GIB 11/2006.
GIB 11/2006-2010.
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2006. október 25-én, szerdán, 14.08 órakor
a Parlament főemelet 37-38 számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám) - általános vita *
Dr. Hutter Helga (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok, észrevételek *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése *
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló T/985. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/969. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat végrehajtásáról szóló T/881. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló T/808. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló T/990. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
1. Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám) (Általános vita)
2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/985. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
3. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/969. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
5. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/808. szám) (Podolák György, MSZP, képviselő önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
6. A légi közlekedésről szól 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/990. szám) (Podolák György, MSZP, és Lakos Imre, SZDSZ, képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
7. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
8. Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke és
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP) alelnök
Dr. Latorcai János (Fidesz) alelnök
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Baráth Etele (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Lakos Imre (SZDSZ)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Gazda László (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Rogán Antal (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Deák András (KDNP) távollétében dr. Latorcai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Hutter Helga (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Roland Péter (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Módori László (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Engyel Gyula (Pénzügyminisztérium)
Gordos József (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 8 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZ/P), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait és a meghívottakat! Javaslom, hogy kezdjük el az ülést. Mindenekelőtt megállapítom, hogy az ülés határozatképes, pláne ha képviselőtársaim helyet is foglalnak.
Az előzetesen kiküldött napirendet illetően abban kérek egyetértést, hogy mivel a biztonságos gyógyszerellátásról szóló T/1037. számú törvényjavaslat módosító javaslatait nem tudjuk tárgyalni - hiszen 16 óráig tart a parlamenti vita, és addig lehet módosító javaslatokat beadni -, ezért ezt a napirendi pontot vegyük le a napirendről. (Nincs ellenvélemény.) Ezt áttesszük jövő hét hétfőre, tehát hétfőn, 30-án, valószínűleg 11 óra magasságában tartanánk bizottsági ülést.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a tegnapi parlamenti határozat alapján megváltunk Bánki Erik képviselő úrtól, aki helyett Nagy Sándor úr lett a bizottság tagja, akit nem látok jelenleg a gazdasági bizottság ülésének a helyiségében.
Ezek után a kiküldésre került ajánlásról szavaznánk, egyetlenegy változtatással, a gyógyszerrel kapcsolatos témakör lekerülésével. Aki egyetért azzal, hogy e szerint tárgyaljuk meg a jelzett hét napirendi pontot, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat.
Első napirendi pontként az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének a megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló T/1101. számú előterjesztés fölött az általános vita megnyitására kerül sor. Mielőtt elkezdenénk, megkérdezem, hogy a kormány részéről kívánnak-e szóbeli kiegészítést tenni. kérem, mutatkozzanak be.
Dr. Hutter Helga (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Hutter Helga, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai főtanácsadója vagyok. Az előttünk álló törvényjavaslat egy régi jogharmonizációs kötelezettségünknek kíván eleget tenni. Még a csatlakozási tárgyalások során, 2001-ben, a tőke szabad áramlása fejezet lezárásakor kötelezettséget vállalt Magyarország arra, hogy 2002. január 1-jéig módosítja az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményére vonatkozó szabályozást, annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a közösségi jogi követelményekkel. Ez a módosítás nem került ekkor végrehajtásra. A csatlakozási szerződés már ennél is keményebben fogalmazott, hiszen a csatlakozási szerződés már előírta, hogy 2004. május 1-jéig mindenképpen módosítani kell a szabályozást, tehát a csatlakozás napjára rendbe kellett tennünk ezen jogintézmény szabályozását. Az Európai Bizottság viszonylag türelmes volt, mert a csatlakozás után még másfél évig várt, mielőtt megindította Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást. A jogsértési eljárás 2005 decemberében indult meg Magyarország ellen, és ennek keretében az első hivatalos felszólítást követően az Európai Bizottság egy indokolással ellátott véleményt is megküldött Magyarország részére. Erre az indokolással ellátott véleményre október 20-áig kellett választ adnia Magyarországnak.
Az Európai Bizottság azt várja, hogy Magyarország módosítsa a privatizációs törvényt. Az Európai Bizottság nyilvánvalóan nem fogja addig lezárni az eljárást, amíg erre a törvénymódosításra nem kerül sor. Ellenkező esetben - amint ezt az indokolásban is leírtuk - várható, hogy az Európai Bizottság nagyon rövid határidőn belül az Európai Bírósághoz fog fordulni, és az Európai Bíróság fogja majd megítéli az ügyet. Reméljük azonban, hogy erre nem kerül sor.
A jogsértés alapja az, hogy az Európai Bíróság a római szerződés 56. cikkében biztosított tőke szabad áramlásával ellentétesnek minősíti az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményét. Nemcsak hazánkban, hanem már számos tagállamban folyt ilyen eljárás. Olaszország, Portugália, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Hollandia már számos esetben arra kényszerült, hogy eltörölje a privatizált társaságokban meglévő szavazatelsőbbségi részvényét. Nagyon fontos azt látni, hogy az Európai Bíróság egy megszorító értelmezést ad a római szerződésben foglalt tőke szabad áramlása elvének, és csak nagyon egyedi eseti alapú lehetőséget biztosít arra, hogy ezt korlátozzuk, kizárólag a közrend és a közbiztonság lehetnek olyan indokok, amelyek a szabadság korlátozására lehetőséget adnának. Célunk tehát, hogy a hatályos szabályozást módosítsuk, annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a közösségi joggal.
Elöljáróban ennyit szeretnék mondani, és a kérdésekre szívesen válaszolok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Emlékeztetni szeretném a bizottságot, hogy több mint két évvel ezelőtt kezdtük meg ennek a témának a tárgyalását - én úgy gondolom, a bizottság tagjai tisztában vannak azzal, hogy miért húztuk eddig. Most jött el az a pillanat, amikor ezen változtatni kell. A történelmi hűséghez hozzátartozik, hogy ez a privatizáció indításakor egy biztosítékként lett beemelve a törvénybe. Ezt az idő azóta már túlhaladta, és pontosan tudjuk, hogy miért kell ezt a változtatást végrehajtani: hiszen szeretnénk megfelelni az EU-igényeknek.
Mindezek után megkérdezem, van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatosan. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Észrevétel, megjegyzés van-e? (Márton Attila jelentkezik.) Márton képviselő úr!
Kérdések, válaszok, észrevételek
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az az igazság, hogy elég nehéz szívvel vesszük tudomásul - sajnos tudomásul kell venni -, hogy itt valóban egy elég komoly nyomás nehezedik ránk az Európai Unió részéről. De én úgy látom - és azt hiszem, ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül, hanem talán pártállástól függetlenül minden országgyűlési képviselő elmondhatja -, hogy igazából ez lesz az az utolsó pillanat, amikor a magyar államnak minden érdemi ráhatása és a tulajdonosi jogokkal összefüggő bármilyen jogi eszköze lényegében megszűnik azokban a cégekben, amelyeket különösen az elmúlt időszakban privatizáltak.
Nekem egyetlenegy kérdésem lenne - lehet, hogy egy kicsit költői is a kérdés -, mégpedig azzal kapcsolatban, ami az általános indokolás 15. oldalán van leírva és ami így szól: "A fentiekből következően a tulajdonosi döntésekbe való beavatkozás céljára az államnak olyan jogi megoldást kell választania, amely a többi tulajdonossal szemben nem diszkriminatív jellegű.". Konkrétan mire tetszettek gondolni? Mert őszintén megmondom, hogy én a jelenlegi viszonyok mellett - most a részvények állami kézben lévő hányadára gondolok a "jelenlegi viszonyok mellett" alatt - nem nagyon látom annak a lehetőségét, hogy akár a stratégiai, akár mondjuk az energiaszolgáltató cégekben vagy a Mol esetében még meglévő aranyrészvény helyett bármi bármilyen állami ráhatást, a tulajdonosi jogok gyakorlását biztosítana. Nagyon szomorúan látom azt, hogy negatív értelemben most csúcsosodott ki az elmúlt időszak privatizációs technikájának minden negatívuma, hiszen most van az a pillanat, amikor végképp el fogunk veszíteni mindent a valamikor állami tulajdonban lévő és jól működő, stratégiai, leginkább szolgáltató vagy - mint a Mol esetében - termelő és kereskedő cégekben. Szóval a kérdés az, hogy önök milyen lehetőséget látnak arra, hogy a magyar állam a még meglévő részvények alapján komoly ráhatással tulajdonosi jogokat gyakorolhasson. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e más kérdés, észrevétel? (Dr. Latorcai János jelentkezik.) Latorcai alelnök úr.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én tisztelettel azt szeretném megkérdezni a minisztérium képviselőitől, vizsgálták-e azt, hogy van-e lehetőség az alapító okirat olyan mértékű módosítására, amivel ezt a jogosítványt, amit tulajdonképpen az aranyrészvény megfogalmaz, valamilyen formában át lehet vezetni. Mert akkor az alapító okiratot lehet módosítani, és amennyiben ezt az alapító okiratból nem lehet kivenni, abban az esetben megvalósul mindaz, amit az Európai Unió akar, ugyanakkor az állam szabályozó szerepe, legalábbis a betekintési joga is megmarad ezen társaságok esetében.
ELNÖK: Van-e még kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Két kérdést szeretnék még feltenni. Ismerünk-e a 25 EU-ország között olyat, ahol aranyrészvényszerű működési feltétel van a volt állami vállalatok kapcsán? Tehát van-e ilyen ország rajtunk kívül, Magyarországot illetően? És mi a végső határidő, amíg ebben a parlamentnek meg kell hoznia a végső döntést?
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Sorrendben válaszolnék a kérdésekre. Lehet, hogy a fogalmazás valóban nem egyértelmű. Az indokolás 15. oldala azt tartalmazza, hogy a tulajdonosi döntésekbe való beavatkozásnak nem szabad diszkriminatívnak lennie. Ez alatt azt értettük, hogy egyértelmű szempontrendszert kell, kellene meghatároznia a jogszabálynak, amely bármilyen, akár hatósági, akár bármely más módon beavatkozási lehetőséget ad az államnak. A tulajdonosok döntéseibe tehát csak úgy lehet beavatkozni, ha az megfelelően alátámasztott, indokolt, ha a jogorvoslati lehetőség biztosítva van a tulajdonosok részére, és a jogorvoslat keretében a bíróság is vizsgálja - ahogy majd az Európai Bíróság is vizsgálja -, hogy a jogszabály egyáltalán megfelel-e a közösségi jognak, hogy valóban csak egy veszélyhelyzet fennállása esetén kerül alkalmazásra az állam beavatkozási jogosultsága, illetve hogy nem használják-e ezt arra, hogy bármely más esetben szabad, diszkrecionális döntésük alapján beavatkozzanak. Tehát kizárólag veszélyhelyzet elhárítása esetére lehet jogosítványokat biztosítani az állam részére, ezt nagyon egyértelműen kimondta az Európai Bíróság.
Van egyfajta szemléletbeli elmozdulás, amire a közösségi jog kényszerít minket, nevezetesen az, hogy az államnak a veszélyhelyzetek esetére, például hogyha valamilyen oknál fogva az ellátás biztonsága veszélybe kerül, az állam beavatkozását nem tulajdonosi jogkörében kell gyakorolnia, hiszen az államnak nincsen igazán lényeges tulajdonosi részesedése ezekben a társaságokban, a beavatkozás aránytalan lenne a tulajdoni mértékéhez képest, hanem hatósági jogkörben, az ágazati jogszabályokban lehet azt biztosítani. Meg fogjuk vizsgálni, hogy van-e szükség és lehetőség arra, hogy a villamosenergia-törvényben és a gáztörvényben az állam részére további jogosítványokat írjunk elő. Jelenleg is előír mindkét törvény beavatkozási lehetőséget a Magyar Energia Hivatal részére, és lehetőséget látunk arra, hogy ezen túlmenően, tehát a Ket. szabályaitól esetleg eltérően egy gyorsabb beavatkozásra adjunk lehetőséget, de kizárólag az Európai Bíróság által lefektetett keretek között lehet erre majd lehetőséget adni. (Megérkezik Puch László, a bizottság elnöke.)
Vizsgáltuk, hogy vajon a jelenlegi szavazatelsőbbségi részvények milyen módon lehetnének fenntarthatóak, az egyeztetések során azonban - mert természetesen igyekeztünk minél tovább elmenni, és az Európai Bizottsággal több ízben egyeztettünk, mielőtt a végleges törvényjavaslat kialakult - arra jutottunk, hogy nincsen lehetőség arra, hogy a jelenlegi jogszabályi helyzetben kerüljön úgymond megújításra a szavazatelsőbbségi részvény. Hiszen most még az államnak van egy behatása, ráhatása a tulajdonosi döntésekre, tehát amennyiben most kerülne megújulásra bármelyik társaságban a szavazatelsőbbségi részvény, az azt jelentené, hogy az Európai Bíróság azt tagállami intézkedésnek minősítené, mint ahogy láttuk ezt két héttel ezelőtt a holland ügyben - erre is hivatkoztunk az indokolásban. A legfrissebb európai bírósági döntés is egy még szigorúbb értelmezés felé visz el, ami lényegesen behatárolta a lehetőségeinket. Ezért tehát az a lehetőség maradt meg egyedül, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényben lehetővé tegyük, hogy a jövőben a nyilvánosan működő részvénytársaságokban is el lehessen fogadni vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt. Ezeket a döntéseket a tulajdonosok majd a szavazatelsőbbségi részvények törzsrészvénnyé való átalakulása után, az állam befolyása nélkül hozhatják majd meg, hogyha úgy látják helyesnek. Az egyedüli példa erre egyébként Belgium esete. Minden tagállamban, amelyet felsoroltam, kénytelenek voltak eltörölni az államot megillető szavazatelsőbbségi részvényt, egyedül Belgium esetében találta a bíróság megalapozottnak azt, hogy egy földgázszállítással foglalkozó gazdasági társaságban az államnak olyan jogosítványai legyenek, amelyek megvétózhatják a tulajdonosok kizárólag azon döntéseit, amelyek a csővezeték eladására vagy megterhelésére vonatkoznának, mert úgy ítélte meg az Európai Bíróság, hogy ez az egy eset valóban olyan, ami az ellátás biztonságát szolgálja. Kizárólag azért tudta a bíróság elfogadni ezt, mert a bizottság nem tudott felmutatni olyan indokot, amely alapján hatósági jogkörben ugyanez a feladat ellátható lett volna.
Nagyon fontos azt látnunk, hogy mindenképpen azt fogja majd vizsgálni a bíróság, illetve a bizottság is folyamatosan ezt vizsgálja, hogy mindazok a jogosítványok, amelyeket biztosítunk, biztosítani kívánunk az állam részére, anyagi jogi szabályokkal nem lennének-e megvalósíthatóak. Amennyiben azok anyagi jogi szabályokkal megvalósíthatóak, abban az esetben az aranyrészvényt nem tartják elfogadhatónak. Úgyhogy mi csak ezen keretek között tudtunk mozogni, és így jutottunk el a végleges törvényjavaslat szövegéhez. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Puch László, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Még egy kérdést engedjen meg! Milyen szankció kötődik hozzá, ha mondjuk megállapítja a bíróság, hogy nem volt jogszerű, hogy megtartottuk az aranyrészvényt? Erre ha mondana valamit!
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az indokolás 7. oldalán ismertettük, hogy a legelsősorban is az a legfontosabb jogkövetkezmény, hogy ha most az Európai Bizottság, akár néhány héten belül, az Európai Bíróság előtt eljárást indít, erről a keresetindításról az Európai Unió hivatalos lapjában megjelenik egy tájékoztatás, és ettől a perctől kezdve bárki, akinek bizonyíthatóan kára származik abból, hogy az államnak befolyása van a gazdasági társaságok tulajdonosainak döntésére oly módon, ami a közösségi joggal összeegyeztethetetlen, ebben az esetben közvetlenül a tagállami bíróságokhoz fordulhatna a károk megtérítése érdekében. Ennek az összege felbecsülhetetlen, más esetekben komoly összegek is megállapításra kerültek már. Ezt követően pedig a bíróság, amennyiben megállapítja a jogsértést, kötelezi Magyarországot a jogszabály módosítására. Amennyiben erre továbbra sem kerül sor, akkor egy második eljárás indul, és annak a keretében már egy nagyon komoly kényszerítő bírság kiszabására kerül sor, amely napi szinten is több tízezer eurós összegre tehető.
ELNÖK: Köszönöm. Napi szinten több tízezer euró tehát. Van-e még valakinek kérdése, észrevétele? (Dr. Latorcai János jelentkezik.) Latorcai urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Nem tudom, jól értettem-e, de valahogy úgy fogalmazott, hogy maguk a társaságok dönthetnek úgy, hogy önkéntes alapon létrehozzák ezt a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényt. Fordítsuk meg egy picit a dolgot! Ha ezt maguk létrehozzák, akkor innentől kezdve arra is van lehetőség, hogy utána azt ők megszüntessék? Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem - ez csak egy gondolati kísérlet, szaladjunk rajta gyorsan végig, bár nincs jelentősége, de azért példaként elmondom, igaz, nem is jó a példa -, hogy mondjuk a Mol esetében van, és mondjuk a Mol felelős Magyarország olajipari ellátásáért. Erre vonatkozóan nincs olyan szabályozás, hogy a magyar állam hogyan, miként avatkozhat bele az üzemanyag forgalmazásába, pedig végül is ez is egy stratégiai kérdés, hiszen az eddigiekben, amennyiben szükséges volt, ezt a szabályozást az aranyrészvény segítségével minden további nélkül biztosítani tudta. Most ennek a helyébe mi kerül? Mi kerül ennek a helyébe ebben a pillanatban? Mert amennyiben innentől kezdve - már elnézést, ezért mondom, hogy gondolatkísérlet és elég abszurd - a Molnak mint egy nyílt részvénytársaságnak minden további nélkül lehetne egy olyan vezetése, amely azt mondja, hogy a továbbiakban Magyarországról kivonul, más országba vonul át, akkor mondjuk ez hogyan lehetséges? Mert természetesen lehet majd törvényt hozni, de akkor nem ordítana-e mindenki, hogy az állam a sajátos eszközeivel megakadályozza a szabad piacgazdaság működését? Nehéz kérdések ezek, tudom, de nem volt lehetőség arra, hogy konzultáljunk egymással.
És van még egy dolog - ez a harmadik, amit szeretnék elmondani -, hogy innen azért néhányan tagjai voltunk annak a delegációnak, amely Franciaországban a francia európai ügyek miniszterével tárgyalt, és ők nagyon érdekesen álltak hozzá. Egy hasonló téma esetében felvetődött a kérdés, hogy ők mit csinálnak, és erre azt mondták, hogy ezt nem fogják megvalósítani. És miért nem fogják megvalósítani? Mert úgy gondolják, hogy a francia államnak elemi érdeke fűződik hozzá. És ez egy válasz arra, amit az elnök úr felvetett, hogy bizonyos esetekben ilyen megoldás legyen. Tudom, hogy nem szép dolog más példájára hivatkozni, de ők akkor nagyon racionálisan úgy fogalmazták ezt meg, hogy azért vannak a kormánynak jogászai, hogy azok adott esetben eljárjanak Brüsszelben, és megpróbálják érvényesíteni a francia állam sajátos érdekeit. Úgyhogy én most azt szeretném megkérdezni, hogy van-e, fel tudnak-e sorolni erre vonatkozóan az elmúlt időszakból olyan bírósági példát, amelynek eredményeképpen az Európai Bíróság valamelyik országot aranyrészvény meg nem szüntetéséért megbüntette.
ELNÖK: (Dr. Hutter Helgának:) Öné a szó.
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bocsánat, elnézést, nincs más kérdés?
ELNÖK: Nincs.
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ahogy mondtam, valóban megvan annak a lehetősége, a társaságok az alapszabályukban elfogadhatnak új szavazatelsőbbségi részvényt. Ez a lehetőség a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján áll majd fenn. A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján tehát a 286. § (4) bekezdése fog ily módon módosulni. Ki kell emelnem, hogy ilyen szavazatelsőbbségi részvényt a társaságok természetesen bárkinek a javára kibocsáthatnak majd, nem csupán az állam javára, de az állam javára is. Nagyon fontos, hogy e tekintetben ne legyen diszkriminatív a törvény. És, valóban, miután a társaság tulajdonosainak a szabad döntéséről van szó, ők ezt a későbbiekben bármikor szabadon meg is szüntethetik - a döntéshozatal során természetesen be kell tartani a közgyűlési határozatok meghozatalára vonatkozó szabályokat. Erre az államnak semmilyen ráhatása nem szabad hogy legyen, mert ez összeegyeztethetetlen lenne a közösségi joggal...
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, most mindenki elmondta az érveit, döntési helyzet van. (Dr. Selmeczi Gabriella: Még nem fejezte be a választ! - Dr. Latorcai János: Én még feltettem kérdéseket!) Ja, van még válasz? (Közbeszólás: Latorcai úrnak volt még kérdése!) Akkor Latorcai úr kérdéseire kérjük a választ.
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon röviden. Felmerült a Mol kérdése. Itt el kell mondjam, hogy a beavatkozás kifejezetten közvetlen válsághelyzet esetére állhatna fenn, egyébként most is csak ilyen esetekre áll fenn, de még ez sem összeegyeztethető a közösségi joggal. És jelenleg sem arról szól az aranyrészvény ezen társaságban, hogy az piacszabályozó eszköz lenne, tehát jelenleg is a társaság alapvető feladatainak az ellátását biztosító eszközök elidegenítése esetén avatkozhat be az állam. Ez tehát nem jelent olyanfajta beavatkozást, amit a képviselő úr említett. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát akkor a belga mintára a Molban megmaradhat, semmi probléma nincs.
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A belga esetben kizárólag egy konkrét jogosítvány vonatkozásában ismerték csak ezt el. A társaság tevékenységét is vizsgálni kell minden esetben, Belgium esetében egy földgázszállító társaságról volt szó. Mindig meg kell tehát nézni, hogy valóban van-e olyan tevékenysége, amely a közrend, közbiztonság kérdését egyáltalán felveti. A mi olvasatunkban a Mol esetében ilyen nincsen.
ELNÖK: Azt gondolom, a vita már lefolytatódott egyszer az Országgyűlésben, és akkor félúton megállt a törvény. Most egy új törvényjavaslat van itt, amelynek az általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Ezt követően lesz lehetőség arra, hogy módosító indítványokkal vagy egyébként, a törvény átrendezésével az akkori vitáknak megfelelően módosítsuk. Most mindenkinek az érvét megismertük.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Az általános vitára való alkalmasságról kell most döntenünk. Kérdezem, ki támogatja a törvényjavaslatot általános vitára? (Szavazás.) Tizenhat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy tartózkodással... (Dr. Latorcai János: Nem!) Nemmel szavaznak? (Dr. Latorcai János: Igen!) Tizenhat igennel és tizenegy nemmel a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése
A többségi véleményt dr. Kálmán András úr fogja elmondani. A kisebbségit ki ismerteti? (Márton Attila: Mikor lesz?) Hétfőn este. (Márton Attila bólint.) Jó, akkor a kisebbségi véleményt Márton Attila képviselő úr mondja el.
(A kormány képviselőinek:) Köszönjük szépen önöknek.
Módosító javaslatok megvitatása
A második napirendi pontunk következik: a tűz elleni védekezésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok. Ki képviseli itt a kormány-álláspontot? Kérem, mutatkozzon be.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Roland Péter, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A T/985-ös törvényjavaslathoz benyújtott, 24-én lezárt anyagból dolgozunk. Önöknél is ugyanaz van, gondolom.
1. pont, Kontrát.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bocsánatot kérek, de itt összefüggések vannak - csak hogy ugyanarról beszéljünk, azért próbáltam meg pontosítani, hogy ne legyen olyan a helyzet, mint múltkor. Tehát akkor a 4., az 5., a 7., a 8., a 15., a 20. és a 21. számú pontok összefüggnek az 1. ponttal, amelyet Kontrát Károly képviselő úr adott be. A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki kérdést feltenni? (Senki nem jelentkezik.) Nem. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
2. pont, Gulyás képviselő úr módosítója.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 3. pont még nem volt, Kontrát.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 4. pont megvolt.
Az 5. pont megvolt.
A 6. pont Jauernik, Ecsődi és Buzás képviselő urak javaslata. A kormány?
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ez összefügg a 22. ponttal. Kérdezem a képviselő urakat, kíván-e valaki szólni. (Senki nem jelentkezik.) Nem. A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Igen.
9. pont, Hajdu László és Jauernik képviselő urak javaslata. A kormány?
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés van? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
10. pont, Gy. Németh, Pál Tibor.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
11. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
12. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
13. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
14. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
16. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
17. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
18. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
19. pont.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
Köszönöm szépen. Tudunk-e olyan módosító javaslatról, amelyről még tárgyalnunk kellene? (Közbeszólás: A 21-es és a 22-es!) A 20-as és a 21-es összefüggő az 1-essel, és a 22-es is összefügg, tehát mind a kettőről megszületett a döntés. (A kormány képviselőinek:) Köszönöm szépen önöknek.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
A harmadik napirendi pont következik: kapcsolódó módosító javaslat nem érkezett, csak egy önkormányzati bizottsági, ami ki van osztva a képviselő uraknak. A T/969. számú törvényjavaslatról van szó. Kérdezem, van-e valakinek kérdése. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. A kormány?
DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Kormányálláspontot az idő rövidsége miatt nem tudtunk kialakítani.
ELNÖK: Világos. Mi a tárcaálláspont?
DR. MÓDORI LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem, van-e észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
(Engyel Gyulának:) Köszönöm szépen önnek.
Módosító javaslatok megvitatása
A negyedik napirendi pont következik: a zárszámadás. Két módosító indítvány van, egy kamatszámításimód-változás és egy visszterhesség-kötelezettség változás. Két bizottsági módosító javaslatról, a T/881/13-asról és a /14-esről tárgyalunk tehát, mindkettőt az önkormányzati és területfejlesztési bizottság nyújtotta be. A PM képviselőjét kérdezem.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Köszönöm szépen. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő bizottsági módosító javaslat számokat rendez át.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, nekem...
ELNÖK: A T/881/14-esről van szó.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A 14-est igen.
ELNÖK: És ez több fejezetet módosít. Én úgy gondolom, a kormány leánykori neveként jelenik meg itt a bizottság, ahogy én látom, mert olyan pontos módosításokat hajt végre.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Ezek a zárszámadási törvény 7. §-ában kipontozott részek, amelyek az ÁSZ-ellenőrzés következményei, tehát azok a számok vannak átvezetve és beírva a helyükre. A 7. §-ról, az önkormányzatok által visszatérítendő, illetve az állam által fizetendő pótlólagos támogatásokról van szó, amelyeket az ellenőrzés feltárt.
ELNÖK: Ezek a módosítások biztosítják tehát, hogy az önkormányzatoknak vissza kelljen fizetniük a... (Dr. Latorcai János jelentkezik.) Latorcai urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Csak azt szeretném megkérdezni, elnök úr, hogy ezek az ÁSZ megállapításán alapuló számok az önkormányzatokkal egyeztetettek-e.
ELNÖK: Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Ezek már az egyeztetett számok, tehát az ÁSZ-vizsgálaton alapulók. Lényegében utána vannak korrekciók, amelyeket még a különféle módosító indítványok tartalmaznak, amelyek a kincstári beszámoló után a tévedésen alapuló beszámolók miatt visszavonásra kerültek.
ELNÖK: Latorcai urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Úgy gondolom, illetve úgy gondoltam és azt vártam, hogy erre két válasz lehet: igen vagy nem, minden más annak az igazolása, hogy a nem akarom mi sem tudja, hogy mennyi a pontos érték.
ELNÖK: Én úgy gondolom, hogy a módosító indítványok átvezetése és az ÁSZ-jelentés tartalmazza ezt a mellékletben, ha jól emlékszem.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Igen. Az ÁSZ-ellenőrzésről van egy részletes vizsgálati anyag, amelynek van egy külön kötete, és az egyéb kincstári ellenőrzésekről is. Ezek jelenleg most nincsenek itt nálunk, de ezek megvannak, és ezek azok alapján készültek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A múltkori bizottsági ülésen, amikor a zárszámadás felvezetése történt, akkor az ÁSZ elnöke tájékoztatta a bizottságot, hogy találtak egy jelentős többlettámogatás-kifizetést az Ökotám-rendszerben, ha jól emlékszem a rendszerre. Ennek az átvezetése...
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Az Ökotám nincs benne. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Értettem, rendben van. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Akkor most az ajánláson megyünk végig.
1. pont, Papp József képviselő úr javaslata - gondolom, ez akkor nem, mert át van vezetve.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem, a kormány ezt támogatja. Itt vannak olyan módosító indítványok, amelyekre igent fogunk mondani, abból az okból, mert utána önbevallásos alapon, a területi kincstári igazgatóságok bevonásával felülvizsgálták a bevallásukat. Tehát az ÁSZ-vizsgálat a bevallások meg a helyi ellenőrzések alapján állapította meg a visszafizetési kötelezettséget, de közben kiderült pár helyen, hogy az önbevallás rossz volt, mert ezer forint helyett forintban írták be a számokat, és mindjárt keletkezett egy nagy visszafizetési kötelezettség, meg ilyesmi volt. Tehát van egy pár módosító indítvány, ha jól emlékszem, négy darab, amely az önbevallás tévedéseit korrigálja.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Az 1. pontot a kormány támogatja. A bizottság? (Dr. Latorcai János jelentkezik.) Latorcai urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Nem akarok akadékoskodni, de tisztelettel megkérdezem, hogy ha már a PM rávette az önkormányzati bizottságot, hogy az ÁSZ-jelentés alapján adjon be egy bizottsági módosító javaslatot, akkor tessék már nekem megmondani, hogy miért nem kellett a törvényjavaslat 7. §-ának az összes bekezdését egybeépíteni, és akkor nincsen probléma, egyben bemegy. Itt az egyik bekezdés X. képviselő neve alatt van, a másik Y. képviselő neve alatt van, és van egy hézagos bizottsági javaslat, amely ennek alapján nem teljes.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság biztos csak a hiányzó módosításokat hajtotta végre.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Az a helyzet, hogy van egy módosító indítvány, amely az ÁSZ felmérései és az ÁSZ-vizsgálat eredményei alapján a visszafizetési kötelezettségekről szól, ez a kipontozott rész a törvény része. Utána voltak, akik észrevették, és a kincstári ellenőrzésnél is kiderült, hogy rosszul írták be a számaikat - ezek jelennek meg az egyéb módosítókban, és ezek tulajdonképpen összeadódnak, amikor a módosító indítványokat összedolgozzák a törvényben.
ELNÖK: Köszönjük. Az 1. pontot a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is, igen.
2. pont.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány igen. A bizottság? (Szavazás.) Igen.
3. pont.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány igen. A bizottság? (Szavazás.) Igen.
4. pont.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány igen. A bizottság? (Szavazás.) Igen. ...(Az ellenzéki képviselőknek:) Tessék! Ne mondjátok nekem, hogy mi nem vagyunk nyitottak!
5. pont, Botka, Jauernik.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem.
6. pont.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
7. pont.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, muszáj ügyrendben szólnom! Ha valaki megnézi a 3. számú, Szabó Erika képviselő asszony által benyújtott módosító javaslatot, az a 7. § d) pontját érinti, ugyanakkor a Jauernik-féle bizottsági javaslat a 7. § b) pontját érinti, amely a 4. pontban van benne, más számokat tartalmaz. Akkor most álljunk már meg, most melyik az igaz?
ELNÖK: Ez a koherencia kérdéskörében az utolsó simítások során...
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Jó, de ha valami ennyire nyilvánvalóan más, akkor... Ezért lett volna jó - már elnézést kérek! - metodikailag is, hogy ha már egy bizottság csinál egy javaslatot, akkor csináljon egy egységeset. Ezt így tanítják az iskolákban - persze el kell hozzá végezni. (Párhuzamos beszélgetések.)
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Az eredeti... Az egyik javaslatban, ha a bizottsági módosítót nézzük, annak a 4. pontja módosítja a 7. § (7) bekezdését, és erre vonatkozik a 3. ajánlási pont módosítása is. Ezek egy közös számban egyeznek meg: abban, hogy a d) pontban az eredeti összeg 149,6, az volt, az szerepelt benne. Az egyik módosító, a képviselő asszony módosító javaslata olyan 11,6 millió forintos csökkenést, a másik meg 9,9 millió forintos növelést javasol, és a kettő eredőjeként kijövő szám fog majd bekerülni a 149,6 helyére énszerintem.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Nem, elnézést kérek, elnök úr, ez nem így működik, sajnos ez nem így működik! Külön-külön szavazunk mindegyikről, és ha megszavaztuk, azt csak koherenciazavarként lehet módosítani. Ez nem úgy működik, hogy itt átlagok fognak kijönni, ez...
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Ez nem átlag, ezek...
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Göndör István jelentkezik.) Göndör úr, kívánsz valamit mondani, vagy szavazunk?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Csak segíteni akartam az alelnök úrnak. Az ÁSZ-jelentésben nagyon részletesen, településenként szerepel a visszafizetendő összeg. Azt, hogy ebből mi kerül be a végösszegbe, és hogy egyes képviselők abból kiemelnek tételeket, abban önnek igaza van, hogy amit a határozathozatalkor ebbe beszavazunk, az még módosítani fogja.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Bocsánatot kérek, nincs gondom, de akkor ne támogassa mind a kettőt a Pénzügyminisztérium! Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Menjünk az ajánlás szerint, maximum nem támogatja a kormány, amelyikről úgy gondolja.
A 4. pontnál tartottunk, amely Hadházy úr javaslata. A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 5. pontot a kormány nem támogatja, a bizottság nem támogatja.
A 7. pont?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? Gondolom, egyharmada támogatja Révészt, ő egy hős most. (Közbeszólás: Hősöknek kijáró támogatás. - Szavazás.) Urak, mondjátok, hogy lesz egyharmad vagy nem lesz! (Dr. Latorcai János: Egyharmad igen.) Jó, tehát a 7. pont, Révész Máriusz módosító javaslata a bizottság egyharmadának támogatását bírja.
A 8. pont Tállai úr módosító javaslata. A kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 9. pontot visszavonta a képviselő asszony.
Köszönöm szépen.
Módosító javaslatok megvitatása
Talán a következő törvényjavaslatnál nem lesznek ilyen zavarok, mert az előterjesztője az alelnök úr, de a kormány képviselőit is meg fogom kérdezni.
Az 1. pont - a 4. ponttal összefüggésben - Józsa képviselő úr módosító indítványa.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) előterjesztő: Támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány?
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): A kormány részéről az eredetileg, Podolák képviselő úr által benyújtott indítványt a PM nevében nem támogattuk, és változatlanul fenntartjuk ezen álláspontunkat.
ELNÖK: Egy pillanat! Ön az egész törvényjavaslat elvetéséről, nem a módosítóról beszél most.
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): Igen, igen...
ELNÖK: Akkor köszönöm szépen, arra nem vagyunk kíváncsiak. Önök tehát nem támogatják. (Derültség.) Azt gondolom, hogy ha önök az egész törvényjavaslatra azt mondták, hogy nem, akkor nem nagyon sok értelme van annak, hogy vitát nyissunk erről, amikor a végszavazás előtti napokban vagyunk. Az Országgyűlés dönt, a kormány végre fogja hajtani. Önök nem támogatják. Az előterjesztő.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) előterjesztő: Támogatom.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2. pont.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) előterjesztő: Nem támogatom.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A kormány? Azt mondja, hogy igen vagy nem!
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. Tehát önök nem látják jobbnak a törvényjavaslatot, ha bármely módosító indítványt befogadnák, tehát ugyanolyan rossznak tartják, mint eredetileg tartották, ha jól értettem.
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): Igen...
ELNÖK: Értem én, csak magyarul kell beszélni!
3. pont.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) előterjesztő: Nem támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja, a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás. - Közbeszólások: Egyharmad!) Nem kapott egyharmadot, megszámoltam, nem volt egyharmad, nincs visszamenés! (Közbeszólások, derültség.)
3. pont. (Szavazás. - Közbeszólás: Egyharmad!) A bizottság egyharmada támogatja. Köszönöm szépen.
A 4-es az 1-essel összefüggésben támogatást kapott. (Közbeszólás: Az helyesírási!) Köszönöm szépen.
Köszönöm a kormánynak.
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló T/990. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
A légi közlekedésről szóló törvényjavaslathoz nem érkezett módosító javaslat. Kíván valaki benyújtani bizottsági javaslatot? Ez az utolsó esély. (Dr. Latorcai János jelentkezik.) Latorcai úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelettel, abban egyeztünk meg, hogy a légi közlekedési törvény, illetve a módosító javaslatok benyújtásával egyidejűleg a bizottság a privatizációs törvényhez készít egy javaslatot... (Közbeszólások: Bent van!) De nem kaptuk meg! (Podolák György: Be lett adva módosításként!) Jó, tehát bent van. (Podolák György: Bent van!) Jó. Én nem kaptam meg.
ELNÖK: Alelnök úr, most a kapcsolódó módosító indítványokat tárgyaljuk. Úgy tudom, a múltkori módosítóindítvány-tárgyaláskor bekerült egy ilyen módosító javaslat, amely a 100 százalékot és a tulajdonosi jogokat gyakorló...
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): A privatizációs mellékletbe bekerült...
ELNÖK: Így van, a tulajdonosi jogokat a közlekedési és gazdasági miniszter... Köszönöm szépen, tehát nem kíván a bizottság módosítót benyújtani. Köszönöm.
Van-e valakinek az egyebek közt mondanivalója? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Köszönöm.
Hétfőn a gyógyszerforgalmazásról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak a tárgyalása 11.30-kor kezdődne, és akkor egy óránk van rá. Képviselő urak, ez elég, vagy legyen 11 óra, és akkor vitatkozhatunk rajta? (Közbeszólások: Elég!) Akkor 11 óra 30 perc. Összefogjuk majd egy kicsit magunkat, jó? (Általános helyeslés.) 11.30 kor ebben a teremben találkozunk, egyetlen napirendi pont lesz.
További jó munkát kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 53 perc)
|
Puch László |
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese