GIB-9/2006.
(GIB-9/2006-2010.)
az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának
2006 október 11-én, szerdán, 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló T/985. számú törvényjavaslat általános vitája *
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/969. számú törvényjavaslat általános vitája *
Szavazás *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/990. szám) *
Szavazás *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat általános vitája *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Szavazás *
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) beszámolója *
Hozzászólások *
Szavazás *
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása (T/842. szám) *
Egyebek *
A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló (J/55. szám) *
A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat *
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Gazda László (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Szántó János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Rogán Antal (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Deák András (KDNP) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Bánki Erik (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Gál Krisztina fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Jasinka Anita osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Doland Péter főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Hoffman Imre főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Modoki László vezető tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium)
Dr. Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke
Major Fábián Ákos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Urak és Képviselő Asszony! A bizottsági ülésre írásban minden képviselő előzetesen a tervezett és a javasolt napirendi pontokat megkapta.
A javaslatom a következő. A költségvetési bizottság velünk párhuzamosan tárgyalja az első két napirendi pontunkat, de mivel ők egy órával előbb kezdték az ülést, bíztunk benne, hogy legalább az 1. napirendi ponttal végeznek, és tudjuk tárgyalni folytatólagosan. Ez azonban nem következett be, és jelenleg Kovács Árpád, a Számvevőszék elnöke a költségvetési bizottságban van még. Ezért azt javaslom, hogy az 1. napirendi pont tárgyalását akkor kezdjük meg, amikor az elnök úr megérkezik. Akármelyik napirendi pontnál leszünk akkor, felfüggesztjük azt, és az 1. napirendi pont tárgyalását megkezdjük.
A 2. napirendi pontunk szintén a költségvetési bizottsággal van összefüggésben. Tehát azt javaslom a bizottságnak, hogy a 2. napirendi pont tárgyalását szintén Berényi úr megérkezésének függvényében, az akkor tárgyalt napirendi pont lezárását követően kezdjük meg, amennyiben ebben egyetértés van.
A géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását el tudnánk kezdeni. Gondolom, Pásztor Tamás úr jelen van az FVM részéről. (Jelzésre:) Mindjárt itt lesz.
Ki van itt a tűz elleni védekezésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához? (Doland Péter jelentkezik.) Donald Péter főtanácsos úr. Szeretném, ha helyet foglalna.
Akkor 1. napirendi pontként tárgyalnánk a tűz elleni védekezésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, 2. napirendi pontként az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítását, azt követné a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, ha megérkezik a kollega, majd a közbeszerzésekről szóló törvényjavaslatot tárgyalnánk meg, utána pedig a légi közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Amennyiben ebben egyetértés van, kérem, kézfeltartással jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztett napirendi pontokat.
Az 1. napirendi pont akkor a tűz elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája. A tárgyalás menetére a következő javaslatom van. Azt kérem a képviselő uraktól, hogy amennyiben kérdésük vagy észrevételük van, azt tegyék fel az előterjesztőhöz. A törvény szövegét mindenki megkapta, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, gazdaságpolitikai összefüggése minimális a dolognak. Tehát kérdése vagy észrevétele van-e valakinek?
Göndör úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szerettem volna pontosan megjelölni azt a jogszabályi helyet, amelyikhez a kérdésem fűződik, de önök biztos, hogy tudni fogják. Van némi kételyem, hogy a kereskedelmi tevékenység során hogy fogják eldönteni azt, hogy valamely olyan anyag, amire ez a módosítás most vonatkozik, a használata során okoz veszélyt, vagy nem okoz veszélyt.
DONALD PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság...
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek. Ha még esetleg lenne valakinek kérdése, észrevétele, akkor ezt összefoglalva tennénk meg. (Senki sem jelentkezik.) Nincs más kérdés, öné a szó.
DONALD PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Úr! Az előterjesztés kizárólag a tűzvédelmi termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásra vonatkozik, tehát nem igazán értem a kérdést.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Egészen konkrétan mondom: a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatot ellátó szervezet a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárás részletes szabályait meghatározza. Az a kérdésem, hogy egy piacfelügyeleti hatóságnak van-e szakmai felkészültsége arra, hogy ellásson ilyen feladatot.
DR. HOFFMAN IMRE (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A tűzvédelmi hatóság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság rendelkezik piacfelügyeleti hatósági jogosítvánnyal. Ezen a területen a tűzvédelmi főosztály keretében tűzvédelmi mérnökök dolgoznak; felkészült szakemberek állnak rendelkezésre, akik a piacfelügyeleti hatósági eljárásban eddig is részt vettek és jelenleg is részt vesznek, tehát a szakmai felkészültség biztosított.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, sor kerülhet a vita lezárására. Kíván-e még valaki észrevételt tenni? (Nincs jelentkező.) Nem. Általános vitáról van szó, a szabályozás szükségességét senki nem kérdőjelezte meg. Kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy a törvényjavaslat általános vitára kerüljön. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Természetesen a módosító indítványokra visszatérünk, amennyiben ezek a vitával is összefüggésben szóba kerülnek. Előadót nem kíván a bizottság állítani. Jó munkát az uraknak!
A következő napirendi pont az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. (A kormány képviselője felé fordulva:) Bemutatkozna?
DR. MODORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Modori László vagyok az ÖTM-ből.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő uraktól és a képviselő asszonytól, hogy van-e észrevétel, kérdés az előterjesztőhöz. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ebből az következik, hogy az általános vitára való alkalmasságot kell a bizottságnak megállapítani.
Kérdezem, ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért az általános vitára való alkalmassággal.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Következő napirendi pontunk a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Tisztelettel köszöntöm Major Fábián Ákos urat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről.
Az előterjesztő képviselő urak azért kezdeményezték a törvény módosítását, mert soron kívül szükséges a törvényben rögzített ügyek rendezése. Igaz vagy nem igaz a képviselő urak állítása?
MAJOR FÁBIÁN ÁKOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igaz. Erről kormányhatározat is rendelkezik.
ELNÖK: Én viszont azt javaslom a bizottságnak, hogy erről ma ne nyissunk vitát. Döntsünk a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról és kérjük meg az albizottságot, hogy az esetleges módosításokat az önök szakértőivel még ezen a héten készítse elő. A vita bármikor folytatható, de ma csak a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Az albizottságnak történő kiadással és a tárgysorozatba-vétellel egyetértünk, viszont tisztelettel azt javaslom, hogy az általános vitára való alkalmasság tekintetében csak az albizottság állásfoglalása után foglaljon állást a bizottság, annál is inkább, mert a kormány igen tisztelt képviselője a kígyó farkával indokolta a fejét, nevezetesen hogy azért van rá szükség, mert szükség van rá, ez pedig nem igazán korrekt magyarázat. Azt kérem tehát, hogy a tárgysorozatba-vétellel értsünk egyet, de az általános vitára való alkalmassággal ne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Podolák alelnök úr a törvényjavaslat egyik előterjesztője, neki adom meg a szót.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):Nincs itt a társam, akivel közösen terjesztettük elő ezt a törvényjavaslatot. Azért rendkívül fontos és szükséges, hogy időben megtörténjen ennek a jóváhagyása, mert egy olyan költségvetési cégről van szó, ahol jelentős mennyiségű alkalmazotti állomány és árbevétel van, de nem végezhet önállóan olyan tevékenységet, mint bármely más normál európai vállalat, amely a légi közlekedéssel kapcsolatban van, nem indulhat olyan pályázatokon és nem lehet tagja olyan testületeknek és szövetségeknek, mivel költségvetési cég. Egy 20 milliárdos árbevételű társaságról van szó, amely közel 650 főt foglalkoztat. Mindenképpen szükséges, hogy költségvetési cégből gazdálkodó céggé váljon, mert a fenti feltételeknek csak így tud megfelelni. Szigorú határidők vannak előírva, de ha ez nem történik meg záros határidőn belül, akkor ezekbe a társaságokba nem pályázhat, ezekben nem lehet tag. Egyetértek azzal, hogy a közlekedési albizottság tárgyalja ezt a témát, de azt javaslom, a bizottság ma döntsön arról, hogy tárgysorozatba veszi és általános vitára alkalmasnak tartja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Amit Podolák úr elmondott, az részben igaz. Valóban igaz az, hogy fix garantált bevétele van ennek a ma költségvetési szervként működő cégnek, az is igaz, hogy nagy létszámú alkalmazottat foglalkoztat - nem véletlenül -, de azzal már kevésbé értek egyet, hogy az európai uniós fejlesztéseken ne vehetne részt. Emlékezzünk csak a legutóbbi többmilliárdos radarhálózat-felújításra vonatkozó beszerzésekre és európai uniós támogatásokra, tehát finoman szólva is egy kicsit sántít alelnök úr érvelése. Meg lehet találni a fejlesztési forrásokat, ez tehát igazából nem lehet indoka az rt.-vé történő kiszervezésnek.
De ha már így történik, én csak akkor tudom támogatni, ha a privatizációs törvény melléklete is módosul, ami most nem szerepel itt, és a tartósan állami tulajdonban maradó részvénytársaságok között szerepelne a Hungarocontroll, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor lényegében egy Szerencsejáték kettőt kíván a kormány eljátszani, amihez mi érthető okokból nem kívánunk asszisztálni. Abban viszont érdekeltek vagyunk, hogy egy jól működő légi irányító szervezete legyen Magyarországnak, amely folyamatosan tud fejleszteni. Én is úgy gondolom, hogy az albizottságnak ezt meg kellene tárgyalni, a szükséges kiegészítéseket csatolni kellene és ebben az esetben alkalmas lehet a tárgyalásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha a képviselő úr nem zagyválta volna ide a Szerencsejáték Rt.-t, akkor egyet is értenénk vele; annak a 100 százalékos eladásáról szó nincs, és ez a melléklet része. Ha megnézi az én feljegyzéseimet, akkor abban ugyanezekkel a problémákkal találkozunk. Ez viszont nem zárja ki, hogy az általános vita megkezdődhessen, hisz' módosító indítványokkal akár a felügyelet ellátását, akár a privatizációs törvény hatálya alá helyezést, akár a 100 százalékos tulajdon mellékletbe való behelyezését is el lehet rendezni.
Azt szeretném, ha abban egyetértés volna, és erre tőletek is választ kaphatnánk, hogy szükséges ez a szabályozás, vagy sem. Ha azt mondjuk, hogy igen, akkor mi arra nyitottak vagyunk, hogy az általatok most felvetett pár probléma megoldására bizottsági módosító indítványokat vagy akár képviselői módosítókat - itt összesúgva az alelnök úrral - befogadunk, és végiggondoljuk a megoldásokat. Az nem oldana meg semmit, ha ezt most két hétre elfektetnénk. Ha viszont tárgysorozatba-vételre kerül, és bemegy általános vitára, onnantól kezdve az albizottság előkészíti, és a kormány megkapja azzal a kéréssel, hogy körülbelül két hét múlva, mire ez az egész tárgyalási fázisba kerül, már kész legyen az a változat, ami egy esetleges közmegegyezést jelenthet a dologban. Így jó, képviselő urak?
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Két hét múlva?
ELNÖK: Tudomásom szerint a parlament megkezdi az általános vitát hétfőn vagy kedden, és azt követően az általános vita lezárása a következő hét közepe. A döntésre van még három perc, mert közben szavazni fogunk, és addig ezt a döntést meg lehet hozni. (Egyeztetés.) Én nem tudok mit tenni az ügyben, szavazni kell, a bizottság csak szavazással tudja eldönteni ezt a vitát. Kérdezem, ki ért egyet a tárgysorozatba-vétellel. (13) Ki nem ért egyet a tárgysorozatba-vétellel? (9)
Mielőtt az általános vitára való alkalmasságról döntenénk, az albizottságot megkéri a bizottság, hogy a következő ülésére a módosító indítványok és az egész egységes végiggondolása történjen meg. Viszont még egyszer az általános vitára alkalmasságról nem kívánunk dönteni, tehát azt javaslom, hogy a mai ülésén döntsön a bizottság az általános vitára való alkalmasságról, hisz' módosító indítványokkal a törvény rendbe hozható, és ebben viszont egy nyitottságot fog akkor mindenki tanúsítani. Alelnök úr, pontosan fogalmaztam?
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki ért egyet a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. (13) Ki nem ért egyet? (9)
Amennyiben nem lesz egyetértés a jövő hétig, akkor kisebbségi és többségi véleménynek van helye. Azt kérdezem, hogy Márton úr vagy Fónagy úr fogja a kisebbségi véleményt elmondani abban az esetben, ha nem tudnak közben dűlőre jutni az albizottságban.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Ügyrendben kérek szót. A megtörtént szavazás eldönti a többségi és a kisebbségi véleményt, ezen nincs utólag módosítási lehetőség. Elnök úr, szavaztunk, a bizottság döntött; van egy többségi álláspont, és van egy kisebbségi álláspont. Úgy gondolom, ennek a kisebbségi álláspontnak el kell hangoznia a parlamentben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én természetesen azt javasoltam volna, hogy legyen előadó, kisebbségi és többségi, de elképzelhető, hogy az általános vita megkezdéséig egyetértésre jutnak az urak, mert abban reménykedem, hogy az albizottságban erre esély van. (Kérdésre:) Az albizottságot holnaputánra össze lehet hívni, vagy hétfő reggelre. (Egyeztetés.) Össze lehet hívni kedd reggelre is, és megpróbáljuk az ügyrendben elintézni, hogy csak kedden kezdődjön meg ennek az általános vitája. Tehát sok mindent meg lehet tenni, amennyiben egyetértés van a tekintetben, hogy egyet akarunk érteni.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Ti vagytok a bizottság vezetői, nálatok a döntés.
ELNÖK: Azt tudjuk vállalni, hogy akár javasoljuk a Háznak, hogy kedden kezdődjön meg az általános vitája a törvénynek. (Jelzésre:) Jó, kedden késő délutánra - ez a javaslat menjen el a Házbizottságba. Göndör úr jegyzi? (Göndör István bólint.) Köszönöm szépen, akkor az MSZP-frakció kezdeményezze, hogy a törvény általános vitája kedden, a késő délutáni órákban kezdődjön meg, és kedd reggel meg lehet tartani az albizottsági ülést, hogy addig, az általános vita megkezdéséig egyetértésre lehessen jutni. A kormány képviselőjének ez elfogadható-e? (Major Fábián Ákos bólint.) Akkor a közlekedési albizottságot kedd 9 órára ebbe a tárgyalóba összehívta az albizottság elnöke. A két előterjesztő képviselőt kérem, hogy vegyen rajta részt. Amennyiben egyetértés van, többségi előadó lesz, kisebbségiről pedig azért kell dönteni most, mert több bizottsági ülés addig nem lesz. Ha nincs egyetértés, Józsa úr mondja a többségi véleményt, Márton képviselő úr mondja a kisebbségi véleményt. Köszönöm szépen.
Él-e alelnök úr az ügyrendi javaslatával?
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Nem.
ELNÖK: Nem, köszönöm szépen.
A következő napirendi pont a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat általános vitája. Szanyi képviselő úr, az egyeztetése megtörtént-e? (Dr. Szanyi Tibor nincs jelen. - Jelzésre:) Igen, köszönöm szépen.
A törvényjavaslat tárgyalásánál Jasinka Anita van jelen a kormány képviseletében. Kérdezem a képviselő urakat, van-e valakinek észrevétele, kérdése a géntechnológiával kapcsolatos ügyben. Baráth úré a szó.
Kérdések, válaszok, hozzászólások
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kedves Meghívottak! Végigolvastam a mezőgazdasági bizottság teljes anyagát ezzel kapcsolatban, és minden anyagot, amit csak el lehetett érni. Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy a minisztérium álláspontja, miszerint ezt az összehangoló törvényt létre kell hozni - és én egyébként egyetértek vele -, milyen széles szakmai fórumon van megvitatva. Tehát honnan tudjuk azt, hogy mi ténylegesen a nemzeti érdek: a tisztán maradás vagy a részleges befogadás? Ki az, aki ebben a dologban a végső szakmai szót nekünk kimondja?
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Jasinka Anita felé fordulva:) Öné a szó.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat előkészítése során az összes érintett szakmai érdekképviseletet bevontuk a kidolgozásba. Ennek az egyeztetésnek a végeredménye az lett, hogy például a Vetőmag Terméktanács részéről, valamint az ökológiai gazdálkodásban érintettek részéről aki képviselte az adott ágazat érdekeit, mind belátták azt, hogy ez a törvény igenis szükséges, és az egyeztetés végére az is körvonalazódott mindenkinek a fejében, hogy az EU adta lehetőségek között ez a törvény a lehető legszigorúbb. Minden egyes érintettel, például az Agrárkamarával is egyeztettünk, és minden olyan érdekképviselettel, aki ebben a témában illetékes, de a géntechnológiával foglalkozó érdekképviseletet is bevontuk az egyeztetési folyamatba. Ennek végeredményeként minden egyes érintett, aki szigorú szabályozást követelt, belátta azt, hogy ez a törvényjavaslat a lehető legszigorúbb.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Baráth úré a szó.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Nem szeretném az időt húzni, többet nem is szólok és nem is kérdezek. A problémám a következő. Egyetértek azzal, hogy ez nagyon kell. Azzal is egyetértek, hogy ez a legszigorúbb. Megszavazom, nincs vele probléma. Hol lehet elérni azt az anyagot, ami világossá teszi azt ebben az elég nehezen eldönthető kérdéskörben, hogy mennyire maradjon biotiszta, mennyire legyen génkezelt, hogy ebben a magyar agráriumnak ténylegesen mi az úgynevezett nemzeti érdeke közép- és hosszú távon? Hol érhető el ez az anyag? El szeretném olvasni, csupán ennyi a szándékom, szeretném tudni. Ezzel kapcsolatosan mindenfajta fenyegetés megjelenik; nagyon sok tudós embernek hallottam a szövegét, az egyiknek ez a fenyegető oldala, a másiknak az a fenyegető oldala. 30 - SF 31 (Baráth Etele) Ki az, aki ennek a konszenzusszerű javaslatát Magyarország számára összefoglalja? A törvényt ettől függetlenül meg fogjuk szavazni, mert kell, hogy legyen szabályozás, hiszen most mindenféle kényszer hatása alatt cselekszünk. De a tartalmat ki dönti el?
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai alelnök úré a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tudomásom szerint a mezőgazdasági bizottságban hasonló kérdések vetődtek fel, mint amiket Baráth Etele képviselő úr az imént elmondott, sőt felvetődött az is - amit én is hiányolok az anyagból -, hogy nincs részletesen mellékelve azoknak a szervezeteknek a véleménye, amelyek különböző okok miatt nem tartják jónak ezt a törvénytervezetet, illetve hogy milyen kifogásaik vannak ezzel kapcsolatban. A gazdasági bizottság jelen pillanatban vákuumban mozog, mert ez az információs rendszer nem áll rendelkezésére. Ön sem tudja felsorolni, hogy kik értenek vele egyet - nem is várható el, hogy erre vonatkozó teljességgel rendelkezzék -, én azonban az elmúlt időszakban legalább tíz mértékadó egyetemi tanár véleményét hallottam különböző fórumokon vagy olvastam sajtóban megjelent publikációkban, akik kőkeményen ellene vannak. Mi akkor tudnánk felelősen dönteni, ha ezek az érvek megjelennének, ha tudnánk, hogy a szakértők szerint mi az, ami ebben elfogadhatatlan, illetve hogy a minisztérium miért javasolja mégis ennek az elfogadását, mert most nem a máról, hanem a jövőről döntünk, és egy ilyen döntéshez tudományosan is megalapozott vélemény szükséges. Legalább a Tudományos Akadémia illetékes bizottságának a véleményét illene egy ilyen súlyú döntés meghozatalánál becsatolni.
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy János!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Csak hogy a tisztelt bizottság lássa ennek a problémának a lényegét: Magyarországon 2005 eleje óta moratórium van a géntechnológiára. Ennek a moratóriumnak a feloldását az Európai Unió kezdeményezte. Ez tény. A tárca azt mondja, ha nem történik ettől eltérő szabályozás, akkor előbb-utóbb meg kell szüntetni a moratóriumot, következésképpen a magyar mezőgazdaság kinyílik a géntechnológia előtt. Egyébként a zászló színétől független szakmai csoportok - mert ez tényleg szakmai és nem eszmei vita - egy jelentős része azt mondja, hogy a moratóriumból van még három hónap, időt kell nyerni és közben Magyarországnak az Európai Unió tagállamai között lobbiznia kell azért, hogy a magyar álláspont, vagy legalábbis egy azt megközelítő korlátozás érvényesüljön. Erre van idő. Ha a moratóriumot megszüntetik, még mindig lehet jogorvoslattal élni, tehát az időt lehet néhány hónapig, van, aki azt mondja, egy évig is húzni egy Magyarország számára kedvezőbb álláspont elérése érdekében. De ha ez nem sikerül, akkor még mindig ott tartunk, hogy szabályozunk. A jelenlegi szabályozási javaslattal tehát nem elsősorban tételes normatív kifogásai vannak azoknak, akik ezt mondják, hanem egy közbenső technikai érdekérvényesítő időre kérnek lehetőséget azzal, hogy a moratóriumot elrendelő miniszteri rendeletet országgyűlési határozat szintjére javasolják emelni. Nem tudom, hogy erre technikailag van-e lehetőség, illetve célszerű-e vagy sem, én csak azt mondom, ami a mezőgazdasági bizottságban - egyébként pártállásra való tekintet nélkül - ilyen vagy olyan formában elhangzott. Kérem a bizottságot, hogy ennek a lehetséges mozgástérnek a biztosítását mérlegelje a döntésénél.
ELNÖK: Köszönöm. Vas úr!
DR. VAS JÁNOS (MDF): Az előterjesztők azt mondták, hogy ez a legszigorúbb szabályozás azok közül, amiket az Európai Unió felkínált. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a világ fejlett mezőgazdasággal rendelkező országaiban a géntechnológiával szemben sokkal puhább szabályozást alkalmaznak. Mi indokolja azt, hogy Magyarország rögtön a legszigorúbb szabályozást vezesse be? A mezőgazdasági termelésben a termésátlagok tekintetében, növényvédelmi vonatkozásban a géntechnológiát a jövő kitörési pontjának tartják. Nem gondolnám, hogy Magyarországon mindig a legszigorúbb szabályozást kell alkalmazni, hiszen egy közepesen szigorú szabályozással is lehetőség lenne a meglévő tapasztalatok beültetésére.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Volt egy feladat és Szanyi Tibor képviselő úr eljárt az ügyben. Öné a szó.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Őszintén sajnálom, hogy késve érkeztem az ülésre. Szeretném elmondani, hogy két fő irányban folytattam tárgyalásokat, egyfelől a minisztérium államtitkárával, másfelől pedig a Fidesz szakértőjével, Ángyán professzor úrral. A dolog jogi része az, hogy ez az előterjesztés mindenképpen a plenáris ülés elé fog kerülni, mivel van olyan bizottság, amelyik ezt arra alkalmasnak tartotta.
A minisztérium kész arra, hogy a parlamenti vita során tisztázzuk a felvetett kérdéseket. Mindemellett növekvő egyetértés tapasztalható a tekintetben, hogy biztonsági okoknál fogva szerencsésebb, ha készül egy parlamenti szabályozás, azaz törvény, viszont az életbeléptetés, illetve más, még hátralévő diplomáciai lépések tekintetében van mozgástér. Felmerült az igény egy határozati javaslatra is. Véleményem szerint ez a határozati javaslat előzetes és további egyeztetést igényel, ami egyféle biztosíték lenne a tekintetben, hogy nem szaladunk túlzottan előre a szabályozás kérdésében és Magyarország meg tudja őrizni az eddigi státuszát. Mindemellett azt gondolom, azzal a nyitottsággal, hogy a parlamenti fázisban ez még alakítható, ez a bizottság is jó szívvel tovább eresztheti ezt az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozása valóban összefügg azzal, hogy az Európai Unióban 2004 májusában megszüntették a moratóriumot. Röviddel azután, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, újraindultak az engedélyezési eljárások az Európai Unióban és ennek következményeként szeptemberben engedélyezték a MON 810 kódjelű kukoricavonalból származó hibridek terjesztését. Erre figyelemmel két vonalon indult el a munka a minisztériumban, az egyik a védzáradék bevezetésével volt kapcsolatos, melynek eredményeként 2005 januárjában a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelte el a moratóriumot, illetve a védzáradékot, a másik vonal pedig a koegzisztenciáról szóló törvényi rendelkezések kidolgozása volt. 2004 végén felállítottunk egy munkacsoportot a minisztériumban, melynek nemcsak az érintett tárcák voltak a tagjai - mint az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium -, hanem az érintett érdekképviseleti szervezetek is, nevezetesen az Agrárkamara, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, a Vetőmagszövetség és Termék Tanács, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Biokultúra Egyesület, valamint egyik háttérintézményünk, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. E munkacsoport keretében kezdtük meg a törvényi szabályozás egyes elemeinek a kidolgozását és két ellentétes álláspont volt megfigyelhető - mint ahogy e témával kapcsolatban ez társadalmi szinten is megfigyelhető -, az egyik arra irányult, hogy lehetőség szerint tiltsuk meg, a másik pedig arra, hogy minél liberálisabb legyen a szabályozás. 40 - 41 fzs (Jasinka Anita) Természetesen azt megértették a résztvevő tagok, hogy megtiltani nem lehet, hiszen úgy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hogy átvettük a vonatkozó közösségi irányelveket, ami alapján, ha az Európai Unióban engedélyeznek egy géntechnológiával módosított vetőmagot, akkor annak szabadon kell áramolnia.
Ezen szabályozás alapján az egyetlen lehetőség, hogy megtiltsuk egy géntechnológiával módosított szervezetnek a vetését, az, hogy bevezetjük a védzáradékot. Ez megtörtént, tehát más vonalon tovább kellett dolgozni, ami azt jelenti, hogy ha esetleg a folyamatos lobbizások eredményeképpen mégsem sikerül elérni azt a minősített többséget a tanácsülésen, ami ahhoz szükséges, hogy az EU ne oldja föl a mi védzáradékunkat, akkor szembesülnünk kell majd egy olyan helyzettel, hogy szabadon vethető lesz a géntechnológiával módosított kukorica. Még akkor is, ha az Európai Bírósághoz fordulunk, mert természetesen eszközként ez is rendelkezésünkre áll, csak éppenséggel az Európai Bíróság igen ritkán rendeli el az adott megtámadott határozatnak a felfüggesztését. Tehát nagy valószínűséggel attól függetlenül, hogy mi a bíróságnál eljárást indítunk, továbbra is a határozat alkalmazandó lesz, tehát nekünk fel kell oldani a védzáradékot.
Úgyhogy mindezekre figyelemmel ez a koegzisztencia munkacsoport a munkáját elkezdte, és ennek a széles körű szakmai egyeztetésnek az eredménye lett tulajdonképpen az a törvényjavaslat-tervezet, ami aztán a kormányhoz benyújtásra került. Mi természetesen, amikor egy jogszabályt kidolgozunk, akkor a jogalkotási törvény alapján kell, hogy eljárjunk, tehát az érintett érdekképviseleteket kell bevonni az egyeztetési folyamatba. Ez tehát, mint említettem, nemcsak úgy történt meg, hogy a tárcaközi egyeztetésre bocsátott szöveget küldtük meg az érdekképviseleteknek, hanem már azt megelőzően ez a koegzisztencia munkacsoport foglalkozott a tervezettel, és a felsorolt szervezetek közül értelemszerűen a Biotechnológiai Egyesület kivételével az összes többi mind egyetértett azzal, hogy az a tervezet, ami végül az önök asztalára került, a lehetőségekhez képest a legszigorúbb.
Itt kapcsolódnék a képviselő úr kérdéséhez, hogy miért kell a lehető legszigorúbb szabályozást megalkotni. Pont ennek a munkacsoportnak a keretében volt alkalmunk megismerni a különböző érdekképviseletek véleményét, és emellett még az Agrárgazdasági Kutatóintézet is készített egy tanulmányt. Egyértelműen látszódik, hogy Magyarország a kukoricaágazat területén vetőmagexportőr, illetve árukukorica-exportőr, az európai termelést tekintve második helyen állunk az árukukorica-, illetve vetőmagtermelésben. Tehát Magyarországnak igen komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a lehető legszigorúbb legyen a koegzisztencia-szabályozása, hiszen abban a pillanatban, hogy bekerül ide valamilyen géntechnológiával módosított szervezet, igen nagy a veszélye annak, hogy az keveredik esetlegesen más kukoricával. Ez a szabályozás viszont éppen ezt a keveredést kívánja elkerülni, tehát azért állapítottunk meg ilyen szigorú előírásokat - így például a 400 méteres pufferzónát -, hogy lehetőség szerint ne kerüljön sor az átporzódásra. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy amikor exportálunk kukoricát, akkor általában GMO-mentességi igazolást kérnek tőlünk, tehát a minisztériumban csapódik le ennek a következménye. Amikor Portugáliába vittünk ki kukoricát, ahol pedig azért igenis GMO-termelés folyik, és GMO-pártiak, ott is megkérték ezt, tehát attól kezdve, hogy bekerül ide a GMO-s kukorica, nem nagyon fogunk tudni ilyen igazolást kiállítani, Magyarország elveszti ezt a GMO-mentes státuszát. Úgyhogy pont a munkacsoportbeli munka eredményeképpen tudtuk mi ezt a törvényjavaslatot kidolgozni.
A másik, az országgyűlési határozat, amire utalt a mezőgazdasági bizottság, azért nem lenne megfelelő formája a védzáradék elrendelésének, mert ez nem köti az állampolgárokat, tehát ettől kezdve azon kell gondolkodni, és a törvényjavaslat erre is irányul, hogy ezt egyedi határozat hozatalával rendelje el a miniszter. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök urat illeti még egy mondatra a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Csak egyetlenegy dolog kiegészítésként ahhoz, amit elmondott a hölgy. Több országban GM-mentes füveket már telepítettek, és úgy gondolták, hogy 20-30 kilométeres - a tudomány mai állása szerint ez volt a feltételezés - az a zóna, amin nem terjed túl, de sajnálatos módon 180-200 kilométeres távolságban is kimutatható volt ennek hatása. Tehát valóban így van, hogy ha beengedjük a genetikailag módosított kukoricát, akkor vélhetőleg nehezen fogunk tudni kiadni igazolást arra, hogy itt bárhol génmentes állományt termesztenek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, azt senki nem vitatta, hogy a szabályozásra szükség van. Most azt javaslom, hogy a bizottság általános vitára tartsa ezt alkalmasnak, és folyjon tovább az a vita, ami a módosításokkal ezt az ügyet megfelelő határidővel lezárhatja; mert amennyiben nem folytatódik, akkor újra és újra szembe fogjuk magunkat találni esetleg egy sokkal nehezebb helyzetben egy azonnali döntési kényszerrel. Ezt megelőzően tehát ezt a megoldást javaslom, hogy az általános vita folyjon.
Szanyi úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak egy ügyrendi javaslatot szeretnék tenni. Amennyiben ez a bizottság ezt a kérdést még mélyebben szeretné vizsgálni, fontolja meg az esetleges zárt ülés kérdéskörét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Erre még lesz lehetőség az általános vita folyamatában, amikor már kezdenek kialakulni az álláspontok. Azt kérem, képviselő úr, hogy az ügyrendi javaslatát vonja most vissza, hogy ne kelljen erről szavaznunk.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Én ezt egy későbbi eshetőségre értettem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is úgy értettem, hogy erre lesz lehetőségünk akkor, ha a vitában nem lesz végső álláspont.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki ért egyet azzal, hogy az általános vitára bocsátás megtörténjen azzal, hogy a vita nyitva marad. (12) Ki nem ért egyet? (10) Köszönöm szépen. A bizottság 12:10 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta, és megfontolva Szanyi úr javaslatát a jövő héten vagy az azt követő héten a vita folyamatában tartunk egy informális bizottsági ülést a mezőgazdasági miniszter jelenlétében. Kérem, hogy ezt tolmácsolják a miniszter úrnak vagy az államtitkár úrnak.
A többségi véleményt Szanyi úr mondja el. Kisebbségi véleményt kívánnak-e az urak mondani? (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
Most a bizottság megkezdené a számvevőszéki tevékenységről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának megállapítását. Megérkezett-e már a költségvetési bizottság javaslata?
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Van nálam egy példány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Időközben természetesen a kollegák ki fogják osztani a képviselő uraknak és a képviselő asszonynak.
Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy mielőtt megkezdenénk a vitát, pár perc szünetet tartsunk, hogy megérkezzen ez a javaslat; akkor sokkal könnyebben kezelhető lesz a vita, és látjuk az észrevételeket. Kérem, engedje meg ezt, elnök úr.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Nagyon megtisztelő.
ELNÖK: Akkor öt perc szünetet rendelek el.
(Szünet: 10.48-10.55)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Nagy tisztelettel köszöntöm Kovács Árpád urat, az Állami Számvevőszék elnökét. Elnök úr, öné a szó.
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) beszámolója
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Három dologról szeretnék beszélni, mindenekelőtt arról, hogy az Állami Számvevőszék számára az a legfontosabb, hogy az általa végzett munkálatok az önök számára hasznosak-e vagy sem. Nagyon sok vita van az Állami Számvevőszék javaslatainak a hasznosításáról. Mi ezeket a javaslatokat figyelemmel kísérjük, statisztikázzuk, van ismeretünk róluk és azt látjuk, hogy a technikai jellegű, üzemgazdasági kérdéseket érintő kérdésekben - valamit be kell fizetni, valamilyen hibát ki kell javítani, ami jól mérhető - az Állami Számvevőszék javaslatai hasznosulnak, intézkedései tervek készülnek és a dolog ennek a sávján rendben működik. Ha darab-darabnak tekintjük ezeket az ajánlásokat, akkor azt látjuk, hogy a javaslatok 80 százaléka megvalósul. De ha a súlyát tekintve nézzük a dolgokat - az államháztartási modernizációt, az önkormányzati rendszert, a költségvetési tervezés irányelveit, a vagyonról való beszámolást, amelyek a parlament szintjére tartozó kérdések -, akkor a helyzet sajnos más, az a 10-18 százalék, ami nem valósul meg, bizony ezekhez a kérdésekhez tartozik. Akármennyire is professzionális szakmai szervezetnek fogja fel magát az Állami Számvevőszék, akármennyire is igyekszik ezen a színtéren maradni, az a megközelítésbeli megosztottság, ami végighúzódik a mai gazdasági életen, politikai rendszeren, ezeknek a javaslatoknak a hasznosításában tükröződik.
Szeretnék egy példát mondani. Foglalkozunk a költségvetési intézményrendszer modernizációjának a kérdésével. El tudjuk fogadni, hogy egy útépítésnél nem az adott kapacitásra, az aznapi forgalomra tervezünk, hanem tizenöt éves perspektívába helyezve bővítjük az utat és erről szabályt is alkotunk. De arra nem vagyunk képesek, hogy azt megfogalmazzuk legalább stratégiai megközelítésben, hogy amikor az intézményrendszer modernizációját megcsináljuk, akkor 2009-2010-re vagy 2020-ra vonatkozó, illetve legalább addig kitartó intézményrendszert próbálunk-e csinálni - természetesen más lépéssorozat tartozik ehhez -, ezért az Állami Számvevőszéknek ezek a javaslatai kevésbé valósulnak meg. Ezt azért hoztam szóba, mert a költségvetési bizottság ülésén ez kérdés volt.
Van egy érdekes sarokpont, a költségvetési szabályozás kérdésköre. Önök is számos alkalommal megtiszteltek bennünket javaslataikkal, amelyek a munkánk hasznosíthatóságára vonatkoztak, hogy hogyan szerepeltessük beszámolóinkban a korábbi jelentéseket, hogyan lábjegyzetezzük, milyen legyen a struktúrája. A gazdasági bizottságnak - a költségvetési bizottsághoz hasonlóan - jelentős szerepe van abban, hogy milyen legyen a számvevőszéki jelentés "pofája", hogy legyen a rövidítmény, mit fogalmazzunk meg. Ha úgy tetszik, ezekben a kérdésekben előre tudunk lépni.
Viszont nem tudtunk előrehaladni a közpénzügyi szabályozás kérdésében. Az is egy strikt kérdéskör, hogy hol vannak a határok a kormányzati mozgástér növelésében és hol van az, ahol a fiskális szabályozásnak ezt különböző benchmarkokkal meg kellene akadályozni. Közismert példája ennek a költségvetési tervezés dolga. Miközben az Országgyűlés döntést hozott arról, hogy a zárszámadás vonatkozásban kiépül egy benchmarkrendszer és az Állami Számvevőszék nem szabadon dönt arról, hogy miért minősíti a Gazdasági Minisztérium elszámolását olyannak, amilyennek, hanem ez egy standardizált rendszer, ugyanakkor nincs meg a benchmarkja annak, hogy milyen alapon mondhatja az Állami Számvevőszék a költségvetési törvényjavaslatra, hogy az elfogadásra ajánlható vagy sem. Meggyőződésem, hogy a Költségvetési Tanács se tudna funkcionálni, ha nem volnának meg ezek a benchmarkok, mert akkor csak egy véleményt mondana. Tehát ezek a benchmarkok hiányoznak. A szabályalapú költségvetési politika megtervezését, létrehozását nagyon fontosnak tartanának. A Pénzügyminisztériummal ennek a törvénynek a koncepcióján dolgozunk - a kodifikáció természetesen kívül esik a hatókörünkön - és a közeljövőben el fogjuk készíteni az erre vonatkozó anyagot. Reményeim szerint a tavaszi időszakban tudunk is ezzel jelentkezni.
A saját munkánkra vonatkozóan annyit szeretnék elmondani, hogy köszönhetően a gazdasági bizottság figyelmének - és ez még egy hasznosításhoz tartozik - a múlt évben az Országgyűlés különböző bizottságainak figyelme minden eddiginél erőteljesebb volt. A gazdasági bizottság talán egyik, a munkánkat leginkább igénybevevő bizottság volt. Egyébként az, hogy ezeket a beszélgetéseket tudtuk folytatni, sokszor az Állami Számvevőszék kutatóintézetének anyagai alapján is, és az, hogy a bizottságban ezekről véleményt tudtunk cserélni, számunkra mindig egy nagyon jó, a hasznosságtudat érzését hozó élményt jelentett.
A munkánkat különböző normák alapján tervezzük. Az Állami Számvevőszék talán az egyetlen olyan állami intézmény, ami program-költségvetéses alapon dolgozik, tehát tudjuk, hogy mi mibe kerül, mik a közvetlen költségei, a közvetett költségei a vizsgálatoknak, ezeket előkalkuláljuk, utókalkuláljuk, és amikor a tisztelt bizottságnak megküldjük, hogy mondják meg, mit vizsgáljunk, vagy milyen igényük van a kötelező feladatokon túl, akkor meg tudjuk mondani, hogy az belefér vagy nem fér bele a költségvetésünkbe.
A mostani elképzelésünk az - és ebben a bizottság segítségét szeretnénk kérni -, hogy továbbvinnénk a megbízhatósági nyilatkozattal záruló, ha úgy tetszik, könyvvizsgálatszerű államháztartási ellenőrzést a zárszámadásban, de ehhez nem létszámot szeretnénk bővíteni, hanem gondolva a könyvvizsgálói piacon meglévő emberek kapacitására is, azokra az időszakokra, a munkacsúcsokra invitálnánk kollégánkat azzal, hogy az eredmény felelőssége a mienk marad. Ha ezeket a tényezőket nézzük, akkor egy nagyjából szinten maradó vagy némileg nominálisan is csökkenő költségvetés mellett az Állami Számvevőszék a következő években is el tudja végezni ezeket a feladatait.
A pénzügyminiszter úrral egyetértésünk van abban - és ez is a beszámoló része -, hogy nem feltétlenül ezeken a tételeken lehet igazán spórolni, mert sokkal több kiadást okoz, ha valami ellenőrizetlenül van elköltve, mint az, hogy ha valaminek az ellenőrzésére pénz kerül. Tény, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatai elő- és utókalkuláltak, egy ellenőri nap költsége 100 ezer forintos nagyságrendű tétel, és tudomásul kell venni, hogy a zárszámadás teljes tételes átvizsgálása és az a gondolatsor, hogy mi alkalmassá váljunk arra, hogy az Országgyűlésnek egyrészt egy megbízhatósági nyilatkozatot tegyünk, másrészt pedig egy olyan elemzést készítsünk, melynek során átnézzük az összes minisztérium számláját, többmilliárdos tétel. Ezen lehet spórolni, de azért nem volna jó visszajutni oda, hogy az Országgyűlés elé egy ellenőrizetlen anyag kerül be. Mindig vita tárgya, hogy mi szükség van ezekre az anyagokra. Elnézést, hogy önöket ezzel a gondolattal fenntartom. Én azt tudom mondani, hogy sokkal jobb, hogy az Állami Számvevőszék észrevételét adott esetben politikai mérlegelés okán vagy más okokból nem veszik figyelembe, de legalább tudják, hogy jelen van, mintha teljesen kontrollvélemény, irányítási direkció nélkül vakon mozognának valamilyen irányba a tisztelt döntéshozók. Így bennünket nagy sikerélménnyel tölt el, ha a javaslatok hasznosulnak, de nincs olyan érzésünk és semmi nemű sértődöttségünk, ha különböző mérlegelések alapján azt mondják, hogy egy javaslat nem valósítható meg, bár szakmailag helyes. Természetesen jó lenne, ha ezeknek az aránya csökkenne.
Nem ismétlem meg a jelentésben lévő, az államháztartás pozícióit illető tendenciákat jelző minősítésünket. Itt, a gazdasági bizottság plénumán azért egyetlenegy jelentésünkre visszautalnék, a társasági adó kérdéskörének vizsgálatára. Nem baj, ha ennek valami emléke van. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy egy 4-500 milliárdos sávban van az az adó, amit társasági adóként beszedünk. Európában adóverseny van. Hozzá kell tenni, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje ennél a pénznél 100 milliárd forinttal minden évben többet juttat vissza a vállalkozásokhoz, tehát a befizetett adóhoz képest többet kapnak a vállalkozások Magyarországon. Ez is hozzátartozik a teljes értékelési listához.
Itt állnék meg azzal a gondolattal, hogy az az önök döntésén múlik, hogy az Állami Számvevőszék elnöke megteheti ezt a megjegyzést, vagy pedig megáll ott, hogy az adóhivatal jobban szedhetné be az adót, és ha még két kört tenne, és még két könyökvédőt fölhúzna, akkor ez nem 484 lenne, hanem 486-ig is el tudna menni. Az Állami Számvevőszéket önök arra biztatták, hogy ebbe az irányba mozduljon el. Ennek vannak kockázatai, azért hozom szóba. Ezek a kockázatok minden ilyen intézménynél, ahol a parlamenti tanácsadó szerep megjelenik, megvannak. Önökön múlik, hogy ez elfogadható-e az elkövetkező időszakban, vagy nem. Én nyilvánvalóan szeretném tovább csinálni, és a pénzügyek biztonságát talán ez szolgálná jobban, illetve az előrejelzés lehetőségét, de a klasszikus számvevőszéki szerepbe ezek a kérdések - mint ahogy a vállalati felügyelőbizottsági elnökök jelölése, a könyvvizsgálók jelölése - beleférnek, meg ez egy tendencia, de a világon nagyon-nagyon kevés intézmény kap ehhez hátteret és támogatást. Én azt köszönöm meg, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje és a gazdasági bizottság ehhez eddig ezt a támogatást nekünk megadta. Ez az európai uniós pénzek fogadását illetően különösen fontossá fog válni. Ha megerősítik azt, amit eddig csináltunk, és a határozatot tudják támogatni, amit a költségvetési bizottság megfogalmazott, akkor lényegileg a verkli talán még a korábbi évekhez hasonlóan tud haladni, és talán értékekkel tudunk hozzájárulni az önök munkájához.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A főtitkár úr kíván-e valamit hozzátenni? (Dr. Csapodi Pál: Nem, köszönöm.) Köszönöm szépen. Akkor a képviselő urakat illeti a szó. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs vélemény, akkor engedjen meg elnök úr egy rövid összefoglalót; mert az, hogy nincs ma vélemény, azt gondolom, nem az érdektelenség, hanem elsősorban az egyetértés okán van, hisz' a képviselő urak megkapták a költségvetési bizottság önálló indítványát, amelyben minősíti a Számvevőszék tevékenységét.
Én ebből egy dolgot emelnék nagyon ki, ami úgy gondolom, egy óriási előrelépés volt: hogy az önkormányzatok ellenőrzésének ez a számszerűsége és ez a hatékonysága meg tudott valósulni. Nagyon remélem, az Országgyűlés komolyan is gondolja azt a döntését, hogy amikor tudomásul veszi a zárszámadásban, hogy bizonyos igénybe vett támogatások jogszerűsége vitatható, és a pénzügyminiszter erről dönt, akkor a zárszámadásnál nem kerül olyan módosító indítvány elfogadásra, ami ezt visszarendezi. 70 - SF 71 (Elnök) Úgy gondolom, ez lesz a Számvevőszék legnagyobb elismerése, hiszen ez a politikai bizalmat is jelenti. Mert nemcsak abban van politikai bizalom, hogy a felügyelőbizottság elnökének kinevezése ciklusoktól függetlenül mindig a Számvevőszék elnökének a javaslata alapján történik, hanem ez azt is jelenti, hogy együttműködés van az oldalak között, és ez talán segítheti azt is, hogy a jövő évi és az azt követő évek költségvetéseinek készítésekor az uniós források felhasználásának szabályszerűségében kisebb lesz az állam kockázata. Sőt mindannyiunk kockázata csökken akkor, ha a Számvevőszék ellenőrzéseinek, észrevételeinek az érvényesítésében együtt tudunk működni. Ahogy elnök úr is mondta, a teljes együttműködésre és a mindent azonnal való megvalósításra csak fokozatosan lesz lehetőség. Én még emlékszem az 1994-ben elindult folyamatra és arra, hogy azóta hányszor és hányszor módosítottuk a törvényt, és mindig jobb feltételeket biztosítottunk a költségvetés és az államháztartás ellenőrzésére azzal, hogy javultak a törvényi feltételek. Úgy gondolom, ez a szándék továbbra is meglesz. Abban, hogy a gazdasági bizottság támogatni fogja a Számvevőszéket kiemelt feladatainak a megvalósításában, nincs vita, erről minden képviselő és Latorcai János alelnök úr is, mielőtt elment, biztosított bennünket.
Már csak azt tudom mondani, hogy gratulálunk, az elmúlt négy évben sikerült a feladatok nagy részének a megvalósítása. A 2006-2010 közötti időszak végén pedig reményeink szerint hasonló pozitív beszámolót fogunk hallani.
Képviselőtársaim közül kér-e valaki szót? Fónagy János!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Csak egy rövid kiegészítést tennék. Az Állami Számvevőszék 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló azt erősíti meg, amiben eddig is példamutató volt, hogy egy olyan közbizalmat élvező intézmény, amely mind a társadalom, mind a magyar közélet, a magyar politikum bizalmát pártállásra való tekintet nélkül élvezi. Ez példaértékű, ezért a frakció részéről egyrészt gratulálok, másrészt a köszönetem fejezem ki. Tökéletesen egyetértek elnök úrral abban, hogy a költségvetési bizottság lényegében megfogalmazta az álláspontot, annak a tartalmával messzemenően egyetértünk és javasoljuk, hogy terjesszük a Ház elé.
ELNÖK: Köszönöm. A döntés előtt már csak egy tisztem marad: elnök úron és főtitkár úron keresztül megköszönjük kollégáiknak is az együttműködést és az elvégzett munkát, és további jó munkát kívánunk nekik.
Kérdezem, hogy ki ért egyet a beszámolóval. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag elfogadta az Állami Számvevőszék beszámolóját.
Ki ért egyet a költségvetési bizottság önálló indítványával? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatja a költségvetési bizottság önálló indítványát.
Köszönöm szépen elnök úr és főtitkár úr jelenlétét.
Előadót a költségvetési bizottság fog állítani, de a szükséges mértékben a gazdasági bizottság tagjai is részt fognak venni a vitában. Göndör úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem kötözködni akarok, de van egy nagyon jó jelentés, egy alapos munka. Ahogy Fónagy képviselő úr is mondta, a közbizalom emeli az ÁSZ tekintélyét. Jó lenne, ha a bizottság ennek hangot adna a plenáris ülésen.
ELNÖK: Ki kívánja ismertetni a plenáris ülésen a bizottság véleményét? (Göndör István: Én szívesen megteszem.) Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag támogatja, hogy Göndör István ennek szellemében ismertesse a többségi véleményt.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Következő napirendi pontunk a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Tisztelt Bizottság! Noha a kormány képviselője még nincs jelen, a vitát megnyitom. Horváth képviselő úr jegyzi a 3. számú módosító indítványt, kérem, mondjon róla valamit. Józsa képviselő úrnak is van egy hasonló jellegű javaslata, ami kicsit ellentmond Horváth képviselő úr javaslatának. Öné a szó, képviselő úr!
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Bizottság! A módosító javaslatok elkészítését az a szándék vezérelte, hogy próbáljunk meg egy olyan komplex megoldást találni - bevallom, egyikünk indítványa sem találta meg ezt az egyedül üdvözítő megoldást -, amivel egy olyan láncolatot hoznánk létre, amelyben a beruházói oldal és az ajánlattevő teljesítése, valamint a teljesítési segéd, illetve az alvállalkozók munkájának a pénzügyi ütemezése szinkronba kerülne. Ez lenne az egyetlen jó megoldás ahhoz, hogy az állam vagy az önkormányzat mint beruházó ne essen késedelembe, ugyanis ebben az esetben hamarabb nyílik meg az alvállalkozónál, illetve a teljesítési segédnél az inkasszójog vagy bármilyen egyéb leemelési jog, mint a beruházói oldalon. Egy beruházónál, amely több projekten dolgozik párhuzamosan, komoly gazdasági problémákat okozhatna, ha a pénzügyi folyamatok nem lennének egymással szinkronban. Az egyik megoldás tehát az lehet, hogy vagy szinkronba hozzuk ezeket és legyen köztük néhány napos átfutás, a másik pedig az, hogy olyan garanciális elemet építünk be, hogy a bank felé az alvállalkozó vagy az ajánlattevő részéről ezt elfogadják és az inkasszójogot ezen keresztül érvényesítik, még akkor is, ha esetleg nincs meg rá a fedezet, mert hogy a beruházói oldalról nem érkezett meg a pénz. Ezenkívül egy biztosítási termék is bevezetésre kerülne ezen a területen. Az Építőiparosok Országos Szövetségével való tárgyalásomon kiderült, hogy ők is egyeztettek a biztosítási szövetséggel, de jelenleg még elképzelés sincs arra vonatkozóan, hogy hogyan nézne ki az a biztosítási termék, amely az említett kockázatot vagy garanciavállalást képes lenne fedezni.
Egyelőre nem látom a törvény bevezethetőségének a idejét. Emellett ez további 2-3 százalékos költségnövekedést is jelentene, ami beépülne az állami és önkormányzati beruházásokba, hiszen egy ilyen biztosítási terméknek, bankgaranciának vagy bármilyen egyéb pénzügyi garanciának költségei vannak. A szándékkal egyetértek, a szándékkal a szövetség is egyetért, de mindenképpen azt szeretnénk, hogy ne legyenek irreálisan magasak az ehhez kapcsolódó költségek, és emellett legyen egyfajta szinkronizáció a beruházói oldal, az ajánlattevői oldal és az alvállalkozók, illetve a teljesítési segédek láncolatában, mert nagyjából ebben a négy szereplőben lehet egy beruházás szereplőit szerkezetileg felvázolni. 80 - 81 fzs (Horváth Csaba) Tehát ez volt a szándék, a módosító részben tartalmaz erre megoldási javaslatot, de bevallom, nem tökéletes.
ELNÖK: Köszönöm. Kálmán képviselő úr!
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Ahogy itt átfutottam ezeket a javaslatokat, a jogász lelkem fázik ettől a megoldási módtól. Kiderült, hogy ez a megoldási mód valamifajta új termék. Én nehezen tudom elképzelni azt, hogy egy, még ki sem dolgozott "terméknek" minősített ügyet biztosítékként beépítsünk ebbe a biztosítási láncsorba. El sem tudom képzelni azt, hogy egy olyan jogszabály jöjjön ki, ami mögött nincs semmi. Hogy lehet azt előre szabályozni, amit még új terméknek minősítünk, de nem is tudjuk, hogy milyen lesz ez az új termék, hogy lesz-e, vagy nem lesz? Muszáj volt ezt elmondanom.
ELNÖK: Köszönöm. Márton képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm. Végignézve ezeket a módosítókat értem Horváth képviselő úr indoklását, amit a 3. módosító javaslathoz fűzött, de azért valahogy, megmondom őszintén, elfogadva Kálmán András képviselő úr jogi érvelését, az én szívemhez, lelkületemhez mégis inkább a 4., Józsa úr indítványa áll közelebb, mert a 3-assal elég rendesen fölpuhítanánk ezt a szabályozást. (Horváth Csaba közbeszólására:) Világos, amit elmondtál, azzal egyetértek, de valahogy mégis csak egyfajta garanciális alapját kellene biztosítani annak, hogy akik ténylegesen elvégezték a munkát, azok hozzájuthassanak a pénzükhöz. Akár mondjuk egy bankgarancián keresztül, ami 8 nap után lehívható, ha addig nem teljesül a fizetés. Tehát érdemes lenne egy bizottsági módosítót a 4-es alapján végiggondolni és benyújtani, hogy azért itt a fizetési garanciális feltételek meglegyenek.
Az valóban egy nagy kérdés, hogy beépítsünk-e egy olyan biztosítási elemet, ami még egyébként nincs a piacon, és azt még nem dolgozta ki senki - nem biztos, hogy ez egy egészséges dolog lenne -, viszont ha már ezt a törvényt módosítjuk, és ez a szándék megvan, akkor mindenképpen be kellene építeni valamiféle garanciális elemet. Lehet, hogy érdemesebb lenne a 4-es, Józsa képviselő úr módosító indítványa alapján egy bizottsági módosítót kidolgozni, ami jogilag is megfelelő, stabil lábakon áll, ugyanakkor a pénzügyi garanciákat is az alvállalkozók számára megadja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányt tájékoztatom, hogy a vita arról szól, hogy Horváth képviselő úr elmondása szerint túl nyitott a megoldás egyik oldalról, a másik oldalról túl zárt. A bizottság azt a megoldást kereste a két kormánypárti módosító közül, ami megfelel annak a feltételnek, hogy az alvállalkozóknak és a teljesítési segédeknek megfelelő garanciát biztosít, és nem sokkal rosszabb feltételekkel, de kisebb átfutással, mint ami esetleg a közbeszerzésben eldöntött feltételeknek, az ajánlattevő feltételeinek megfelel.
Van még egy kérdés ebben az ügyben: hogy mik azok az egyéb garanciális elemek, amelyek, ha esetlegesen a legnagyobb megrendelő, a magyar állam - mert a másik oldalon itt van egy beszámoló a döntőbizottságnál, ahol látszik, hogy a közbeszerzések piacán a legnagyobb megrendelő a költségvetés - késve fizet, akkor ez a teljesítőnél ne okozzon gondokat. Tehát a vita erről szólt, ez a módosító indítványok függvénye.
Most Szatmáry Kristófnak adok szót, azt követően a kormány képviselőjének, hogy akkor menjünk végig a klasszikusan vett módosító indítványokon.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Csak nagyon röviden szólnék hozzá annyiban, hogy nagyon érdekes volt az az összhang, ami a parlament plenáris ülésének vitájában elhangzottakban megjelent, és ahhoz képest én is úgy érzem, hogy a Horváth képviselő úr által jegyzett javaslat tartalmában gyengítené azt a szándékot, amiben összhangot éreztem az általános vitában. Ott is elhangzott, hogy valóban szükség van biztosítékokra, hogy ezzel az opciós jogokkal lényegében csak bizonyos feltételek mellett élhessenek az erre jogosultak, de én is azt mondanám, hogy meg kell találni azt a köztes megoldást, amellyel valóban biztosítékot építünk be, de a módosítás eredeti szándékát nem oltjuk ki. Miről szól a történet? A legnagyobb építőipari cégek és az alvállalkozóik között fennálló viszonyban nekünk valamilyen módon állást kell foglalni. Én is kaptam megkereséseket nagy építőipari cégektől, hogy azért ez nem igazán az ő szájízük szerint való. Én ebben a tekintetben a kisebb vállalkozások pártján állok, ha lehet ezt ilyen direkten kijelenteni, és azt mondanám, hogy igenis ennek a módosításnak az a legfőbb szándéka, hogy a sorban alul lévő kis- és középvállalkozások érdekeit próbálja érvényesíteni a nagyokkal szemben, és ezt a fő célt nem szabad a javaslatnak szem elől tévesztenie.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Most a kormányt illeti a szó - a vita egy részét én összefoglaltam, egy részét ön is hallotta -; parancsoljon!
Az 1. számú módosító indítványt Kékesi Tibor képviselő úr jegyzi.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést kérek, szeretném hangsúlyozni, hogy kormányzati álláspont az idő rövidségére való tekintettel nincsen, ezért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai álláspontját tudom ismertetni.
ELNÖK: Akkor most a minisztérium álláspontját halljuk, majd azt követően kialakul a kormány álláspontja.
Az 1. ponttal kapcsolatban kérem az álláspontjukat.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A minisztérium nem támogatja.
ELNÖK: Van-e egy rövid indoklása?
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, van hozzá egy indoklás. Az Európai Bizottság indított egy kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, és ebben a kötelezettségszegési eljárásban kifogásolta a közbeszerzési törvénynek ezt a rendelkezését. Méghozzá azt, hogy azok, akik nincsenek az eredményhirdetésen jelen, az írásbeli összegzést később kapják meg, ezért az esélyegyenlőség sérül, mivel részükre a jogorvoslati határidő tulajdonképpen csökken, mert kevesebb idejük van a tudomásra jutástól számítva arra, hogy jogorvoslatot indítsanak. Éppen ezért ez a módosítás arra törekedett, hogy ezt az írásbeli összegzést faxon vagy e-mailen kelljen elküldeni, viszont látva azt, hogy sok kis- és középvállalkozásnál, mikrovállalkozásnál előfordulhat, hogy ezek az eszközök még nincsenek meg, a postai utat is előírja. Viszont a postán való feladás napja fontos, hogy ugyanaz legyen, hogy részükre a jogorvoslati határidő ne sérüljön. Ez egy európai közösségi kötelezettség.
ELNÖK: Köszönöm. Azt gondolom, hogy megértette a bizottság. A bizottság nem támogatja. Ha valakinek más véleménye van, az kérem, jelezze nekem. (Nincs jelzés.)
A 2. pont következik.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A vita ugyanerről szól, tehát azt gondolom, itt is mondhatjuk, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. pont következik. Itt van az a vita, amiről az előbb szó volt. Gondolom, a minisztérium nem tud egyetérteni Horváth képviselő úr módosításával.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem, szakmailag nem támogatjuk.
ELNÖK: A 4. ponttal kapcsolatban mi a kormány álláspontja?
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Amennyiben a 4-est támogatják, akkor azt gondolom, Horváth képviselő úr visszavonja a 3. módosító indítványát a bizottsági ülésen. Jól mondom?
HORVÁTH CSABA (MSZP): Jól.
ELNÖK: A 4-esre van egy támogatás. Ezt érdemes esetleg egy bizottságival tovább szigorítani a nem magyarországi székhellyel rendelkező - esetleg nehezebben utolérhető - vállalkozások tekintetében. Kérem, hogy Józsa és Márton úr gondolkodjon a kormánnyal együtt ezen, mert a nem Magyarországon számlát vezetőkkel kapcsolatban lehetnek még aggályaink. A 4-est a kormány támogatja, és a bizottság is támogatja.
Szatmáry Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Egy kérdésem lenne a benyújtóhoz. A módosítás a 13. §-ában pont azt az ellenbiztosítékot kívánja, ha jól értem, megjeleníteni, hogy ne lehessen jogtalanul lehívni ezeket a banki garanciákat. Úgy fogalmaz az előterjesztés, hogy ebben az esetben a beszedési megbízásra a biztosíték nem érvényesíthető. Konkrétabban meg kellene fogalmazni, hogy mik ezek, mert én támogatnám, csak nem látom elég egzaktnak, hogy ez alapján a bankok akár el tudják dönteni, hogy valóban jogos-e az alvállalkozó igénye, vagy sem.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Azért korrekt, mert kell egy viszontbiztosíték is. Ha a bizottsági módosító indítványban ezt pontosítani akarjuk, akkor konzultáljunk róla, de én ezt így megfelelőnek tartom.
ELNÖK: Ez azt zárja ki, hogy kétszer lehessen érvényesíteni bizonyos érdekeket. Vagy az egyiket választja és azt szerződésben elfogadja, vagy a másikat és azonnali inkasszó történik. Az üres számláról azonban elég nehéz inkasszót végrehajtani, ezért inkább az első résznek kell érvényesülnie.
A bizottság elfogadta és a kormány is támogatta. Előnyös lenne, ha a nem belföldi számlavezetővel szembeni lehetőség egy kicsit korlátozódna. Van erre lehetőség? Horváth képviselő úr!
HORVÁTH CSABA (MSZP): Mégiscsak kapcsolódnék ehhez a módosító javaslathoz. Egy ehhez kapcsolódó módosító javaslat tehetné rendbe azokat a határnapokat, amelyek szinkronba hoznák az ajánlatkérő pénzügyi ütemezését az ajánlattevő pénzügyi ütemezésével, eltolva néhány nappal az alvállalkozókkal, illetve a teljesítési segédekkel való ütemezést. Én ezt a szinkront mindenképpen szeretném megteremteni.
ELNÖK: Ez része lehet annak a munkának, amely a 4-eshez egy kapcsolódót össze tud rakni. Horváth képviselő úr a 3. számú javaslatot visszavonta, a 4-eshez pedig bekapcsolódik azzal a résszel, amelyben egyetértés lehetséges. A 4. számú javaslatot a kormány is és a bizottság is támogatja.
5. számú módosító javaslat. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 6. számú módosító javaslatot is visszavonja a képviselő úr? (Horváth Csaba: Igen.) A képviselő úr a 6. számú módosító javaslatot is visszavonta.
7. számú módosító javaslat. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Miért nem támogatja?
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azért, mert alkotmányellenes helyzetet eredményezne, ugyanis elég sok idő telne el a törvény hatálybalépéséig.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A módosító javaslatok tárgyalásának a végére értünk. Csak támogatott, illetve nem támogatott módosító javaslatok vannak, egyharmaddal támogatott javaslat nincs.
Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a segítségét. Ha segítségünkre lesz abban, hogy a 4. számú módosító javaslaton belüli problémahalmazt rendezzük, azt meg fogjuk köszönni.
Van még egy napirendi pontunk, de Berényi úr még a költségvetési bizottságban ül. Természetesen annak az értékelését is megkezdhetjük, ha egyetért vele a bizottság. Előbb viszont tárgyaljuk meg az egyebeket.
Ki kér szót? Podolák alelnök úr!
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Tájékoztatom a bizottságot, hogy jövő héten szerdán Paksra megyünk, ahol elkezdődik az üzemanyag-kiemelés. Úgy tervezem, hogy az energetikai albizottság két-két tagja jönne mindkét oldalról. Azok utaznának, akik az első menetben is ott voltak. Azért fontos az utazás, hogy az albizottság képben legyen.
ELNÖK: Podolák György, az energetikai albizottság vezetője azt kéri, jelentkezzenek azok, akik részt vennének a kihelyezett albizottsági ülésen, amely össze lesz kötve a fűtőelemek eltávolításának megkezdésével. Azt hiszem deklarálhatjuk, hogy az eddigi egyetértést erősíthetjük az atomerőmű körül kialakult helyzetről.
Szatmáry Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Értesültem arról, hogy Józsa István vezetésével megalakult a kisvállalkozói bizottság.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Vállalkozási és kutatásfejlesztési albizottság.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Ezzel kapcsolatban szeretnék egy javaslatot tenni. Visszautalnék a közbeszerzési törvénynek a plenáris ülésen való vitájára, ahol javaslat hangzott el ennek a problémának nem a közbeszerzés területét érintő szabályozására és felmerült a különböző köztestületek és kamarák szerepéről való egyeztetés. Ha elnök úr úgy gondolja, hogy erről érdemes lenne beszélni, akkor javasolom ennek a napirendre vételét, azt, hogy az albizottság keretében kezdjünk el erről beszélgetni.
ELNÖK: Köszönöm. Engedjétek meg, hogy én is adjak feladatot az albizottságnak a lehető legrövidebb időn belüli összeüléssel. Vizsgálja meg az albizottság azokat a szabályozással kapcsolatos anomáliákat, amelyek menet közben bekerültek és a kis- és közepes vállalkozásokat nagyon ingerlik. Októberben meg lehet tartani az első olyan albizottsági ülést, amelyen ezekről szót lehet váltani és egy étlapot lehet a bizottság elé hozni, amiből majd később kiválasztjuk, hogy mivel tudunk, illetve szeretnénk foglalkozni.
Van-e még valakinek bármilyen felvetnivalója az egyebek között? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Két feladatunk van még. Az egyik a Közbeszerzések Tanácsa jelentésével kapcsolatban az általános vitára való alkalmasságról a döntést meghozni, másrészt a Közbeszerzések Tanácsának a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot elfogadni. Kezdeményezem, hogy a döntést Berényi úr jelenléte nélkül hozzuk meg, mert a határozatképességet csak így tudjuk fenntartani. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.)
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a Közbeszerzések Tanácsa beszámolóját, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a 2005. január 1. és december 31. között végzett tevékenységről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a Közbeszerzések Tanácsa beszámolóját és a határozati javaslatot.
Azt javaslom, hogy a plenáris ülésen hangozzék el hozzászólás a döntőbizottsággal kapcsolatos dolgokról, már csak azért is, mert hagyományosan egy nagyon tisztességes beszámolót kapott a bizottság. A döntőbizottság feladata fokozatosan erősödött az elmúlt években, lévén, hogy a közbeszerzések részaránya jelentősen megnőtt a magyar piacon. Amíg a közbeszerzéseknél - ahogy az előbb is említettük - a közszféra a legnagyobb fogyasztó, addig a viták is elég erőteljesek lesznek. A döntőbizottság mindkét vezetője, mind Berényi úr, mind Deli Betty asszony tisztességgel végezte munkáját - javaslom, hogy a bizottság ezt állapítsa meg -, hiszen több mint ezer alkalommal nagyobb problémák nélkül zajlott eljárás. Érdemes odafigyelni arra, hogy fokozatosan nő a döntőbizottság terhelése, hiszen a viták és a jogorvoslati kérelmek száma és értéke egyaránt fokozódik. (A Közbeszerzések Tanácsának képviselői megérkeznek az ülésre.)
Köszöntöm önöket és kérem, hogy foglaljanak helyet. Elnök úr, tájékoztatom, hogy a bizottság az önök jelenléte nélkül úgy döntött, támogatja a Közbeszerzések Tanácsának mindkét előterjesztését. A bizottság összefoglalójában kiemelte, hogy újra egy hagyományosan jó beszámolót kapott, ezt megköszöni, és azt is látja, hogy a nem konfliktusmentes közbeszerzési eljárások menetében mind az ön, mind Deli Betty asszony munkája kiemelkedően fontos volt a tekintetben, hogy a konfliktusok döntően kezelődtek az elmúlt időszakban. Ezenkívül az is érzékelhető, hogy folyamatosan nő a döntőbizottság terhelése, hiszen ahogy nő a közbeszerzésekben szereplők száma és a közbeszerzések értéke, úgy a viták száma és az eljárások száma is tovább fog nőni. A gazdasági bizottság partner lesz abban, hogy ha a döntőbizottságnak ilyen típusú problémái lesznek, akkor az elkövetkező időszakban ezekről szót váltsunk.
A másik, amivel kapcsolatban meg szerettük volna az elnök úr és kolleganője véleményét kérdezni - és most meg is ragadjuk az alkalmat -, az, hogy jelenleg is folyik a közbeszerzési törvénynek egy kisebb módosítása, és a bizottságot arról tájékoztatta a kormány, hogy egy jelentősebb, átfogó elemzését végzi a jelenlegi közbeszerzési törvénynek, illetve esetleges módosítások ehhez készülnek. Ha van erről egy rövid összefoglaló véleményük önöknek, mint akik ezzel naponta szembesülnek, azt megköszönnénk itt, ebben a fázisban.
Öné a szó, elnök úr.
DR. BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy távollétünkben a bizottság állást foglalt. Fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági bizottság, mint minden évben, az idén is - már tizedik alkalommal -, megtárgyalta a jelentésünket.
Ami az elnök úr kérdését illeti, napirenden konkrétan a körbetartozásokkal kapcsolatos, az Országgyűlés elé kerülő módosítás van, a módosító javaslatokkal együtt. Mi a magunk részéről az eredetileg benyújtott, a törvény módosítására irányuló javaslattal egyetértünk, hiszen nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a körbetartozásokkal kapcsolatban, amelyek a kis- és középvállalatok pozícióit alapvetően érintik, törvénymódosítás is megtörténjen, ugyanakkor a módosító javaslatok, amelyeket volt alkalmam tegnap áttekinteni, számos fontos kérdésre hívják föl a figyelmet. Ezek közül egyet emelnék ki: a körbetartozások ügyét természetesen nem lehet csak a közbeszerzési törvény módosításával megoldani, hanem ehhez egy sor más jogszabály módosítása is szükségeltetik.
Ami az egyéb, esetleges törvénymódosítást illeti, a jelentésünkben leírtuk, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok alkalommal változott a közbeszerzési törvény, mert 2004-ben lépett hatályba az új törvény, ami EU-konform, tehát az akkori közbeszerzési EU-irányelveknek megfelelő törvény volt, de ezt módosítani kellett az EU-követelményeknek, az új közbeszerzési irányelveknek megfelelően. Ez idén januárban lépett hatályba, és ezenkívül volt még nagyszámú kisebb módosítás, ami megtörtént. Ezek közül nagyon fontos volt például a feketemunka csökkentésével kapcsolatos törvénymódosítás. Ugyanakkor azt látni kell, és ez a jelentésünkben is benne van, hogy a közbeszerzés szereplői szeretnének egy bizonyos fokú stabilitást a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatosan a következő időszakban tapasztalni. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet bizonyos korrekciós tényezőket - különös tekintettel az EU-támogatásokkal összefüggésben - a következő időszakban megvizsgálni. Erre vonatkozóan az Igazságügyi Minisztérium - most már Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium -, illetve az igazságügy-miniszter úr tett egy javaslatot, hogy jöjjön létre egy úgynevezett reform- és monitoringbizottság, amelyik a közbeszerzések kérdéseivel foglalkozik, elég széles körű részvétellel, független szakértők bevonásával. Ebben a Közbeszerzések Tanácsa is részt vesz, konkrétan Deli Betty elnök asszony és Havasi Tibor főtitkár úr. A bizottság e hét csütörtökén tartja az ülését, és ott fogadja majd el a konkrét programot. Mi ezt a munkát természetesen támogatjuk. Úgy tudom, hogy országgyűlési képviselők is részt vesznek a bizottság munkájában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném tájékoztatni - és nagyon szépen megköszönöm ezt az utóbbi mondatát -, hogy Tunyogi urat jelölte a bizottság mint szakértőt, és ebben egyhangú döntés volt a múltkori bizottsági ülésen, hogy részt vegyen ebben, és a bizottságot tájékoztassa. December elején fogunk rá időt szakítani, amikor át lehet tekinteni, hogy egyáltalán indokolt-e, és ha indokolt, milyen mértékű a módosítás, mert önnel itt a bizottság részéről nagy egyetértés van abban, hogy nem lehet hetente módosítani ezt a törvényt, ehhez túl sok feltételnek kell megfelelnie.
Köszönöm azt is, hogy elmondta a véleményét a jelenleg folyó módosításról. Ez nagyjából összecseng a bizottságban elhangzott véleményekkel. Egyetlenegy összhang megteremtésére látszott itt a bizottságban igény: hogy ne lehessen rosszabb helyzetbe hozni a generálkivitelezőt, mint az alvállalkozót, tehát ha csúszás van a kormányzati fizetésekben, akkor ez rendezhető legyen. Erre a kormánnyal egyetértésben van egy módosítás, ami ezt kezelni képes.
Azt gondolom, abban is egyet kell, hogy értsen a bizottság, hogy a tanács is és a bizottság is döntően jó munkát végzett az elmúlt időszakban. Ezt a költségvetési bizottság azzal, hogy elfogadta az önök beszámolóját, megerősítette.
Amiért szükséges volt a döntés meghozatala, ez a határozatképességgel volt kapcsolatos, elnök úr. Engedje meg, hogy ezért elnézést kérjek, de a bizottság minden képviselője szükséges volt ahhoz, hogy ez egy "jóízű" határozat legyen, hisz' egyhangúan döntött a bizottság az önök beszámolójának elfogadásáról és a költségvetési bizottság által adott előterjesztés jóváhagyásáról, valamint annak általános vitára való alkalmasságáról.
DR. BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke: Elnézést kérünk, csak azért jöttünk később, mert a költségvetési bizottság az ÁSZ-szal nagyon részletesen és hosszan foglalkozott, úgyhogy ott későn kerültünk sorra.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen ezt folyamatosan tudtuk, és ezért is tettük az utolsó helyre az ön napirendi pontját. Még egyszer szeretném megköszönni önöknek a végzett munkát.
Előadó állítására azt gondolom, a bizottság tesz javaslatot. Józsa úr amennyiben ezt a tisztet elvállalja, akkor a bizottság által elmondottak és az összefoglalómban hozott mondatok el fognak hangozni a plenáris ülésen, amikor ez a vita abba a fázisba kerül, hogy napirendjére tűzi az Országgyűlés. Köszönöm szépen, további jó munkát kívánok önöknek.
Az "egyebeket" lezártuk. (Rövid időpont-egyeztetés után:) A következő bizottsági ülés csütörtökön lesz. Mindenki kedden megkapja az értesítést, és ha valakinek gondja van, akkor csinálunk egy egyeztetési kört.
Köszönöm a képviselő uraknak a bizottsági ülésen való megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 48 perc.)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Soós Ferenc