GIB-3/2006.
(GIB-28/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. február 14-én, szerdán, 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászóló(k)*

Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)*

Elnöki megnyitó*

A napirend elfogadása*

Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló T/1971. számú törvényjavaslat (általános vita)*

Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése*

Kérdések, észrevételek, válaszok*

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló T/1916. számú törvényjavaslat (módosító javaslatok megvitatása)*

Egyebek*


Napirendi javaslat

1.Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1971. szám)
(Általános vita)

2.A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1916. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

3.Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Podolák György alelnök (MSZP)

Elnök: Puch László (MSZP)

Alelnökök: Márfai Péter (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP)

Tagok: Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Püski András (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Baráth Etele (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Gazda László (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Göndör István (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP) megérkezéséig
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Márfai Péternek (MSZP) megérkezéséig
Márton Attila (Fidesz) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászóló(k)

Tabák Péter főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérum)

Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)

Sarkadi Anita (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Krasznai Endre (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács)
Mrázikné Csizmadia Katalin (Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete)
Dr. Bokodi Melinda jogtanácsos (Magyar Nemzeti Bank)
Dr. Gömzsik Andrea jogtanácsos (Magyar Nemzeti Bank)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Gáspár Ferenc főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Szepesi András főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gólya Gellért osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Harcz Zoltán osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Cs. Nagy Anikó vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Kardos Levente (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség)
Alpár Zsolt (Országgyűlés Hivatala)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra)

Elnöki megnyitó

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a bizottság tagjait és tisztelt vendégeinket. Megállapítom, hogy a gazdasági bizottság határozatképes.

Tájékoztatom a bizottságot, hogy 9 órától a román parlamenti delegációval folytattunk tárgyalást.

A napirend elfogadása

A kiküldött meghívó szerint két napirendi pontot tárgyalunk. Kérdezem, hogy ki ért egyet a napirendi javaslattal. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.

Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló T/1971. számú törvényjavaslat (általános vita)

1. napirendi pontunk az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló T/1971. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelettel köszöntöm dr. Pásztor Tamás főosztályvezető urat és megkérem, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.

Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat hat agrártörvény módosítását javasolja. Ezek az állattenyésztési törvény, az erdőtörvény, a vadászati törvény, a növényvédelemről szóló törvény, a takarmánytörvény, valamint a bortörvény. A módosítások túlnyomórészt az Európai Unió jogharmonizációs előírásait vezetik át a hatályos törvényi rendelkezéseken, a bortörvény esetében pedig a hatályban lévő, de nem igazán alkalmazható szabályozást kívánjuk a gazdaság szereplőinek egyetértésével módosítani. Első körben tehát azt szeretném kihangsúlyozni, hogy jogharmonizációs célú módosításokról van szó.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? Latorcai János alelnök úr!

Kérdések, észrevételek, válaszok

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Azok az erőművek, amelyek faalapú hulladékfelhasználást terveztek be, valójában mégis úgy működnek, hogy erdőket vágnak ki. Ezek az új törvényi szabályozás szerint szembekerülhetnek-e a törvénnyel? Az 5. § erre vonatkozóan ad-e hatékony felhatalmazást az erdészeti hatóságnak?

A 11. §-ban az elő-haszonbérleti jog konkrétan mit jelent?

ELNÖK: A parlamentben vélhetően az fogja a legnagyobb vitát kiváltani, amit Latorcai alelnök úr az imént említett, hiszen ebben a kérdéskörben egy sajátos helyzet alakult ki Magyarországon, különösen, ha figyelembe vesszük a CO2-vel kapcsolatos kormányzati álláspontot, amely negatív hatást fog kiváltani, ugyanis azok az erőművek, amelyek beindultak a biomassza-felhasználásban, ebből a körből nem tudnak kitörni, mert visszavették a kvótáikat. Felhívom az előterjesztők figyelmét, hogy a parlamenti vitára, illetve a módosító javaslatok megtárgyalására készüljenek fel.

Ezek után megadom a szót a főosztályvezető úrnak.

DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az erdőtörvény módosításának épp az a célja, hogy tehermentesítse a jelenlegi erdőfaállományt, hogy az erdőtörvény hatálya alól kivegyük az úgynevezett energiaültetvényeket. Eddig sajnos nem elég nagy területen folyt ilyen termesztés az országban. Az erdőtörvényben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni annak mindenféle bürokratikus engedélyezési, kivágási, telepítési előírásaival. Kiderült, hogy a gyakorlatban ez igazából nem működik, sőt ellene hat azoknak a törekvéseknek, hogy az energetikai célú ültetvényeket meghonosítsuk és minél inkább kiváltsuk a szántóföldi termelést, és olyan alternatívát tudjunk nyújtani a mezőgazdasági termelőknek, hogy rossz adottságú területeken is megfelelő profitot tudjanak elérni. Azzal, hogy ez kikerül az erdőtörvény hatálya alól - és lesz egy kormányrendeleti lába is -, sokkal egyszerűbb lesz energiaültetvényeket telepíteni, és az égetőműveknek megteremtődik az a biomassza alapja, amely az erdő kivágása nélkül is el tudja látni őket és energiát tudnak termelni. Ez a legfontosabb célja ennek a szabályozásnak. Manapság már olyan technológia alkalmazható az energiaültetvények esetében, hogy egy-, két- vagy hároméves vágásfordulójú növényeket is lehet telepíteni. Ez azt jelenti, hogy ha sikerül ezt a törvényt elfogadtatni, akkor a telepítések meglódulnak és már jövőre érezhetően nagyobb lesz az a terület, amely energiaültetvényekkel kerül beültetésre, és ezeket már az égetőművek is tudják hasznosítani.

Az 5. §-ra utalt alelnök úr. Általános probléma a falopás, sőt van egy speciális ága is, ami nagyon nehezen érhető utol: egyes vállalkozók strómanok révén vásárolnak meg területeket, és amikor elérik az 50 plusz 1 százalékot, akkor a stróman papíron hozzájárul ahhoz, hogy az erdő kivágásra kerüljön, és mindenféle engedély, terv meg befizetési kötelezettség nélkül egy éjszaka alatt kivágják az erdőt. Papíron ez nem számít lopásnak, hiszen az erdő többségi tulajdonosa megadta a hozzájárulását, csak az a probléma, hogy semmiféle előírást nem tartanak be, nem készítenek semmilyen tervet, nem fizetik be az előírt díjakat, és azzal, hogy megszerzik a fa tulajdonjogát, olyan helyzetbe hozzák a többi erdőtulajdonost, hogy nekik kell állniuk az újratelepítési költséget és fizetniük a bírságot stb., a strómanon pedig - aki általában hajléktalan - nem lehet behajtani a bírságot, mert egyszerűen eltűnik. Ez nagyon komoly probléma. Több útja-módja van annak, hogy ezt a tevékenységet hogy lehetne megfogni. Az 5. § módosításának az a célja, hogy olyan fakitermelés esetén, amely nincs összhangban az égetőművek részére történő eladással, el lehessen kérni az erről szóló engedélyt, és ha ilyen nincs, akkor azonnal bírságot lehessen kiszabni. Ez tehát nincs direkt kapcsolatban az energiaültetvények kérdéskörével, hanem a jelenlegi nagyon problémás helyzetet kívánja megoldani bírság kiszabásának a lehetőségével.

A törvénymódosítás alapján lehetőség lesz a vadászterület ismételt haszonbérbe adására. Értelemszerűen nem mindig az adott vadászterületre jogosult a terület tulajdonosa, hanem esetleg olyan földhasználók, akik a hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy arra a területre vadásztársaságot alakítsanak. Ebben az esetben a korábbi vadászati jog jogosultjának lenne elő-haszonbérleti lehetősége. A mostani módosítás a jelenlegi területi kialakításokat - tízévente van ilyen ciklus - már nem érinti, hanem csak a jövőre vonatkozik.

ELNÖK: Köszönöm. Fónagy János képviselő úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Két megjegyzésem lenne. Az egyik: az előterjesztőt meg tudom erősíteni abban, hogy a kvótákat nem elvonták, hanem eladták, legalábbis egy részét, de nem ez az érdekes.

A másik: Magyarországon a rövid forgásidejű ültetvények terén van tapasztalat, hiszen az elmúlt évtizedekben ha energiaerdőket nem is, de papír- és cellulózerdőket azért telepítettek. Ezeknek ugyan nem két-három év a forgásidejük, hanem öt-nyolc év. Ahogy alelnök úr is említette, ebben a kérdésben komoly viták várhatók, ugyanis ez azoknak a területeknek az egyike, amelyekkel kapcsolatban konszenzus van a Házban, mert ha a legjobb szándék mellett sincs meg a végrehajtó hatalom, magyarán az állami erdészeteknek és a felügyeletnek nem adják vissza azokat a nagyon kemény jogosítványokat, amelyek a mindenkori erdőkezelőknek évszázadon keresztül megvoltak, akkor ez az egész szenteltvíz marad, mert azt mindnyájan tudjuk, hogy amikor kiviszik a sredderezőt, a szálerdőt is beaprítékolják, és utána már senki nem mondja meg, hogy az energiaültetvény volt, vagy pedig egy százötven éves tölgyerdő. Arra szeretném a tárca figyelmét felhívni - nem vitatva, sőt támogatva ezeket a kezdeményezéseket -, hogy az ezekhez szükséges hatósági ellenőrző, végrehajtó jogosítványokat teremtsék, illetve erősítsék meg. Tudom, hogy ez pénzbe kerül, de azt is tudom, hogy győzelmi jelentések készültek arról, hogy milyen sok erdőt telepítettünk az elmúlt években, hogy az erdőtelepítések üteme az elmúlt években emelkedett, de legalább hatvan-nyolcvan év szükséges ahhoz, hogy pótolni tudják a tarra vágott keményfa-erdőállományt.

ELNÖK: Köszönöm. Én is abban reménykedem, hogy a parlamentben erről konszenzus alapján fogunk dönteni, az eddigi viták legalábbis erre utalnak. Azzal nincs baj, hogy energiaerdőket hogy telepítenek, annak megvan a negatív mezőgazdasági hatása, de a gazdasági bizottság ezzel nem foglalkozik. Nekünk a valós erdőgazdaságokhoz tartozó szálfaerdők energiacélú felhasználásának a rendszerével és szabályozottságával van gondunk. A törvényben szereplő szigorítás helytálló és működik, de a törvény ereje azon fog eldőlni, hogy milyen végrehajtási rendeletek lesznek megfogalmazva. Azt kérjük az előterjesztőtől, hogy nagyon szigorú kereteket, feltételeket határozzon meg, mert a közvélemény ezt várja el. Rendkívül érzékeny erre a közvélemény és nagyon irritálja az, ami a magyar erdők egy részével történik. Nem mennék bele ennek a politikai meg gazdasági vitájába, tudjuk, hogy ez miből ered, de a lényeg az, hogy szigorú szabályozásra van szükség.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést.

Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.

Köszönjük szépen az előterjesztő képviselőjének a segítségét.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló T/1916. számú törvényjavaslat (módosító javaslatok megvitatása)

2. napirendi pontunk a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló T/1916. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A 2007. február 13-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm Tabák Péter főosztályvezető urat és dr. Bokodi Melinda jogtanácsos asszonyt, ők lesznek segítségünkre a munkában.

Az ajánlás 1. pontjában - amely összefügg a 3. ajánlási ponttal - dr. Kékesi Tibor képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-ában az MNB-törvény 10. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 2. pontjában dr. Dancsó József képviselő úr a törvényjavaslat 10. § (2) bekezdésében az MNB-törvény 58/A. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: Göndör képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnézést kérek, elnök úr, de ezt a módosító javaslatot meg kellene fontolni. Úgy szól a (3) bekezdés, hogy "...az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra..." Más törvényben már szabályozva van, hogy ezt a mentelmi bizottság teszi, ezért ezt itt felesleges megismételni. A jogászok ettől háborogni szoktak. Ki kell törölni az előző mondatot és azt kell beleírni, hogy a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kezeli, de ez így ismétlés.

ELNÖK: Köszönöm. Kálmán András képviselő úr!

DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Támogatom Göndör képviselő úr felvetését. Ez valóban teljesen felesleges ismétlés, elég lenne egy utalással rendezni.

ELNÖK: Latorcai alelnök úr!

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy egyharmaddal támogassa. Beszélni fogunk a módosító javaslatot benyújtó képviselő úrral, mert nagy valószínűséggel igaz az, amit Göndör képviselő úr mondott.

ELNÖK: Köszönöm. Ezek után ki támogatja a 2. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az előterjesztő ezt egyértelműen támogatta, de az elhangzottak alapján kérem ennek a felülvizsgálatát.

A módosító javaslatok megtárgyalásának végére értünk, köszönöm szépen a kormány képviselőinek a segítségét.

Egyebek

Az egyebek keretében van-e valakinek kérdése, megjegyzése, bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs.

Megköszönöm képviselőtársaim részvételét, mindenkinek további jó munkát kívánok. Az ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 22 perc)

 

Podolák György
a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc