viszek ki egy kvázi munkaerőpiacra. Nem a közfoglalkoztatásnak a hatékonyságát kérdőjelezem meg, mert tudom, emlékszem arra, hogy sokkal jobb hatékonysággal működik, mint egyébként az Út a munkához programban ilyen-olyan szegmensben dolgozók. Erdőtelepítésben, vízügynél ugyanazt a csapatot viszik ki, de nincs ezzel semmi baj, mert ők valóban hadra fogható állapotúak néhány hónapig. Mondjuk ez tény és való, mert elhelyezkedni utána nem tudnak, de egy statisztikát hadd hozzak ide: míg a közfoglalkoztatottak durván 10 százaléka az, aki elhelyezkedik az elmúlt évek tapasztalatai alapján az elsődleges munkaerőpiacon, aközben azoknál, akik egyébként nincsenek bevonva közfoglalkoztatásba, 20-25 százalékos az elhelyezkedési arány. Tehát akkor, amikor arról beszélünk, hogy mennyire fontosak, hasznosak a közfoglalkoztatások és adott településeken meg különösen, akkor azért ezekkel az adatokkal is tisztában kell lennünk, és meg kell néznünk, hogy erre a forrás honnan van. És ezért kérdeztem, hogy tavaly 3,5 milliárd forint állt rendelkezésre, januártól március 31-ig, most egész véletlenül januártól június 20-ig kilencmilliárd forint áll rendelkezésre. Sok kérdést felvet ez bennem, de remélem, hogy lesz, aki ezt majd megválaszolja alkalomadtán. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr, öné a szó, parancsoljon!
SÁNDOR LÁSZLÓ, a Közmunka Tanács elnöke: Képviselő Úr! Az az érzésem, hogy a saját magának feltett kérdést meg is válaszolta. Tudniillik, pontosan ez a dolog lényege, hogy azoknak kell segítenünk, akik nehezebben igazodnak el a munkaerőpiacon, akik könnyebben elhelyezkednek, azoknak kevésbé kell segítséget adni. Ebből fakad az, hogy aki jobb pozícióban van, az önmaga is meg tudja oldani a problémáit, ezért a nagyobb arányszám, aki meg nehezebb helyzetben van, annak meg több segítséget kell adni. Én azt gondolom, hogy ez teljesen helyénvaló. Ami az adófizetők pénzét illeti, azt gondolom, hogy Magyarországon az adófizetők pénzénél nemcsak az a fokmérő, hogy valaki a közfoglalkoztatásból eljut-e az elsődleges munkaerőpiacra. Az adófizetők pénzének - úgy érzem - van olyan funkciója is, hogy bizonyos szociális biztonságot a pénzükön keresztül biztosítani kell. Van egy olyan funkciója, hogy lehetőleg munka nélkül ne maradjanak emberek, mert társadalmi feszültséget előidéző okok forrásává válik, az italozás és nem akarom mondani, és azt gondolom, hogy az adófizetők pénzének egy felhasználása az is, hogy egy társadalmi gondoskodás van a leghátrányosabb térségek leghátrányosabb társadalmi csoportjai iránt. Tehát nem gondolom, hogy a közfoglalkoztatás minőségének egyetlen egy mércéje van, hogy hogyan jutnak vissza az emberek az elsődleges munkaerőpiacra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen Tisztelt Bizottság! Mielőtt lezárnám a napirendi pontot, ebben a ciklusban utoljára találkozunk a beszámolóval. Szeretném a bizottság nevében megköszönni Sándor László úrnak, a Közmunka Tanács elnökének, hogy gyakorlatilag ahányszor a bizottságunk ezt igényelte, minden alkalommal teljes körű beszámolót kaphattunk és tájékoztatást a közmunkák végzéséről, az elköltött pénzekről és egyebekről. Remélem, hogy ez a gyakorlat a következő években is meg fog valósulni, úgyhogy ezt szeretném megköszönni. Miután nem kell döntenünk a kérdésben, ezért a napirendi pontot lezárnám. De még elnök úr kért szót, parancsoljon!
SÁNDOR LÁSZLÓ, a Közmunka Tanács elnöke: Köszönöm szépen elnök úrnak a szavait. Annyit szeretnék mondani, most már gyakorlatilag a napirend lezárása után, hogy még Balsai úr volt a Foglalkoztatás bizottság elnöke, amikor felvetettem, hogy talán nem volna ártalmas, hogyha a Foglalkoztatási bizottság mint intézményesült szervezeti formula is, esetleg egy fél napot arra szánna, hogy szervezett módon megnézné valahol a közmunkaprogramokat, hogy ne csak ezeken a beszámolókon keresztül, hanem valami élményszerű módon is nyomon tudja követni azt, hogy mi zajlik ezekből az adófizetői pénzekből. Fenntartom az ajánlatomat továbbra is a következő fél évre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Meggondoljuk elnök úr javaslatát a bizottság munkatervének az összeállításánál, ha egy mód lesz rá, akkor megpróbáljuk, bár eléggé korlátozott, a választásokra való tekintettel a bizottságunk jövő esztendei működése. Köszönöm szépen. Viszontlátásra! Jó napot kívánok az elnök úrnak!
Áttérnénk a harmadik napirendi pontra, az egyebekre. Tisztelettel mondanám képviselőtársaimnak, hogy a jövő héten hétfőn reggel tartjuk a következő, egyben évzáró bizottsági ülésünket 9 óra 30 perces kezdettel a szokásos helyszínen, valamint tájékoztatnám képviselőtársaimat, hogy 10-ére kaptunk meghívót a TÁMOP-program keretében a kollektív szerződések témazáró konferenciájára. Kérem, hogy akinek ideje engedi, ezen vegyen részt.
Végül újra jelzem, hogy december 9-én a felsőházi ülésteremben civil foglalkoztatási konferencia lesz. Ott is, kérem, hogy amennyiben képviselőtársaim közül részt tudnak venni, minél nagyobb létszámban vegyünk részt. Én ennyit szerettem volna még mondani. Kérdezem, hogy van-e valakinek az egyebekben bejelentenivalója. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, mindenkinek szép napot és munkasikereket kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 02 perc)
|
Filló Pál |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia