GIB-22/2006.
(GIB-22/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2006. december 6-án, szerdán, 9 óra 00 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelentek*
Elnöki megnyitó*
A napirend módosítása és elfogadása*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló J/45. számú beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló H/1543. számú határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése*
Dr. Takács Albertnek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek*
Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának válasza*
Szavazás*
Az adatvédelmi biztos 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi biztos 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat*
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szóbeli kiegészítése*
Észrevételek*
Szavazás*
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló T/1489. számú törvényjavaslat (módosító javaslatok)*
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok)*
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/1370. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok)*
Egyebek*
1.Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/45. szám)
(Általános vita)
2.Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/1543. szám)
(Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
3.Az adatvédelmi biztos 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/47. szám)
4.Az adatvédelmi biztos 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/1541. szám)
(Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
5.Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1489. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
6.A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1301. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
7.Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8.A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat (T/1298. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
9.A katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1309. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10.A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1370. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
11.Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Baráth Etele (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Latorcai János (KDNP) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) Gazda Lászlónak (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Csobánczy Péter (Pénzügyminisztérium)
Dr. Varga László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kovács Zsolt (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Izafé Éva (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Listár Éva (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Wolf Erzsébet (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Gonda Gabriella (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Till Roland (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Garamvári Miklós (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Somosi György (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Vargáné dr. Jobbágy Julianna (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bónis Krisztina (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Ruckel Orsolya (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kuthy Kinga (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Latkóczy Olga (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Dr. Turman Tamás (MDF)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megállapítom, hogy a határozatképességünk biztosított, a bizottsági ülést megnyitom.
A napirend módosítása és elfogadása
Az előzetesen megküldött napirendi pontok tárgyalását javaslom, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a bizottság tagjainak nincs kapcsolódó módosító, bizottsági módosító indítványra javaslata, akkor a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslatot töröljük a napirendről, nem érkezett hozzá kapcsolódó módosító javaslat; a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslathoz nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat; a katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos egyes törvények módosításával kapcsolatban nem érkezett kapcsolódó módosító indítvány - ezeknek a tárgyalására tehát nincs szükség, amennyiben nincs a bizottság tagjainak erre előterjesztésük. (Nincs ilyen jelzés.) Köszönöm.
A napirendi pontok tárgyalását illetően az 1. és a 2., illetve a 3. és a 4. napirendi pont tárgyalását együttesen javaslom, hiszen ezek összefüggenek az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének beszámolójáról szóló határozati javaslattal kapcsolatosan, és ugyanez igaz az adatvédelmi biztos tekintetében is.
Kérdezem, a bizottság tagjai az írásban kiküldött napirendet ezekkel a módosításokkal együtt elfogadják-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag jóváhagyta a napirendi pontokat.
Megkezdjük tehát az 1. és a 2. napirendi pont összevont tárgyalását. Tisztelettel köszöntöm vendégeinket, Lenkovics urat és Takács Albert urat. Megkérdezem, kívánnak-e szóban a bizottságnak előterjesztést tenni, ami esetleg kimaradt az írásbeli előterjesztésből, hiszen feltételezzük, hogy a képviselő urak jó része elolvasta az írásos előterjesztést. Önöké a szó.
Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése
DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az a gyakorlat, hogy a két fő bizottság, az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság előtt magáról az intézményről, működéséről, általános kérdéseiről beszélünk inkább, aztán az egyes szakbizottságokban pedig szűkebben az adott szakbizottság feladatkörébe, működési körébe eső kérdésekről. Készítettem egy áttekintést, és csak fölsorolom, hogy milyen ügyekkel foglalkoztunk, amely a gazdasággal, a gazdasági bizottsággal is kapcsolható.
A pénzintézetekkel és biztosítókkal kapcsolatban egyre több panasz érkezik. Ezeket magáncégek lévén nem vizsgálhatjuk, de a PSZÁF-et mint hatóságot igen, és így rajta keresztül és közvetve azért az állampolgárok alapvető jogait igyekszünk védeni.
Utak, közlekedés - nagyon sok és egyre több ilyen panasz van. Itt jegyzem meg, hogy most készül nálunk egy átfogó vizsgálat az elkerülő utak hiányáról. Nagyon sok ilyen panasz van, kritikus pontokon az országban, mondjuk, ilyen a 86-os vagy a 4-es út, de többet is említhetnék. Ide kapcsolható a vasúti közlekedés problémája; azzal kapcsolatban is hivatalból egy átfogó vizsgálatot indítottunk. Ezen a héten, illetve a jövő héten elkészül, s aztán kijövünk vele. A magam részéről fölajánlom, hogy ha a gazdasági bizottság napirendjére kerülnek ezek a kérdések, mivel növekvő és súlyosbodó problémákról van szó, akkor nem beszámoló keretében, hanem a rendes munkamenet keretében állok a bizottság rendelkezésére.
Nagyon sok telephely-engedélyezéssel kapcsolatos panasz van, márpedig itt a munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés és a környezetvédelem és helyi szomszédjogi viták kapcsolódnak össze; építési, városrendezési ügyek rögtön ide kapcsolhatók; nagyon sok fogyasztóvédelmet érintő panaszunk van. Ide sorolhatók a kamarai eljárások, az ipari-gazdasági kamarák eljárásával kapcsolatos panaszok, őrző-védő kamarák - ezzel kapcsolatban számos panasz volt. A közszolgáltatók általában és külön az áramszolgáltatók, a gázszolgáltatók, mobiltelefon-szolgáltatók és vezetékestelefon-szolgáltatók, az ezekkel kapcsolatos panaszok. Most újólag, de két évre visszamenőleg is nagyon sok panasz érkezett a távfűtéssel kapcsolatban. Megemlítem a lakhatással, lakástámogatással kapcsolatos panaszokat is, hiszen az építésügyön keresztül a gazdaságnak ez igen fontos területe, és a lakástámogatás egyúttal mindig gazdaságélénkítő hatású is. Szűnni nem akarnak a hulladékgazdálkodást érintő panaszok. Megemlítem a belvizek, árvizek, özönesők, katasztrófakárok problémáit - nagyon komoly gazdasági konzekvenciái vannak -, külön is a települési vízi közmű és csatornaberuházások problémáit és az azzal kapcsolatos közszolgáltatásokat érintő problémákat.
Láthatóan rendkívül széles spektrumban érintik a panaszok a gazdasági szférát. Ezek közül én egyet emelek ki, és azt is csak áttekintésszerűen: ez pedig a tanyákon és kistelepüléseken, aprófalvakban élők jog- és esélyegyenlőségének problémája. Köztudomású, Magyarország egyik alapvető problémája, hogy a különböző településeken lakó emberek rendkívül eltérő színvonalon jutnak, juthatnak hozzá olyan alapvető ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz, de információkhoz, kulturális, oktatási lehetőségekhez is, amelyeknek egy része lényegét tekintve alkotmányos alapjogokhoz kapcsolódik. Kirívó különbségek mutatkoznak ezeken a területeken, sérül tehát a jogegyenlőség és a tényleges esélyegyenlőség. Azon lehet külön vitatkozni, hogy túl sok-e a település és túl sok-e az önkormányzat Magyarországon, mint ahogy ehhez kapcsolódóan lehet azon is vitatkozni, hogy ezeknek a fejlesztése, úgy is, mint a gazdaságfejlesztés része milyen irányokban, módokon, eszközökkel, mértékben történjen.
A kistelepüléseknek számtalan problémájával foglalkoztam közvetlenül, így a postahálózat átalakításával, a mobilpostai szolgáltatás bevezetésével, a közműfejlesztési forráshiányokkal, a tanyavillamosítás esetében külön is az ott élők lehetetlen állapotaival, hogy még petróleumlámpával kell a XXI. században élniük és a gyermekeiknek amellett tanulniuk. A különböző kényszertársulások problémáival, iskolák bezárásával, illetve átszervezésével, központosításával és gyógyszertárak bezárásával, megszüntetésével, üres praxisjogokkal; ehhez kapcsolódóan az orvosi, sőt külön az állatorvosi ügyelet hiányosságaival, és így tovább.
Összefoglalva ezt a kiemelt problémakört, azt kell mondanom, hogy a gazdaság fejlesztése köztudottan stratégiai kérdés. A társadalom fejlődésének anyagi alapjait teremti meg a gazdaság, így a gazdasági fejlődés előfeltétele is meg egyúttal biztosítéka, garanciája is a társadalomfejlődésnek. A gazdasági esélyegyenlőség az állampolgárok szintjén biztosítja a tényleges, azaz nem formális jogegyenlőséget, hanem a valóságos esélyegyenlőséget és a lehetőségekben való viszonylagos egyenlőséget. Ezzel együtt is a gazdasági rendszer csupán egy alrendszer a társadalmi rendszer egészén belül, önmagában, kiszakítva, elszakítva más alrendszerektől nem vizsgálható és nem fejleszthető, így különösen a szociális, kulturális, demográfiai, oktatási, egészségügyi alrendszerekhez való kapcsolatát feltétlenül szem előtt kell tartani.
Én a magam munkája során megpróbálok ebben a komplexitásban gondolkozni, és az ajánlásaimban amilyen mértékben és módon lehetőségem van rá, élek is ezzel.
Ezt szerettem volna szóbeli kiegészítésként a magam részéről hozzáfűzni, és aztán a kérdésekre szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Takács Albert úré a szó.
DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid áttekintést szeretnék adni azokról az ügyfajtákról, amelyekkel én foglalkoztam 2005 során, és ebbe az áttekintésbe beleszőnék néhány szubjektív észrevételt is.
A bizottság tevékenységét, feladatkörét eléggé közelről érintik az adó- és pénzügyek. Ezzel kapcsolatban - amint azt Lenkovics úr is említette - 2005-ben valóban elég sok panasz érkezett a hivatalhoz. Ezek a panaszok általában az adóztatásnak, a közteherviselés e formájának az igazságosságát, arányosságát firtatták, de az ombudsmannak ebben a vonatkozásban nincs vizsgálati lehetősége, tehát a sok panasz közül számossal nem lehetett foglalkozni azért, mert adózástechnikai kérdésben nem tudunk állást foglalni.
Ugyanakkor meg lehet állapítani, hogy 2005 során az adó- és pénzügyi igazgatás bürokratikus és nehézkes elemeinek a leépítésében sikerült némi eredményt elérni, több ponton sikerült érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a hatóság azokat az adatokat, amelyek egyébként is a birtokában vannak, nem kérheti, hanem hivatalból köteles figyelembe venni. A nagyon bonyolult adó- és pénzügyi igazgatásban számos nehézséget okoz az, hogy a laikus állampolgár különféle igazolásokra, bizonyításokra van kényszerítve, amely tényállománnyal egyébként a hatóságok rendelkeznek. Például a regisztrációs adónál, a beépítési kedvezményeknél sikerült áttörést elérni, a hatóság több mindent figyelembe vesz a saját maga adatállományából, mint korábban. Ebben a körben számomra érthetetlenül elhúzódó - és még mindig megoldatlan - ügy a svájci adószámlák ügye, ahol változatlanul az okozza a problémát, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak nem sikerült kialakítania a pénzösszeghez való hozzáférés elfogadható igazolásának a módjait, így tulajdonképpen egy eljárási akadály miatt nem lehet az igényeket érvényesíteni.
Érdekes módon a gyermeki jogoknak is vannak pénzügyi, költségvetési, gazdasági vonatkozásai. A gyermeki jogok 2005-ben hangsúllyal szerepeltek az ombudsmani tevékenységben, annál is inkább, mert az adatvédelem mellett talán ez a másik, nemzetközileg is leginkább motivált és ellenőrzött emberi jogi terület, ahol Magyarországot rendszeresen vizsgálják, monitorozzák, és mindenféle ajánlásokat fogalmaznak meg. A gyermeki jogok komplex intézkedési csomag nélkül nem biztosíthatók, és talán a bizottság részéről is ösztönözni kellene azt az egyébként is hatékonyabb és költségtakarékosabb megoldást, hogy nem annyira a bentlakásos gyermekintézmények építését, fejlesztését kellene szorgalmazni, hanem azt a sokkal humánusabb és a gyermek fejlődése szempontjából is kedvezőbb megoldást, hogy nevelőszülőknél, helyettes szülőknél, pótlólagos családi környezetben kerüljenek a gyermekek elhelyezésre. Ez egyrészt sokkal olcsóbb, másrészt sokkal hatékonyabb ellátási forma, mint a szokásos osztrák-porosz rendszerű bentlakásos gyermekintézményi hálózat.
Szeretném kiemelni, hogy több észrevétel, több kifogás érkezett a magyar munkavállalók külföldi támogatásának, külföldi érdekvédelmének a hiányosságait illetően. A kelet-európai országok közül mindenképpen tekintetbe veendő példa a lengyel ombudsman tevékenysége, aki kifejezetten nagy súlyt helyez arra, hogy a külföldön dolgozó állampolgárok jogvédelméhez hozzájáruljon. Elképzelhető lenne a magyar külképviseleteket, konzulátusokat egyfajta tanácsadói segítő lehetőséggel, apparátussal felruházni, még akkor is, ha Magyarország ebből a szempontból nem a legnagyobb munkaerő-kibocsátó.
Közvetlen gazdasági vonatkozásai vannak az önkormányzati közszolgáltatások köréből a hulladékgazdálkodásnak. Erről a területről egy kicsivel többet szeretnék mondani, mint amennyi az általános áttekintésben idáig elhangzott, annál is inkább, mert a külső szemlélő számára érthetetlen ellentmondások, anomáliák és bonyodalmak vannak a hulladékgazdálkodás jelenlegi szabályozásában. Két alapvető modell képzelhető el, és a jogalkotónak, a politikai döntéshozónak elég nagy szabadsága volt a tekintetben, hogy melyiket választja. Az egyik a közszolgáltatás teljes liberalizációja, piaci alapokra helyezése, a másik pedig egy kvázi koncessziós rendszerben kötelező közszolgáltatás előírása annak a szervezetnek a megnevezésével, amely ezt a közszolgáltatást egyedül jogosult nyújtani. Magyarország ez utóbbi megoldást választotta, a települési önkormányzatok úgy gondoskodnak a hulladékok kezeléséről, hogy kötelező közszolgáltatást írnak elő és kijelölik a hivatalos közszolgáltatót. Míg egy taxivállalat, egy könyvkiadó vagy egy vendéglátó-ipari egység tönkremehet, és akkor legfeljebb másik étterembe járok ezután, ez a hulladékgazdálkodás tekintetében lehetetlen, ennek biztonságosnak kell lennie, mert a keletkező hulladékot folyamatosan el kell szállítani. Ráadásul egy olyan "felesleges" szolgáltatási kapacitásnak kell rendelkezésre állni, amely nem várt csúcsra járatott hulladékkibocsátás esetén is működik. Ez tehát egy meglehetősen nagy ráfordítást igénylő és biztonsági elemeket sem nélkülöző tevékenység.
Ha a jogalkotó úgy döntött, hogy kötelező közszolgáltatás van egy kijelölt közszolgáltatóval, akkor meg kellene teremtenie ennek a rendszernek a működési feltételeit is, de ez ma számos tekintetben hiányzik. Miközben kötelező közszolgáltatás van legalább tíz évre biztosított monopolhelyzetben lévő közszolgáltatóval - annak is megvannak az indokai, hogy ez miért megengedhető és ezt az Alkotmánybíróság sem vitatta -, aközben ezen a téren változatlanul tovább dúl a piaci küzdelem, a piaci harc még a fővárosban is, és a feladatért felelős önkormányzat, illetve a központi hatóságok ennek a helyzetnek a megoldása, megelőzése érdekében igazából nem sokat tesznek. Ma az önkormányzat ilyen-olyan megfontolásból elfogadja a közszolgáltató felajánlkozását. A közszolgáltatót e tekintetben egy csomó gúzsba kötés terheli, amit más piaci szereplő nem köteles hordozni, de az önkormányzat nem védi meg a saját közszolgáltatóját, aki egyébként önkormányzati feladatot teljesít a jogosulatlan, az indokolatlan piaci versennyel szemben, és ebből rengeteg probléma adódik.
2005 óta már nemcsak a piaci szereplők között dúl a harc és tapasztalhatók a félreértésnek és a helyzet meg nem értésének a jelei, hanem az állami szervek, az állami hatóságok között is. Két különleges és számomra elképesztő példát szeretnék megemlíteni a magam praxisából. Miközben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ára hatósági ár, amit önkormányzati rendeletben állapítanak meg, aközben számos olyan üggyel találkoztam, amikor a polgári bíróság szakértővel bizonyíttatja ezen ármegállapításnak a jogosultságát, melynek sem szakmai, sem jogi, sem alkotmányos indoka nincs, hiszen ha valamilyen probléma van, akkor a legrosszabb esetben is az Alkotmánybíróságtól lehetne kérni annak felülvizsgálatát, hogy egy adott ár indokolt-e vagy sem.
S miközben ezen a területen nincs verseny - hiszen éppen azt szolgálja a közszolgáltatás, hogy a lakossági hulladékkezelés tekintetében ne legyen verseny -, aközben a Gazdasági és Versenyhivatal számos esetben eljár, vizsgálva azt, hogy a kijelölt közszolgáltató nem él-e vissza erőfölényével, piaci pozíciójával, miközben nem szereplője a piacnak. Az a jogszabály, az a konstrukció, amelyet ilyen mértékig félre lehet érteni, nemcsak a közreműködő személyek esetleges nem megfelelő felkészültségét vagy korlátozott képességét mutatja, hanem azt is, hogy a jogszabály nem jól lett megalkotva, mert ilyenfajta értelmezési és félreértési problémáknak nem volna szabad előfordulniuk.
Összességében - és ez a gazdasági bizottság figyelmére is érdemes talán - kialakult az a helyzet, hogy a közszolgáltatásnak ez a rendszere az összeomlás szélén van. A bonyolult szabályozásban és a meg nem védett közszolgáltatók körében a be nem hajtott tartozásoknak olyan mennyisége halmozódott föl, amely ezt a szolgáltatást színvonalában és tartósságában veszélyezteti. Tehát számolni lehet azzal, hogy a jövőben nemcsak az lesz az ombudsmanhoz érkező panaszoknak a tárgya, hogy kell-e hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási díjat, szemétdíjat fizetni, hiszen a legtöbb panasz ilyen, hanem az is probléma lesz, hogy a szemét nem lesz elszállítva az előírt gyakorisággal, esetleg nem arra a biztonságos ártalmatlanító helyre lesz elhelyezve, ahová azt a jogszabály szerint kellene, hanem valamilyen odébbtolási, ebben az esetben is a legolcsóbb megoldás irányába ható gyakorlat fog kialakulni.
Emellett természetesen nagyon sok panasszal találkoztam még, amely inkább általában az emberi jogokat érinti, a rendőrséget, az elektronikus sajtót, a büntetés-végrehajtási és nyomozati szerveket illetően, de ezeknek meglehetősen távoli összefüggése van a bizottság tevékenységével, ezért ezekre csak akkor térnék ki, ha kérdés érkezik.
Összességében azt említettem, hogy egy rövid áttekintést, rövid általános értékelést szeretnék tenni. Az ombudsmani tevékenységet, a gazdasági-pénzügyi vonatkozású panaszokat illetően úgy látom, hogy itt azért a lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Hiszen hogy itt vannak-e alapvető jogok, és ezeknek pontosan mi a tartalmuk, mi az intenciójuk, azt meglehetősen nehéz meghatározni. Ebben a tekintetben még az Alkotmánybíróság is tétlenkedik, noha az alkotmány preambuluma tartalmazza egy meglehetősen nehezen értelmezhető fordulatban a szociális piacgazdaság felé való haladást, de az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy ebből az elvből alapvető jogok nem következnek. Tehát nagyon nehéz megtalálni azt a mércét, hogy gazdasági-pénzügyi kihatású, vonatkozású jogoknak van-e alapjogi gyökere, és ilyen tekintetben az ombudsmannak van-e eljárási jogosultsága.
Én mindig is igyekeztem élni a jogi önkorlátozás eszközeivel, tehát nem szoktam beleavatkozni olyan vitáknak, problémáknak az eldöntésébe, amelyek elsősorban gazdaságpolitikai döntést igényelnek, mert megítélésem szerint ez nem ombudsmani feladat. Éppen ezért az én katalógusomban, az én emberi jogi katalógusomban kifejezetten gazdasági-pénzügyi vonatkozású ügyek viszonylag csekélyebb számban szerepelnek, mert itt általában azt szoktam megállapítani, hogy az ombudsmannak vagy nekem ezekben az ügyekben nincs hatásköröm. Természetesen tanácsot, jogi segítséget minden ilyen esetben adok az állampolgárnak. Ez meglehetős munkateher, mert míg egy vizsgálatot két-három oldalon el lehet végezni, egy ilyen jogi tanács 15-20 oldalas tanulmányoknak az elkészítését igényli nem egy esetben. De örömmel végzem ezt a feladatot is.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, képviselő urak részéről van-e kérdés, észrevétel. Először Fónagy úrnak adom meg a szót, majd Bencsik úrnak és Podolák úrnak.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Meghallgatva a két beszámolót, és természetesen áttanulmányozva az előzetesen írásban megkapott anyagokat, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója nevében az elvégzett munkát magas színvonalúnak, mind szakmai - s gondolom, ezeken a területeken ez külön kiemelendő -, mind morális szempontból figyelemre méltónak és követendőnek tartjuk.
Mind az év közben, mind a most szóbeli kiegészítésben elhangzott kérdések a társadalom olyan általános kérdéseivel foglalkoznak, amelyek a magyar állampolgárokat szinte kivétel nélkül érintik, akár mindennapjaik, akár egzisztenciális viszonyaik, akár megélhetési körülményeik, az ország állapota tekintetében. Mindezek alapján a beszámolókat általános vitára alkalmasnak tartjuk, és a plenáris ülésnek elfogadásra fogjuk javasolni.
Köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bencsik úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Lenkovics úr beszámolójában, szóbeli kiegészítésében elhangzott, hogy a közlekedéssel kapcsolatos állampolgári jogok vizsgálata hamarosan lezárul. Ezzel kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy a MÁV-pályaudvarok akadálymentes használhatóságával, megközelíthetőségével kapcsolatos vizsgálatok részét képezték-e ennek a munkának.
Általánosságban lenne egy megjegyzésem. Lenkovics úr összefoglalója ráirányította arra a figyelmet, hogy amely munkát itt elvégeztünk az elmúlt fél évben, és amilyen szakmai, szakmapolitikai észrevételeket tettünk ellenzéki oldalról az állampolgári jogok csorbulását illetően, azok helytállóak voltak, bár időközönként kormánypárti oldalról túlságosan aggodalmaskodónak vagy átpolitizáltnak lettek minősítve. Összességében azt lehet mondani, számunkra megnyugtató, hogy az elmúlt fél év során az összefoglaló visszaigazolása alapján szakmailag közelítettük meg ezeket a kérdéseket.
Másrészt viszont korántsem lehetünk nyugodtak, hiszen a beszámoló ráirányította a figyelmet az állampolgári jogok erőteljes csorbulására, tehát az elkövetkezendő időszakban itt a bizottságban is azon kellene munkálkodnunk, hogy a kormányzati, illetve a parlamenti döntéshozás során mindezek az elhangzottak kellőképpen kerüljenek majd figyelembevételre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt megadom Podolák úrnak a szót, egyetlen megjegyzést engedjen meg, képviselő úr. Én nagyon örülök, hogy az elmúlt fél évről beszélt, de az ombudsman urak beszámolója a 2005. évről szólt. Tehát azt gondolom, ezt megjegyzem a pontosság kedvéért, és természetesen tudomásul véve az ön véleményét, továbbadom a szót Podolák úrnak.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Úgy gondolom, anélkül, hogy szót ismételnék, teljes egyetértésben Fónagy képviselő úr véleményével, ugyanezt az álláspontot tudom mondani a szocialista frakció részéről. Többéves, megbízható, korrekt együttműködés tapasztalható a biztos urak részéről; mindenkor, bármilyen kérdéssel fordultunk hozzájuk, megfelelő, magas színvonalú, szakmai választ kaptunk, ami segíti a munkát. Az írásos előterjesztéssel, az emberi jogi bizottság állásfoglalásával egyetértünk, és ezt támogatjuk.
Egyetlen kérésem lenne a biztos urakhoz. Most fognak a parlament elé kerülni éppen a leginkább érintett törvények a fogyasztóvédelem kapcsán, a gázszolgáltatással, áramszolgáltatással, távfűtéssel és egyéb ilyen tevékenységekkel kapcsolatos fogyasztói érdekvédelem új megfogalmazásával kapcsolatban. Mi úgy gondoljuk, hogy ebben valóban újat kell nyújtani, teljes egészében szinkronizálni kell ezeket a fogyasztói jogokat, hiszen egy felszabadított piacon fognak működni ezek a szolgáltatók. Ha az eddig beérkezett véleményeket tudnák csoportosítani és a mi rendelkezésünkre bocsátani, hogy már eleve a törvény fogadásakor ezekkel a kérdésekkel tisztában legyünk és ismerjük, az jelentős hátteret és lehetőséget biztosítana.
További jó együttműködést kívánok mindannyiunknak, és továbbra is erősítem az állásfoglalást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondat a MÁV-pályaudvarok kapcsán, amit a képviselő úr kérdezett, melyikőtök kíván rá válaszolni? Tessék!
Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának válasza
DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Amióta 1997-ben elfogadta az Országgyűlés az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, az akadálymentesítés azóta napirenden van. Tudjuk azt is, hogy nem történt meg egy alapos és előzetes hatásvizsgálat, hogy ez valójában mennyibe is kerülne.
Nem pontosan határozta meg a törvény azt sem, hogy mi a közintézmény és ebből sok jogalkalmazási probléma adódott. Az is közismert, hogy a kerekes székes egyesületek próbálkoztak polgári perek indításával, ami ráadásul általánosságban is felveti, hogy az alkotmányos alapjogi kérdés államcél vagy az egyes embert megillető alanyi jog. Az Országgyűlésnek, a törvényhozóknak sokkal precízebben és pontosabban kellene ezeken a területeken törvényeket alkotni, mert ellenkező esetben a végrehajthatatlanság okán óriási kudarc áll be.
Gönczöl Katalin még 2000-2001-ben, majd utóvizsgálat keretében már én országos nagy felmérést csináltunk, és Göncz Kinga szociális miniszter asszonynak küldtük meg a jelentésünket, egy 70 oldalas anyagot, amelyben leírtuk, hogy körülbelül 25 százaléknál tart a megvalósítás - ennek része volt a MÁV-pályaudvarok akadálymentesítése is -, továbbá ha ebben az ütemben halad, akkor több mint ötven év szükséges a cél eléréséhez. Az Országgyűlés áthidaló megoldásként a határidőt tolta ki 2004. december 31-ről 2010. december 31-re. De már 1997-re elő volt írva a vasúti kocsik, valamint a helyközi buszok akadálymentesítése a kerekes székesek számára. A fővárosban a Combinók esetében az akadálymentesítés már megtörtént mind a megállóhelyek, mind a járművek esetében. De ezen a területen még nagyon sok probléma lesz, és ha ezt belehelyezem a konvergenciaprogramba és a költségvetési szigorításokba, akkor nem irigylem sem az Országgyűlést, sem a gazdasági, sem a szociális bizottságot, mert még sok súlyos kérdés merül fel. Ez csupán egy csepp a tengerben.
Bencsik János úr azt mondta, hogy ezek nemcsak gazdaságpolitikai, hanem szakmai kérdések is. Valóban én is úgy látom, hogy ezek nem pártkérdések, nem koalíciós vagy ellenzéki kérdések és főleg nem egy ciklus problémái. Ezek súlyos stratégiai, hosszú távra szóló alapvető kérdések, és ilyen értelemben kellene, ha tetszik a konszenzus erőltetésével is foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, az emberi jogi bizottság előterjesztésével és az abban megfogalmazott véleményekkel a gazdasági bizottság mindkét oldala egyetért.
Először arról kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e a beszámolót. (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót.
Ki ért egyet az emberi jogi bizottság önálló indítványának általános vitára való alkalmasságával? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag egyetért az általános vitára való alkalmassággal.
Köszönöm szépen az ombudsman urak együttműködését és további jó munkát kívánok.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem, a főbizottságok állítanak előadót és az elégséges.
A 3. és 4. napirendet együtt tárgyaljuk, ezek az adatvédelmi biztos 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi biztos 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. Köszöntöm Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat és kérem, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szóbeli kiegészítése
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is azokat a kérdéseket emelném ki, amelyek a tendencia szempontjából érdekesek, hiszen most már lassan az év végére érünk. 2005-ben 17 százalékkal nőtt a hozzám érkező panaszbeadványok száma. A beérkezett ügyiratok mennyisége folyóméterben mintegy 12 méter, és ebből csak a jogszabály-véleményezések 5 métert tesznek ki, 4-500 között volt a véleményezett jogszabályok száma. Itt azért szeretnék utalni egy különbségre: az adatvédelmi biztosnak az adatvédelmi törvény alapján kötelessége a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogszabályokat véleményezni, szemben az ombudsmanokkal, akikre ilyen speciális törvény nem vonatkozik. Ebből a szempontból problematikusabbnak tartom, ha nem kapok meg jogszabályokat véleményezésre, hiszen egy 2000-es alkotmánybírósági döntés alapján ez akár a közjogi érvénytelenségét is eredményezheti az elfogadott jogszabályoknak. Itt tehát különbség van az országgyűlési biztosok kompetenciája szempontjából.
A tekintetben, hogy miben változott az adatvédelmi biztos jogállása Magyarország uniós csatlakozása óta, már közel kétéves tapasztalat áll rendelkezésre. Ebben az időszakban mindössze két alkalommal éltem azzal a megnövekedett hatáskörrel, amely alapján formális döntést hozhatok, és mind a kettő a média tevékenységével volt kapcsolatos. Tehát azzal a hatáskörbővüléssel, amelyet sokan úgy interpretáltak, hogy az ombudsmani jogkörrel összeegyeztethetetlen, nem igazán éltem. Abban viszont változás van - amit már korábban, a megválasztásom után is jeleztem -, hogy nagyobb hangsúlyt szeretnék fordítani a jogszabály-véleményezésekre, mert engem részben azért választott a parlament, hogy az Országgyűlés munkáját, a jogalkotást segítsem azzal, hogy véleményezem a jogszabályokat. Köztársasági elnök úr ezt úgy jellemezte az európai adatvédelmi konferencia megnyitójára írt köszöntő levelében, hogy ez egyfajta alkotmánybírósági normakontrollhoz hasonló tevékenysége az adatvédelmi biztosnak.
Változás következett be a schengeni csatlakozásunk után is. Az adatvédelmi biztosnak rendkívül komoly nemzetközi együttműködési fórumokon kell részt vennie, és ez nemcsak az eddigi klasszikus adatvédelmi biztosok munkatalálkozója, hanem az Europol, Schengen és a vámadat-továbbítások ellenőrzése is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tevékenységünk jelentős része a nemzetközi együttműködés keretében valósul meg.
A beérkezett beadványok tekintetében 2005-ben többségében volt a privát szféra adatkezelői ellen benyújtott beadványok száma - körülbelül 50 százalék -, míg az állami adatkezelőkkel szembeni beadványok száma 46 százalék, tehát a magánszférával kapcsolatos kérdések egy picit nagyobb számban fordultak elő. Ebben jelentős szerepük van a munkáltatóknak, ugyanis a munka világában egyre inkább érvényes az, hogy a munkáltatók a lehető legmesszebbmenőkig akarják ellenőrizni a dolgozóikat például a kamerarendszereken keresztül. Szeretném jelezni, hogy ennek a törvényi alapját teremtette volna meg - én természetesen nem értettem egyet vele - általános értelemben a munka törvénykönyvének egy módosítása. Egyre gyakoribb az internetes levelezések ellenőrzése, és az is felmerült - s e tekintetben az állami szektor sem kivétel -, hogy a minden számítógépes leütést ellenőrző úgynevezett kémprogramok telepítése összeegyeztethető-e az adatvédelmi elvekkel. Természetesen nem egyeztethető össze.
Nagyon fontosnak tartom az Alkotmánybíróságnak két döntését 2005-ből. Tudniillik szeretném azt hangsúlyozni, hogy tudom, nagyon sokan túl szigorúnak tartják az adatvédelmi biztos álláspontját, főleg a jogszabály-véleményezések kapcsán, de nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog egy alkotmányos alapjog, mégpedig az emberi méltóságból eredeztethető, tehát egy nagyon szigorúan korlátozható alapjog. S az Alkotmánybíróságnak akár a vagyonőrtörvénnyel kapcsolatos döntése, akár az ügynöktörvénnyel kapcsolatos döntése 2005-ből következetes gyakorlatát és szemléletét mutatja az Alkotmánybíróságnak, vagyis alkalmazni kell minden esetben a szükségesség-arányossági tesztet, és csak akkor jogszerű az alkotmányos alapjognak a kötelező korlátozása kötelező adatkezelés elrendelésével, ha az elkerülhetetlen, alkalmas és arányos is egyben.
A személyes adatok védelme mellett szeretnék egy-két mondatot szólni a közérdekű adatok nyilvánosságáról is. Nagyon fontosnak tartom, hogy 2005-ben módosításra került az adatvédelmi törvény, és megfordult az adatvédelmi törvény szemlélete a közfeladatot ellátó szervek feladatkörében eljáró személyekkel kapcsolatban, illetőleg magukkal a közfeladatot ellátó személyekkel kapcsolatban, ugyanis az adatvédelmi törvény szabálya azt mondja, hogy ezeknek a személyeknek a feladatával összefüggő adata, ha törvény másként nem rendelkezik, nyilvános. Tehát szemléletében váltott az adatvédelmi törvény. Itt probléma lehet a bizottság kompetenciáját vagy érdeklődését tekintve azoknál az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál, amelyek közfeladatot látnak el, például Magyar Televízió, Magyar Rádió elnökének a fizetése, a Nemzeti Bank elnökének a fizetése. Amennyiben ezek az adatok nyilvánosságot kell hogy kapjanak, márpedig ez egyértelműen így van - és ebben töretlen az adatvédelmi biztos álláspontja, akár az elődömére is hivatkozhatnék -, ezért fordultam nemrég, az elmúlt napokban ajánlással az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, hogy át kellene tekinteni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályát képezik a nagyobb nyilvánosságnak.
Ugyanez a helyzet, bár formálisan 2006-ban született meg az ajánlásom, de 2005-ben a karácsonyi időszakban merült fel ez a probléma, és az általános biztos és helyettese beszámolója kapcsán a tisztelt bizottság érintette a fogyasztóvédelem kérdését: az én álláspontom nagyon határozottan az, hogy minden olyan ügyben, amikor jogsértés állapítható meg, ne lehessen titkolózni. Vagyis abban az esetben, ha akár egy auditált labor például már megállapította egy élelmiszer vonatkozásában a minőségi tanúsítványokba ütközést vagy nem megfelelő minőséget, akkor azokat nyilvánosságra lehessen hozni, és üzletititok-sértésre se lehessen hivatkozni - az én álláspontom szerint nem is lehet egyébként, de az államigazgatási hatóságok óvatossága minden esetben felmerül ezeknél az eseteknél.
Szeretnék még arra utalni, hiszen azt gondolom, ezek visszatérő kérdések lesznek, reményeim szerint akár még törvényben is: az adatvédelemmel szemben mindig két kihívást szoktunk említeni. Az egyik a terrorizmus elleni küzdelem, a biztonság jegyében születendő új megoldások; nagyon sok nemzetközi kötelezettség is van ebben a vonatkozásban. De ez nem ennek a bizottságnak a kompetenciája, ezért inkább a másik kihívásra szeretnék utalni: ez pedig a technika fejlődésének a kérdése. A 2005. évi beszámoló tartalmazza már az egyik ilyen új területet, ez pedig az intelligens csipkártyarendszerekkel, akár az elektronikus bérlettel kapcsolatos kérdések. Én mindenképpen azt javasoltam, hogy ezek törvényi megoldást, törvényi szabályozást kapjanak. Ez még nem történt meg, de nem is kaptam ellenkező véleményt, illetve nem formálódott ilyen, hogy nem szükséges erről törvényt alkotni. Úgyhogy amennyiben ez megint időszerű lesz, illetőleg az elektronikus bérleteknek a bevezetése szóba kerül, én mindenképpen amellett foglalok állást, hogy ezeket törvényben kell szabályozni, és természetesen biztosítani az anonimitás lehetőségét.
Szintén nem kifejezetten a bizottság tevékenységéhez kapcsolódik, viszont nagyon fontosnak tartom mint országgyűlési képviselőknek a figyelmét felhívni két dologra. Az egyik: én azt gondolom, hogy az állampolgároknak van egyfajta érzetük a különböző jogaik mértékét illetően. Tehát azt az arányosságot megbontani, amely mondjuk, a kötelezően elrendelt adatkezelések kapcsán kialakult, és az embereknek az információs önrendelkezési joguk, magyarul az ezen a területen a szabadságérzetük, ezt az arányt semmiképpen nem tartom célszerűnek megbontani. Tehát abban az esetben, ha akár a technika fejlődése jegyében, akár a biztonságra törekvés jegyében valamiféle korlátozási igény merül fel - lásd például a biometrikus azonosítójú útlevelek, tehát az új azonosító formáknak a kezelése -, azt gondolom, ez mindenképpen kívánatos megoldás lenne. Más területen viszont a szabályok megváltoztatása lenne szükséges, gondolok itt például a politikai marketingre, ami vesszőparipámnak is tűnhet, de azt gondolom, nagyon fontos lenne. Nemzetközi fórumon is úgy foglaltak állást az adatvédelmi biztosok, hogy nem igényli igazából a politikai marketinget az, hogy az állampolgárokat lassan a hálószobájukban támadja meg a politika. Tehát azt gondolom, hogy változtatni kellene akár az ajánlószelvények rendszerén, akár azzal, hogy az állampolgárokat valamiféle letiltás joga illesse meg, de én szeretném hangsúlyozni, hogy ezt már elavult formának tekintjük; hozzájáruló nyilatkozatokkal - ez az elektronikus kereskedelmi reklámnál is már az új szabályozás - lehessen arra felhatalmazást adni, hogy név szerint keressék a politikai pártok a kapcsolatot az állampolgárokkal.
A másik - és ezzel fejezném be -, amire mint országgyűlési képviselőknek a figyelmét szeretném felhívni: több panaszbeadványt kaptunk, és állást foglaltunk abban a vonatkozásban, hogy különbséget kell tenni az országgyűlési képviselőknél, ha a képviselői jogosultságukból eredően szeretnének valamilyen adatot megismerni, tehát a képviselő tájékoztatáshoz való joga elválik, amikor a bármely állampolgárt megillető közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos alapjogával élve kér információt, a kettőt nem szabad összekeverni, s amikor az országgyűlési képviselő a képviselői jogosultságához kapcsolódóan kér tájékoztatást, akkor a mi álláspontunk szerint választott a lehetséges megoldások közül. Ebben a vonatkozásban, amennyire ez szükséges - és ahogy hallottam, jelenleg napirenden van akár a Házszabálynak a módosítása is -, én azt gondolom, akár pontosítani is célszerű ezeket a szabályokat. Erről tájékoztattam a Ház elnökét is, az állásfoglalásomat elküldtem, és természetesen az alkotmányügyi bizottság is akceptálta ezt a véleményt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr?
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Jómagam a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja nevében szeretném megköszönni önnek és kollégáinak azt a nagyon komoly szakmai munkát, amelyet a különböző adatok védelme területén végeztek.
Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a közérdekű adatok nyilvánossága és a személyes adatok védelme. Ezekben a kérdésekben én magam is rendszeres levelezőpartnere vagyok az adatvédelmi biztos úrnak.
Nekünk igazából nem területünk, de mivel itt országgyűlési képviselők, politikusok ülnek különböző pártokból meg frakciókból, ezért nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet a politikai direkt marketing kérdésére - amit adatvédelmi biztos úr a felvezetőjében érintett -, és esetlegesen egy politikai direkt marketingről szóló jogszabály megalkotására, amire már a parlamentben is többször felhívtam a figyelmet. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezekről a kérdésekről komolyan gondolkodjunk el, és ha lehetőség nyílik rá - reményeim szerint mihamarabb -, akkor jogszabályi formában is rendezzük ezt a mai napig is eléggé tisztázatlan, ugyanakkor a mindennapokban nagyon komoly szinten jelenlévő kérdést.
A beszámolót és az elvégzett munkát a Fidesz nevében még egyszer szeretném megköszönni adatvédelmi biztos úrnak és munkatársainak.
ELNÖK: A kormánypárti frakció is elismeréssel adózik a beszámolónak és elfogadásra javasolja azt.
A képviselő úr által említett politikai direkt marketinggel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a kereskedelmi marketing és a politikai direkt marketing egységes szabályozása az elkövetkező időszak komoly feladata lesz, hiszen óriási mértékben fejlődik a lehetőségek tára, és egyik oldal sem állít korlátot magának, amikor választást akar nyerni. E tekintetben tehát kölcsönösen nincs egymás szemére vetni valónk, legfeljebb csak a mi szemünkre vethet az adatvédelmi biztos időnként egy-egy ügyet, amit nagy bocsánatkérések között el is fogadunk. Reményeim szerint tudunk majd olyan szabályozást készíteni, amely a célt és az eszközt normalizálni fogja.
Kérdezem, hogy ki ért egyet az adatvédelmi biztos beszámolójával. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a beszámolót egyhangúlag elfogadta.
Ki ért egyet az emberi jogi bizottság előterjesztésével? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag elfogadta és általános vitára alkalmasnak tartja az emberi jogi bizottság előterjesztését.
Köszönöm szépen adatvédelmi biztos úr megjelenését és további jó munkát kívánok.
5. napirendi pontunk az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A december 5-i keltezésű anyagból dolgozunk. Köszöntöm dr. Pásztor Tamás főosztályvezető urat.
Az ajánlás 1. pontjában Czerván György képviselő úr a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésében a díjtörvény 32/A. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 2. pontjában Rubovszky György képviselő úr a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésében a díjtörvény 32/A. § (2) bekezdésének elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 3. pontjában Czerván György képviselő úr a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésében a díjtörvény 32/A. § (7) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 4. pontjában Rubovszky György képviselő úr a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdésének elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást kapott.
Köszönöm szépen főosztályvezető úr segítségét.
Következő napirendi pontunk az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A december 4-i keltezésű kiegészítő ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent Csobánczy Péter urat.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában - amely összefügg az 5. és 8. ajánlási pontokkal - Molnár Albert képviselő úr - kapcsolódva a T/1297/16/1. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 32. §-ának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Molnár Albert képviselő úr - kapcsolódva a T/1297/16/1. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 32. §-ának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 3. pontjában - amely összefügg a 7. és a 10. ajánlási pontokkal - Molnár Albert képviselő úr - kapcsolódva a T/1297/16/1. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 32. §-ának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 4. pontjában Bernáth Ildikó képviselő asszony - kapcsolódva Herbály Imre, Godó Lajos, Kis Péter László és Vecsési István képviselő urak T/1297/28. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 43. §-ának elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást kapott.
A kiegészítő ajánlás 5. pontjában - amely összefügg az 1. és 8. ajánlási pontokkal - Molnár Albert képviselő úr - kapcsolódva a T/1297/2. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 118. §-ának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Elnök úr, szeretném jelezni, hogy Molnár Albert regisztrációs adóval kapcsolatos módosító javaslatához a tegnapi állásfoglalásunk alapján vélhetően közös módosító javaslat jön még be, tehát ennek a folyamata most aktualizálódik a költségvetési bizottságban.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ezt majd a kormány és a frakció tisztázza, amennyiben pedig nem, az Országgyűlés fog dönteni a törvény módosításáról. A bizottság ebben a formában nem támogatta a módosító indítványokat.
Következő napirendi pontunk a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A december 4-i keltezésű kiegészítő ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm dr. Varga László főosztályvezető urat.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Jauernik István képviselő úr - kapcsolódva Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál, Vojnik Mária, Bóth János, Kiss Ferenc, Nagy László, Rákóczy Attila, Rózsa Endre, Kránitz László és Lénárt László képviselők T/1370/12. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 21. §-ában az Mvt. 86. §-ának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a módosító javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Köszönöm szépen főosztályvezető úr segítségét.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Van-e valakinek kérdése, bejelentenivalója? Püski András képviselő úr!
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): A múlt héten megállapodtunk abban, hogy 9.30-kor kezdünk, a meghívót is így nyomtattuk ki, mégis módosult az időpont. A baj, hogy ez igen gyakran módosul. Megértem, hogy gyakran változnak a napirendek és az időpontok, de azt kérem, hogy erről tájékoztassanak bennünket. A képviselők nem mindig ülnek a laptop előtt, és ahhoz, hogy a bizottság a komolyságát megőrizze, szükséges lenne valamilyen más módon is a képviselők tájékoztatása.
ELNÖK: Egyetértek önnel, változtatni fogunk ezen. Ma az adatvédelmi biztosok elfoglaltsága miatt kellett módosítanunk az időponton. Azt javaslom, hogy a bizottság kapcsolódjon be egy sms-rendszerbe. Azt nem tudom megígérni, hogy az időpontok nem fognak változni, már csak azért sem, mert nem szeretnénk még egyszer úgy járni, hogy egy órát várnunk kelljen arra, hogy a kormány képviselői egy másik bizottságból ideérjenek. Ennek ellenére egyetértek önnel. Lehetőség szerint maradunk a szerda 10 óra körüli kezdéskor.
Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Nem.
Köszönöm szépen a megjelenést, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 8 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea és Soós Ferenc