GIB-18/2006.
(GIB-18/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2006. november 20-án, hétfőn, 11.30 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása*
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat*
Dr. Bérces Kamilla (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, reagálások*
Dr. Bérces Kamilla (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) reagálása az elhangzottakra*
Határozat az általános vitára való alkalmasságról*
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló T/1307. számú törvényjavaslat*
Dr. Bérces Kamilla (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Észrevételek, megjegyzések*
Határozat az általános vitára való alkalmasságról*
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Gazda László (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Rogán Antal (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Berki Erzsébet főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 38 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait, a meghívottakat. Előzetesen a napirendi pontokat kiküldte a bizottság. Két napirendi pontot javasolunk ma megtárgyalni, az egyik az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, T/1306. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságról döntenénk, a másik pedig az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló T/1307. számú törvényjavaslat, ennek is az általános vitája van napirenden. Egyéb napirendi pontokat nem terveztünk. Ha egyetért a bizottság e két jelzett napirenddel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat
Első napirendi pontként az OÉT-ről szóló törvényjavaslatot tárgyalnánk. Dr. Bérces Kamilla képviseli a kormányt. Amennyiben van egy nagyon rövid szóbeli kiegészítése, kérem, tartsa meg.
Dr. Bérces Kamilla (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Üdvözlöm a tisztelt bizottság tagjait. Rövid szóbeli előterjesztésként azt szeretném elmondani, hogy ez a törvényjavaslat nem új, ez már februárban volt egyszer a parlament előtt, de a parlament mandátumának lejárta miatt most újólag benyújtásra került.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács egy olyan jogintézmény, amely már 18 éve működik Magyarországon, a legmagasabb szintű szociális, gazdasági és foglalkoztatás-politikai tripartit egyeztetés fóruma. 2002 óta, amikor is született egy megállapodás az OÉT keretében, hogy törvényileg kívánjuk szabályozni az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, megindult egy előkészítő munka a szociális partnerekkel, amelyet felgyorsított 2005-ben az Alkotmánybíróság határozata, ami alapján az Országgyűlésnek meg is kell alkotnia ezt a törvényt, erre szólította fel az Alkotmánybíróság.
A OÉT jelenleg megállapodásos módon működik, a törvényjavaslatnak az lenne a nagy előnye, hogy az OÉT-ben történő részvétel feltételeit objektív mérőszámokhoz kötné, feltételeknek való megfeleléshez kötné. Ami a legnagyobb változás a februárban benyújtott törvényjavaslathoz képest, az az, hogy az ezeknek a feltételeknek való megfelelést a korábbi törvényjavaslat szerint az Országos Választási Bizottság állapította volna meg, de különböző okok miatt és a szociális partnerek szándékának is megfelelően egy tripartit országos részvételt megállapító bizottságot hozna létre ez a törvényjavaslat erre a célra.
Lényegében ennyiben foglalható össze. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Valóban nem új téma a bizottság előtt, ennek a vitáin már túl vagyunk. Éppen ezért kérdezem meg a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatosan. Latorcai alelnök úr!
Kérdések, hozzászólások, reagálások
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem néhány olyan típusú kérdésem van, amely már a múltkori anyagban is előjött, és akkor is tulajdonképpen problémát jelentett. Az egyik az, hogy ez az anyag miért nem foglalkozik azzal, ami a parlamentnek alkotmányos kötelessége lenne, hogy miért nem készül egy társadalmi, gazdasági terv, hiszen a társadalmi, gazdasági tervet a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika együttesen határozza meg. Tehát ha két láb benne van, de a harmadik nincs, akkor abból soha nem lesz egy olyan, amelyből társadalmi, gazdasági megállapodás alapján vagy társadalmi összmegállapodás alapján lehetne egy gazdasági tervet készíteni. Ez az egyik.
A másik, amit kérdezni szeretnék, és akkor is probléma volt, hogy miért nem azonos jellegű, miért nem azonos minőségű az érdekképviseleti részvétel és a munkavállalói vagy a munkaadói részvétel? Ugyanis az egyik esetében legalább négy nemzetgazdasági ágazat és legalább 12 ágazat, míg ugyanakkor a másik oldal esetében pedig legalább két nemzetgazdasági ág és legalább 6 alágazat. Hogyan lehetséges az, hogy az egyiknél pontosan a dupla képviselettel rendelkezők jöhetnek csak szóba, miközben a másik oldalon nem? Hogyan biztosítja ez a törvényi szabályozás az egyenértékűséget, hiszen mindegyik oldalnak egyenértékűnek kell lenni.
Egy kérdésem van, amire majd választ szeretnék kapni, ez pedig az, hogy arról van szó, hogy a titkárokat az egyes oldalak előterjesztése alapján a miniszter jelöli ki, de számomra a törvényből az nem egyértelmű, hogy akit az oldal javasol, azt a miniszter köteles elfogadni. Vajon, a politikai szándék vagy a jogalkotó szándéka ez volt-e, avagy pedig ez azt jelenti, hogy fog az egyik oldal és a másik oldal valakit javasolni, és aztán addig történik a javasolgatás, ameddig a miniszter azt megfelelőnek vagy partnernek el nem ismeri. Úgy gondolom, hogy ezek olyan kérdések, amelyek ugyan technikai jellegűek, de a működés szempontjából rendkívül fontosak.
A másik: úgy gondolom, hogy ebbe a törvényjavaslatba, amelyikben az Országos Érdekegyeztető Tanácsot fogalmazzuk meg, nem szerencsés belerakni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, nem szerencsés a Felsőoktatási Tudományos Tanácsot, mert úgy gondolom, hogy azokat az illetékes törvényekben kellene megfogalmazni. Ott kellene erre vonatkozóan egyértelmű feltételeket szabni, hiszen van a Magyar Köztársaságnak akkreditációs törvénye, van felsőoktatásra vonatkozó törvénye. Akkor elnézést kérek, ha már készítünk egy törvényt, akkor miért rakjuk ebbe az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvénybe ezeket a rendkívül fontos, de mégiscsak egy szűkebb szakmához, egy szűkebb ágazathoz tartozó bizottságokat ide be, mert az is lehet, hogy éppen ennek a vitája során ezek az intézmények, itt elsődlegesen a felsőoktatásban tevékenykedők nem is találkoznak ezzel a törvény-előterjesztéssel vagy megfogalmazással. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, a vitát lezárom. Gondolom, az első kérdésre elég nehéz lenne önnek válaszolni, úgyhogy azt szerintem hagyjuk meg nyugodtan a politikai vita szintjén, a többire viszont kérnénk a választ.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Bocsánatot kérek, elnök úr, alkotmány-előírás. Ez nem politikai kérdés, hanem az alkotmány előírása.
ELNÖK: Kérem, hogy akkor próbáljon meg rá válaszolni.
Dr. Bérces Kamilla (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) reagálása az elhangzottakra
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az első kérdésre valóban nem rendelkezem részletes információkkal, annyiról bírok tudomással, hogy a Gazdasági, Szociális Tanáccsal kapcsolatban korábban már készült egy törvénytervezet, tehát ennek előkészítő munkálatai már korábban megkezdődtek. Azt pillanatnyilag nem tudom megmondani, hogy ezzel kapcsolatban mikor kerül a parlament elé törvényjavaslat.
Ami a második kérdést illeti, hogy miért nem azonos minőségű a két oldal részvétele, arra azt tudom válaszolni, hogy azért, mert a két oldal sem azonos minőségű, tehát más egy olyan szervezet, amelynek természetes személy tagjai vannak, mint a szakszervezeteknek, és más egy olyan szervezet, amelynek munkáltató tagjai vannak. Ezen alapult a megkülönböztetés, és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ezzel a szociális partnerek teljes mértékben egyetértenek, sőt mondhatnám azt, hogy az ő javaslataik alapján kerültek a mértékek is kidolgozásra.
A harmadik kérdés: teljesen egyetértek képviselő úr felvetésével abban a kérdésben, hogy a miniszternek nem szabad ebbe a kérdésbe beleszólnia. Ez nem is volt jogalkotói szándék se rejtetten, se egyenesen. Eddig az Országos Érdekegyeztető Tanács majdnem két évtizedes működése alatt ez nem volt gyakorlat, tehát mindig azt nevezték ki, akit az oldal jelölt, és ezen a jövőben sem kívánunk változtatni.
A negyedik felvetés, ami a felsőoktatási törvényt érinti, ennek a hátterében az áll, hogy a törvényjavaslat korábban már volt a parlament előtt, és ez akkor párhuzamosan futott az új felsőoktatási törvény megalkotásával. Az új felsőoktatási törvényben az akkreditációs testületbe tagjelölésre vonatkozó szabályokból akkor kimaradt az Országos Érdekegyeztető Tanácsra való utalás, mert ez pont egybeesett azzal, amikor az Alkotmánybíróság határozata ismertté vált, és annak az volt a lényege, hogy a közhatalmi funkciót ellátó OÉT-ről törvénynek kell szólnia. Következésképpen ezt az új közhatalmi funkciót sem lehetett akkor törvénybe foglalni.
Tehát ami most a felsőoktatási törvény módosítása, az pusztán az eredetileg tervezett és az OÉT számára tagjelölésre lehetőséget biztosító szabályok beemelése a felsőoktatási törvénybe. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ezt akartam hallani. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez megint egy salátatörvény. Ugyanott vagyunk, amiről egyszer már kimondta, igaz, hogy akkor a költségvetési törvénnyel kapcsolatban, de úton-útfélen figyelmeztet bennünket az Alkotmánybíróság arra, hogy a parlament tévedésben van, amikor salátatörvényeket alkot. Azt mondom, hogy valóban szabályozni kell ezeket, tehát nincsen ez ellen semmiféle kifogás, de miért ebben? Tessék megnyitni a felsőoktatásról szóló törvényt, tessék megnyitni az akkreditációs törvényt, semmiről nem késünk el. De végre próbáljunk már valamilyen formában úgy dolgozni, ahogy az a törvényeinknek megfelel. Próbáljunk az alkotmánynak megfelelni, próbáljunk megfelelni a törvényi előírásnak, bocsánat, semmiféle törvényhozási kényszerben nem vagyunk, semmiben. Ez nem igaz, ezeket a törvényeket külön-külön megnyitva meg lehet hozni.
Ennyi erővel - elnézést kérek - bármilyen minőségbiztosítási szabályozási részbe bele lehetett volna rakni, mondván, hogy annak idején, amikor azt a törvényt készítettük, akkor éppen nem volt egyértelmű álláspont, azóta változott, rakjuk bele.
Ennyi erővel bármit beletehetnénk ebbe, Btk., Ptk.-módosítást, kinek mi a jó. Nem ide tartozik. Szükség van rá, nem azt vitatjuk, de tegyük a helyére. Köszönöm.
ELNÖK: Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Egyetértek alelnök úrnak azzal a véleményével, amely arról szól, hogy próbáljunk megfelelni az Alkotmánybíróság nemcsak ezen, hanem egyéb ilyen elvárásainak. Ez a próbálkozás hosszú évek óta megy, és pontosan tudjuk mindannyian, hogy miért nem tudunk ennek megfelelni, bár mi, képviselők ezt igen szeretnénk, és számunkra egyértelműbb és világos lenne a törvényalkotás munkájában benne lenni. De most ő van itt napirenden. Egyetlenegy kérdés lett volna a részemről, de nem is kell rá válaszolni, hiszen úgy érzem, hogy menet közben válaszolt rá, hogy a szociális partnerek ezzel az előterjesztéssel érzésem szerint és ahogy kivettem az ön szavaiból, egyetértenek, mert ez egy fontos feltétele annak, hogy általános vitára alkalmasnak tekintse a bizottság.
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, tehát ez velük évek óta egyeztetve volt, és kifejezett egyetértésüket fejezték ki a törvényjavaslat benyújtása előtt.
Határozat az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindezek után felteszem szavazásra, az általános vitára való alkalmasságról dönt a bizottság. Aki egyetért, hogy általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. 13 igen. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás.
Megkérdezem a bizottságot, hogy kívánunk-e előadót állítani ebben a témakörben. Én elsősorban ellenzéki képviselőtársaimat kérdezem meg. (Nincs jelzés.) Nem. Gondolom, tehát a többség sem kíván.
Egy elvet kellene valahol a gyakorlatban megvalósítanunk. Nem tudom, erről azért érdemes lenne beszélni, a többség, kisebbségi véleményeknél és hogy mikor szólalunk meg. Lehet, hogy a jövőben lehetne egy olyan általános döntést hozni, hogy amiben egyetértünk, abban nem állítunk előadót a parlamentben?
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy a jövőre nézve ilyen megállapodást mégsem köthetnénk, mert nagyon lehet, hogy egyet fogunk érteni és nagyon szükséges is lesz, hogy elhangozzon, mindkét oldalról elhangozzon vélemény, még az egyetértés mellett is, mert azért árnyalatbeli különbségek lehetnek.
Úgy gondolom, hogy azon esetekben, amikor nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, lesznek mások, ha ott az egyik fél nem tartja ildomosnak, hogy legyen előadó, akkor úgy gondolom, hogy a másik is tartsa azt tiszteletben, és akkor nincs ilyen gond.
ELNÖK: Elnézést, ha nem fogalmaztam meg egyértelműen, de én erre gondoltam, tehát ez csak így érthető, teljesen egyértelmű. Persze, főbizottságként, így van.
De ez csak egy elvi kérdés, erről persze mindig tudunk szövegelni, azért, mert sokszor elég nehéz összerakni a vélemény-alkotókat, már bocsánat, és én ülök ott, mint jegyző este 10 és 11 óra között, és kénytelen vagyok elszenvedni azt, hogy a bizottság részéről egyes barátaink "túlterheltek" és valamilyen okból nem tudnak megjelenni a nyílt színen, hogy elmondják a véleményüket. (Derültség.) Tehát nem volt véletlen ez a megjegyzés.
Köszönöm szépen. Az első napirendi pontot lezártuk.
A második napirendi ponttal kapcsolatosan van-e rövid szóbeli kiegészítése?
Dr. Bérces Kamilla (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Ennek a törvényjavaslatnak ugyanaz a sorsa, mint az OÉT-törvényjavaslatnak, tehát ez sem először kerül a tisztelt Ház elé. Az ágazati párbeszéd bizottságok törvényi szinten eddig nem voltak szabályozva, a történet előzményéhez tartozik, hogy 2002-ben az akkori kormány egy PHARE-támogatásra kötött megállapodást az Európai Unióval, ennek alapján kezdődött meg ezeknek az ágazati párbeszéd bizottságoknak a megszervezése. Most körülbelül majdnem 30 ilyen bizottság működik, jelenleg megállapodásos alapon, 2004-ben létrejött megállapodásos alapon működnek ezek a bizottságok. De már a kezdetek kezdetétől fontosnak tartotta mind a kormány, mind pedig a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, hogy erről szintén törvény szóljon.
Ennek a törvénynek is a lényege a részvételi feltételek pontos meghatározása, illetve az ezeknek való megfelelés tripartit bizottság által történő meghatározása, illetve ami másik nagyon fontos eleme, az az ágazati párbeszéd bizottságokban köthető kollektív szerződések megkötésének, illetve ezeknek a megkötött kollektív szerződéseknek az ágazatra történő kiterjesztésének a részletes szabályainak a meghatározása.
Jelenleg is van lehetőség arra, hogy a miniszter ágazatra kiterjesszen kollektív szerződést, a mostani részletesebb szabályok nagyobb garanciát adnak arra, hogy egyfelől jogellenes kollektív szerződés kiterjesztésére ne kerülhessen sor, másfelől minden érdekelt véleménye meghallgatható legyen ebben a kérdésben.
Ennek a törvénynek a kapcsán is elmondanám azt, hogy ezzel mind az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértett, mind pedig a jelenleg működő ágazati párbeszéd bizottságokat tömörítő Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa szintén kifejezte az egyetértését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, van-e kérdés, észrevétel. Szanyi képviselő úrnak van észrevétele.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Végül is összefoglaló jelleggel a két törvényjavaslat kapcsán szerettem volna elmondani, nevezetesen hogy itt elhangzott az imént, hogy vagyunk-e valamilyen időkényszerben vagy sem. Természetesen olyan időkényszer, olyan sürgető kényszerünk nincsen, hogy most itt egyik óráról a másikra ezekkel a törvényekkel dűlőre kellene jutni, ugyanakkor még azt is látni kell, hogy az a reformfolyamat, ami előtt ez az ország mindenképpen áll, ez egy nagyon komoly támogatást kaphat ebben a két törvényben megerősített instrumentumok révén. Hiszen az, hogy reform kell, ebben van egy nagyjából kialakulófélben lévő politikai konszenzus, a reformok tartalmát, mikéntjét illetően nyilván vannak eltérések, ugyanakkor ezeket az eltéréseket sokkal jobban lehet menedzselni, hogy ha támasztékot kapnak a politikai viták így a társadalmi szféra, a társadalmi párbeszéd részéről.
Összefoglalva úgy is mondhatnám, hogy reformok nem nagyon működnek széles körű társadalmi bázis nélkül, és ennek a két törvénynek a jelentősége ebben rejlik. Viszont ott van nekünk mégiscsak valamekkora sürgető kényszerünk, hogy mielőbb el kell indítani ezt a reformfolyamatot, tehát ilyen értelemben azért nagyon helyesnek és időszerűnek tartom, hogy ezt azért minél hamarabb fogadjuk el. Köszönöm szépen.
Határozat az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 13 igen. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) A bizottság előadót nem kíván állítani, csakúgy, mint az előző napirendnél. Köszönöm szépen.
A mai bizottsági ülést, mivel nincs bejelentés, befejeztük. Szerdán találkozunk 9 óra 30-kor, vagy tíz napirendi pontot fogunk megtárgyalni. Köszönöm. Jó napot, jó étvágyat, szervusztok!
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 00 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné