FMB-1/2010.
(FMB-122/2006-2010.)
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2010. február 8-án, hétfőn 9 órakor
a Képviselő Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/11310. számú törvényjavaslat*
A kapcsolódó módosító javaslat megvitatása*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló T/11552. számú törvényjavaslat*
Dr. Czomba Sándor (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
Karácsony Mihály tanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal) hozzászólása*
Kérdések, vélemények*
Zsoldisné Csaposs Noémi (Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége) hozzászólása*
Dr. Fiák István (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége) hozzászólása*
Határozathozatal*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita. A felnőttképzéshez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/11684. számú törvényjavaslat*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita. A felnőttképzéshez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/11735. számú törvényjavaslat*
Pettkó András (független) képviselő szóbeli kiegészítése*
Dr. Szivi József osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) álláspontja*
Kérdések, észrevételek*
Dr. Kóczy Lászlóné (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) álláspontja*
Dr. Szivi József osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai az elhangzottakra*
Határozathozatal*
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11725. szám)*
Határozathozatal*
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 81. ülésszakán elfogadott, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 175. számú egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11726. szám)*
Határozathozatal*
Egyebek*
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Filló Pál alelnök (MSZP)
Dr. Bóth János (MSZP)
Lénárt László (MSZP)S
Nagy László (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Gyopáros Alpár Ádám (Fidesz)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Rácz István (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bóth János (MSZP) megérkezéséig Nagy Lászlónak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) Gúr Nándornak (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Wittner Mária (Fidesz) megérkezéséig Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Pettkó András független képviselő
Dr. Lantai Csilla osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Szivi József osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Karácsony Mihály tanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Fári László osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Fiák István (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége)
Dr. Kóczy Lászlóné (Informatikai Vállalkozások Szövetsége)
Zsoldisné Csaposs Noémi (Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 07 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép napot kívánok! Köszöntöm képviselőtársaimat, köszöntöm a meghívott vendégeinket, a napirendi pontokhoz csatlakozó előadókat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mai bizottsági ülésünk meghívója elektronikus formában elérkezett képviselőtársaimhoz. 7 napirendi pont tárgyalását tervezzük. Alelnök asszonnyal, alelnök úrral rövid egyeztetést folytatva, arra törekszünk, hogy célszerűen haladjunk előre, és viszonylag rövid bizottsági ülést tartsunk, ami alatt azt értjük, hogy nagyjából 10 óra környékén a bizottsági ülést szeretnénk befejezni.
A bizottság határozatképessége fennáll, a jelenléti ív szerint 18-an vagyunk. Herényi képviselőtársunkat nem látom, dr. Bóth Jánost Nagy László, Rákóczy Attilát Filló Pál, Rózsa Endrét Lénárt László, Wittner Máriát Bernáth Ildikó, Magyar Bálintot pedig Vécsi István helyettesíti. Köszönöm szépen. Tehát a határozatképességünk adott.
A napirendi pontok elfogadására teszek javaslatot. Kérdezem tehát képviselőtársaimat, hogy ki az, aki az elektronikusan megküldött meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalásával egyetért. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A napirendi pontok elfogadása után pedig még egyszer megerősítem a tárgyalási időkeret lefolytatása tekintetében, hogy a korábbi szokásjog szerint haladva, azonos időtartamban először az ellenzéki oldal megszólalási lehetőségének a biztosítása mellett haladunk.
Az első napirendi pontunk az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvények és az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításról szóló törvényjavaslat. Ez a T/11313. számú, és itt a kapcsolódó módosító javaslat megvitatásáról esik szó. (Megérkezik az ülésre dr. Bóth János.) Bóth János képviselőtársunkat közben üdvözlöm.
A kapcsolódó módosító javaslat megvitatása
Képviselőtársaim! A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerítünk sort, illetve egy bizottsági módosító javaslat is előttünk van. Dr. Szabó Éva visszavonta, és dr. Répássy Róbert képviselő úr kapcsolódó módosítója az, amelyik vonatkozásában kérdezem a kormány álláspontját.
A kormány részéről az első napirendi pont kapcsán dr. Lantai Csilla osztályvezető és dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó szerepel. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Nem.) Ő nem szerepel, hanem Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszony.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha esetleg más módosító javaslatok vannak, azok tekintetében Horváth István főosztályvezető úrral együtt.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát dr. Répássy Róbert képviselő úr módosításával kapcsolatosan kérdezem a kormány álláspontját.
DR. LANTAI CSILLA osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Nem támogatjuk ezt a módosító indítványt. Azért nem, mert ez a hatályba léptető rendelkezés olyan jellegű szabályokra vonatkozik, amelyek technikai jellegűek, pontosító jellegűek, tehát a mi megítélésünk szerint nem igényel olyan fajta, olyan időtartamú felkészülést, amelyet a módosító indítvány ír.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kik azok, akik támogatják a módosító indítványt. (Szavazás.) 8 igen. Kik azok, akik nem támogatják? (Szavazás.) 10 nem. Köszönöm szépen.
A bizottság módosító javaslata képviselőtársaim előtt van. A kormány álláspontját kérdezem a bizottság módosító javaslatához illesztetten. Főosztályvezető úr!
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést kérek, elnök úr, ez az, amiben a foglalkoztatási, illetve a közalkalmazotti törvény szerepel?
ELNÖK: Igen. Ott van, ha nem tekintette még át főosztályvezető úr, akkor nézzen rá, és ha áttekintette, csak most azonosítania kell, akkor tegye meg.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Minisztériumi álláspontot tudok mondani: a minisztérium támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy ki az, aki a bizottsági módosítót támogatja. (Bernáth Ildikó: Észrevételt lehet tenni?) Bocsánatot kérek, persze! Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Az észrevételem arra vonatkozik, hogy odáig rendben van, hogy az európai uniós szabályokkal, illetve az irányelvekkel, rendeletekkel kapcsolatban kell ezt a jogharmonizációt bevezetni vagy megoldani, de nem értem, hogy most ebben mit keres a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása.
ELNÖK: Világos a kérdés. Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez egy kodifikációs pontosítás. A lényege az, hogy attól függetlenül, hogy valaki kinevezett vagy megbízott vezetőként látja el a feladatát, ugyanolyan mértékű szabadságban részesüljön. Erről szól az indítvány, ezért jeleztük, hogy a minisztérium támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel a kérdést a kérdésre adott válasz tükrében. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kik azok, akik az indítványt támogatják. (Szavazás.) 10 igen. Kik nem támogatják? (Szavazás.) Nem látok ilyet. Ezek szerint 8 tartózkodás volt. Köszönöm szépen. A napirendi pontot ezzel lezárom.
Akinek további munkája nincs a további napirendi pontoknál, annak megköszönöm a jelenlétét. Haladunk tovább, a második napirendre térünk át.
A második napirend: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vitára való alkalmasságról. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, ami T/11552. szám alatt van beterjesztve, dr. Varga László, Czomba Sándor, dr. Hankó Faragó Miklós és dr. Herényi Károly képviselők önálló indítványaként szerepel.
Gondolom, az előterjesztők részéről Czomba képviselő úr néhány gondolatot meg kíván fogalmazni. Parancsoljon, képviselőtársam!
Dr. Czomba Sándor (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Úgy tűnik, hogy egyedül vagyok itt az aláírók közül, de ez nem okoz problémát, néhány gondolatot szeretnék megosztani önökkel, illetve bízom abban, hogy a kormány, illetve a minisztérium álláspontját van, aki fogja tudni majd tolmácsolni felénk, tehát bízom abban, hogy van ilyen a teremben, mert nem látok ott az asztal végén ülő embert.
ELNÖK: Van. Karácsony Mihály.
CR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Rendben van. Tehát magával a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban nagyon röviden: a szociális szövetkezetek egyik fajtája az iskolaszövetkezet, és gyakorlatilag ami miatt a törvénymódosítás előttünk van, az két szempontból lényeges. Az egyik alapvető gond, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzéskor az iskolaszövetkezetek tevékenységét jogellenes munkaerő-kölcsönzésnek szokta minősíteni, és ez a minősítés abból adódik, hogy gyakorlatilag egy kvázi joghézag van a magyar jogrendszerben ezzel kapcsolatosan. Tehát ez egy olyan atipikus foglalkoztatási forma, amit gyakorlatilag most nem ismer a jogszabály.
Ami az apropóját adja, hogy közel 100-120 ezer fős létszámról van szó, a diákok esetében - foglalkoztatási bizottság lévén - nagyon fontos kérdés számunkra két szempontból is. Az egyik a munkatapasztalat-szerzés témája, a másik pedig a kereset-, a jövedelemszerzés témája. Tehát ezért is gondoltuk, hogy érdemes napirendre venni és megtárgyalni a törvénnyel kapcsolatos módosításokat. Viszont több megfontolandó gondolat merült fel az előterjesztők részéről is, és az egyik, talán a legfontosabb ilyen gondolat - és erre majd a kérdéseknél esetleg visszatérünk -, gondolatébresztésként azt szeretnénk tisztázni, hogy ha nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek a jelenlegi, az új jogszabály miatt majd az iskolaszövetkezeti téma, abban az esetben mi a helyzet a normál munkaerő-kölcsönző feladatkörével, szerepével. Mire gondolok?
Most is tudunk olyan példát mondani, mondjuk a megváltozott munkaképességűek tekintetében, ahol védett szervezetek, költségkompenzációs és normál bértámogatott szervezetek különböző támogatásokkal ugyanarra a piacra dolgoznak ki.
A következő probléma merül fel: adott esetben, ha egy diákot egy iskolaszövetkezet, illetve egy kvázi normál munkaerő-kölcsönző foglalkoztat, és ugyanazon a piacon megjelennek és ugyanazt a tevékenységet folytatják, vajon, nem okoz-e ez piactorzító hatást adott esetben? Ezt kérdőjellel, felkiáltójellel. Tehát nagyon fontos dolog az, ami előttünk van, de számos alapkövet kellene leraknunk ahhoz, hogy mi ezt a törvényt érdemben vitassuk meg, tárgyaljuk meg, hiszen a foglalkoztatás-politikai része szerintem a legalapvetőbb dolog. Tehát az előterjesztők részéről a szándék, hogy a joghézagot bezárjuk, megvan, de nem szeretnénk úgy a joghézagot bezárni, hogy közben egy sokkal nagyobb felületet pedig kinyitunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Világos. Köszönöm szépen. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről Szivi József osztályvezető urat látom és Karácsony Mihályt, a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadóját. Karácsony Mihály úr kíván szólni. Parancsoljon!
Karácsony Mihály tanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal) hozzászólása
KARÁCSONY MIHÁLY tanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A bizottságnak nem biztos, hogy tudnia kell, a kormányzati munkamegosztásban a szövetkezeti törvény a Miniszterelnöki Hivatal portfóliójába tartozik, így én a kormány szövetkezeti megbízottjaként képviselem a kormány álláspontját.
A kormány a benyújtott törvénytervezettel egyetért, elfogadását javasolja. Mint ahogy Czomba képviselő úr is mondotta, régóta húzódik az a helyszínen eldöntendő dilemma, ami a konkrét munkavégzés helyszínén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársainak folyamatosan gondot jelentett, hogy ezt munkaerő-kölcsönzésnek vagy iskolaszövetkezeti jogviszonyból adódó tevékenységnek minősítsék.
Az OMMF régóta szorgalmazza, hogy ezt törvényi szinten kellene lezárni és egyértelművé tenni. Úgy tudom, hogy az előterjesztő által elkészített javaslatot nagyon komoly munkajogászok minősítették, segítették, így a kormány ezt az előterjesztést támogatja, és javasolja, hogy a bizottság is vegye tárgysorozatba, illetve általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javaslom, hogy az álláspontok és a kérdések elmondására egy körben kerüljön sor. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése, álláspontja, véleménye. Alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. Megkaptuk a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének a feljegyzését, amelyet a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatos javaslathoz nyújtott be. Nem tudom, hogy a képviselőjük itt van-e. (Zsoldisné Csaposs Noémi: Igen.) Javasolnám, hogy hallgassuk meg az okfejtésüket, hogy mi a probléma ezzel a benyújtott törvényjavaslattal, amennyiben ez lehetséges.
ELNÖK: Minden lehetséges, alelnök asszony, persze, ha a bizottság is úgy gondolja. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a képviselők megszólalásán kívül bárkit meg akar-e hallgatni ebben a dologban, a konkrét javaslat szerint a hölgyet. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyitott a bizottság.
Hölgyem, parancsoljon!
Zsoldisné Csaposs Noémi (Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége) hozzászólása
ZSOLDISNÉ CSAPOSS NOÉMI (Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége): Köszönöm a szót. Jó reggelt kívánok! Zsoldisné Csaposs Noémi vagyok, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Mi tömörítjük Magyarországon a munkaerő-kölcsönzési piac több mint 60 százalékát és több mint 100 ezer munkavállalónak adunk évente munkát.
A probléma, amit felvet ez a törvény, arra vonatkozik, hogy egy olyan atipikus foglalkoztatási formát fog ez a törvénymódosítás létrehozni, ami még Magyarországon nem létezik, és az európai uniós irányelvbe is ütközik, hiszen az uniós irányelv definiálja azt, a 2008/104-es EK-irányelv, amely 2011. december 5-én hatályba lép, hogy mit jelent az, hogy munkaerő-kölcsönzés, és abban egyértelműen ez a foglalkoztatási forma azt jelenti.
Karácsony úr problémájára szerintem van más megoldás is, mint ennek a törvénynek a teljes módosítása, hiszen ha az adott diák egy munkaerő-kölcsönzőhöz belép munkavégzés céljából, ezt ma is megteheti, tehát ugyanarról a diákról van szó, ugyanarról a feladatról. Ha belép egy iskolaszövetkezetbe, már eleve tb-kedvezményekben és egyéb kedvezményekben részesül, viszont egy kölcsönzőnek be kell tartania a munka törvénykönyve összes szabályát és az uniós irányelvet is, amely egy jóval szigorúbb rendszert jelent mind jogilag, mind pedig szakmailag, arról nem beszélve, hogy az árkérdésben is óriási különbséget jelent.
Szervezetünk fél attól, hogy ennek a tevékenységnek a nem kölcsönzéssé minősítésével ezek a jogszabályok nem fognak vonatkozni rájuk, tehát a szociális biztonságuk is hátrányban lesz, gondolok itt a fizetett szabadsághoz való jogukra, hiszen ez egy alkotmányos jog, gondolok itt az állásidőre. Tehát egyrészt nem biztos, hogy olyan biztonságot élveznek ezek a munkavállalók, és azt gondolom, hogy versenyhátrányt jelent, hiszen ugyanazon a piacon, ugyanazt a diákot a kölcsönző az összes törvényi szabály betartásával, míg a szövetkezetek kivételt képezve kell hogy betartsák. Ez szerintünk nagy különbség, nem indokolt, és nem jelent egyenlő versenyelőnyt sem, és az uniós irányelveknek és közösségi irányelveknek sem felel meg. Azt gondolom, hogy a felvetett problémára más megoldás is van, tehát szerintünk ez a törvény így módosításra kell hogy szoruljon, hiszen félő, hogy ez olyan versenyhátrányt jelent, ami miatt a felnőtt munkavállalók, akik családjukat fenntartják és megélhetésüket garantálják, folyamatosan ki fognak szorulni a munkaerőpiacról. Az uniós irányelv és az Unió támogatja az atipikus foglalkoztatási formát és a rugalmas foglalkoztatási formát, de nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ugyanazon a piacon, ugyanazt a tevékenységet törvényi kivételekkel az egyik fél megteheti, a másik félre pedig mindenfajta szabály vonatkozik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen az álláspontját, annak a rögzítését. Czomba képviselő úr jelentkezett még.
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Igen, a fő kérdés mellett néhány egyéb kérdés, ami konkrétan a jogszabályhoz kapcsolódik, és megfogalmazódott az előterjesztők részéről is. Itt az egyik érdekes kérdés ez a keretszerződés vagy keret-munkaszerződés, amit első körben az iskolaszövetkezet az iskolaszövetkezet tagjával, illetve munkavállalójával köt, majd ha érdemben jelentkezik valaki, aki foglalkoztatni kívánja a diákot, akkor van effektíve a munkaszerződés, ami a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó, kivéve ezeket az eseteket. Tehát érdekes magának a keret-munkaszerződésnek a fogalma, hogy mire jogosít és mire nem jogosít adott esetben munkáltatót, munkavállalót. De konkrétan az 56/A § (2) bekezdése, ez a munkaalkalmassági vizsgálat, amit a munka törvénykönyve előír, hogy valaki egy adott munkakörben dolgozhat, nem dolgozhat, ez a diákok esetében egy elég érdekes kérdés, hiszen 8-10-féle munkát is végezhet adott esetben, az újságkihordástól kezdve, millió és egy dolog lehet. Itt érdekes annak a kérdése, hogy munkaalkalmassági vizsgálatot kell vagy nem kell végezni, sőt inkább itt azt mondanám, hogy munkaalkalmatlansági vizsgálatot lenne érdemes, hogy mi az, amit nem végezhet, és nem az, hogy mi az, amit végezhet, ami egyébként sok esetben más területen is érdekes lenne.
Egy újabb érdekes kérdés, hogy miért nem vonatkoznak rá a munka törvénykönyve rendes szabadság, próbaidő és egyéb idetartozó pontjai, illetve ami nagyon lényeges kérdés, a bérfizetési kötelezettség témája. Egy normál munkaerő-kölcsönzés esetében, ha nem tud fizetni, nem fizet gyakorlatilag a kölcsönbe vevő, akkor a kölcsönbe adónak bizony, szoros kötelezettsége van, hogy akkor is fizetnie kell a munkavállalóját. Ebben az esetben ki van véve ez a bekezdés, gyakorlatilag azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a harmadik fél nem fizet, nincs fizetési kötelezettsége senkinek, tehát adott esetben járhat úgy a diák munkavállaló, hogy "így jártál, senki nem fizetett."
Tehát ezek az apró, a törvényhez kapcsolódó apró, de fontos kérdések, de a legfontosabb kérdés az, hogy a munkaerő-kölcsönzés, illetve a diákmunka tekintetében a munkaerőpiacon ennek a törvénynek az elfogadásával jót teszünk vagy rosszat teszünk.
Ebben az ügyben szeretnék a kormányoldalról álláspontot, egyértelmű állásfoglalást hallani, illetve ha meghallgattuk az egyik felet, nem tudom, hogy van-e az iskolaszövetkezet részéről itt valaki, aki ebben az ügyben szeretne szólni, mert akkor úgy gondolom, az lenne a fair, ha azt az oldalt is meghallgatnánk. Tehát ha elnök urat megkérhetném, akkor tegye lehetővé, szavaztasson.
ELNÖK: Erre a javaslatra vártam, hogy van-e ilyen javaslat. Ezek szerint van ilyen javaslat, és van is, aki jelen van a teremben és megszólalna e tekintetben. Köszönöm szépen.
Akkor most nem látok más egyéb képviselői kérdést, észrevételt... (Nagy László: Ezt a javaslatot szerettem volna én is tenni.) Képviselő úr is ezt szerette volna tenni. Köszönöm szépen.
Akkor az iskolaszövetkezetek képviseletében megadom a szót, kérem, hogy mutatkozzon be, és az álláspontját rögzítse.
Dr. Fiák István (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége) hozzászólása
DR. FIÁK ISTVÁN (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Dr. Fiák István vagyok, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnökségi tagja. 1983 óta létezik Magyarországon ez a forma, tehát ellentétben a piaci vetélytársunk, a munkaerő-kölcsönzők állításával, hogy Magyarországon ez nem létezik. Ez létezik, kérem tisztelettel, ez egy hungarikum. De ezt tudják tanúsítani például a képviselő urak és hölgyek közül olyan személyek is, mint például Kósa Lajos, aki az első diákvállalkozások egyikének volt az elnöksége tagja, a Garancia iskolaszövetkezeti csoportnak a Rajk Szakkollégiumban.
A 2008/104-es EK-irányelv csak a munkaerő-kölcsönzésről szól. A mi foglalkoztatási formánk nem munkaerő-kölcsönzés. 1983 óta létezik, 1986-ban egy minisztertanácsi rendelet szabályozta, de a rendszerváltozás utáni dereguláció csapdájába esve, 1993 márciusa óta nincs erről speciális jogszabály.
Ez a megoldás, amely a szövetkezeti törvényt módosítaná, ez teremtene arra választ, hogy amikor az OMMF munkatársai kimennek egy adott területre ellenőrizni, akkor ne kerüljenek bele abba a helyzetbe, hogy látják, hogy a diákok fontos munkát végeznek, látják, hogy jövedelemhez tudnak jutni, de nem tudnak mást csinálni, mint sokszor átminősítik munkaerő-kölcsönzéssé, miközben pedig ez nem munkaerő-kölcsönzés, hanem iskolaszövetkezeti foglalkoztatás.
Ezek a gyerekek egymásnak a tulajdonostársai, egy vállalkozásban dolgoznak. Nincs közöttük olyan típusú szigorú alá-, fölérendeltség, mint ami egyébként a munkaerő-kölcsönzésnél van, ahol egy ember a munkaerejét bérbe adja és eladja a piacon. Ezek a gyerekek ma még a demokratikus jogi formákat gyakorolják az egyetemeken és a főiskolákon, és így tudnak közösen vállalkozva, a piacon jövedelemhez jutni. Tényleg igaz, hogy 120-140 ezer diáknak az éves piaci részesedése 15 milliárd forintnyi jövedelemhez jutásnak a lehetősége.
Tehát amikor ez a javaslat biztonságba szeretné vinni ezt a foglalkoztatási formát, akkor arról van szó, hogy ezek a gyerekek tudnak-e legális formában, ellenőrizhető módon, munkára nevelő módon évi 15 milliárd forintot keresni vagy sem. Mondom: 1983 óta végzik ezt, nem a szüleiktől veszik el a jövedelmet, sőt nagyon sok gyerek nemcsak a saját tanulmányai finanszírozására használja ezt, hanem ott, ahol van sajnos, munkanélküli a családban, ott a kieső jövedelem pótlására is szolgál ez a fajta jövedelem. Tehát nem igaz az az állítás, hogy a felnőttektől veszik el ezt a pénzt, ezt a jövedelmet. Megfér egymás mellett egyébként a kettő. Van egy nagyon jó példánk erre, pont az MGYOSZ-tag Videotonnál is dolgozunk, régi jó kapcsolatban vagyunk, a Videotonnak magának is van egy nagyon erős munkaerő-kölcsönző cége, mellette a mi egyik tagszervezetünk, a Meló-Diák 20 éve megfér a Videotonban a Videoton saját munkaerő-kölcsönző cége mellett, és nincs belőle semmilyen probléma. Pedig ott a Videoton tudja, hogy mi az érdeke, világos számára, hogy mely foglalkoztatási formát mire használják.
Ez a kettő egyébként meg kell hogy éljen a piacon, van egy szűk szegmens, ahol találkozik, nekünk ez nem okoz problémát, a kölcsönzőknek sajnos, igen. Én még olyat nem láttam egyébként - csak jelzem -, hogy a Tesco az Országgyűléshez fordult volna, hogy tessék bezárni a kis boltokat, mert a multinak sajnos, fáj a feje, hogy a kis boltok léteznek. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karácsony úr!
KARÁCSONY MIHÁLY tanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. A felvezetőmben mondottam, hogy a kormány azért örül ennek a törvénytervezetnek, mert az OMMF-től folyamatosan érkezett dilemmát sikerül ezzel megoldani. Az itt elhangzottakra csak három megjegyzést szeretnék mondani. Létezik olyan a munkaerőpiacon, hogy pozitív diszkrimináció, tehát ha egy bizonyos csoportot pozitív irányban támogatnak, az létezik. Gondoljunk csak a Start-kártyára, vagy gondoljunk a nyugdíjasok foglalkoztatására, hogy eltérítjük az általános foglalkoztatástól.
Megjegyzem, az alkotmány 12. §-a szó szerint azt mondja, hogy az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. Tehát az alkotmány maga is arra szólítja fel a szerveit, hogy az állam támogassa az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, ebben a vonatkozásban tehát az iskolaszövetkezeteket.
Mellesleg megnyugtató számunkra az iskolaszövetkezetek léte, egyrészt azért, mert garantáltan az iskolaszövetkezetekben diákoknak kell dolgozni. A törvény azt mondja, hogy 85 százalékának nappali tagozatos diáknak kell lenni. Tehát nem lehet más.
A másik, ami nagyon fontos az iskolaszövetkezetnél, hogy olyan nincsen, hogy csak vagyok egy iskolaszövetkezet, az valamelyik felsőoktatási intézményhez kell hogy kapcsolódjon, ahol a rektornak aláírásával be kell fogadni ezt az iskolaszövetkezetet. Kérdezem én, hogy más foglalkoztatásnál is van-e ilyen?
A harmadik, hogy az iskolaszövetkezet felügyelőbizottságába a fenntartónak és a tulajdonosnak is, tehát a minisztériumból is kell egy embert delegálni oda és a fenntartónak, tehát ha magánfenntartó vagy pedig magának az egyetemnek is kell oda delegálni. Tehát ezek azok a garanciák, hogy ezek az iskolaszövetkezetek valóban az oktató-nevelő munka részeként működjenek. Ahogy itt az iskolaszövetkezetek képviselője is elmondta, ez egy régóta működő szervezet, és miután ma olyan a gazdasági helyzet, hogy ösztöndíjat nem tud adni a költségvetés, ezért támogatjuk azt, hogy ha a diákok maguk próbálnak a maguk tanulmányi feltételeihez előteremteni forrásokat, tehát ez részünkről szociális szempontból is támogatandó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Más jelentkezést nem látok. A tárgysorozatba-vételről döntünk, az összes meghallgatott vélemény figyelembevétele mellett. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki a tárgysorozatba-vételt támogatja. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú. Köszönöm szépen.
Tehát megállapítom, hogy a beterjesztett törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Tehát kérdezem képviselőtársaimat, kik azok, akik az általános vitára való alkalmasságot támogatják. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett, konzekvens módon...
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Megtenné elnök úr, hogy még egyszer szavazásra bocsátja?
ELNÖK: Rendben, mivel nem végeztünk a szavazással, nem összegeztem, ezért megteszem még egyszer. Az általános vitára való alkalmasságot kik azok, akik támogatják? (Szavazás.) 18, egyhangú. Köszönöm szépen.
Csodálkoztam, de valószínűleg én siettem el a szavazást, és nem képviselőtársam maradt le róla. Köszönöm szépen.
Többségi és kisebbségi előadó állítására is lehet sort keríteni, de én azt javaslom, hogy mivel a bizottság tagjai között van gyakorlatilag az előterjesztők egyike, Czomba képviselőtársunk, ezért a bizottság támogassa azt, hogy ha ő is egyetért ezzel, akkor Czomba képviselőtársunk képviselje a bizottságot. (Dr. Czomba Sándor: Mikor lesz a plenárison?) A jövő héten hétfőn, nem is lehet máskor.
Ha egyetértünk, kérem, hogy ezt kézfelemeléssel erősítsük meg! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú. Ezzel lezárom a napirendi pont tárgyalását. Köszönöm a munkát. Szép napot önöknek! (A napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
A harmadik napirendi pontunkra térünk át. Bocsánatot kérek, a legelején nem mondtam a sorban azt, hogy én Kiss Ferencet képviselem, tehát őt helyettesítem, elnézést kérek, kihagytuk a jelenléti ívről.
A harmadik napirendi pont: Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és az általános vitáról. A felnőttképzéshez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, ez a T/11684. szám alatt szerepel. Nagy László, Tóbiás József és Geberle Erzsébet képviselők önálló indítványáról van szó. A harmadik napirendi pontnál, ha minden igaz, akkor kerestem, de nem láttam, dr. Mátyus Mihályt, de itt van dr. Szivi József osztályvezető úr, és ehhez a napirendi ponthoz szervesen kapcsolva, ha a bizottság tagjai is egyetértenek, akkor a 4-es napirendi ponttal együtt tárgyalnánk, hiszen ugyanaz a kérdéskör, ami a tárgyalás alapját képezi. Tehát nem kell hogy ismételjen a napirend címét. Itt a negyedik napirendi pont előadójaként Pettkó András független képviselő urat köszöntöm a bizottság ülésén.
Ennél a napirendi pontnál is a kormányzat részéről ugyanúgy Szivi József osztályvezető úr az, aki kapcsolódó véleményként a kormány álláspontját el fogja mondani. A két téma kapcsán és a két napirend kapcsán - ugyanúgy, mint az előzőekben - a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Először megkérdezem az előterjesztőket, hogy bármilyen észrevételt kívánnak-e tenni. Pettkó András képviselő úr! Parancsoljon!
Pettkó András (független) képviselő szóbeli kiegészítése
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy rövid hozzászólással szeretnék rávilágítani a két benyújtott javaslat közötti különbségre. Én annak idején a Magyar Országgyűlésben egy parlamenti vita során vetettem fel azt a kérdést és azt az észrevételt, amit aztán Magyar Bálint és MSZP-s képviselőtársaink felkaroltak, sőt az elején még úgy tudom, hogy volt egy olyan egyeztetés, hogy akár 4-5 párti beadásra is sor került volna. Mi volt az eredeti cél?
Az eredeti cél az volt, hogy Magyarországon felnőttképzés ne valósulhasson meg úgy, hogy abban nincsen egy alapfokú informatikai modul. Aztán a javaslat azt gondolom, amíg a végszavazásig elérkezett, egy kicsit elferdült, és az eredeti céllal ellentétben sok mindent elrontott az Országgyűlés. Ennek a kijavítását szeretné most elérni a két MSZP-s és egy SZDSZ-es képviselőtársam által beadott módosító javaslat is, és az enyém is.
Mi a kettő között a különbség? A kettő között az a lényeges különbség, hogy van Magyarországon olyan felnőttképzés, ahol mondjuk egy 240 órás modulból, amit akkreditálnak egyben, abból csak mondjuk 40-50-60 órát vesznek igénybe. Ha mondjuk egy 54 órás felnőttképzést vesznek igénybe, abba teljes mértékben lehetetlenség a 20 órás informatikai képzést beletenni.
Tehát a két módosítás között az a lényeges különbség, hogy az én módosításom tekintetében a 240 órásra, tehát a hosszabb idejűekre vonatkozna csak a törvényjavaslat. Ezzel természetesen azt gondolom, hogy az egésznek azt a hibáját, hogy ha valaki mondjuk csak egy részképzést, tehát néhány, 20-30 vagy 40 órás képzést tesz meg, kihúzza a benyújtott javaslat. Tehát ez a különbség a kettő között. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a 3-as napirendi pont alatt megjelölt előterjesztők közül jelen lévő Nagy László urat, hogy kíván-e szólni. (Nagy László: Nem.) Nem kíván. Köszönöm szépen.
Akkor a kormány álláspontját kérdezem, Szivi József osztályvezető úr, parancsoljon!
Dr. Szivi József osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) álláspontja
DR. SZIVI JÓZSEF osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A tárca álláspontját tudom képviselni a 3. számú napirenddel kapcsolatban. A tárca támogatja ezt a javaslatot. Ha szabad a Pettkó András képviselő úr által benyújtott javaslathoz szólnom, akkor arról szakmai véleményt tudok mondani.
Szakmai megítélésünk szerint ez a javaslat sajnos, több helyen pontatlan, és nem kapcsolódik megfelelőképpen a felnőttképzési törvény többi részéhez, illetve magához a felnőttképzési rendszerhez. Tehát ezért is javasoljuk a 11684. számon benyújtott javaslat elfogadását, ezt támogatja a tárca. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy kérdés, észrevétel van-e a 3-as, illetve a 4-es napirendi ponthoz illesztetten. Igen, van. Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Néhány észrevételt kívánok elmondani. Emlékeztetném képviselőtársaimat arra, amikor az eredeti törvényjavaslatot vitattuk itt, a bizottságban is, és aztán később a parlamentben, világosan és egyértelműen elmondtuk, hogy a probléma alapvetően két dologra vezethető vissza.
Az egyik az, hogy hol van a szükséges pénzügyi forrás a javaslat kivitelezéséhez, a másik pedig az, hogy vajon, a képzések megvalósítása hogyan fogja befolyásolni a szakmai képzéseket? Tehát a digitális képzés és a szakmai képzés hogyan lesz egymással valamilyen harmóniában?
Én határozottan emlékszem arra, hogy első alkalommal a tárca képviselője is komoly aggodalmát fejezte ki a pénzügyi forrásokat illetően, hiszen a Munkaerő-piaci Alapból kellene a képzésre biztosítani a szükséges forrást. Az pedig, hogy bármilyen szakmai képzésben, átképzésben részt vevő hallgató, függetlenül attól, hogy mit tanul, kapjon ilyen képzést, ezt egész egyszerűen kivitelezhetetlennek tartottuk akkor is, és az én véleményem szerint ez a benyújtott törvényjavaslat ezt a hibát nem orvosolja.
Tehát szeretnék választ kapni arra az előterjesztőktől, hogy véleményük szerint hogyan fog megoszlani akkor a szakmai képzés és a digitális képzés közötti arány? Mert most ez a javaslat arról szól, hogy abból a forrásból, amely a Munkaerő-piaci Alapban rendelkezésre áll a képzésekre, ebből kellene a szakmai képzés rovására megvalósítani a digitális képzést.
Kérdezem továbbá azt is, hogy hogyan van erre felkészülve az egész szervezet. Már február 8-át írunk, az áterőltetett és teljesen átgondolatlanul áthajszolt törvényjavaslat, amiből aztán törvény lett, január 1-je óta hatályos. Azt most nem kérdezem meg, hogy most a szocialista képviselőtársaim hogyan érzik magukat, miután erőből átnyomták azt a törvényjavaslatot, ami teljesen megalapozatlan volt, és ez a módosító javaslat ezeket a hibákat nem fogja kiköszörülni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés nélkül is mondhatjuk, hogy elfogadhatóan, de a választ nem nekem kell megadni, majd osztályvezető úr megadja.
Más egyéb kérdés, észrevétel? Pettkó képviselőtársam, parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Nekem egy ügyrendi javaslatom volna, hogy dr. Kóczy Lászlónénak, aki több civil szervezet képviseletében jött el a mai ülésre, a bizottság, amennyiben lehetséges, adjon lehetőséget, hiszen ő ennek a területnek az egyik szakértője, több ilyen tanmenetnek a kidolgozója, hogy két percben ismertethesse azoknak a civil szervezeteknek az álláspontját, amelyeket képvisel. Ez az egyik kérésem.
A másik, hogy természetesen elolvasva az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselőtársaim által beadott módosító javaslatot, azt gondolom, hogy azért ezt fontos volna, hogy az Országgyűlés elfogadja, mert amennyiben nem fogadja el, akkor nem tudjuk az uniós pénzeket lehívni. Nem én, mert én ezzel nem foglalkozom, tehát nekem nincsen semmilyen anyagi érdekeltségem vagy vállalkozásom vagy bármim, semmim nincsen a felnőttképzés tekintetében, de egész egyszerűen az egész rendszer be fog dőlni, ebben igaza van a képviselő asszonynak, alelnök asszonynak, ezért kérem a Fidesztől, hogy támogassa a Házszabálytól való eltérést, mert csak úgy tud átmenni ez a javaslat.
Viszont azt gondolom, hogy amennyiben ehhez a javaslathoz persze módosítót ad be bárki, akkor megint csak nem tud átmenni, viszont én azért adtam be ezt a módosító javaslatot, mert a minisztérium álláspontjával ellentétben azt gondolom, hogy ez még mindig nem a tökéletes megoldás, ezért adtam be ezt a pontosítást. Egyébként pedig a minisztérium részéről remélem, hogy a következő ciklusban nem fog előfordulni olyan, ami a 3. §-nak a megfogalmazása, mert azt gondolom, hogy ez egy elég hibás megfogalmazás.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselőtársam. A kérésének megfelelően megszavaztatom a bizottságot. Tehát aki egyetért azzal, hogy a civil szféra részéről való megszólalás megtörténjen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú.
Képviselőtársam, ha az ön által említett civil szervezeti vezető helyet foglal az asztalnál, a véleményét elmondhatja. Kérem, hogy mutatkozzon be, és röviden, ahogy a képviselő úr mondta, az álláspontját rögzítse! Tessék parancsolni!
Dr. Kóczy Lászlóné (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) álláspontja
DR. KÓCZY LÁSZLÓNÉ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége): Kóczy Lászlóné vagyok, és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége oktatási szakcsoportjának a képviseletében vagyok itt.
Valóban, ahogy elhangzott, jelenleg az uniós pénzek lehívását eléggé akadályozza ez a pillanatnyilag érvényben lévő törvényi állapot, holott a digitális írástudás fontossága természetesen mindenki által vitathatatlan. Egyébként magának a törvénynek a preambulumában is szerepel, hogy a kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak tudjanak megfelelni az állampolgárok, ez az egész törvénynek is a célja.
Máris ezzel a felnőttképzés középpontjába az egyént helyezi a törvény, aki egyébként különféle képzettséggel, végzettséggel, képességekkel rendelkezik, életkorának megfelelő sajátossággal, adott társadalmi háttérrel, és nem utolsósorban munkáltatói elvárásokkal.
A felnőttképzési törvény 17. § (1) bekezdése azt mondja, hogy a felnőttképzési programnak meg kell felelni, igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A törvény jelenleg tárgyalás alatt lévő 20/A. pontjában egyébként a problémát a felnőttképzési program, illetve képzési program fogalom használata okozza, ugyanis ez a fogalom egy foglalt fogalom, ahogy a törvény 15. §-ában részletesen le is írja a képzési programnak a tartalmi előírásait.
Az európai uniós pályázatok esetében még egy speciális követelmény érvényes, az akkreditált program. Az akkreditált program annyiban különbözik, hogy a szakértők által minősített, jóváhagyott programokról beszélünk.
A felnőttképzési törvény 16. § (3) bekezdés azonban azt mondja, hogy az OKJ szerinti szakképzés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű. A törvény V. részének az értelmező rendelkezésében meghatározza mind a modul a 17. pontban, és a 18. pontban a moduláris rendszer fogalmát. A modul azt jelenti, hogy ez egy tananyagegység, logikailag összetartozó, ismeretanyagnak önállóan kezelhető, stb., önállóan is tanítható része. A moduláris rendszer pedig egy olyan képzési program, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményeinek teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást.
Néhány példát hadd mondjak, amit Pettkó képviselő úr említett a javaslat felvezetésében, hogy mi a valóság, hogyan kerülnek alkalmazásra ezek az akkreditált programok. Mondanék néhány konkrét példát. Van egy Microsoft Office ismeretek elnevezésű akkreditált képzési program, összes óraszáma 384, a modulok száma 17, az egyes modulokhoz hossza 8-40-ig terjed.
ECDL-modulok. Összes óraszám 312, modulok száma 14, a modulok hossza 8-40 óráig terjed.
Mondjunk egy másik példát: angol nyelv. Összes óraszám 960, 6 darab 160 órás modulból áll. És végül egy vezetői készségfejlesztés, ez humán kompetenciafejlesztő tréningekből áll, ott 304 óra az összes óraszám, 17 a modulok száma, és a modulok hossza 16-32 óra. Én egyébként még kigyűjtöttem azt is, hogy az itt felsorolt két olyan akkreditált program esetében, ahol mind a kettőben szerepel az a két ECDL-modul, amit a digitális írástudáshoz előír a felnőttképzési törvény, az egyik esetben az operációs rendszerek modul 16 óra, az internet és kommunikáció modul 8 óra, a másik esetben 15-15 óra.
Tehát előadódhat az a helyzet, hogy valaki például csak 64 órát vesz igénybe, de emellé még vagy egy 30 órás, vagy akár egy 24 órás plusz képzést kell elvégeznie.
A javaslat egyébként az, hogy ha visszatérünk az egyén középpontba helyezéséhez, akkor kiderül, hogy amit az egyén igénybe vesz, az egy képzés, amely különféle képzési programok moduljaiból épülhet fel, akár több modulból is. A javaslat, tehát a Pettkó képviselő úr által benyújtott javaslat tulajdonképpen egy olyan pontosítása, amely az előbb felsorolt, ugyanabból a törvényből vett elemekkel megerősítve, tartalmazhatja és kifejezheti azt a szándékot, ami a digitális írástudásnak a fontosságát emeli ki, viszont azt, hogy kinek legyen kötelező a törvényből következően végrehajtani, azt a képzés hosszának figyelembevételével javasolná.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdést, észrevételt nem látok. Visszaadom a szót Szivi József osztályvezető úrnak. Parancsoljon!
Dr. Szivi József osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai az elhangzottakra
DR. SZIVI JÓZSEF osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány, a vitában elhangzott megjegyzésre szeretnék reagálni. Először is mi sem gondoljuk azt, hogy ez a jelenlegi törvénymódosítási javaslat minden problémára megoldást ad. A legfontosabbakra viszont igen, amelyek bizonyos esetekben valóban akadályozzák a képzések folytatását, továbbvitelét, elsősorban az uniós támogatásból megvalósuló képzések esetében van egy így.
Ez nem jelenti azt, hogy a rendszer bedőlt, és akár a jelenlegi törvényi feltételek mellett ne folynának a képzések. A munkaügyi központok átdolgoztatták a képzési programokat - hangsúlyozom: a képzési programokat -, amelyek alapján a támogatás megítélésre került. (Megszólal egy mobiltelefon és megzavarja a hangosítást.)
Akkor folytatnám. Tehát a képzési programokat átdolgoztatták, és a munkaügyi központos képzések folynak, egyébként mi is a javaslatunkban természetesen az eredeti elképzelésnek megfelelően a 240 óra fölötti képzésekhez gondoljuk kapcsolni a digitális írástudás programját továbbra is. Ebben nem volna egyébként semmiféle változás.
Úgy gondolom, hogy a javaslat elsősorban az uniós támogatásokból megvalósuló akkreditált programok esetében jelenti a megoldást, és azt, hogy ezek a programok anélkül, hogy újra akkreditálásra kerülnének, alkalmasak legyenek arra, hogy a digitális írástudás külön programjával, ahogyan egyébként ezt a 3. számú napirendi javaslat tartalmazza, megvalósuljanak.
Továbbra is azt tudom mondani, hogy tehát a 11684. számon beterjesztett javaslattal ért egyet a tárca. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra kerítünk sort, először a 11684. számú törvényjavaslatról. Itt első lépésben a tárgysorozatba-vételről kérem, hogy döntsünk. Aki a tárgysorozatba-vétellel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 11 igen. Aki nem ért egyet? (Szavazás.) 5 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Köszönöm szépen.
Az általános vitára való alkalmasságról döntünk a 11684. számú törvényjavaslat kapcsán. Kérem, hogy aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, szavazzon! (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem ért egyet? (Szavazás.) 8 nem. Köszönöm szépen.
A következő lépés a 11735. számú törvényjavaslat, Pettkó képviselőtársunk önálló indítványaként. Mielőtt erről szavaznánk, az előző tekintetében többségi, kisebbségi előadót kell állítanunk. Tehát még akkor ezt megtesszük. A többségi álláspont rögzítését illetően: Nagy László képviselő úr? (Nagy László: Igen.) Köszönöm szépen, a kisebbségi véleményt ki mondja el? Alelnök asszony? (Bernáth Ildikó: Igen.) Köszönöm szépen, akkor alelnök asszony ezt a részét vállalta.
Akkor áttérünk a 11735. számú törvényjavaslatnak a tárgysorozatba-vételről való döntésére. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel. (Szavazás.) Úgy látom, hogy ez többség. Ki az, aki nem értett egyet? (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Tartózkodás? (Nincs jelzés.) Ilyet sem látok.
Tehát a tárgysorozatba vettük. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Ki az, aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm szépen. Az egyharmadot ez ütötte.
Tehát itt nem állítunk bizottsági többségi és kisebbségi előadót. Köszönöm szépen.
Ezzel a 3-as és a 4-es napirendi pont tárgyalását befejeztük. Akinek csak ezeknél a napirendi pontoknál volt feladata, azoknak a munkáját megköszönöm és szép napot kívánok nekik!
Áttérünk az 5. napirendi pontra. Az 5. napirendi pontunk: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről, amely a T/11725. szám alatt szerepel. Itt az általános vitára való alkalmasság megállapításáról fogunk dönteni.
A napirendi pont tárgyalásánál - ha minden igaz - köszöntöm dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt. (Közbeszólások: Már nincs itt.) Már nem köszöntöm, ő már elment. De köszöntöm Fári László osztályvezető urat és dr. Magyar Éva tanácsos asszonyt. Köszönöm szépen. Majd a 6. napirendnél is önök lesznek jelen.
Annyi kérésem van, hogy a napirendi ponthoz illesztetten, ha van kiegészítésük, akkor ezt röviden tegyék meg. Kérdezem, Fári úr, van-e kiegészítés?
FÁRI LÁSZLÓ osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A magam részéről nem kívánok kiegészítést tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e észrevételük, kérdésük. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Akkor a kérdésre sem kérem, hogy válaszoljanak, mivel nincs ilyen. Akkor azonnal szavazásra kerítünk sort. Aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 6. napirendi pontra térünk át: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 81. ülésszakán elfogadott, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 175. számú egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről, T/11726. szám alatt szerepel. Az általános vitára való alkalmasság megállapítására kerül sor. Kérdezem, Fári úr, hogy van-e szóbeli kiegészítése.
FÁRI LÁSZLÓ osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr, nem kívánok szóbeli kiegészítést tenni.
ELNÖK: Nem kíván itt sem. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai részéről van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen, nem látok. Köszönöm szépen. Akkor válaszra sem kell, hogy sort kerítsünk. Egy szavazás van hátra e tekintetben. Kérdezem, hogy aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Itt van egy kötelezettségünk, előadót kell állítanunk. E tekintetben azt javaslom, hogy ha a bizottság egyetért, Filló Pál alelnök urat javasoljuk, aki örömmel vállalja ezt a feladatot. A bizottság tagjai egyetértenek ezzel? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyetértenek. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Mind a kettőnél?) Természetesen. Egymás után lévő napirendek lesznek ezek nagy valószínűséggel a parlamentben.
A 7. napirendi pontunkra térünk át, az egyebek címszó alatt. Fári úr és tanácsos asszony munkáját köszönjük, szép napot kívánunk önöknek. A 7. napirendi pontunkban egy bizottsági módosító előterjesztését készítettük elő, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szól mindez.
Személy szerint gerjesztettem ennek a bizottsági módosítónak az elkészítését, egyszerűen abból fakadóan, hogy az elmúlt hónapokban több esetben tapasztaltam azt, hogy adminisztrációs hibák folytán, gyakorlatilag olyan kemény szankciók meghozatalára kerül sor vállalkozásoknál, cégeknél, amelyek akár a "COCOM-listára" való kerüléssel párosulnak, kizárnak, vagy pályázati források utolérését lehetetlenítik el. A minisztériummal való többszörös egyeztetés alapján jutottunk el erre az álláspontra, amit most Horváth István főosztályvezető úr szóbeli kiegészítőjével esetleg alaposabban meg is világít számunkra. Főosztályvezető úr!
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlen mondat: a törvényjavaslat lényege az, hogy önmagában nem egy formális mulasztásért zár ki valakit két évre az állami, illetve uniós támogatásokból, hanem ha e mögött tényleg az tárható fel, hogy nem fizette meg határidőre teljes körűen a bér utáni közterheket, illetve ha az alkalmi munkavállalói könyvnél, mondjuk egy adott esetben 6 napig foglalkoztatnak valakit, 5 nap a korlát, de a hatodik napon is az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény szerint beragasztották a közteherjegyet, emiatt - hangsúlyozom - meg lehet bírságolni, sőt meg is kell ezeket a foglalkoztatókat, de egy szempontból jelentős, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok köréből ne kerüljenek ki, mert ez adott esetben legalább annyira megbüntetheti a foglalkoztatottakat, mint magát a munkaadót is.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr! Kérdezem, hogy van-e képviselőtársaimnak kérdése vagy észrevétele. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet.
Akkor a bizottsági módosító... (Farkasné dr. Molnár Valéria közbeszólására.) Szakértő asszony, a mikrofonba legyen szíves, nem tudom, mit akar mondani.
FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA, a bizottság tanácsadója: Bocsánat, elnök úr kérésére két változat készült el, egy január 1-jei és egy június 1-jei.
ELNÖK: Igen, főosztályvezető úr, ebben a vonatkozásban szeretnék még egy kérdést akkor én személy szerint feltenni. Két változat van a bizottság asztalán. Az egyik egy 2009. június 1-je, ha jól emlékszem, vagy június 30-a, nem tudom most pontosan, a másik pedig egy január 1-jei időponttal. Ebben szeretném a kormányzat, a minisztérium álláspontját kérdezni, és ha az egyszerű válaszon túl a miért vonatkozásában is választ kapnék, megköszönném.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Hangsúlyozom, hogy minisztériumi szakmai álláspontot tudok mondani. A minisztérium a június 1-jét támogatja, június 1-jétől lépnek fokozatosan hatályba a rendezett munkaügyi kapcsolatok új szabályai, és ez az ésszerű enyhítés az időponthoz kapcsolódna, tehát a június 1-jét támogatja a tárca.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Tehát akkor értelmezhetem úgy, hogy gyakorlatilag olyan hátrány ezzel a módosítással nem fog érni senkit, ami az azt megelőző időszakban nem jelent volna meg, és az azt követő időszakban jelenik meg. Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy igen. Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Itt a hatálybalépéssel kapcsolatban merült fel bennem az a kérdés, hogy az indoklásból egyértelműen az látszik nekem, hogy elsősorban az alkalmi munkavállalásról szóló törvény módosításához kapcsolódna a hatálybalépés. Jól értem?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nyilvánvalóan statisztikákat nem tudok mondani, de "is". Egyrészt az alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódna, másrészt pedig az általános, tehát már a klasszikus foglalkoztatási jogviszony esetén is, ha befizették a közterheket, az Art. szerinti bejelentési kötelezettséget formálisan nem teljesítették, akkor ez mindenkit érint, aki ténylegesen a vonatkozó törvény szerinti módon fizetett, csak elmulasztott adott esetben egy sms-t elküldeni, vagy egy telefonhívást vagy egy közteherjegyet beragasztani.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Úgy emlékszem, hogy ez többször felmerült a viták során is, hogy az elektronikus bejelentés nem minden esetben talált célba, illetve még e mellett papíralapon is be kellett jelenteni, és ebből elég sok probléma adódott.
De a következő kérdésem akkor az, hogy ha a törvény 2012. április 1-jén hatályát veszíti, akkor ez csak az AM-es foglalkoztatásra vonatkozó könnyítést szünteti meg? Elnézést, csak most kaptuk meg a javaslatot, úgyhogy nem volt elég idő arra sem, hogy én ezt végigböngésszem, másrészt pedig ezt nem tudtam már a jogászainkkal megbeszélni. Akkor ezt hogyan kell értelmezni?
ELNÖK: Főosztályvezető úr, kérem, hogy válaszoljon erre.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ami itt a kérdésből számomra kitűnő probléma, ez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kialakított kodifikációs technika, a módosító törvény veszti hatályát két év múlva, de ez nem azt jelenti, hogy két év elteltével visszaállna az eredeti, a mai hatályos állapot. Tehát ezek a rendelkezések beépülnek az államháztartási törvény, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szövegébe, tehát ez nem azt jelenti, hogy két év múlva - nem szép magyarsággal kifejezve - visszaszigorodnának ésszerűtlenül a szabályok.
ELNÖK: Ha jól értelmezzük, akkor ez a két év a moratóriumi időszakokat öleli fel, gyakorlatilag azért van. Tessék parancsolni!
WITTNER MÁRIA (Fidesz): Bennem felmerült egy gondolat ezzel kapcsolatban, hogy a munkáltató anyagi támogatásból való kizárásához vagy munkahelyek megszüntetéséhez vezetne, ha az állam felé nem fizet vagy köztartozása van.
De mi van akkor, ha a körbetartozás miatt valaki nem tud fizetni, és nem tud eleget tenni a kötelezettségének, hogy az állami tartozását lerendezze? Ilyenkor mi van? Ugyanis olvasva a sajtót, bizony-bizony különböző cégek lehúzzák a redőnyt emiatt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr!
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Itt felmerül egy kérdés, hogy a jog milyen pontig tud kezelni bizonyos gazdasági válságokból eredő problémát. Úgy gondolom, hogy amit képviselő asszony felvetett, ez ezen már túl van. Most elnézést a hasonlatért, de hogyan kerül valaki a vádlottak padjára adott esetben azért, mert rosszak voltak a szülei. De emiatt mégse lehet mentesíteni.
Tehát a tárca véleménye az, hogy ez egy olyan ésszerű módosítás, amely formális jogsértés esetén nem viszi ki a rendezett munkaügyi kapcsolatokból két évre a munkáltatókat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hasonlóképpen vélekedek a dologról, mindent nem lehet szabályozni ennek tekintetében. Viszont ez egy ésszerű és szükségszerű szabályozás, amely a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit is szolgálja.
Kérdezem képviselőtársaimat, egyéb észrevételük, kérdésük van-e. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra kerítünk sort. Kérem, hogy aki a bizottsági módosító javaslat benyújtását támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Talán egy mondatot szeretnék még mondani és kérni a bizottság tagjaitól, mivel tényleg egy szakmai bizottság tagjai vagyunk, hogy lehetőség szerint a saját frakciónkon belül próbáljuk azt megértetni és elfogadtatni, hogy a bizottsági módosítóhoz illesztetten módosító javaslatot nem nagyon kellene beadni, mert ha ezt megtesszük, akkor ki fogjuk tolni 4-5-6 hónappal ennek az intézkedésnek a meghozatalát, és ennek az intézkedésnek a szükségszerűsége egyikünk részéről sem kérdőjeleződik meg. Talán ebben most külön is szeretném kérni a bizottság tagjainak a támogatását és a véleményük, álláspontjuk frakción belüli rögzítését. Köszönöm szépen.
Az egyebek között nekem már csak egy közlendőm lesz, mielőtt elköszönök főosztályvezető úrtól és főosztályvezető-helyettes asszonytól. Nekik külön köszönöm azt, hogy ebben a hétvéginek mondható időszakban is rendelkezésre álltak, és a probléma kezelése kapcsán a bizottsági módosító előkészítésében is szerepet játszottak és segítettek. Köszönöm szépen. Szép napot önöknek! Viszontlátásra!
Egy közlendőm van, ez pedig az, hogy bizottsági ülést a tervek szerint jövő héten hétfőn, 9.30 órakor kívánunk tartani, és valószínűleg ez lesz a cikluson belüli utolsó bizottsági ülésünk. Tehát arra kérem képviselőtársaimat, hogy majd ezen a bizottsági ülésen minél nagyobb számban vegyünk részt.
Kérdezem, bárkinek van-e észrevétele. Alelnök asszony, parancsoljon!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tekintettel arra, hogy megjelentek a legfrissebb adatok a munkanélküliségről és a foglalkoztatottságról, és ezek szerint a jövő héten feltehetően az utolsó bizottsági ülésre kerül sor, azt javaslom, hogy a bizottság a napirendre vegye fel azt, hogy tájékoztatást kér a minisztériumtól, illetve az ÁFSZ-től a munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban. Nem a statisztikára gondolok, mert azt bárki elolvashatja és végigböngészheti, hanem egy szakmai jellegű tájékoztatóra, hogy miben látja ezt a drasztikus emelkedést, és természetesen mit tervez mondjuk a minisztérium.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs ellenemre a javaslat. A minisztériummal, miniszter úrral egyeztetek, arra fogom kérni, hogy egy rövid tájékoztatást fogalmazzon meg. Nyilván nemcsak az alelnök asszony által tett felvetés kapcsán, hanem egy kicsit szélesebb értelemben véve, ha ezzel a bizottság tagjai egyetértenek.
Köszönöm szépen az észrevételt, szép napot, jó munkát mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 18 perc)
|
|
Gúr Nándor |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva