GIB-2/2007.
(GIB-27/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. február 12-én, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslat (döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről)*
Dr. Fónagy János (Fidesz) szóbeli előterjesztése*
Hozzászólások*
Szavazás a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről*
A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/1745. számú törvényjavaslat (általános vita)*
Kérdések*
Válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló T/1916. számú törvényjavaslat (általános vita)*
Tabák Péter (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1917. számú törvényjavaslat (általános vita)*
Dr. Kara Ákos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/1744. számú törvényjavaslat (általános vita)*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
1.Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1376. szám)
(Dr. Kupper András és dr. Fónagy János (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
2.A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1745. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám)
(Általános vita)
4.A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1916. szám)
(Általános vita)
5.A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám)
(Általános vita)
6.Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP)
Alelnökök: Podolák György (MSZP)
Márfai Péter (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP)
Tagok: Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Hagyó Miklós (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Tabák Péter főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Erika vezető jogtanácsos (Magyar Nemzeti Bank)
Dr. Kara Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Dr. Huber László (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Turay István (Magyar Demokrata Fórum)
Strbik László (Magyar Távirati Iroda)
Boda György vezető főtanácsos (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bokodi Melinda jogtanácsos (Magyar Nemzeti Bank)
Kardos Levente (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség)
Dr. Faragó Ákos tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szalay Gábor (Szabad Demokraták Szövetsége)
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Pethő Tünde (Magyar Szocialista Párt)
Gáspár Ferenc vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 33 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megnyitom a gazdasági és informatikai bizottság 2007. évi első ülését. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Az előzetesen kiküldött napirendhez képest a következő változtatást javasolom: az 1. napirendi pont, a budapesti 4-es metró ügyében a tárgysorozatba-vételről döntsünk, és majd egy későbbi időpontban ennek ismeretében kerüljön sor az általános vitáról való döntésre. Ezzel a változtatással ki fogadja el a mai ülés napirendjét? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslat, dr. Kupper András és dr. Fónagy János fideszes képviselők önálló indítványa. Fónagy János képviselő úrnak adom meg a szót.
Dr. Fónagy János (Fidesz) szóbeli előterjesztése
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Kupper András képviselőtársammal önálló indítványt nyújtottunk be a budapesti 4-es metró tervezett építési vonalának kiegészítésére a budaörsi virágpiacig. A terület képviselőtársaim előtt jól ismert. Úgy gondolom, most nem kell szót vesztegetni arra, hogy a 4-es metró megépítésével kapcsolatban szakmai konszenzus van. Meggyőződésünk, hogy Budapest terhelésének, az északnyugat felől bejövő elővárosi agglomerációs forgalomnak a szűrésére igazából akkor van lehetőség, ha a virágpiac térségében olyan méretű parkoló épül, hogy az abból az irányból érkező nagy számú autós ott tudja hagyni a gépkocsiját és tömegközlekedés igénybevételével könnyedén eljuthat a főváros központjáig. A jelenlegi tervek szerint az Etele térnél épülne egy nagy parkoló. A "nagy" kitétel persze erősen relatív, mert mindössze ezer gépkocsi befogadására lenne alkalmas.
A mi javaslatunk lehetőséget ad arra, hogy legalább a tervezési munkák megkezdődjenek, illetve hogy az építés a már megkezdett szakasz építése után tovább folytatódjék. Tisztában vagyunk azzal, hogy a 2007-es költségvetésnek keretei vannak, ezért a költségvetési törvény módosításánál flexibilis lehetőséget igyekeztünk hagyni arra, hogy egy tervezői előkészületi igenlésre lehetőség legyen. Nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy a 2007-es költségvetés a kivitelezés tekintetében nem bír el semmit, de a dolog elvi befogadását, tervezési-gondolkodási előkészületét szeretnénk ezzel szorgalmazni és ehhez kérjük képviselőtársaink támogatását.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Ki kér szót? Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Végtelenül szomorú leszek, ha nem az Etele téren lesz a metró végállomása. (Derültség.) A javaslatot mindenképpen támogatni kéne, de ha már módosítani akarunk, akkor érdemes lenne legalább elvi szinten megvizsgálni, hogy miért nem megy tovább a metró építése a bevásárlóközpontokig elővárosi vasútként. 1994-ben, amikor a virágpiacra vonatkozó javaslat megszületett, az a rész még nem volt annyira beépülve, mint ma. Ma már egy egész másfajta forgalmat kellene lebonyolítania az addig kiépülő metrónak. Ez a dolog vizsgálatra mindenképpen érdemes, és úgy tudom, hogy a főváros vezetése is szívesen napirendre tűzné ezt a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Józsa István képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): XI. kerületi képviselőként - ez az én választókörzetem - szakmailag messzemenőleg egyetértek a javaslattal. A kibontakozás érdekében felajánlom a szakmai együttműködésem.
ELNÖK: Úgy látom, az oldalak között egyetértés alakult ki a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételével kapcsolatban. Azt javaslom, hogy hozzunk létre egy ad hoc bizottságot, melynek tagja lehet Hagyó Miklós képviselő úr, aki a fővárosban is képviseli az ügyet, aztán Horváth Csaba, Baráth Etele és Józsa István képviselő urak. Akár a közlekedési albizottság keretében is létre lehet hozni egy olyan szervezetet, amely elkezdi ezt vizsgálni, és a tárgysorozatba-vétel után, amikor kialakul a kormánnyal való egyeztetési mechanizmus, tovább lehet lépni az általános vitára való alkalmasság irányában.
Szavazás a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Ki ért egyet a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételével, illetve azzal, hogy egy ad hoc bizottság - melyet, mondjuk, Baráth Etele, Józsa István és Fónagy János képviselő urak hoznak össze - kezdje el vizsgálni ezt a kérdést? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételét.
2. napirendi pontunk a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/1745. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként. Elsősorban egy jogharmonizációs mechanizmus van beépítve a törvénybe. Köszöntöm a kormány képviselőjét, dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes urat.
A bizottság tagjai közül kinek van kérdése? Latorcai János alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy kormányzati szempontból fogyasztóvédelmi kérdésnek tekinthető-e az a töméntelen mennyiségű visszaélés, ami az elmúlt időszakban - szerintem fogyasztóvédelmi szempontból is - ért bennünket, nevezetesen az, hogy mindenféle lejárt szavatosságú termékeket átcsomagolnak, szabadon forgalmaznak, a büntethetőség kategóriája viszont olyan pici, hogy az még szinte ösztönöz is erre a cselekedetre. Tehát az a kérdésem, hogy ez annak minősül-e. És ha annak minősül, akkor most, amikor átfogó változtatást hajtunk végre, nem kellene-e ezt markánsabban megjeleníteni ebben a törvényjavaslatban?
ELNÖK: Köszönöm. Podolák György alelnök úr!
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Az indoklásban szerepel a hatáskörrel rendelkező hatóságok listája. Közismert, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos legtöbb probléma az elmúlt hónapokban, illetve években az energia területén jelent meg. Az energiahivatal, mint fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezet - amelynek eddig is volt büntetési joga és számtalan ismeret birtokában van - miért nincs felsorolva a hatáskörrel rendelkező szervezetek között?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki kérdezni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, a kormány képviselője válaszol a kérdésekre.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az első kérdésre azt tudom válaszolni, hogy a törvényjavaslat jogharmonizációs célú feladatokat szolgál, az EU-rendelet végrehajtását, éppen ezért nem feladata az, hogy a különböző fogyasztóvédelmi intézmények szabályozásával kapcsolatban bármilyen változtatásra javaslatot tegyen. Ez kizárólag egy európai jogharmonizációs célú jogalkotás annak érdekében, hogy eleget tegyünk az európai uniós tagságból fakadó feladatainknak.
A második kérdéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a rendelet előírja azokat a fogyasztóvédelmi irányelveket, amelyekkel kapcsolatban el kellett végeznünk a megfeleltetést, és ez nem tartalmazza az energiahivatal hatáskörét. Csak azokkal a fogyasztóvédelmi irányelvekkel kapcsolatban végeztük el a törvénymódosítási javaslatot, amiket a rendelet megnevez, és ezek között nem szerepel az energiahivatal.
ELNÖK: A mellékletben szereplő felsorolás nem kerül be a törvénybe. Kormányhatározatban fogjuk bejelenteni a fogyasztóvédelmi szervezetek körét?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, de ez már tavaly megtörtént.
ELNÖK: Van-e még valakinek kérdése? (Nincs jelentkező.) Nincs. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? (Nincs jelentkező.)
A bizottság az általános vitára való alkalmasságról dönt, de a részletekben még lehetnek viták. Az imént elhangzott két kérdés is arra utalt, hogy a hatásköri dolgok újragondolhatók.
Javaslom az általános vitára való alkalmasság megállapítását, valamint első helyen kijelölt bizottságként egy ajánlást, amelyben a ma felvetett kérdéseket hangsúlyozzuk ki, és az általános vita során a kérdésekre adott válaszok még kitisztázhatók lesznek.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért az általános vitára való alkalmassággal.
A plenáris ülésen Podolák György alelnök úr fogja ismertetni a bizottság álláspontját. Egyetért ezzel a bizottság? (Igen.)
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
Mivel a 3. napirendi ponthoz még nem érkezett meg a kormány képviselője, javaslom, hogy a 4. napirendi ponttal folytassuk a munkát. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Köszönöm szépen.
Következő napirendi pontunk tehát a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló T/1916. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelettel köszöntöm a kormány képviselőit és kérem, hogy röviden ismertessék a törvényjavaslat lényegét.
Tabák Péter (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Alapvetően jogharmonizációs, illetve technikai, pontosítási okokból készült ez a törvénymódosítási javaslat, amelyet az Európai Központi Bankkal egyeztetve és a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve terjesztünk az Országgyűlés elé.
Lényegi változás az, hogy a jogalkotási törvény által az Igazságügyi Minisztériumtól megkívánt véleményezési jogot az Európai Unióban a jegybankokra érvényes szabályoknak megfelelően törölné ez a rendelkezés, valamint egyértelművé teszi a Magyar Nemzeti Bank elnökére, a monetáris tanácsi tagokra és az alelnökökre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat. Ezenkívül rengeteg olyan technikai, jogharmonizációs módosítást tesz, amelyek alapvetően a Magyar Nemzeti Bank javaslatára kerültek a törvénymódosítási javaslatba.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? Latorcai János alelnök úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem az a problémám ezzel a törvényjavaslattal, hogy a részletes indoklás több esetben még köszönőviszonyban sincs azzal, amit a módosítás megfogalmaz. Ez különösen a 2. § esetében igaz.
Az 5. § a törvényes fizetőeszköz megszűnése esetén húszéves beváltási kötelezettséget ír elő a Nemzeti Bank részére. Ez a szabályozás nyilván arra az esetre vonatkozik, amikor Magyarország be fogja vezetni az eurót, és a már nem törvényesnek számító forintot még húsz évig be lehessen váltani. Ez összhangban van-e azzal az európai gyakorlattal, amit elődeink, illetve jelenlegi társaink alkalmaztak, illetve alkalmaznak?
Van egy másik szakasz, amelyik ránk nem vonatkozik, mert még nem tartozunk az eurós övezetbe, ennek megfelelően az euró nálunk törvényesen még nem elsődleges fizetőeszköz, annak ellenére, hogy az árakban már fel kell tüntetni. Mégis szeretném megkérdezni, ha Magyarországon készítenek egy euró kinézetű csokoládét - mint ahogy készítettek is -, akkor ennek alapján a hatálybalépést követően ahhoz is ki kell kérni a jegybank elnökének engedélyét. Nem tesszük ezzel a folyamatot túl bürokratikussá? Ha a nyugat-európai csokoládépiacokon valaki belenéz a kínálati lehetőségekbe, akkor úton-útfélen találkozik ilyenekkel.
A 15. § szerint az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a jegybank elnöke által kiadott jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, ugyanakkor az is benne van ebben a törvénymódosításban, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete esetében az igazságügy-miniszter véleményét nem kell kikérni. Ez nem fából vaskarika vagy róka fogta csuka? Ha az igazságügy-miniszter felel azért, hogy összhangban legyen, de nem kéri ki vele kapcsolatban a véleményét, akkor ez egy utólagos eljárás keretében fog megvalósulni? Ez miért jó?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Göndör István képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Azt javasolom, hogy támogassuk a törvényjavaslat napirendre vételét. Ez több olyan kérdést is érint, amit a Nemzeti Bankra vonatkozó törvényjavaslat legutóbbi módosításakor is felvetettünk a bizottsági vitában. Ez az indítvány további módosításokat tartalmaz a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban.
Igaza van Latorcai János alelnök úrnak, a részletes indoklásban valóban van valamilyen baki, de az nem része a törvényjavaslatnak.
A 15. §-sal kapcsolatos észrevételére reagálva szeretném megjegyezni, hogy ott pont ez a lépés hiányzott. A bankelnököt nem lehet korlátozni abban, hogy rendeletet adjon ki, de valakinek felelősnek kell lennie azért, hogy a bankelnök által kiadott rendelet beleilleszkedjen a hatályos jogrendbe, és ez csak az igazságügy-miniszter lehet.
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Nincs köztünk vita, csupán kommunikációs szempontból kérdeztem, hogy nem lenne-e jobb előbb egyeztetni és utána dönteni, mint utólag üzengetni, mert egy utólagos eljárás valamilyen formában mégiscsak üzengetés. Kell-e polarizálni a Nemzeti Bank elnökének meg az igazságügy-miniszternek a jogszabályban való más-más értelmezését?
ELNÖK: Latorcai alelnök úr tehát azt kérdezi, nem a függetlenség ára-e az, hogy az igazságügy-miniszterrel kell egyeztetni. Főosztályvezető úré a szó.
TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr, de a felmerült kérdésekre a Magyar Nemzeti Bank képviselője válaszol.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): A húszéves kötelezettségre vonatkozó szabály a jelenleg hatályos törvényben is fellelhető és nincs összefüggésben a majdani forint-euró váltás esetére előírandó türelmi idővel, amikor a forint bankjegyek euróra átválthatók lesznek. Tudomásom szerint az európai országok - most éppen Szlovénia - külön jogszabályban írták elő, hogy az új fizetőeszköz bevezetését követően a korábbi törvényes fizetőeszközt meddig lehet az újra átváltani.
A 15. § vonatkozásában a módosítás indoka a következő: az Európai Központi Bank az igazságügy-miniszter előzetes írásbeli véleményezését a jegybanki függetlenség csorbításaként értékelte és kérte ennek a jegybanktörvényből való törlését. Azt senki nem vitatja, a jegybank sem, hogy az alkotmányosság, a jogszabályi hierarchiába való illeszkedés és az egyéb, jogalkotással összefüggő megfeleltetések őre az Igazságügyi Minisztérium, azonban ma még nem tudjuk, hogy a jogalkotási törvény szerint - ami újként fog megjelenni - ez hogy fog realizálódni. Ebben a pillanatban csupán azt tudjuk, hogy az EKB véleménye alapján, illetve az európai uniós normáknak való megfelelés érdekében a jegybanktörvényből ezt a kógens szabályt törölni kell. Ez a módosítás ezt célozza.
A 2. § pedig szintén az EKB kérése alapján a szerződés 104. cikkelyének való konkrét megfeleltetés érdekében az európai szabályra való utalással egészül ki. Ez tehát egy technikai jellegű módosítás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Az is értelmezés kérdése, hogy a kereskedelmi bankok hitelintézetnek minősülnek-e - megítélésem szerint annak -, mert a hitelintézetek ma az érméket csak ellenszolgáltatás, egy bizonyos rabatt ellenében hajlandók beváltani, márpedig a törvény 5. § előírásai szerint ezt kötelesek lesznek korlátozás nélkül megtenni. A fizetőhelyek csak ötven darab érmét kötelesek elfogadni. Ez rendben van, így is lenne helyénvaló, de tisztelettel kérdezem, hogy mi lesz ennek a szabálysértési kódexe, mivel a kereskedelmi és hitelbankok továbbra sem fogják beváltani a pénzt, hanem azt mondják, hogy 10 százalék ellenében, de tudok olyanról is, aki csak nagyobb százalék ellenében hajlandó erre. Nem az utcai koldulást szeretném támogatni, de hozzá kellene tenni ennek a szabálysértési kódexbeli feltételrendszerét is.
A csokoládéeurós kérdésemre még nem kaptam választ.
ELNÖK: Ez érdekes kérdés, de a törvény eddig is rendezte valahogy. Vagy súlyra mérték, vagy rolnizni kellett, egy csomó előírás volt. Most hogy látják önök?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Lehet, hogy egy kicsit bő szavú az indoklás és nem látszik konformnak a módosítás szövegével, de ez is egy hatályos szabály.
ELNÖK: Akkor lehet, hogy pontosítani kell.
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): A csokoládéra természetesen nem kell utánzatra vonatkozó engedély, viszont a szabályozási tárgykörökre a jegybank elnökének keretet ad a törvény. Külön MNB-elnöki rendelet szabályozza az utánzatkészítésre vonatkozó engedélyezés szabályait, ami ki lett hirdetve és hatályban van, abból mindenki pontosan és egyértelműen megtudhatja, hogy mihez kell engedély és mihez nem. Ez az MNB honlapján megtalálható. Aki ilyen engedélykérelemmel óhajt az MNB-hez fordulni, az általában a honlapról szerzett információk alapján fel szokta hívni az illetékes engedélyező emissziós szakterületet, ahol szóban megkapja a felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy mihez kell ilyen engedély és mihez nem. A csokoládéutánzathoz nem kell.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Mindez az általános vitára való alkalmasság tekintetében nem kizáró ok. Kérdezem, hogy ki ért egyet az általános vitára bocsátással. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért az általános vitára való bocsátással.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.
Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a segítségét.
Következő napirendi pontunk a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1917. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm dr. Kara Ákos főosztályvezető-helyettes urat és kérem, hogy ismertesse a törvényjavaslat lényegét.
Dr. Kara Ákos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvénymódosítást alapvetően nemzetközi normák, illetve háttérjogszabályok megváltoztatása indokolja. A javaslat általános része a vagyon elleni bűncselekmények esetében a 2000-ben elfogadott 10 ezer forintos értékhatárt 20 ezer forintra, illetve gazdasági bűncselekmények esetében az 1993-ban elfogadott 50 ezer forintos értékhatárt 100 ezer forintra emeli annak érdekében, hogy azok a valós értékviszonyokhoz igazodjanak.
Egy másik, gazdasági szempontból jelentős módosításra azért van szükség, mert a csődtörvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása miatt szükséges a háttérjogszabályok fogalomhasználatának az átvétele, illetve bizonyos szempontból a tényállások egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele. Ezenkívül a pénzmosás tényállását is módosítja a javaslat. Ennek oka az Unió 3. számú pénzmosás elleni irányelvének való megfelelés. Magyarországot értékelte az IMF, a Világbank és az Európa Tanács megfelelő szervezete abból a szempontból, hogy mennyire hatékonyak a pénzmosás elleni jogszabályaink, illetve a fellépésünk, és az értékelések eredményeként született javaslatok kerültek átvezetésre.
Lényeges a csempészet és vámorgazdaság tényállásának a módosítása is. Ennek az a lényege, hogy a javaslat szerint a minősítő körülmények értékelése nem a nem közösségi áru értékétől, hanem az elvont vámbevétel értékétől függne, a tényállás vámorgazdaság ténye pedig az orgazdaságba kerül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezenkívül érint bennünket a hitelezők védelmével és a tisztségviselők felelősségével kapcsolatos módosítás is, amelyek szintén pozitív irányúak.
Ki kér szót? Latorcai János alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS: Nem a gazdasági törvénykezés miatt fogok tartózkodni a szavazáskor, hanem azért, mert a VIII. szakasz 204. §-ának (6) bekezdését erkölcsi okok miatt nem tudom elfogadni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (16) Ki nem ért egyet vele? (0) Ki tartózkodott? (4) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Az egyebekkel folytatjuk a munkát. Négy felkérés érkezett a bizottsághoz. Az egyik egy brüsszeli útra, amelyen a költségvetési bizottság részéről Varga Mihály, a gazdasági bizottság részéről pedig én képviselem a Magyar Országgyűlést. A másik egy lisszaboni útra, amelyen Márfai Péter és Józsa István vesz részt. Február 26-án szintén lesz egy brüsszeli út, oda - ha az egészsége megengedi - Fónagy János képviselő úr utazik. Ki ért egyet ezekkel a javaslatokkal? (Egyhangú.)
Van egy felkérésünk szakértő kijelölésére is. A miniszterelnök úr felkérte a bizottságok elnökeit, hogy jelöljenek szakértőt az úgynevezett versenyképességgel kapcsolatos, a kormány által kezdeményezett kerekasztal-megbeszélésekre. A miniszterelnök úrnak Viszt Erzsébetet, a Gazdaságkutató Intézet kutatásvezetőjét javasoltam, aki az elmúlt tíz évben kizárólag versenyképességi kutatásokat végzett és ilyen irányú publikációi jelentek meg.
Kérdezem, hogy ki ért egyet Viszt Erzsébet mint szakértő jelölésével, aki időnként tájékoztatni fogja a bizottságot az ott folyó munkáról. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyetért Viszt Erzsébet jelölésével.
Körbeadjuk az önéletrajzát, aki nem ismeri, az olvassa el. Ebben a publikációi is fel vannak sorolva. Jelenleg a Gazdaságkutató Intézetben kutatásvezető és pont ebben a témában dolgozik, ezért úgy gondolom, hogy szakmailag abszolút rendben van a dolog.
A 3. napirendi ponthoz még mindig nem érkeztek meg a kormány képviselői. Kérdezem, az ellenzéki képviselők hozzájárulnak-e ahhoz, hogy ezt a napirendet a kormány nélkül tárgyaljuk meg. (Igen.)
Következik tehát a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/1744. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Kinek van kérdése, észrevétele, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Ha nincs kérdés vagy megjegyzés, az általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
Előadót nem kívánunk állítani.
Szerdán 9 órakor a román szenátus delegációjával találkozik a bizottság a 37-38. számú teremben. Aki teheti, vegyen részt ezen a találkozón, román oldalról elég sokan érkeztek. Kérem, hogy jelenlétünkkel tiszteljük meg vendégeinket. Akit érdekelnek a háttéranyagok, a bizottság titkárságán megtekintheti azokat.
Kíván-e még valaki bármit elmondani? (Nincs jelentkező.) Ha nem, további kellemes napot kívánok és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja:12 óra 7 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc