GIB-3/2006.
(GIB-3/2006-2010.)
az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának
2006. június 26-án, hétfőn 11 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
A házipénztáradóról szóló törvényjavaslat (T/230. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Márton Attila (Fidesz) felvetése a gázárszabályozással kapcsolatban
1. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat (T/229. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
2. A házipénztáradóról szóló törvényjavaslat (T/230. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
3. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/232. szám) (Általános vita)
5. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám) (Általános vita)
6 A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/242. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
7. Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György alelnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Baráth Etele (MSZP)
Bánki Erik (Fidesz)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Kovács Kálmán (SZDSZ)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) megérkezéséig dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Rogán Antal (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Zarándy Tamás osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Szalay-Berzeviczy Attila elnök (Budapesti Értéktőzsde)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 1 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok mindenkinek. Határozatképes a bizottságunk. Szeretnék egy felkérést tenni a képviselőinkhez és a vendégeinkhez. Nagyon szeretném, hogy ha mindenki kikapcsolná a rádiótelefonját, mert a jegyzőkönyv írásakor kezelhetetlen hangzavarok keletkezhetnek, és ez nagyon nehézzé teszi az ő munkájukat.
Az ülést megnyitom. Írásban mindenki megkapta a meghívót. Kérdezem, hogy kíván-e valaki észrevételt tenni? (Nincs jelentkező.) Szeretném, ha megszavaznánk a napirendi javaslatot. Ki fogadja el? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Következik az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló T/229. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása. Köszöntöm a kormány képviselőjét.
Az 1-es módosító indítvány Gegesy képviselő úré. A költségvetési bizottság nem támogatja. Előterjesztő?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. Köszönöm szépen. A 2-es javaslat, szintén Gegesy képviselő úr indítványa, összefügg a 7-essel. A költségvetési bizottság nem támogatja. Előterjesztő?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. A 3-as Farkas Imre képviselő úr módosító indítványa, összefügg a 8-assal. A költségvetési bizottság nem támogatja, a bizottsági ülésen a kormány nem értett egyet vele. Ki kíván szólni? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 4-es Gegesy képviselő úr indítványa. A kormány nem támogatta, a költségvetési bizottság nem támogatta. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 5-öst a költségvetési bizottság nem támogatta, az előterjesztő nem értett egyet vele. Kíván valaki kérdezni? (Nincs jelentkező.) Nem. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 6-os Gegesy képviselő úr indítványa, a költségvetési bizottság nem támogatta, a kormány nem értett egyet vele. A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.
A 9-es szintén Gegesy képviselő úr indítványa, a költségvetési bizottság nem támogatta, a kormány nem értett egyet vele. Kíván-e szólni valaki? (Nincs jelentkező.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja. Az első napirendi pontot befejeztük. Kíván-e valaki előterjeszteni módosító indítványt vagy észrevételt tenni? (Nincs jelentkező.)
A házipénztáradóról szóló törvényjavaslat (T/230. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
A 2. napirendünk a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Ehhez módosító indítvány nem érkezett, illetve ami érkezett, az határidőn túl érkezett. Ezért kérem a bizottságot, hogy a T/230-as számon kiosztott módosító indítványt bizottságiként nyújtsa be. Alapvetően arról szól, ami az általános vitában is problémaként jelentkezett, hogy a nagyvállalatoknál és a vállalatok jelentős részénél a házipénztár-forgalmat az éves forgalomhoz köti és nemcsak kizárólagosan az úgynevezett cash-forgalomhoz. Ez egy könnyítés és egy 100 ezer forintos léptéket tesz be, hogy az alatt ez nem izgalmas, tehát nincs adófizetési kötelezettsége a vállalkozásoknak. Ez egy könnyítés megítélésem szerint. Van valakinek észrevétele? (Nincs jelentkező.) A kormány támogatja-e?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Ezért bizottsági módosító indítványként a Ház elé kerül.
Következik a 3. napirendi pontunk, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A T/231/84-es módosító indítványcsomagról kezdődik a vita.
Az 1-es a költségvetési bizottság módosító indítványa, ami összefügg a 2-essel és az 5-össel. Az előterjesztő egyetértett. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Ugyanez vonatkozott a 2. pontra is.
A 3. Kökény képviselő úr módosító indítványa, amelyet a költségvetési bizottság nem támogatott, az egészségügyi bizottság támogatta, az előterjesztő nem értett egyet. Kérem az előterjesztő képviselőjét, amennyiben megváltoztatta volna a véleményét, akkor jelezze. (Lucz Zoltánné: Jó.)
Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e valaki ebben az ügyben észrevételt tenni. Ez a nyugdíjpénztári befizetésekről szóló módosító indítvány. (Senki sem jelentkezik.) Nincs észrevétel. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, köszönöm szépen. (Közbeszólások.)
A 4. a költségvetési bizottság módosító indítványa... (Közbeszólások: Az előbbit egyharmad támogatta!) Akkor kezdjünk el számolni, én nem láttam a bal oldalamon kezeket.
Az alelnök úr javaslatára visszatérünk a 3. pontra, szeretném megszámolni a szavazatokat. Aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen; egyharmada támogatja. Köszönöm szépen, alelnök úr.
A 4. a költségvetési bizottság módosító indítványa. A kormány támogatta. Van-e észrevétel? (Nincs.) Köszönöm. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 5. pontról már tárgyaltunk.
A 6. pont Kökény képviselő úr módosító indítványa. A költségvetési és az egészségügyi bizottság nem támogatta, az előterjesztő nem értett egyet vele a bizottsági üléseken. Kíván-e valaki észrevételt tenni, támogatni? (Nincs ilyen jelzés.) A bizottság nem támogatja, köszönöm, mehetünk tovább. (Közbeszólások.)
A 7. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa. A költségvetési bizottság nem támogatta, az előterjesztő képviselője nem támogatta...
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, ügyrendi kérdésben szeretnék szót kérni.
Elnök úr azt kérdezte meg, van-e hozzáfűznivalója valakinek, és ezzel lezárta, mintha szavaztunk volna.
ELNÖK: Alelnök úr, ebben most nem nyitunk vitát, én megkérdeztem, ki támogatja, ez a szó elhangzott, kéz nem volt a levegőben. Természetesen ha az alelnök úr kívánja támogatni, akkor itt nyugodtan megállunk, kicsit le is lassíthatjuk a dolgokat, bármire nyitott vagyok. Csak akkor azt kérem, hogy ha megkérdezem, hogy támogatják-e, akkor legalább egy kéz emelkedjen föl, mert egy sem emelkedett föl.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, ha balra néz, akkor látja.
ELNÖK: Jó, a vitát lezártuk.
A 6. pont Kökény képviselő úr módosító indítványa. A bizottságok nem támogatták, a kormány nem támogatja. A bizottság? Megszámoljuk. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 7. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa. A költségvetési bizottság és a kormány nem értett vele egyet. Ez gyakorlatilag egy elhagyás a vállalkozói adóalappal és egyebekkel kapcsolatosan. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Egyharmada támogatja. Köszönöm szépen.
A 8. pont Farkas képviselő úr módosító indítványa. A költségvetési bizottság nem támogatja, nem ért egyet az előterjesztő képviselője; ez a kamatjövedelmekkel kapcsolatos módosítás. Kérdezem, ki ért vele egyet. (Szavazás.) 1 igen, nem támogatja a bizottság.
A 9. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa, a teljes törvény elhagyása. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 10. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa. Az előterjesztő egyetértett. Kérdezem, van-e észrevétel. (Nincs.) Támogatás? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a többség támogatja.
A 11. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa, nem támogatta senki. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 12. pont a költségvetési bizottság előterjesztése, amelyet az előterjesztő a bizottsági ülésen támogatott, összefüggésben a 46. ponttal; adóelőleg-kiegészítés. Kérdezem, van-e észrevétel. (Nincs.) Támogatás? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a többség támogatja.
A 13. pont Podolák képviselő úr módosító indítványa, összefüggésben az 50., 52. pontokkal. A költségvetési bizottság támogatta, az önkormányzati bizottság nem értett vele egyet, és az előterjesztő sem támogatta. Van-e észrevétel az üggyel kapcsolatosan? (Nincs.) Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja, köszönöm szépen.
A 14. pont Podolák képviselő úr módosító indítványa, amely összefügg az 51. ponttal. Hasonlóképpen nem támogatta az önkormányzati bizottság, a költségvetési bizottság támogatta, a kormány nem értett egyet. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, köszönöm szépen.
A 15. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa, az előterjesztő egyetértett; az áfatörvény egy technikai módosítása. Kérdezem, ki ért egyet. (Szavazás.) Támogatás, köszönöm.
A 16. pontban Schvarcz Tibor képviselő úr tesz egy kiegészítést. Az egészségügyi bizottság támogatja, a költségvetési nem, az előterjesztő nem ért egyet. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 17. pont Orosz képviselő úr módosító indítványa, a költségvetési bizottság támogatta, a kormány támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Egyetért.
A 18. pont a mezőgazdasági bizottság módosító indítványa, a kormány támogatta. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Egyetért.
A 19. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa, amely összefügg az 59. ponttal. Az egészségügyi bizottság támogatta, az előterjesztő képviselője támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, köszönöm szépen.
A 20. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa, a költségvetési bizottság nem értett egyet vele, a kormány nem támogatta. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 21. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa. A költségvetési bizottság nem támogatja, az egészségügyi bizottság nem támogatja, a mezőgazdasági bizottság nem támogatja, az előterjesztő nem ért egyet. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 22. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa, összefüggésben a 23. ponttal. Az egészségügyi bizottság és a kormány is támogatja. Kérdezem a bizottságot, van-e észrevétel. (Nincs.) Támogatás? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság mindkét módosító indítványt támogatja.
A 24. pont Karsai és Godó képviselő urak módosító indítványa. A költségvetési bizottság nem ért egyet, az egészségügyi bizottság nem ért egyet, a mezőgazdasági bizottság támogatja, az előterjesztő nem ért egyet. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja, köszönöm szépen.
A 25. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa, a bizottságok nem támogatják, az előterjesztő nem ért egyet. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 26. pont Farkas képviselő úr módosító indítványa. A bizottságok nem támogatják, a kormány nem ért egyet. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 27. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa. A költségvetési bizottság nem támogatja, a kormány nem ért egyet. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 28. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa, összefüggésben a 29. és 30. pontokkal. A kormány a bizottsági ülésen egyetértett. Kíván-e valaki észrevételt tenni? Kormány!
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Itt nemlegesre változott a kormány álláspontja, de csak amiatt, hogy lesz majd helyette másik. A kormány részéről tehát: nem.
ELNÖK: Most a kormány tehát nem támogatja; eddig van egy támogatás, majd a bizottság visszavonja. Most a gazdasági bizottság erről dönt. (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm szépen.
A 30. pontról már döntöttünk; a 28., 29., 30. pont egyben volt, összefüggő módosító indítványok. Gondolom, a kormány álláspontja egységes volt.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A 31. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa. A kormány egyetértett. Van-e észrevétel? (Nincs.) A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, köszönöm szépen.
A 32. pont Szabó képviselő úr módosító indítványa, a költségvetési bizottság nem támogatja, az előterjesztő képviselője nem ért egyet; ez egy engedélyezéskiadás a szerencsejáték-törvényben. Kívánja-e támogatni a bizottság? (Szavazás.) Nem, köszönöm szépen, a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 33. pont Szabó képviselő úr módosító indítványa, a költségvetési bizottság nem támogatja, az előterjesztő nem ért egyet. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
A 34. pontot a költségvetési bizottság egyharmada sem támogatta, az előterjesztő sem értett vele egyet. A bizottság? (Szavazás.) Szintén nem támogatja.
A 35. pont Orosz képviselő úr indítványa, összefüggésben a 38. ponttal. A költségvetési bizottság támogatta, a kormány nem értett egyet; szintén a szerencsejáték-törvény módosítása. Változott-e a kormányálláspont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm szépen.
A 36. pont Szabó képviselő úr módosító indítványa. A költségvetési bizottság nem értett egyet, a kormány sem értett egyet vele; szintén a szerencsejáték-törvény módosítása. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
A 37. pont ugyanaz, a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 38. pontról az előzőekben már döntöttünk.
A 39. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa, összefüggésben a 40. ponttal. A kormány támogatta mindkét módosítást; gondolom, az álláspontja nem változott.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm szépen.
A 41. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa. Egyharmadot kapott a gazdasági bizottságban, egyéb bizottságokban nem támogatott, az előterjesztő sem értett vele egyet.
A 42. pont a költségvetési bizottság módosítása, a kormány egyetértésével. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
A 43. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa, a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 44. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa, ezzel a kormány a bizottsági ülésen egyetértett. Nem változott az álláspont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, köszönöm szépen.
A 45. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa. A kormány támogatta. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja.
A 46. pontról már döntés született a 12. pont kapcsán.
A 47. pont a költségvetési bizottság módosító indítványa. A kormány egyetértett vele a bizottsági ülésen. Van-e észrevétel? (Nincs.) A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 48-as javaslat Farkas képviselő úr indítványa, a költségvetési bizottság nem támogatta és nem értett egyet vele az előterjesztő a bizottsági ülésen. Van észrevétel? (Nincs jelentkező.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 49-es Kovács képviselő úr indítványa, összefügg a 68-assal. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 14-esnél volt a Podolák úr áfatörvény-módosítása. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen. A kormány egyébként nem értett vele egyet a költségvetési bizottság ülésén.
Az 53-as Kovács képviselő úr módosító indítványa. A bizottságok nem támogatták, az előterjesztő nem értett egyet vele. (Szavazás.) A gazdasági bizottság egyharmada támogatja.
Az 54-es költségvetési bizottság módosítása, az oktatási bizottság támogatta, az egyetértését a kormánynak megnyerte. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Támogatjuk.
Keller képviselő úr indítványa következik az 55-ös, a költségvetési bizottság támogatja, az előterjesztő nem. A gazdasági bizottság hogy dönt? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 56-os a költségvetési bizottság módosító indítvány, összefügg az 58-assal. A költségvetési bizottságban az előterjesztő egyetértett vele. A mi bizottságunk? (Szavazás.) Mindkettőt támogatjuk.
Az 57-es szintén költségvetési bizottsági javaslat, az előterjesztő egyetértett vele. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
A 60-as Szabó Imre képviselő úr módosító indítványa. A bizottságok nem támogatják az önkormányzati bizottság kivételével. Az előterjesztő nem ért egyet vele. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatjuk.
A 61-es a költségvetési bizottság javaslata. A kormány támogatta. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 62-es az oktatási bizottság javaslata. A kormány nem nyilatkozott, kérdezem, most már van-e álláspont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 63-as Kökény képviselő úr módosító indítványa, a költségvetési nem ért egyet, az egészségügyi bizottság egyharmada sem, az előterjesztő sem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad igen.
A 64-es a költségvetési bizottság javaslata, az előterjesztő egyetértett vele. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 65-ös Kovács képviselő úr indítványa. A bizottságok nem támogatják, az előterjesztő nem ért egyet vele. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 66-os Török Zsolt képviselő úr indítványa. A bizottságok nem támogatják, az előterjesztő nem értett egyet vele. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
A 67-es a költségvetési bizottság javaslata, amellyel a kormány egyetértett a bizottságban. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk.
A 68-as Kovács képviselő úr indítványa, a bizottságok nem támogatják, az előterjesztő képviselője nem ért vele egyet. A gazdasági bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja. Kovács képviselő úr jelentkezett, megadom a szót.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Szeretném javasolni elnök úr, hogy a tőzsde elnökét hallgassuk meg, aki javaslatot szeretne tenni bizottsági módosító indítványra.
SZALAY-BERZEVICZY ATTILA (Budapesti Értéktőzsde): Köszönöm szépen. Üdvözlök mindenkit. A Budapesti Értéktőzsde kapitalizációjának 80 százaléka van külföldiek kezében. A tavalyi év során 2300 milliárd forinttal lettek gazdagabbak azok a külföldi befektetők, akik sikeres magyar vállalatok részvényeibe fektettek. Ebből a 2300 milliárd forint árfolyamnyereségből egy forint nem érte a magyar állam költségvetését, mind kizárólag külföldi, a befektetők hazája szerinti költségvetéseket gazdagították a magyar vállalatok. Miért? Mert nem volt az elmúlt időszakban a kormányzat és a politika megfelelő hozzáállása, ami vonzotta volna a hazai befektetőket a tőzsdére. Ezt felismerte tavaly Gyurcsány Ferenc kormányfő, ennek eredményeképpen megkötöttük azt a tőzsde- és kormány közti megállapodást, aminek a lényege az volt, hogy javítsuk a pénzügyi befektetési kultúrát Magyarországon, támogassuk a nyugdíj-előtakarékosságot vagyis az öngondoskodást és támogassuk a magyar kis- és középvállalkozások tőzsdére jutását, hogy ezáltal ne csak a banki hitelek álljanak rendelkezésre a növekedés finanszírozásához. A tervezett húsz százalékos árfolyamnyereség-adó bevezetése nehéz helyzetbe hozza a befektetőket Magyarországon, még kevésbé teszi vonzóvá a magyar vállalatok részvényeibe való befektetést. Mindazonáltal a magyar tőzsde és a magyar tőkepiac elfogadja és érzi azt, hogy ma a makrogazdasági egyensúly helyreállítása áldozatokat követel meg mindenkitől. Azonban az a módosító indítványunk, amely arra vonatkozna, hogy a három évnél hosszabb részvény, állampapír, befektetési jegy tartás maradjon továbbra is árfolyamnyereség-adómentes, úgy gondoljuk, hogy nem csapás a költségvetésre, a legkevésbé sem, ugyanakkor hagy egy utolsó kiskaput, hogy a magyar lakosság befektetései tovább növekedjenek, és a tőzsde maradjon vonzó. Úgyhogy kérem önöket, hogy ezt gondolják át, különben továbbra is a külföldiek fognak a magyar vállalatok sikereiben osztozni és mi nem és ugyanúgy a költségvetés sem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen ebben lehetnek vitáink, azt gondolom, hogy a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek közti összhang megteremtése a kormányzati célkitűzések elsődleges céljai, amikor ezek a módosító indítványok előterjesztésre kerültek a kormány részéről. Kérdezem a bizottság tagjait, kívánnak-e ebben a kérdésben véleményt mondani. Az elnök úr előterjesztését kívánja-e a bizottság érdemben vitatni? (Nincs jelentkező.) Nem. Köszönöm szépen. Meghallgattuk önt és megköszönjük az észrevételét. Latorcai alelnök urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Azért én tisztelettel fel szeretném hívni a bizottság figyelmét, hogy ez mégis csak egy olyan kérdés, amelyet jó lenne ha nem is most, de még a törvényalkotás során egyszer alaposabban átgondolna és átvizsgálna a gazdasági bizottság, mert az a 2300 milliárd forint, amiről itt hallhattunk a Szalay-Berzeviczy Attila előadásában, az mégis csak az ez évi költségvetés kiadási oldalának durván egyharmada. És azt hiszem, hogy egy ilyen összeg bármilyen formában való visszakanalizálása a magyar költségvetés szempontjából nagyon fontos dolog lehet.
ELNÖK: Köszönöm szépen ezt az észrevételt. Ez a jövedelem nagysága volt, ami a tőzsdén akkumulálódott az árfolyam-nyereségekből. Az egyezmények mentén itt nem adózott, otthon viszont adózott, én úgy gondolom, hogy ez azért nem egy normális állapot, hogy a világon mindenütt adóznak a tőkejövedelmek után, Magyarországon meg nem kellett. Tehát úgy gondolom, marad a kormány eredeti álláspontja. De úgy gondolom, hogy lehet a gazdasági bizottságnak egy általános vitanapot tartani valamikor szeptember végén, amikor a költségvetési adótörvényeket a jövő évvel kapcsolatosan tisztán látjuk, és én azt javaslom, hogy az előkészítésben a Göndör úr és a Latorcai úr vegyenek részt, hogy szeptember végén egy ilyen vitát, szabad beszélgetést a gazdasági bizottság akár nem ilyen nagy nyilvánosság előtt, hanem egy kicsit szűkebb körben tartana. Ezeket a vitákat magunk között kellene lefolytatni, és azt követően természetesen lehet majd kihelyezett ülésen folytatni. Köszönöm szépen.
Kíván-e a bizottság más tagja szólni? Szatmáry Kristóf, tessék.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Ha a módosítók befejeződtek, egyetlen egy rövid témára szeretném felhívni a figyelmet. Megkaptam a minisztériumtól a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását a most módosítókkal ellátott törvényeknek, és bár az általános vita lezárult, de mivel nem volt mód ezt megvitatni, pár dologra szeretném a bizottság figyelmét felhívni.
ELNÖK: A napirendi pontot lezártuk. Ha az egyebek között ezt felhozza, tudomásul fogom venni és meg fogjuk hallgatni, de most tovább kell lépnünk a napirendekkel. Már két napirenddel odább vagyunk. (Szatmáry Kristóf (Fidesz): Ez mind a három napirendre vonatkozik.) Ez kétségtelen, az egyebek között szóba hozhatja.
Az 1-3. napirendi pont lezárását követően a 4-5. napirendi pont együttes általános vitáját javaslom a bizottságnak, amennyiben egyetértés van ebben. (Nincs ellenvetés.) Ez a Magyar Köztársaság költségvetését módosító törvényjavaslat és az államháztartásról szóló törvény módosítása; mindkettő általános vitára való alkalmasságot jelent.
Kérem a kormány képviselőjét, mutatkozzon be, és rövid felvezetést kérek mindkét törvényre egyben.
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engyel Gyula vagyok, a Pénzügyminisztérium költségvetési és pénzügyi főcsoportjának főosztályvezető-helyettese.
A két törvény felvezetését tehát egyszerre szeretném elmondani. Röviden szeretnék csak hozzászólni, merthogy nem nagyon terjedelmes törvényjavaslatok ezek.
A költségvetési törvény módosítása nem arról szól, hogy a kormány az egyenlegjavítást hogyan képzeli el, mert ez az adótörvények és az egyes egyéb törvénymódosítások körében, illetve a kormány saját hatáskörében végrehajthatók. Ezek a költségvetési törvénymódosítási javaslatok lényegében csak azok, amelyekhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.
A költségvetési törvény módosításának egyik tétele arról szól, hogy az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvénynek a kárpótlási határidejét újból felnyitották, 2006. április 1-jétől augusztus 1-jéig, és ez a költségvetési törvény megnevezi azt a forrást, amely a kárpótlás fedezetét jelenti.
A költségvetési törvény az APEH, a VPOP és a munkaügyi felügyelők ellenőrzési tevékenységéhez szükséges többletforrások biztosításáról dönt, vagyis az APEH és a VPOP esetében kismértékben módosítja, a munkaügyi felügyelők ellenőrzési tevékenységének megerősítéséről szóló premizálást pedig bevezeti. Ez összefügg azzal, ami a munkaügyi viszonyok rendezéséhez szükséges ellenőrzésekhez kapcsolódik, és amiben több törvénymódosítást is tárgyal a másik, a 233. számú törvényjavaslat.
Rendezi, illetve megemeli még a költségvetési törvényben a Nyugdíj-biztosítási Alap méltányossági alapú nyugdíjazásra szánt keretösszegét 100 millió forinttal; illetve a költségvetési törvényben módosul az a fejezet, amely a Nemzeti Autópálya Zártkörű Részvénytársaság adósságának átvállalásáról szól. Ez a jelenleg érvényes törvényben úgy van, hogy december 31-ig átvállalja a kormány, a jelenlegi módosítás pedig arról szól, hogy ezt mint lehetőséget teremti meg, tehát átvállalhatja a kormány.
Módosul a költségvetési törvény 14. számú melléklete is, amely az ÁPV Rt. költségvetési kapcsolatait tartalmazza. A melléklet annyiban változik, hogy a befektetési célú előirányzat megemelésre kerül. Ennek a befektetési célú előirányzatnak ez a megemelése végső soron nem jelenti majd a költségvetés egyenlegének változását.
Az államháztartásról és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyrészt, mint említettem, a munkaügyi viszonyok rendezéséhez és megerősítéséhez tartalmaz többféle javaslatot és törvénymódosítást. Egyrészt módosítja ebből a szempontból az államháztartási törvényt, az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, illetve a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt is; mondom, mindegyiknek célja a munkaügyi viszonyok rendezése.
Ugyanez a törvényjavaslat tartalmaz az államháztartás rendszerének átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is. Ilyen például a közalapítványok felülvizsgálata, illetve megszüntetése, valamint a kht.-k tevékenységének és a gazdaságitársaság-alapításnak, tehát költségvetési szervek gazdaságitársaság-alapítási feltételeinek kismértékű módosulása.
A közalapítványoknál, mint a kht.-knál is tulajdonképpen arról van szó, hogy állami feladatokat végeznek, amelyeknél a vagyonhoz jutás egyik feltételeként is és egyébként is a tevékenységben az lett volna jó, ha más forrásokat is be tudnak vonni, de erre a forrásbevonásra nem került sor. Így egy egyszerű mechanizmussal lehet megoldani ezt a feladatellátást, vagyis egy költségvetési előirányzattal, úgynevezett támogató célú fejezeti kezelésű előirányzattal, és ennek a felhasználásáról civil szervezetek vagy más bizottságok dönthetnek, és ott előkészítő szerepet vállalhatnak. A főbb működési kereteket a kormány határozná meg, míg az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok működését pedig a tárca szabályozná.
Az államháztartásról szóló törvényjavaslat kiegészül még a gazdálkodás pénzügyi kereteire és a gazdálkodás átláthatóságának fokozására vonatkozó javaslatokkal is, ami lényegében a fejezetek gazdálkodásának kereteit és beszámolásának szükségességét írná elő.
Az egyéb törvények között módosulna még a privatizációs törvény is, főleg a privatizációs törvény melléklete. Itt valószínűleg kicsit nehezen kezelhető ez a módosítási javaslat és a táblázat, hogy miben módosulna a privatizációs törvény. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a mostani melléklet erre lesz lecserélve, hanem egyes tételek módosulnak benne; elmondanám, mert azt hiszem, úgy világosabb lesz ez a módosítás. Az Állami Autópálya Kezelő Rt., amellyel kapcsolatban a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolta a tulajdonosi jogokat, 100 százalékos állami tulajdonban volt eddig. Tehát az új koncepciónak megfelelően a privatizációs törvényben az lesz, hogy a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 25 százalék plusz egy szavazat; ennyi a módosítás, tehát a 100 százalékról 25 százalék plusz egyre.
A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek közé bekerül a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság a Magyar Fejlesztési Bank-törvény módosításának megfelelően. Egyes részvénytársaságok a tulajdonosi jog gyakorlása szempontjából az MFB-hez kerülnének: ilyen az ÁPV Rt.-től a Hitelgarancia Rt.; a Miniszterelnöki Hivataltól a Regionális Fejlesztési Holding Rt.; a GKM-től a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. Ez mind összefügg az MFB tevékenységének és feladatainak módosulásával.
A következő részben, ahol az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a tulajdonosi jogokat gyakorló, itt tulajdonképpen csak névváltozásokról van szó, tehát a név rövidítése megváltozott; a kézműipari..., nem tudom, miről módosult, de Kézmű Kht. lesz...
ELNÖK: Értjük.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Igen. A következő, ahol az önkormányzati és területfejlesztési miniszter lesz a felügyelő, lényegében a minisztériumi összevonással kapcsolatban a vállalatok ugyanezekhez a szervezetekhez kerülnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető úr. Összefoglalva, a melléklet úgy módosul, hogy a Fejlesztési Bank a törvényben meghatározott feltételrendszeréhez kapott három vállalatot és a technikai módosítás a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásával foglalkozó Kht.-k névváltozása, valamint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény került átvezetésre. Az autópálya-kezelő privatizációs lehetőségének a megnyitása az érdemi. Ami egyébként összefügg a két törvény menetével, tehát az államháztartásról és a költségvetésről szólóéval.
Kérdezem, hogy ki kíván szólni ezek után. Fónagy képviselő urat illeti a szó.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Előbb a 2006-os költségvetés módosításához szólnék hozzá, előrebocsátva, hogy vannak olyan technikai elemei - főosztályvezető úr is elővezette - amely, gondolom, hogy folyamatos működés és a valós társadalmi igényeket elégít ki. Nekem a 8. szakasszal vannak elsősorban - nevezzük a rövidség kedvéért - alkotmányos aggályaim, amely arról rendelkezik, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek az MNB-vel és a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, még pontosan nem is tudjuk, mennyi tartozását a költségvetés átvállalhatja. Tehát egy többszörösen feltételes módról beszél egy törvény, amelynek azért határozott, számon kérhető, átlátható rendelkezéseket kell tartalmaznia. Külön pikantériája az ügynek, hogy nemcsak a pénzügyi terjedelem és az esedékesség a bizonytalan, hanem az a passzusa is, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. a hitelvállalással szemben kész és félkész útszakaszokat ad át, illetve azokkal elszámol a magyar államnak. Magyarán olyan projekteket ad cserébe, amelyek nincsenek kész, amelyeknek még az összegét sem tudjuk. Azt felfogom, hogy a 2006-os költségvetés mindenfajta problémákkal küszködik; most 416 milliárd van ide leírva, és ez a járulékaival együtt valahol 600 körül van, tehát egy ilyen rendkívül jelentős összegnél egy ilyen fokú flexibilitás, lazaság, úgy gondolom, nem szolgálja az alkotmányosság alapvető követelményét.
Hasonlóak az észrevételeim a másik javaslattal kapcsolatban is, amely több, nemhogy magas szintű, hanem alaptörvénynek minősülő normát kíván módosítani gyakorlatilag egy salátatörvényben. Tudom, hogy a salátatörvényeket nem a 2006 tavaszán hatalomra kerülő kormány találta ki, vannak ennek előzményei, ugyanakkor az elmúlt négy évben már volt arra éppen a gazdasági bizottságon belül nagyon helyes szakmai törekvés, hogy lehetőség szerint a salátatörvények létrejöttét ne támogassuk, mert a dolog áttekinthetetlen, szakmailag is kezelhetetlen, meg hát egyébként is mindenfajta bizonytalansággal jár. De például a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvének alapvető rendelkezéseit mellékesen módosítani akarjuk, tehát egy nagy jelentőségű, sui generis jogszabályt akarunk így módosítani, én kérem, hogy a bizottság ez ellen, éppen a közös munkánk érdekében emelje fel a szavát. A Ptk. 1. szakaszánál, ahol a közalapítvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket akarja annullálni, ennek ráadásul kifejezetten egy-két intézményre kihegyezett hatása van, ez meghaladja egy anonim törvényi módosító tervezetnek a kereteit, de úgy gondolom, hogy hosszabb ideje fennálló hatalmi viták miatt nem kellene a polgári törvénykönyvnek az egyébként sok évtizedes és a magyar közgondolkodásba átmenet elemeit módosítani.
Ugyanez vonatkozik a többire is, a koncesszióra, az államháztartási törvényre. Ezek alapjogszabályok. Mindenképpen a jogalkotás biztonsága és a gazdálkodás biztonsága megkívánja, hogy ezek külön-külön kerüljenek terítékre és ne egy ilyen, egyebek híján jogalkotási lázban égő kormányzati jogalkotás áldozataivá váljanak.
Végezetül, de nem utolsó sorban, amit az előadó is volt kedves kiemelni, az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítése, magyarán a privatizációs törvény mellékleteként valóban így van, ennek a táblázatnak az Állami Autópálya-kezelő Rt. privatizációja a lényege, úgy gondolom, hogy ez is messze többet érdemel, és messzebb mutat, mint egy egyszerű mellékleti módosítás. Csak emlékeztetni szeretném a bizottságot, hogy a elmúlt négy évben kevés olyan, konszenzussal létrejött szabály volt, de általában a privatizációs törvényben és annak a mellékletében foglalva az egész magyar gazdaság javára szólóan sikerült a gazdasági bizottságban konszenzusos eredményeket elérni. Én úgy gondolom, hogy az ilyen praktikus szempontok szerint behozott rapid javaslatok nem szolgálják az ehhez szükséges bizalom fenntartását, illetve megerősödését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács Kálmánt illeti a szó.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen elnök úr. A törvények szükségességét és azoknak az általános vitában történő megjelenítését természetesen támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége, ugyanakkor mindkét törvényjavaslattal kapcsolatban már most az általános vitára való alkalmasság kapcsán szeretném megjegyezni, hogy egyelőre vannak olyan szakmai eltérések, amelyeket szükségesnek tartunk majd a törvény módosítása során rendezni. A költségvetésről szóló törvény módosítása kapcsán szeretném előrebocsátani, hogy az SZDSZ általában nem ért egyet a közvetlen érdekeltségi rendszer kibővítésével. Függetlenül attól, hogy ez az adószerveket, a vám- és pénzügyőrséget vagy éppen a munkaügyi képzésekkel kapcsolatos szervezeteket illeti. Tehát nem az érdekeltséggel, de a közvetlen érdekeltségi rendszer kialakításával és annak a szélesebb körű bővítésével korábban sem és most sem értünk egyet.
A másik kérdéskör az államháztartásról szóló törvény módosításának két olyan ügye, amelyet szeretnék idehozni. Az egyik a közalapítványok megszüntetésével kapcsolatos. Egyetértünk abban, hogy ebben a kérdéskörben tisztázni és rendbe tenni valónk van, ugyanakkor úgy érezzük, hogy egyes közalapítványok akár 10-15-20 éves hosszú távú együttműködési szerződésekkel, egyebekkel rendelkeznek, amelyeknek közvetlenül a tulajdonos által történő átvétele ilyen rapid megoldás mellett lehet, hogy problémákat okoz. Itt még szeretnénk kérni egyeztetést és egy áttekintést erről, hogy jó törvényt hozhassunk.
A második pedig, a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatosan az SZDSZ benyújtott egy módosítást, amely összhangban van azzal a reformcsomaggal, amit a kormány eddig tárgyalt. Ennek a módosító indítványnak az akceptálását fogjuk kérni a koalíciós partnertől. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, a koalíciós vitáknak ma nincs itt a helye, természetesen tudomásul véve képviselő úr álláspontját.
Alelnök úr, megengedi, hogy egy véleményt is mondjak, mielőtt a vitát lezárnám.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Természetesen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Úgy gondolom, akár az APEH és a VPOP, úgymond, érdekeltségének megteremtése és segítése egy kicsit elismerése a 2002-es törvénymódosításoknak, amikor ezeknek a szerveknek a megerősítésével szemben, azt gondolom, az ösztönzésnek egyfajta visszafogása került előtérbe. Én tehát azt hiszem, hogy ha komolyan gondoljuk azt, hogy az adózási fegyelemben és az általános eljárási rendekben előre kell lépnünk, és európai mértékben, nemcsak a szociális rendszerekben, hanem az adómorál kérdéseiben is szükséges a megnyilatkozás, akkor erre a lépésre szükség volt és szükség lesz az elkövetkező időszakban.
Másrészt azt hiszem, igazi politikai kérdésként került szóba az autópálya-privatizációval kapcsolatos lépés. Maga a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi az átvállalást, nem új dolog. Az átvállalás az eredeti költségvetési törvényben is lehetőség volt, sőt ott kötelezettségként jelent meg. Ez most lefinomult lehetőséggé, azért, hogy amennyiben a privatizációs lehetőségek ezt lehetővé teszik, akkor gyakorlatilag a kormány törvényes eljárási rendben tudja megtenni a szükséges lépéseket. Amit Fónagy képviselő úr mondott, hogy nem korlátlan, arra szeretnék egy számot mondani: 415 milliárdban maximalizált ez a lehetőség. Az igaz, hogy az esetleges részteljesítések alapján való elszámolásnak vannak technikai dolgai, de egy út beértékelése a kifizetett mértékig és az addig átvállalt kötelezettségig, azt hiszem, jól körülhatárolható, hogy pontosan mennyi. Elviekben természetesen ezt a vitát le lehet folytatni, hogy indokolt-e a privatizációja vagy sem az autópálya-kezelőnek, de törvényileg és szabályozás szempontjából, azt gondolom, nagyjából zárt a rendszer.
A másik törvénnyel összefüggésben, az MFB-vel kapcsolatosan nem hangzottak el észrevételek. Én szeretném azért felhívni a figyelmét arra a képviselő uraknak, hogy az MFB-nél volt egy törekvés, miszerint a kis- és közepes vállalkozások pénzügyi megerősítésében és forrásokhoz való juttatásában az MFB szerepét mindannyian közösen kértük és kívántuk. Ebben a törvényben ezeknek a lehetősége megnyílik. Azt gondolom, még így sem teljesek az MFB-törvénnyel kapcsolatos módosítások, de ezek az első lépések és az első szervezeti átalakítások, amelyek azt mondják, hogy gyakorlatilag az európai forrásokhoz akár saját erőben, akár átrendezési-technikai megoldásokban tudjanak segédkezet nyújtani a vállalkozói szférának.
Az ÁPV Rt.-vel kapcsolatos vita kapcsán én úgy gondolom, hogy technikailag ez abszolút érthető, én azt sajnálom, hogy eddig nem jutott eszünkbe. Hiszen az állam saját forrásainak, pénzügyeinek kezelésében egy korlátot ír elő ebben a törvényben az ÁPV Rt. számára, kincstári számlán kell tartani, és nem vásárolhat belőle semmi olyat, amit mondjuk, állampapírnak hívnak, és egyéb bevételi forrásokat tud teremteni. Én tehát úgy gondolom, hogy ez mindenképpen segíti azt, ami az átláthatóság irányába mozdítja el az egész államháztartást.
S ebben a kategóriában látom igazán indokoltnak azt a felvetést is, és azt gondolom, mérlegelni kell, hogy a közalapítványok beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket. Úgy gondolom, ahogy a kormány-előterjesztő is mondta: a közalapítványoknak az lett volna a fő feladatuk, hogy más típusú, nemcsak költségvetési forrásokat is igénybe vesznek. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy csak a költségvetés terhére tudtak kötelezettséget vállalni, és csak költségvetési forrásaik voltak. Tehát elvileg akkor, amikor az államreformról általában beszélünk, egy gyakorlati lépésnél, úgy gondolom, érdemes végiggondolni, hogy az átláthatóság kedvéért akkor vissza kell hozni a költségvetésbe, hogy a képviselő urak a mindenkori költségvetési törvény vitájában lássák, hogy mi is történik ebben az ügyben. S úgy gondolom, ez nagyon jelentős előrelépés a dologban, hogy a kormány nem kitolja, hanem visszahozza a parlament ellenőrzése alá ezeket a sorokat és forrásokat.
Én tehát azt hiszem, hogy ez a két törvényjavaslat, amely most előttünk van, az általános vitára való alkalmasság szintjén természetesen politikai vitáknak teret ad, más-más véleményeknek, és azt gondolom, meggondolandó véleményeknek is van helye, de alapvetően azt a célt szolgálja, amit a kormány a kormányprogramban kitűzött.
Köszönöm szépen, alelnök úr.
Kíván-e még valaki szólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, akkor az általános vitáról döntünk, természetesen külön-külön.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Az első a 4. napirendi pont: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás.) Általános vitára alkalmas 15 igen, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.
Az 5. napirendi pont az államháztartásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás.) Általános vitára alkalmas 15 igen, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett, Kovács képviselő úr tartózkodásával.
Kérdezem a bizottságot, kíván-e kisebbségi, illetve többségi előadót állítani. (Jelzésre:) A kisebbségi véleményt Fónagy képviselő úr kívánja elmondani. Többségi véleményt kíván-e valaki megfogalmazni? (Nincs ilyen jelzés.) Azt javaslom, hogy akkor Hagyó képviselő úr mondja majd el a többségi véleményt. A bizottság egyetért ezzel? (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm, a bizottság jóváhagyta ezt.
Még egy általános vita következik: a földgázszolgáltatásról szóló törvénymódosítás általános vitája, ami már az előző időszakban is köztünk nagy-nagy egyetértést váltott ki, hogy muszáj módosítani ezen a törvényen. (Derültség.)
Köszöntöm önt a kormány képviseletében, de mivel a törvényjavaslat elég rövid, azt gondolom, most nem a kormánynak kellene az ismertetést megtartani, hanem megkérdezem, hogy a képviselő uraknak van-e észrevétele a törvényjavaslathoz. Kérem, hogy a kormány képviselője foglaljon helyet, mert ha lesz észrevétel, akkor kérjük a válaszát.
Van észrevétel: Deák képviselő urat illeti a szó.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): A földgáztörvényről szóló törvénymódosításnak lényegében két paragrafusa fekszik előttünk. Az 1. §-sal nincs semmi gond, azt megértettem, támogatni is fogjuk.
A 2. § arról szól, hogy bizonyos átalakulásokra vannak kényszerítve ezek a földgázszolgáltató cégek, és az ehhez tartozó, vagyonmozgáshoz kapcsolódó illetékek fizetése alól mentesüljenek. Nem tudom, ki követte el ezt a paragrafust, de olyan ködösen van fogalmazva, olyan tág fölhatalmazást ad ezeknek az átalakuló cégeknek, hogy attól félek, sok minden bele fog kerülni ebbe a mentességbe.
Én két dolgot szeretnék kérdezni. Ezek az illetékek mit jelentenek pontosan, és mekkora összegekről vagy százalékokról van szó? Másrészt nem lehet-e taxatíve felsorolni azokat a mentesség alá tartozó ügyleteket, amelyek tekintetében a törvény rendelkezni akar? Hogy ne legyen egy ilyen általános felhatalmazás, mert az van odaírva, hogy "valamennyi alapvető eszköz átadása". Az "alapvető eszköz" jogi értelemben és gazdasági értelemben sem korrekt kategória. Ott olyan dolgok kerülnek be, ezek a társaságok különféle vagyonmozgást fognak végrehajtani, és a törvényre hivatkozva, anélkül, hogy az a törvény szándékával megegyezett volna.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Podolák képviselő urat illeti a szó.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Úgy gondolom, fontos ez a törvénymódosítás, hiszen két olyan ponttal foglalkozik, ami aktuális. Az 1. § elsősorban arról szól, hogy a bányajáradék mellett képződő, tehát a célirányzatban képződő forrásokat szükséges a jövőben kiegészíteni költségvetésből is, és a törvényi felhatalmazás erre ad lehetőséget, megfelelő, korlátozott keretek között. Ha abban gondolkodunk, amiben már véleménye van a gazdasági bizottságnak, hogy elsősorban szociális ágra kell áttenni a támogatást, akkor ez ennek egyik lépcsője és ennek egyik feltételét teremti meg.
A törvény 2. §-a pedig arról szól értelmezésem szerint, mivel 2003-ban döntött a Magyar Országgyűlés a gázszolgáltatásról szóló törvényben arról, hogy 2007. július 1-jével a piac teljes felszabadításához a feltételeket is megteremti, ennek egyik feltétele az, hogy a gázszolgáltatóknál a szétválást jogilag is el kell rendezni, tehát a meglévő vagyon mértékében el kell rendezni.
Nagyon alaposan körüljártuk azokat a lehetőségeket, amelyeket Deák képviselő úr fölvetett, amely felvetés teljesen ésszerű és logikus, de a jelenlegi rendelkezések és a feltételek, amelyek korlátozzák ezeket a dolgokat, nem igénylik ezt. Nekünk is az lett volna a javaslatunk, hogy a törvényben ez taxatíve kerüljön felsorolásra, hiszen az Energia Hivatal az, amely abban érintett és arra predesztinált, hogy ezeket a korlátokat kellőképpen leszorítsa, hiszen a gázárban való érvényesítés nem lehet cél, ugyanis az árat a legszűkebb keretek között kell működtetni, ezért én úgy gondolom, a törvény ezen feltételeknek megfelel.
Úgyhogy én ezt az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartom, és elfogadásra javaslom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Deák képviselő úrnak a figyelmébe csak azt ajánlom, hogy a Vet.-et annak idején egyhangúlag fogadtuk el. Ebben egy picit szigorúbban járunk el, mert elő van írva, de amennyiben a képviselő úr tud ilyenről - és ebben Podolák képviselő úr is nyitott volt, hiszen az előkészítés során is ez komoly vita volt, hogy milyen vagyon mértékét és milyen mozgásokat lehessen illetékmentessé tenni -, tehát, ha egy pontosabb megfogalmazás jön, nyitott lesz a kormány erre a dologra.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): A gondom az, hogy mint ellenzéki képviselő, az előkészítésből kimaradok, tehát nem veszek részt, kész anyagot kapok, én a törvény szövege alapján teszem fel a kérdéseimet és arról, hogy zárt ajtók mögött milyen vita folyik, arról legfeljebb csak hallomásaim vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy itt nincsenek semmiféle zárt ajtók, a Vet. szabályai szerint került a szövegbe egy kicsi szigorítással, meg is mondta, hogy milyen társaság javára van ez az illetékmentesség. Amennyiben a képviselő úr tud olyat, ami ennél szigorúbb és járható, akkor a módosítások során erre fogékonyak leszünk. Kíván-e kisebbségi véleményt a bizottság megfogalmazni? Ja, bocsánat, még nem szavaztunk. Elnézést kérek.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Elnök Úr! Kérdéseket tettem fel az előterjesztőhöz, még arról sem volt szó.
ELNÖK: A kormány képviselőjét illeti a szó.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy Podolák képviselő úr teljes körűen válaszolt. Talán annyit tennék még hozzá, hogy az ügyletet meghatározza ez a beszúrandó képek kezdésnek a felvezető mondata, hiszen rögzíti, hogy kizárólag annak a szétválasztásnak a végrehajtásáról van szó, amit a 2005. évi LIII. törvény 32. paragrafusának (2) bekezdése fogalmaz meg. A szigorítás lényege pedig az, hogy szeretnénk mindenképpen elkerülni egy olyan helyzet kialakulását, amikor egy engedély és az engedélyhez tartozó eszközök más-más társaságba kerülnének. Szükséges előírni, hiszen ez a gázellátás biztonságának alapfeltétele, hogy maga az engedélyes rendelkezzen azokkal az eszközökkel, amelyek a gázrendszer működéséhez szükségesek. Ez volt a harmadik kérdés, azt hiszem. (Deák András: Az illetékmentességről van szó.) Az illetékmentességet pedig leszűkítettük erre az egy körre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, a kormány képviselője megadta a választ. Ki támogatja az általános vitára alkalmasságot? (Szavazás.) Tizenhat. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenhárom. Köszönöm. Lesz-e kisebbségi vélemény? Deák képviselő úr? (Deák András (Fidesz): Szívesen.) Köszönöm. A többségi álláspontot Podolák képviselő úr mondja el. Köszönöm szépen.
Az egyebek közti vitát, ha a képviselő úr nagyon ragaszkodik hozzá, akkor megnyitom és átadom az elnöklést Podolák alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Nagyon röviden, ha már megkaptam a szót. Azt gondolom, hogy elég fontos úgy ahhoz, hogy egy szót megérdemeljen. A múltkor az általános vitában nem volt módunk ismerni a kormány hatástanulmányait a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban a most elfogadásra kerülő törvényjavaslatok tekintetében. Én csak szeretném felhívni a bizottság és az előterjesztők figyelmét az ebben a hatástanulmányban lévő néhány mondatra.
Tételesen veszi a módosítások hatásait. A személyi jövedelemadó kapcsán a természetbeni juttatások utáni adóérték tekintetében a kormány 9 milliárd, a jövő évre 18 milliárdos bevételre számít, az anyag úgy fogalmaz, hogy ez húszezer vállalkozást érint, amelyek között a közép- és kisvállalkozások aránya körülbelül 98 százalék. Az eva emelése kapcsán a kormány 10 és 53 milliárd forint bevételt vár. Az anyag úgy fogalmaz, hogy "az intézkedés mintegy 110 ezer mikrovállalkozást érint". A társasági adó emelésénél a terhelés növekedésével érintett adózók 99 százaléka közép- és kisvállalkozás. Itt 55 milliárd forint bevételt vár a kormány. A különadó tekintetében ugyancsak az anyag írja, az adót fizetők között 99 százalékos arányt képviselnek a közép- és kisvállalkozások. Ugyanez igaz a járulékfizetésre is, ahol a kormány 6 és 64 milliárd forintos bevételt vár idén és jövőre. Itt is úgy fogalmaz az anyag, hogy a hozzájárulás fenntartása mintegy 700 ezer munkáltatónak, önfoglalkoztatónak jelent tehernövekedést, amely között a közép- és kisvállalkozások részaránya 99 százalék. Tehát írd és mondd, a kormány a magáncégektől az idei és a jövő évben 6-700 milliárd forintos bevételt vár. A Pénzügyminisztérium által készített anyag kapcsán kiderült, hogy ennek a 95 százalékát a közép- és kisvállalkozásoktól kívánja beszedni. (Moraj.) Elnézést kérek, a Pénzügyminisztérium anyaga van a kezemben, gondolom, mindenki hozzá tud ehhez jutni. Tények és számok vannak benne. (Közbeszólások.) Én azt gondolom, hogy ez az anyag megér annyit, hogy át kéne gondolni még egyszer, hogy pontosan kiket és hogyan akarunk az idei és a jövő évben ellehetetleníteni. Ezen anyag alapján úgy gondolom, hogy a kormánynak át kéne gondolni a javaslatait. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak egy gondolatot mondanék hozzá, mivel új képviselő úrról van szó: ezek az információk, amelyek a gazdasági bizottsághoz bejönnek a mi közös döntésünk alapján, folyamatosan, minden képviselőhöz eljut. Tehát, hogy ha nézi Szatmáry képviselő úr, akkor a mai tárgyaláshoz az energia- és egyéb más ágazatoktól számtalan belső információt kapunk meg, amely a mindennapi munkánkhoz kell és ahhoz használjuk fel. Nem szokás, legalábbis idáig nem volt gyakorlat ilyen témákat külön napirend során megvitatni. Hiszen ezek háttér-, mankóanyagok. És az értelmezés, amelyet most ön elmondott, nyilván egy hatalmas vitát generálna itt a gazdasági bizottságon belül, hiszen kétszer akkora bevételről szól, mint amit egyáltalán ebben az évben adóágon a kormányzat tervez. Úgyhogy tisztelettel kérem a bizottságot, vegyük úgy, hogy sikerült először Szatmáry úrnak ezt a dolgot átolvasni, mi is olvassuk el, és amikor elolvastuk, akár a vállalkozási bizottság keretein belül ezt a témát megtárgyalhatjuk. Nem javasolom, hogy a mai nap folyamán ezt a témát kibontva elindítsuk, hiszen a parlamenti ülésre, amely egy órakor kezdődik, nem tudnánk elindulni.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Egyetlenegy viszontválasz: én természetesen új képviselőként megpróbálok kellően alkalmazkodni a szokásokhoz, csak azért felhívnám a figyelmet arra, hogy egyébként a 2004. évi XXXIV. törvény, a közép- és kisvállalkozásokról szóló írja el azt, hogy a gazdasági szabályozórendszer egyes elemeinek módosítása során, valamint a kkv-kat is érintő jogszabály-módosítások előterjesztésében be kell mutatni a tervezett változások, kkv-k gazdasági helyzetére gyakorolt hatását. Ezt nem volt módunk a múltkor megtenni, én kértem a minisztérium képviselőjét, hogy készítsen egy anyagot, nem volt módom ezt máskor elmondani. Alelnök úr, elnézést kérek, de most volt rá lehetőségem.
ELNÖK: A valósághoz az is hozzátartozik és köszönöm szépen, hogy ezt elmondta, hogy illessük kivételesen a Pénzügyminisztériumot, hogy egy héten belül rendelkezésre állított ilyen anyagokat, nem volt az elmúlt tíz évben ilyen gyakorlat, hogy ilyen információkat ilyen gyorsan megkaptunk volna. Javaslom, hogy a jövőben is ezeket az adatokat folyamatosan használjuk fel ahhoz, hogy értékálló minőségi véleményt tudjunk mondani.
Most érkezett egy információ, hogy Hagyó képviselő úr az egyéb nemzetközi elfoglaltságai miatt nem tudja a többségi véleményt vállalni, úgyhogy ha egyetértetek, a Göndör képviselő urat javasolnám. Remélem, ebben egyetértés van. (Nincs ellenvetés.)
Márton Attila (Fidesz) felvetése a gázárszabályozással kapcsolatban
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület levelével kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot felvetni; ez a gázárszabályozással foglalkozik, s mintegy előretekintően szeretném fölvetni a témát.
A gázár mindig érzékeny téma, különösen az lesz majd a 30 százalékos áremelés után. Arra szeretném megkérni a jelen lévő kormánypárti képviselőket - és mindig azt mondják, az ellenzék csak kritizál, és nem ad javaslatot meg felvetést -, nos, most egy konkrét felvetésem és javaslatom lenne. Ha a gázárak az elkövetkezendő időkben bármilyen módon napirendre kerülnek, tisztelettel szeretném a figyelmükbe ajánlani a levél első oldalának alsó részét, amelyben egyrészt az energiamegtakarítással kapcsolatos beruházások és az ide szánt pénzek növelését javasolják. Másrészt egy olyan területre szeretném külön, kiemelten fölhívni a figyelmet, amely egyre inkább kezd elterjedni Magyarországon, és terjedhetne abban az esetben, ha mondjuk, mi is a nyugat-európai gyakorlatnak és támogatási rendszernek megfelelően folytatnánk ezt a költségvetési támogatást. Konkrétan a megújuló energiaforrások finanszírozására és pályázati úton történő támogatására gondolok itt, akár önkormányzatok, akár családi házak esetében. Nyugat-Európában nagyon különböző példák vannak, és nagyon jó példák. Például a nálunk körülbelül 30 százalékkal kevesebb napsütéses órával rendelkező Ausztriában és Németországban 50 százalékos támogatást adnak hozzá, és ezeket az eszközöket áfamentesen lehet megvásárolni.
Azt tudnám javasolni, hogy mondjuk, ne egy hétig legyen fönt egy pályázati kiírás hasonló célból, mint ahogy volt most 2006 elején, mert a GKM honlapján egy, azaz egy hétig volt elérhető a pályázat, majd utána az jelent meg, hogy ez a pályázat megszűnt, mert kimerült a keret. Úgyhogy tisztelettel javasolnám, hogy akkor már nagyságrendekkel kellene megemelni ezeket a pályázati lehetőségeket, már csak azért is, mert az Uniótól érkező pénzek zömében az önkormányzati és intézményi beruházásokat támogatják, és a magáncsaládokat nem igazán, azt csak hazai forrásból lehetne.
Itt van tehát egy konkrét javaslat és indítvány, hogy át kellene gondolni ennek az egésznek a támogatási rendszerét, ami a gázárakra, illetve általában az energiafelhasználásra vonatkozik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annak kapcsán, amit Márton Attila képviselőtársunk elmondott, arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy egyrészt örülünk, hogy egyetért ezekkel a megfogalmazásokkal, amelyeket Bakáts elnök úr aláírt. Ebben szinkronban futunk, ezzel szinte teljes egészében részünkről is osztozunk. A jelenleg előkészített, energiával kapcsolatos kérdések ezen a pályán futnak, ezt fogadjátok el; én veszek részt ezen a tárgyaláson, és pont ezen a pályán futnak, ez tehát nem okoz gondot. Az energetikai albizottság ülésének egyik első és legfontosabb témaköre ez lesz.
Ami a szolárenergiával kapcsolatos felvetést illeti, ez is elindult, ezek mind mennek, csak nincs annyi pénz. 80 milliárdnál tartunk, ez egy kicsit terhet ró a fogyasztók részéről, úgyhogy csak mértékkel tudunk előrehaladni. De a növekedés rendkívül dinamikus, úgyhogy köszönöm szépen.
Arra hívom fel tisztelettel a bizottság figyelmét, hogy szerdán ugyanebben az időben ugyanitt ülésezünk... - hány órakor lesz a bizottsági ülés? (Közbeszólások.) Akkor kijavítom: tehát szerdán 10 órakor gazdasági bizottsági ülés itt.
Ne haragudj, Szaniszló úr, nem tudok most szót adni, mert a bizottság tagjainak futniuk kell, egy órakor kezdődik a parlamenti ülés.
Alelnök úr?
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelettel azt szeretném csak kezdeményezni, hogy a jövő héten, ahogy már említette is a levezető elnök úr, az albizottságok kezdjék el a munkát. Ennek az az alapvető feltétele, hogy akik még nem jelentkeztek, a földszint 65-ben ezt megtehetik, hogy szerdán a napirendbe iktathassuk azt, hogy ahol már van elegendő jelentkező, azokat az albizottságokat meg tudjuk alakítani.
ELNÖK: Próbáljuk meg! Fölhívom a bizottság tagjainak figyelmét, hogy kezdjék el a bejelentkezéseket. Én boldog leszek, ha ebben a hónapban fel tudjuk állítani az albizottságokat, ismerve az eddigi tapasztalatokat. Ám legyen!
A múlt héten egészült ki a bizottsági tagság véglegesen, eddig tehát nem is lett volna értelme elkezdeni a munkát. Most tűnik úgy, hogy ez, ami itt van, már a végleges felállás, legalábbis a következő két-három hónapban nem fog változni.
Köszönöm szépen a mai ülésen való részvételt. Jó munkát, a viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 15 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Prin Andrea