GIB-10/2006.
(GIB-10/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának
2006. október 18-án, szerdán, 08 óra 46 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat

Az ülés résztvevői

Elnöki megnyitó

A napirend elfogadása

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Általános vita)

Dr. Horváth Ágnes (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

Kérdések, hozzászólások

Válaszadás

Döntés általános vitára való alkalmasságról

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/969. szám)

Módosító javaslatok megvitatása

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/990. szám) (Podolák György (MSZP) és Lakos Imre (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Első helyen kijelölt bizottságként)

Módosító javaslatok megvitatása

Döntés módosító indítványok házszabályszerűségéről

Egyebek

Deák András (KDNP) észrevétele

Podolák György (MSZP) bejelentése

Baráth Etele (MSZP) bejelentése


Napirendi javaslat

  1. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Általános vita)
  2. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/969. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
  3. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/990. szám) (Podolák György (MSZP) és Lakos Imre (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
  4. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/842. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
  5. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke

Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Bánki Erik (Fidesz)
Bencsik János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Dr. Vas János (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Rogán Antal (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Horváth Ágnes államtitkár, Egészségügyi Minisztérium
Dr. Székely Tamás főigazgató-helyettes, Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Dr. Magó Erzsébet osztályvezető, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Dr. Módori László vezető tanácsos, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Dr. Bots Dénes főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium


(Az ülés kezdetének időpontja: 08 óra 46 perc)

Elnöki megnyitó

PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bizottsági ülést megnyitom. Tisztelettel köszöntök minden meghívottat, a képviselő urakat.

A napirend elfogadása

A képviselő urak írásban előzetesen megkapták a mai bizottsági ülés napirendi javaslatát. Javasolom, hogy a bizottság vegye le a mai ülésének napirendjéről közbeszerzésekről szóló törvény módosítását a körbetartozásokkal kapcsolatos 4. napirendi pontot. Megindult egy egyeztetés a koalíció és az ellenzék, valamint az összes szakmai szervezet részvételével. (Dr. Latorcai Jánoshoz.) Jól fogalmaztam, alelnök úr?

DR.LATORCAI JÁNOS (KDNP): Igen.

ELNÖK: A kormány is részt vesz ezen az egyeztetésen, reményeink szerint sikerülhet egy jó megoldást találni az ügyben.

Kérdezem, aki egyetért azzal, hogy a 4. napirendi pontot töröljük a napirendről, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatja a 4. napirendi pont levételét.

A többi napirendi ponttal kapcsolatban van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, kérem, abban is foglaljunk állást. Ki ért egyet azzal, hogy a bizottság a mai ülésén a napirendi pontokat megtárgyalja? (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú. (Zaj, beszélgetések a teremben.) Képviselő urak! Kis türelmet kérek! Suchman úr, ha helyet foglalna! Kis türelmet kérek, most kicsit érdekesebb ügy következik, mint, hogy egymással évődünk!

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Általános vita)

Első napirendi pontként a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló törvény általános vitára való alkalmassága kerül szóba. Kérem a kormány képviselőitől, hogy mutatkozzanak be, és kezdjük meg az általános vitára való alkalmasság tárgyalását. Önöké a szó.

Dr. Horváth Ágnes (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. HORVÁTH ÁGNES (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy bemutatkozással kezdjem: dr. Horváth Ágnes vagyok az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, és hadd mutassam be kollegámat, dr. Székely Tamást, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesét, aki a gyógyító-megelőző ellátásért felelős.

Beterjesztettük a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslatot, röviden a gyógyszer-gazdaságossági törvényt. A jogszabálynak az a célja, hogy szabályozott, kiszámítható, nem utolsó sorban transzparens helyzetet teremtsen a gyógyszerforgalmazás teljes vertikumában, valamennyi területen. A törvény a felelősségmegosztást szabályozza, amikor is, a felelősség megoszlik a gyógyszergyártók, a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszert felíró orvosok, a gyógyszert forgalmazó patikák, a biztosító, és nem utolsó sorban a betegek között. Ennek megfelelően különböző előírások érvényesülnek az egyes szereplőkre.

A gyógyszergyártókra nézve talán a legfontosabb, és a jogszabályból kiemelendő, hogy a jogszabály a gyógyszergyártók tekintetében a biztosítónak fizetendő árkedvezményt, azaz kötelező rabattot vezet be. Ez nem példátlan az Európai Unió országaiban, Németország ugyanezt a módszert alkalmazza a gyógyszerpiacon, azzal, hogy Németország 2004-ben kezdte el a rabattot, most már csökkentett mértékű rabattal számolnak, de még mindig létezik rabatt. Tehát egy abszolút létező európai uniós gyakorlatot szeretnénk bevezetni. A rabattnál két különböző százalékot terveztünk: az egyik az úgynevezett fixesített termékek köre, ezekre 14 százalék. A fixesített terméken - és elnézést kérek, ha feleslegesen mondom el -mindazokat a hatóanyagokat, termékeket értjük, amelyekben megjelennek úgynevezett generikus, utángyártott hatóanyagok, melyeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet egyenértékűnek nyilvánít az eredetivel. Ezért aztán be tud indulni egy árverseny azoknak a gyógyszerek piacán, amikor is, az alacsonyabb árú, bizonyos forgalmi részesedést elérő gyógyszerhez kapja meg az alaptámogatást, például a 70 százalékot, és ezt követően magasabb árú gyógyszer értékben ugyanazt a támogatást kapja, mint az alacsonyabb árú. Tehát ez a fixesített termék, erre a termékkörre 14 százalékos rabattot terveztünk, és mindazokra a készítményekre, melyek nem kerültek be a fixesítésre, 16  százalékot. Számításaink szerint az ebből a termelői rabattból származó többletbevétel 30-35 milliárd forint lesz.

Az orvoslátogatókra vonatkozóan regisztrációs díj bevezetését tervezzük, melynek összege az első évben 5 millió forint lenne. Jelenleg Magyarországon 2 794 orvoslátogató van, és 31 ezer körüli az aktív orvosszám. Ez azt jelenti, hogy minden 11 orvosra jut egy látogató. Abban bízunk, hogy a törvény hatására csökkenni fog ez a szám, pontosabban javulni fog a dolgozó orvosok aránya. Ebből körülbelül 10 milliárd forintnyi bevétellel kalkulálunk. A nagykereskedőkre vonatkozóan félszázalékos mértékű, forgalom utáni befizetést terveztünk, ebből körülbelül 400 millió forint bevétellel számolunk.

A patikák oldalán több változás történik. Egyrészt egy hároméves átmenet után teljesen szabaddá kívánjuk tenni a patikák alapításának a lehetőségét, másrészt pedig a 30 millió forint feletti patikáknál úgynevezett patikaszolidaritási díj bevezetését tervezzük. Ebből az összegből kerülne sor a kis bevétellel rendelkező, azaz azon patikák támogatására, amelyek olyan helyen jöttek létre, ahol egyszerűen nem érhető el nagyobb forgalom. Ezzel is szeretnénk arra ösztönözni, hogy jelenjenek meg új patikák az ilyen településeken. Ebből mintegy 400-450 millió forint bevétellel számolunk, és csak tájékoztatóul elmondanám, hogy a 2005. évi adatok alapján a patikáknak mintegy fele fizetné a gyógyszer-szolidaritási díjat. Tehát a patikák több mint felének 30 millió forint felett van az éves árréstömege. Itt, az árréstömegen csak azt az árrést értjük, amelyet a tb-támogatott, tehát receptköteles készítmények után számolunk, tehát, amelyek valahogyan megjelennek a biztosító elszámolásaiban.

Az orvos oldaláról is szeretnénk szabályozni a gyógyszerfelírás folyamatát. Itt arra szeretnénk ösztönözni az orvosokat, hogy minél inkább a generikus, magyarán a fixesített körbe tartozó termékeket válasszák, amennyiben ilyen van, azokat a termékeket, amelyekkel ugyanolyan minőségben, de költséghatékonyabban lehet gyógyítani a beteget. Jelen esetben a költséghatékonyságot a beteg oldaláról is fontos szempontnak tartjuk, nem szeretnénk, ha a betegek gyógyszerköltségei végtelen magasságokba emelkednének.

Gyógyszerfelíró szoftverrel tervezzük segíteni az orvosok munkáját. Ezt elsősorban úgy képzeljük, hogy magát a szoftvert, a milyenségét, a know-how-ját szeretnénk akkreditáltatni minden esetben. Pontosabban, egy követelményspecifikáció után egy akkreditáció következne a szoftverekre, és ezek a szoftverek szabadon használhatók lennének gyógyszerfelírásra. A szoftver természetesen ajánl, amitől indokolt esetben el lehet térni, de minden egyes esetben indokolni kell. Amennyiben az orvosok között megindulna egy összehasonlítás, azaz összehasonlítanánk az egyes szakmák gyógyszerelési, terápiás szokásait, tehát gyakorlatilag egyfajta minőségbiztosítás jelenne meg - itt a minőségbiztosítás azért olyan következménnyel is járna, hogy aki jelentősen eltér az átlagtól, annál a jogszabály alapján akár továbbképzési kötelezettséget, legsúlyosabb esetben pedig természetesen pénzbüntetést is előírhat a biztosító.

A biztosító oldaláról is több változást tervezünk. Változnak a gyógyszerbefogadás, illetve -kifogadás, -árazás szabályai, illetve a gyógyászati segédeszközök területén is elég komoly változásokat tervez a biztosító. Azt gondolom, itt a legnagyobb újdonság és a legnagyobb érdekesség egyrészt a befogadások gyorsítása, azaz, amikor olyan termék van, amely generikus, tehát bekerülhet a fixesített körbe, azaz olyan termék jöhet elő, amely olcsóbb lehet a beteg számára, ott gyorsítani akarjuk a befogadási folyamatot. Folyamatos fixesítést tervezünk, azaz a cél az lenne folyamatosan - leginkább - csökkenjenek a gyógyszerárak.

Még egy változás, amelyet ki kell emelnünk a törvényből, ez pedig az, hogy bizonyos készítmények kikerülnek a patikán kívülre, a patikán kívül is forgalmazhatók lesznek bizonyos készítmények. Erre szintén nagy a gyakorlat az Unió különböző országaiban. Maximálisan 30-32 gyógyszercsoportból számolunk termékek kikerülésének a potenciális lehetőségével. Itt a potenciális lehetőségen van a hangsúly, hiszen minden egyes esetben, minden egyes termék kikerüléséhez az Országos Gyógyszerészeti Intézet egyedi határozatára lesz szükség.

A törvényjavaslat még számos kisebb jogszabály-módosítást tartalmaz, melyek kapcsolódó törvényeket módosítanak.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és azt gondolom, ha kérdésük van, arra válaszolok.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárgyalási technikára vonatkozóan a következő javaslatom van. Első körben, ha lehet, egy kérdéssorozatot próbáljunk elindítani, majd azt követően a véleményeket.

Kérdezem a képviselő urakat, van-e valakinek kérdése az elhangzottakhoz. (Nincs jelzés.) Nincs, akkor jönnek a vélemények. Kérdezem, képviselő urak, van-e véleményük. (Jelzésre.) Akkor Latorcai úr kezdi?

Latorcai úr!

Kérdések, hozzászólások

DR.LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány kérdést szeretnék feltenni. Akkor, ugye, nem áll meg az az eddigiekben a gyakorlatban elterjedt közvélekedés, hogy az orvos köteles lesz a piacon legolcsóbban rendelkezésre álló terméket felírni, hanem csak a térítésben lesz egy ilyen típusú preferáció, hogy a legolcsóbban forgalomba kerülő termék határozza meg a támogatás mértékét? Ez az egyik.

A másik: mivel a törvényjavaslat nem határozza meg a kiszolgáltató fogalmát, ezért most azt kérdezem, hogy a kiszolgáltató a gyógyszertárban a terméket a betegnek átadó? Ezt értjük-e rajta? Mert elképzelhetetlennek tartom, és felelősen mondom: elképzelhetetlen, hogy egy gyógyszertárban lévő több ezer gyógyszer esetében bárki fejből el tudja mondani azt, amit a 9. szakasz előír számára. Ez lehetetlen. Lehetetlen, hogy ennyi információt valaki a fejében tartson, és hitelesen el tudja mondani. De, ha netalán el tudja mondani, akkor mit tud tenni a beteg? Visszabaktat az orvoshoz, és azt mondja, hogy doktor úr, nem ezt a gyógyszert kérem felírni, hanem azt, ezért és ezért? Úgy gondolom, ez így nem járható út, ezt alapvetően át kell gondolni!

Másik dolog: amennyiben nem bejegyzett gyógyszertárak is lehetőséget kapnak arra, hogy gyógyszernek minősülő terméket forgalomba hozzanak, szíveskedjenek nekem elmondani, hogy egy benzinkutas alkalmazottól hogyan lehet pontosan ugyanezt megkövetelni. Ha veszek bármilyen gyógyszert - mondjuk, csak két dolog közül kell választanom, Algopirin és Aszpirin között - a benzinkútnál, a mai fluktuációban az alkalmazott részletekbe menő tájékoztatást tudjon nekem adni, akárcsak az ezzel kapcsolatos ellenjavallatokról is.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Márton Attila képviselő urat illeti a szó. Először az egyik oldalon végigmegyünk.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat 13-án lett benyújtva, tehát, ha jól számolom, ez négy nap, összesen két és fél munkanap a törvény áttanulmányozására. Igazából számomra egyáltalán nem világos, hogy egy ilyen, a gyógyszerellátás rendszerét alapvetően felforgató és megváltoztató törvényjavaslatot, amely azért nagyon komoly és nagyon nagy súlyú módosításokat tartalmaz a jelenleg érvényben lévő szabályokhoz képest, miért kell ilyen rapid módon áterőltetni a parlamenten. Hiszen sürgős tárgyalást kért a kormány. Szerintem minimum egy hetet kellett volna adni, részben a szakértőknek, részben pedig nekünk, képviselőknek is, hogy ezt a törvényjavaslatot részleteiben áttanulmányozhassuk. Egyszerűen nem értem, miért szükséges a sürgős tárgyalás, és az ilyen rapid módon való végigvitel a Házon.

Aztán, aki tegnap az irodaház környékén járt, láthatta, hogy a gyógyszerészek - finom szólva - elkeseredettségüknek adtak hangot. Az egyik legnagyobb probléma, amit ott többen is elmondtak, hogy velük a kormány semmilyen érdemi egyeztetést nem folytatott, mert az legfeljebb diktátumnak mondható, ha a miniszter elmegy egy kamarai ülésre, és elmondja, hogy egyébként mi a kormány elképzelése, majd, amikor ott nem a kellő fogadtatás van, akkor távozik. Ez nem igazán nevezhető egyeztetésnek. Vajon miért nem folytatták le a különböző szakmai szervezetekkel azokat az egyeztetéseket, amelyek szerintem, egy ilyen súlyú törvénymódosítás esetében szükségesek lennének?

Aztán, komolyan gondolják-e - elöljáróban gyorsan hozzáteszem, nem a gyógyszergyárakat kívánom védeni, de vajon, komolyan gondolják - azt, hogyha ötmillió forintot majd bevezetnek minden egyes orvoslátogató után, annak a számláját a gyógyszergyártók, gyógyszerforgalmazók majd előbb-utóbb nem fogják valamilyen módon érvényesíteni az árban, és nem fognak újabb és újabb támogatási igényekkel előlépni? Ezt komolyan gondolják? Mert az eddigi gyakorlatból én pontosan az ellenkezőjét láttam és tapasztaltam. Tehát ezek a multinacionális cégek bármilyen, legkisebb költségterhelésre abban a pillanatban, ha nem is a dupláját, de minimum a másfélszeresét ilyen-olyan módon - támogatásban, adókedvezményben és egyébben - visszakérték. Tehát, azt látom, hogy ez az ötmillió forint/év előbb-utóbb meg fog jelenni a gyógyszerek árában, és ne legyen illúziónk: előbb-utóbb meg kell növelni a költségvetésben a gyógyszerkassza támogatási keretét is. Az hiú ábránd, körülbelül olyan, mint amikor az adótörvények között a kormány duplájára emelte a minimálbér után fizetendő járulékösszegeket. Mi akkor is elmondtuk, hogy ez bizony, bevételcsökkenéssel fog járni; én kicsit analógnak érzem ezt a helyzetet.

A másik. Különösen a koalíció liberális szárnyához tartozó képviselők, illetve miniszterek folyamatosan a versenysemlegességet hangsúlyozzák minden területen. Ezek után számomra teljesen furcsa és érthetetlen volt, hogy a kormány úgy akarja a patikák számát növelni, hogy az egyébként ilyen-olyan okok miatt rosszul működő, vagy nem kellően nyereséges patikákat úgy akarja támogatni, hogy az egyébként meglévő, mondjuk, 8-10-15 éve eredményesen működő gyógyszertáraktól kíván majd pénzt elvonni. Megint csak azt mondom, hogy egyszerűen nem értem az önök gondolkodását. Ha egyszer azt mondják, hogy versenysemlegesség, akkor miért büntetnek még külön olyan gyógyszerészeket, olyan vállalkozókat, akik egyébként az elmúlt időben hihetetlen pénzt invesztáltak abba, hogy valóban jól működő, korszerű és biztonságos gyógyszertárakat működtessenek, tartsanak fenn? Hiszen most tulajdonképpen semmi másról nem szól ez a törvényjavaslat ebben a formában részükre, mint arról, hogyan fogják majd az újabb sarcot befizetni.

Ez csak néhány dolog volt, sokkal több mindent lehetne még elmondani, de úgy gondolom, ez a törvényjavaslat teljes egészében alkalmatlan, nemcsak a parlamenti tárgyalásra, hanem az életben is elfogadhatatlan lesz. Ugyanis, ha valóban így lesz, mint ahogyan ezt most önök akarják, akkor a gyógyszeres dobozokra és a használati utasításra nemcsak azt kell ráírni, hogy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, hanem, hogy a benzinkutasát is, az ezzel kapcsolatos gondokat, problémákat pedig Latorcai úr az előbb már felvetette.

Tehát úgy érzem, ez a törvényjavaslat teljességgel alkalmatlan arra, hogy a Ház elé kerüljön. Itt egy hosszú, aprólékos szakmai egyeztetést kellett volna lefolytatnia a kormánynak, ezt nem tette meg, ez tegnap is és az elmúlt hetekben is egyértelműen kiderült. Úgy gondolom, ezt a törvényjavaslatot mi nem támogathatjuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bánki képviselő urat illeti a szó.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kérdésem lenne. A törvényjavaslat 17. szakasza rendelkezik a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozásáról. Ennek a szakasznak a (6) bekezdése szól arról, hogy például tilos közzétenni a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről készített reklámot. A kérdésem, hogy ezt egyébként hogyan kívánják ellenőrizni. Maguk a műsorszolgáltató cégeknek kell ezt valamilyen módon ellenőrizni, vagy önöknél lesz egy olyan szervezet, amelyen keresztül át kell futtatni azokat a reklámokat, amelyeket ezek a cégek szeretnének megjelentetni? Egyáltalán, hogyan gondolták ennek a kontrollját, és milyen szankciókat terveznek, ha valaki mégis megsérti ezeket a jogszabályokat?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, a képviselő urat illeti a szó.

PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az államtitkár asszony azzal kezdte a mondandóját, hogy szabályozott és kiszámítható helyzetet szeretne teremteni a gyógyszerforgalmazásban. Ez önmagában nagyon helyes és pozitív dolog, de felvetődik bennünk a kérdés - bennem is -, hogy a jelenlegi valóban szabályozott. Gyógyszertárakban, gyógyszerészek, szakasszisztensek, és olyan emberek kerülhetnek kapcsolatba a gyógyszerekkel, akik értenek hozzá.

Ehhez képest, ha önök szabályozottat és kiszámíthatót akarnak, akkor mennyivel lesz jobb, szabályozottabb és kiszámíthatóbb, ha a gyógyszertárak helyett benzinkutaknál és minden más helyen lehet gyógyszereket kapni. Úgy érzem, hogy ez a törvénytervezet teljesen ellentétes az ön által megfogalmazott helyes céllal.

A másik, ami nagyon érdekes: amikor a gyógyszerek felírásakor a költséghatékonyságról beszélek, ami szintén méltányolható cél. Azonban, mint laikus - és nem orvos -, nem tudom, hogy mennyire áll ez szemben a gyógyulás hatékonyságával, a gyógyszerek hatásmechanizmusával. Magyarul, miért kényszeríti a kormány Magyarország minden lakóját arra, hogy ezentúl kizárólag a generitív gyógyszereket használhatja, a korszerű, innovatív gyógyszerekhez nem férhet hozzá, mert egyszerűen az orvos nem írhatja fel neki. Tehát, ezekkel a generikus gyógyszerekkel szemben vannak modernebbek is, miért kényszerítjük erre az embereket?

A harmadik: azt mondják, hogy az indokolatlan gyógyszerfogyasztás csökkentése a cél. Szintén azt mondom, hogy ez nagyon szép, elfogadható, támogatható cél. De a szabályozás pont ezzel ellentétesen hat, mert minél több helyen áruljuk a gyógyszert, annál magasabb lesz a fogyasztás. Tehát, akkor az indokolatlan gyógyszerfogyasztást nemhogy csökkenteni, hanem növelni fogja ez a törvény.

Végül, utoljára én is szeretném megjegyezni, hogy nem értem ezt a kapkodást. Egy ilyen fontos törvény beterjesztésekor valóban érdemes lett volna megkérdezni a szakmát, végrehajtani egy szakmai egyeztetést, és esetleg a bizottságok, illetve a képviselők elé letenni a szakmai véleményeket, illetve egy hatástanulmányt, amelyet nem láttunk a mai napig sem. Tárgyalunk róla, de nem látunk egy hatástanulmányt, nem látjuk azt, hogy a törvény elfogadása esetén ennek milyen hatásai lesznek a társadalomra, az egészségügyre és az egészségügyi szakmára.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e valakinek még ezen az oldalon, mert most azt gondolom, a kormánynak kell szót adnom. (Nincs jelzés.)

Öné a szó.

Válaszadás

DR. HORVÁTH ÁGNES (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Latorcai alelnök úr kérdésére, hogy nem köteles-e az orvos a legolcsóbb készítmények közül választani: de igen. Itt kicsit kapcsolódnék Püski képviselő úrhoz is. Az, hogy innovatív vagy generikus gyógyszert használunk - ebben teljesen igaza van -, nagyon fontos kérdés olyankor, amikor rendelkezésre egy valódi innovatív gyógyszer, például egy olyan betegség gyógyítására, amelyre addig nem állt rendelkezésre más gyógyszer. Nem tudom, feltalálják valamelyik... (Közbeszólás: Például az Alzheimer kór.) Igen, bár sajnos, ez nem jó példa a hatékonyságra, ne haragudjon, de mondjuk, feltalálják valamelyik speciális idegrendszeri degeneratív betegség gyógyszerét, ott teljesen rendben van, hogy innovatív készítményt használunk. Ellenben olyan esetekben, amikor bizonyított, hogy az adott hatóanyag valóban költséghatékony, valóban megfelelő, abban az esetben - azt gondoljuk - számít a beteg érdeke, hogy igenis, a beteg szempontjából miért ne lehetne az olcsóbb készítményt választani, miközben az Országos Gyógyszerészeti Intézet kimondta, hogy az a készítmény egyenértékű, ugyanannyit tud, mint bármely más készítmény a csoportban, csak olcsóbb a beteg számára. Itt az a cél, hogy a beteg teherbíró képességét, és egyáltalán, a beteget is figyelembe vegyük.

Azzal együtt, hogy az orvos nem köteles ezeket a gyógyszereket választani, eltérhet. Eltérhet, de indokolnia kell. Hiszen alapvetően az nem fogadható el, hogy a betegek terhére - és csak a betegek terhére - nőjön a gyógyszerfogyasztás.

A 9. szakaszban a kiszolgáltató, amit Latorcai alelnök úr kérdezett: a kiszolgáltató jelenleg is köteles lenne tájékoztatni a helyettesíthetőség tényéről valamennyi gyógyszer-igénybevevőt, hiszen a recepten, a vényen van egy olyan kis kocka, hogy helyettesíthető-e vagy nem, és amennyiben nincs megjelölve, akkor köteles lenne most is tájékoztatni az igénybevevőt arról, hogy ez a készítmény helyettesíthető, van ezzel egyenértékű készítmény, és másmilyen áron. Tehát ez abszolút létező technika, ezt csak megerősíti a törvény, hogy igenis, meg kell tenni. A patikusok szoftvere ezt már most is tudja.

Arról, hogy szabályozott körülmények között kerüljenek ki az OTC-készítmények - azaz a bizonyos tüneti kezelésre szolgáló készítmények -, amelyek jelenleg is recept nélkül kapatók, a 65. szakasztól rendelkezik a törvény. Itt szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy a 66. szakaszban, amikor előírjuk, hogy egy minősített információs rendszert kell működtetni, illetve be kell jelenteni azt a személyt, aki az adott üzletben felelős a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályi előírások betartásáért, azt gondoljuk, ez mindenképpen kellő garanciát jelent az ellenőrzéssel. Egyúttal tájékoztatnám a képviselő urakat, hogy még egy fontos, bár apró változás van ebben a jogszabályban. A jövőben újra lehetővé tesszük a szakasszisztensek expediálási - azaz gyógyszerkiadási - lehetőségét. Ők is adhatnak ki a jövőben is gyógyszert, mint ahogyan tehették ezt a múltban is.

Tehát azt gondoljuk, szabályozott körülmények között kerülnek ki a készítmények. Olyan készítmények kerülnek ki, amelyek jelenleg is kiadhatók vény nélkül a gyógyszertárban, amelyek alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, a tévedés valószínűtlen, vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és a veszélyessége - mellékhatás, kölcsönhatás - még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy. Ide, a biztonságos gyógyszerkiszolgáláshoz tartozik az is, hogy semmilyen gyógyszerkiszolgáló helyen nem tesszük lehetővé a 14 éves kor alatti gyermekek számára gyógyszer kiadását.

Miért a sürgősség? Nem olyan régen foglalkozott a Ház, és egyáltalán a kormány a konvergenciaprogrammal. Azt gondoljuk, hogy a konvergenciaprogram idején nagyon fontos a gyógyszerkassza betartása, az egészségügy valamennyi szereplője szempontjából. Hiszen a gyógyszerkassza túlköltése nem kis mértékben meghatározza, hogy mennyi jut mondjuk, kórházakra, onkológiai ellátásra, vagy bármilyen másra, hogyan allokáljuk a forrásokat. Azt gondoljuk, hogy a gyógyszerkassza az a hely, ahol érdemes mindent megtenni azért, hogy valóban hatékonyabban használjuk fel. Hiszen azért látjuk az adatokból, hogy nagyon-nagyon komoly pazarlás folyik. Több betegnél látjuk, hogy a toxikus adagnál nagyobb mennyiségű gyógyszert váltanak ki, ezeket mind-mind szeretnénk megszüntetni. Mert egyszerűen ezek a kiváltott gyógyszerek a biztosító pénzéből futnak el, és végső soron ez fordítódhatna bármi másra. Elnézést a demagógiáért, de itt mondhatom az onkológiát vagy a gyermekgyógyászatot.

Hogy a gyógyszerészekkel nem egyeztettünk? Dehogynem. Egyrészt a Zöld könyv társadalmi vitája - szívesen küldjük az anyagot pótlólag - folyamán az én vezetésemmel tartottunk kétszer négy órás egyeztetést, majd ezt követően a kamara elnöknőjével többször egyeztettünk - különösen a kormánydöntés után, amikor már egyértelmű volt a megrendelés a tárca irányában - személyesen és a sajtón keresztül is, sajnos többször, úgyhogy nagyon nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Gyakorlatilag a jogi szakállamtitkárnál történt egyeztetés a Gyógyszerész Kamarával, amikor végig áttekintették a törvényjavaslatot, és gyakorlatilag számos kisebb pontosítás a Gyógyszerész Kamara észrevétele alapján került a törvénybe.

Márton Attila képviselő úr kérdezett a gyógyszergyártók reklámtevékenységének szabályozásáról. Elmondtam, hogy 11:1... (Márton Attila: Bánki Erik.) Tessék? (Márton Attila: Bánki Erik kérdezte.) Bocsánat, Bánki képviselő úr.

ELNÖK: Képviselő urak! Nagyon fontos, hogy egymást is letagadjátok.

Öné a szó.

DR. HORVÁTH ÁGNES (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm. Tehát elmondtam... (Közbeszólás.) Nekem ő volt.

Tehát elmondtam, hogy 11:1 az arány a látogatók és az aktív orvosok között. Sosem szabad elfeledkezni arról, hogy a gyógyszerlátogató, ha elkezdjük számolni, milyen költséget is jelent egy gyógyszercég számára, tehát miről is beszélünk. Egyszer jelenti a bért, a járulékokat, jelenti egyszer a személygépkocsit, az az után fizetendő közterheket, jelenti egyszer a telefont a közterheivel, és jelent még néminemű költséget, amelyekről ne feledkezzünk el, például a minimális irodafenntartást, a fix költséget, ami rá van számolva a cégnél, és még egy dologról nem szabad megfeledkezni, ami szintén létezik a gyógyszergyártóknál a promóciós költségről. A minden egyes látogatóra jutó promóciós költség, amelynek a mértéke nem egy esetben meghaladja ezt az éves 5 millió forintot. Az lenne a célunk, hogy a gyógyszergyártók direkt promóciója, amelyet szintén meglehetősen erőteljesen szabályozunk a törvényben, hogy ez a promóciós tevékenység csökkenjen. Lehessen gyógyszert ismertetni, de csak szabályozott körülmények között. Ne lehessen tudományos rendezvénynek álcázott gyógyszerismertető szeánszokat tartani, ne lehessen a minimálbér nem tudom, hányszorosáért vacsorákat rendezni. Az a célunk, hogy szabályozottak legyenek a körülmények, tehát azt gondoljuk, a reklámtevékenység szigorításával az egyik oldalról kifejezetten költségkímélők leszünk a gyógyszergyártók számára. A másik oldalról igen, a regisztrációs díjat ki kell fizetni. A minisztérium őszintén bízik abban, hogy ennek hatására ez a közel 2800 fős látogatói létszám lecsökken legalább 2000-re. Azt gondolom, ennél jóval kevesebb gyógyszerlátogató is elég lenne Magyarországon.

A nem nyereséges patikák támogatását kérték számon. A patikai ellátás közellátás. Azt gondoljuk, a kistelepüléseken élőknek ugyanúgy joguk van ahhoz, hogy a patikában igénybe vehessék a gyógyszerüket, hogy az ő településükön is legyen patika. A kistelepülések lakóitól nem elvárható, hogy a miatt használjanak tízszer annyi gyógyszert, hogy az a patika nyereséges legyen, ezért gondoljuk azt, hogy valakinek valahogyan támogatni kell a kistelepülési patikákat. Ez két forrásból fog egyébként megvalósulni, hiszen jelenleg is létezik a kistelepülési patikák támogatása, amely az OEP-en keresztül történik, a másik oldalról pedig részt vesznek a kistelepülési patikák támogatásában a nagy árrésű gyógyszertárak. És ismét hangsúlyoznám, hogy ez az árrés csak az az összeg, amely az OEP nyilvántartásaiban szerepel, tehát ebben az árrésben nem szerepel a recept nélkül kapható készítmények, krémek, fogkrémek, és mindaz az egyéb végtelen termékkör, a vércukormérő készüléktől kezdve bármi árrése, amelyet recept nélkül forgalmaz.

A 17. cikkelynél az ellenőrzést, a reklámtevékenység ellenőrzését kérdezték. A reklámtevékenység ellenőrzését gyakorlatilag ugyanúgy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség fogja lefolytatni, azzal, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet, illetve segédeszköz esetén az egészségügyi engedélyezési hatóság vesz ebben részt, és szakhatóságként működnek közre az engedélyezésben. Egyébként a reklámszabályozások jó része jelenleg is része a jogszabályainknak, ami itt újdonság, és ami - úgy gondolom - fontos, az e) pont, hogy tilos az olyan vény nélkül beszerezhető gyógyszer reklámja, amely esetben van a gyógyszer nevével azonos elnevezésű, kizárólag receptre forgalmazható termék. Egyébként elmondanám, hogy ez nagyon gyakori technika a gyártóknál, hogy hogyan lehet promotálni egy nem reklámozható terméket. Jelen esetben az ilyen kísértetiesen azonos hangzású neveket, ahol egy-egy szó eltérés szokott lenni, például Forte akut, vagy valamilyen más bűvszó, ezek is tilosak lesznek a jövőben. Pontosan a miatt, mert ez mind-mind a kasszát növeli.

Ami még - azt gondolom - nagyon fontos, az f) pont, hogy nem lehet olyan gyógyszert reklámozni, amikor biztos, hogy bizonyos jogosulti körnek az a gyógyszer valamilyen támogatással elérhető. Ez is újdonság a törvénytervezetben, a közfinanszírozott termékek reklámja pedig ma is tilos.

Azt, hogy kicsit kilépünk a jelenlegi szabályozott helyzetből a gyógyszerforgalmazás területén, mi nagyon komoly lépésnek tartjuk. Nem egy esetben akár az ügyeletek indokolatlan igénybevétele is megjelenik abban, hogy nem elérhető a gyógyszer a betegek számára, egy fejfájás-csillapító, vagy egy köhögéscsillapító miatt keresik fel az orvosi ügyeletet. Eléggé felnőttnek gondoljuk a társadalmat ahhoz, hogy igenis, nagyon sokat megtanultunk az öngyógyításról, és ennek nagyon-nagyon sok része van, amelyet saját magunk is űzünk a mindennapjainkban. Lázat azért tudunk csillapítani, be tudunk venni egy vitamint, tudunk mit kezdeni a fejfájással, tudunk köhögést csillapítani. Azt gondoljuk, ehhez meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy a gyógyszerhez is hozzáférjenek a betegek, szabályozott körülmények között.

A generikusoknál nagyon-nagyon vitatkoznék azzal, hogy a költséghatékonyság a gyógyulás ellenére van. Azt gondolom, pontosan a generikus, egyenértékű termékeknél az a fő szempont, hogy költséghatékony legyen és gyógyuljunk is. Tehát itt én nagyon határozott "és"-t tennék a "vagy" helyett. Az indokolatlan fogyasztást valóban csökkenteni kívánjuk, pontosan ezért abban bízunk, hogy a gyógyszertárból kikerülő termékek ára - és erre azért elég jó gyakorlat van más országokban is - csökkenni fog, de nem gondoljuk, hogy bárki azért, mert csökkentett áron jut fejfájás-csillapítóhoz, a jelenlegi egy vagy két doboz helyett 20-50 dobozt venne meg, és azt be is szedné. Azt is gondolom, ha valaki megvesz húsz doboz gyógyszert, az nem jelenti azt, hogy azt be is szedi. Miért is szedné be? Függetlenül attól, hogy természetesen szeretünk raktározni. Azt gondoljuk, elképzelhető, hogy az első időben lesz némi forgalomnövekedés, de ez is ugyanúgy be fog állni, mint ahogy bármely más termék beállt.

Szakmai és hatástanulmányok. Számos hatástanulmány készült, számos szakmai egyeztetés folyt, egyébként nemcsak a Gyógyszerész Kamarával, hanem a gyógyszergyártókkal is folytak egyeztetések, több észrevételük átvezetésre is került a szövegben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Podolák urat illeti a szó.

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Úgy ítéljük meg, mivel ezt a kérdést többször megtárgyaltuk, hogy legalább tíz évet késik ez a törvény. Tehát nemhogy túl gyorsan, hanem túl későn tárgyaljuk, és a tett halála mindig a teszetoszaság. Tehát, ha ezt még tovább egyeztetnénk, akkor a következő tíz évben sem jutnánk el addig, hogy érdemi változás legyen a gyógyszerpiacon.

Úgy érzem, mindannyian szükségesnek tartjuk a feudális monopóliumok ledöntését, legyen ez a gyógyszerészet, az orvoslátogatás, a patikamonopólium. Úgyhogy, egyetértünk az előterjesztéssel, és támogatjuk.

Döntés általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Akkor most már nincs más, mint az általános vitára való alkalmasságról dönteni. Kérdezem a képviselő urakat, ki támogatja a törvény általános vitára való alkalmasságát. (Szavazás.) Tizenöt. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. (Közbeszólás: Tíz.) Akkor tíz... - megszámoltam, tizenegy. Tehát a bizottság 15:11 arányban döntött a törvény általános vitára való alkalmasságáról.

Kisebbségi előadónak, hiszen vita volt, Márton Attilát, többségi előadónak Podolák György urat kéri fel a bizottság. Ezzel kapcsolatban van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor köszönöm a kormány képviselőinek és a bizottság tagjainak.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/969. szám)

Módosító javaslatok megvitatása

A 2. napirendi pontra térnénk át, ez az Országos Területrendezési Terv és a Balaton-törvény, a módosító javaslatok megvitatására.

A kormány képviselőjét kérem, mutatkozzon be! Ki fogja az igent vagy a nemet mondani?

DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Módori László vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ajánlástervezete, október 17-én lezárva. Önnél is ez van?

DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Az 1. pont Pál Béla úr módosító indítványa, amely kiterjesztené a "Szentkirályszabadja" és "Veszprém" szóval.

DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egyelőre kormányálláspontot még nem tudok mondani, csak előterjesztői álláspontot, ugyanis nem volt idő arra, hogy leegyeztessük a tárcákkal.

ELNÖK: Köszönöm. Igen, vagy nem?

DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): De előterjesztőként támogatjuk a módosító indítványt.

ELNÖK: Támogatják, köszönöm szépen. Kíván-e valaki szólni a bizottságból? (Nincs jelzés.) Nem, köszönöm, a bizottság támogatja.

A 2. pont, szintén ez a "Veszprém". Gondolom, ugyanez az álláspont.

DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Úgy tudom, csak egyetlen módosító indítvány volt, az egyik vissza lett vonva, és helyette lett...

ELNÖK: Akkor azt gondolom, így nagyon nehéz lesz a tárgyalást lefolytatni. Két módosító indítványt nyújtott be Pál Béla képviselő úr, mindkettő arra irányul, hogy a hatályt kiterjessze, kiegészítse a "Szentkirályszabadja" és "Veszprém" szóval.

Úgy gondolom, ha az elsőre az a szakmai vélemény, hogy támogatható, akkor technikailag ugyanúgy támogatható a második része is, a két részre bontás. Köszönöm szépen.

Tehát az előterjesztő, mivel egyben, az első ponttal is összefüggésben ismerte, ismertette az előterjesztést, és ott támogatta, így az 1. és 2. módosító indítványt összevontan a bizottság és az előterjesztő támogatja.

Kérdezem, kíván-e valaki ezzel kapcsolatban szólni. (Jelzésre.) Öné a szó. Kérem, mutatkozzon be!

MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Magó Erzsébet vagyok, az ÖTM területrendezési főosztályának osztályvezetője. Pál Béla úr az első módosító javaslatát visszavonta, tehát csak az 5. módosító javaslat az élő javaslat. A kormány részéről az előterjesztő csak az 5. javaslatot támogatja. (Közbeszólások.)

ELNÖK: Tisztelt Bizottsági Tagok! Nagyon örülök, ha a kormány képviseletében önök átnézték, de ez egy új előterjesztés, új kiegészítő ajánlás, amelyben, mivel vissza lett vonva az 1-es, jön egy következő 1-es. Nem tud még egy 1-es lenni, nem tud 1/A lenni, vagy 2-essel nem tud kezdődni.

Tehát ez az előterjesztés, és egyébként a T/969/5-ös, és ott a T/969/1. Tehát azt kérem, ha idejönnek, akkor legalább akkor szóljanak, ha felkészültek! (Közbeszólások.) Ez tényleg nem normális! Ne haragudjanak! Két módosító indítványról van szó, két külön módosítóról. Amit ön mondott, azt tudomásul veszem, az elfogadható, és azt gondolom, a bizottság is így látja; ez a kiegészítés valószínűleg szakmailag, mert szét lett szedve - amit ön láthatott, az még egyben volt -, amire ön azt mondta, hogy az előterjesztő szakmailag támogathatónak tekinti. (Jelzésre.) Öné a szó.

DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az volt a probléma az első módosító indítvánnyal, és akkor egyeztettünk a parlamenti titkárságon a képviselő úrral, hogy tartalmilag el tudtuk fogadni a módosító indítványt, de technikailag az volt a probléma, hogy csak a Balaton-törvény módosítását érintette. Tehát a módosító a törvényjavaslat 2. paragrafusát érintette, holott maga a megjelölés - tehát a repülőtér-megjelölés - az 1. paragrafusában is szerepel, ami pedig az OTRT-módosítást érintette. Tehát ezért nem tudtuk volna támogatni, mivel nem lett volna koherens maga a módosító javaslat. Akkor javasoltuk a parlamenti titkárságon keresztül, hogy mi előkészítjük a megfelelő módosítót, javasoltuk az 1. módosító indítvány visszavonását, és ekkor került sor az 5., a már megfelelő módosító benyújtására.

ELNÖK: Egy pillanatra sem vitatkozunk ezen, ez teljesen pontos, ahogyan ön mondja. Csak Pál Béla az 1-est nem vonta vissza. Mert ebben a módosítóban, ami ön előtt van, az 1. benne van. (Dr. Módori László: Értem. Akkor az 1-est nem tudjuk támogatni.) Túl vagyunk rajta. Az előterjesztő szakmailag javasolja, a bizottság mindkét módosító indítványt támogatja.

Köszönöm önöknek a részvételt.

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/990. szám) (Podolák György (MSZP) és Lakos Imre (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Első helyen kijelölt bizottságként)

Módosító javaslatok megvitatása

A légi közlekedés következik. Bots Dénes úr, foglaljon helyet a kormány képviseletében. Információim szerint az előzetes egyeztetések lefolytak, az albizottság a tárgyalásokat lefolytatta. Kérem, ezt erősítsék meg arról az oldalról is!

Márton képviselő úr!

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Megtörtént.

ELNÖK: Podolák úr!

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Igen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor a módosító indítványok tárgyalására sort tudunk keríteni.

Az 1. javaslatban Józsa képviselő úr módosító indítványa szerepel.

DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: Támogatja, köszönöm szépen. Az előterjesztő, a kormány és a bizottság is támogatja.

A 2. pont szintén Józsa képviselő úr javaslata. Kormány?

DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elnök úr! Tisztelt Bizottság! A tegnap későn benyújtott módosító indítvány miatt a kormányzati álláspont még nem kristályosodott ki teljesen. Szakmailag támogatjuk, különösen az albizottságban és a bizottságban elhangzottaknak megfelelően. Ezt a javaslatot fogjuk a kormány elé terjeszteni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát arról szól ez a javaslat, hogy a privatizációs törvény hatálya alá kerül, de a tulajdonosi jogok gyakorlója továbbra is miniszter úr. Azt gondolom, amikor társaság alakul, ez egy nagyobb nyilvánosságot feltételez. Ugye, egyetértünk ebben az urakkal? (Podolák Györgyhöz.) Egyetért az előterjesztő?

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Egyetértünk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő egyetért, a kormány álláspontja még nem kikristályosodott, de a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító indítványt.

A 3. pont következik, Józsa képviselő úr módosító indítványa. Előterjesztő?

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Támogatom.

ELNÖK: Ez egy hatályba lépési javaslat. Megnézték, főosztályvezető úr?

DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: Támogatják. A képviselő urak? (Szavazás.) Támogatják, köszönöm szépen.

Van még egy 4. pont, mielőtt mennénk. Márton úré a szó.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Mivel tegnap is be kellett idézni néhány hivatkozást, szeretném megkérdezni, hogy ugye, ez az államháztartási törvény 91/A paragrafus (2) bekezdése, ez konkrétan milyen kitételt tartalmaz. Ha lehetne. (Dr. Bots Dénes: Ha segíthetek, elmondom.)

ELNÖK: Főosztályvezető úr!

DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az államháztartási törvénynek ez a paragrafusa azt mondja ki, hogy egyidejűleg kell megalapítani a megszűnő költségvetési szervvel az újonnan létrejövő gazdasági társaságot. Nyilvánvaló, hogy ez a passzus ebben az esetben nem alkalmazható, hiszen a HungaroControl Zrt-nek, amikor létrejön, be kell szereznie azokat a hatósági engedélyeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt a tevékenységet folytathassák. Ezért kérjük ezt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Értjük, hogy nem lehet egyik pillanatban ez, a másikban az, holott ezt írná elő az államháztartási törvény, de az engedélyek miatt van egy átmeneti idő - ha pontosan fogalmazok. (Dr. Bots Dénes: Tökéletesen.) Köszönöm szépen.

Két dologban még kérem a bizottság álláspontját. Az előterjesztő támogatja, a kormány javasolja, a bizottság egyhangúlag támogatja a 4. módosító indítványt is.

Döntés módosító indítványok házszabályszerűségéről

Viszont két házszabályszerűségről is döntenünk kell, ez pedig a 2. és a 4. módosító indítvány, kérem, hogy mindkettőnél kijelölt bizottságként a képviselő urak hozzák meg külön a döntésüket a házszabályszerűségről, hiszen mindkettőt támogatta a bizottság, az előterjesztő és a kormány is egyetért vele.

Kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy mindkét módosító indítvány házszabályszerű. (Szavazás.) Döntöttünk, a házszabályszerűségről egyhangúlag állást foglalt a bizottság.

Köszönöm önöknek a jó együttes munkát, amely az albizottságban történt, és így legalább sikerült egy olyan törvényt hoznunk, amelyben mindenki egyet tud érteni.

Egyebek

A 4. napirendi pontot levettük. Az egyebek között van-e valakinek hozzászólása? Deák képviselő urat illeti a szó.

Deák András (KDNP) észrevétele

DEÁK ANDRÁS (KDNP): Elnézést kérek, elnök úr, de kicsit kellemetlenül érzem magam. Eléggé megalázó volt azoknak a közszolgáknak hallgatni az elnök úr megjegyzéseit. Ők nem tehetnek arról, hogyha valami hiba történik az adminisztrációban. Őket ide küldik, a legjobb tudásuk szerint felkészülnek, és megpróbálnak nekünk segítséget nyújtani. Nem volt túl kellemes a bizottsági ülésnek ez a része. Kérem, talán próbáljon meg velük szót érteni ebben az ügyben, és elnézést kellene kérni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most jegyzőkönyvileg elnézést kérek, és kérem a kollegáimat, hogy ezt írják meg a jelen lévőknek. Annak ellenére azt gondolom, hogyha elolvasták volna az előttük levő papírt, amelyben egyértelműen benne van, hogy mit vont vissza, és mi az, amit újra beterjesztett, és nem ugyanazon a számon futott. Mert nem az 1. és a 2. a lényeg, hanem a 969/1. és a 966/1., ez a kettő nem ugyanaz.

De egyetértek önnel, elkapott a hév, az ön felhívására ezt a bocsánatkérést megteszem, Edit mindhárom itt lévő közszolgának megírja, hogy bocsánatot kérek, de kérem, hogy készüljenek fel, és ebből nem vagyok hajlandó engedni.

Köszönöm szépen.

Van-e még valami az egyebek között? Podolák úr!

Podolák György (MSZP) bejelentése

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Annyit szeretnék bejelenteni, hogy 9 óra 50-kor indul Paksra a busz, tehát van még bő tíz percünk, az északi bejáratnál fog állni egy 15 személyes busz, megtalálják. A szükséges dolgokat visszük, akik pedig becsatlakoznak, azokkal Pakson találkozunk 12-12.30 között.

ELNÖK: Köszönöm. Még Baráth úr jelentkezett.

Baráth Etele (MSZP) bejelentése

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Nagyon röviden. Kiosztásra kerültek az európai uniós jogszabálytervezetek megvitatására vonatkozó kijelölések. Van egy olyan, amely a személygépkocsikra vonatkozó adókról szól, ott három felelős is meg van jelölve, ugyanakkor a belső piaci szolgáltatásoknál senki nincs megjelölve. Azt javasolnám, hogy Deák és Kapolyi - fantasztikusan felkészült - képviselőtársak vállalják a gépkocsit, én pedig átmennék belső piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos előkészítési felelősnek, és ha valaki mellém tudna társulni az ellenzék oldaláról is, az nagyszerű volna - Józsa úr természetesen boldogsággal csinálná. (Közbeszólások.)

ELNÖK: Jó, ebben teljes egyetértés van. Tehát Baráth úr innen kijön, Deák és Kapolyi képviselő urak csinálják a személygépkocsi-adó ügyet. Viszont akkor jó volna, ha valaki az ellenzéki oldalról - mert kormánypárti oldalról természetesen nincs ennek akadálya - becsatlakozna a belső piaci szolgáltatásokhoz. Valakit érdekel a dolog? (Közbeszólások.)

Szatmáry Kristóf úr, belső piac?

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Elnézést kérek, csak egyeztettem.

ELNÖK: Jó, képviselő úr, rendben van, annak is eljön az ideje. Tehát most van egy olyan kérdés, a képviselőtársai azt javasolták, hogy ön Baráth úrral az európai belső piaccal kapcsolatos európai szabályozás előkészítésében részt venne. El tudja fogadni?

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Megtisztelő.

ELNÖK: Köszönöm, akkor képviselő úr lesz a partner. Természetesen ezt majd egymás között elrendezik az urak, és az előterjesztést elkészítik.

Kíván-e még valaki az egyebek között szólni? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen a részvételt, további jó munkát és az albizottságnak Pakson sikeres tárgyalást kívánok.

(Az ülés befejezésének időpontja: 09 óra 38 perc)

 

Puch László
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné