GIB-4/2006.
(GIB-29/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. február 21-én, szerdán, 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Egyebek*
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/609. számú törvényjavaslat (általános vita)*
Dr. Latorcai János (KDNP) szóbeli kiegészítése*
A kormány álláspontjának ismertetése*
Kérdések, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló T/1916. számú törvényjavaslat (bizottsági módosító javaslatok megvitatása)*
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló J/1925. számú jelentés, valamint a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (általános vita)*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
1.A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/609. szám)
(Mádi László, Domokos László (Fidesz), dr. Latorcai János, Nógrádi László és Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
2.a) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés (J/1925. szám)
(Általános vita)
b) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/... szám)
(A környezetvédelmi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
3.A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1916. szám)
(Bizottsági módosító javaslatok megvitatása)
4. Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP)
Alelnökök: Podolák György (MSZP)
Márfai Péter (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP)
Tagok: Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Gazda László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Szántó János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Püski András (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Görözdi Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Gáspár Ferenc főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Erika vezető jogtanácsos (Magyar Nemzeti Bank)
Dr. Bokodi Melinda jogtanácsos (Magyar Nemzeti Bank)
Dr. Horváth Lászlóné osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Prém Krisztina tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Hoblyák Júlia (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Lévai Ildikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Zsabka Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Szalay Gábor szakértő (Szabad Demokraták Szövetsége)
Németh Géza (Magyar Távirati Iroda)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 03 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a gazdasági és informatikai bizottság tagjait, a kormány képviselőit és valamennyi megjelent vendégünket. A bizottsági ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel együtt határozatképes.
A napirendi javaslatot mindenki megkapta. Az eredeti javaslatban még szerepelt az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló beszámoló, de a kormány kérésére levettük az ülés napirendjéről, mert egy új jelentés készül, amely a 2005. és a 2006. évi eseményeket együtt tárgyalja. Remélem, hogy ez rövid időn belül a bizottság elé kerül.
Kérdezem, ki ért egyet a napirendi javaslat új változatával. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Először az egyebek közt szeretném bejelenteni, hogy hétfő reggel 9 órakor a költségvetési bizottsággal közös ülésen hallgatjuk meg Simor András jegybankelnök-jelöltet. Ebben az ügyben már egyeztettem vele és Varga Mihály bizottsági elnök úrral. Kérem, hogy minél többen vegyünk részt azon az ülésen, amelynek több napirendi pontja nem is lesz.
Az egyebek közt kíván-e még valaki kérdezni, hozzászólni vagy bármit bejelenteni? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen.
Rátérünk a meghívóban szereplő 1. napirendi pontra, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/609. számú törvényjavaslat megtárgyalására. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Az előterjesztők részéről megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak.
Dr. Latorcai János (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim. Tulajdonképpen nem új dologról van szó. Aktualitása azonban igazából akkor volt, amikor elkészítettük, amikor 300 forint fölötti benzinár volt Magyarországon. Most, amikor a benzin ára 250 forint körül van, ez csak determináló jellegű előterjesztésként értelmezhető. Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején ez a megoldás lényegében már működött, ha nem is pontosan ugyanezekkel az árértékekkel és visszatérítési léptékekkel, de a lényege ugyanez volt. Akkor is azt a célt szolgálta és most is azt szolgálná, hogy ha hirtelen bármilyen oknál fogva árrobbanás következne be - s mivel elég hektikus az olajpiaci árrendszer, ez nem elképzelhetetlen -, akkor úgy lehessen elfogadható, normális, mindenki számára megfizethető fogyasztói árat kialakítani, hogy a költségvetés bevételében mindez drámai helyzetet ne jelentsen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a kormány képviselőjének véleményét az előterjesztéssel kapcsolatban.
A kormány álláspontjának ismertetése
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A képviselői önálló indítványt a költségvetési bizottság múlt év júliusában tárgyalta. A kormány akkor nem támogatta és ez az álláspontunk azóta sem változott. Álláspontunk indoklásaként szeretném elmondani, hogy a tavalyi magas üzemanyagárak ellenére az üzemanyag-forgalom közel 10 százalékkal növekedett, ezen belül a gázolaj forgalma 13 százalékkal, a benzin forgalma pedig 5 százalékkal emelkedett. Úgy gondolom, ezek az adatok is alátámasztják, hogy az üzemanyagok esetében nagyfokú árrugalmatlanság tapasztalható, ezért nem támogatjuk a képviselői önálló indítványt.
ELNÖK: A tárgysorozatba-vételről már döntött a költségvetési bizottság, ma csak az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ki kér szót?
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Az árrugalmatlanságnak és ennek a javaslatnak mi köze van egymáshoz?
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Lehet, hogy nem jó kifejezést használtam. Az indítvány az árakat szeretné befolyásolni, de - mint az előbb is mondtam - az üzemanyagok esetében az ár és a forgalom alakulása nincs összefüggésben egymással.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Az üzemanyag-fogyasztás növekedése nem azt jelenti, hogy Magyarországon a vásárlóképes kereslet ilyen mértékben növekedett, hanem azt, hogy egyre inkább keréken gördül a forgalom, ennek megfelelően az országúti közlekedés került előtérbe és ez ennek a sajátos következménye.
ELNÖK: Annak is van alapja, amit Latorcai alelnök úr mond és annak is, amit a kormány képviselője. Ezt a vitát nem érdemes lefolytatni, de tudni kell, hogy az üzemanyag általában nem árérzékeny, nagyon kicsi az árrugalmassága, ezért erősen megkérdőjelezhető, hogy ehhez a törvényhez most hozzá kell-e nyúlnunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (9) Ki nem ért vele egyet? (11) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a képviselői önálló indítványt nem tartja általános vitára alkalmasnak.
Mivel a 2. napirendi ponthoz még nem érkezett meg a kormány képviselője, kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a 3. napirendi pontot vegyük előre. (Igen.) Köszönöm.
Következik tehát a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló T/1916. számú törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslatok megvitatása. Ez egy jogharmonizációs törvényjavaslat. A bizottság a módosító javaslatok egy részét már megtárgyalta. Most azokról a módosító javaslatokról kell a bizottságnak véleményt mondania, amelyeket a költségvetési, illetve a mentelmi bizottság nyújtott be. A 2007. február 19-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm Gáspár Ferenc főtanácsos urat, ő lesz segítségünkre a munkában.
Az ajánlás 2. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot új 2. §-sal - az MNB-törvény 14. §-át érintően - javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 2. §-ában az MNB-törvény 16. § (1) bekezdését módosítani és új (2) bekezdéssel - az MNB-törvény 16. § (3) bekezdését érintően - kiegészíteni javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot új 3. §-sal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 5. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 3. §-ában az MNB-törvény 21. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 6. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 5. §-ában az MNB-törvény 31. §-ának módosítását javasolja. Ez egy technikai módosítás. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 7. pontjában - amely összefügg a 13. ajánlási ponttal - a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 8. §-ában az MNB-törvény 34. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 8. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 9. § (1) bekezdésének - az MNB-törvény 49. § (10) bekezdés d) pontját érintően - módosítását javasolja. Ez érdemi javaslat, a monetáris tanács tagjaival kapcsolatos. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 9. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot új 10. §-sal - az MNB-törvény 53. § (8) bekezdését érintően - javasolja kiegészíteni. Ez egy végkielégítési rendelkezés. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 10. pontjában a mentelmi bizottság a törvényjavaslat. 10. § (1)-(2) bekezdéseiben az MNB-törvény 58/A. § (1) és (3) bekezdéseinek módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 14. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 16. §-át megelőző cím módosítását javasolja. Ez egy technikai módosítás. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 15. pontjában a mentelmi bizottság a törvényjavaslat 17. §-át új (2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 16. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 17. §-át új (2) bekezdéssel kiegészíteni és (2)-(3) bekezdéseit módosítani javasolja. Ezek átmeneti intézkedések, illetve a jogszabályi rendelkezések pontjainak a pontosítása. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
Következő napirendi pontunk a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló J/1925. számú jelentés, valamint a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak döntenie. Köszöntöm dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes asszonyt és kérdezem, hogy kívánja-e kiegészíteni a leírtakat.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Először is szeretném megköszönni a bizottságnak, hogy tárgyalja a 2003-tól 2008-ig tartó Nemzeti Környezetvédelmi Program kétéves jelentését. Kérdezem, hogy néhány mondatban összefoglaljam-e a jelentés lényegét, vagy csak a kérdésekre és felvetésekre válaszoljak.
ELNÖK: Képviselőtársaim elolvasták az előterjesztést és az egyes frakciók kialakították az álláspontjukat. Kinek van kérdése az előterjesztéssel kapcsolatban? Baráth Etele képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az indoklás utolsó sorában jelenik meg az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésben foglalt kötelezettségek fogalma. Ha jól tudom, a mostani egyeztetési folyamatok különleges szépsége és nehézsége, hogy milyen módon tudjuk teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket az Unió elvár tőlünk. Ezek a fogalmak önök szerint lefedik-e mindezt vagy sem, mert itt csak egyetlenegyre van utalás. Nem tudom, hogy elég-e ez.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A program egyik fő célkitűzése az, hogy az európai uniós kötelezettségeket teljesítsük. Mint tudjuk, négy derogációt vállalt Magyarország, amelyek közül eddig hármat teljesítettünk. Az első a nemzeti szennyvízelvezetési és tisztítási program. E tekintetben az időarányos teljesítés megnyugtató, évente 2-3 százalékkal nő a csatornázottság aránya az országban, és ma már a biológiai módszerrel tisztított szennyvizek aránya is meghaladja a 60 százalékot. Véleményünk szerint ezt is tartani lehet.
Az európai uniós kötelezettségeket illetően késedelem csak az ivóvízminőség-javító program teljesítésében mutatkozik. Itt elsősorban a program előkészítése vette el az időt, de az Észak-Alföld I., illetve II. üteme megnyugtatóan halad és a többi is előkészítés alatt áll. Magyarország e tekintetben további halasztást kért az Uniótól, amit várhatóan meg is kap. Fontos azonban tudni, hogy ez nem derogációs ügy. Már a csatlakozási tárgyalások során kialakult egy nagyon szigorú új európai uniós szabályozás. Magyarországon ez a kérdés igazából sem környezeti, sem környezet-egészségügyi szempontból nem súlyos, hiszen a WHO követelményeit e vonatkozásban mind a mai napig teljesítjük, és az előírt feladatokat várhatóan egy-két éven belül teljesíteni tudjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Egy hosszabb távú programról van szó, amellyel kapcsolatban némi információt szeretnék kapni. A 3. pontban az szerepel, hogy a települési belvíz- és csapadékvíz-elvezetési programot az elkövetkezendő években fel kell gyorsítani, s erre uniós források is rendelkezésre állnak. Látszólag ez a dolog rendben is van. A kérdést mégis azért teszem fel, mert én is egy olyan körzetet képviselek, ahol nagyon nagy gond a csapadékvíz- és a belvízelvezetés. Az elmúlt időszakban a rádióban, a tévében vagy az újságokban megjelent információk és különböző nyilatkozatok arról szólnak, hogy az uniós források és a különböző operatív programokban megnyíló pályázati lehetőségek csak és kizárólag a 85 méter átlagos tengerszint feletti magasság alatti településekre vonatkoznak. De az, hogy egy településen a csapadékvíz-elvezetés megoldott vagy sem, nem a tengerszint feletti magasságtól függ. Ezzel olyan településeket hoznak hátrányba, ahol a domborzati viszonyok miatt borzasztó nagy gond a csapadékvíz vagy a belvíz elvezetése. Miért van szükség ilyen jellegű korlátozásra akkor, amikor a programban is kiemelten kezelendő ezeknek a feladatoknak a gyorsítása? Miért kell ilyen mesterséges korlátot felállítani? Szerintem ez teljesen logikátlan.
ELNÖK: Köszönöm. Józsa István képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Szeretnék csatlakozni Baráth Etele képviselő úr mondandójához. A környezetvédelmi bizottság tegnapi másfél órás ülésén is nagy hangsúlyt kapott, hogy az uniós csatlakozásunkat megelőzően - de még utána is - a környezetvédelem területén komoly lemaradást kellett felszámolni. Ilyen értelemben a 2003-2004-ről szóló jelentés tényleges eredményekről tud beszámolni.
Baráth Etele képviselő úr az elkövetkező időszak uniós forrásainak a felhasználására utalt. Nos ez ennek a programnak a szintjén is megfogalmazódik, ki van jelölve, hogy mely területekre célszerű az uniós pályázati forrásokat csoportosítani. Az ezen túlmenő részletezés viszont nem ennek az országgyűlési határozatnak a feladata. Azt kérem a bizottságtól, hogy ezzel a tartalmi kiegészítéssel értsen egyet mind a jelentés, mind az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságával.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Latorcai János alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Baráth Etele képviselőtársam rámutatott arra, hogy 2003-2004-ben a következő évek eredményeit kellett megalapozni. Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjét, tudna-e tájékoztatást adni arról - mert már a legvadabb és legellentétesebb információk kerülnek ki nyíltan vagy félig dugottan a világ elé -, jelen pillanatban hogy állunk a magyar kibocsátási kontingens értékével, mi a cél ezzel, valóban igaz-e az, hogy a minisztériumban szó volt ezek egy részének az értékesítéséről, illetve hogy a jövő szempontjából ennek a kezelésére nem kellene-e egy kiemelkedően fontos operatív programot készíteni.
ELNÖK: Köszönöm. Azt javaslom, hogy ezeket a kérdéseket a Podolák György úr vezette albizottság tíz napon belül tűzze napirendre és egy külön beszélgetés témája legyen, mert ez nem tárgya a mai előterjesztésnek. Szeretném, ha az albizottság ezt külön megnézné. Egyetért ezzel alelnök úr? (Dr. Latorcai János: Igen.) Köszönöm. A kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A belterületi vízrendezés különösen az éghajlatváltozással kapcsolatban várható rendkívüli időjárási helyzetek miatt valóban nagyon sok településen akut gond. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben vannak olyan források, amelyek erre hasznosíthatók lesznek a jövőben, ezenkívül a regionális operatív programokban is van erre forrás tervezve. Az operatív programok elfogadása jelenleg folyik Brüsszelben. Az operatív programokat akciótervek fogják követni és azok alapján írják majd ki a pályázatot. Képviselő úr észrevételét az akciótervekben lehet érvényesíteni, és én ezt a tervezőknek továbbítani fogom. De ezenkívül is van még néhány olyan témakör, ahol ezzel a kérdéssel foglalkozunk. Egyrészt jelentős lépések történtek az előrejelzés-értesítési rendszer fejlesztésében azért, hogy a települések fel tudjanak készülni, másrészt készült egy olyan program, amit a regionális operatív programok várhatóan szintén befogadnak. Ez a hegy- és dombvidéki tározórendszer rekonstrukciójáról és bővítéséről szól, hiszen nagyon sokszor már a települések felett meg kell fogni a hirtelen csapadékeseményekből származó vizeket. A kül- és belterületi felkészülést, védekezést és tározást tehát össze lehet kapcsolni, és ennek az érdekében készül ez a kiegészítő program.
2003-2004 valóban a felzárkózás időszaka volt. Több mint 163 jogszabály képezte a csatlakozás feltételét, és ebben a két évben 12 törvény, 12 irányelv és 40 kormányrendelet készült a környezeti szabályozás megújítása céljából, valamint ekkor merült fel az a nagyon nagy beruházási igény, amely elsősorban a hulladék, a szennyvíz és az ivóvíz esetében jelentkezik a környezetvédelem területén. A jelentésünk ezeket pontosan le is írja.
A kibocsátási kontingens témaköre valóban megérne egy teljes napirendet is. Az egyik átfogó vonulat az, hogy a kiotói jegyzőkönyv kapcsán folyik azoknak a követelményeknek a teljesítése, amelyek terén Magyarország jól áll, hiszen a kibocsátási követelményeket a megfelelő bázisévhez képest tudja tartani. Másrészt van egy globális megállapodásra való törekvés az EU-ban - a Miniszterek Tanácsának tegnapi ülése is foglalkozott ezzel - annak érdekében, hogy a kibocsátást 2020-ig 30 százalékkal csökkenteni lehessen. Ha mégsem alakulna ki globális együttműködés, az Unió akkor is vállalna egy 20 százalékos csökkentést. Az előzetes tárgyalások alapján minden uniós ország adottságát, helyzetét, a bázisévben vállalt kötelezettségeit felülvizsgálva kell a csökkentés mértékét megállapítani. Ehhez kapcsolódva alakult ki a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amelyben Magyarországnak valóban vannak plusz kvótái. Van egy olyan kezdeményezés, amely lehetővé tenné, hogy az egyes országok a kvótákat átadják, azért forrásokat kapjanak, amiket a szabályozás szerint - ami az EU-ban is egy általános szabályozás lenne - csak és kizárólag a kiotói egyezményben foglalt feladatokra, tehát a kibocsátások visszaszorítására lehetne felhasználni. Az erre vonatkozó tárgyalások még folyamatban vannak, ezért ezt a kérdést egy csomagban volna célszerű tárgyalni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fónagy János képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Három dolgot nem találok az anyagban. Az egyik: a légszennyezés szakmai kategóriában a hanghatások, illetve a nagyteljesítményű repülőgépek károsanyag-kibocsátása. Ez obligón kívül van, vagy a tárcának ezzel kapcsolatban egyszerűen nincs mondanivalója? Nem részletezem a dolgot, önök is nyilván tudják, hogy a Ferihegy jövőbeni remélhetően növekvő forgalma mindenféle környezeti problémákkal fog járni.
A másik: a Vásárhelyi-terv. Itt nem a célok kitűzésével, hanem a megvalósítás ütemével vannak gondjaim. A Vásárhelyi-terv a vízkár-elhárítási program, a környezetvédelmi program és a homokhátság vízgazdálkodásának állandó hivatkozási alapja. Hétfőn miniszter úr is rendkívül visszafogottan nyilatkozott a Vásárhelyi-tervről.
A harmadik: az ipari rozsdaövezetek, a vidéki nagy veszélyeshulladék-tározók több mint húsz éve tervezett felszámolása. Tudom, hogy a tárca ért el nagyon szép eredményeket, de még mindig jelentős tennivalók vannak ezen a téren. Félreértés ne essék, ezt nem kritikaként mondom, csak nem látom, hogy a mindnyájunk által ismert kohászati salak vagy bányászati salak, illetve belterületi szennyvízterületek cseréjét ez a program tartalmazná.
Ezeket nem elsősorban kérdésként vetettem fel, hanem annak indoklásaként, hogy a határozati javaslat szavazásakor miért fogunk tartózkodni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e a kormány képviselője reagálni ezekre a megjegyzésekre?
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A légszennyezéssel kapcsolatban jelentős alapozó munka folyik, hiszen az Európai Unió külön irányelvvel szabályozza a feladatot, melynek keretében zajvédelmi térképeket kell készíteni. Ez a munka elindult és Budapestre egy külön program készült. Persze nem a térkép a lényeg, mert attól még nem lesz csendesebb a Ferihegy környékén élők környezete, hanem az, hogy a térkép alapján meg lehessen határozni a leghatékonyabb védelmi intézkedéseket, azt, hogy hogyan lehet ott valóban megfelelő környezetet kialakítani. Ez a téma a Környezetvédelmi Felügyelőségnek egy kiemelt programja, amely elsősorban a szabályozási résszel foglalkozik.
A másik kérdés a Vásárhelyi-terv végrehajtásával kapcsolatos. Emlékszem, hogy képviselő úr már ennek a programnak a bölcsőjénél is jelen volt. A 2004-ben megszületett törvényben egy sokkal dinamikusabb megvalósítás volt tervbe véve. A szóban forgó két év az előkészítő munkálatokkal telt. Pozitívumként szeretném említeni, hogy Magyarországon még nem volt olyan beruházás, melynek során ilyen széles körű ökológiai állapotfelmérés történt volna, hiszen itt nemcsak az árvízről van szó, hanem az egyik legfontosabb ökológiai értékünkről, a Tiszáról. Ez a felmérés több mint másfél évet vett igénybe, hiszen az ökológiai állapotot különböző aspektusokból lehet felmérni, és nem pénzkérdés az, hogy milyen gyorsan lehet ebben döntésre jutni.
Szintén hátráltatta a munkát - ami egyébként örömünkre szolgált -, hogy rengeteg régészeti értékre bukkantak a feltáró munkálatok alatt, és amíg ezek feltárása meg nem történt, illetve a védelme meg nem oldódott, addig a beruházással nem lehetett tovább haladni. Ennek ellenére 2005-ben - igaz, kétéves késedelemmel - 12 projekt megvalósult, 2007-ben pedig másik 12 létesítményt is átadnak. A 2006-os árvizet követően további finomítások várhatók, például egy újabb tározó betervezése a programba. Ezt tehát folyamatként kell kezelni, és ennek a programnak a végrehajtása várhatóan még több évig húzódik.
Az ipari rozsdaövezetek, hulladéktározók kérdését kettébontanám. Az egyik: a városi környezet tematikus akcióprogram keretében folyamatosan támogatta a tárca, hogy a zöldberuházások helyett a korábbi ipari létesítmények helyén legyenek bővítések. A másik: az országos környezeti kármentesítési program keretében folyó kármentesítés. Több mint 40 ezer ilyen hely van az országban, amelyekről prioritási lista készült. A Metallokémia üröm-csókavári kármentesítéséről nyilván önök is hallottak, de kiterjedtek az alprogramok is, például a MÁV vagy a volt laktanyák területén történő kármentesítések. Néhány évbe beletelik, amíg a 40 ezer végére jutunk. Felmérésre került az összes nem megfelelő műszaki formában kialakított és lezárásra váró hulladéklerakó telep bezárása is. Több ezer ilyenről van szó, amelyek közül nagyon sok már a folyamatban lévő ISPA-projektekbe is belekerült. Ahol regionális hulladéklerakó rendszer épül, ott sok rekultiválandó telep lezárása várható. Az Új Magyarország fejlesztési terv környezet és energia operatív programja is tartalmaz forrásokat arra, hogy ez az egyébként önkormányzati feladat is megvalósulhasson.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak az országgyűlési határozati javaslatot? (13) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (1) Ki tartózkodott? (10) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja az országgyűlési határozati javaslatot.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentést? (13) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (1) Ki tartózkodott? (10) Megállapítom, hogy a bizottság a jelentést általános vitára alkalmasnak tartja.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
Az egyebek közt az elején már átbeszéltünk dolgokat. Kíván-e még valaki az egyebek között kérdezni vagy bármilyen bejelentést tenni? Szatmáry Kristóf képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): A közös határozat alapján március 31-ig kell elkészíteni a körbetartozásokkal kapcsolatos előterjesztést. Annak idején arról is szó volt, hogy az egyeztetési folyamatba be kellene kapcsolódni. Március már itt kopogtat az ablakon, de az Országgyűlés által kiadott jogalkotási programban nem szerepel ez a törvény. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban kaphatunk-e valamilyen felvilágosítást.
ELNÖK: Köszönöm. Göndör István képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tudomásom van arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban Gadó Gábor szakállamtitkár vezetésével folyik az ezzel kapcsolatos munka. Márciusban nyilván lehetőségünk lesz arra, hogy - ha csak informálisan is - tárgyaljunk arról, mi az, ami elénk kerülhet. Ő is úgy kapta a feladatot, hogy még a kodifikáció előtt egyeztessünk erről, de egyelőre kívülről gyűjtenek információkat.
ELNÖK: Azt kérem, hogy Göndör István, Szatmáry Kristóf és Horváth Csaba képviselők urak részvételével kezdődjön egy egyeztetés, mert az ígéretünk értelmében kodifikáció előtti egyeztetési mechanizmust kell kialakítani. (Szatmáry Kristóf: Az albizottságot javaslom erre a feladatra.) Azt javaslom, hogy először ti tekintsetek rá, és az albizottság is tárgyalhat róla, mielőtt benyújtásra kerül.
Fónagy János képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Tisztelettel kérem a közlekedési albizottság munkájában érintett képviselőtársaimat, hogy a bizottsági ülés után maradjanak itt, egy nagyon rövid ülés erejéig.
ELNÖK: Podolák György alelnök úr!
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): A döntés alapján a CO2-vel kapcsolatos kérdésben tíz napon belül albizottsági ülést kell összehívni. Mivel ez egy speciális téma, kérdezem, hogy környezetvédelmi miniszter és a gazdasági miniszter közül melyiket számoltassuk el ebben a kérdésben.
ELNÖK: Mivel kettős a feladat, azt javaslom, hogy az albizottság mindkét tárca beszámolóját tárgyalja meg, mégpedig egy időben, hogy az egymásra mutogatásnak kisebb legyen az esélye.
Vas János képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (MDF): Annak idején részt vettem ennek a jogszabálynak a kidolgozásában mint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság főosztályvezetője. 2003-2004-ben még senkinek nem volt fogalma arról, hogy hogyan osztják ki a szén-dioxid-kvótát, mivel ezt tavaly osztották ki. Magyarország több kvótát kapott, mint amennyit az ipari termelése indokolna, mivel a vetítés báziséve számunkra kedvező volt. Minden, ami e fölött van, az Magyarországnak plusz bevétel, azaz a szén-dioxid-kvóta kiosztáson nyertünk.
ELNÖK: Erről nem szeretnék vitát nyitni, de annyit megjegyeznék, hogy erről eltérőek az álláspontok. Abban egyetértés van, hogy jó kvótapozícióból indultunk, de az külön tárgyalás témája kell legyen, hogy a mai helyzet miért és hogyan alakult ki. Azt kérem, hogy gyere el az albizottsági ülésre és ezt a vitát ott folytassuk le, mert a két alelnök úr álláspontjából úgy érzékelem, hogy ebben azért vannak nézetkülönbségek.
Ezzel kapcsolatban van-e még valakinek észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az albizottság a két tárca beszámolóját egyben hallgassa meg, hiszen a kormány folyamatosan tárgyalja a rendeletet és Brüsszel felé ez tárgyalási pozíciót jelent.
Az egyebek közt van-e még valami? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 44 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc