GIB-2/2006.
(GIB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának
2006 június 16-án, pénteken, 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
A házipénztáradóról szóló T/230. számú törvényjavaslat általános vitája
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
Kérdések, hozzászólások, válaszok
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Farkas Imre (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Márfai Péter (MSZP)
Podolák György (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Kovács Kálmán (SZDSZ)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Karácsony Imréné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Nyers Rezső (Magyar Bankszövetség)
Nagy Csaba, a Stabilitás Nyugdíjpénztár Szövetség elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 03 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy egy percre megálljunk, és a napirendtől eltérően megadjam a szót Kovács Kálmánnak, hisz' történt valami, ami minket is érint; közülünk egy ember eltávozott.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Mindenkit szeretettel köszöntök. Ezen a napon temetik Tardos Mártont fél háromkor a Farkasréti temetőben. Azt gondolom, hogy néhány szót Marciért érdemes szólni.
"Tardos Márton a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja, 1990-től országgyűlési képviselője, néhány évig frakcióvezetője 77 éves korában csendesen, hosszú, súlyos betegség után elhunyt. A hivatalos közleménynek ez lenne a szövege, ha Marci tűrte volna és ma is tűrné a "hivatalos szövegeket." - így kezdte Csillag István a mai nekrológot, és azt hiszem, hogy igaza van. Tardos Márton élete, Marci élete - mert nekünk mindannyiunknak Marci volt - egy nagyon kettős, mindig álhatatlan, előretekintő, igazi izgalmas XX. századi politikus és gazdasági ember élete. Minden belefért: '45 után a Magyar Kommunista Párt tagja, '54-ben a Petőfi Kör alapító tagja, '56-ban a Tervhivatal Forradalmi Bizottságának tagja, utána természetesen viseli ennek következményeit, és aztán 1988-ban az Új Márciusi Front alapítója, majd a Szabad Kezdeményezések Hálózatának alapító tagja, végül a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja.
"Ha elmegy 1946-ban, akkor nagytekintélyű befektető bankár lett volna Torontóban. Ha 1956-ban vészeli át a menekülttábort, száll hajóra a fényesebb kontinens felé, a Berkeley egyik tanára. De lusta volt. Élvezni akarta az életet. Ínyenc szeretett volna maradni. Ostoba. Egyszóval - magyar. Ezért nem Marcel Tardos londoni textilkereskedőről, vagy jeruzsálemi professzorról íródik angolul vagy héberül e nekrológ, hanem Tardos Márton nevezetű magyar közgazdászról." Ezt pedig Lengyel Laci írta. Azt gondolom, Marci, ennyit megérdemeltél.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Én azt gondolom, egyszerűbben csak annyit, hogy Marci egy demokrata volt itt köztünk, és '94-től nagyon sokan együtt dolgoztunk vele. Egy pillanatra érdemes volt megemlékezni Marciról. Tanár úr, így elbúcsúztunk. Köszönöm szépen, Kálmán.
Megkezdjük a bizottsági ülés hivatalos részét. Elsőként azt szeretném, ha a napirendre rátekintene mindenki, amit írásban előzetesen megkapott a képviselő hölgy és a képviselő urak. A napirend három törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megtárgyalása lenne - az államháztartás egyensúlyát javító különadókról, a házipénztárról és az egyes pénzügyi tárgyú törvényekről -, valamint az "egyebek", amennyiben a képviselő hölgynek és uraknak bármi bejelentenivalójuk van.
A határozatképesség megállapítása azt gondolom, szemmel láthatóan rendben van.
Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatosan. Deák képviselő urat illeti a szó, parancsoljon.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Megjegyzésként említem meg, hogy ma reggel körülbelül kilenc és fél tíz között kaptam meg a KDNP-frakcióban a törvényjavaslatokat; akkor ért oda a posta. Tehát a törvényjavaslatokat úgy fogjuk most tárgyalni - és nem kis jelentőségű törvényjavaslatokról van szó -, hogy nem volt idő felkészülni.
ELNÖK: Képviselő Úr! Remélem, azt nem mondja komolyan, hogy szerda dél óta nem lehetett az internetre ránézni. Ha véletlen nincs internetvonala, akkor majd segítünk, legközelebb befizetünk egy hozzáférhetőséget. A bizottság vállalja, hogy ezt önnek külön biztosítja (Dr. Latorcai János közbeszólására:), és Latorcai úrnak is, ha szükséges. Én szerda délben a bizottságnál át tudtam venni a törvényeket kinyomtatva és az internetről levéve, de ezt a vitát nem szeretném megnyitni ebben az ügyben. Azt rögzítjük, hogy Deák képviselő úr nem tud a mai napirendekhez hozzászólni, mert reggel kilenckor kapta meg az anyagokat. Köszönöm szépen.
Van-e valakinek más észrevétele? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem, ki ért egyet a napirenddel. (13) Ki tartózkodik? (12) A bizottság a napirendi pontokat elfogadta.
Az 1. napirendi pont előadója a PM képviselője. Megkérem, mutatkozzon be.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Karácsony Imréné vagyok a Pénzügyminisztériumból, és kolleganőm Görözdi Zsuzsanna szintén a Pénzügyminisztériumból.
ELNÖK: Öné a szó!
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az egyes különadókról szóló törvényjavaslat az 1. napirendi pont. Ahogy a törvényjavaslat címe is tartalmazza, ez az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatásokkal összefüggő járadékról szól. Három lényegi eleme van a javaslatnak. Érinti a magánszemélyeket, miszerint 2007. január 1-jétől az összevont adóalapjuk után, ha az meghaladja a járulékalap felső határát, akkor a meghaladó rész után a magánszemélyek 4 százalék különadót fizetnének. 2006. szeptember 1-jétől a társas vállalkozások gyakorlatilag az adózás előtti eredményük után fizetnének 4 százalék különadót. Választható lenne az adóalap meghatározása: vagy időarányosítással határozza meg a vállalkozás, vagy pedig könyvviteli zárlat alapján az év hátralévő részében. A különadót mindenki adóelőleg formájában fizetné meg, és a vállalkozások év végén feltöltenék.
A költségvetési forrásból származó kamattámogatások utáni járadékot a hitelintézetek fizetnék, ennek mértéke 20 százalék lenne.
A költségvetési bevételt érintően a vállalkozásoktól 40 milliárd forint bevétellel számolunk az első évben, a második évben 160-170 milliárddal, a magánszemélyek esetében 20 milliárddal, illetve a hitelintézetek esetében - ami szintén 2007. január 1-jén lépne hatályba a javaslat szerint - 20-25 milliárd forintnyi bevétellel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urakat illeti a szó. Kérdés, vita? Öné a szó, képviselő asszony!
DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Egy kérdést szeretnék föltenni a minisztérium képviselőjének. Ez az intézkedéscsomag önök szerint kinek jó? Tehát melyik réteget hozza jobb helyzetbe: a munkavállalókat, a munkaadókat, a költségvetést, vagy esetleg valami más csoportot? Első körben erre lennék kíváncsi.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még valakinek kérdése? Latorcai úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az egész mai napi csomaggal - ha lehet ezt csomagnak nevezni - az a legnagyobb problémánk azon túl, hogy mi a tartalma, hogy sajnos a szokásos gyakorlatnak megfelelően semmiféle hatástanulmányt ehhez senki nem mellékelt. Amennyiben ezek a hatástanulmányok beérkeztek volna, gondolom, Selmeczi Gabriella kérdése is okafogyott lenne.
10
SF 11 (Latorcai János)
Az egésznek pont az a lényege, hogy semmiféle tájékoztatást nem kapunk arra vonatkozóan, hogy ez az egyes jövedelmi határok vonatkozásában milyen nehézségeket, gondokat fog támasztani. Egy egészen banális dolog: az egyszerűsített vállalkozói adó alá eső személy két mivoltában is fizetni fog, mert egyszer fizet, mint vállalkozó, másrészt fizet, mint mindenki, aki magánszemélyi jövedelemmel rendelkezik. Tehát ilyen kis finomságok vannak benne. Lehet, hogy rosszul látom és örülnék, ha felvilágosítanának arról, hogy hol látom rosszul a dolgokat, de azon túl, hogy ez a csomag, amit ma tárgyalunk - annak ellenére, hogy volt idő az előkészítésére -, megítélésünk szerint eléggé elnagyolt, hevenyészett és semmiképpen nem alátámasztott, és számos esetben utolérhető benne bizonyos, az európai gyakorlatban nem szokásos dolog, például a kettős adózás.
Ezek azok a legfontosabb dolgok, amelyek számunkra az egészet önmagában is pikánssá formálják. - Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fónagy úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Ha megengedi a tisztelt bizottság, nem azzal a joggal elvárható bevezetővel kezdem a felszólalásom, hogy a választások előtt nem erről volt szó, hiszen ezt az asztal körül ülők mindegyike tudja. S nem is arról, hogy az előttünk fekvő normatervezetek tartalmilag mire vonatkoznak, illetve mennyiben térnek el a jelenlegi kormánynak adott választói felhatalmazástól. Arra szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy az előttünk lévő papírban - valamint a köszönettel vett tájékoztató anyagból is kitűnően - csak pénzügyi vonatkozásban harminc jogszabály módosítására kerül sor. Azt, hogy a magyar jogalkotás színvonala - amiért a rendszerváltozás óta közösen vagyunk felelősek - az elmúlt néhány évben hova süllyedt, mindannyian tudjuk, hiszen így vagy úgy, kényszeredetten vagy cselekvően, ennek mindannyian a részesei voltunk. Mégis kérem, lássák be képviselőtársaim, hogy ez is egyfajta kivétel.
Most már nemcsak arról van szó, hogy a saját magunk által állított mércét a saját magunk szintje alá visszük le, hanem arról, hogy a világ civilizáltabb része, elsősorban Európa ezt nem fogadja el. Ez kapkodás! Nem fogadja el! Az, hogy a politika hiteltelenné válik, az illető politika felelőssége. De ha egy ország jogalkotása válik hiteltelenné és komolytalanná, az a mi felelősségünk is. Kérem ezért bizottsági képviselőtársaimat, gondolják meg, hogy a meggyőződésünk szerint mindnyájunk számára fontos magyar demokrácia dolgát előbbre viszi-e egy ilyen felületesen kapkodó jogalkotási folyamat vagy nem. Eléri-e azt a célt, amit önök ennek az anyagnak az előterjesztésével célozni szolgálnak, vagy kizárólag a napi tűzoltásnak az olyan eszközei, amit mindannyian keservesen meg fogunk bánni, elsősorban a hitelvesztésünk kapcsán.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Csatlakoznék mindahhoz, amit Fónagy képviselő úr elmondott, de én azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem erről volt szó a kampányban, hanem arról, hogy kitűnő állapotban van az ország, a gazdaság és menni kell előre. Szó sem volt megszorító csomagról, adóemelésről meg különösen nem.
Látva a szöveget és hallva a Pénzügyminisztérium képviselőjének a rövid ismertetőjét, valami megütötte a fülem. Tényleg komolyan gondolja-e a kormány, hogy 20 milliárd forintot számítanak a magánszemélyek által fizetett újabb 4 százalékos különadóból költségvetési bevételként, és a hitelintézetektől - ahol hónapok-évek óta másról sem szólnak a gazdasági híradások, minthogy rekordnyereség, több száz milliárdos adózás előtti eredmény stb. - szintén 20-25 milliárd forinttal számolnak, ugyanis most ez a szám hangzott el. Tényleg komolyan gondolják azt, hogy onnan, ahol extraprofit és extranyereség van, éppen csak csipegetnek? Ráadásul hogyan! Nézzük meg a 4. § (1) bekezdését: az államtól kapott kamattámogatás egy bizonyos részét veszik vissza, s még véletlenül sem úgy, hogy valóban megadóztatják és plusz befizetésre kényszerítik a pénzintézeteket. Á nem, szó sincs erről. Tipikusan az történik, hogy az állam az egyik kezével ad valamit, majd annak egy bizonyos részét veszi vissza, hogy még véletlenül se sérüljenek a bankok érdekei. Azaz amit az állam ad az egyik zsebbe, annak egy bizonyos részét próbálja visszacsorgatni a másikba. Nevetséges, hogy az állampolgárokkal ugyanakkora nagyságrendet kíván megfizettetni, mint a pénzintézetekre kirótt különadóval. Ez egyszerűen nevetséges! - Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a képviselő úr kevesli a bankokra kivetetett adót. Ki kíván még szólni? Parancsoljon!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Azért vagyok egy kicsit bajban a kérdésnél...
ELNÖK: Lehet véleményt is mondani, képviselő úr.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): ...mert a hazai vállalkozókat érintő kérdéseket több részben tárgyaljuk, és itt egy rész van 4 százalékos különadóval. Én a tekintetben kívántam ugyanezt a kérdést feltenni, hogy készült-e arra valamiféle hatástanulmány, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat ebben és a többi törvényben érintő megsarcolás milyen eredménnyel fog járni, mert a szakemberek megszólalása után pár nap alatt csupán annyit lehetett megtudni, hogy ez nagyjából egyenlő az amúgy is nagyon nehezen működő hazai kis- és középvállalkozói réteg tönkretételével. Lehet-e tudni, hogy a 4 százalékos különadó - s most nem mondom tovább, mert az a következő napirendeknél van - mekkora munkanélküliséget, hány cég tönkremenetelét fogja eredményezni? Arról, hogy bármilyen könnyítés vagy adminisztratív tehercsökkentés megpróbálná legalább minimálisan kompenzálni a növekvő terheket a kis- és középvállalkozások esetében, egy szó sincs az előterjesztésekben. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kér még szót? Nyers Rezső úr a Magyar Bankszövetség és az összes pénzintézet nevében.
NYERS REZSŐ (Magyar Bankszövetség): Tisztelt Bizottság! A banki szféra véleményét szeretném tolmácsolni. Először is a bankszféra messzemenően támogatni kíván minden pénzügyi stabilizációt célzó erőfeszítést. Minden törekvésünk ezt célozza. 20 - 21 fzs (Nyers Rezső) Éppen ezért, mert messzemenően támogatni kívánunk minden stabilizációs erőfeszítést, nem kifogásoljuk azokat az intézkedéseket, amelyek egyébként a vállalkozások számára és a magánszemélyek számára is többletterheket jelentenek általában véve. Nem kifogásoljuk a vállalkozásokat érintő 4 százalékos különadónak a kivetését, ezt a pénzintézetek is tisztességgel, rendben fizetni fogják, és ezzel még nagyobb adófizetőivé válik a magyar gazdaságnak a pénzügyi szektor. Nem kifogásoljuk a kamatadó és az árfolyam-nyereségadó bevezetését, illetőleg az eddigi mértékek megnövelését, hiszen ez is hosszú távon beilleszthető a magyar gazdaság rendszerébe, és egyébként a nemzetközi gyakorlattól sem tér el.
Egy ponton azonban alapvető problémánk van. Nevezetesen a bankokat, pénzintézeteket terhelő, az állami kamattámogatások után fizetendő úgynevezett járadékkal vagy különadóval. Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy nem kifogásoljuk, sőt támogatni kívánunk minden pénzügyi stabilizációs erőfeszítést. Ez a javaslat azonban alapvető hazai és európai uniós jogi normákat sért, ráadásul egy egész ágazatot - egy nagyon jól működő ágazatot, amire büszkék is lehetnénk - erkölcsileg a vádlottak padjára ültet. Ez számunkra elfogadhatatlan. Hozzáteszem, hogy ugyanakkor nem zárkózunk el a pénzintézetek fokozott tehervállalását célzó alternatív megoldásoktól, de ezeket ki kell alakítani. A jelen javaslat nem elfogadható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a Bankszövetség főtitkárának álláspontját. Azt gondolom, hogy mint minden álláspontnak, joga van elhangozni, és nekünk képviselőknek mérlegelni a döntés meghozatala előtt a véleményeket.
Még mielőtt a Pénzügyminisztérium képviselőjének szót adnék, szeretném a képviselő urak figyelmét felhívni arra, hogy természetesen a választások előtt elmondottakat tekintve kölcsönösen nincs mit egymás szemére vetni, nekünk sem az ellenzéknek, és az ellenzéknek sem nekünk, mert egyikünk sem azt mondta, hogy itt aztán nagyon rendbe kell tenni a költségvetést, hanem egész más vélemények és megszólalások voltak.
Abban egyetértésre kellene jutnunk, hogy bizonyos értelemben a tőke- és munkajövedelmek adóztatását kezdjük el közelíteni egymáshoz. Nem hiszem, hogy ebben szabadna nekünk ma különösebben ellenvéleményt hangoztatni. Természetesen ha az adóemelést az ellenzék nem kívánja elfogadni, ezt is tudomásul vesszük, de ennek a csomagnak vannak olyan tendenciái, amelyek a tőke- és munkajövedelmek adóztatása összhangjának megteremtése irányába tesznek lépéseket. Lehet ez akár a kamatadó, akár az árfolyam-nyereségadó, amire már többször történt kísérlet az Országgyűlés által, hogy bevezetésre kerüljön, de nem sikerült. Most talán sikerül, amikor a jelenlegi költségvetési helyzetben egy kimondottan erős nyomás alatt kell, hogy ezeket döntéseket meghozzuk.
Amikor a bankokról volt szó, természetesen megértve azt, hogy a bankok különadója érzékeny, az ellenzéki képviselő urak ma a költségvetési bizottságban ezt kifogásolták. Márton Attila képviselő úr azt mondta, hogy egy kicsit kevésbé sarcoljuk a bankokat. Érdemes lesz majd a vélemények összhangját megteremteni ebben az ügyben. Egy biztos: a vita itt nem fejeződik be.
A 4 százalékos úgynevezett szolidaritási adó elsősorban a nagyvállalatokat és a multinacionális nagyvállalatokat fogja fokozottan terhelni, hisz' azért a kisvállalkozásoknál a 10 millióig szóló adókedvezmény továbbra is megmarad a rendszerben, legalábbis én úgy tudom.
Szeretném elmondani, amikor a vállalkozói nyereségadóról beszélünk, hogy átlagosan ma a magyar gazdaságban minden megtermelt forint után 12 fillér vállalkozási nyereségadó érkezik a költségvetésbe. Ez a világ és Európa léptékében is egy annyira kicsi szám, hogy a többiek nem is látják. Ha 4 százalékkal megemeljük, akkor 15-16 százalékra, az átlagos mértékig, az eddig betervezett kulcs mértékéig fog elmenni, tehát nem hiszem, hogy ebből érdemes volna olyan helyzetet előállítani, hogy azt gondoljuk, emiatt tönkre fog menni a magyar gazdaság. Csak ezt szerettem volna mondani a képviselő úrnak.
Természetesen a kis- és közepes vállalkozásokkal való külön foglalkozás és a külön végiggondolása indokolt a dolognak. Ebben reményeim szerint majd partnerek leszünk, amikor a Magyarországon elosztható közel 1000 milliárd fejlesztési forrás vonatkozásában a közbeszerzési törvény módosításával keresünk lehetőséget, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások nagyobb szerepet tudjanak vállalni, ne legyenek olyan mértékben kiszolgáltatva.
Természetesen abban is partnerek szeretnénk lenni, hogy amikor az igazi nagyok, akik uralják ezt a piacot, nyomást gyakorolnak az Országgyűlésre - reméljük, a képviselő urak is mellénk állnak majd -, akkor ezt az ügyet tudjuk kezelni.
A másik általános megjegyzésem: úgy gondolom, hogy ennek a csomagnak van még egy része. Ez pedig az adózás rendjéről, magáról a kifehérítésről és az adózási szigor bevezetéséről szóló rész, ami meggyőződésem szerint elengedhetetlen a következő időszakban. Tehát nemcsak akkor kell Európáról gondoskodnunk, amikor úgy gondoljuk, hogy a szociális és a jóléti rendszereket európai léptékűvé tesszük, hanem az adómorál tekintetében is érdemes végiggondolni ezt a dolgot. Értem én, amit önök mondanak, hogy amikor adót emelünk, akkor az adóelkerülési szándék erősödik, ebben abszolút egyetértünk, félreértés ne essék, de fordítva is igaz a helyzet: azzal, hogy valaki adót csökkent, még nem biztos, hogy az adómorált is javítja. Ebből következően azt gondolom, az adózás rendjében bekövetkező változások azt sugallják, hogy Magyarországon nagyobb fegyelmezettség legyen ebben, és nagyobb kockázata legyen az adóelkerülésnek. Ez egy fontos dolog.
Amikor megnézzük a 700 ezer kis- és középvállalkozásnál, hogy ki mennyi adót fizetett, és ki milyen új autót vásárolt az elmúlt nyolc évben, akkor rájövünk, hogy bizonyos értelemben itt azért nem az adózott jövedelmek akkumulálódnak ma Magyarországon tőkejövedelemmé. Ezt érdemes végiggondolni, és ebben érdemes végiggondolni az ellenzéki magatartást is, hogy hogy s mint viszonyulunk ehhez.
Egyetértve azzal, hogy a költségvetés helyzetében kényszerlépések történnek, csak a tehermegosztás az, ami kérdés lehet, hisz' a képviselő urak is nagyon sokszor aggódtak a költségvetési hiány elszaladása miatt, már államcsődről és még sok mindenről próbáltak szót váltani. Az a kérdés csak köztünk - és azt gondolom, ebben nyitott lesz akár a kormányoldal is, ha végiggondolt javaslatokkal találkozik -, hogy a lakosság és a vállalkozások között milyen arányban és hogyan lehet megosztani azt a terhet, ami ahhoz szükséges, hogy a magyar gazdasági és költségvetési helyzet stabilizálódjon.
Természetesen azzal is egyetértek, hogy önök kifogásolják, hogy hol vannak a reformértékű intézkedések. Úgy gondolom, eljön annak is az ideje, amikor azokról fogunk beszélni, és amikor majd kérjük, hogy esetleg kétharmados támogatást is biztosítsanak a képviselő urak, akkor talán erről is lehet szót váltani, hogy valódi reformokkal egy megtakarítási oldal is kijöjjön, hogy 2008 körül ne további adóemelésekre, hanem esetlegesen adócsökkentésekre legyen majd szükség. Tehát azt hiszem, ha a bizottságban abba az irányba visszük el a vitát, akár majd a módosító indítványok tekintetében is, hogy van jobb megoldás, például a Bankszövetség ha tud jobb megoldást ajánlani a költségvetés stabilitásának sérelme nélkül, és a lakosság és a vállalkozók közti arányeltolódás tekintetében megmondja, hogy honnan milyen terhet tegyünk át a másikra, akkor ez végiggondolható, mérlegelhető, és a javaslatok befogadhatók.
Abban is nyitott lesz a kormányoldal, hogy az adózás rendjével, az adófegyelemmel, a kifehérítéssel kapcsolatos intézkedésekben partnerek legyünk. Tessék előjönni még újabb ötletekkel, úgy gondolom, nem fog a kormány ezek elől elzárkózni, ha többletlehetőséget és többletbevételt jelentenek.
Amit a képviselő urak évek óta hiányoltak, az most meg fog történni: az adóhatóságban nem lesz létszámleépítés, hanem egy megerősítés lesz. Az adóbehajtási fegyelemben egy nagyon komoly előrelépést jelent ez a csomag, tehát szeretném, ha a képviselő urak nem en bloc utálnák el. Természetesen tudomásul véve, hogy az ellenzék egy adóemelésben nem fog tudni partner lenni, de abban igen, hogy a terheket hogyan osszuk meg; az erre való javaslattételre nyitottak leszünk.
A konkrét kérdésekre a Pénzügyminisztérium képviselőjének megadom a szót.
30
SF 31
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A lakossági jövedelmekre vonatkozó hatásokat a tájékoztató mellékleteként prezentáltuk. Ez a mikroszimulációs tételenkénti beszámítás, amit átadtunk a tisztelt parlamentnek, és ebben van egy, a különböző típusú háztartásokra és a lakossági jövedelmekre való hatás. Az arra vonatkozó számításokat majd meg fogjuk küldeni a tisztelt bizottságnak, hogy ez miként néz ki a kis- és középvállalkozások esetében. Én eddig csak egyetlen adónemről beszéltem, de az összes módosítás kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását meg fogjuk küldeni a bizottságnak.
Az eva esetében most megfizetem a 15 százalékot, majd a javaslat szerint a 25 százalékot, ezt követően társadalombiztosítási járulékfizetési, szakképzési hozzájárulás-fizetési, valamint iparűzésiadó-fizetési kötelezettségem van. Magánszemélyként csak akkor kell személyi jövedelemadót fizetem, ha bármilyen egyéni vállalkozóként is kiírok magamnak, tehát a különadó az evásokat nem érinti.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Volt egy téma, amit elnök úr kommentált. Elnézést kérek, hogy újonc képviselőként kellő alázattal és tisztelettel megpróbálom felhívni a figyelmet arra, nem tartanám szerencsésnek, ha az Országgyűlés gazdasági bizottságában azt a sztereotípiát erősítenénk, hogy a kis- és középvállalkozók potenciális bűnözők. Nevezetesen azt, hogy valakinek autója van és ehhez képest mi van a könyvelésében, az pont itt hangozzék el. Csak megjegyzésként utaltam arra, hogy a vállalkozásoknak igen komoly adminisztratív és egyéb terhei vannak. Most nem untatom a bizottságot azzal, hogy számokat mondjak, de ma Magyarországon körülbelül hetvenegynéhányféle állami és önkormányzati intézmény ellenőrizheti, büntetheti a vállalkozókat, ezért amikor arról beszélünk, hogy fokozzuk az ellenőrzéseket, az nagyon sok vállalkozónak azt jelenti, hogy a büntetések mértékét növeljük, mert olyan könyvelési és egyéb előírások vannak, hogy nincs olyan könyvelő, aki úgy tudna könyvelni, hogy az adóhatóság abban - ha akar - ne találna hibát. Sajnos ezt kell mondani. Csak arra akartam utalni, hogy ne állítsuk be a kis- és középvállalkozásokat potenciálisan úgy, hogy adót csalnak és ők a hibásak mindenért. - Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Elnézést kérek, hogy így lehetett érteni a mondanivalóm. Én nem általában beszéltem és azt gondolom, hogy konkrét esetek igazolják az állításomat. Hadd mondjak ezzel kapcsolatban két számot, ami a sajtóban is megjelent. A vagyonosodási elszámolás terén pár száz vizsgálatot tartottak az elmúlt évben, átlagban 25 millió forint adóhiányt állapítottak meg és nem okozott különösebb gondot ennek az összegnek a befizetése azok részéről, akiket ez elért. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarországon az adómorállal kapcsolatban vannak még bizonyos tennivalóink, egyetértve azzal, hogy nem általában bűnözők a vállalkozók és van egy csomó olyan vállalkozó is, aki kényszerhelyzetben van. Amikor a regionalizmusról és bizonyos értelemben a dekoncentrált szervek összevonásáról, az egyablakos ügyintézés előkészítéséről és a vállalkozók ilyen típusú segítéséről van szó, akkor ez mind azt sugallja, hogy meg kell próbálni egyszerűsíteni a rendszert. Úgy gondolom, ezen a téren kölcsönös toleranciával tudunk előrelépni, amire még lesz lehetőségünk.
Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak adom meg a szót.
DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Röviden a véleményem is szeretném elmondani. Először is feltettem azt a kérdést, hogy kinek jó ez az intézkedéscsomag. A Pénzügyminisztérium képviselője jelezte, hogy kaptunk egy háttértanulmányt, de nekem ebből csak az derül ki, hogy kinek rossz. Újra azt látom, hogy se a munkavállalóknak, se a munkaadóknak nem jó ez az intézkedéscsomag, és a Bankszövetség képviselőjétől is azt hallottuk, hogy számukra sem elfogadható. Arról szívesen látnék egy rövid írásos anyagot, hogy ez mitől nem EU-konform. S hadd hívjam fel a figyelmet arra, nem véletlen, hogy tegnap, pár nappal az intézkedéscsomag bejelentése után a világ legnagyobb hitelminősítő intézete minősítette le hazánkat. A szakértők szerint nem igaz, hogy ez várt volt, szerintük csak az ősz végére volt ez várható. Az, hogy pár nappal a Gyurcsány-csomag bejelentése után minősítették le hazánkat, az én olvasatomban azt jelenti, hogy ítéletet alkottak erről a csomagról. Véleményem szerint igazából a költségvetés számára sem lesz üdvözítő ez a csomag, mert nem lesznek mérhető plusz bevételek.
Hadd térjek ki egy-két mondatban a feketegazdaságra és a kifehérített gazdaságra. Elnök úr pár mondatot szentelt arra, nem igaz, hogy az adóteher csökkenésével automatikusan fehéredik a gazdaság, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van az adóterhek csökkenése és a gazdaság fehéredése között. Attól tartunk, ha nőnek az adóterhek - ami be fog következni -, akkor megint csak a szürke- és a feketegazdaságba fog menekülni sok kis- és középvállalkozó.
Végül még annyit, hogy ez a törvénycsomag tényleg nem reform a magyar gazdaság és az államháztartás számára. Ami az egész reformlendületből maradt, az mindössze az adóemelés, azaz a kormány, valamint Gyurcsány Ferenc és miniszterei csak az adóemelésre voltak képesek. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ez egy summázott vélemény volt. Alelnök urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül örülök annak, hogy elnök úr ma rendkívüli aktivitást mutat a bizottság vezetésében, azonban tisztelettel szeretném felhívni a figyelmét arra, a Házszabály nem tekinti igazán illendőnek, ha egyúttal elnököl is. Megígérem, ha ilyenkor átadja az elnöklést, nem fogom korlátozni őt a hozzászólásban. Tisztelettel csak azt szeretném kezdeményezni, hogy ha már a parlamentben vagyunk, tartsuk be az írott parlamenti formákat. Az írottakat legalábbis.
Hozzászólásomnak van egy érdemi része is. Amit az imént Selmeczi Gabriella képviselőtársam elmondott, az olyannyira fontos, hogy azt a közgazdasági irodalom meghatározó és markáns tételként ismeri és külön gazdaságpolitikai tételként oktatják az egyetemen. Hadd mondjak egy tipikus esetet. Az Egyesült Államokban a Reagen előtti időszakban az adórendőrség megerősítése, megnövelése csődöt eredményezett, majd jött egy államfő, aki adókedvezményekkel és más típusú kedvezményekkel nagymértékben helyre hozta az Amerikai Egyesült Államok büdzséjét, a töredékére szorította vissza az állam adósságát, ami most egy más típusú, de a Reagen előtti időszakra jellemző gazdaságpolitika következtében megint horribilis összegekre rúgott. Azt hiszem, erre is oda kellene figyelni akkor, amikor laza egyszerűséggel söprünk le témákat vagy éppen politikai-kormányzati dömpingként megyünk végig a dolgokon. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Első észrevételével kapcsolatban alelnök úr elnézését kérem, teljesen igaza van. Megkövetem! (Dr. Latorcai János: Ne engem.) Természetesen a bizottságot is. Engedjék meg, hogy elmondjak egy anekdotát. Az előző ciklusban az egyik képviselő a hasonló esetekben mindig figyelmeztetett és feljelentett az ügyrendi bizottságnál. Ha képviselőtársaim most megelégednének az elnézéskéréssel, akkor azt megköszönném.
Deák képviselő úrnak adom meg a szót.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Elnök úr, van egy forradalmi javaslatom. Talán nem kellene okot adnia arra, hogy utána bocsánatot kelljen kérnie. De ez régen sem így volt.
A napirendhez nem tudok közvetlenül hozzászólni, mivel elnök úr közölte, hogy nem szólhatok hozzá. A választás előtti ígéretekkel kapcsolatban tett minősítő megjegyzéseket szintén elnöki mivoltában visszautasította. Miután a választás már eldőlt és a tény az, hogy a kormányzó koalíció az ígéreteivel ellentétben mást tett, az ellenzéknek pedig nem volt alkalma bebizonyítania, hogy az ígéreteit komolyan gondolja, az ellenzék ígéreteit minősíteni nem korrekt. 40 - 41 fzs (Deák András) Maradjunk annál a ténynél, hogy mást ígért a kormányzó koalíció, ezután megszegte a saját ígéreteit és homlokegyenest mást csinált.
Ami a leminősítést illeti, láttam, hogy nagy derültséget keltett a kormánypárti képviselők sorában. Veres pénzügyminiszter úr azt nyilatkozta, az interneten olvasható - mert azért nézegettem az internetet -, hogy ez a múltnak szól. Erre volt az a reakció, hogy megerősítette ennek az intézetnek a vezetője azt, hogy nem a múltról szól, hanem a jelenről és a jövőről. Így minősítették ezt az egész csomagot, hiszen nincsen jövőképe a kormánynak; vannak megszorítások, sarcolások - mindenki olyan kifejezéssel illeti ezt a tényt, az adómegszorításokat, amilyennel akarja -, de jövőképe nincsen. Márpedig az összes megszorításnak akkor lenne értelme, ha tudnánk, hogy merrefelé akarunk kigázolni abból a gazdasági mocsárból, amibe, valljuk be őszintén, az elmúlt négy év gazdaságpolitikája hozott minket.
ELNÖK: Vas képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy észrevételt szeretnék tenni és egy kérdést feltenni a PM képviselőjének az evával kapcsolatosan.
Egy kicsit féloldalasnak érzem ezt a tervezetet. Amit elnök úr is említett, a reformok hiányára utalnék. Úgy gondolom, a kormányzat jelen pillanatban nagyobbat akar markolni ezzel a törvénymódosítással, mint amekkorát tud, hisz' a reformokat is bele szeretné építeni az adóemelésbe. Ebből kifolyólag meggyőződésem, hogy az adózási morál javítását és a gazdaság kifehérítését nem lehet megoldani pusztán adóemeléssel. Mire gondolok? Ha a 15 százalék evát 25 százalékra emeljük, mindenki tudja, hogy ez alkalmas lesz a nagy társas vállalkozásoknak az adóelkerülésére, fiktív számlázásokra. Az eva bevezetésével akkor egy gesztust akart gyakorolni a kormányzat, illetve a politikai pártok azoknak a kisvállalkozóknak, akiket szerettek volna, hogy megtapadjanak, hogy a szürke- és feketevállalkozásokból a normál adózás rendjébe térjenek vissza. Az eva 10 százalékos megemelése nem fogja eredményezni ennek a kedvező folyamatnak a továbbfolytatását. Én inkább az adóhatóság ellenőrzési csődjének tudom ezt be, hisz' nem tudták szétválasztani azokat a tényleges kisvállalkozásokat, akiknek szükségük van erre az egyszerűsített adózási rendre, és azokat a vállalkozásokat, akik pusztán azért számláztatnak az eva-körben lévő vállalkozókkal, hogy elkerüljék azt az adókategóriát, amit egyébként meg kellene fizetni. Ezért szeretném megkérdezni a PM képviselőjét, hogy végeztek-e olyan számításokat, becsléseket, hogy melyek azok a kisvállalkozások, amelyek valójában működésüknél fogva ebbe a kategóriába esnek, és melyek azok a vállalkozások, amelyek becsülhetően fiktívek, és csak arra jöttek létre, hogy a nagyobb társas vállalkozásoknak számlát bocsássanak ki.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Erre akkor fog választ kapni a képviselő úr, amikor megérkezik a kis- és középvállalkozások hatástanulmánya. (Karácsony Imréné felé fordulva:) De ha most tud válaszolni, akkor...
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Szerintem jobb lenne, ha együtt hoznánk a kettőt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát meg fogja kapni a képviselő úr ezt a hatástanulmányt a kis- és közepes vállalkozásokról szólóval együttesen.
Bencsik képviselő urat illeti a szó.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Amikor kézbe vettem ezeket a törvényjavaslatokat, akkor földműves nagyapám tanítása jutott eszembe, aki zseniálisan összefoglalta a XX. század nagy gazdasági periódusait az ország életében. Azt mondta, hogy Ferencz József idejében volt a legjobb, amikor egy hold föld után 30 kiló búzát kellett adóba befizetni. Még Horthy idejében sem volt olyan rossz, pedig akkor már egy mázsa volt a kötelező adótétel. Aztán jött Rákosi, aki leseperte a padlást, de az ügyes gazda még ekkor is el tudta tartani a családját. Aztán mondta azt is, hogy jött az a jó nevű kormányfő, aki elvette a földet, elvette a megélhetést. De ne itt ragadjunk le, hanem a padlássöprésnél. Ez a törvénytervezet is a padlássöprés kategóriájába tartozik; az ügyes vállalkozók fognak csak a felszínen maradni, akik ügyesek, és egy kicsit ügyeskedni fognak, ez viszont nem a gazdaság kifehérítését fogja majd lehetővé tenni. Tehát nagyon pesszimistán lapozgattam ezeket az anyagokat.
Ami ennél sokkal súlyosabb - Selmeczi képviselő asszony boncolgatta már -, a lakosságot érintő tehertételek. Az a háttértanulmány, ami ehhez készült, engem nem tud megnyugtatni, mert nem tér ki kifejezetten arra, hogy a lakossági körben jelenleg milyen az adósságállomány. Én csak a saját tapasztalataimat tudom felhozni. Egy olyan gazdasági térségben teljesítek szolgálatot, amely az 1990-es évek elején nagyon nehéz helyzetbe került; egy 75 ezres közösségben 12 ezer munkahely szűnt meg. Átalakítottuk a gazdaságot, megélhetést biztosítottunk, visszafizették az adósságaikat az emberek, ezt követően pedig elköteleződtek: autókat vásároltak, lakást korszerűsítettek. (Moraj a kormánypárti oldalon.)
ELNÖK (A kormánypárti oldalról érkező közbeszólásokra): Képviselő Urak! Kérem, minden megjegyzés nélkül! Mindennek eljön az ideje. A képviselő úr azt mond, amit gondol.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Majd ezt követően aki tehette, nagyobb lakást vásárolt. Ha valaki utánaszámol, akkor ezek a háztartások mintegy 20-30 ezer forintos havi törlesztő részletet vállaltak be. Egy négyfős háztartás esetében ezek a javaslatok, amelyek megfogalmazódtak az adók tekintetében, és a kiegészítő egyensúlycsomagbeli részletek összességében 20-30 ezer forint többletkiadást fognak jelenteni, tehát jelentős mértékben fel fogják borítani a gazdaságnak azt a meglévő alapegészségességét, ami lehetővé teszi, hogy ez a meglehetősen nagy munkavállalói réteg országos viszonylatban folyamatosan ott tudjon maradni tisztességes fogyasztóként a piacon, és életben tudja tartani a hazai kis- és középvállalkozásokat ezen a területen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most alelnök úrtól szeretnék szót kérni.
(Az ülés vezetését dr. Latorcai János, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Igen, tessék!
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Engedjenek meg egy rövid reakciót arra, hogy miért nincs ma itt - és önöknek igaza van - egy csomó olyan reformértékű intézkedés, amire szükség lenne. Ebben teljesen egyetértünk. El fog következni, hisz' a kormány az elkövetkező időszakban folyamatosan fogja ezeket előterjeszteni. Nagyon-nagyon remélem, hogy akkor tudunk együttműködni olyanokban, hogy a nagy elosztó rendszereken gondolkodjunk, vagy a nagy támogatási rendszerek, a fogyasztási árkiegészítéssel kapcsolatos rendszerek átalakításában. Tehát amikor a képviselő urak ezt hiányolják, akkor ebben egyetértünk, csak azt is látniuk kell, hogy ez az átalakítás sérelem nélkül nem tud végbe menni, lesznek rétegek, akiket negatívan fog érinteni. Én nem hiszek egy olyan átalakításban, ami kizárólag pozitív lenne. Remélem, hogy majd amikor a fogyasztási árkiegészítés és mondjuk a MÁV-reform ügyei előkerülnek a jövő évi költségvetés menetében, akkor a képviselő urak végiggondolják, hogy azok a kedvezmények, amelyek az utazásokhoz kötődnek, járjanak-e mindenkinek, vagy próbáljunk egy átrendezést csinálni ebben, és akkor talán a reformértékű intézkedésekkel a nagy hitelminősítő intézetek is elégedettebbek lesznek.
A másik az, amire a pénzügyminiszter úr utalt. Ugye, azt nem gondolta senki, hogy egy hét alatt képes volt a minősítő intézet eldönti, hogy visszaminősít bennünket egy kategóriával, és mínusz B-re megyünk? Valóban van benne egy múlt is, és benne van az is, hogy most bizonyos értelemben van egy bizonytalanság, hisz' átrendeződés van évközben a rendszerekben.
Amit a képviselő úr mondott, azt gondolom, az elmúlt négy-hat évben egy jelentős reálbér-növekedés volt, és valóban volt egy eladósodási hullám a magyar lakosság körében. Ezzel szembe kell nézni, ez egy abszolút tény. Szeretném azért a 27. oldalon felhívni a figyelmét a következőkre. Az alsó kategóriában egészen a középkategória elejéig, az 5. pontig gyakorlatilag 1 százalékon belül van a szabadon elkölthető forráselvonása ennek a rendszernek, ami itt ma a képviselő urak előtt van, azt követően a magas jövedelműeket kezdi el fokozottabban terhelni, és a legfelsőbb tízezernél jelenik meg egy közel 5 százaléknyi csökkenés. Tehát nem itt vannak a legnagyobb bajok. Amikor a képviselő úr az eladósodásról szót vált, én úgy gondolom, hogy '99 és 2000 között, amikor a lakáshitel-konstrukciók kialakultak, ez döntő volt a magyar társadalom szempontjából. Fontos volt, lakásokat akartunk építtetni, ennek a következményei ma itt vannak. 50 - SF 51 (Puch László) Kölcsönösen büszkék voltunk arra, hogy az újonnan belépő ösztönző rendszerek hatására milyen dinamikusan növekszik Magyarországon az új autók száma, vagy hogy a fogyasztási cikkek tekintetében jelentős többletkeresletet támasztott a piac, pontosan a hirtelen relatív olcsó hitelkonstrukciók miatt. Ezzel szembe kell néznünk. Úgy gondolom, hogy a tervezett intézkedések nem terhelik olyan mértékben az alsó és középrétegeket, mint amiről a képviselő urak beszélnek.
Egyébként ebben a hatástanulmányban - amely évek óta az első valódi hatástanulmány egy törvény mellékleteként, és ezt tegnap elektronikus úton minden frakció megkapta, tehát elvileg tegnap délután minden képviselő hozzájuthatott - nagyon pontosan meg van határozva, hogy elsősorban a magas jövedelmű rétegek terhelését tűzte ki célul ez a törvénycsomag. Nagyon remélem, ez a kiigazító intézkedés elég lesz ahhoz, hogy a következő minősítéseknél visszajöjjünk. Ha mégsem lesz elég - Matolcsy úr bólogatásával ezt jelzi -, akkor újra végig kell gondolnunk a nagy elosztórendszerek továbbfejlesztési lehetőségeit, valamint a tehermegosztás lehetőségeit, ami viszont csak akkor lehetséges, ha ezt kölcsönösen így gondoljuk, ha nemcsak azon siránkozunk, hogy miért mentünk mínusz B-re, hanem kölcsönösen teszünk intézkedéseket azért, hogy stabilan maradjunk az A-nál. - Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Puch László, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Fónagy úrnak még megadom a szót, majd lezárom a vitát. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat, gondolják végig, hogy ki lesz a kisebbségi vélemény előadója, mert a többség bizottsági véleményt kíván mondani. Fónagy János képviselő urat illeti a szó.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr nyilatkozatára szeretnék röviden reflektálni. A francia forradalom egyik nagy alakja, Danton azt mondta, hogy a tömegeket nem lehet megvesztegetni, de nagyon könnyű megtéveszteni. Az elmúlt években 2006 tavaszáig bezáróan ezt megtapasztaltuk és végigéltük. Annak, hogy ki mit ígér, mit nem ígér, mit tart be vagy mit nem tart be, komoly történelmi hagyományai vannak. Ugyanez a helyzet a kiigazításokkal, reformokkal és mindenféle elképzelésekkel kapcsolatban is. Meggyőződésem, hogy ma sem a kiigazítás, sem a meglévő dolgok jobbítását szolgáló reform nem elégséges.
Egy konkrétum: elnök úr szóba hozta a vasutat. 2002-ben a Magyar Államvasutak vesztesége 30 milliárd forintnál kevesebb volt - félreértés ne essék, ez sem kevés -, míg 2005-ben ez a veszteség az előrejelzések szerint megközelíti a 100 milliárd forintot. 2002-ben a MÁV adósságállománya - beleértve a fejlesztési és a likvidhiteleket is - 20-30 milliárd forint között volt, tavaly ősszel pedig már meghaladta a 260 milliárd forintot. Miközben várjuk az európai pénzeket az Európa és Magyarország számára egyaránt fontos vasútfejlesztésekre, aközben tavaly ősszel megszűnt az utolsó magyar érdekeltségű vasútépítő társaság, mert a jobbakat felvásárolták a multinacionális cégek, a gyengébbek pedig hanyatt estek. Akik a választásokat megpróbálták befolyásolni, nagyon tudatosan készültek arra, hogy a beérkező források az ő szempontjukból jó kezekbe kerüljenek.
Elnök úrnak tökéletesen igaza van abban, hogy a mintegy száz év alatt kialakult gyakorlat és szerzett jogok eredményeként az utasok nem egészen 10 százaléka fizeti meg a teljes árú menetjegyet. Ez valóban furcsa helyzet, ugyanakkor a magyar kormány az elmúlt négy évben nem fizette meg a vasút részére a különbséget, sőt az utolsó évben már meg sem kötötte a közhasználati szerződést. Tehát ne szidjuk olyanért a vasutasokat, amiről nem tehetnek. Ezt nem lehet kiigazítással meg reformmal elintézni. Ezért mondtam, hogy ne próbáljuk azt a látszatot kelteni, hogy az előttünk fekvő és majd az ehhez kapcsolódó pénzügyi intézkedések egyenesbe hozzák az ország sorsát, mert nem fogják. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Püski András képviselő úrnak adom meg a szót, de arra kérem, hogy röviden mondja el a véleményt.
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Megértem elnök urat, hogy nem szívesen hallgatja az ellenzéki képviselők hozzászólásait. Az előttünk lévő csomagot lehet kiigazításnak, megszigorításnak vagy bármi másnak nevezni, és felvetődik bennünk - meg a választópolgárokban is -, hogy miért van erre szükség. Miért vagyunk ilyen nehéz helyzetben? Nem véletlenül hallgatnak kormánypárti képviselőtársaim, megértem a nehéz helyzetüket és nem is irigylem őket ezért.
Többen beszéltek - például elnök úr is - a gazdaság kifehérítéséről. Ez a csomag azonban nem egyszerűsíti és nem teszi átláthatóvá a vállalkozások gazdálkodását, hanem bonyolítja és nehezebbé teszi azt, ami éppen hogy a kifehérítés ellen dolgozik. Ez a csomag nehéz helyzetbe fogja hozni a kisvállalkozásokat. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a kisvállalkozások adják ma Magyarországon a munkahelyek mintegy 70 százalékát.
ELNÖK: Ez nem így van!
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Nézzen utána, elnök úr, ez egy statisztikailag alátámasztott adat. Ha a vállalkozásokat tovább gyengíti a kormány ilyen és hasonló intézkedésekkel, akkor mi a biztosíték arra, hogy a meglévő munkahelyek nem szűnnek meg, hanem megmaradnak? Ha pedig munkahelyek szűnnek meg, akkor a növekvő munkanélküliség kezelésére milyen tervei vannak a kormánynak? Már most lehet számítani arra, hogy ennek a csomagnak a következtében nagyon sok munkahely fog megszűnni és növekedni fog a munkanélküliség, ezt pedig kezelni kell és ennek újabb költségvonzatai lesznek. Vajon végiggondolta bárki is, hogy amit így nyerünk a réven, azt nem veszítjük el a vámon? Érdemes lenne a kormánynak ezen is elgondolkoznia.
Az valóban kemény volt, amit elnök úr a kisvállalkozások adócsalásával kapcsolatban mondott. Nem kell ezt feltételezni róluk! Nagyon örültem annak, hogy itt volt a Magyar Bankszövetség képviselője és elmondta a véleményét, de nagyon hiányoltam a Kereskedelmi Kamara vagy más olyan érdekképviselet képviselőjét, amelyet érint ez a rendszer. Miért csak a Bankszövetség volt itt, miért nem volt meg a lehetőségük más érdekképviseleti szervezeteknek arra, hogy elmondhassák a véleményüket? Kíváncsi lettem volna arra, hogy a Bankszövetség mellett a kis- és középvállalkozók képviselőinek vagy a kamarának mi erről a véleménye.
Összefoglalva: el kell gondolkozni azon, hogy keletkezett és miért lett ilyen súlyos a helyzet, és hogy ez a csomag eléri-e azt a célt, amit szeretne a kormány, vagy az újabb szigorításokkal újabb nehézségek fognak keletkezni a gazdaságban. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Higgye el, képviselő úr, hogy szívesen hallgatom az ellenzéki képviselőket, nekem ezzel semmi gondom nincs, sőt rutinom is van benne, hiszen amikor mi voltunk ellenzékben, akkor önöknek is végig kellett hallgatni bennünket, és - mint tudjuk - a politikai szerencse forgandó.
Úgy gondolom, ezt a vitát ma nem lehet lezárni. Ez a vita nem volt megspórolható, ezért nekem ezzel sincs semmi bajom. Azonban úgy gondolom, hogy a képviselő urak véleménye ebből a szempontból erősen megosztott lesz. Az is külön kérdés lehetne, hogy szükség van-e erre vagy nincs, s még számos más kérdést tehetnénk fel. Remélem, hogy ez a vita folytatható lesz a módosító indítványok tárgyalásakor és a plenáris ülésen.
60
61 fzs (Elnök)
Tehát most kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy általános vitára alkalmas a törvénytervezet. (14) Ki nem ért egyet? (12)
Kisebbségi előadó? (Jelzésre:) Márton Attila képviselő úr. Többségi előadó? (Jelzésre:) Göndör István képviselő úr. Köszönöm szépen.
A házipénztáradóról szóló T/230. számú törvényjavaslat általános vitája
Akkor a 2. napirendi pontra térhetünk. A PM képviselője gondolom, nem változik a pontok tárgyalásánál. (Karácsony Imréné bólint.) Öné a szó!
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A 2. napirendi pont a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat. Ennek lényege az, hogy ha a vállalkozás a napi üzletmenetéhez képest nagyobb összeget tart a házipénztárában, akkor a többlet után adót kell fizetnie. A napi üzletmenethez szükséges készpénzt a jogszabály-előkészítő úgy határozta meg, hogy a napi készpénzforgalom átlagos egyenlege szorozva kettővel. Itt azt szeretném még hangsúlyozni, hogy nem szükségszerű, hogy adót fizessen a vállalkozás, hiszen ha az augusztus 31-i felhalmozott házipénztárállomány-állományát lecsökkenti, és az eredménytartalékot az osztalékfizetés alkalmával e csökkentés mértékével csökkenti, akkor 10 százalék adó fizetése mellett gyakorlatilag rendezheti a dolgát, és 2007-ben ez az adófizetési kötelezettsége nem áll fenn.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát, amit a képviselő urak igényeltek, egy kifehérítési lehetőség itt van. Önöké a szó. Deák képviselő úr!
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Azt szeretném kérdezni, hogy milyen jelentősége van ennek az intézkedésnek a nemzetgazdaságra, mit várnak ettől. Vannak-e adataik arról, hogy a házipénztárakkal hogy állnak a kisvállalkozások? Ez az egyik dolog.
A másik: úgy gondolom, minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább rákényszerül arra, hogy készpénzzel fizessen, és házipénztárt működtessen. Ha mondjuk az építőiparban működik, ahol egyszeri nagy értékű berendezéseket kell vásárolnia, akkor nem nagyon spórolható meg, hogy időnként igen magas házipénztára legyen egy vállalkozásnak.
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai alelnök urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az egész rendszer, ha működni fog, rendkívül bürokratikus lesz, és a bürokráciát alapvetően növelni fogja. Ez az egyik.
A másik: tisztelettel kérdezem, végiggondolta-e valaki a vállalkozó szempontjából, hogy decembertől a következő év április végéig mit, hogyan, milyen ütemezésben kell neki fizetni, és hogyan fogja tudni ezt teljesíteni; mert bejött egy újabb időpont, nem február 20-a, hanem 45 nap, tehát február 15-e, így abban a hónapban fizet 20-áig, és fizet 15-éig. Tessék végiggondolni, hogy december 20-ától az adórend szerint mit hogyan kell fizetni. Ki gondolta ezt végig? Mert itt megint van egy olyan időpont, ami semmivel nem harmonizál, azon túl, hogy a rendszer rendkívül bürokratikus, és azon túl, hogy ez teljesen inhomogénné teszi. Ha majd netalán kormánypárti képviselőtársaim nem kétséges szavazataikkal be fogják vezetni, akkor legalább tessék szívesek lenni egy olyan módosító javaslatot készíteni, hogy harmonizáljon ez a módosítás a jelenleg működő rendszerrel.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Most Horváth képviselő urat illeti a szó.
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Csak egy rövid kérdésem van. Mennyire tudja kezelni ez a jogszabály a kereskedelmi létesítmények problémáját?
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérdezni szeretném a Pénzügyminisztérium tisztelt képviselőjét, hogy tervezik-e füstadó bevezetését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, nagyon jó ötlet. Akkor most alelnök úr megengedi, hogy szót kapjak?
(Az ülés vezetését dr. Latorcai János, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Igen, megadom a szót.
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Két dolgot szeretnék erről a házipénztár dologról mondani a képviselő uraknak.
Az egyik: ez a múlt elszámolásának egy lehetősége. Ha önök vállalkozók között mozognak, akkor tudják, hogy ennek komoly lehetősége van. Ma a házipénztár-állomány olyan mértékű, amit semmi nem indokol. Mi indokolta ezt? Például az indokolta, hogy az osztalékadót nem kellett befizetni, ha a pénztárba tettük, el lehetett költeni. Tehát amikor itt egy nagy, úgymond katasztrofális helyzet kialakulásában gondolkodnak a képviselők, akkor ezt mind gondolják végig; 15-20 millió forint évi forgalom mellett 3-5 millió forintos házipénztárak halmozódtak föl, vagy még nagyobbak. Tehát szeretném, ha a képviselő urak végiggondolnák, hogy ez ad egy lehetőséget arra, hogy ezt a dolgot eltüntessék.
A másik: egyetértve abban, hogy valóban a magyar fizetési fegyelemben a házipénztárnak még mindig van szerepe, de ezt a törvény kezeli. Szeretném figyelmeztetni önöket, hogy a hivatalos forgalom kétszerese az átlag, tehát amikor majd valaki jön, egy számlát kifizet, és az bekerül a házipénztárba, azzal semmi probléma nincs, csak akkor van probléma, ha nincs mögötte számla.
A készpénzkímélés tekintetében a vállalkozók jelentős része rájött arra, hogy drága a készpénz, tehát lehet, hogy egyszerűbb a banki technikákat igénybe venni, és ebben azért ma már nagyon jelentős technikai előrelépési lehetőségek is vannak.
Én nem gondolom, hogy ez egy reformértékű lépés, ami itt van előttünk házipénztár ügyben, félreértés ne essék, egy pillanatig sem hittem ezt, egyet viszont biztosan tudok állítani: ez a forgalom kitisztításának és kezelésének, a legális szférába való terelésnek egy módja, vagy ha ezt nem teszi, akkor az adón keresztül elérhető az illető. Az viszont mindenképpen érdeme az előterjesztésnek, hogy nem egy azonnali intézkedésként jelenik meg, hanem azt mondja, hogy van egy átmenet, aki tudja, rendezze - körülbelül ez az üzenete az átmenetnek -, és a jövőre mutat, hogy a jövőben viszont nem fogja megbocsátani az adóhivatal, ha ilyen típusú ügyek lesznek. Mivel ez egy elég rövid törvényjavaslat, azt szeretném, ha végiggondolnánk komplexitásában, és nem keresnénk benne a reformértéket.
A füstadót pedig jó ötletnek tekintem, érdemes végiggondolni. Latorcai úr, köszönöm a szót.
(Az ülés vezetését Puch László, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: A PM képviselőjének adom meg a szót.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A kereskedelmi létesítményeket hogyan kezeljük? Átlagos állományt számítunk. Tehát ahol nagy a napi készpénzforgalom, ott éves szinten az egy napra jutó, mert összeadjuk. Azt hiszem, ez nem gond. (Közbekérdezésre:) Viszi magával. Az az elismert, annak a kétszerese. Miből vesszük le? A különbözet a napi záró állományuk, ez a göngyölített, és osztjuk még 365-tel, tehát abszolút tudja kezelni a rendszer.
Bürokratikus, vagy nem bürokratikus? A vállalkozás minden nap megnézi, hogy mennyi van a házipénztárában, tehát megnézi a készpénzforgalmat, és megnézi a zárót is, legalábbis ez a helyénvaló.
ELNÖK: A tankönyv szerint így van, de menjünk tovább, mert azt a vitát nem szeretném megnyitni, hogy ki mit néz meg.
Kérdezem, van-e még észrevétel a képviselő urak részéről. Deák képviselő urat illeti a szó.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Elsikkadt a kérdésemre a válasz. Mit remél ettől a költségvetés, mennyi bevétele lesz belőle?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Az elmúlt időszak a vállalkozóknál most házipénztárban, jellemzően eredménytartalékban ölt testet. A teljes vállalkozói szférában 6000 milliárd az eredménytartalék, a mikrovállalkozásokra 1000 milliárd forint eredménytartalék jut. Természetesen elfogadjuk, elismerjük, hogy ebből nagyon-nagyon sok pénz van fejlesztésben, eszközben, beruházásban és egyebekben, de ha ennek csak 10 százaléka van házipénztárban, azaz 100 milliárd forint, és most leadózzák, akkor ez 10 milliárd forintot tesz ki, amit kedvezményesen adóznak le, hiszen azért nem vették ki, mert 35 százalék adót kellene fizetni utána, ami nekik teher. Ráadásul még van egy kedvezmény: öt év alatt fizethetik meg ezt a bizonyos házipénztárcsökkenés-állománynak megfelelő adót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márton képviselő úr, egy mondat, mielőtt lezárom a vitát.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr emlegette, meg most is elhangzott, hogy kedvezményesen lehet leadózni. Azért kíváncsi lennék, vajon ki tud arra garanciát adni azoknak a vállalkozásoknak, akik most - tételezzük föl, bűnbánó módon - 10 százalékkal leadózzák az egyébként házipénztárban tartott pénzüket, hogy nem kerülnek azonnal az APEH megemelt apparátusának ellenőrzési toplistájára. Van-e erre valami garancia?
70
SF 71
ELNÖK: Azt gondolom, képviselő úrnak ez a kérdése maradjon költői. A vitát lezárom. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát? (14) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Mivel a három törvényjavaslatról együttes általános vita lesz, célszerű lenne, ha ennél a napirendi pontnál is Márton és Göndör képviselő urak lennének a bizottság előadói. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Köszönöm.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
3. napirendi pontunk az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Öné a szó.
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A törvényjavaslat jelentős adótörvény-módosításokat tartalmaz 2006. szeptember 1-jétől, illetve 2007. január 1-jétől. A személyi jövedelemadó vonatkozásában 2006. szeptember 1-jei hatállyal a kamatadó és a természetbeni juttatás adójának a megemelése várható, 2007. január 1-jétől pedig az egyes adókedvezmények, adómentességek szűkítése, valamint az adótábla sávhatárának a kiszélesítése. A társasági adó vonatkozásában jelentős változás lesz az úgynevezett elvárt adó bevezetése, amely bizonyos vállalkozások esetében kötelező előírásként szerepel a javaslatban.
A társasági adó vonatkozásában a fejlesztési adókedvezményeknél fontos változás az, hogy a kedvezmény a munkahelyteremtés célját szolgáló beruházások esetében érvényesíthető fokozottabban. A jelenlegi törvényben szereplő létszámkorlátok esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény a mostani javaslat szerint csak a létszámok növelése esetén vehető igénybe. A 48 leghátrányosabb kistérség esetén külön fejlesztési adókedvezmény igénybevételére akkor is lehetőség van, ha a kis- és középvállalkozások minimális létszámkorlátot teljesítenek. Az áfatörvényben szereplő adómérték-javaslat, a középső adókulcs 15 százalékról 20 százalékra való emelése azt tartalmazza, hogy a telefonáfával való korlátozás visszaáll a csatlakozás időpontjában érvényes szintre. Ennek másik lába olvasható - költségvetési szempontok miatt - a személyi jövedelemadó-javaslatban, amely azt mondja, hogy a cégtelenfonok magáncélú használata okán ha nem téríti meg a magánszemély a magánhasználat-átalányt - mert egy átalányt javasol a javaslat -, akkor az természetbeni juttatásként lenne adóköteles. A benyújtott törvénycsomag az eva tekintetében az adómérték emelésére tesz javaslatot, a társadalombiztosítási járulékoknál pedig az egyéni járulékok kétlépcsős emelése, az egészségbiztosítási járulékok emelése, valamint a munkajárulék egyről másfél százalékra való emelése a javaslat.
De a javaslat tartalmaz egy elvárt járulékalap-előírást is. Eszerint szeptember 1-jétől elvárható, hogy minden alkalmazott, minden vállalkozó, minden társas vállalkozó 125 ezer forint után fizesse meg a járulékot. Természetesen ha a vállalkozás, a gazdálkodó, a foglalkoztató tevékenysége, illetve körülményei nem teszik lehetővé, hogy ilyen bérköltséget produkáljon, akkor ezt augusztus 31-ig bejelentheti az adóhatóságnál és automatikusan járulékkedvezményt érvényesíthet. Igaz ez a foglalkoztatókra, az egyéni vállalkozókra és a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjaira is. Ma több mint 500 ezer magánszemély után nincs járulékfizetés! Előrelépésnek tekinthetjük, hogy április 1-jétől mintegy 51-52 ezer vállalkozás havonta önkéntesen adójárulék-bevallást készít. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások minden alkalmazottjuk esetében havonta bevallják a személyi jövedelemadót és a járulékot, ami 2007. január 1-jétől kötelező is lesz. Ez az egyszeri adminisztrációs teher augusztus 31-től azok részéről is fennáll, akik elektronikus úton jelentik be - de aki elektronikusan még nem lesz képes bejelenteni, az papíron jelenti be az adóhatóságnál -, hogy jövedelmi viszonyaik miatt nem képesek a 125 ezer, illetve 2007. január 1-jétől a 131 ezer forint után befizetni a járulékot.
Az ehotörvénynek az a szakasza, amely a tételes egészségügyi hozzájárulás november 1-jétől való hatályon kívül helyezését tartalmazza, nem lép hatályba, és nem lépne hatályba a javaslat szerint a társadalombiztosítási járulékról szóló törvénynek az a rendelkezése sem, amely 3 százalékponttal csökkentette volna 2007. január 1-jétpől a munkaadói járulékot. Nagyon sok változást látunk a javaslat adózás rendjéről szóló törvényt érintő részében, és szeretném hangsúlyozni, hogy itt az adóztatás filozófiájának a megváltoztatását szeretné üzenni az adózás rendjéről szóló törvény. Már egy-másfél éve jelentős lépéseket teszünk az adóztatás módszereiben, eszközeiben, az adóhatóságnál, illetve a vám- és pénzügyőrségnél, hogy úgy szélesítsük az adó- és járulékalapot, hogy jogkövető magatartásra ösztönözzük az adózókat, és a jogszabályi változások is az irányban támogatják az adóhatóságot, hogy a jogkövető magatartás erősödjön. Sőt a jogkövető adózókat is segítik abban, hogy jogkövetők legyenek. Például a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhatóság pillanatnyilag a honlapján közzéteszi az áfaalanyokat, akik be vannak jelentve az adóhatóságnál. Jövőre emellett megjeleníti, hogy ezeknek az adózóknak hány alkalmazottjuk van. Ma több száz milliós ingatlanok épülnek fel úgy, hogy papíron nincs élőmunka és a csempék maguktól mennek fel a falra, azaz ezek után nincs járulékfizetés. Az a jogkövető adózó, aki szeretné tudni, hogy az üzleti partnere egyáltalán rendelkezik-e munkaerővel, erről meggyőződhet a honlapon. Nem tartalmazza ugyan a javaslat, de ezentúl azok a számlák lesznek alkalmazhatók, amelyekben az adóhatóság határozza meg a számtartományokat, és ezeket is közzé fogja tenni a honlapon.
Pénzügyminiszter úr felkérte az APEH elnökét, hogy fokozza a vagyonosodási vizsgálatot. Ez természetesen nagy erőfeszítést követel az adóhatóság részéről, az adózókat pedig az adózás rendjéről szóló törvény arra ösztönzi, hogy nézzék meg, vagyonaikat adózott pénzekről halmozták-e fel. Éppen ezért azt mondja, hogy csináljunk önellenőrzést a törvény hatálybalépése előtti időszakra, s ha megcsinálod az önellenőrzést, akkor önellenőrzési pótlék nélkül befizetheted az adókülönbözetet, mégpedig az adókülönbözet nagyságától függően öt évre elosztva. Ilyen rendelkezések szerepelnek az adózás rendjéről szóló törvényben, és ezzel az a célunk, hogy erősítsük a jogkövetést, kifehérítsük a gazdaságot és ezáltal is szélesítsük az adóalapot.
Végezetül fontos megemlíteni a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását. Ennek az a lényege, ha a láncügyletekben nem kerül forgalomba környezetkárosító termék, akkor csak úgy van lehetőség a környezetvédelmi termékdíj visszaigénylésére, ha azt az első vevő teszi meg.
80
81 fzs (Karácsony Imréné)
Számos törvénymódosítás van még. A vámtörvény módosítása egyszerűsíti a vámeljárást, a jövedéki törvény módosításának kapcsán pedig a cigaretta 2007-ben kötelező adóemelése egy kicsit előrébb jön.
Készséggel válaszolunk a kérdésekre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát sok törvényt módosítunk, és mivel a képviselő urak ezek egy részét érintették az előző törvényjavaslatnál, azt a hibát elkövettem, hogy nem ajánlottam föl, hogy együttes vitát folytassunk. Az én hibám volt, bocsánatot kérek a képviselő uraktól, talán egyszerűbb lett volna a dolog.
Most önöké a szó. Itt most van áfaemelés, van minden. Vas képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások, válaszok
DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen. A Pénzügyminisztérium képviselőjétől szeretnék kérdezni az elvárt adóval kapcsolatosan. Ha jól értem, akkor egy újonnan alakuló társaság alakulási évében és a következő évben van moratórium, ha szabad így fogalmaznom. Ha mindezek a módosító javaslatok, tehát a járulékemelés meg az adóemelések megvalósulnak, nem tűnik-e ez túl rövid időnek, nem lehetne-e még egy évvel meghosszabbítani? Illetve készültek-e arról számítások, hogy egy most alakuló vállalkozásnak, tehát ami az év második felében alakul, elég lesz-e ez az egy-másfél év ahhoz, hogy nyereséget termeljen?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márfai képviselő úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Elnök úr említette, hogy itt van áfaemelés, van minden. Én pedig megemlítem, hogy a telefonáfát a 49. §-ban műveljük, ami speciel egy áfacsökkentési akció: 50 százalékra 30 százalékra vesszük vissza. Nem vagyok annyira elragadtatva ettől a gondolattól, különös tekintettel arra, hogy ehhez társul a 16. §, ahol természetbeni juttatássá tesszük a cégtelefont. Elképzelem, hogy a miniszterelnök úr melyiket választja, a 20 százalékot, vagy a tételes elszámolást, vagy bárki más, aki ilyen helyzetbe kerül. Itt azt a vitát folytatjuk újra és újra, hogy a cégtelefon használata végső felhasználásnak számít, vagy sem. Nyilván mint költség elismerendő. Az, hogy tartalmilag beépül-e valamifajta termékbe a telefonálás mint olyan, egy érdekes kérdés - természetesen az ezzel foglalkozó cégeket kivéve -, ugyanakkor annak megállapítása, hogy egy telefonbeszélgetésnek milyen tartalma van, tartalmi vizsgálat nélkül nem lehetséges. Ennek megállapítása, behatárolása 30 százalékban igen érdekes. Az 54 százalék kivetése a 20 százalékra megint egy körüljárható kérdés. Lássuk be, hogy ezek ilyen dolgok. Tehát összességében valóban itt egyfajta visszalépés van, mert ezt másképp nem tudom értelmezni. Annyit azért megér a természetbeni juttatás gondolata, hogy az általános vitát követően visszatérjünk rá.
Köszönöm.
ELNÖK: Márton képviselő urat illeti a szó.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Áttanulmányozva ezt a vaskos anyagot, amiről Fónagy képviselő úr itt elöljáróban már elmondta, hogy komoly alkotmányossági aggályokat is fölvet, nem akarom dramatizálni a helyzetet, de ennek alapján egyértelműen azt tudom kijelenteni, hogy az a nap, amikor ezt a törvényt és ezt a csomagot a kormánypárti többség vélhetően megszavazza, a kis- és középvállalkozások Waterloojának napja lesz. Ugyanis ha megnézzük mindazokat az adóváltozásokat - és itt most kifejezetten az emelésekre gondolok - és kötelezettségeket, amelyek a hazai kis- és középvállalkozásokra vonatkoznak, egyértelműen elmondható, hogy ez valóban a hazai kkv-szektor Waterlooja lesz, tehát ezeket a megemelt költségeket ma Magyarországon a kis- és középvállalkozásoknak legálisan kigazdálkodni nem lesz lehetősége. Itt szerintem alsó hangon egy 100 ezer fős, kis- és középvállalkozási szektort érintő munkahelycsökkenéssel kell számolni, mert a munkaadók, a munkáltatók nem fogják tudni ezeket a megemelt költségeket kigazdálkodni. Ez teljesen egyértelmű. Ha valaki ma a kis- és középvállalkozások között körbenéz, akkor azt látja, hogy nem véletlenül vannak minimálbéren bejelentett dolgozók. Hát itt nem a minimálbér duplája után kellene a járulékokat, a közterheket meg az egyéb járulékokat megfizettetni, hanem azon kellene gondolkodni, hogy hogyan és miként lehetne ezeket a terheket csökkenteni. Nemhogy plusz munkahelyeket nem fognak teremteni a kkv-k, a jelenlegieket sem fogják tudni megtartani! Hát hogyan és miként lehet ez? Egyszerűen nem értem azokat, akik abban gondolkodnak, hogy majd a kis- és középvállalkozási szektortól vonnak el jövedelmeket. Hogyan?
Rendben van, az adózási fegyelem növelésével egyetértek; nem így, nem ilyen módon, de bizonyos lépéseket lehetne támogatni. De hát könyörgöm, nézzünk már szét a világban meg Európában! Ott nem az adóprés szorításával tudják elérni az adózási fegyelem erősítését, hanem a járulékok és a terhek csökkentésével. Ráadásul ez a csomag végképp el fog oda vezetni, hogy pontosan azokat a kis- és középvállalkozásokat, akiknek egy része kényszervállalkozó, totálisan padlóra fogja küldeni. Totálisan! Ennek az lesz a vége, hogy drasztikus mértékben meg fog emelkedni az elbocsátások száma, csődbe fognak menni a kis- és középvállalkozások és az egy-kétszemélyes mikrovállalkozások. Utána mit fog tenni az állam? Majd ezek az emberek mennek segélyért, ami lényegesen nagyobb kiadást fog jelenteni, mint az, hogy ha egyébként egy normális adórendszerrel a foglalkoztatást és a vállalkozási szektort erősíteni lehetne. Ez a céljuk, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormány? Úgy tűnik, igen.
ELNÖK: Szatmáry képviselő urat illeti a szó.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyjából elmondatott előttem, amit akartam mondani. A következőt szerettem volna javasolni ügyrendileg. Ha jól értettem a minisztérium előadóját, ezekhez a konkrétan a hazai kis- és középvállalkozásokat komplexen érintő módosításokhoz kapcsolódó hatástanulmány jelen pillanatban nem áll a képviselők rendelkezésére. (Karácsony Imréné: Itt most nem.) Akkor jól értettem. Erről a törvényről addig komolyan tárgyalni, amíg nincs itt egy olyan hatástanulmány, hogy kit és hogyan érint, nem lehet. Tehát azt javasolom ügyrendben, hogy ez akkor kerüljön ide a bizottság elé, akár rendkívüli üléssel, akár máshogy, amikor le van téve egy táblázat arról, hogy mit jelent, mert addig mindenki mondhat bármit, csak nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a hatása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az ügyrendiről természetesen szavaztatni fogok, képviselő úr, ügyes. Püski képviselő urat illeti a szó.
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, csak nagyon röviden. Ez az egész csomag gyakorlatilag egyetlenegy célt szolgál: a költségvetés bevételeinek átmeneti növelését. Azért átmeneti növelését, mert hosszú távon, ha belegondolunk, egyetértek képviselőtársaimmal, ez oly mértékben visszaveti a vállalkozásokat - főleg a hazai kis- és közepes vállalkozásokat -, hogy a későbbiekben nem lesz, aki adót fizessen. Tehát most ez nagyon nagy hatással lesz az egész vállalkozási szektorra. Ráadásul a kormány nyíltan egy óriási, adónak álcázott kést tart a magyar vállalkozások torkához azáltal, hogy az APEH-ellenőrzést még fokozottabban növeli, és minden törvénytervezet, minden, ami itt elhangzott, negatívan hat a vállalkozásokra.
Csak egy nagyon rövid példa, és befejezem. Az előbb beszéltünk erről a bizonyos házipénztárról, ami az átlag alapján megy. Ha egy vállalkozás ne adj isten a jelenlegi törvények ellenére mégis fejlődne, akkor mi ennek az üzenete? Ha növekszel, akkor még többet fogsz fizetni a házipénztáradban lévő pénz után is. Tehát az egész visszahat arra, hogy tönkreteszi a vállalkozásokat, és egy nagy kést tart a torkukhoz.
Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését dr. Latorcai János, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. most elnök úr kért szót.
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Képviselő Úr! Nem érdemes a tényekkel vitatkozni a házipénztár ügyben. Amit ön mond, az nem úgy van leírva. Nincs ezzel probléma, csak tisztázzuk. Az igaz, hogy ebben a törvényben valóban vannak tervek. Kétségtelen. Részben az áfa, részben az, amiről beszéltünk az első körben, hogy a lakosság és a vállalkozók között egy megosztási arány van. De ebben azért az is benne van, hogy van egy lehetősége a vállalkozónak: bejelenti, hogy nem képes megfelelni az új feltételeknek, akár a becsült adóban, akár a személyi jövedelemadóban, illetve a járulék ügyében. Csak akkor azzal tényleg számolnia kell, hogy ezt igazolnia kell, meg fogják vizsgálni, kiemelt célcsoportja lesz az APEH-nak. 90 - SF 91 (Puch László) Nem lehet egyszerre vizet és tüzet prédikálni. Ebben az ügyben tiszta vizet kell önteni a pohárba. Ha nem tudja, akkor nyílttá kell tennie a gazdálkodását és azt meg fogja nézni az APEH: Ez az első olyan törvény, amely nem kötelezően írja elő a terhek bevállalását, hanem azt mondja az APEH, hogy ha bevállalod, akkor nem piszkállak, viszont ha nem, akkor megnézlek. Egyébként az ebben a törvényben lévő összes tehernövekedés nem több, mint annak idején az egyszeri minimálbér-emelés. Ez kisebb teher a vállalkozók tekintetében, mint ami annak idején az egyszeri minimálbér-emelés volt. Tehát amikor a tragédia és a tönkremenetel kategóriáját kezdjük el ezzel kapcsolatban feszegetni, akkor tisztázzuk, hogy van egy lakossági tehervállalás, de a törvénymódosítás fő célja az adómorál javítására tett kvázi erős intézkedéssorozat. Az eljárásról szóló törvényben erre vonatkozóan egész komoly hatások vannak. Érdemes ezt végiggondolni és érdemes arról beszélni, hogy akarjuk-e ezt vagy sem.
A módosítások során erről természetesen lehet még vitatkozni. Azt senki nem tagadja, hogy ennek a törvénytervezetnek a költségvetési kiigazítás a célja, és ha e tekintetben konstruktív javaslatok érkeznek, akkor egyfajta átrendezésnek még van lehetősége és szerepe. - Köszönöm.
(Az ülés vezetését Puch László, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Deák András képviselő úrnak adom meg a szót.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Kérdezem, van-e lehetőség arra, hogy meghallgassuk az önkéntes egészségpénztárak képviselőjét.
ELNÖK: Aki eddig lehetőséget kért arra, hogy szólhasson, az ezt mindig megkapta, de ma ilyen kérés még nem érkezett hozzám. Azt gondolom, ennek az igénynek a bejelentése a napirend előtt elvárható lett volna, de ha a képviselő úr nagyon ragaszkodik hozzá, erre természetesen lehetőséget fogunk biztosítani.
Mielőtt azonban tovább megyünk a vitában, az imént elhangzott ügyrendi javaslatról szavazni fogunk, nevezetesen arról, hogy ne tárgyaljuk tovább ezt a törvényjavaslatot. Persze ha a jövő héten tárgyaljuk, akkor megint hasonló javaslat érkezhet, ezért azt javaslom a bizottságnak, ha már elkezdte, tárgyalja végig a napirendet és tegye lehetővé, hogy az Országgyűlés a plenáris ülésén is folytassa a tárgyalást, közben pedig a képviselő urak meg fogják kapni a Pénzügyminisztériumtól azt a hatástanulmányt, amit ma hiányolnak.
Ki támogatja az ügyrendi javaslatot? (12) Ki nem támogatja? (14) Ki tartózkodott? (0) A bizottság nem támogatja az ügyrendi javaslatot.
Folytatjuk a vitát. Ki kér szót? (Nincs jelentkező.) Ha senki, akkor Deák képviselő úr javaslatára szót adok az önkéntes egészségpénztárak képviselőjének. Parancsoljon!
NAGY CSABA (Stabilitás Nyugdíjpénztár Szövetség): Nagy Csaba vagyok, a Stabilitás Nyugdíjpénztár Szövetség elnöke. A Pénzügyminisztérium képviselői nem szóltak arról, hogy a jelen törvénycsomag sok helyen módosítást tartalmaz az egyéni öngondoskodási célú megtakarításokkal kapcsolatban. Mi leadtunk elnök úrnak egy három és féloldalas anyagot és engedélyt kérünk arra, hogy ezt megoszthassuk a bizottság tagjaival is. Nem vagyunk még jártasak a Házszabály különböző formuláiban, csak jobbító szándékkal vetettük papírra az észrevételeinket.
Bizonyára tudják, hogy Magyarországon az öngondoskodás egy elég nehézkesen működő valami, de úgy tűnik, valamennyire sikerült beindítani. A magyar önkéntes nyugdíjpénztári rendszer az egyik legjobb a régióban. Ez a törvénycsomag viszont komoly megszorításokat tartalmaz. Jelenleg a munkáltatók a minimálbér erejéig fizethetnek a munkavállalóik után járadékot az önkéntes nyugdíjpénztárakba, amit a tervek szerint vissza kívánnak venni 20 százalékra, és ezzel egy időben a nyugdíjpénztári kifizetések adóterhet nem viselő járandósággá válnának. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy egy másik törvény azt mondja, tíz év után az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások kivehetők. Ezeknek a megtakarításoknak a nagy részét már tavaly ki lehetett volna venni, de az önkéntes nyugdíjpénztárak valószínűleg nem a jelenleg mérsékelt árfolyamon lévő MOL- és OTP-részvényeiket fogják likvidálni akkor, amikor a tagok meg fogják rohanni a pénztárakat az adójogszabályok változtatása miatt - hiszen amit most fel lehet venni, azt fel is fogják venni -, hanem értelemszerűen azt az állampapír-mennyiséget fogják piacra dobni, ami a pénztárak portfóliájában van és amit likvidálni lehet, ez pedig 800-1000 milliárd körül lehet. Ez az egyik.
A másik: nagyon jó, hogy a különböző jogszabályváltozások megregulázzák a mostani magánnyugdíj-pénztári rendszert, viszont ezzel egy időben behoznak olyan változtatásokat, amelyek plusz kiadásokra fogják kényszeríteni a magánpénztárakat, ezért ki kell építenünk a többportfóliós rendszereket, aminek a pénzügyi fedezetét viszont meglehetősen belimitálják. Azt kérjük, ha ilyen jellegű javaslat lesz a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban, az homogén legyen, és próbáljunk olyan költségmegtakarítási javaslatot tenni, amely az állam által direktben felügyelt olyan intézményekre is vonatkozik, mint az ONYF és a társadalombiztosítás. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Önnek lobbistaként természetesen bármelyik képviselőnek bármit joga van kiosztani, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy ön ezt a képviselőkhöz eljuttassa. Kormánypárti képviselőként azonban azt is szeretném, ha nemcsak a kritikáját, hanem a javaslatait is ismertetné a bizottsággal. Az természetesen nem javaslat, hogy semmit ne csináljunk az üggyel, mert a kormány és a kormánypárti többség úgy gondolja, hogy ez nem egészen így van. Mi nyitottak vagyunk egy szakmailag megalapozott javaslat megfontolására.
A vita eljutott abba a fázisba, amikor döntést hozhatnak a képviselők. Kíván-e még valaki szólni? Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Mivel a javaslatom nem kapott többséget, azt kérem, hogy a részletes vitára kimondottan a hazai kis- és középvállalkozásokat illetően mind a terhek tekintetében, mind azok hatását illetően készüljön egy külön anyag, mert ez olyan része ennek a dolognak, ami az egész magyar társadalmat érinti. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Felhívjuk a PM figyelmét, hogy a lehető leggyorsabban juttassa el ezt a tanulmányt minden képviselőhöz a bizottsági titkárságon keresztül. Önöknek viszont lehetőségük van figyelni az internetet, mert azon fog megérkezni.
Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazás következik.
Ki támogatja az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát? (14) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
A többségi és a kisebbségi vélemény elmondására ebben az esetben is Göndör István és Márton Attila képviselő urakat kérjük fel.
Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a részvételt.
Az egyebek napirendi pont következik. Van-e valakinek bármilyen felvetése? (Nincs jelentkező.)
Nekem annyi bejelentésem lenne, hogy szeretném, ha az albizottságok a lehető legrövidebb időn belül megalakulnának. Ehhez viszont azt kérem, hogy jelentkezzenek az urak. Ha nem lesznek jelentkezők, akkor én megalakítom az albizottságokat, de tagok nélkül ez elég nehézkes lesz.
Hétfőn az esti órákban kerül sor a plenáris ülésen a többségi és a kisebbségi vélemények elmondására.
Köszönöm szépen a megjelenésüket, az ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 40 perc)
Puch László
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Soós Ferenc