GIB 17/2006.
(GIB 17/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2006. november 15-én, szerdán 9 óra 34 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az Állami Számvevőszék véleményének megvitatása a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról *
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Kovács Árpád (ÁSZ) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Dr. Kovács Árpád (ÁSZ) kiegészítése *
Elnöki összefoglaló *
Szavazás *
A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat általános vitája *
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólás *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása *
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat általános vitája *
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A regisztrációs adó részleges visszatérítésről szóló T/1298. számú törvényjavaslat általános vitája *
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdés, válasz *
Szavazás *
Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/1302. számú törvényjavaslat általános vitája *
Dr. Szivi József (SZMM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Dr. Szivi József (SZMM) válaszai *
Szavazás *
A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1202. számú törvényjavaslat általános vitája *
Dr. Papp Imre (IRM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/1303. számú törvényjavaslat általános vitája *
Fazekas József (SZMM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása *
Dr. Daczi Diána (ÖTM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása *
Dr. Roland Péter (ÖTM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló T/1095. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
1. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)
2. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)
(Általános vita)
3. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám)
(Általános vita)
4. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(Általános vita)
5. A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat (T/1298. szám)
(Általános vita)
6. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1202. szám)
(Általános vita)
(Nem kijelölt bizottságként)
7. Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám)
(Általános vita)
8. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám)
(Általános vita)
9. Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1308. szám)
(Általános vita)
10. A katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1309. szám)
(Általános vita)
11. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1204. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása) [1]
12. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1139. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
13. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1095. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
14. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
15. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Márfai Péter (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Nagy Sándor (Fidesz). Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Engyel Gyula főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék)
Karácsony Imréné szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szivi József főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Fazekas József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Roland Péter kiemelt főmunkatárs (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Daczi Diána tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kiss László főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Molnár Jánosné főtanácsos (Pénzügyminisztérium
Csóka Péter főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 34 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottságot, a meghívottakat.
A kiküldött napirendben 15 napirendi pontot határoztunk meg. Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy tekintve, hogy nem kevesebb, mint tíz olyan napirendet tárgyalunk, ahol általános vitáról döntünk, próbáljunk egy kicsit koncentrálni, és úgy vegyük kezelésbe az előterjesztéseket, hogy nem másról kell döntenünk, nem itt kell tételesen mindent megvitatni, hanem azt kell eldönteni, hogy általános vitára alkalmas-e a törvény-előterjesztés avagy sem. Mielőtt még szavazásra tenném föl, reményeim szerint Egyebekre nem kerül sor. Ha az a helyzet alakulna ki, mivel itt egyéb elkötelezettségek vannak, hogy 1 óráig nem tudjuk befejezni a napirendet, akkor még mindig konzultálni tudunk, hogy délután 4 órakor folytassuk és úgy térjünk napirendre, vagy a holnapi napra hívnánk össze újabb gazdasági bizottsági ülést. De reményeim szerint mi célzottan tudunk tárgyalni, és 1 órára eleget tudunk tenni a 15 napirendi pont megtárgyalásának.
Tisztelettel kérdezem a bizottságtól, hogy egyetért-e azzal, hogy ez a 15 napirend kerüljön megtárgyalásra, amely előterjesztésre került. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Megállapítom, hogy a gazdasági bizottság határozatképes. Sorainkban újfent köszönthetem Tompa Sándor urat, régi, százéves bizottsági tagunkat, újból megtért a keblünkre, és Molnár Gyula távozott. Jó munkát kívánok a bizottságban!
1. napirendi pontként tárgyalnánk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény általános vitára való alkalmasságát, és kapnánk egy javaslatot az ÁSZ részéről, amelyben minősítik a 2007. évi költségvetés javaslatát. Tisztelettel megkérdezem, hogy kívánnak-e a kormány részéről szólni, Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes és Kovács Árpád elnök úr. Azt javasolnám, hogy ezt a két napirendet egyben tárgyaljuk és egyben hangozzon el a szóbeli kiegészítés is. Engyel úr!
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden szeretnék pár szót szólni az itt önök előtt szereplő törvényjavaslatról. Először is formai szempontból a kormány teljesítette az előírásokat, a határidőre benyújtotta az első kötetet, majd a november 10-ei határidőre a kiegészítő köteteket.
Az itt szereplő törvényjavaslat lényegében egy tisztán költségvetésről szóló törvényjavaslat, kiegészítő törvények nincsenek benne, azt egy másik benyújtott törvénycsomag tárgyalja, tehát azokat a törvényeket, amelyek a költségvetés végrehajtásához szükségesek.
A törvényjavaslat tartalmazza természetesen az általános indokolást és a részletes indokolást is. Azt szeretném megjegyezni, hogy tartalmaz több évre szóló kitekintést, amely kitekintés 2010-ig terjed ki, bemutatja a főbb bevételek, kiadások, valamint az államháztartás hiányának és főbb jellemzőinek alakulását. Ez a kiegészítő kötetek első részében található.
Magáról a törvényjavaslatról annyit szeretnék megjegyezni, hogy lényegében a konvergenciaprogramban leírtak végrehajtását foglalja magában, ugyanazokon az elveken nyugszik, és a főbb mutatók is megegyeznek. Az első időszakban az a fő cél, hogy a nagyobb növekedési veszteség elkerülésével a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen az államháztartás hiánya, majd ezt az államháztartási hiányt, tartósan alacsony voltát meg fogják alapozni azok a kiadási oldalon tett intézkedések, amelyek hosszú távra garantálják a költségvetési egyensúly tartását.
Szeretném megjegyezni, hogy lényegében a költségvetési törvény a lehető legnagyobb mértékben törekszik az európai uniós források bevonására, olyan mértékben, mint ahogy azt az Új Magyarországért nemzeti fejlesztési terv, illetve a nemzeti vidékfejlesztési terv megalapozza, amely még elfogadás alatt áll, és ehhez a bevonható forráshoz teljes egészében biztosítja a hazai társfinanszírozási forrásokat. Lényegében erre szükség van, mert a beruházások és a fejlesztések alapvető forrását az EU-forrásokra alapozza a konvergenciaprogram is.
Ennyit szeretnék kiegészítésképpen elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr?
Dr. Kovács Árpád (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Hasonlóan megpróbálok rövid lenni. Szeretném azt elmondani, hogy költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban a gazdasági bizottság ülésén is elmondanám, a költségvetési bizottság ülésén is elmondanám, hogy technikailag, készítés szempontjából a Pénzügyminisztérium egy korrekt költségvetést készített. Az Állami Számvevőszéknek a korábbi években tett észrevételeit, a Pénzügyminisztérium technikailag a főkönyvelő szerepkörében a lehetséges dolgok összerakását tekintve azok a számok jöttek vissza, amelyeknek vissza kellett jönni, és azokat a számokat rakta be, amelyeket az adott körülmények között a konvergenciaprogrammal kapcsolatban le kell rakni. Ebben a tekintetben azt is hozzá kell tenni, hogy a pótkötetekben, amelyeket kifogásoltunk, önök fogják látni, a kitekintések is elkészültek a kérésünknek megfelelően. A korábbi tekintetben technikai szempontból, minőségileg az összes általunk elmondott kisebb-nagyobb észrevétel, kritika, megjegyzés mellett költségvetés-készítés szempontjából ez az anyag jobb.
10.
11 fzs (Kovács Árpád)
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy láthatóan azok az intézkedések, amelyek erre épülnek, a megalapozó anyagokból nem voltak követhetőek. Tisztességes dolog azt mondani, hogy a kormányzati intézkedések, amelyek jövőre be vannak jelentve, ebben a tervezési dokumentumban a legkisebb mértékben sem jelennek meg szervezési szempontból, a minisztériumok tervezése a meglévő jelenlegi struktúrára épül, némi fűnyíró elvű csökkentésekkel, és sem intézményi szempontból, sem pedig feladati szempontból nincs ismeretünk arról, hogy az elkövetkezendő másfél hónapban a kormányzati korszerűsítés tekintetében majd a konvergenciaprogram hosszú távú betartása érdekében milyen intézkedések fognak születni.
El kell mondanom azt, hogy egy normális együttműködés keretében Draskovics úr kérésére mi október végéig összeállítottuk azokat a javaslatainkat, amelyek a kormányzati mechanizmusok korszerűsítéséhez kapcsolódnak. Draskovics úr ezeket a javaslatokat megkapta, és ismereteim szerint hasznosítani fogja ezeket a gondolatokat, de azt, hogy mi van a csomagban, és a közigazgatási modernizációnak ez a folyamata mit fog hozni, nem tudjuk.
A másik dolog pedig az, nem tehetek róla, el kell mondanom - és elhangzott ez is a költségvetési bizottság ülésén -, hogy a kormányzati koncepció, az elképzelések jelentős mértékben az öngondoskodás kifejlesztésére épülnek. Az öngondoskodás szempontjából pedig egy más struktúrájú költségvetési gondolkodásnak kellene megjelenni, ami kívül esik az Állami Számvevőszék feladatkörén, de van egy olyan kettősség, hogy ha öngondoskodásban gondolkodunk, akkor az adók, az emberek zsebébe tett pénz, az elvonások más struktúrájúak - hiszen valamiből öngondoskodni kell -, mint akkor, hogy ha ez a menetrend egy más szcenárióban van, és megtartjuk az állam gondoskodó szerepét.
Hozzá kell tenni, hogy az egészségügyi reform területén sem találkoztunk azokkal az intézkedésekkel a tervezés szempontjából, amik a jövő évi költségvetéshez kapcsolódnak. A tényszerűség kedvéért ezt is el kellett mondanom. Tehát mindazok az intézkedések, amelyeket mi a konvergenciaprogrammal kapcsolatban és a kormány által is elfogadottan a visszajelzésekben és a megjelölésekben, hogy a hosszú távú stabilitását a programnak hozni fogják, ebből a szövegből egyelőre hiányoznak. Természetesen van másfél hónap, lehet ezeket a dolgokat pótolni, de minden késedelem a betarthatóság kockázatát fogja növelni.
Örömtelinek tartjuk, hogy az uniós források szempontjából egy nyitott előirányzat fog születni, reményeim szerint ez fog gondot jelenteni, ugyanakkor az önkormányzatok területén az uniós pénzek felhasználásának vonatkozásában is teljesen más szcenárió következik be akkor, ha a most benyújtott törvények közmegegyezés mentén fognak haladni, mint akkor, ha olyan anyagi ösztönzőkkel fog rákényszerülni a kormányzat a kistérségi társulásra, a regionalizációra és másra, mint ami ebben van, akkor teljesen más költségkihatásai tudnak megjelenni.
Tehát a költségvetés idei megalapozottsága bevételi oldalon tarthatónak látszik, kisebb kockázatúnak tartjuk. Tulajdonképpen azt látjuk, hogy mintegy 700 milliárd forintos bevételnövekedésben gondolkodik a költségvetés, és mintegy 500 milliárd forintos kiadásnövekedésben, ami egyszer s mind azt is jelzi - és ez az utolsó gondolat az idő lejártára is tekintettel -, hogy a nagy ellátórendszerek finanszírozási problémái olyan mélyek, hogy lényegi változást szinte lehetetlen csinálni.
Gondoljanak a nyugdíjrendszerre; én nem tartom igazán lényegi változásnak, hogy a 13 havi nyugdíjból 8 és fél vagy 9 havi nyugdíjra van járulékfedezet, és az összes többit a költségvetés egyéb fedezeteiből kénytelen állni. Ugyanakkor ezzel szemben egy gazdaságpolitikailag is szembenálló dolog, hogy csökkenő foglalkoztatással és romló aktivitási rátával számolunk, ami megint csak realitás, tehát a Pénzügyminisztérium oldaláról mondom, de gazdasági szempontból, a járulékjog-képződés, a fiskális politika szempontjából egy nehéz helyzet.
Az is elgondolkoztató, hogy az 1100 milliárd forintos kamatteher, ami példátlan nagyságrend, ha jól tudom, 870-ről vagy 900-ról megy föl a következő évben 1100 milliárdra; az államnak minden nyolcadik forint, amit mi elköltünk, tulajdonképpen a korábban rosszul elköltött pénzek kamatterheinek a kiváltására vonatkozik.
Tehát ebből adódóan egyik oldalról nagyon sok kedvező technikai jellegű változást látok, a másik oldalról pedig egy rendkívül nehéz költségvetési helyzetet, ahol mi addig mentünk el a véleményünkben, ameddig ezt alkotmányos jogállásunk megengedi. A világért nem szeretnék abban sem állást foglalni, hogy öngondoskodás vagy társadalmi gondoskodás szcenárióválasztás, ez a gazdaságpolitikának vagy a politikának a döntése, a kettő viszonya és költségben való megjelenítése azonban már kötelességem.
Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés a két előterjesztéshez, illetve a szóbeli kiegészítéshez. (Senki sem jelentkezik.) Nincs kérdés. Nem is csodálkozom rajta, tegnap a költségvetési bizottság hat órán keresztül cincálta az anyagot, úgyhogy kellő ismerettel rendelkezünk e területen.
Észrevétel, megjegyzés? Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, a gazdasági bizottság ülésén elsősorban azokat a gazdasági tendenciákat, összefüggéseket érdemes vizsgálni a 2007. évi költségvetést illetően, amelyek a gazdaság működését, hosszú távú versenyképességét érintik. Úgy gondolom, a beterjesztett költségvetés fő összefüggéseit tekintve az megállapítható, hogy a működő kiadások csökkentését tervezi a költségvetés. Néhol ez természetesen fájdalmas, és hasonlóképpen kikényszerít elsősorban az állami apparátus működése területén bizonyos létszámcsökkentést. Ha ezeket összevetjük, akkor valahol egy hatékonyságjavulást feltételeznek. Ugyanakkor a fejlesztési forrásoknak egy jelentős bővülését tartalmazza a költségvetés, ami hosszú távon a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés alapját teremti meg.
20
21. FE (Józsa)
Tehát a költségvetés abban a hármas összefüggésben - hatékonyság, fejlesztés, végeredményképpen a versenyképesség növekedése - egy olyan célt szolgál, ami itt elhangzott, hogy az Unió részéről a konvergenciaprogram keretében már elfogadásra talált, és azt hiszem, hogy az alapvető közgazdasági, gazdaságfejlesztési összefüggéseket is szolgálja azzal együtt - és ezt is természetesen vizsgálnia kell a parlamentnek, amire az ÁSZ elnöke utalt -, hogy fog jelenteni bizonyos feszültségeket a végrehajtása. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy nekünk a gazdaságpolitika területén tudni kell, hogy ez az áldozatvállalás azért a fejlesztések, a növekedés, a versenyképesség érdekében történik.
A magam részéről, és talán mondhatom, hogy az MSZP gazdasági munkacsoportja részéről is általános vitára ajánlom a beterjesztést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Dr. Fónagy János jelentkezik.) Fónagy képviselő úr?
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! (Az Állami Számvevőszék elnöke felé:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az általános vitára való alkalmasságról szóló vita, tehát amikor néhány konkrétumot megemlítek, akkor nem a részletes vitát kívánom megelőzni, pusztán arra a felemás helyzetre szeretnék konkrét példákat mutatni, ami technikailag az Állami Számvevőszék tisztelt elnöke által is korrektnek minősített költségvetés és annak a gazdasági tartalma között feszül.
Néhány momentum. Az egyik már a méretek miatt is a Magyar Államvasutak. A közszolgáltatásokra nézve sem mennyiségi, sem metodikai elképzelés, még kevésbé szabályozás nincs. Következésképpen nem ismert, és gondolom, a költségvetés összeállítói előtt sem volt ismert, hogy 2007-ben a Magyar Államvasutak személyszállítása milyen költségvetési terhet jelent. Ez több tízmilliárd forint, nem tudjuk, hogy 40, 50, 70, hiszen nincs megállapítási metodika. Ugyanakkor tudjuk, hogy a MÁV egy jelentős adósságot hurcol magával, ami egyébként nem újdonság. Erre emlékezetem szerint 111 milliárd forintot állít be a költségvetés költségvetési támogatás címen. Ez részben az elmaradt évek közszolgáltatási díja, részben az ennek pótlására felvett hitelállomány esedékes részeinek törlesztése.
A lényeg az, hogy ma egy közel 300 milliárdos adósságstop van, erre rájön az évi működési költségnek egy további 80-100 milliárdja. Ez valahol 400 milliárd körül van. Rendkívül jelentős, nagy a szám, képes arra, hogy egy állami költségvetést is megkérdőjelezzen. A másik oldalon pedig van mintegy 100 milliárd forint. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a MÁV által felvett kölcsönöknek emlékezetem szerint körülbelül 80 százaléka állami garanciával fedezett, akkor nyilvánvaló, hogy az állam közvetlen felelőssége, magyarul a magyar költségvetés közvetlen felelőssége ott van. Már van egy nagyon jelentős tétel, amely megkérdőjelezi az előttünk fekvő költségvetési javaslat gyakorlati végrehajtását.
A másik ilyen nagyobb témakör, amit szeretnék kiemelni, a főváros, általában az önkormányzatok és ezen belül a főváros dolga, fővároson belül a BKV. A Budapesti Közlekedési Vállalat ugyan önkormányzati tulajdonban van, de végső soron az önkormányzaton keresztül mégis csak egy költségvetési teher.
A mi számításaink szerint, és itt is van egy furcsa ellentmondás, hogy a költségvetési tervezetben nominálisan valamelyest bővülnek az önkormányzati források, tehát van valami kismértékű növekedés, ugyanakkor a reálértéken számolva viszont egy nagyon jelentős csökkenés van. Ez megmutatkozik a főváros forrásszámításaiban, megmutatkozik a helyi tömegközlekedés számításának reálcsökkenésében, különös tekintettel arra, hogy a költségvetés - legalábbis a főváros esetében - például az amortizációkkal, a reális vagy a szükséges amortizációval, jogszabályban meghatározott amortizációkkal nem számol.
Viszonylag jelentős visszalépést jelent, hogy az áfának a helyben maradó része 10-ről 8 százalékra csökken. Ez mindenképpen az önkormányzatok, és lévén, hogy ezek közül a legnagyobb a főváros, a főváros szabad rendelkezésű pénzeit érinti. A főváros saját jogon, az elmúlt években történt jelentős eladósodása mellett ezeket a feszültségeket ez tovább növeli.
Végezetül, de nem utolsó sorban a költségvetés reáltartalma megítélésének bemutatására hadd mutassak be egy parciálisnak tűnő, de a mindennapokban nagyon jelentős dolgot. Például ez a költségvetés sehol nem számol az energiaár- és áfanövekedéssel. Ennek az első jeleit már a lakosság is érzi, például a fővárosi múzeumoknak egy jelentős része télre bezár, egyszerűen nem bírják a fűtés költségét fizetni, nem bírja a főváros ezt finanszírozni.
A fővárosnál is igaz az, ami általában a reformmal és a nagy állami költségvetéssel. A reformok az első időszakban pénzt igényelnek, forrást igényelnek. Ez a költségvetés pedig csak a vélt vagy feltételezett megtakarításokkal számol, és az annak eléréséhez szükséges egyébként előttünk sem ismert reformlépések anyagi konzekvenciáit pedig nem tartalmazza. Ez igaz az előttünk lévő javaslatra is, és ezen keresztül sajnálatosan igaz lesz a főváros költségvetésére is.
Ennek alapján a magam részéről nem fogom támogatni, nem tudom támogatni az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Dr. Matolcsy György jelentkezik.) Matolcsy képviselő úr?
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! (Az Állami Számvevőszék elnöke felé:) Igen tisztelt Elnök Úr! Azért kértem szót, mert azt gondolom, hogy a gazdasági bizottság az Országgyűlés szakmai szerve, tehát amit elmondok, azt nem azért mondom, mert úgy gondolom, hogy hihetetlen gyorsan átvezetjük, a Pénzügyminisztérium átvezeti a költségvetésen és megnyugvással távozunk, hanem azért, hogy az itt valóban magas színvonalon folyó szakmai munkát próbáljam összesűríteni.
Egyetértek Fónagy miniszter úrral, képviselő úrral és az Állami Számvevőszék elnökével, hogy technikailag jobb ez a költségvetési törvényjavaslat, tartalmilag azonban jelentős kifogásokkal kell élnünk. Fónagy miniszter úr már néhányat elmondott. Engedjék meg, hogy én is néhányat elmondjak.
A költségvetésekkel kapcsolatosan kicsit igazságtalanul mindig kétfajta dolgot néznek meg rögtön, az egyik az, hogy teljesül-e majd a deficit vagy nem, a másik pedig, hogy hogyan is hat a gazdaságra. A deficit tehát egy kulcskérdés. Erre vonatkozóan itt szerepel egy szám, 6,8 százalék a GDP-arányos államháztartási deficit. Ezzel kapcsolatosan kétségemet kell kifejeznem, ami nem sokat nyomna a latba, de az Európai Bizottság egy héttel ezelőtti, a magyar költségvetés 2007. évi államháztartási deficitjére vonatkozó előrejelzése 7,6 százalékos, a Deutsche Bank hasonló előrejelzése 2007-re 8 százalék feletti deficitet jósol. Ezeket illő figyelembe venni. Tehát a külföldi elemzők egy része, többsége nem bízik 6,8 százalékos államháztartási deficitben. Miért? Azt gondolom, hogy erre jó okuk van, és egyetértek ezekkel az okokkal.
30.
31 fzs (Matolcsy György)
Az első tétel az, hogy a bevételek között több olyan elem is van, amelyeknek a teljesülése nem reális. Az egyik az áfabevétel; itt legalább 100 milliárd forinttal kijjebb leszünk majd, nem leszünk beljebb, szóval nem teljesül az áfabevétel előirányzata. Erre Fónagy miniszter úr már tett utalást.
Tisztelt Bizottság! Egy olyan országban, ahol 3-4 százalékos reálkereset-csökkenéssel és 1-2 százalék közötti fogyasztási csökkenéssel számolnak, egy ilyen mértékű, tervben szereplő áfabevétel-növekedés nem nagyon reális.
A második tétel a társaságiadó-bevétel. Ezt sem tartom reálisnak, és az idézett megfigyelők, stratégiai elemzők szintén nem tartják reálisnak. Itt is azt gondolom, hogy kisebb lesz 50-100 milliárd forinttal a bevételi terv.
A jövedéki- és fogyasztásiadó-bevételt a magam részéről reálisnak tartom, sőt talán ennél magasabb is lesz.
Nem így az szja-bevételeket; azt gondolom, és mindenfajta számítások ezt mutatják, hogy itt is 50-100 milliárd forint közötti mínusszal lehet számolni. Hasonlóan - és erről már volt szó - a munkáltatói tb-járulékok esetében. Valljuk be, nézzünk egymás szemébe, hogy ha csökken a foglalkoztatás és nő a munkanélküliség, itt csúf meglepetésekre lehet ám számítani a következő évben; mondjuk az építőiparban akár a kiscégek harmada is megszűnhet. Ebben az esetben nem reális ez az szja- és nyomában a munkáltatói tb-járulék-bevétel.
A kamatkiadások esetében, ahogy ezt az Európai Bizottság megállapítja, alultervezett az 1100 milliárd forint körüli kamatkiadás, ez legalább 100 milliárd forinttal magasabb lesz. Ennek az az oka, hogy a globális kamatszintek, ezen belül az amerikai kamatszint is növekvő, a magyar infláció magasabb lesz, és az alapkamatszint is magasabb lesz. Egyébként egyetértek a Számvevőszék elnökével, hogy a kamatkiadás az egyik legdrámaibb pontja ennek a költségvetésnek, tehát soha nem fordult még elő, és nem gondoltuk volna, hogy előfordul, hogy ekkora lesz a magyar költségvetés kamatkiadása. Mindenfajta számokat lehet erre mondani, a kiadási oldal 9 százalék felett alakul majd, a GDP 4 százalék felett. Borzalmas számok ezek, sajnos. Különösen figyelembe véve mondjuk a környező országok vagy az EU-kilencek hasonló számait.
Az infláció esetében fordított a helyzet. A külföldi elemzők is, a magyar gazdaságkutató intézetek egy része is azt gondolja, hogy legalább 1 százalékkal magasabb lesz az infláció. Tudjuk mindannyian, hogy 1 százalékkal magasabb infláció a költségvetésnél egyenlegében 100 milliárd forinttal magasabb bevételt eredményez, tehát a különböző adóbevételek esetében emel, viszont az államadósság után fizetett kamat esetében pedig fordított hatás van. A költségvetés jobban jár tehát, ha magasabb az infláció. Igen ám, de a magasabb infláció egy sor más esetben - reálkereset-csökkenés, fogyasztáscsökkenés, és nem sorolom végig - végül is negatívan hat a költségvetésre.
Elnök úr, engedje meg, hogy kitérjek még arra, hogy a költségvetés természetesen nem nagyon hibás abban, hogy ilyen. Mögötte egy gazdaságpolitika van. Ez a gazdaságpolitika tükröződik a költségvetésben, ami azt gondolom, tévesen abból a nagyon súlyos gazdasági helyzetből, amelybe jutottunk, úgy kívánja a magyar gazdaságot kiemelni, hogy egy adóemelésekre, járulékemelésekre és a gazdasági növekedés fékezésére épülő költségvetést terjeszt elő. Azt gondolom, itt van a kutya elásva. Tehát az Európai Bizottság 2,6 százalékos GDP-növekedést vetít előre Magyarország esetében 2007-re, a költségvetésben és a konvergenciaprogramban mindenképpen 2,2 százalék szerepel. Azt gondolom, ezek az adatok túlzóak, túlzottan derűlátóak; a mértékadó belföldi gazdaságkutatói elemzések szerint 2 százalék alatt lehet a GDP növekedése, a GNI ennél valamivel alacsonyabb, és az úgynevezett GDI - tehát ami tényleg itt van jövedelem, a kettő között a hosszú távú kamatkiadások, illetőleg a cserearányok változása húzódik meg - pedig 1 százalék körüli hazai nemzetijövedelem-növekedést jelent. Ez azt is magával vonja, hogy ha csak 1 és 2 százalék közötti a hazai nemzeti jövedelem emelkedése - ezt három mutatóval is mérhetjük, én a harmadikra tenném a hangsúlyt, erre a GDI nevű mutatóra -, onnan nem lehet ilyen mértékű többletjövedelem-elvonásra számítani. Tehát a növekedés lelassítása nem csupán az eurótól meg az Európai Unió átlagától visz messzebb minket, hanem messzebb viszi minket a 6,8 százalékos költségvetési deficittől is.
Szeretnék köszönetet mondani az Állami Számvevőszék vezetőinek és munkatársainak azért a magas színvonalú szakmai munkáért, amit a költségvetés elemzése során elvégeztek; kiváló a "Vélemény" fantáziacímet viselő elemzésük, és azt gondolom, a gazdasági bizottságnak ez is meg a most folyó szakmai vita is fontos abból a szempontból, hogy szakmai javaslatot alakítsunk ki az egyébként kötelező politikai vélemény okán.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ha tüzetesen megvizsgáljuk a 2007-es költségvetési törvényjavaslatot, akkor megállapítható, hogy a legnagyobb vesztese az önkormányzati alrendszer, és ez gazdaságpolitikai szempontból is aggasztó, hiszen az önkormányzatoknak foglalkoztatáspolitikai és helyi gazdaságfejlesztési feladatai is vannak, többek között a befektetőbarát infrastruktúra biztosítása, a szakképzésben való részvétel, valamint a munkaerő újratermelődéséhez szükséges rekreációs feltételek biztosítása. Ha megnézzük a költségvetés által biztosított fejlesztési forrásokat, akkor első rálátásra azt mondhatjuk, hogy egy jelentős növekmény szerepel ebben, egy mintegy 30 milliárd forintos növekmény a 2006. évhez viszonyítva, de ennek túlnyomó többsége, illetve a növekmény több mint 100 százaléka a fővárosi metróberuházás finanszírozását fogja majd biztosítani. Ha ezt levonjuk, akkor a 2006. bázisévhez képest több mint 4 százalékos, 4,5 százalékos előirányzat-csökkenést kell elszenvedniük az önkormányzatnak, így a gazdaságfejlesztés, a szakképzés területén a kedvező fejlesztési feltételek biztosítása az önkormányzatok részéről meglehetősen korlátos lesz.
Ennél sokkal nagyobb problémát jelent ezen alrendszer szempontjából az, hogy nem kerültek felülvizsgálatra az ágazati jogszabályok, amelyek alapvetően befolyásolják az önkormányzatok működését és az általuk ellátandó feladatok körét, és ez a csökkenő támogatási háttér figyelembevétele mellett komoly ellátási bizonytalanságot vet fel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nekem szimpatikus volt, amikor Matolcsy képviselő úr azt mondta, hogy ne politizáljunk, de azért beszélt a hibás gazdaságpolitikáról. Tisztelt Képviselő Úr! Ön ugyanúgy tudja, mint én, hogy Európában és Magyarországon is egy kőkemény verseny van, de ami Magyarországon történik, az ebben a versenyben nem javítja a mi pozíciónkat. Én azt gondolom, hogy ezért itt, a gazdasági bizottságban azt ki kellene mondanunk, hogy vége van a választásoknak, és kellene valamilyen párbeszédet folytatnunk. Ha itt most egy nagyot ugrok - és nem megyek bele a részletekbe -, akkor azt mondom, nagyon jó, amit mond Bencsik képviselő úr, szeretne még több forrást az önkormányzatoknak, de azt már nem mondja ki, hogy normatíva oldalon mekkora többleteket kapnak az önkormányzatok a kistérségi működéshez, hanem nagyon ügyesen azt mondja, hogy a szabadon felhasználható fejlesztési forrás legyen még nagyobb.
Aztán beszél Matolcsy úr arról, hogy hogy nem teljesülnek a bevételi dolgok. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés arról szól, amiről a konvergenciaprogram is, és az első és rövid távú feladatunk, hogy a hiányt csökkentsük. 4041. FE (Göndör)Itt hivatkozhatok Varga Mihályra, aki nagyon hosszú időn keresztül ostorozott bennünket az előző ciklusban a hiány nagysága miatt. De ha a hiányt csökkenteni akarjuk, több lehetőségünk van.
Vitatkozhatunk arról, hogy az itt szereplő körülbelül 3 százalékos elég-e vagy sem, mert a papír biztos, hogy elbírna ennél többet is. Tehát a költségvetés készítői, akár az egyes fejezetek gazdái, akár a Pénzügyminisztérium, képes lenne ennél nagyobbat is kimutatni. De mi az, amit elvisel a társadalom? Mi az, amit mi, képviselők tudunk üzenni ennek a társadalomnak, hogy az összefogás most miről szól? Egyfajta lemondásról, hogy azok a célok vagy azok közül a célok közül egy, amelyet Matolcsy úr tartósan elemzett, a hiány kisebb legyen. El tudjuk-e fogadtatni a társadalommal azt, hogy ennek a lemondásnak van értelme, mert ez jelenthet többletforrásokat, amiről beszélt Józsa képviselő úr, hogy megszerezzünk európai uniós forrásokat, mellé tudjuk tenni a saját részt.
A végére hagytam a nagy ellátórendszereket. Azért lassan-lassan elindultunk ebben. Megint mondhatnánk elemzőket, akik azt mondják, hogy legalább csak két dologhoz nyúljunk hozzá. Itt mi most sokkal többhöz nyúltunk hozzá, mert folyamatban van az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatási rendszer, kezdve a közoktatástól egészen a felsőoktatásig. Megint csak azt mondom, hogy bizottsági szinten ki merjük-e mondani, hogy mennyire fölösleges beruházás az, amit ma a felsőoktatásba csinálunk, amikor tudjuk, hogy tömegével képezzük a diplomás munkanélkülieket a közös adóforintjainkból.
Tehát elfogadom, amit ön mond, hogy ne politizáljunk, de akkor ebben a bizottságban legalább néhány ilyen alaptételt ki kellene mondanunk, hogy az az irány, amelyre elindultunk, követhető, és talán mindannyiunk érdekét az szolgálná, ha ezen a stáción a lehető leggyorsabban mennénk túl, és nem fölpuhítanánk ezeket a feltételeket. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem akartam hozzászólni, megmondom őszintén, de úgy gondolom, hogy azt, amit Göndör képviselő úr most elmondott, nem lehet szó nélkül hagyni. Valóban beszéljünk tisztán! Mit üzen ez a költségvetés, tisztelt képviselő úr? Mit üzen az az adórendszer, amelyet önök elfogadtak? Matolcsy úr pontosan arról beszélt, hogy ezek az irányok, ezek a számok azért nem tarthatóak, mert a 700 000 kis- és középvállalkozásból körülbelül 50 százalék tönkre fog menni 2008. év végére. Pontosan erről beszélt. Ezt üzeni az önök költségvetése, meg ezt üzeni az önök adórendszere.
Ugyan mondják már meg nekem - akkor is elmondtam, amikor itt a konvergenciaprogramról volt a vita -, honnan gondolják önök azt, hogy majd 2009-ben egy ilyen költségvetés után, meg egy ilyen érvényben lévő adótörvény után egyszer csak hirtelen szárnyakra kapnak a vállalkozások és elindulnak hatalmas fejlesztések ebben az országban? Honnan? Miből? Nem a foglalkoztatottak száma fog nőni, hanem a munkanélküliek száma, tisztelt képviselő úr. Ezt üzeni ez a költségvetés.
ELNÖK: Hadd kérjem a bizottság tagjait, idáig nagyon magas szakmai színvonalon folyt ez a vita, és abban a pillanatban, ahogy átevezünk erre az oldalra, ahol elkezdünk csapkodni és mindenfélét egymás fejéhez vágni, akkor a vita az igazság- és valóságtartalmát is elveszíti. Nagyon nagyra becsülöm a gazdasági bizottságot, és gondolom, mindannyian így vagyunk ezzel, hogy ezzel nem koptatjuk magunkat, tehát maradjunk a szakmai vita síkján, ha lehet, tisztelettel kérem képviselőtársaimtól. (Göndör István: Egyperces, tisztelettel elnök úr.) Tessék!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Csak azért, hogy ne maradjon a levegőben és a jegyzőkönyv számára. Drága jó képviselő úr! Ha a hiány csökken, akkor feltehetően a kamatkiadásaink is csökkennek hosszú távon. A fejlesztési forrásokhoz hozzájutunk. A fejlesztési forrásokat nem mi, hanem azok a vállalkozások fogják elkölteni, ők fognak pályázni, abból lesz a növekedés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Elnézést, hogy kvázi ügyrendi megjegyzésem van. Figyelmeztettek, hogy itt a hevületben a helyben maradónál az szja helyett valami mást mondtam. Kérem, hogy ezt korrigálni szíveskedjenek, mert elragadott a hév. A többiben megfogadom elnök úr szavait. Nagyon bízom abban, hogy egy-két év múlva is találkozunk, és akkor eldől, hogy melyikünknek van igaza.
ELNÖK: Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azért, hogy pontosítsunk, nehogy valakiben is az a hiszem erősödjék, hogy az önkormányzatok normatív ellátása kiváló feltételeket fog biztosítani a 2007-es esztendőben. Ha a metróberuházást leszámítjuk, és beleveszünk minden normatív támogatást, fejlesztési hozzájárulást, átengedett szja-t, 0,45 százalékos lesz idén a tavalyi évhez képest az önkormányzati szektor támogatási növekménye. Akkor még a 2006. augusztusi gáz-, energiaár-emelés, a szeptemberi kedvezményes áfakulcs eltörlése, a 2006-ban bevezetett köztisztviselői és közalkalmazotti bérek áthúzódó hatásának kezelése sehol nem szerepel, de ezek részletkérdések. Ami nagyon fontos és az Állami Számvevőszék jelentésében benne található, az az, hogy az a strukturális reform, amely alapvetően szükséges és elengedhetetlen, továbbra sem indult el a kormányzat köreiben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel nincs több észrevétel, megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e szólni. Elnök úr?
Dr. Kovács Árpád (ÁSZ) kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Egy nagyon rövid dolgot elfelejtettem a bevezetőben elmondani. Az Állami Számvevőszéknek vannak javaslatai. A gazdasági bizottság hatáskörében egyetlen olyan tétel van, amit nagyon szeretnénk, ha a bizottság mérlegelne. A Pénzügyminisztériumnak sincs ezzel szemben kifogása, sőt messze egyetértenek vele. A fiskális politika érvényesítése szempontjából és az Országgyűlés költségvetési jogának az érvényesítése szempontjából meghatározó. Ha nem korlátozzuk az állami nagyvállalatok hitelfelvételi lehetőségeit és nem tartjuk kontroll alatt, akkor az Országgyűlés költségvetési joga nem érvényesül, tudniillik ezek mind garanciavállalásokká alakulnak át, végül is költségvetési teherré. (Szántó János megérkezik.) Úgy íródik át a költségvetés kiadási oldala, hogy észre se vesszük. Tehát tisztelettel arra kérem a bizottságot, hogy ebben támogassa ezt a törekvésünket.
Egyébként összhangban a törvényjavaslat erre vonatkozó paragrafusaival és más területeken is beépítettünk szigorító lépéseket. Például a Pénzügyminisztériummal egy olyan törekvésünk volt, hogy ne jelenjenek meg, csak az ő engedélyével a külön keretek fölhasználására, különböző tartalékok felhasználására vonatkozó bekezdések. (Deák András megérkezik.) Ezek is találkoztak a kormányzaton belül az akarattal. Nagyon szeretném, ha a bizottság ezt a gondolatunkat támogatná. Kulcsfontosságú. Gondoljunk a MÁV-ra, az autópálya-történetre. Elképesztő nagyságrendű korrekciókat lehet úgy bevinni a költségvetésbe, most éppen idén 2006-ra 380-valahány milliárdot viszünk bele egy ilyen apró játékkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sokkal nehezebb összefoglalóra készültem a mai vita alapján, de köszönöm szépen a bizottságnak, hogy ilyen korrekten tárgyalta a mai előterjesztést.
Úgy gondolom, hogy az a figyelemfelhívás, ami az ÁSZ-elnök részéről elhangzott, és tulajdonképpen két szóban fogalmazta meg a költségvetés lényegét, arról szólt, hogy ez egy korrekt költségvetés, ugyanakkor jelentős kockázatokat hordoz magában, hiszen azok az intézkedések nem kellőképpen láthatóak, amelyek ezen feltételeket biztosítják, hogy ez a szükséges mértékű negatív előjel megjelenik a költségvetésben, mint államháztartási hiány, tehát mint az egyik legfontosabb kérdés. Úgy gondolom, hogy ez egy erős figyelmeztetés, amely mindkét fél részére szól, ezért van ebben mit tennünk, de a következő napirendi pontok ezt fogják tárgyalni.
50.
51 fzs (Elnök)
Nagyon örülök, hogy az a megállapítás is elhangzott, hogy ez az első tiszta költségvetés, ahol a slampos saláta részek nem ebben vannak elsősorban megfogalmazva, hanem kívülre tették azokat, és ezzel a költségvetés maga szakmaivá vált.
Egyet kifogásolnék a magunk részéről, hogy egy szakmai témával nem foglalkoztunk: ez pedig a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezete és ennek a speciális oldalai. Ezek egy részéről Fónagy képviselő úr szólt, de azért hallottuk bőven, hogy mi az, amit mi észrevételezünk. Én úgy gondolom, hogy mindannyian készülünk ebből a dologból, tehát ezekből a tételekből, és a parlament általános és részletes vitája során ezeket a kérdéseket föl fogjuk vetni.
Anélkül, hogy bármilyen részletkérdésbe belemennék, egy dologra szeretném a gazdasági bizottság felelősségét felhívni. Talán mi vagyunk az a legkevésbé bepolitizált bizottság, amelyik képes arra, hogy a szakmai korlátokat maga körül továbbra is építve végezze a munkáját. Szükség lenne arra - és mindannyian tudjuk, hogy vége lesz már lassan a nagy vetélkedőnek -, hogy elindítsuk a párbeszédet. Van jó néhány olyan szakmai téma, amelyben egyetértés van, és az elmúlt években is egyetértés volt, amelyben közösen tudtunk értelmesen dönteni, és az Országgyűlést is befolyásolni tudtuk. Én úgy gondolom, hogy itt szintén van jó néhány ilyen téma. Egyszer tényleg kéne vegyük a bátorságot, hogy mi is megfogalmazzuk, hogy a nagy ellátórendszerekben milyen változást látnánk szívesen a gazdaság részéről. Ha egyszer vennénk a bátorságot, és ebben elindulnánk a véleményünket közösen kialakítva, úgy gondolom, hogy jelentősen tudnánk befolyásolni a parlament ilyen jellegű és ilyen tartalmú gondolkodását.
Köszönöm azt az észrevételt Kovács Árpád elnök úrnak, és úgy gondolom, mindannyian érzékeljük, hogy valahol a horgonyt ki kéne dobni, tehát az állami nagyvállalatok hitelfelvételének a korlátozását be kéne tűrni, mert ez valóban torzít, és esetenként megoldhatatlan feladatokat támasztott nemcsak a költségvetéssel, hanem az összes rendszerrel kapcsolatosan, hiszen itt hatalmas hiányok termelődnek. Ha ebben is tudunk közös hangot találni, akkor ez az a pálya, ahol szintén érdemes elindulni. Olyan szakemberek ülnek itt az asztalnál, akik ebben elég gyorsan megtalálnák a közös hangot, és tudnánk ebben lépni.
Nem is mennék bele részletkérdésekbe, megköszönöm a mai vitában való részvételt. Az általános vitára való alkalmasságról dönt a bizottság. Aki egyetért az előterjesztés, tehát a 2007. évi költségvetés általános vitára alkalmasságával, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (15) Ellene? (10) Köszönöm.
Többségi és kisebbségi vélemény megfogalmazására kerül sor, a parlament eddigi gyakorlatának megfelelően. Azt javasolom, hogy a többségi véleményt Göndör képviselő úr fogalmazza meg. A kisebbségi véleményt ki fogja elmondani? (Márton Attila jelzésére:) Márton Attila döntött saját akaratából, hogy fölkéri Matolcsy Györgyöt a kisebbségi vélemény megfogalmazására. Még a mai nap folyamán kérem a költségvetési bizottsághoz eljuttatni. Köszönöm, ezt a napirendi pontot befejeztük.
ELNÖK: A 2. napirendi pont a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat általános vitája.
Engyel úr!
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A költségvetést megalapozó egyes törvények külön kötetben kerültek benyújtásra az Országgyűléshez. Jelen törvényjavaslat-csomag lényegében 25 darab törvény módosítását kezeli. A 25 darab törvény közül a legnagyobb volumenű módosítás az államháztartási törvény kiegészítésében jelenik meg ebben a kötetben.
Az egyik fontos része ennek, hogy hosszú évek óta problémát jelent a kötelezettségvállalás és a hosszú távra szóló kötelezettségvállalás kezelése. Ezt próbálja megoldani egyrészt az Áht.-nak ez a módosítása. Ez tulajdonképpen a kiadások láthatatlan megszaladását és a következő évekre a kötelezettségvállalások elszaladását korlátozza.
Tartalmaz egyébként ez az Áht.-módosítás kisebb pontosításokat is, amelyek vonatkozásában a közszféra átalakításával, a helyi önkormányzatok szabályozásával, az egészségbiztosítás vagy a nyugdíjbiztosítás megváltoztatásával kapcsolatban szükséges, hogy módosuljanak itt az Áht. előírásai.
Tartalmaz azonban például a kezességvállalásra, az adósságátvállalásokra olyan összefogó és magyarázó kiegészítéseket is, amelyek ezeket a témaköröket most már egy egységes keretrendszerbe helyezik.
Meg szeretném említeni még azt, hogy minden egyes törvényjavaslat benyújtásánál, illetve zárszámadás tárgyalásánál problémát jelentett, hogy a benyújtott törvényjavaslat tartalmilag nem felel meg az államháztartási törvény előírásainak. Erre, a zárszámadás és a törvényjavaslatok módosítására, azok tartalmi elemeinek módosítására tesz javaslatot ez a benyújtott, Áht.-ra vonatkozó törvénymódosítás.
A bizottság hatáskörét érintően, ha jól tekintettem át - elnézést, ha valami kimaradt volna -, tulajdonképpen az egyik nagyobb csomag a bányatörvény és a földgázellátásról szóló törvény módosításait tartalmazza. A módosítások egyik oka az, hogy önök előtt is ismert, hogy az energiagazdálkodási célelőirányzat helyett a Szociális Minisztériumba átkerülő kiadási előirányzatból történik meg majd a lakossági energiaár-kompenzáció, és az ezzel kapcsolatos átvezetéseket rendezi a két törvény.
Illetve tartalmaz egy módosítást, ami egy kiadási előirányzat törlését jelenti, ez a tájrendezési célelőirányzat megszüntetése, amire nincs előirányzat a tárca fejezetében.
Kis mértékben módosításra kerül a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapról szóló törvény, aminek lényege az, hogy kiegészíti az alap feladatai közé tartozó fizetési kötelezettségeket. Nevezetesen az Európai Közösség egyik kutatási alapjába való tagdíjbefizetésre, amelyben az alap vesz részt, nem volt felhatalmazása az alapnak; ez történik itt meg.
Illetve az Áht.-val összhangban a miniszternek lehetővé teszi, hogy az alap bizonyos előirányzatai között átcsoportosításokat hajtson végre azok szükségessége esetén. Ez a hatékonyabb pénzfelhasználást fogja biztosítani, és ezzel kapcsolatban a kötöttségek oldását. Ez nem jelenti azt, hogy működésre átcsoportosíthat, mert a működés korlátozva van az eredeti előirányzat százalékában.
Köszönöm szépen, ennyi kiegészítést szerettem volna tenni.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatosan. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Észrevétel, megjegyzés? (Senki sem jelentkezik.)
60 - 61. FE (Elnök) Tekintve, hogy ez szakmai terület, és mivel nincs észrevétel, akkor az elnök jogán néhány gondolatot hadd mondjak el.
Rendkívül fontos a költségvetés megalapozásához ez a 24 módosítás, amely ebben a törvényi előterjesztésben megjelenik. Az, ami minket különösen érint, tehát amivel idáig foglalkoztunk a gazdasági bizottságon belül és a gazdaság területén, elsősorban a földgáz ártámogatásának a rendszere, tehát az EgC alap működtetése. Erre azt tudom mondani nagy megkönnyebbüléssel, hogy hála istennek ez kikerül a hatáskörünkből, nem terheli a mi szakmai munkánkat, hanem átkerül a Szociális Minisztériumba. Úgy gondolom, hogy mi ezt elég erőteljesen támogatjuk, hiszen nem dolgunk nekünk szociális kérdésekkel foglalkozni, amikor mód és lehetőség van kimondottan szakmai kérdésről szólni.
Ebben a törvényben van még, ami a privatizációt érinti, hogy a Földművelésügyi Minisztérium öt kutatóintézetének elfogyott a pénze, és nem tud vállalkozni, meg nincs, aki megbízza őket. Ezért ők is privatizálásra kerülnek, tehát nyilván a privatizációs törvénybe és az ÁPV Rt.-hez kerülnek át ezen az ágon.
Viszont fölhívnám a figyelmét a tisztelt bizottságnak arra, hogy a Kutatási és Technológiai Intézet működésével kapcsolatos változások, amelyek itt megfogalmazásra kerülnek, még mindig kevesek ahhoz, hogy ebbe az alapba megfelelő élet lehelődjön bele, és megfelelően arra a célra szolgáljon, amelyre igazán az Országgyűlés valóban létrehozta, amikor a határozatát a törvényben meghozta. Tehát ezen a területen ezzel a törvényi módosítással még nem elrendezett a kérdés, hanem arra kell majd a későbbiek során törekedni, és valamelyik albizottságunknak ezt a témát megtárgyalni, hogy itt, mivel a GM-hez kerül ennek az egésznek az osztási bázisa az oktatástól, a ráhatásunk meglegyen és érződjön.
Mindezek mellett azt javasolom a tisztelt bizottságnak, hogy szavazzunk a módosításokról, illetve az előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról. Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztés általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (15) Ellene? (0) Tartózkodott? (10) Köszönöm.
A többségi véleményt Podolák György fogja elmondani. A kisebbségit? (Jelzésre:) Bemondták, tehát az ellenzék Fónagy képviselő urat bízza meg a kisebbségi vélemény elmondásával. Köszönöm szépen. Ezt a témát akkor lezártuk.
Következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló T/1205. szám alatti előterjesztés általános vitája. Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes úr!
Engyel Gyula (PM) szóbeli kiegészítése
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Röviden szeretnék csak kitérni néhány dologra. A 2006-os költségvetési törvény módosítása már ebben az évben egyszer megtörtént, bizonyos kisebb módosítások átvezetése megtörtént, de lényegében nem érintette a költségvetési hiány módosulását. A jelen előterjesztésben sor kerül egyrészt az adótörvényekkel megvalósult adóbevételi többletek vagy új adónemek előirányzatainak bevezetésére a költségvetési törvényben. A kiadási oldalon nagyon megváltozott előirányzatoknál, például az egészségügyi kiadásai, a gyógyszer- és a gyógyító, megelőző ellátás kiadásai, illetve a nyugdíjkiadások növekedése miatti módosításokra is sor kerül, valamint nem kis mértékben változnak a központi költségvetés kamatkiadásai is. Még megemlíteném a gázár-kompenzációt, vagyis a lakossági energiaár-kompenzáció kiadásainak megváltozását, ami a lehetséges források fölötti nagyobb kiadást igényel. Mindezek a változások már önök előtt is ismertek, és körülbelül 10,1 százalékos GDP-arányos SA 95 módszertan szerinti hiányt vetítenek előre.
A központi költségvetésen belül sor kerül továbbá egyes autópálya-hitelek, a Nemzeti Autópálya Zrt., illetve az ÁA Zrt. autópálya-hiteleinek átvállalására is. Ezzel a központi költségvetés, illetve az államháztartás pénzforgalmi hiánya nő, de ez változatlanul 10,1 százalékos SA-hiány szerint valósul meg, ugyanis ezeket az autópálya-hiteleket a felmerülés pillanatában és évében el kellett már számolni az Európai Unió felé, vagyis az EUROSTAT felé. Tehát a korábbi évek SA-hiányai mindig a beruházások megvalósulása idejében tartalmazzák már azokat a ráfordításokat, amelyeket hitelekből fedeztek, csak a pénzforgalmi átvállalása történik meg. Lényegében ez az államháztartási törvény miatt van, ahol az államadósság növekedése, vagyis a központi költségvetés adósságának növekedése csak a költségvetésben megtervezetten valósulhat meg. Lényegében ez a tranzakció az államadósságot nem befolyásolja, mert az adott évben már az államadósság is tartalmazza. Miután az NA Zrt. is az állam része, tehát az ő adóssága is már beszámol a korábbi években, tehát az SA 95 szerinti statisztikákban megjelent korábbi hiányokban ez a tétel már benne van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e kérdés, észrevétel? (Dr. Fónagy János jelentkezik.) Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést, csak két mondatot, amit a Pénzügyminisztérium jeles képviselőjének mondatai váltottak ki belőlem. Nem új, amit mondok. Ez a törvényjavaslat azt bizonyítja be, annak a beismerését jelenti, hogy azért az elmúlt egy-másfél évben, amikor a 2006-os, korábban a 2005-ös, majd a 2006-os költségvetést ilyen-olyan kritikai észrevételekkel illettük, akkor igazunk volt. Most sem a rosszindulat és nem a mindenáron való gazdaságpolitikai szereplés mondatja velem, de úgy gondolom, hogy azért ennek a napirendnek a tárgyalásánál annak a mondatnak el kell hangoznia, hogy ennek a javaslatnak a szakmai tanúsága szerint a 2006-os költségvetés összeomlott. Tudom, hogy nagy baj, tudom, hogy mindnyájan isszuk a levét, de akkor, amikor a kormány és a kormánypártok egy állandó teljesítési kényszerben diadaljelentéseket adnak, és akkor, amikor a minisztérium képviselője annak a nagyon kellemetlen feladatának kell, hogy eleget tegyen, hogy szakmai érvekkel próbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, úgy gondolom, hogy ennek a mondatnak el kellett hangoznia. Köszönöm a türelmet, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? Gondolom, hogy szükséges, de én nem szólhatok hozzá, elnézést kérek, úgyhogy Göndör képviselő úr.
70.
71 fzs
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Csak egy mondatom van Fónagy képviselő úrnak. Én azért azt mondanám, hogy az, hogy megváltoztak a feltételek menet közben, valós, sokszor lett volna oka a kormánynak a költségvetést módosítani, és épp azt mondom, hogy ez a kormány az, amelyik nem a zárszámadási törvényben módosította a költségvetést, nem a 2007-es költségvetésben módosítja a 2006. évit, hanem egy önálló fejezetben rendbe teszi azokat a változásokat, amelyekről a Pénzügyminisztérium képviselője beszélt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én szeretnék visszatérni a normál szakmai szóhasználathoz, érveléshez. Azt, hogy ha általam nagyon tisztelt Fónagy képviselő úr a patkóban ilyen kifejezéseket használ, én megértem, mert ez a dolga. De itt magunk között ilyet mondani, hogy azért, mert most korrekt módon sor kerül a költségvetés módosítására, emellé azt a gyakorlatilag gazdaságpolitikailag kezelhetetlen kifejezést használni, hogy "összeomlott a költségvetés", nem tartom indokoltnak. Az állam nem vált fizetésképtelenné, nem kellett az adósságokat átütemezni, nem történt olyan katasztrófa, amire egy ilyen kifejezés, hogy a költségvetés összeomlott, utalna. Javaslom, hogy ezt hagyjuk meg a zsurnalisztáknak meg a kommunikációs szakembereknek, itt pedig a szakmai tartalomról beszéljünk.
Köszönöm.
ELNÖK: Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Úgy gondolom, hogy a helyzet bemutatását ez a kifejezés takarja, és egyetértve mindkét előttem szóló képviselőtársammal azért én nagy tisztelettel javaslom, hogy a nekem és nekünk szánt intelmeiket például a saját gazdasági miniszterüknek is mondják el.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a lehetőséget és a felhívást, élünk is vele. Tisztelettel kérdezem a bizottságot - nem nehéz eldönteni a szavazás mértékét - hogy ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (15) Ellene? (10)
Kíván-e a bizottság kisebbségi és többségi előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem, köszönöm szépen.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat általános vitája
Javasolom, hogy térjünk át a következő napirendi pontra; az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
A kormány részéről Karácsony Imréné van jelen. Van-e szóbeli kiegészítése? Tessék!
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Ha öt mondatot megengedne, köszönöm tisztelettel.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásának több oka van. Elsősorban nagyon sok európai uniós kötelezettségből fakadó módosítást tartalmaz a törvényjavaslat. Tartalmaz a megváltozott jogszabályi környezethez igazodó javaslatokat, illetve kedvezményeket a havi járulékbevallások kötelezővé tétele okán a legkisebb vállalkozások segítését is javasoljuk adókedvezménnyel, valamint azt javasoljuk, hogy a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására is inkább a törvény tartalmazzon egyértelmű utasítást, mintsem hogy állásfoglalásokat kelljen rendezni. Részét képezi a számviteli törvény módosítása is, amelyet a Számvevőszék elnökének meg kell küldenünk törvény szerint és a törvénymódosítással egyetértve.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A feladat ugyanaz, az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (15) Ellene? (0) Tartózkodik? (10) Kíván-e előadót állítani a bizottság? (Nincs jelzés.) Nem kíván előadót állítani a bizottság.
A regisztrációs adó részleges visszatérítésről szóló T/1298. számú törvényjavaslat általános vitája
Az 5. napirendi pont következik, a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat. Szakállamtitkár asszonyt kérem, hogy amennyiben van szóbeli kiegészítése, tegye meg.
Karácsony Imréné (PM) szóbeli kiegészítése
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, három mondatban összefoglalnám. Az Európai Bíróság döntött abban, hogy a 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti regisztrációs adótételek sértik az európai jogot, és kötelezett bennünket arra, hogy már a 2006. január 1-jétől bevezetett avultatásnak megfelelően, vagy még annál is esetleg egy enyhébb avultatásnak megfelelően az érintetteknek térítsük vissza a regisztrációsadó-különbözetet. Ennek az eljárási módjára egy eljárási szabályt ad ez a törvény.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Egy kérdésem lenne. Körülbelül mi a prognosztizáció, mennyi többletkiadást fog ez jelenteni?
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Számításaink szerint 70-80 ezer személygépkocsit érint, és kamatokkal együtt számolva 10 milliárd forint, amelyet már a költségvetési törvény tervezésénél figyelembe vettünk.
ELNÖK: Akkor nem kell a második kérdést föltenni, köszönöm szépen. van-e más észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Szavazásra teszem föl az előterjesztést. Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja.
Ezzel együtt tisztelettel kérném Szanyi képviselő urat, hogy a bizottság többségi véleményét mondja el, mert ebben nagy szerepe volt a gazdasági bizottságnak az elmúlt két évben, amikor ez a törvény megalkotásra került. Ezt most az EU elutasította, és ezért úgy gondolom, hogy néhány mondattal tartozunk az Országgyűlésnek mi is, nem csak a költségvetési bizottság. Elfogadja-e a bizottság, hogy Szanyi képviselő úr mondja el a többségi véleményt? (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen.
Most következik a 6. napirendi pont, a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő 1202. számú törvényjavaslat. Ki van jelen a kormány részéről? Papp Imre szakállamtitkár van nálam felírva az IRM-től. Jól látom, hogy nem látom? (Dr. Papp Imre nincs jelen.) Valamit megtudott. Tessék megnézni, ki van itt. (Kis szünet. - Az IRM képviselői nincsenek jelen.)
A következő a 7. napirendi pont, az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/1302. számú törvényjavaslat általános vitája. Dr. Szivi József főosztályvezető van jelen, akitől egy rövid szóbeli kiegészítést kérnénk.
Dr. Szivi József (SZMM) szóbeli kiegészítése
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Igen, egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést szeretnék tenni.
Tisztelt Bizottság! Ez a törvénymódosítási csomag alapvető feltételeket kíván teremteni a szakképzés és a felnőttképzés együttes kezelésére. Tehát még nem az átfogó reformintézkedések sorába tartoznak ezek a törvénymódosítások, hanem ennek a jogszabályi feltételeit teremtik meg, és ehhez kapcsolódóan szerettünk volna különösen a felnőttképzés területén néhány olyan módosítást megtenni, ami a felnőttképzési intézmények átláthatóbb, fokozottabb ellenőrizhetőségét teremti meg. Úgy gondoljuk, hogy erre igen nagy szükség van, és most erre alkalom nyílt.
Ezenkívül pedig szeretnénk, ha a gazdaság képviselői, az érdekképviseletek sokkal nagyobb mértékben kapcsolódhatnának be a szakképzés megújításába, elsősorban a gyakorlati képzés területén. Már eddig is bekapcsolódott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gyakorlati képzésbe, de szeretnénk a szerepét tovább fokozni elsősorban ezzel a törvénymódosító csomaggal.
Köszönöm szépen.
80
81. FE
ELNÖK: Köszönöm. Van-e kérdés, észrevétel? (Dr. Fónagy János jelentkezik.) Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igyekszem megfelelni a szakmai elvárásoknak, ezért engedjék meg, hogy azzal kezdjem, amit pozitívnak tartunk a javaslatban. Hatásköri kérdéseket szabályoz, szükség van rá, támogatjuk.
Átalakítja a háttérintézményeket és a szakmai testületeket. Ezeket azért említem csak meg, talán a bevezető mondatban kellett volna, hogy minden, ami a szakképzést érinti, nem egy parciális valamilyen jogszabály, az a magyar társadalom egyik alapkérdését és alapkövetelményét érinti, tehát nem az optikát. Úgy gondolom, és ebben egyetértünk vagy remélem, egyetértünk, hogy nem az optikánk csal ebben, hanem ez egy nagyon jelentős terület, ezért minden, ami ezzel kapcsolatos, fontos. Ennek figyelembevételével mondom, hogy a javaslat újraszabályoz finanszírozási kérdéseket. Az, ahol a pénzügyi fegyelmet ez javítja, helyes és támogatandó, ugyanakkor esetenként a feltételeket rontja.
Viszont nem értünk egyet azzal, hogy újraszabályoz szakképzési előírásokat, meggyőződésünk szerint nem kellően átgondolva, ezt tetézve azzal, hogy kiemeli a törvényi szabályozásból az egyes területeket és rendeleti útra visz le. Erre lehet mondani, hogy ez egy rugalmasabb, flexibilisebb szabályozást tesz lehetővé, de épp a képzés az, ahol a kiszámíthatóság nagyon fontos, hiszen életpálya-választásokról van szó, hosszú távú döntésekről van szó, és az nem jó, ha az túl gyakran változik a cél és a lehetőség.
Bizonyos fokig megnyugtató, hogy a határon túli szakképzésre és felnőttoktatásra a Munkaerő-piaci Alap 2 százalékát továbbra is biztosítja a tervezet, ugyanakkor a határon túli képzés támogatásával kapcsolatos szándékok nem egyértelműek és nem határozottak.
Amit súllyal kifogásolunk, és amiért nem támogatjuk a javaslatot, az elsősorban az, hogy a felnőttképzésben állami költségvetési támogatásban gyakorlatilag csak a fogyatékkal élők részesülnének, és például az 50 év felettiek is ebből kiesnek. A fogyatékkal élők támogatása nem, de tudom, hogy sajnos az 50 éven felüliek támogatása mindig extrém példákat igényel. De a bizottság tagjai tökéletesen tisztában vannak ma a társadalmi összfoglalkoztatás kérdéseivel, és tudjuk, hogy egy 40-50 év fölöttinek gyakorlatilag nincs lehetősége ma újrakezdeni, és még messze van a nyugdíj.
Személy szerint az egyik kérdésem, hogy nem látom, hogy a munkaügyi központokkal mi a javaslattevő célja. Az előbb tárgyalt jogszabályban is számos ilyen szemantikai probléma merül fel, nyelvújítási emlékeket ébresztő elnevezések születnek, de az, hogy miért jobb az állami foglalkoztatási szerv, túlmenően, hogy van egy kis pikantériája, mint a munkaügyi központ, rejtély számomra. Ha ez csak egy szemantikai probléma, akkor rendben van, de ha valami tartalmi változást takar, akkor azt legyenek kedvesek megvilágítani.
Végezetül, ha jól értem, akkor a javaslat a Munkaerő-piaci Alapot, ami egy jelentős összeg, most megnyitja olyan célok előtt, amelyeket eddig a költségvetés finanszírozott. Magyarán a Munkaerő-piaci Alap szabadabbá válik más célokra, holott ennek a célja, és ez sajnos a rendszerváltás... Rendszerváltás óta? Az 1980-as évek elejétől a különböző munkaerő-piaci források nagyon feszes, és úgy gondolom, hogy sok-sok éve és ismerve vagy feltételezve az előttünk álló időszakot, a közeljövőben is alapvető társadalmi konfliktuskezelést, előrelépést, oldást finanszíroznak. Tehát nem tartom helyesnek, hogy ezt az alapot a költségvetés egyébként általunk is ismert nehézségeinek az oldására használják. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs jelentkező.) Akkor felkérem egy rövid válaszra.
Dr. Szivi József (SZMM) válaszai
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen Fónagy képviselő úr megjegyzéseit. Nyilván az elismerő szavakra nem kívánok reagálni, azokat köszönjük szépen.
A megfogalmazott kérdésekkel, illetve kritikákkal kapcsolatban a következőket tudom mondani. A felnőttképzésről kell most elsősorban beszélnem, mert a szakképzés finanszírozása részben továbbra is a közoktatási törvény szerint folyik, és a költségvetésben is ilyen módon szerepel, valamint eddig is a Munkaerő-piaci Alap járult hozzá a szakképzés fejlesztéséhez. Tehát az a megjegyzése, hogy úgymond az állam csak a fogyatékkal élők képzését támogatná a jövőben, nem tartalmaz semmiféle újdonságot, hiszen a felnőttképzésben költségvetési normatív támogatásból csak a fogyatékkal élők részesültek, illetve valóban annyi változás történik, hogy "és az 50 éven felüliek második szakma" valóban kimaradt a törvényből. Ez valóban változtatás lenne, egyetértve azzal, hogy ez egy fontos célkitűzés, de ezt most ebből a forrásból nem tudjuk finanszírozni. Ez nem azt jelenti, hogy nem is kívánjuk mondjuk a Munkaerő-piaci Alap felnőttképzésre fordítandó részéből ezeket a célokat támogatni. Csak ez külön valóban nem jelenik így meg szövegszerűen, hiszen a Munkaerő-piaci Alap együttes kezelése azt jelenti, hogy akkor most nem választjuk külön a szakképzés és a felnőttképzés céljait, hanem majd az Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács fog ezekről dönteni esetenként adott esetben, illetve nyilván egy éves terv alapján, hogy milyen módon, milyen célokra kívánja ezt az alapot felhasználni, természetesen a törvényi szabályozás keretei között.
A Munkaerő-piaci Alapból való finanszírozást illetően alapvetően azok a célok jelennek meg, amelyek eddig is, tehát itt nem akartunk alapvető változtatásokat. Összefügg a válaszomnak ez a része mindazzal, amit elmondtam az előzőekben.
A munkaügyi központokkal nem kívánunk semmi különösebbet csinálni. A kifejezés szemantikai jellegű, hiszen itt az egész állami foglalkoztatási szolgálatról van szó. Meg lehetne kérdezni, hogy akkor miért nem ezt írjuk. Azért, mert lehetséges, hogy a jövőben változni fog ennek a neve. Ez az oka, tehát ilyen értelemben valóban szemantikai, mint ahogy az is, hogy az egységes állami feladatokat ellátó Szakképző és Felnőttképző Intézetet sem a nevén nevezzük, tehát ott is csak a funkcióját kívántuk megjelölni az új módosított törvényben.
Nem tudom, hogy kielégítő volt-e a válaszom. (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen.
90.
91 fzs
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy a bizottság előtt egy olyan törvénymódosítás fekszik, ami azon túl, hogy most a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz átsorol és érdemlegessé tesz egy feladatot, a szakmunkásképzés és a szakoktatás területén már időszerű volt. De időszerű ebben a törvényben az is, hogy az elmúlt tizenakárhány évben egy elég ferde pályán mozgott a szakképzés, és nem igazán szolgálta a gazdaság érdekeit. Elvárható a mostani nagy felismerések mellett, amelyeket az utóbbi időszakban elkövettünk mindannyian, hogy Magyarországon továbbra is egy erős szakembergárdára támaszkodjon a gazdaság, mert ebből van most már a legnagyobb hiány, tehát az egyéb túlképzésekkel szemben jó ez az orientáció, és ezt meg kell tennünk.
Fontos ebben a törvénymódosításban, hogy végre valakiknek eszébe jutott, hogy egy ilyennél nem árt, ha a gazdaság képviselőit is bevonják az irányok kijelölésébe. Ez a törvényben megfogalmazásra került.
Ezek után szavazásra teszem föl az előterjesztést. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas az előterjesztés, az kérem, szavazzon. (15) Ellene? (10)
Többségi előadót kell - mivel ez hozzánk tartozik - állítanunk. Javaslom, hogy a többségi véleményt Tompa Sándor képviselő úr mondja el.
A kisebbségi véleményt ki adja elő? (Jelzésre:) Fónagy János - örülök, hogy ilyen aktív ma Fónagy képviselő úr.
Következik a kormányzati szervezetátalakítás összefüggő törvénymódosításokról szóló 1202. számú törvényjavaslat - az általános vitára alkalmasságról döntünk.
Papp Imre szakállamtitkár urat megkérem, hogy amennyiben van szóbeli kiegészítése, szíveskedjen megtenni.
Dr. Papp Imre (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Különösebb kiegészítenivalóm nincsen. A legutóbbi alkotmánymódosítás eredményeként készítettük elő azt a törvénycsomagot, amelynek lényege az, hogy a jelenleg a törvényekben, törvényerejű rendeletekben szereplő konkrét szervezetek megjelölése, azok tulajdonnévi megfogalmazása helyett köznevesült formában jelenjenek meg az egyes hatóságok, különböző szervek annak érdekében, hogy a kormány szervezetalakítási szabadsága teljes egészében érvényesülhessen, az önök bizottsága szempontjából pedig azok a versenyképességi követelmények megteremtődhessenek, amelyek egy komfortos igazgatási környezet létét jelenítik meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok kérdést.
Észrevétel, megjegyzés? Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ebben a kétkötetes, "könnyen" olvasható olvasmányban a grammatikai kérdéseken túlmenően azért van néhány érdemi kérdés is, és ezek itt elsikkadnak. Ilyen például az atomenergia-felügyelet, ahol a név igazgatási besorolást is tartalmaz. Az elnök úr amikor az előbb az elkövetkezendő időszak feladatairól beszélt, akkor gondolom, beleértette, hogy az energia és ezen belül az atomenergia ilyen-olyan sorsához, jelentőségéhez, a társadalom általi szükségszerű elfogadtatásához az egész törvényhozásnak primer érdeke fűződik, tehát nem mindegy, hogy az atomenergia-felügyelet a magyar államigazgatás melyik szintjén működik. Nem tudom és kérdezem is, hogy ehhez a kormánypártok szándékoznak-e módosítót benyújtani, vagy az előterjesztéshez képest valamit változtatni, de azt be szeretném jelenteni, hogy ha nem, akkor mi módosítót fogunk ehhez benyújtani. Megint mondom, nem a finanszírozás vagy más dolgok miatt, hanem kifejezetten az atomenergiának a magyar gazdaságban elfoglalt súlya miatt.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Erősíteni szeretném a Fónagy képviselő úr által elmondottakat; ezt kiemelten fontos kérdésként kezeljük, és erről a konzultációk elkezdődtek az ellenzéki képviselőtársaimmal és a szakmával is. Vélhetően nagy biztonsággal mondhatom, hiszen a tegnapi napirend előtti hozzászólásomban is volt rá utalás, hogy erre a kérdésre rá fogunk erősíteni, rendkívül kiemelten fogjuk kezelni az atomenergiával való foglalkozást a jövőt illetően. Ezt továbbra is szoros kormányzati felügyelet alatt kívánjuk tartani, nem tudjuk elképzelni, hogy más struktúrában működjön. Azt hiszem, elég szerényen fogalmaztam, és érthető volt. Köszönöm szépen.
Ezek után megkérdezem képviselőtársaimat, hogy általános vitára alkalmasnak tartják-e ezt az előterjesztést. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Most vagyok gondban, hogy erről mondjunk-e többségi véleményt. Én úgyis hozzá fogok szólni, és akkor mondok egy többségi véleményt is a bizottság nevében. Tehát a többségi vélemény előadója Podolák György lenne. Egyetért-e a bizottság ezzel? (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen. Köszönöm az előterjesztőknek a részvételt.
Következik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1303. számú törvényjavaslat általános vitája.
Fazekas József főosztályvezető-helyettestől rövid szóbeli kiegészítést kérünk.
Fazekas József (SZMM) szóbeli kiegészítése
FAZEKAS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A foglalkoztatási törvény, azt hiszem, valamennyien tudjuk, '91-ben született, és azóta ilyen nagy jellegű módosítás, mint ami most fog történni, nem történt, nem várható. Alapvetően három okból szükséges ezt a törvényt módosítani.
Egyrészt a támogatási rendszerek közösségi harmonizációja miatt, hiszen ez év december 31-ével a létező támogatásként elismert foglalkoztatási támogatások döntő része lejár, ezért az új uniós joganyaghoz kell igazítani.
Másrészt a támogatási rendszer átláthatóságára is szükség van, hiszen időközben '91 óta nyolc-tíz jogszabályban vannak már benne a foglalkoztatási támogatási rendszerek, sok esetben párhuzamosan egymással, hogy feltétlenül szükséges, hogy egyszerűsítsük, és a párhuzamos támogatások megszűnjenek. Itt példaként csak a bértámogatási rendszert szeretném megemlíteni.
Harmadrészt a Foglalkoztatási Szolgálat, illetve ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatási érdekegyeztetés rendszere is ennek megfelelően átalakul, a kormányzat régiós, regionalizációs törekvéseihez igazodóan.
Lényegében ezeket tartalmazza a törvénymódosítás. Jelenleg folyik a végrehajtási jogszabály előkészítése. Összességében plusz költségvetési kiadást ez a rendszer nem igényel. A foglalkoztatási érdekegyeztetés rendszere is lényegében egy technikai változáson megy át, hiszen a helyi munkaadói, munkavállalói szövetségek ugyanúgy részt vesznek a decentralizált források elosztásában, mint eddig, és ugyanúgy döntést fognak hozni.
Technikai változás még, hogy a MAT-ból az Oktatási Minisztérium kikerül, miután a szakképzési alaprész átkerült a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba.
Köszönöm szépen, és várom az észrevételeket.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Nincs különösebbről szó, mint a '91 óta bekövetkezett változások lekövetéséről, ennek aktualizálásáról törvény formájában.
Megkérdezem a bizottságot, hogy az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja-e. Ki az, aki igen? (14) Ellene? (0) Ki tartózkodik? (10)
Kívánunk-e többségi és kisebbségi előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem.
100
101. FE (elnök)
Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása
Következik az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Tessék bemutatkozni!
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Köszönöm szépen, elnök úr. Dr. Daczi Diána vagyok, a kolléganőm Szabó Zsuzsanna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérném, hogy ha van egy rövid szóbeli kiegészítése, azt tegye meg.
Dr. Daczi Diána (ÖTM) szóbeli kiegészítése
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A beterjesztett törvényjavaslat előkészítése során három fő szempontot tartottunk szem előtt: Egyrészt a gyakorlatban megjelenő problémák, főleg az előkészítés alatt álló jogszabályaink szempontjából fajsúlyosnak tekinthető problémáknak a kiküszöbölése; a megváltozott jogszabályi környezethez való alkalmazkodás volt a másik sarkalatos pontunk, illetőleg harmadikként hadd említsem meg az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek teljesítését. Ez volt az a három olyan pont, amelyhez hozzákapcsolódott még egy negyedik, az előbbiekben is említett államreform, amelyhez bizonyos szintén előkészítés alatt álló jogszabályaink miatt szintén csatlakozni kellett.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Köszönjük szépen, akkor szavazásra teszem föl. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, a bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
Állítsunk előadót? Jelentkező van rá, Horváth Csaba. Szerintem jó jelentkező, hadd érezze, hogy együtt dobban a szívünk vele. Horváth Csaba lesz a bizottsági előterjesztő. Köszönöm szépen az egyetértést a bizottság részéről.
10. napirend a katasztrófák elleni védekezés irányításáról szóló T/1309. számon előterjesztett törvényjavaslat, ennek általános vitájára kerül sor. Kérem, szíveskedjenek bemutatkozni.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Roland Péter főtanácsos, ÖTM Jogi Főosztály, és Zielinsky Erika OKF jogi főosztályvezető.
ELNÖK: Ha rövid szóbeli kiegészítésük van, azt megköszönjük.
Dr. Roland Péter (ÖTM) szóbeli kiegészítése
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat kizárólag olyan technikai jellegű módosításokra irányul, amelyek a kormányzati struktúraváltás miatt szükségessé váltak. Ennek érdekében a javaslat olyan jogtechnikai megoldást alkalmaz, amely rugalmasan képes alkalmazkodni a változásokhoz, a kormány katasztrófavédelmi szervekre is kiterjedő szervezetalakítási autonómiájához. A katasztrófavédelmi rendszer koherenciája érdekében a katasztrófavédelmi törvényen kívül a honvédelmi törvényben és a Hszt-ben is átvezeti a katasztrófavédelmi szervekre vonatkozó utalásokat. Az előbb elmondottak szellemében a törvényjavaslat a védelmi és közigazgatás mindenkori rendszeréhez rugalmasan alkalmazkodó katasztrófavédelmi szervezet működését azzal teremti meg, hogy a katasztrófavédelmi szervezet működését végrehajtási rendeletben kívánjuk szabályozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ez egy nagyon tartalmas, lényegre mutató szóbeli kiegészítés volt. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ennek igazán örülök. Ezek után föltehetem szavazásra, általános vitára? (Nincs jelzés.) Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag támogatja.
Kívánunk előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kívánunk. Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
Végre túljutottunk az általános vitán. Következik a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló T/1204. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Amiről beszélünk, az a november 13-ai állapotnak megfelelő mindössze két módosító javaslat. Az 1. pont a Kuzma László által jegyzett. A kormány?
DR. KISS LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Dr. Kiss László vagyok az Oktatási Minisztérium nevében. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
2. pont. A kormány?
DR. KISS LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Más módosító javaslatról van tudomásunk? (Nincs jelzés.) Nincs más módosító javaslat. Önöknek? (Dr. Kiss László: Nekünk sincs.) Köszönöm szépen. Akkor ezt a napirendi pontot befejeztük.
A gazdasági reklámtevékenységről szóló T/1139. szám alattihoz nem érkezett módosító javaslat. Tervez-e a bizottság ilyen benyújtandót, van-e javaslat benyújtandó módosító javaslatra? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor részünkről ezt a témát lezártnak tekinthetjük, mert ha jól emlékszem, főbizottság vagyunk. Köszönöm szépen.
Következik a jelzálog-hitelintézetről, jelzáloglevélről szóló 1095. számon előterjesztett javaslat. Látok egy bizottsági módosítót és egy kiegészítő ajánlást. Kérem, hogy függesszük föl ennek a napirendnek a tárgyalását, mert nincsenek itt a kormány képviselői.
A géntechnológiai tevékenységről szól a következő törvényjavaslat, ahol a november 13-ával jegyzett módosítókat tárgyalnánk meg. A kormány részéről kérnék egy bemutatkozást.
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csóka Péter.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bézi-Farkas Barbara.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Az első az Ángyán József által előterjesztett pont. A kormány?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ez egyelőre még nem kormányálláspont, hanem a minisztérium álláspontja, tehát az FVM álláspontja szerint nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
4. pont? A mezőgazdasági.
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
5. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
6. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
7. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
8. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
9. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
10. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. Olyan nagy volt az összeborulás a parlamentben az ellenzék és a kormánypárt részéről, ilyet még nem láttam. Erre érdekes módon idáig a kormánypártot nem, ellenzéket meg igen, támogatja.
11. pont, Ékes?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
12. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
13. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
14. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
15. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmaddal támogatja a bizottság.
16. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
17. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ahogy egy kormánypárti van benne, nem támogatják. Ez érdekes. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
18. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
19. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
20. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
21. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
22. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
23. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
24. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
25. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
26. pont?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ha minden igaz, akkor nincs több. Önök által sincs új hozott módosító javaslat?
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nincs.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor ezt befejeztük.
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönjük szépen. (Göndör István jelentkezik.)
ELNÖK: Göndör képviselő úr?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Láttam, hogy Avarkeszi képviselő úr indítványaival kapcsolatban elnök urat is zavarta az, ami történt. Szerintem megfontolásra érdemes, mert ezek az indítványok egyébként a mai napon napirenden lévő T/1202. számon a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő indítványok inkább. 110.111 fzs (Elnök)Tehát lehet, hogy meg kellene fontolni azoknak az indítványoknak ehhez a törvényjavaslathoz való áthelyezését Avarkeszi képviselő úrnak. Az a furcsa helyzet van, hogy két törvényjavaslat megy egymás mellett, az egyiket előbb fogadjuk el, a másikat utóbb; amíg ez nincs elfogadva, addig tényleg nincs talaja Avarkeszi képviselő úr indítványainak.
Parancsoljon!
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mondanánk egy indoklást ehhez a bizonyos csomaghoz, amit az FVM részéről nem támogatunk. Azt bizonyára minden képviselő úr tudja, hogy itt ötpárti megegyezés és egyeztetések zajlottak korábban. Ezek a bizonyos, Avarkeszi képviselő úr által beadott módosító indítványok az ötpárti megegyezéssel nem állnak összhangban sajnálatos módon, mivel például a mostani engedélyezési szabályokat enyhítik azzal, hogy a szakhatóságokat kiiktatják a rendszerből. Miután az ötpárti megegyezés arra vonatkozott, hogy a lehető legtöbb adminisztratív akadályt állítsuk a termesztés engedélyezése elé, ezért ezt most nem kívánjuk támogatni. Ugyanakkor a tárca sem vitatja a jogállási törvény alapelveit, de az a szakma szempontjából nagyon fontos kitétel lenne, hogy a szakhatóságok megmaradhassanak ebben az eljárási rendszerben.
Másrészt a módosító javaslatok kivesznek olyan szövegrészeket, amelyek például a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság működési költségeivel, illetve a szakértők működési költségeivel kapcsolatosak, és pont arra vonatkoznak, hogy a tárcák között hogyan oszlanak meg ezek a költségek. Ahhoz az FVM szintén ragaszkodna, hogy ne csak a mi tárcánkat terhelje ez a költség. Azt hiszem, ez egyértelmű.
Harmadrészt pedig vannak egyébként olyan hibák is a módosító indítványokban, hogy például az egyik felhatalmazó rendelkezésnél, ahol többminiszteres együttes rendeletről van szó, a szociális és munkaügyi minisztert kiszedik a felhatalmazásból a módosító indítvánnyal, ugyanakkor a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nem kerül beillesztésre. Tehát egyrészt tartalmi hibák is vannak, másrészt pedig ez az enyhítése a szabályozásnak szerintünk nem helyes.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Reményeim szerint a mély érzésű jogászok kellőképpen kifenik magukat, és a jogállási törvény elfogadásakor figyelembe fogják venni ezt. Nem tiszte a gazdasági bizottságnak, hogy ennyire mélységében és teljes keresztmetszetében vizsgálja a jogállásról szóló törvényt. Mi megtettük a magunk észrevételét, mellé tettük a túlélés lehetőségét, ha ez szakmailag megéri, akkor örülünk neki. Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot befejeztük.
Egyetlen napirendi pontunk maradt, a jelzálog-hitelintézetről szóló T/1095. számú törvényjavaslat. (A Pénzügyminisztérium képviselője felé fordulva:) Kérem, szíveskedjen bemutatkozni.
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Molnár Jánosné vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
ELNÖK: Köszönöm. Amiről beszélünk, van egy bizottsági módosító javaslat T/1095/6. szám alatt, amely alapján felhatalmazást kapna a pénzügyminiszter, hogy az ingatlanértékelőkre vonatkozó személyi feltételeket rendeletben állapítsa meg. Önök támogatják-e ezt?
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Tehát a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, köszönöm. A november 13-ai dátumozású tervezetben egyetlen módosító javaslat van, Molnár László képviselő részéről, amelyben az ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékéről van szó. Kormány?
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Ön tud egyéb módosító javaslatról?
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Nincs tudomásunk róla.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A különfélék, illetve egyebek között van-e valakinek bejelentése? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Köszönöm szépen a bizottságnak a mai fegyelmezett munkát. Mielőtt elmennénk, Fónagy János kért még szót.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): 13 órakor ülést tart a közlekedési albizottság, a közlekedésben érintett szervek képviselőinek részvételével. Nagyon igyekszünk egy óra alatt végezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülést bezárom. Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 26 perc.)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezetők: Földi Erika és Ferenc Zsuzsa