GB-6/2006.
(GB-6/2006-2010.)
az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának
2006. október 4-én, szerdán, 10 óra 10 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Jelen lévők *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (881/1. szám) *
Engyel Gyula (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
Határozathozatal *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám) (Általános vita) *
Döntés a napirendi pont elhalasztásáról *
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/842. szám) (Általános vita) *
Határozathozatal *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/808. szám) (Podolák György (MSZP) képviselő önálló indítványa) *
Határozathozatal *
Egyebek: *
Két tag delegálása a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Gazdasági albizottságába *
Határozathozatal *
Egyéb előterjesztések *
1. a) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (881/1. szám)
2. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám)
(Általános vita)
3. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/842. szám)
(Általános vita)
4. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/808. szám)
(Podolák György (MSZP) képviselő önálló indítványa)
5. Egyebek
(Két tag delegálása a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Gazdasági albizottságába)
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Bánki Erik (Fidesz)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Rogán Antal (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Hagyó Miklós (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Márton Attila (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Deák Andrásnak (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Kovács Árpád elnök, Állami Számvevőszék
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Bihary Zsigmond főigazgató, Állami Számvevőszék
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Kövessiné Schmidt Judit, Állami Számvevőszék
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Kérem, foglaljuk el helyünket!
A jelenléti ív szerint a bizottság határozatképes. Mielőtt a napirendi pontokra térnék, engedjétek meg, hogy mindannyiunk nevében gratuláljak a bizottság megválasztott polgármestereinek, így Bicskén Szántó János kollegánknak, Dunaújvárosban Kálmán András kollegánknak, Budapesten Rogán Antal és Molnár Gyula képviselő uraknak, akik jelenleg nincsenek itt, hiszen ők nagy kerületet vezetnek a következő négy évben, és Bencsik Jánosnak, aki Tatabánya polgármestere lett a vasárnapi választásokon. (Közbeszólás: Köszönjük szépen.) Gratulálunk, és jó munkát kívánunk az uraknak!
A bizottság mai napirendjét írásban, előzetesen megkapta minden bizottsági tag. Kérdezem, van-e az írásban kiküldött napirendi javaslathoz valakinek észrevétele? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, kézfelemeléssel jelezzük, hogy a bizottság a napirendi pontok tárgyalását elfogadja. (Szavazás - egyhangú.) Köszönöm szépen.
Az első napirendi pont a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról, tehát a zárszámadásról szóló törvény. Kérem a PM képviselőit, foglalják el helyüket, és szeretném, ha a Számvevőszék képviselője is helyet foglalna. Tisztelettel köszöntöm a megjelent vendégeinket, köztük Kovács Árpád elnök urat, a Számvevőszék elnökét.
Főosztályvezető úr, öné a szó.
Engyel Gyula (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnék bemutatkozni, Engyel Gyula vagyok, a Pénzügyminisztérium költségvetési és pénzügyi főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Röviden szeretnék pár szót szólni a zárszámadásról. Lényegében a pénzügyminiszter az államháztartási törvényben előírt határidőknek megfelelően június 30-án átadta az ÁSZ-nak a kidolgozott anyagokat, majd augusztus 30-án beadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A benyújtott törvényjavaslat tartalmazza magát a törvényjavaslatot és mellékleteit, illetve az általános és részletes indokolást, valamint több - nagyjából tíz - kötetben tartalmazza a fejezeti indokolásokat. Az indokolások miatt elég terjedelmes az anyag, 11 kötetre rúg, ez elég szép mennyiség. A tartalmi részekre nem szeretnék külön kitérni, az általános indokolás és mellékletei, valamint a törvényjavaslat mellékletei részletesen tartalmazzák az előirányzatokat és a végrehajtást, illetve bizonyos magyarázatot adnak a teljesítésekhez.
A benyújtás, mint mondtam, tehát szeptember 1-jével lényegében megtörtént, de a múlt héten - vagyis ezen a héten - bizonyos változások álltak be a makrogazdasági számokban. Egyik, hogy emelkedett a GDP. Természetesen ez az emelkedés nincs átvezetve, de ha a jövőben hallani fognak GDP-arányos számokat, és az itt ismertetetteknél a hiány 0,1 százalékponttal alacsonyabb lesz az elmúlt évekre, az abból adódik, hogy a GDP most változott. Majd a benyújtott új törvényjavaslatok - a költségvetési törvényjavaslat - már ezekre fognak épülni.
A másik dolog, ami változást fog eredményezni, mindenképpen az - bár kérdés, hogy milyen nagyságrendben, de az is ilyen 1-2 tized nagyságrendű lesz -, hogy a KSH kidolgozta az október 1-jei határidőre az EU-nak beküldendő notifikációs jelentést a költségvetésről és az államadósságról. Ezeknek a közzététele majd október 20-a körül fog megtörténni, és miután még folynak kisebb hibakorrekciós vagy egyeztetési tárgyalások, ezért még konkrét számot nem mondanék, meg azt, hogy mit küldött be a KSH, lényegében a tavaszihoz, a március 30-i notifikációs jelentéshez képest kisebb eltérések adódni fognak. Jelenleg az általános indokolás a március 30-i notifikációs jelentés adatait tartalmazza.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megszólítani Kovács Árpád urat, hogy az ÁSZ véleményét ismertesse.
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mielőtt elmondanám a véleményünket, ma körbejárnék: személyi változás történt nálunk, a parlamenti ügyekért felelős főosztályvezető asszony átment az Igazságügyi Minisztériumba, ezért szeretném bemutatni az új kolleganőt, aki az ügyeinket intézi, a titkárságomat vezeti: Kövessiné Schmidt Judit úrhölgyet, ő az, aki a jövőben kollegáival együtt - itt vannak a kollegák is - segíti a munkámat, tehát kihasználnám ezt az alkalmat.
Ami a költségvetési zárszámadás ügyét illeti, a következőt szeretném elmondani. A központi költségvetés 2005. évre teljesített hiánya a módosított előirányzathoz viszonyítva kedvezően alakult, de ezt egyszeri, és a költségvetési egyensúly helyzetét nem tartósan javító tényezők idézték elő. Ezek: az államháztartási tartalék-előirányzat 92,5 milliárd forintos összege, amelyből a kormány az év során felhasználást nem engedélyezett, a Budapest Airport értékesítéséből származó 400,1 milliárd forintos, költségvetésben nem tervezett rendkívüli bevétel - ezt, mint tudják, az tette ezt lehetővé, hogy itt a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet volt az ügylet bonyolítója, és nem az ÁPV Rt., mert az más elszámolási pályát hozott volna - és a MOL által befizetett 80 milliárd forint a bányatelkek használatának meghosszabbítási illetékeként, illetve a párnagáz megváltásának ellenértékeként.
A központi költségvetés kiadási struktúráját érintően nem történt előrelépés, néhány fejezetnél elindított szervezetkorszerűsítések pénzügyi-gazdasági hatása a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban nem volt számszerűsíthető. Ellenőrzési jelentéseinkben ezt folyamatosan jelezzük, a feladatok, szervezeti keretek, valamint a költségvetési források diszharmóniáját. Szeretném jelezni például az önkormányzatokat illetően, hogy az önkormányzati feladatok meghatározásának a kérdéskörét elodázhatatlannak tartom, a kollegáimmal egyetemben.
Az államháztartás nagy ellátórendszereinek struktúrája 2005-ben is gyakorlatilag változatlan maradt, a rendszerekre fordított kiadások tovább növekedtek, és ezzel nincs összhangban a bevételek alakulása. Egyre jelentősebb arányú például a nyugdíjak kifizetésekben az adókból - tehát az állami bevételekből - való finanszírozás.
2005-ben az Európai Unió által folyósított támogatások és a visszatérítés összege meghaladta a Magyarország által az Unió költségvetéséhez teljesített hozzájárulás összegét. A központi költségvetésben felhasznált uniós támogatásoknak a folyósított támogatásokhoz viszonyított aránya is javult az előző évhez képest, ugyanakkor a központi költségvetésen kívüli, az előfinanszírozott intervenciós gabonafelvásárlás megkezdésének bizonytalansága, valamint az egységes területalapú támogatás indokolt előfinanszírozása az említett pozitív jelenségekkel szemben jelenleg pontosan nem számszerűsíthető többletkiadást, kamatterhet jelentenek a költségvetésben.
A helyi önkormányzatok 2005. évi hozzájárulása és a támogatás igénylése és elszámolása szabályszerű volt, az erről készített beszámolások a lényegesség figyelembevételével megbízható, valós képet mutatnak.
Szeretnénk jelezni, hogy a központi költségvetés intézményeinél az elszámolások megbízhatóságát illetően - főleg azoknál az intézményeknél, ahol jelentős átszervezésekre került sor - volt olyan eset, ahol vissza kellett utasítanunk az elszámolás megbízhatóságával kapcsolatos lépést. Itt azonban azt hozzá kell tenni, hogy inkább az jelent negatív tendenciát, hogy a korábbi évekhez képest sokkal több volt az úgynevezett figyelemfelhívó záradékkal ellátott elszámolások aránya.
Jelentenem kell a tisztelt bizottságnak, és azért is gondoltam, talán nem tekintik tolakodásnak, hogy magam jövök el, hogy tegnap az Állami Számvevőszék az Ökotám-ügyben másodfokon is megnyerte a pert, ez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék eljárása a bíróság megítélése és a parlament felhatalmazása szerint helyes volt, ez idén mintegy 1,3-1,6 milliárd forintnyi összeget hozott vissza a költségvetésbe, és természetesen jogosulatlan igénybevételek miatt el kell indítanunk néhány büntetőeljárást is. Ezek folyamatban vannak, a költségvetés folyamatában október 31-ig lehet beadni a Pénzügyminisztérium által a módosító indítványokat. Itt sor fog kerülni a költségvetés pozícióit javítandó ilyen tételek megtételére.
Lényegileg tehát azért szeretném jelenteni, hogy az Országgyűlés erre vonatkozó határozatát az Állami Számvevőszék végrehajtotta, és szeretném azt is mondani, hogy az Országgyűlésnek az a döntése, amely a teljes körű felülvizsgálatot igényelte, messzemenően igazolódott ezekkel a tételekkel.
Szeretnék két megjegyzést tenni, valószínűsíthetően előkerül. Az egyik, hogy a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló zárszámadás pénzforgalmi szemléletben készült, és a jelentés és a csatlakozó anyag 435. oldalán található meg egy táblázatban a konvergenciaprogramban is szerepeltetett eredményszemléletű elszámolás ügye. A korábbi években ez nem okozott akkora problémát, de jelenleg a kétféle szemléletű elszámolási mechanizmus súlyos félreértésekre és arra adhat okot, hogy mintha valamiféle elszámolási torzítások következnének be. Tudniillik, a pénzforgalmi szemlélet lehetővé teszi, hogy ne abban a menetben kerüljön sor az elszámolásokra, mint ami a zárszámadáshoz kapcsolódik. Lényegileg a Magyar Köztársaság parlamentje más számot fogad el, mint ami a konvergenciaprogramhoz kapcsolódik, és ami szerepel benne. Természetesen a két szám egymással korrekten kapcsolatba hozható, azonban ennek a számításai nehézkesek. Úgy gondoljuk - a Pénzügyminisztérium vezetésével -, hogy meg kell próbálnunk együtt egy új költségvetési, közpénzügyi szabályozást megvalósítani a közeljövőben, és kiküszöbölni ezeket az anomáliákat. Meg kell oldani azt, hogy ne vagylagos - tehát vagy pénzforgalmi, vagy eredményszemléletű - költségvetés készüljön, a kettő közötti pénzügyi hidakat egyenlő súllyal tudjuk a képviselő urak rendelkezésére bocsátani, és akkor így korrekt elszámolások tudnak megjelenni. Így a Budapest Airport vonatkozásában készült elszámolásoknál is e szerint jelennek meg ezek a tételek, és így került sor néhány esetben félreértésre.
Tisztelt Bizottság! Ezeket szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A bizottság tagjaié a szó.
Latorcai urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt azt hiszem, gratulálhatunk elnök úrnak ehhez a nyertes perhez is. Ez csak azt támasztja alá, hogy az ÁSZ kiemelkedően jó munkát végez, legalább van valaki, aki ebben az országban valóban kiemelkedően jó munkát végez.
A másik: őszintén szólva, rendkívül vérszegény volt az a hozzáfűzés, amelyet kaptunk ehhez a rendkívül vastag anyaghoz, amelyet a Pénzügyminisztérium készített. Tudom, hogy itt elsődlegesen nem is a Pénzügyminisztérium képviselőjének kellett volna ezzel kapcsolatban megjelenni, de azért jó lett volna, ha hallottunk volna néhány szót pontosan a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban. Mégpedig azokról, amelyek a mi bizottságunk tevékenységét is érintik, azaz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és más minisztériumok esetében, mert azért én visszapörgettem, vettem a fáradságot, és átnéztem az elmúlt időszakban - visszamenőleg tíz évre -, hogy az ÁSZ bármelyik minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai alapján volt-e kénytelen ilyen megállapítást tenni, mint amit most tettek. Ugyanis szó szerint azt mondta, hogy sem a teljességét, sem a valóságtartalmát tekintve nem felel meg. Úgy gondolom, a gazdasági és közlekedési miniszternek ennek megfelelően vagy a konzekvenciát kellene levonni, vagy meg kellett volna jelennie ezen az ülésen, és valamilyen formában megpróbálni védeni a mundér becsületét.
Néhány dolgot azért kénytelen vagyok kiemelni ebből, amelyek - úgy gondolom - meghatározóak, és amelyre a bizottságnak egyértelműen választ kell kapnia a tárca vezetésétől.
Kifizetések. Különféle személyi kifizetések kapcsán 3,7 milliárd forintot nem mutattak ki a könyvviteli mérlegben. Úgy gondolom, azért 3,7 milliárd forint egy tárca költségvetésében sem a bakfitty kategóriába tartozó nagyságrend. Az útfejlesztési célelőirányzat, az UCE-beruházások elszámolása kapcsán tételesen kimondja az ÁSZ a vizsgálat eredményeképpen, hogy nem teljesültek a valódisági és a teljességi számviteli alapelvek, azaz nem mutatták ki, és nem számolták el a megfelelő útépítéseket.
Azt mondja: számlákat befogadtak és kifizettek, de azt nem vezették át. A felépített műtárgyak jó nagy hányadát nem vették nyilvántartásba. Azaz, nem tudjuk, milyen értéket képviselnek, nem tudjuk, hogy ezek tulajdonképpen valóban elkészültek, vagy nem. Hát tudjuk, mert azon közlekedünk, de úgy gondolom, egy nemzeti vagyonleltárban ennek magától értetődően szerepelnie kell az adott év végén.
Számos esetben nem rendezték a közúthálózat tulajdonjogát. Még most is számtalan közút különböző magánszemélyek tulajdonában áll, és itt van az egyik legnagyobb probléma, ami aztán sok más kérdést is felvet, amelyeket majd most fogok sorba szedni. Az M5-ös koncessziós autópálya építését üzemeltetési, illetve rendelkezésre állási költségként tüntették fel, amely működési kiadásnak minősül, tehát itt az ÁSZ is azt állapítja meg, azon túl, hogy ezeket a megfelelő számításokat nem végezték el, a szállítói számlákat nem vették nyilvántartásba, az autópálya-építéseknél év végén még nem befejezett beruházások esetében több előleget kifizettek, ez 5,65 milliárd forint. Ezt egyszerűen nem mutatták ki.
A MÁV esetében van a másik probléma. Azt írja az ÁSZ-jelentés, hogy bizonyítható - illetve nagy bizonyossággal vélelmezhető, azt hiszem, ezt a kifejezést használja -, hogy amikor döntés született arra, hogy a MÁV tőketámogatásként 9 milliárd forintot kap, akkor már tudták, hogy a MÁV tőkéjét le kell szállítani. Azaz úgy adtak oda az adófizetők pénzéből 9 milliárd forintot, hogy közben - ezt követő pár hónapon belül - 128 milliárddal le kellett értékelni a MÁV vagyonát: 208 milliárdról 80 milliárdra. Azaz, ez a 9 milliárd áldozat lett valaminek az oltárán: elveszett.
A közúti közlekedésbiztonság - az egyes állami feladatok - soron 113 millió forintnyi kötelezettséget tartanak nyilván, úgy, hogy arról semmiféle szerződés nem áll rendelkezésre. Legalábbis, a számvevőknek ilyen szerződést bemutatni nem tudtak. Most jön a másik probléma, amely különösen azért éles - és itt azokat a képviselőtársaimat szeretném kicsit izgalmi állapotba hozni, akik kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkoznak -, mert az a rezüméje ennek a vizsgálatnak, hogy úgy teljesültek többnyire kiadáscsökkentések a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vonatkozásában, hogy nem finanszírozták a kis- és középvállalkozókat, illetve visszatartották mindazokat a pénzeket, amelyek a költségvetésből rendelkezésre álltak. Több millió forint aktív követelést tartanak nyilván úgy, hogy az adósok jogutód nélkül megszűntek, és a követelés behajtására semmiféle jogi lehetőség nincs. Több mint 110 millió forint összegben peresítettek követelést úgy, hogy közben felszámolták a céget. Ezek azt mutatják, hogy nem volt egy aktív kapcsolattartás a kihelyezett pénzekkel kapcsolatban.
Igazolt tételeket nem fizettek ki, vagy csak rendkívüli késéssel: a kis- és középvállalkozás célelőirányzatnál 500 millió forintot, a nemzeti beruházást ösztönző célelőirányzatnál 300 millió forintot pedig nem fizettek ki. Megítélt pályázati támogatás, és nem adták oda, elhúzták az időt. Tehát azzal spóroltak, hogy nem adtak annyi támogatást a vállalkozásoknak a beruházások ösztönzésére, mint amennyit meg lehetett volna tenni.
Még egy nagyon fontos: 14 előirányzat esetében a beszámolóban írt számokat nem lehet sem leltárral, sem analitikus nyilvántartással alátámasztani.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Még egyszer hangsúlyozom, évekre visszamenően átnéztem a fejezeti kezelésű előirányzatokat, ilyen megállapítást még soha nem tett az Állami Számvevőszék a gazdasági vagy a közlekedési, vagy azt megelőző, de ebben a tárcában összevont minisztériumok tevékenységéről. Úgy gondolom, ez olyan súlyú megállapítássorozat, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, és a gazdasági bizottságnak erre vonatkozóan egyértelmű feladatai kell, hogy legyenek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót, megkérdezem a Számvevőszék elnökét, tett-e észrevételt a számvevőség vizsgálatában a Latorcai úr által elmondottakra a Gazdasági Minisztérium?
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Nem tettek észrevételt, tudomásul vették.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Úr! Kedves Kollegák! Engedjék meg, hogy néhány momentumot kiemeljek, és egy-két kérdést, ha szabad, megfogalmazzak.
Az egyik a jelentésnek az a generális megállapítása, hogy az a gyakorlat, hogy a központi költségvetés meghatározó bevételei általában felültervezettek, a kiadási előirányzatok pedig alultervezettek; ezt a megállapítást most is tartalmazza a jelentés. A dolog nem új, ugyanakkor, ahogyan a közmorállal kapcsolatos elvárások növekednek, ahogyan az elszámolások - már az uniós kapcsolódások miatt is - egyre kötöttebbek, gondolom, erre az általános megállapításra nagyon oda kell figyelnünk, különös tekintettel arra, hogy az elkövetkezendő hetekben kezdődnek meg a következő évi költségvetés tárgyalásai, és ezen a - kerülném azt a szót, hogy sanda - tervezési módszeren, de eleve egy mindenfajta felmentést adó, vagy előre beütemező tervezési módszeren végre a mindenkori magyar kormányoknak, így a jelenleginek is, túl kellene lépnie.
A következő egy konkrét emlékeztető: a tisztelt bizottsági tagok emlékezetébe szeretném idézni, amikor a párnagázzal kapcsolatban észrevételeket tettünk, hogy az tulajdonképpen egy, a pillanatnyi, minden eladó, ami mozdítható, és mindenből pénzt csinálunk, ami föld felett van, ennyiben tévedtünk: ami föld alatt van, azt is mozdíthatták. Majd kiderül, hogy a Budapest Airport mellett a párnagáz értékesítése, pontosabban a párnagáz megváltásának ellenértéke szerepel extra bevételként. Tehát az akkori aggályunk, véleményünk helytálló volt.
Az általános megjegyzés, ami egyébként sajnos közismert, hogy az adósságállomány nagyságrendje az elmúlt évekhez képest kiemelkedően magas, magyarán a helyzet nem javul, hanem romlik. Itt egyébként kérdezni szeretném, tisztelettel kapcsolódva Latorcai képviselő úr MÁV-val kapcsolatos megjegyzéséhez, hogy a Magyar Államvasutaknak a kormánygaranciával fedezett likvidhitelei, amelyeket a közszolgáltatási szerződés - vagy a nem létező közszolgáltatási szerződés - helyett felvetetett a kormány a MÁV-val, szerepelnek-e, és milyen súllyal. Mert azt tudjuk, hogy jelentős összeg. Ha jól tudom a számokat, a MÁV adósságállománya 360 milliárd körül van, amelyből körülbelül 80 milliárd a fejlesztési hitel, de a többiek likvidhitelek, és ezek a kormánygaranciával, magyarán effektív költségvetési kötelezettségvállalással felvett pénzek szerepelnek-e. Ezek 2005-ös, vagy jelentős részben 2005-ös pénzek.
A korrektség jegyében engedjék meg, hogy a fontosabb momentumok között tegyek említést a pozitív megállapításról is, mely szerint 2005-ben az EU-támogatások és -befizetések aránya pozitív volt. Voltak erről vitáink, magam részéről örömmel konstatálom, hogy az Állami Számvevőszék pozitív szaldót állapított meg. Örülünk, hogy így van.
Amit kérdezni szeretnék, hogy a jelentés javaslatot tesz a Wesselényi Miklós Alap megszüntetésére, külön pénzalapként történő megszüntetésére, nem vitatva a javaslat okát. Ha kaphatnék arra egy rövid választ, hiszen a létrehozásakor a cél jó és nemes - és szükséges is - volt, az árvízkároknál és ezzel kapcsolatos dolgoknál, hogy mi indokolja a Számvevőszéknek ezt a javaslatát.
Végezetül, de nem utolsó sorban, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jelentés megállapítása szerint a kutatási, technológiai és innovációs alapnál a vállalkozások a források 27 százalékát kapták meg - vagy vissza, ha úgy tetszik -, miközben a befizetett járulékok 60 százalékot képviselnek. Magyarán ez azt jelenti, hogy a kormány és a Gazdasági Minisztérium minden hangzatos nyilatkozata ellenére minden lehetséges helyen forráskivonás van a kisvállalkozói szektorból. Ezt a tényt és megállapítást kérem, hogy a gazdasági bizottság, amikor a kis- és középvállalkozások támogatásáról, egyáltalában a magyar szavakban mindig, itt is, ennél az asztalnál is a minden oldal által elismert kutatás- és innovációfejlesztés szükségességéről beszélünk, akkor akár a 2007-es költségvetés tárgyalása során, a gazdasági bizottság ezt a megállapítást idézze emlékezetébe. Kövessünk el mindent a tekintetben, hogy ez az állapotot - magyarán, mind a kutatási források, mind a vállalkozásokban meglévő egyébként elégtelen mennyiségű tőke további kivonását - megakadályozzuk.
Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Deák képviselő úr, majd követi Göndör képviselő úr.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Elnök Úr! Indítványozni szeretném, hogy a bizottság nyújtson lehetőséget Kóka miniszter úrnak arra, hogy az Állami Számvevőszék által tett megállapításokra reagálni tudjon a bizottság előtt.
ELNÖK: Képviselő Úr! Köszönöm szépen, a bizottság meg fogja fontolni az ön javaslatát. Más? (Deák András jelzi, hogy nem kíván egyebet mondani.) Köszönöm.
Göndör képviselő urat illeti a szó.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem kívánok olyan részletességgel belemenni az egyes fejezetekbe, mint Latorcai alelnök úr vagy Fónagy képviselő úr tette. Azt gondolom, ezt meg fogjuk tenni - magam is meg fogom tenni - a parlament plenáris ülésén. Nyilván, kormánypárti tisztemből fakadóan is, vagy inkább, hogy tényleg sokat foglalkozom a költségvetéssel, engem azok a dolgok sokkal jobban izgatnak, amelyekről az elnök úr is beszélt, és a Pénzügyminisztérium szavaiból sem éreztem az ellenállást.
Egyrészt, hogy én úgy mondanám, fáradnak. Tehát, ha valaki vette magának a fáradságot, ilyen részletes zárszámadás még nem volt a kezünkben. Kezdve az egyes fejezetektől, egészen a pénzügyi alapokig. Tehát, aki most veszi magának a fáradságot... Szóval, ezért van meg az a lehetőség - most tényleg nem akarom az alelnök urat bántani -, megvan a lehetősége annak, hogy aki kutakodni akar, az tud, nagyon részletesen, és nagyon messzire el tud jutni.
Rögtön itt megerősíteném azt, amit Deák képviselő úr mondott, csak én ezt magamnak úgy tettem konkréttá - és visszaélek a helyzetemmel, hogy tudom, a jövő héten megkezdődik a Házban az általános vita -, hogy ezt úgy pontosítsuk, hogy még mielőtt az általános vita lezárul az Országgyűlésben, azt megelőzően a gazdasági tárca - és ezt nem kötném a miniszter úr személyéhez - olyan képviselője, aki ezekre a kérdésekre érdemben tud nekünk választ adni. Ez lehet a miniszter úr is, tehát ezt nem zárom ki, de ha valaki más teszi meg, nekünk, mint gazdasági bizottságnak, azért ezzel foglalkoznunk kell, és szeretnénk választ kapni.
Sokadszor erősítem meg, és ebben egy platformon vagyok Kovács Árpád elnök úrral, hogy sok évre visszamenőleg vannak visszacsengő megállapítások, és mint aki ilyen területen töltöttem el az életem nagyobbik részét, változatlanul azt mondom, hogy jó, jó, szép dolog, hogy minden évben van lehetőségünk beszámolni arról, hogy előreléptünk, de valahol egy kicsit nagyobb lépéseket szeretnék. Ezt mondtam akkor is, amikor ellenzékben voltunk, mondom most is, amikor kormányon vagyunk.
A Pénzügyminisztériumnak azt a nyilatkozatát, mely szerint a pénzügyminiszter úr több esetben nyilatkozott, hogy egyetért a velük szemben megfogalmazott javaslatokkal, azt gondolom, mi, a bizottság - és talán közöttünk többen vannak, akik a költségvetési bizottságban is dolgoznak - kellene, hogy ezt erősítsük, hogy ebben haladjunk gyorsabban előre. Ha csak egy pontot emelek ki, amely mindig visszatér, hogy tényleg rögzítsük egyszer azt az egységes mérlegrendszert, hogy ezek folyamatában, több évre összehasonlíthatók legyenek. Ne legyen olyan bonyolult feladat, majdnem azt mondom, az egyetemi végzettség is kevés ahhoz, hogy két egymást követő évet valaki össze tudjon hasonlítani. Még akkor is, ha tudom, hogy az, ami most történik, az az átalakulási folyamat, az, hogy az egyes fejezetek belső tartalma lényegesen megváltozik, de ezzel együtt úgy érzem, jogos igény az, hogy egy törvényben, az államháztartási törvényben rögzített keretek között történjen meg ez a beszámolás.
Az Ökotám-dologra egy mondattal én is szeretnék reagálni. Örülök, és még annál is határozottabb a pozitív véleményem, mint amit Latorcai alelnök úr mondott, hogy ez egy elég nehezen átlátható, és mivel az önkormányzatok is belekerültek a rendszerbe, tényleg nehezen kibogozható dolog volt, és ezt köszönjük. Itt tényleg a közpénzek eltűnéséről volt szó, az önkormányzatok közbeiktatásával. Sok esetben még azt is mondanám, hogy ezért lesz nehéz majd a zárszámadás módosító indítványairól döntenünk, mert itt megjelennek majd olyan önkormányzatok, amelyek azt fogják állítani, hogy ők vétlenek a dologban. Nem akarok a jegyzőkönyvbe olyasmit mondani, udvariasan azt mondom, hogy vétlenek. Nem látták át, nem voltak kellően felkészültek, és ráléptek a jégre. Ez nekik is sokba fog kerülni.
Fontos, hogy van előttünk egy zárszámadás, mert ezek a makrofolyamatok - és igazán azt gondolom, nekünk a gazdasági bizottságban ezekről kellene kicsit beszélnünk -, hogy akár az export, az import, tehát jó irányba mozog a gazdaság. Arról, hogy ennek az ütemével elégedettek vagyunk-e vagy sem, lehet vitatkozni, de az, hogy hosszú távon mindenképpen előnyös, akár a költségvetés, akár az egész gazdaság működése szempontjából, hogy az export dinamikusabban növekszik, mint az import, ez a fizetési mérlegünkben és mindenben pozitívan hat.
Az állami pénzalapokkal kapcsolatos dolog. Ez a dilemma is régóta itt van előttünk az asztalon. Legyen, ne legyen, megszüntessük, ne szüntessük meg. Nemrég, a tavaszi időszakban már módosítottunk törvényt, amiatt, hogy itt szigorúbb és átláthatóbb legyen a rendszer, azt gondolom, ebben is erősítenünk kell, és rendkívül fontosnak tartom azt, hogy az utolsó fejezet szinte kizárólag erről szól ebben a zárszámadásban.
Visszatérő problémának érzem a gyógyszerellátás finanszírozását. A Számvevőszék a költségvetés benyújtásakor minden alkalommal benyújtotta, hogy ezt mindenképpen nagyon kritikusnak, nehezen tarthatónak érzi, és egy év múlva mindig leülünk, és megállapítjuk, hogy itt baj van. Szándékosan foglalkozom ezzel a kérdéssel, mert ezek az előttünk lévő, tehát én már olyan szemszögből néztem ezt a zárszámadást, hogy milyen feladataink lesznek a 2007. évi költségvetésben, és mennyire vannak ezek összhangban a konvergenciaprogrammal. Tényleg valamit tennünk kell a gyógyszerellátás finanszírozása terén, mert az nem lehet, hogy évről évre ilyen nagy összegű negatív szaldó jelenik meg év végére, miközben a nyugdíjrendszerrel kapcsolatost tudjuk.
Kellene, hogy beszéljünk arról is, hogy a foglalkoztatás terén nem valósultak meg a szándékaink. Tehát nem nőtt olyan mértékben a foglalkoztatás, ahogyan azt terveztük, és ha ennek megnézzük az egyes bevételi összefüggéseit, akkor ezek jól láthatók. Tehát számomra ilyen szempontból hiteles, és a számok közötti összefüggés felfedezhető és megállapítható.
Nem akarom nyújtani a szót, elnök úr. A magam számára is azt mondom, hogy sziszifuszi munka, amit itt végzünk, végez az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium, de ebben az irányban kell továbbmenni, amilyen iránymutatásokat itt az Állami Számvevőszék megfogalmazott, és ezt támogatom.
Ezzel együtt a zárszámadási dokumentumot a bizottságnak elfogadásra javasolom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Deák képviselő úr kért egymondatos reakcióra lehetőséget.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Igen. Természetesen, akit küld a minisztérium, őt fogjuk meghallgatni, de azt hadd jegyezzem meg, hogy ha az Állami Számvevőszék elnöke vette a fáradságot, mert úgy gondolta, olyan súlyú ez a kérdés, hogy ő jelenik meg, akkor talán illendő lenne, hogyha a minisztérium felelős vezetője adna számot a hiányosságokról.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Azt gondolom... (Jelzésre.) Latorcai alelnök urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Azt hiszem, azzal, amit Göndör István képviselő úr megfogalmazott a gazdaságra vonatkozóan, egyet lehet érteni. Talán egy dolgot szerintem nagyon fontos aláhúzni: valóban így van, ezek a növekedések így néznek ki, de a külkereskedelmi mérleg deficites. Azt nagyon keményen el kellene végre mondani, ki kellene dolgozni egy metodikát, amelyet ma nem ismerünk, hogy ezen belül mennyi az, amely jövőt szolgáló beruházás. Mert világos, hogy annak a hatása a későbbiekben másként fog jelentkezni. Ezen is elgondolkodhatunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Azt gondolom, a folyó fizetési mérleg hiánya ütemének növekedése 2005-ben jelentősen csökkent. Ez azért fontos dolog. Még egy dologra azért felhívom a figyelmet... (Dr. Latorcai János közbeszólása.) Csökkent. Az üteme csökkent.
A másik, amit szeretnék mondani, hogy igazából a gazdaságban a nettó tőkebeáramlás, és a nem az eladósodást finanszírozó források beérkezése jelentős mértékben nőtt. Tisztán működő tőkeként durván 4 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba. Tehát úgy gondolom, azok a folyamatok, amelyek a gazdaságban zajlanak, részben rendben vannak. Természetesen azt gondolom, hogy most a politikának, amivel szembe kell nézni az, hogy tavaly, 2005-ben 10 százalékos nettó bérnövekmény volt Magyarországon, amely több mint 6 százalékos reálbér-növekedésnek felel meg. Azt gondolom, ez az ütem viszont nem lesz tartható, tehát, amikor szembenézünk azokkal a problémákkal, amelyeket mi akár konvergenciával, akár költségvetési kiigazítással, akár esetlegesen az adótörvények módosításával próbálunk kezelni, akkor ezekkel is szembe kell néznünk, hogy elmúlt évben olyan mértékű gyors növekedés következett be több területen, amelynek az alapjai nem voltak teljesen rendben, ezek kiigazítása szükséges.
Amit Göndör úr mondott, azt gondolom, talán az egyik legfontosabb. Addig, míg a központi költségvetés nagyjából terv szerint képes működni, addig az egészségügyi kiadásaink gyakorlatilag nyakló nélkül rohangálnak, és ez szinte befolyásolhatatlannak tűnik időnként, mert mindig megállapítjuk, hogy most aztán majd törvényi módosításokkal kordában tartjuk, és kiderül, hogy a felülről nyitott kasszák óriási mértékben, 20-30 százalékkal változnak. Úgy gondolom, ez is azt indokolja, hogy elodázhatatlan az a folyamat, amely megindult, hogy az egészségügyben igenis, bizonyos értelemben a reform, az ellátás biztonsága mellett a finanszírozás biztonsága érdekében szükséges lesz lépéseket tenni.
Ami a MÁV-ot illeti - itt volt egy megjegyzése a képviselő úrnak -, meggyőződésem, hogy erre majd a Pénzügyminisztérium fog választ adni, hogy mikor és hogyan tervezik, hiszen évtizedes gyakorlat, hogy időnként a magyar állam ezeket a meg nem kötött szerződéseket - ami körülbelül 1992-től van meg nem kötve... (Dr. Fónagy Jánoshoz.) Nem, János? Soha nem volt megkötve. (Dr. Fónagy János: 2003 óta.) Ja? Attól kezdve ezek rendezésére mindig vállal kötelezettséget, úgy gondolom, erre fogunk választ kapni, hiszen az államnak vannak a MÁV-val szemben kötelezettségei, és azt teljesíteni fogja.
Az általános vitában kíván-e még valaki szólni? (Jelzésre.) Baráth képviselő urat illeti először a szó, majd őt követi Göndör úr.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Egyrészt hadd ragadjam meg az alkalmat, nem összekeverve a két különböző dokumentumot, mert a Számvevőszék és az elnök úr megtisztelt engem, mint az előző évben még felelős személyt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál tartott, és általában az európai alapok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés anyagát még a nyáron is eljuttatta nekem. Tudom, hogy ez egy rész, ami itt benne van, de mindkét anyaggal kapcsolatban hadd mondjam, hogy hihetetlenül korrekt, rendkívül pontos, és a továbblépés szempontjából nagyon lényeges elemzés és értékelés, tehát ezt az anyagot szeretném megköszönni a Számvevőszéknek és az elnök úrnak.
Nagyon örülök annak, hogy Fónagy képviselőtársam most már hivatkozva a Számvevőszékre, elismeri, hogy pozitív szaldóval zártunk. Ennek jelentősége elég nagy - főként a politikai jelentősége -, mindig tudtuk, hogy így van, de ezzel tulajdonképpen lezárulhat egy nagyon fontos vita.
Az anyagban leírt értékelések és azzal kapcsolatos, a már ügynökségnek átkeresztelt hivatal eltérő véleménye között helyezkedik el az enyém. Azt gondolom, a Számvevőszék által felvetett problémákat és az ügynökség által nem elfogadott észrevételeket érdemes tovább egyeztetni. Egyszerűen azért, mert a következő évtől kezdve már megsokszorozódik az a felelősség, amely ezen a rendszeren keresztülhúzódik, tehát azokat az informatikai rendszereket, ellenőrzéseket, elszámolási rendszereket mindenképpen érdemes mindig folyamatosan továbbfejleszteni.
Azért hadd hívjam fel a tisztelt bizottság figyelmét arra, hogy ez az első teljes év hihetetlen előmenetelt jelentett az Unióval való kapcsolatunkban. Létrejött egy nagyon fegyelmezett, nagyon komoly elszámolási rendszer, és itt most, a gazdasági bizottság előtt ugyan csak a költségvetés végrehajtását tárgyaljuk, de a hozzászólások érintik a gazdaság egészének működését, teljesítőképességét, a különböző pénzek felhasználásának hatékonyságát. Ezért tisztelettel hadd javasoljam, hogy a bizottság egyszer térjen ki arra, hogy az első nemzeti fejlesztési tervben megfogalmazott célok - ezen eredmények függvényében - hogyan teljesülnek. Tudniillik, több tízezernyi kis- és középvállalkozó kap ebben támogatást, de az milyen módon került felhasználásra? Hogy azok a foglalkoztatási célok, amelyeket ezen pénzeszközök felhasználásával célul tűztünk ki, milyen módon realizálódtak?
Tudniillik, a számok mögött eltűnik mindaz az érdemi eredmény, amely hihetetlen erőfeszítés hatására jött létre ebben az országban, mert itt egy teljesen új eljárási rendet kellett kiépíteni, sok-sok minisztérium együttműködésével, közreműködő szervezetekkel, és egy nagyon bonyolult ellenőrzési rendszerrel. Itt a Számvevőszék van a csúcsán, de a Számvevőszék közben egyes irányítóhatóságok esetében önmagában is ellenőrző hatóság volt, a KEHI, a minisztériumban felállított ellenőrzés, a csalás elleni ellenőrzés, tehát ez nagyon izgalmas területe a magyar közigazgatási rendszer tulajdonképpeni átalakulásának.
A köszönet mellett szeretnék egy másik köszönetet mondani, bár szerintem nincs itt senki a szervezettől, de a Nemzeti Fejlesztési Hivatalban mindösszesen 7 ember végezte azt a munkát, amelyet a magyar költségvetés úgy határoz meg, hogy az európai alapok felhasználásával kapcsolatos tervezés, a végrehajtás felügyelete, esetleges módosítások, és az egész kifizetési rendszer ennél az elképesztően szűk kis csapatnál volt, és tulajdonképpen az egész zárszámadás előkészítése az ő vállukon nyugodott. Kifejezetten konstruktív példaként hozom fel, hogy egy ilyen kis csapattal egy ennyire fegyelmezett, és számszaki eredményeiben is ennyire pozitív eredmény születhetett. Tehát visszamenőleg hadd köszönjem meg annak a csapatnak ezt a hihetetlenül fegyelmezett munkáját.
Összefoglalva tehát: előre a következő évek nehézségeinek megoldásában!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Göndör úr, egy mondat!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, és elnézést kérek, ahogyan néztem a jegyzeteimet, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban szerettem volna reagálni arra, amit Fónagy János képviselő úr felvetett.
Képviselő úr! Azt hiszem, ha tételesen megnézi a bevételi részeknél az adóbevételeket, itt már tetten érhető a köztünk lévő, az a filozófiai különbség a 2005. évi zárszámadásban, hogy a direkt támogatások helyett versenysemleges és közvetett, hogy az adókból visszatartható, tehát az egyes vállalkozások által visszatartható rész létezik, van. (Elnök: Göndör úr!) Lehet, hogy egyszer, egy külön bizottsági ülésen értelme lesz ennek az áttekintésnek, de azért van. Ne menjen ki az, hogy a kis- és középvállalkozások nincsenek támogatva, elnök úr!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még Bencsik úrnak szót adok a vitában, és azt követően, a vita lezárása után röviden összefoglalva, döntéseket kell hoznia a bizottságnak.
Bencsik úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az államháztartás rendszerén belül az önkormányzati alrendszer tekintetében nagyon beszédes az az adat, hogy a 2004-es esztendőhöz képest 34,1 százalékkal növekedett az önkormányzati szektor rövidlejáratú, működési hitelállománya.
Mindez köszönhető annak, hogy az Állami Számvevőszék korábbi javaslataitól eltérően, annak figyelmen kívül hagyása mellett nem történt meg az önkormányzati rendszeren belül a kötelezően ellátandó feladatok lajstromozása, és a szükséges költségvetési források ehhez igazítása. A nyári parlamenti vitán mindannyian ott voltunk, egy merőben formális vita folyt az önkormányzati szektor reformjáról, amely nem foglalta magában az érdemi kérdéseket, annak tisztázását, hogy mi is az a kötelezően ellátandó feladat a továbbiakban, amelyet a helyi, települési és megyei önkormányzatoknak el kell végezniük. Ez tarthatatlan a továbbiakban, a politikai feleknek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, bevonva a települési önkormányzatok szövetségeit, és ezeket a lajstromozásokat el kell végezni.
Különösképpen azért, mert az önkormányzatok működőképességének nagyon komoly kihatása van a nemzetgazdaság működésére. Nagyon sok olyan nagy- és középváros van Magyarországon, amely a saját költségvetéséből komoly, százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű forrásokat volt kénytelen fordítani az elmúlt évtizedben a helyi gazdaság fejlesztésére, kis- és középvállalkozások és transznacionális társaságok letelepítésére, amelyeknek a bevételei részben most már az önkormányzatokat szolgálják, de sokkal nagyobb részben a nemzetgazdaságot. Tehát a gazdasági bizottságnak ebből a szempontból is érdemes figyelemmel kísérni az önkormányzati szektor működőképességét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Azt gondolom, egy kicsit akkor itt önmagunkkal beszéltünk, amikor azt mondtuk, hogy a nyáron az önkormányzati reform elindításának és az átstrukturálásoknak meg kell történni. Akkor párbeszédajánlat volt, és ezt a párbeszédajánlatot nem a kormánypártok szakították meg. Ha ön komolyan gondolta, amit mondott, akkor természetesen tolmácsolom azon szinten, ahol ezek a döntések megszületnek, és érdemes erről érdemben szót váltani. Egyetértek önnel, nemcsak a feladatmeghatározásról, hanem általában az egész önkormányzati rendszer finanszírozásáról, és ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai elképzelések hosszú távú stabilitásáról, akár a helyi iparűzési adó, akár az egyéb adóbevételek, akár később a szóba kerülhető egyéb adóbevételek tekintetében is. Amennyiben ön felhatalmazott, akkor én ezt megteszem, és vissza fogunk térni rá.
Köszönöm szépen. Mielőtt lezárom a vitát, megadom a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének, főosztályvezető úrnak, vagy esetleg, ha elnök úr kíván megjegyzést tenni. (Jelzésre.) Köszönöm szépen.
Először a főosztályvezető urat illeti a szó.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek alelnök úrtól, hogy nem sikerült kielégítenem az elvárásait a beszámolóval kapcsolatban. Lényegében arra készültünk, hogy az általános vitára való alkalmasságról van szó. Úgy gondolom, kifejtettem, hogy formai és tartalmi szempontból és törvényes előírás oldaláról ez a benyújtott törvényjavaslat és mellékletei megfelelnek annak a követelménynek.
A második pontban arról próbáltam beszélni, hogy melyek azok a változások, amelyek a benyújtás után bekövetkeztek, és befolyásolhatják ezeket a számokat. Szeretném mondani, hogy legközelebb ezt majd figyelembe vesszük a következő törvényjavaslatoknál, de hozzátartozik még, hogy volt egy megállapodás az államtitkárok között, hogy az érintett minisztériumok képviselői itt lesznek, és esetleg kérdéseket lehet hozzájuk intézni. Ezt most nem tudom, elnézést kérek a kollegától, aki esetleg itt van. Tehát ez a másik dolog, amiért nem részleteztük ezt a dolgot, elnézést kérek.
A tervezési problémákról. Nem a magunk mentségére, mert nincs mit mentegetőzni ezen, hogy eltérések vannak a terv és a tény között, de azt szeretném mondani, hogy tulajdonképpen 2004 szeptemberének végén nyújtottuk be azt a törvényjavaslatot, amelynek a zárszámadásáról most tárgyalunk. Abban az időszakban, amikor még elkezdődött az áfa felülvizsgálata, és a fokozottabb ellenőrzés, amely a visszautalások lassítását tette lehetővé, fogalmunk sem volt arról, hogy majd ez 130 milliárd forinttal megterheli a 2004-es pénzforgalmi áfabevételeket, mert egyébként eredményszemléletben természetesen ez nem okozott változást, és vannak még ilyen dolgok.
Szeretnék röviden kitérni erre az SA és pénzforgalmi elszámolásra. Csatlakoztunk az Európai Unióhoz, ahol van egy meghatározott elszámolás. Egy olyan elszámolás, amely egyébként sem állandó, hanem évről évre változik, változnak bizonyos tételek, de bizonyos tételek szempontjából meg állandó. Az a helyzet, hogy a mi könyvelésünk az állami könyvelés pénzforgalomban történik, nem pedig eredményszemléletben, tehát vannak eltérések, ahol bizonyos korrekciókkal kell élnünk. Ezen eltérések legyőzésére és a tartalmi eltérésekre is, minden zárszámadásban és költségvetési törvényjavaslatban már évek óta megpróbálunk benyújtani egy pároldalas anyagrészt, amely ezeket tartalmazza és ismerteti. De nem is ez a probléma, hanem itt mindig meg kell mondani, melyik számról beszélünk. Az az igazság, mert el lehet arrafelé menni, hogy ez az eltérés mindig csökkenjen, csak azt mondom, teljesen legyőzni úgysem lehet, mert a KSH korrekcióinak a meglévő költségvetés az alapja, de a korrekcióban még a nemzeti számlák alapján is korrekciókat hajtanak végre, amelyek pedig a költségvetési eseményekhez is nehezen kapcsolhatók, de a valóságban megtörtént, mert a nemzeti számlák ezt mutatják. Tehát ezt az eltérést soha nem fogjuk tudni legyőzni, csak csökkenteni lehet az eltéréseket.
Ebből adódik például, hogy a Budapest Airport Rt-nél, amit mindig mondunk, hogy mennyi bevételt eredményezett, például SA-ban ez finanszírozó tétel, tehát az uniós jelentésekben ez nem bevétel. Ugyanilyen, a párnagáz ügye, tehát a párnagázt nem lehet egy év alatt elszámolni, hanem az SA-bevételekben ezt öt év alatt lehet csak figyelembe venni. Tehát most látszólag a pénzforgalomban ez nagy javítást okozott, de tulajdonképpen az uniós elszámolású mérlegekben ennek az ötödrésze van csak benne.
Az SA szerint a pénzforgalmi alrendszereket, mint a központi költségvetés, a tb-alapok, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, kiegészítik bizonyos szervezetek, amelyek felsorolását szintén tartalmazza a törvényjavaslat általános indokolása, a 430. oldal körül. Ezek a szervezetek a köztévé, a Duna TV, a Magyar Rádió, az Államadósság-kezelő Központ, a Nemzeti Autópálya Rt, és közalapítványok egyes kht-k tartoznak még hozzá, amelyek kiegészítik az államháztartási rendszert. Tehát az SA-ban figyelembe veszünk már bizonyos cégeket, amelyek tulajdonképpen az állami vagyonhoz tartoznak. A MÁV nem tartozik ide. Tehát a MÁV adóssága, a MÁV hitelei nincsenek benne az államadósságban, azok a MÁV hitelei. Egyelőre arról még nem volt szó, hogy ezt be kellene számítani, de lényegében erre bizonyos megoldások adódnak minden évben, az adósságátvállalások, amelyekre - azt hiszem - legutoljára 2002-ben került sor, de nem vagyok ebben biztos. De világos, hogy ezeket meg kell oldani, mert a MÁV tőkehelyzete már nem bírja el az adósságai növekedését, és erre biztosan születnek intézkedések.
A Wesselényi Alap is felmerült, mint egy létező alap. Ez biztosan jó szándékú alap, amely feltételezi az emberek öngondoskodását, és hogy ennek szükségét is érzik. Van 180-200 ügyfele az alapnak, ennyit tudok csak mondani. Ez ahhoz képest, amit a tervezetnél vártak, hogy több milliárd forintos bevétel lesz ebből - nincs, egy-két millió forint körül van, most nem tudom a pontos számot, de nagyságrendileg ennyi. Az ügyfelek száma 180-200 körül van. Tehát történtek már lépések arra, hogy az egyéb biztosítók is árulják ezt a terméket az ő biztosítási termékeikkel együtt, ezt a versenyt az Alianz Biztosító nyerte meg. Hogy mi lesz az eredménye, nem tudjuk, ez év eleje óta van, mert belátható volt, hogy az önkormányzati szervezetek meg a Kincstár, amely alapkezelőnek van kinevezve, nem tud annyi hatást kifejteni, hogy nagyon nőjön az eladás. Arról van szó, hogy biztosan az embereket is meg lehet érteni bizonyos szempontból, hogy nincs elválasztva, mi van akkor, hogyha fizet biztosítást, mennyi kártérítést kap, és mi van akkor, ha nem fizet. Tehát lehet, hogy ez a probléma, nem tudom, de ez összetettebb ennél.
A kutatási-technológiai alapról. Tulajdonképpen ezt nehezen lehet úgy értékelni, hogy a vállalkozások visszakapjanak egy adójellegű bevételt, hogy amennyit befizettek, annyit vissza is kapjanak. Biztos, hogy ez egy ideális állapot, és ez majd bekövetkezik egyszer, de megint arról van szó - gondolom -, hogy a kisvállalkozásoknak is nagyobb részt kell vállalniuk a műszaki-fejlesztésben. Most a műszaki-fejlesztés és kutatás az oktatási intézmények és az MTA kutatóhelyek felé tér el, és mondjuk, a nagyvállalatoknál meg ilyesmi helyen folyik, tehát valószínűleg ez okozza. Tehát nem mondom, hogy ez biztosan így van, de a pénz kihelyezés úgy történik, hogy ki vesz részt nagyobb mértékben a fejlesztésekben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök urat illeti a szó.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Megpróbálok nagyon rövid lenni. A Wesselényi Miklós Alappal kapcsolatosan főosztályvezető úr mélyen indokolta, hogy miért képviseljük ezt az álláspontot, amelyet képviselünk. Hozzá kell tenni, hogy az összes állami alappal az a baj, hogy gyakorlatilag ugyanígy lehetne tiszta költségvetési kifizetéssel rendezni az egészet, egy átláthatóbb rendszerrel, ellenőrizhetőbb módon, kuratóriumok nélkül. Sokféle lehetősége van ezeknek az ügyeknek, reméljük, hogy a mostani modernizációs folyamatokban ezeket figyelembe fogják venni. Erre többszörösen utaltunk, reméljük, hogy ebben lesz elmozdulás. Nem a funkciót szeretnénk megszüntetni, hanem a feladatmegoldás intézményi megoldásáról van szó. Az Állami Számvevőszék funkciókat - mivel ezek politikai döntések - sohasem tud bírálni, viszont annak az adekvát intézményrendszerének ügyeiben már úgy érzi, van felelőssége, hogy szóljon.
A másik kérdéskör a Gazdasági Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat bizonyos elszámolási ügye. Tényszerűen - és ez vonatkozik arra is, amit Baráth Etele úr jegyzett meg - mindig van egy egyeztetési folyamat, ezeken az államtitkárok általában tesznek észrevételeket, amelyeket megválaszolunk, és aztán miniszteri szinten rendszerint már nem jön újabb észrevétel, viszontválasz. Tehát lezárulnak ezek a folyamatok, azok az észrevételek, amelyeket megkapunk, befejeződnek, és úgy tűnik, elfogadják. Ez történt egyébként a Technológiai Hivatal vonatkozásában is. Vagy beleunnak a vitába, ez is létező alternatíva, de úgy gondolom, ezekbe a kérdésekbe nem lehet beleunni, mert el kell jutni addig az iterációig, amíg végül az álláspont korrektül megvan.
Annyiban más a kép a Gazdasági Minisztérium vonatkozásában, Bihari úr, aki megtisztelt azzal, hogy együtt jöttünk el, és vezeti ezt a részleget, azt súgta a fülembe, hogy a helyettes államtitkár asszonnyal, szakállamtitkár asszonnyal az a megállapodás, hogy ők készítenek egy intézkedési tervet ezeknek a hibáknak a kijavítására, ezt az intézkedési tervet egyeztetni fogják. Ha úgy tetszik, a minisztérium meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy egy korrekt pénzügyi elszámolás jöjjön létre, amely természetesen implicite azt is tartalmazza, hogy ezek a hibák megtörténtek, tehát ez ennek az elfogadása.
Alapvetően az összes tárcánál az a probléma, hogy a belső kontrollmechanizmusokat nem nagyon építik ki. Tehát a belső kontrollmechanizmusok hiányát tulajdonképpen külső ellenőrzéssel nem tudjuk pótolni, lehetne ezeken a területeken megelőzni, hibákat feltárni; ezeket nagymértékben segíteni, természetesen ez pénzbe kerül. Tehát jobb volna ezt menetközben csinálni. Ez egy szűk terület, erre áldozni kellene, erre vonatkozólag egyébként - csendesen mondom - az Országgyűlésnek van egy határozata, amelyet évről évre megerősít. Nagyon remélem, hogy most is meg fogja. Rettenetesen nyögvenyelősen megy, az vigasztalhat bennünket, hogy az Egyesült Királyságban 16 év alatt voltak képesek odáig eljutni, hogy ez a rendszer működjön. Mindenki utálja - természetesen, ez a világ legjobb dolga, utálni valamit, csak ez a végén mindig pénzbe kerül. Itt lényegében arról szól a történet, hogy nem hibalistákat állapítunk meg, hanem bizonyos limitekhez van kötve ennek az elfogadása - ha úgy tetszik, egy speciális könyvvizsgálat zajlik, amely a parlament akaratát is kezeli, és a könyvvizsgálati szabályszerűségi kérdéseken túl döntő faktor számunkra, hogy a parlament akar-e tárgyalni, mert tartottak ilyet már más mintavételekkel is.
Tehát azt hiszem, ez rendeződni fog, a minisztérium részéről van szándék, ugyanakkor azért annyit engedjenek meg nekem - és ez az utolsó mondatom -, hogy sorozatosan, éveken keresztül azt tapasztaljuk, hogy az igazgatási rendszereknek a nem kellő óvatosságú feldúlása egy időre a pénzügyi folyamatok összeomlását jelenti azokon a területeken. Egy főkönyvelő kirúgása nyilvánvalóan szakadást idéz elő a vállalat ügyeiben; gondoljanak arra, hogy egy tárcánál egy összevonásnál, vagy szétszedéseknél milyen bonyolult tételeket kell megcsinálni. Az Egyesült Királyságban ez a kérdés azért nem jelentkezik így, mert a minisztériumoknak más a funkciója, és ügynökségek viszik a pénzek elköltését, szerződések alapján, ha szabad ezt a dolgot mondani. Rossz tapasztalataink voltak ebben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, a vita lezárható. A képviselő urak kívánnak-e szólni? (Nincs jelzés.) Nem.
Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak. Kérdezem, ki tartja általános vitára alkalmasnak az anyagot. (Szavazás.) Tizenhat. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Tizenkettő. Gondolom, többségi és kisebbségi véleményre felhatalmazást kíván adni a bizottság. Göndör képviselő úr mondaná a többségi véleményt, a kisebbségit pedig Fónagy képviselő úr. Kérdezem, van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele. (Nincs jelzés.) Az írásos véleményt 16 óráig kell eljuttatni a titkárságra.
Köszönöm szépen, és nagyon szépen köszönöm mind a Pénzügyminisztérium képviselőjének, mind az Állami Számvevőszék elnökének a megjelenést. Azt sajnálom, hogy az észrevételekre közvetlenül nem kaptunk választ, és természetesen, ahogyan a kormánypárti és az ellenzéki képviselők kérték, szeretném, ha a bizottság még az általános vita előtt - és kérem az Számvevőszéktől Kovács elnök segítségét is, hogy akkor biztosítson részvételt. (Dr. Kovács Árpád: Bihari Zsigmond úr fog részt venni.) Köszönöm szépen, csak annyi, hogy természetesen nem szeretnénk igazságot szolgáltatni, de szeretnénk ismerni mindenkinek az álláspontját. Tehát még az általános vita lezárása előtt kell, hogy szóba kerüljön a bizottsági ülésen. (Dr. Fónagy János közbeszólása.) Tehát a Házszabály szerint ma a bizottságok írásban adják le az észrevételüket, és a költségvetési bizottság ezt összegezi, ők fogják elmondani a szóbeli kiegészítést. (Dr. Fónagy János: Akkor viszont a jegyzőkönyvet kérjük, mert abból tudunk dolgozni.) Köszönöm szépen, ezt technikailag rendezik a kollegáim.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a vendégeink megjelenését.
A 2. napirendi pontunk a géntechnológia. A FVM képviselője Csóka Péter főosztályvezető úr? (Jelzésre.) Ha nem, kérem, mutatkozzon be!
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm, elnök úr. Pásztor Tamás vagyok, az FVM jogi főosztályának vezetője, és kolleganőm dr. Vértes Csabáné.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következőt szeretném. Amennyiben a képviselő uraknak van kérdésük, akkor önök válaszolnak, ha nincs kérdésük, akkor az általános vitára való alkalmasságról a vélemény következik esetlegesen, amennyiben van a képviselő urak részéről, ha nincs, akkor csak szavazunk. Tehát a vitát csak akkor nyitom meg, ha észrevétel van. (Jelzésre.) Fónagy képviselő urat illeti a szó.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Előrebocsátom, hogy tudomásom szerint a mezőgazdasági bizottságban volt egy konszenzusos megállapodás, mely szerint ez az anyag vitára alkalmatlan, talán visszavonásra is kerül. (Jelzésre.) Nem? Akkor viszont szeretném megismételni a javaslatot, és szeretném kérni a bizottság tagjait, hogy ezt a javaslatot jelenlegi formájában nyilvánítsuk általános vitára alkalmatlannak. Az ebben az anyagban foglaltak egyszerűen ellentétesek a jelenleg Európában és Brüsszelben képviselt magyar érdekekkel, és a magyar állásponttal.
Tehát nem a szabályozás szükségességét vitatjuk, hanem ennek a tartalmát.
Ha elnök úr igényli, ki tudom fejteni részletesen, csak megismételném a mezőgazdasági bizottságban elhangzottakat, az érvanyag megvan. Kérem, hogy ne támogassuk ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én pont ezért szerettem volna a vitát elkerülni, hiszen a mezőgazdasági bizottságban mély szakmai vita folyt le, a gazdaságpolitikai összefüggések és a gazdasággal kapcsolatos kérdéskörben lenne nekünk valami kis szerepünk, de mivel azt gondolom, itt a vita a szakmai részek között nagyon mély, rövid reflexiót kérek az FVM képviselőjétől, és utána megkérdezem a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, hogyan döntünk ebben.
Öné a szó.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Valóban, a mezőgazdasági bizottság úgy döntött, ahogyan döntött, elnézést kérek, hogy ilyet mondok, álláspontom szerint nem megfelelő volt a döntés, és...
ELNÖK: Megkérem, főosztályvezető úr, hogy a bizottsági döntés kritikáját hagyja meg magának!
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó, akkor röviden a következőről van szó.
Harmonizált terület, az EU megmond bizonyos szabályokat. Magyarországnak nagyon-nagyon szűk mozgástere van, az egyik probléma az, hogy nem tilthatjuk a géntechnológiai termesztést Magyarországon, de - mint tagállamnak - megvan annak a lehetősége, hogy hozzon bizonyos szabályokat. Az erről szóló törvényt látják itt, ez körülbelül másfél éves munka eredménye. Mindenki arra hivatkozik, többek között a mezőgazdasági bizottságban is elhangzott, hogy van egy úgynevezett védzáradék.
A védzáradék azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság, mint az EU tagállama, bejelentette azt az igényét, hogy Magyarországon úgy ítéli meg, tudományosan nem bizonyítható, hogy nem veszélyesek ezek a növények, és kérte, hogy úgynevezett védzáradékot vezessünk be. Sajnos, úgy tűnik, hogy ez a védzáradék egy szeptember 18-i bizottsági ülést követően legjobb esetben három, azaz három hónapig áll fenn. Azaz, a három hónapot követően, tehát a jövő év elején várhatóan a magyarországi termesztést nem védi ez a védzáradék. Abban az esetben, ha nincs megfelelő szabályozás Magyarországon, akkor semmiféle szabály nincs, magyarul bárki, aki akar, ellenőrizhetetlenül, kontrollálatlanul termeszthet Magyarországon génkezelt kukoricát.
Ennek mi a gazdasági következménye? Az agrárexportunk egyik legnagyobb tétele a gabonaexport, a környező országok, illetve kereskedők egyértelműen érzékenyek a GMO-mentességre. Ez azt jelenti, hogy abban a pillanatban, ha nem tudjuk kontrollálni, hogyan termeljenek Magyarországon génkezelt növényeket, nemes egyszerűséggel nem fognak Magyarországtól ilyen terményeket megvásárolni. Ez tovább fogja rontani az egyébként is folyamatosan romló mezőgazdasági egyensúlyt.
Tehát itt a tét csak annyi, hogy van-e, vagy nincs szabályozás a jövő évtől fogva.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Egy kérdésre megadom a szót Baráth úrnak, azt követően van egy javaslatom a bizottsághoz.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Ami elhangzott a minisztérium részéről, azt teljes mértékben értjük. Azt gondolom, ez így van. Itt valószínű arról van szó, hogy ennek a szándéknak az írott megjelenítése nem elégséges ahhoz, hogy a parlament ezt így támogatni tudja.
A kérdésem a következő: mikor állítható elő egy olyan javaslat - ez elképesztően sürgős, ebben az összes veszély benne van az Unióval szemben, gazdasági, politikai, mindenfajta veszély -, egy egyeztetett anyag annak érdekében, hogy azt nyugodtabb szívvel támogatni lehessen. Ha viszont olyan jellegű lényegi eltérés van, amely a bizottság és a minisztérium, a szakértők között fennáll, akkor az nem a mi kompetenciánk, menjen vissza a kormányhoz, az döntse el, hogy mit terjeszt be.
ELNÖK: Rövid válaszra megadom a szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A rövid válasz: a szakmai szervezetek, érdekképviseletek egyértelműen elfogadták, hogy kell egy ilyen szabályozás. Ez a jogszabály egy konszenzus eredménye. Ha nincs szabályozás, a legrövidebb idő, ami alatt lehetne egy ettől szigorúbb szabályt hozni, fél év, és ahogyan mondtam, fél év - be kell jelenteni az EU-nak, egyáltalán meg kell tárgyalni, az EU által el kell fogadni -, lesz egy lyuk az életrajzon, és pont a vetési időszakban, azaz jövő tavasszal.
ELNÖK: Jó. Főosztályvezető úr, azt gondolom, ha fél év, akkor a jövő tavaszig ez elfogadható lehet, ha be tud jönni. Ha nem tud bejönni, akkor az, hogy ki, mivel értett egyet, az országgyűlési képviselők dolga. Tehát fontos a szabályozás, gyorsítani szükséges.
A bizottság nem dönt a napirendre vételről, viszont megbízza, amennyiben Szanyi úr elfogadná ezt a megbízást, hogy a mezőgazdasági bizottsággal való egyeztetésnél, a kormány és az Országgyűlés ezen bizottsága közti együttműködésben vegyen részt, azzal a meghatározással, hogy a lehető legrövidebb időn belül szabályozásra van szükség. Mert azt gondolom, ez a legfontosabb. Azon belül, hogy a szabályozásban a szakmai viták hogyan és mint vannak, ez ma nem a gazdasági bizottság kompetenciája, annak ellenére, hogy valódi, komoly gazdaságpolitikai hatásai lesznek, ha így, vagy úgy szabályozzuk.
Döntés a napirendi pont elhalasztásáról
Akkor ezt elfogadta a képviselő úr, és a főosztályvezető úr tudomásul veszi, hogy van egy partnere ebből a bizottságból, a jövő héten napirendre tűzzük az ügyet, addigra teljes tájékoztatást fogunk kapni. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a napirendi pontot a bizottság egyhangú szavazással elhalasztotta a jövő heti ülésére, köszönöm.
A 3. napirendi pont a közbeszerzések. Szintén azt a gyakorlatot folytatnánk, hiszen a törvény nagyon rövid, egy nagyon meghatározott célra irányul, hogy a finanszírozásban belépjen egy olyan, úgynevezett akkreditív nyitási kényszer, amely végigviszi a közbeszerzésben az alvállalkozók, majd az alvállalkozók alvállalkozóinak is a fizetési biztonságot - ha jól értettem a törvény célját.
DR. BOZZAY ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, akkor egy mondatot mondanék róla. Bozzay Erika vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Valóban, ahogyan elnök úr is említette, a törvény módosításának alapvető célja a körbetartozások problémájának a kezelése. Kiegészítésként azért annyit szeretnék mondani, hogy természetesen nem ezt az egyetlen eszközt tekinti a kormány sem a körbetartozási probléma kezelésére, ez csak azokat a problémákat próbálná kezelni, amelyek a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekhez kapcsolódnak, és ahogyan elnök úr is említette, tulajdonképpen két fontos eleme van.
Egyrészt a teljesítésre, a fizetésre próbál határidőt előírni, így akarja megelőzni azt, hogy az erősebb pozícióban levő fővállalkozó irreálisan hosszú határidőt erőltessen rá az alvállalkozókra. Ez volt az egyik panasz, amely hozzánk visszaérkezett. A másik eleme pedig az, hogy valamiféle eszközt biztosít azokra az esetekre, amikor a teljesítési határidő lejár, szerződésszerű volt a teljesítés, azonban a fővállalkozó ennek ellenére sem akarja kifizetni a teljesítés ellenértékét, erre szolgálna eszközként az elnök úr által is említett szabály.
Ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ebben a bizottságban szakmai támogatást kap a kormány ehhez az előterjesztéshez, legalábbis, az ellenzéki képviselőkkel folytatott beszélgetés alapján.
Egyetlen kérdésem van: a törvény generálisabb módosítására van-e előkészület a minisztériumban?
DR. BOZZAY ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megalakult egy közbeszerzési reformbizottság, amelybe különböző tárcák, illetve érdekképviseletek képviselőit vontuk be, továbbá természetesen a Közbeszerzések Tanácsát. Ennek a monitoring-, vagy reformbizottságnak lenne a feladata, hogy feltérképezze, milyen kérdésekben van szükség módosításra.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor a bizottság erről fog majd egy közbenső tájékoztatást kapni, amikor erről döntés született.
Kérdezem, hogy a napirenddel kapcsolatosan kíván-e valaki szólni. (Jelzésre.) Parancsoljon!
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Több fórumon tárgyaltam az Építési Vállalkozók Országos Szövetségével az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban, és több olyan felvetés született, amelyre a törvényjavaslat a jelen formájában nem ad százszázalékosan precíz választ.
A szándékkal mindenki egyetért, hogy a láncolatok végén lévő, ki nem fizetett alvállalkozói teljesítések nem maradhatnak következmények nélkül, és nyilván a kormány azon szándéka, hogy megpróbálja ennek útját állni, mindenki által támogatott. Ugyanakkor az akkreditív nyitási kötelezettséget, illetve az ezzel járó többletterheteket még nem kalkulálta a jogszabályalkotó, vagy legalábbis, még ennek a beépítése nem történt meg, illetve valóban van olyan eltérő gyakorlat, amikor más ütemezéssel készülnek el a munkák egy beruházás során, mint ahogyan az alvállalkozói teljesítéshez kapcsolódó ütemezésben a vállalkozó a beruházóval megállapodik. A megállapodás alapján részszámlákat nyújthat be, ugyanakkor az alvállalkozói teljesítések nem biztos, hogy ehhez a technológiai rendhez kapcsolódnak. Tehát mindenképpen szükséges a részletszabályok kidolgozásában néhány pontosítás.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Azt gondolom, hogy ez... (Jelzésre.) Deák képviselő úr is szót kér? Akkor öné a szó.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az építési beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzések tekintetében próbáltam utánajárni, mit szólnak a cégek. Az általános vélemény az volt - akik alvállalkozók, olyanokat kerestem meg -, azt mondták, az az alapvető probléma, hogy a nagy építési beruházásokat néhány nagy cég nyeri meg, és nagyon sok kis cég végzi el a munkát, és azok a kis cégek, amelyek mernek szólni, kiírják magukat az építési beruházásokból.
Tehát a szándékkal egyetértek, habár én kicsit bonyolultnak tartom, de nyilvánvalóan jó szándékú kezdeményezésről van szó, ez sem nyújt védelmet a kicsik számára, hiszen - még egyszer mondom - egyszerűen olyanok az erőviszonyok, hogy a nagyok vissza tudnak élni az erejükkel, ilyen törvénymódosítás után is.
ELNÖK: Köszönöm szépen, de azt gondolom, mindenképpen nehezebb lesz. Bizonyos szituációkat képes kezelni, azzal egyetértve, hogy esetlegesen a pontos fogalmakban és az eljárási rendben szükséges módosításokra vissza tudunk térni.
Javasolom, hogy a bizottság mondja ki, hogy támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú. Kíván-e a bizottság előadót állítani. (Jelzésre.) Horváth képviselő úr fogja elmondani a többségi véleményt, amely egyértelműen támogatja a szabályozást.
Köszönöm szépen önöknek.
A következő a 4. napirendi pont, Podolák úr önálló képviselői indítványa. A biztosításokról szól, amely a gépjármű-biztosítás belső nyilvántartási rendjében és szabályozásában jelentene kvázi pontosítást, és úgy gondolom, a szabályozási tervezet megfelel a lakossági gépkocsivezetői, tulajdonosi érdekeknek. A szakmai része kidolgozottnak tűnik.
Kérdezem, van-e észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs, akkor kérem a tárgysorozatba vételről, majd az általános vitáról való döntést. (Szavazás.) Köszönöm szépen, mindkét esetben egyhangú.
Köszönöm, és természetesen kérdezem a kormány képviselőjét, ha van itt valaki a PM részéről, van-e észrevételük. (Nincs jelzés.) Nincs, köszönöm, akkor megy tovább a folyamat.
Két tag delegálása a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Gazdasági albizottságába
Az egyebek keretében két tag delegálására van szükség a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára. Az előzetes egyeztetés alapján Baráth Etele és Matolcsy György vállalt ebben szerepet, és természetesen, hogy a mindenkori részvételünk biztosítható legyen, szeretnénk egy kvázi helyettesítési rendszert az ellenzéki és a kormánypárti oldalról. Etelét esetlegesen Gazda László képviselő úr helyettesítené, amennyiben szükséges, és Püski képviselő úr lenne a másik oldalon Matolcsy úr esetleges helyettesítője ebben a bizottságban, amennyiben ebben egyetértés van.
Kérem ezt bólintással, kézfeltartással jelezni! (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
Van egy előterjesztés, a kollegákkal többszöri beszélgetésünk után megtették, a vállalkozási és kutatásfejlesztési albizottság megalakítására tíz képviselő úr jelezte részvételi szándékát. Azt javasolom, hogy alakuljon meg a bizottság, Józsa úr vegye át addig is a bizottság vezetését, és kezdjük meg a munkát, és menet közben meglátjuk, amikor szükséges az ügyrendeknél, vagy egyebeknél.
Józsa úr?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Rendben.
ELNÖK: Képviselő urak? Tíz jelentkező van, azt hiszem, nem húzhatjuk tovább, tehát legyen ebben érdemi munka. (Többen jelzik egyetértésüket.) Köszönöm szépen.
A következő uniós jogszabályok és tervezetek tárgyalása és megvitatása. Úgy gondolom, a bizottságnak erre kicsit nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnie a következő időszakban, hiszen akár a géntechnológiával, akár az egyéb ügyekkel kapcsolatban azt javasolom, hogy ezekben az ügyekben próbáljunk szelekciót végrehajtani. Megkérem Baráth urat, amennyiben a bizottság titkárságára időnként belátogatna és megnézné, hogy mit javasol, mit kérjen ki a bizottság. Most van egy olyan javaslatom a bizottságnak, amely szerint az Európai Unió a személygépkocsikra vonatkozó adózási rend átalakítását tervezi. Ez döntően - biztosan a sajtóból, innen-onnan tudják - a regisztrációs adóval kapcsolatos vita, amelyet esetlegesen a magyar biztos is tart, hogyha ezt esetleg kikérnénk és megnéznénk. (Jelzésre.) Latorcai urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, ezzel kapcsolatban csak azt szeretném jelezni, hogy várhatóan 5-én Isztambulban ezzel kapcsolatban döntés születik. Itt vélelmezhető, hogy ezt eltörlik az eddigiek alapján, de azt mondom, ne menjünk bele, várjuk meg, hogy mi lesz az 5-i döntés, és azután térjünk vissza rá.
ELNÖK: Köszönöm. Nem azt gondolom, hogy ebbe nekünk bele kell menni. (Jelzésre.) Baráth úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Nem vitatkozni akarok azzal, amit Latorcai úr mondott, de a tegnapi nap az iparűzési adóval kapcsolatos állásfoglalással volt tele, ott is lesz majd a Bíróság, de miután a Bírósággal mi régen sokat egyeztettünk, és informális módon ugyanezt mondták... (Közbeszólás.) Bíróságot mondtam, határozottan. Ez itthon elképesztően fontos helyzetet eredményez a múltra és a jövőre nézve is. Tehát érdemes volna erről egy elemzést készíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most, mivel van egy ilyen lehetőségünk a bizottságban, kikérni a kormánytól az ezzel kapcsolatos anyagokat, a következő ülésünkön erről az egyebek között szót váltanánk. Ha van valaki közületek, aki Etele mellé beszállna, hogy együtt nézzük meg, az sokat segítene. Ki szállna be ebbe? Mert Kapolyi úr itt van egy uniós bizottságban, ezt Etele előkészítené... (Jelzésre.) Deák képviselő úr.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Ha nincs más jelentkező, akkor én.
ELNÖK: Ez azért fontos, mert úgy gondolom, a viták jó része megelőzhető, ha a felkészítés során már megnézitek. Ez most - azt gondolom - nem kizárólag kormány-ellenzék kérdése, ahogyan Etele mondta.
Vannak kijelöléseink, ezt át fogom adni Kapolyi képviselő úrnak, és szeretném, ha elkezdődnének ezek az előkészületek, hogy valódi véleményalkotás legyen. Úgy gondolom, ez a következő időszakban sokkal fontosabb lesz, mint az, hogy nagyon sok esetben mi itt egy-egy ügyben mit tárgyalunk, hogyan látunk előre. (Jelzésre.) Baráth Etele!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Nem akarom túlszerepelni ezt az uniós ügyet, csak azt tapasztaltam, mint ezért felelős tárca nélküli miniszter, hogy az európai parlamenti képviselőink - függetlenül attól, hogy milyen oldalt képviseltek - fantasztikusan felkészültek, konkrétan, egy-egy témakörben. Messze felkészültebbek, mint a magyar képviselők. Tehát szerintem a gazdasági bizottságon belül volna értelme egy-egy fő terület ilyetén kijelölésével konkrét személyt felelőssé tenni, mert sok esetben nem vagyunk vitaképesek. Nem találtam a magyar parlamentben olyan parlamenti képviselő partnert, aki a saját pártja európai képviselőjével tudott volna azonos szinten, felkészülten vitatkozni.
Tehát szerintem ennek a bizottságnak nagy presztízst adna, ha volnának ilyen személyi kijelölések.
ELNÖK: Azt gondolom, ez is motiválta azt, hogy most már nemcsak általában az albizottság, hanem azon belül is egy-egy személy, és egy ellenzéki, egy kormánypárti, mert így a referatúra egyszerűbbé tud válni.
A következő: van a belső piaci fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv, október 31-ig. Ki tudja ezt addig áttekinteni, és javaslattal élni. Javasolom, hogy Latorcai úr tegye ezt meg. (Dr. Latorcai János: Nem leszek itt.) Akkor Kapolyi úr, mint albizottság, próbáljatok tenni ebben az ügyben, október 31-i határidős.
A következő a belső piacokról nyújtott szolgáltatásokról szóló irányelv, november 30. Ez is szintén relatíve fontos. Van-e valaki? (Nincs jelzés.) Akkor az alelnök urakkal lesz egy konzultáció, ki fogunk jelölni valakit.
A közösségbeli nyilvános mobiltelefon-hálózatokkal kapcsolatban úgy gondolom, Márfai alelnök úr, és valakit majd kérünk mellé, akár Erik, Rogán képviselő úr, bárki, akit érdekel. Ez december 31., szeretném, ha egy december 10-e körüli bizottsági ülésen valódi vitával le lehetne zárni ezt az ügyet.
Van a vegyi anyagok nyilvántartásáról, értékesítéséről és engedélyezéséről szóló, november 30-i, erre Józsa urat szeretném felkérni, Kapolyi úrral közösen, és ha valakit érdekel.
Az eljárásrend a következő legyen. A bizottság titkárságán mindenki megtekintheti, gondolom, valamelyikötök bemegy, megnézi, Kapolyi úrral egyeztetünk, és mindig egy felelős lesz, aki nem általában, hanem konkrétan ezzel az üggyel foglalkozik, és hozzon egy tájékoztatást a bizottságnak. Ha ebben egyetértés van, akkor azt gondolom, ennél nincs jobb, ha kell, ha szükséges szakértő, akkor azt tisztázni tudjuk közben. Rendben? (Többen jelzik egyetértésüket.) Köszönöm szépen
Az egyebek között van-e még valakinek bejelentenivalója? (Jelzésre.) Latorcai úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, csak kezdeményezni szeretném az informatikai albizottságnak, hogy számos nyilatkozat, feljelentésgyanús megfogalmazás született az elmúlt időszakban az egységes digitális rádió-távközlő rendszerrel kapcsolatban. Jó lenne, ha az albizottság ezt átnézné.
ELNÖK: Köszönöm, vegyük úgy, hogy a bizottság kiadta az albizottságnak. (Jelzésre.) Kapolyi úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Azt szeretném javasolni, hogy egy albizottsági ülés után a gazdasági bizottság valamikor tekintse át, hogy mi a jelenlegi koncepció a Magyar Villamos Művek vállalatcsoportjával kapcsolatos elképzelésekkel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt úgyis lett volna az egyebek között, Podolák úr hozta volna, de egyeztettünk. Javasoljuk, hogy a gazdasági bizottság tűzze napirendre a Versenyhivatal vizsgálatát, amely egyébként részben az MVM-et, részben a belső struktúrákat elég jelentősen érintette. Olyan megállapításai vannak, amelyeknek - azt gondolom - általános gazdaságpolitikai vonatkozásai vannak. Vagy így, vagy úgy. Ha igaz, annak is, ha nem igaz, annak is.
Tehát úgy gondolom, ehhez készítettem egy kérdéssorozatot, amelyet elküldenénk a Versenyhivatalhoz - ha megnézi valaki -, hogy erre válaszoljanak, hogy akkor a vita menetében egyszerűbbé tegyük a dolgokat. Ez nagyjából a szabad versenyhez kötött problémakörhöz kötődik, és hogy találtak-e olyat, hogy a rendszer irányításában milyen befolyásolási lehetőségek vannak, mert azt gondolom, ha ez igaz, akkor ennek azért messzemenő következményei vannak, és még más is. Ugye, a képviselő urak ismerik a jelentést?
Deák képviselő úr, odaadnám ezt a rövid áttekintést, kérdéssorozatot ha lehet. (Dr. Fónagy Jánoshoz.) János, te is megnéznéd? Matolcsy képviselő úrral már egyeztetve van. Tehát Deák képviselő úrnak most odaadnám, hogy áttekintse, és most döntsön úgy a bizottság, hogy ennek mentén, amiben Matolcsy úrral egyetértés van, kérünk a Versenyhivataltól egy rövid tájékoztatást, és két héten belül bizottsági ülés elé vinnénk ezt a dolgot. (Jelzésre.) Podolák úr!
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Ezzel teljesen egyetértek, csak kiegészíteném. Rendkívül fontos számunkra, hogy a Versenyhivatal az elmúlt időszakban generáldöntéseket hozott, amelyek alapjaiban változtatják a piacot és a piac szereplőit. Emlékeztetnélek benneteket, hogy állami vállalatot, a MÁV-ot egymilliárddal marasztalta el, amit mi, adófizetők fizetünk, tehát ezt végig kellene gondolni, hasonlóképpen az OTP, az útépítés és egyéb ilyen kérdéseket.
Úgy gondolom, az energia rendkívül fontos - mondom én, mint az energia albizottság vezetője -, de az összes többi kérdésről, amely most megjelent az elmúlt egy-féléven belül a Versenyhivatalnál, rendkívül fontos, hogy a gazdasági bizottság előtt sor kerüljön egy számvetésre. Elindulhatnak az indulatok és az irányok, rendkívül negatív tendenciákat hordozhatnak magukban, ezért fontos, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Az elmúlt években kicsit tartalékra lettek téve, nem kezeltük őket úgy, ahogyan kellett volna, de most úgy érzem, kicsit túl... Nem minősítem, de a dimenzióiban nagyobb számban jelentek meg.
Tehát kibővíteném, szánjunk rá időt, hogy a Versenyhivatal munkáját kompletten ismerjük meg, és ők is ismerjék meg a véleményünket.
(Az elnöki széket Podolák György, a bizottság alelnöke foglalja el.)
ELNÖK: Úgy gondolom, ezzel egyetért a gazdasági bizottság. (Jelzések.) Akkor abban maradunk, hogy az elnök úr megkapja azt a feladatot, hogy két héten belül készítse elő a feltételeket, hogy a Versenyhivatallal hosszabb időn keresztül ezt a témát írásos formában meg tudjuk beszélni. Köszönöm szépen.
Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e még az egyebek között bejelentés. (Nincs jelzés.) Nincs, akkor befejezhetjük a bizottság ülését, köszönöm a megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 44 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné