GIB-5/2007.
GIB-30/2006-2010.
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának, valamint
Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának,
2007. február 26-án, hétfőn 9 óra 06 perckor
az Országház Delegációs termében
megtartott együttes üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Simor András MNB-elnökjelölt kinevezés előtti meghallgatása *
Simor András szóbeli tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Dr. Latorcai János, Kovács Tibor kérdései és a válasz *
Domokos László, Molnár László kérdései és a válasz *
Dr. Matolcsy György, Podolák György, dr. Hargitai János kérdései és a válasz *
Dr. Selmeczi Gabriella, dr. Dancsó József kérdései és a válasz *
A Fidesz álláspontjának ismertetése - Varga Mihály *
A gazdasági és informatikai bizottság döntése a jelölt támogatásáról *
A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság döntése a jelölt támogatásáról: *
Az ülés bezárása *
A gazdasági és informatikai bizottság részéről:
Megjelent:
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Baráth Etele (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP),
Horváth Csaba (MSZP) Gazda Lászlónak (MSZP),
Dr. Józsa István (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP),
Márfai Péter (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP),
Dr. Fónagy János (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (Fidesz),
Püski András (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz),
A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság részéről
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Keller László (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP).
Meghívottak részéről:
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 06 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit, és kérem, hogy foglaljanak helyet. Reméljük, hogy mindenkinek lesz helye. Tisztelettel köszöntök minden bizottsági tagot, tisztelettel köszöntöm a bizottságok munkatársait, köszöntöm meghívott vendégeinket, mindenekelőtt Simor András jegybankelnökjelölt urat, aki eleget tett a meghívásunknak, köszönöm szépen, hogy itt van. Köszöntöm Tátrai Miklós államtitkár urat a Pénzügyminisztériumból. Mindenkinek eredményes munkát kívánok mára.
Puch László elnök úrral abban állapodtunk meg, hogy külön-külön állapítjuk meg bizottságaink határozatképességét. Először tehát arra kérném a költségvetési bizottság tagjait, kézfelemeléssel jelezzék, hány főt képviselnek, hogy megállapítsuk a határozatképességet. (Szavazás.) Huszonhárom fő, a bizottság tehát határozatképes.
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a gazdasági és informatikai bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Engedjétek meg, hogy én is tisztelettel köszöntsem vendégeinket. A gazdasági bizottság a jelenléti ív szerint határozatképes. Az előre írásban meghirdetett napirend tárgyalásáról kellene, hogy döntsünk. Ez a napirend a jegybanktörvény 49. § (6) bekezdése alapján a jegybankelnökjelölt kinevezés előtti meghallgatása.
Kérdezem a gazdasági bizottságot, egyetértünk-e a mai napirenddel. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta. Elnök úr!
ELNÖK: Mi is elfogadjuk a napirendi ajánlást. Az írásbeli meghívó alapján egy napirendi pontot kell tárgyalnunk, ez Simor András MNB-elnökjelölt kinevezés előtti meghallgatása a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Írásbeli kiegészítés nem érkezett hozzá.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a napirendi ajánlást elfogadja. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Simor András MNB-elnökjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Meg is kezdhetjük munkánkat. A bizottságok tagjai kaptak egy rövid tájékoztatót Simor András elnökjelölt úr életútjáról és egy rövid összefoglalót arról, hogy nagyjából milyen megtett pálya van mögötte. Arra kérem elnökjelölt urat, hogy ezt néhány szóban egészítse ki. Megadom a szót. Parancsoljon!
Simor András szóbeli tájékoztatója
SIMOR ANDRÁS, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Különleges megtiszteltetésnek tartom, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke engem jelölt a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. Egyúttal köszönöm önöknek, hogy sor kerülhet erre a meghallgatásra, hogy megoszthatom önökkel a bank feladatairól, a monetáris politikáról alkotott elképzeléseimet, illetve válaszolhatok kérdéseikre. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ezek szükségszerűen személyes véleményemet és nem a Magyar Nemzeti Bank álláspontját tükrözik, hiszen jelenleg csak elnökjelölti minőségemben vagyok itt.
Amennyiben köztársasági elnök úr kinevez a bank elnökévé, úgy a jövőben elnöki minőségemben a monetáris tanács és a bank álláspontját fogom képviselni a nyilvánosság előtt. Legalább három szempontból is megtisztelőnek tartom a jelölést. Egyrészt rendkívül fontosnak tartom a bank szerepét a gazdaság fejlődésében, amihez a bank alapvetően az infláció elleni küzdelemmel, az árstabilitás megvalósításával tud hozzájárulni. Másrészt különösen fontos szerep hárul a bankra az ország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor elindultunk a makrogazdasági egyensúlytalanságok útját, és egy európai viszonylatban nagyon magas inflációs szintről kell néhány éven belül a maastrichti követelményeknek megfelelő szintre hozni az áremelkedések ütemét. Harmadszor nagyra becsülöm a bank apparátusának tudását, tapasztalatát, kutatómunkáját, és kitüntetésnek tartanám, ha a következő hat évben ezt az intézményt vezethetném.
Mintegy 10 perces bevezetőmben néhány szót szeretnék szólni az árstabilitás fontosságáról, a jegybanki függetlenségről, a kormány és a bank kapcsolatáról, ezután kitérnék a bank előtt álló feladatokra, végül néhány szempontot szeretnék adni az önök számára alkalmasságom elbírálásához. Először is arról szeretnék szólni, hogy miért fontos küzdeni az infláció ellen. Egy nemrég elhunyt Nobel-díjas közgazdász, Milton Friedman mondta egyszer a következőket: Az infláció az adózás egyik olyan formája, amelyhez nem szükséges törvényi jóváhagyás. Az infláció azért kártékony, mert napról napra elvesz valamicskét a polgárok, vállalatok jövedelméből, megtakarításaiból, amit ki-ki alkupozíciójának megfelelően kísérel meg visszaszerezni.
Az infláció tehát csökkenti biztonságérzetünket, az infláció elleni védekezés növeli kiadásainkat, és végül, de nem utolsósorban az infláció a legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező rétegeket sújtja a legnagyobb mértékben. Az infláció elleni küzdelem tehát, miközben segíti az ország gazdasági fejlődését, versenyképességét, egyúttal védelmet igyekszik nyújtani a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak is. Nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy az alacsony infláció kedvez a gazdasági növekedésnek. Vagyis az infláció letörése nem öncél, a gazdasági növekedést, a versenyképességet, az emberek biztonságérzetét szolgálja azon keresztül, hogy meggátolja a jövedelmek és megtakarítások elértéktelenedését, segíti a hatékony forrásallokációt, csökkenti a vállalkozások és polgárok kiadásait.
A jegybank függetlensége elsőrendű fontosságú, mert a mindenkori kormányok, ahogy azt Magyarországon is többször tapasztaltuk, hajlamosak túlköltekezni, majd ezt követően elinflálni a költségvetési túlköltekezésüket. Úgy gondolom, hogy a jelenleg érvényben lévő jegybanktörvény a közeljövőben a parlament elé kerülő módosításokkal elfogadható keretet ad a független jegybank törvényben meghatározott feladatainak ellátásához. A jegybank célja az infláció leküzdése és végső soron az árstabilitás, de a központi bank nem légüres térben dolgozik. A monetáris politika a gazdaságpolitika része, még ha az ezeket alakító intézmények, a kormány és a jegybank függetlenek is egymástól. Ezért rendkívül fontos a gazdaságpolitikáért felelős intézmények jó együttműködése, az információk rendszeres cseréje, egymás álláspontjának megismerése.
Nem gondolom, hogy veszélyeztetné a jegybank függetlenségét, ha a kormányzati szervek véleményt mondanak a monetáris politikáról, ugyanúgy a jegybank is szükség esetén véleményt nyilváníthat a kormány gazdaságpolitikájáról, de nem lehet cél az egymásnak való üzengetés. A jegybank nyilatkozataival a piacnak üzen, ennek megfelelően felelőssége tudatában mértéktartóan és megfontoltan kell hogy eljárjon. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a jegybank, különösen a nyilvánosság előtt, a kormányzati politika azon kérdéseiben nyilvánuljon meg, amelyek hatással vannak a jegybank feladataira, így különösen az áremelkedések jövőbeni alakulására. Más oldalról, a jegybanknak meg kell szólalnia, ha úgy látja, hogy a kormány gazdaságpolitikájával veszélyezteti a kitűzött inflációcsökkentési célok elérését.
Néhány szót arról, hogy mit tartanék a jegybank legfontosabb feladatainak a következő néhány évben. Az elkövetkező években a gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja olyan gazdasági környezet, olyan kül- és belgazdasági makroegyensúly létrehozása, amely kedvező feltételeket teremt a gazdaság szereplői számára céljaik megvalósításához, az ország gazdagodásához. Ehhez elengedhetetlennek tartom a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok elérését és az euró magyarországi bevezetését. A monetáris politika elsődleges célja, hogy sajátos eszközrendszerével támogassa a maastrichti követelményekben foglalt inflációs célok elérését, az árstabilitás megvalósítását.
Ezen túlmenően elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogassa a kormány gazdaságpolitikáját. Ennek érdekében elnökként támogatni kívánom a középtávú inflációs célkövetés rendszerét, a következetes, transzparens, világos logikai és elméleti alapon álló monetáris politikát. Az inflációs célkövetés rendszere a világ sok országában sikerrel működik. Magyarországon is megvannak a feltételei, hogy sikerrel működjön. Ehhez segítséget nyújt viszonylag érett, szofisztikált, stabil pénzügyi piacunk és pénzügyi rendszerünk, egyúttal megvannak a sikeres inflációs célt követő politika intézményi feltételei is. Van független, kiváló szakmai háttérrel, tudásbázissal és előrejelző képességgel rendelkező jegybankunk. Egy kis nyitott gazdaságban az infláció elleni küzdelemben kiemelkedő fontossága van az inflációs várakozások befolyásolásának - következetes kamatpolitikával és világos, precíz kommunikációval.
Néhány szót a jegybankelnök feladatairól. Egy jegybankelnök legfőbb értékei, véleményem szerint, az integritás, a függetlenség, a hitelesség, a vezetői képességek, valamint a monetáris politikai kérdésekben való eligazodás. A jegybank elnöke többféle szerepet tölt be egyidejűleg. Az intézmény első embereként az elnök feladata világos és tiszta célokat, irányokat és szervezeti struktúrát szabni, képzett, motivált, egymással jól együttműködő vezetői gárdát kialakítani, költséghatékonyan és transzparensen működtetni az intézményt. A monetáris tanács elnökeként az elnök feladata szervezni és irányítani a tanács munkáját, elősegíteni az értelmes, lényegre törő és alkotó vitát, a transzparens, konszenzusra törekvő döntéshozatalt.
A mindenkori kormány partnereként az elnök feladata megosztani a bankban lévő kivételes tudásbázison alapuló, a kormány gazdaságpolitikáját érintő elemzések és kutatások eredményeit az arra illetékes, illetve az az iránt érdeklődő kormányszervekkel, kormánytisztviselőkkel. Közszereplőként az elnök feladata képviselni Magyarországot, helyes kommunikációval is befolyásolni az inflációs várakozásokat, ösztönözni az ország modernizálására irányuló törekvéseket, hozzájárulni a közgondolkodás formálásához.
Végezetül néhány szót magamról. Nem kívánom az önök által már kézhez kapott önéletrajzot itt megismételni, mindössze néhány elemét szeretném kiemelni, amely, remélem, segítséget nyújt az önök számára alkalmasságom megítéléséhez. Elsőként azzal kezdeném, ami talán szokatlan ebben a környezetben, ilyen meghallgatáson, de tekintettel arra, hogy egy sajtóorgánumban már megjelentek erre vonatkozó célzások, úgy gondoltam, itt az alkalom, hogy ez egyszer s mindenkorra tisztázódjon: semmilyen pártnak soha nem voltam, nem is vagyok tagja, nemzetbiztonsági, titkosszolgálati szervekkel soha semmilyen kapcsolatom életem során nem volt.
Több mint 30 évet töltöttem el a gazdasági, pénzügyi életben, ebből 23 évet a bankszakmában, 8 évet éltem és dolgoztam külföldön, részben Nagy-Britanniában, részben Ausztriában. Tizennyolc éve vagyok különböző cégek vezérigazgatója, feladataim között volt újonnan alapított cég fejlesztése, piaci bevezetése, viszonylag sikertelen cég átalakítása, válságmenedzselés is. Minden vállalkozás, amit eddig vezettem, sikeres volt, vagy azzá vált a saját piacán. Mindig olyan szakmában dolgoztam, ahol az értékteremtés szinte kizárólag az emberi kreativitás, alkotómunka eredménye volt és csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tőke-, vagy más erőforrásfüggő
Úgy gondolom, ez irányú tapasztalataimat jól tudnám hasznosítani a jegybank élén is. Többször kerültem életem során olyan helyzetbe, hogy addig számomra viszonylag ismeretlen terület vezetője lettem, például könyvvizsgáló, vagy adótanácsadó cég vezetője. Ezért úgy vélem, ezúttal is képes lennék egy számomra ma még részleteiben nem ismert intézmény vezetését megfelelően ellátni. A tőzsdetanács elnökeként volt alkalmam olyan testületet vezetni, amelynek több tagját sem nem én választottam, sem nem én jelöltem, ennek ellenére egységes, többnyire konszenzuson alapuló, sikeres tőzsdestratégiát sikerült kialakítanunk és megvalósítanunk minimális belső konfliktusokkal.
Ennyit szerettem volna elmondani az általam vallott elképzelésekről, illetve saját magamról. Köszönöm a figyelmüket. Állok rendelkezésükre kérdéseik megválaszolására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen jelölt úrnak a rövid kiegészítést. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki szólni kíván. Kicsit szokatlan a helyzet, mert együttes ülést még nem tartott sem a gazdasági, sem a költségvetési bizottság egymással, úgyhogy igyekszünk Puch László elnök úrral korrektül és részrehajlás nélkül megadni mindenkinek a szót. Abban maradtunk, hogy ellenzék, kormánypárt felváltva kap szót, hogy mindenkinek legyen alkalma kérdezni, véleményt mondani, tehát a kialakult gyakorlatnak megfelelően mindkét oldal számára egyformán biztosítjuk a lehetőséget.
Latorcai János jelentkezett, neki adom meg a szót. Parancsoljon!
Dr. Latorcai János, Kovács Tibor kérdései és a válasz
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz - gazdasági és informatikai bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Jelölt Úr! Nagyon korrektnek tűnt mindaz, amit jelölt úr itt, a bevezetőjében elmondott. Csak egyetlen egy dolgot szeretnék ehhez hozzátenni, illetve kérdésként feltenni. Ön nagyon szépen fogalmazta meg, hogy a Nemzeti Bank elnökének egyik kiemelt feladata a monetáris politika meghatározása, és ennek keretében részletesen kitért az infláció visszaszorítására, az árfolyam-stabilitásra, a kamatpolitikára. De ma mégis csak egy új helyzet áll elő, nemcsak azért, mert ön végül is hosszabb idő után kerül vissza a Nemzeti Bankhoz, hanem azért is, mert a jelenlegi helyzetben a monetáris tanácsban kisebbségben vannak azok, akik a bankon belül tevékenykednek, akik, hogy úgy mondjam, a folyamatokat mégis csak főállásszerűen követik, élik meg. Ez nem könnyű helyzet.
Gondolom, nem lesz könnyű helyzete egy új elnöknek, amikor ezzel meg kell birkózni. Pontosan azok a gondolatok, amelyeket elmondott a tőzsdetanáccsal kapcsolatos munkájáról, jelentenek számomra bizalmat. Ennek kapcsán szeretném megkérdezni önt, hogyan látja, hogy tud majd a Nemzeti Bank függetlenségének is, a Nemzeti Bank érdekeinek is megfelelni, összességében az ország érdekeinek megfelelni úgy, hogy esetleg a monetáris tanácsban egy ilyen típusú küzdelmet folyton, újra és újra meg kell majd vívni.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP - költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! A költségvetési bizottságban az elmúlt években, de talán még az elmúlt hónapokban is elég jelentős vita folyt arról, hogy az euró mielőbbi bevezetése mennyire használ, vagy esetleg jelent problémát a magyar gazdaság számára. Ezek a viták az utóbbi hónapokban már elcsendesedtek, azért mégis fontos szempont. Nem tudom, önnek mi a véleménye arról, hogy a nyilvánvaló előnyök mellett milyen feltételei vannak annak, hogy az euróövezethez Magyarország mielőbb csatlakozzon? Illetve, beszéljünk már egyszer világosan arról is, hogy esetleg milyen hátrányai lehetnek ennek a csatlakozásnak!
A másik, ugyanilyen jellegű kérdés, amiről szintén viták folytak, hogy az árfolyam-politika mennyire befolyásolja a magyar gazdaság versenyképességét, hogyan hozható egyensúlyba a kettő. Mert a magyar gazdaság számára a versenyképesség elsődleges probléma, és ebből a szempontból talán az árfolyam kevésbé jelentős tényező. De nyilvánvalóan önnek megvan erről a saját véleménye, szeretnénk ezt megismerni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A költségvetési bizottságban az a szokás alakult ki, hogy a kérdések után egyből kérjük a válaszokat. Most azt javasolnám az idő miatt, hogy gyűjtsük össze ezeket, és két kérdező után adnám meg a válaszra a lehetőséget. Úgyhogy, elnökjelölt úr, parancsoljon!
SIMOR ANDRÁS, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje: Latorcai úr kérdésére, a monetáris tanács összetételéről. Egyrészt nemzetközi összehasonlításban tényleg kicsit szokatlan a monetáris tanács összetétele, hiszen a legtöbb európai országban a belső tagok többségben vannak a monetáris tanácsban. Ez Magyarországon nem így van. Ennek ellenére azt gondolom, azt remélem, hogy azok, akik a monetáris tanács tagjai, illetve adott esetben a jövőben azok lesznek, attól kezdve, hogy ezt a funkciójukat elkezdik ellátni, és a monetáris tanácsban elkezdenek dolgozni, akkor teljes mértékben azonosulnak a jegybank feladataival. Ilyen szempontból, abban reménykedem, viszonylag könnyű lesz az együttműködés velük.
Ahogy ön is mondta, nem véletlenül hangsúlyoztam a tőzsdetanácsban eltöltött pár évet, ahol nagyon hasonló helyzet volt. Kívülről választott tisztségviselők voltak ott, akikhez, ha úgy tetszik, semmi közöm nem volt, nem én jelöltem őket, ennek ellenére mindenki azonosulni tudott a tőzsde stratégiájával, azonosulni tudott a célokkal, és nagyon harmonikusan tudtunk együtt dolgozni. Nagyon remélem, hogy ez lesz a monetáris tanácsban is, semmi okom nincs feltételezni, hogy ez ne így következne be.
Kovács úr kérdése, hogy mik a feltételei az euróövezethez való csatlakozásnak. Igazából az euróövezethez való csatlakozás feltételeit a maastrichti szerződés szabja meg, amelynek öt feltételét Magyarországnak is teljesíteni kell. Ma sajnos az a helyzet, hogy a csatlakozó országok közül egyedülállóan Magyarország az, amelyik egyetlen feltételt sem teljesít ezek közül. Nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljünk. Természetesen, ebben a Nemzeti Banknak nagyon fontos szerepe van, de nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Bank ezt egyedül nem tudja elérni, csak és kizárólag a kormánnyal való együttműködésben valósítható ez meg.
Azt gondolom, ha a kormány tartja magát a konvergenciaprogramban foglalt célokhoz, az azokhoz a célokhoz tartozó eszközrendszert megvalósítja, kibontja, részleteiben implementálja, akkor azt teremthet olyan környezetet, ami mellett ezek a feltételek megvalósulnak, és ami mellett egy harmonikus együttműködés képzelhető el a kormány gazdaságpolitikája és a jegybank monetáris politikája között. Az euró bevezetésének Magyarországon, mint ahogy Európa számos országában, számtalan előnye van. Meg vagyok győződve arról, hogy az euró bevezetésével Magyarországon gyorsulni fog a gazdasági növekedés, hiszen a gazdasági szereplők számára csökkennek a vállalkozások működtetésének költségei, és csökkennek a vállalkozások működtetésével kapcsolatos kockázatok, hiszen nem kell árfolyamkockázattal számolni, nem kell árfolyamkockázat-fedezeti műveleteket kötni, nem kell az átváltással kapcsolatos költségeket kifizetni, satöbbi, satöbbi. Azt hiszem, hogy mindenképpen előnye van az euró bevezetésének. Lehetnek olyan országok, ahol az euró bevezetésének hátrányai is érzékelhetők, Magyarország mai helyzetében, az Európai Unióhoz való beágyazottságában mind kereskedelmi, mind tőkepiaci értelmében nem látom az euró bevezetésének hátrányait Magyarország számára.
Az árfolyam-politikáról. Nyilván, egy megfelelő árfolyam egy ország számára, egy ország versenyképessége számára kulcsfontosságú. Fontos, hogy az árfolyam az árstabilitás irányába ösztönözze az országot, ugyanakkor fontos az is, hogy ne tegye versenyképtelenné a gazdasági szereplőket. Ez az egyensúlyi árfolyam nagyon kényes kategória, nyilván nagyon óvatosan kell eljárni a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak, amikor döntéseket hoz és implementál, hogy mi ez az egyensúlyi árfolyam és ezt hogyan lehet elérni. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Banknak nincs célja a forint/euró árfolyamra. A közösen elfogadott árfolyamrendszer szerint az árfolyamnak a középárfolyamtól plusz-mínusz 15 százalékos sávon belül kell mozognia.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás, és ebben felhasználja a monetáris politika teljes eszköztárát, amiben kiemelkedő szerepet játszik a jegybanki alapkamat megfelelő alakítása, a jegybanki transzparencia és az ezt szolgáló kommunikáció. A magyar gazdaság nyitottságából fakadóan a monetáris politika leginkább az árfolyamon és az inflációs várakozások befolyásolásán keresztül fejti ki hatását az inflációra. A forint euróhoz viszonyított árfolyama, illetve az árfolyam volatilitása jelentős hatással lehetnek a magyar gazdaság versenyképességére. A jegybanknak ezért is kötelesség gonddal járjon el monetáris politikája kialakításában. Köszönöm szépen.
Domokos László, Molnár László kérdései és a válasz
ELNÖK: Köszönöm. Domokos László alelnök úr következik.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz - költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! Azt gondolom, hogy a mai magyar gazdaságpolitika egyik legkényesebb kérdése a hitelesség és a megbízhatóság, különösen a költségvetési fegyelemhez kapcsolódóan. Erre irányulna a kérdéseim egy része. Személyes konzekvenciát vállal-e arra az esetre, ha olyan konvergenciaprogramot nyújt át a kormány Brüsszelnek, mondjuk a 2010-es választásokat megelőzően, amely kétségessé teszi nemzetközi megítélésünket és hitelességünket? Ez az előző jegybankelnöknek is kényes kérdése volt az elmúlt időszakban a pozíciójában.
A másik kérdésem: egyetért-e azzal a javaslattal, hogy más nyugat-európai országhoz hasonlóan hazánkban is álljon fel a költségvetési tanács a fiskális fegyelem biztosabb megvalósulása érdekében.
Engedjen meg egy hitelességhez, vagy befolyásolhatósághoz kapcsolódó kérdést, ami megkerülhetetlen ma, a jelöltállítás pillanatában. Köztudott tény, hogy a magyar állam 80 milliárd forintos perben áll az ön korábbi cégével, a Deloitte Magyarországgal, amely a Postabank könyvvizsgálója volt, ön pedig az elnök-vezérigazgató. Nem tart-e attól, hogy jegybankelnökként egy esetleg kiélezett helyzetben a kormány és a jegybank közötti vitában, akár az előbb említett kérdésnél is, a kormány nyomásgyakorlásként felhasználhatja önnel szemben a követelés tényét. Köszönöm megtisztelő válaszát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár László következik.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP - költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Köszönöm a szót. Tisztelt Jelenlévők! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Elnökjelölt Úr! Nekem nagyon tetszett, amit mondott az imént, az előző negyedórában. Annál is inkább, mert a még funkcióban lévő jegybankelnökkel kevésbé lehetett ily módon, őszintén szót váltani. Korábbi vitám elnök úrral az volt, mint a Nemzeti Bank három cégének is irányítójával, hogy mennyiben tekinti monetáris feladatnak a cégek irányítását, vagy mennyire saját maga fog dönteni ezekben az ügyekben. Szerintem ugyanazok a számviteli szabályok az irányadók, mint egyébként a vállalat egészére, könyvvizsgálóként ebben nyilván járatos.
Hogyan ítéli meg Fekete János korábbi, nagyon régi alelnök véleményét, nevezetesen, amikor a jegybank másodlagos fő feladatáról szólt, a gazdaságpolitika segítése a monetáris politika mint fő funkció veszélyeztetése nélkül. Itt a növekedésre gondolok, és a jegybanki alapkamat helyes beállítására, amely az inflációra nyilván befolyással van. Domokos alelnök úr a hitelességről ejtett szót. Azt gondolom, nagyon helyes felfogás, ha a jegybank elnöke a monetáris tanács véleményét hozza nyilvánosságra, hiszen ő nem tud magánemberként nyilatkozni, mert lényegileg befolyásolja az érzékeny pénzpiacot.
A költségvetési tanácsra vonatkozóan azt gondolom, ezt a politika más szegmenseinek kell eldönteni, természetesen jelölt úrnak erről lehet véleménye, de azt gondolom, nem feltétlenül kell erre a kérdésre válaszolnia. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon! Megadom a szót a válaszadásra.
SIMOR ANDRÁS, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Domokos úr kérdései közül nem pontosan értettem, hogy milyen személyes konzekvenciát kellene, vagy lehetne levonnom egy esetlegesen olyan konvergenciaprogrammal kapcsolatban, ami nem illeszkedik a mostanihoz. Ha jól értettem, ez volt a kérdés. Egyet tudok ígérni, ha olyan programot nyújt be a kormány, vagy olyan programot próbál megvalósítani, ami veszélyezteti a kitűzött inflációs célokat, akkor ezt nyilván jelezni fogjuk a kormány felé, illetve adott esetben a nyilvánosság felé is. Ezen túlmenően nem tudom, hogy más konzekvenciára is gondolt-e, én ezt tudom ígérni.
A költségvetési tanács, őszintén szólva nem tudom, hogyan illeszthető a magyar alkotmányos rendbe. Hogy most ezt költségvetési tanácsnak hívjuk, vagy nem, azt nem tudom, de egy olyan független szerv, amely véleményt mond a benyújtott költségvetési javaslatokról, akár a kormánypártok, akár az ellenzék javaslatairól, objektív módon ezeket kiszámolja, megítéli, ezeknek a költségvetési hatását számszerűsíti és orientálja a nyilvánosságot, hasznos lehet. De az is lehet, hogy ehhez nem kell külön szervezetet létrehozni, lehet, hogy azt az Állami Számvevőszék is el tudja látni. De, ahogy Molnár úr említette, ez igazából nem az én dolgom, erről tényleg személyes véleményt mondhatok, más nincs.
Deloitte-Postabank. Nem pontosan értem, hogy nemzeti banki elnöki minőségemben hogyan lehetne ezt felhasználni ellenem, nem értem igazából, hogyan működhetne ez. Azt hangsúlyozni szeretném, hogy amikor a Deloitte a Postabank auditora volt, akkor én nem dolgoztam a Deloitte-ban. '99 novemberében kerültem a Deloitte élére. Nyilvánvalóan szembesültem a Deloitte akkor helyzetével, ezt megpróbáltam a saját eszközeimmel kezelni, de azt gondolom, a Deloittte ma egy másik cég, mint akkor volt, ez természetes is. Addig a pillanatig, amíg ott voltam, nyilván a Deloitte érdekeit képviseltem és képviselem ma is minden fórumon. Amikor nem leszek ott, akkor nem azt fogom képviselni, hanem a Magyar Nemzeti Bank érdekeit, a törvényben meghatározott kötelezettségeim szerint.
Molnár urat lehet, hogy megkérem, az első kérdését ismételje meg, mert nem volt számomra világos, hogy mire irányul. A tekintetben, hogy feladata-e a Nemzeti Banknak a gazdaságpolitika segítése, a válasz egyértelműen igen. De csak annyiban, amennyiben az árstabilitásra vonatkozó célok megvalósulását ez nem veszélyezteti. Azt is mondtam bevezetőmben, hogy az árstabilitás nem öncél. Azt gondolom, az alacsony infláció és az árstabilitás önmagában is serkenti a gazdaság növekedését, és erősíti az ország versenyképességét. Ez az a legtöbb, amit a bank az ország gazdasági növekedéséért és versenyképességéért tehet. Nyilván lehetnek olyan más céljai a gazdaságpolitikának, amit szintén elő lehet segíteni az árstabilitásban foglalt célok veszélyeztetése nélkül. Köszönöm szépen.
Dr. Matolcsy György, Podolák György, dr. Hargitai János kérdései és a válasz
ELNÖK: Köszönöm szépen. Matolcsy György következik.
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz - gazdasági és informatikai bizottság): Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Bizottságok! Tisztelt Elnökjelölt Úr! Engedje meg, hogy három gazdaságpolitikai területről kérdezzem az ön személyes véleményét. Hiszen ön a következő években minden bizonnyal a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó szereplője lesz. Az első kérdésem ahhoz a szerencsétlen vitához kapcsolódik, ami az elmúlt négy évben a milyen legyen a magyar forint, gyenge, vagy erős című kérdésről zajlott. Szerencsétlen volt ez a vita azért, mert nem az a kérdés, hogy erős, vagy gyenge-e a forint, hanem hogy stabil, vagy instabil. A személyes véleményére nagyon kíváncsi lennék, hogy szükség van-e ilyen vitára, az ön személyes gazdaságpolitikai filozófiája szerint a stabilitás lényege a forint különböző sávszélek felé való eltolódásának.
A másik kérdés egy olyan területhez kapcsolódik, amit egy fiatal amerikai közgazdász több évtizeddel ezelőtt kutatott, most az amerikai jegybank elnöke, Ben Bernanke, aki azt találta, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági, gazdaságpolitikai történések drámai módon befolyásolhatják az üzleti élet döntéseit. Azt találta még fiatal közgazdászként, és most, néhány hónapja megismételte ezt a vizsgálatot, már az amerikai jegybank elnökeként, hogy ha egy gazdaságban drámai fordulatok mennek végbe, mégpedig negatív fordulatok, akkor az üzleti élet szereplői elhalasztják a döntéseiket, elhalasztják a beruházásaikat, elhalasztják a munkahelyteremtést. Egyébként az elbocsátások egy részét is elhalasztják, de ez nem segít a gazdaságon. Szóval a kiszámíthatóság elvesztése nagyon súlyos árat hoz az üzleti szereplők elhalasztó döntéseiben.
Éppen ezért szeretném önt arról kérdezni, hogy a kiszámíthatóság, a stabilitás az ön személyes véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank eszköztárában mit jelent. Mit lehet tenni a Magyar Nemzeti Bank részéről, hogy a kiszámíthatóbb gazdasági környezet Magyarországon a következő években létrejöjjön?
Végül még egy kérdés, ami természetesen elméleti, de az elmúlt években az ön elődje és a Magyar Nemzeti Bank sikeresen küzdött a nemzeti valuta elleni spekulációk ellen, legalább három esetben. Ezek a spekulációk talán a jövőben sem zárhatók ki. Ne így legyen, de elméletileg nem zárható ki. Az ön személyes gazdaságpolitikai véleménye szerint a Magyar Nemzeti Banknak mit kell tennie spekulációs támadás esetén? Mennyire elszánt ön, ha kérdezhetem így, a spekulációs támadások elleni védekezés területén? Ismétlem, nagyon nagyra becsülöm a Magyar Nemzeti Bank elmúlt négyéves tevékenységét. Sikeres volt, visszaverte a spekulációs támadásokat. Egy politikai megingás Magyarországon járhat újabb forint elleni támadással. Ne így legyen, de akkor mit tesz a Nemzeti Bank? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Podolák György alelnök úr jelentkezett.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP - gazdasági és informatikai bizottság): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Az ön életpályája és az itt elmondott vélemény alapján engedje meg, hogy megelőlegezzem önnek azt, hogy nagy valószínűséggel a mai nap folyamán megerősítésben fog részesül, legalábbis a részünkről, amely lehetőséget ad arra, hogy arra a pályára kerüljön, amiről itt beszélt.
Két kérdésem lenne, éppen azért, mert az elmúlt időszakban átértékelődött, felértékelődött, legalábbis politikailag, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jövőt illetően ön hogyan fogja szervezni és tervezni a munkáját, médiaközpontú munkát kíván végezni, vagy netán háttérben akar lenni, és csak a legszükségesebb esetekben kíván a nyilvánosság elé lépni? Önnek mi a filozófiája ebben a kérdésben? Mely jegybankelnököket tisztel, mert nyilván a felkészülés során foglalkozhatott azzal a kérdéssel, hogy akik a nyilvánosság előtt sokat szerepelnek, mindenről van véleményük, vagy azt a módszert és stílust honosítaná meg, hogy csak a legszükségesebb esetekben nyilvánítson véleményt.
A másik ilyen jellegű kérdésem szintén a munkamódszerrel kapcsolatos. Ön hogyan gondolja, hogy tervezi, a jövőben a kormánnyal rendszeresen folytatna konzultációkat, vagy csak alkalomszerűen? Ha rendszeresen, az érthető, bár nyilván a fontosabb döntések előtti véleménynyilvánításra kerülne sor, ha rendszeres lenne, ha pedig egyedi, akkor ez milyen esetekben fordulhatna elő? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egy jelentkező van, Hargitai János, neki még megadnám a szót. Parancsoljon!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP - költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Latorcai János első kérdését boncolgatnám tovább. Ő beszélt a monetáris tanács belső és külső tagjairól, és annak a véleményének adott hangot, hogy teljesen megbomlott az egyensúly, és a külső tagok dominálnak. Ön azt mondta, hogy ettől még működőképes lehet a rendszer. Én ezt el is fogadom.
Nem is itt látom az igazi gondot, amikor a jegybank függetlenségét féltem, hanem ott, hogy Európában egyedülálló módon, mert erre azután tényleg nincs példa, egyetlen embernek van befolyása a monetáris tanácsi tagságra, ez a miniszterelnök. Minden egyes monetáris tanácsi tag, aki bekerül, vagy bent van, a miniszterelnök akaratából került, kerül be ebbe a csapatba, vagy ő közvetlenül jelöli, és a köztársasági elnök erre áldását adja, vagy ha nem ő jelöli, akkor is az ő akarata kell ahhoz, hogy egyáltalán a jelölés továbbmenjen a köztársasági elnökhöz. Erre példa nincs Európában, hogy egy személy, nem a kormány, egy személy, a miniszterelnök akarata dominálja az egész monetáris tanácsot. Ebben vélem a gondot, ez sértheti a jegybank függetlenségét. Az egyébként felfoghatatlan számomra, hogy amikor az Európai Unió vizsgálja ezeket a kérdéseket, ennek még nem adott hangot.
Ha az elkövetkezendő időszakban, és ez be fog következni, ha másként nem, képviselőként meg fogom tenni, kezdeményeznénk a jegybanktörvény módosítását, természetesen úgy, hogy tiszteletben tartjuk a jegybank jogosítványait, ellentétben az előző kormánnyal, hiszen a magyar törvények és az Európai Unió jogszabályai is előírják, hogy ezekhez a jogszabályokhoz csak úgy lehet hozzányúlni, hogy a jegybank álláspontját is kikérjük, ön ehhez hogyan viszonyulna? Tehát, ha egy olyan kezdeményezéssel állnánk elő, hogy változzon Magyarországon a szabályrendszer, és egy árnyaltabb monetáris tanács jöhessen létre, más szereplőnek is lehessen erre befolyása, mondjuk az Országgyűlésnek, a köztársasági elnöknek, önnek jegybankelnökként, ezt is természetesnek tartanám, akkor mi lesz ön szakmai álláspontja? Mivel még nem a jegybank elnöke, azt kérem, hogy az ön szakmai álláspontját fejtse ki ezzel kapcsolatban. Ha a monetáris tanács sokkal sokszínűbb lenne azzal, hogy nemcsak a miniszterelnök befolyásolhatná a monetáris tanács tagjait, egy ilyen szakmai javaslattal szemben ön hogyan viszonyulna?
Én ezt tartom ugyanis kulcskérdésnek a függetlenség szempontjából. Csak egyetlen adalék. Magyarországon az is meg tudott történni, hogy átmenetileg nőtt a monetáris tanács tagjainak száma csak azért, hogy a volt jegybankelnököt olyan monetáris tanácsi tagokkal kerítse körbe a miniszterelnök, akik sokkal inkább képviselik az ő monetáris gondolkodását, mint mondjuk a volt jegybankelnök. Szavazatokkal is lehetne ezt igazolni, például a legutóbbi jegybanki monetáris tanácsi ülésen is azt hozták gyakorlatilag a szavazatok, hogy a belsősök másként nyilvánultak meg, mint a külső tagok. Még egyszer mondom, nem a belső-külső tag relációját tekintem izgalmasnak, hanem azt tartom abnormálisnak, hogy Európában egyedülálló módon, mert erre példa nincs, minden egyes jegybanki tanácsi tagság a miniszterelnök akaratától függ. Még csak nem is a kormányén, hanem a miniszterelnökén. Azt gondolom, hogy ezen változtatnunk kellene. Magyarán egy ilyen módosító indítványhoz ön mint jelölt hogyan viszonyul?
ELNÖK: Jelölt úré a szó, parancsoljon!
SIMOR ANDRÁS, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje: Először Matolcsy úr kérdéseire válaszolnék. Gyenge, vagy erős forint? Így nem szeretnék állást foglalni, mert sem a túl gyenge, sem a túl erős forint nem jó egy gazdaságnak. Egy gazdaságnak szerintem az a jó, ha egy olyan, ahogy említettem, közel egyensúlyi árfolyama van a forintnak, amely segíti az árstabilitást, ugyanakkor hatékonysági kényszerként lép fel a vállalkozások számára. Magyarország abban a sajátos helyzetben van, szerencsére, hogy a termelékenysége még mindig gyorsabban nő, mint az Európai Unió országainak termelékenysége. Ebből következik, hogy a forint nominálisan szépen lassan, de mégis csak felértékelődik más valutákhoz képest, és ez még nem jelent okvetlenül reálfelértékelődést.
Abban igazat adok Matolcsy úrnak, hogy ennél nagyobb gond, ha nagyon nagy a volatilitása a forint árfolyamának, hiszen az dezorientálja a vállalatokat. Azt gondolom, minden vállalatnak jó, ha a piac kemény próbák elé állítja őket. Nagyon sok országban nagyon sikeres vállalatok voltak erősödő valuta, erősödő deviza mellett, mert a piaci kényszer hatására meg kellett tenni azokat a kemény, hatékonyságnövelő intézkedéseket, amelyek mellett az ország vállalkozásai versenyképesek tudtak maradni a piacon. Persze elképzelhető egy olyan árfolyam, ami mellett a vállalatok már felteszik a kezüket, és képtelenek versenyezni. Nyilvánvalóan egy országnak ezt jó elkerülnie. Azt hangsúlyozni szeretném megint, hogy a Nemzeti Banknak nincs forint/euróra, vagy nem kellene hogy legyen célárfolyama. A Nemzeti Bank feladata az infláció elleni küzdelem. Ez a lényeg, amit el kell érnie.
A másik a kiszámíthatóság, a stabilitás. Azt gondolom, ezek rendkívül fontos szempontok egy ország működése szempontjából. Úgy lehet eleget tenni ezeknek a követelményeknek, hogy a Nemzeti Bank előre meghatározza azokat a célokat, amelyeket követni fog, meghatározza azt az inflációs célt, amit középtávon a maga számára kitűz. Transzparenssé teszi tehát a célokat, transzparenssé teszi azt az eszközrendszert, amit használni fog, és transzparenssé teszi azt a hatásmechanizmust, amelynek révén ez az eszközrendszer hatni fog. És ehhez konzekvensen tartja magát a nyilvánosság előtt is. Ezzel tud stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítani az ország gazdasága számára.
Spekuláció elleni védelem. Iszonyatos mennyiségű tőkék mozognak ma a világban, amelyek mellett egy-egy ország összes erőforrása szinte eltörpül. Ezek a tőkék időnként kiválasztanak országokat, amelyeket úgymond spekulációs támadás céljául állítanak. Azt hiszem, nagyon alaposan meg kell fontolni és meg kell gondolni azt, hogy miért ezek az országok kerülnek kiválasztásra. Ennek általában oka van. Azért válnak ilyen spekulációs tőkék célpontjául egyes országok, mert ezek a tőkék gyengeséget vélnek felfedezni, bizonytalanságokat, inkoherenciát, fundamentális problémákat az ország gazdaságában. A legjobb védekezés az ilyen spekulációs tőkék ellen egy kiegyensúlyozott, következetes makrogazdasági politika, amit a piacok ezután támogatnak.
Nyilvánvaló, ha olyan helyzetbe kerül az ország, és nagyon remélem, hogy nem fog ilyen helyzetbe kerülni, hogy spekulációs tőkék támadásának kereszttüzébe kerül, akkor a Nemzeti Banknak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy erre megfelelően reagáljon, és hogy az eredeti célkitűzéseit megtartsa, betartsa. Bár azt is látni kell, hogy érhetik olyan sokkok a magyar gazdaságot, spekulációs támadás, vagy más, amelyre rövid távon a Nemzeti Bank nem tud hatékonyan reagálni. Azt gondolom, hogy a Nemzeti Banknak mintegy másfél-két év távlatában kell magát tartani azokhoz az inflációs célkitűzésekhez, amiket kitűzött maga elé. Lehetnek olyan időszakok, például ha fix, előre meghatározott árak vannak egy országban, amelyeket felszabadítanak, az nyilvánvalóan okozhat ársokkot. Ha jelentős adóemelések vannak, az okozhat ársokkot. A Nemzeti Bank feladata az, hogy ezeken mintegy egyszeri tényezőkön áttekintve középtávon tartsa azokat az inflációs célokat, amelyeket magának kitűzött.
Podolák úr kérdésére. Én olyan Nemzeti Bank-elnök szeretnék lenni, aki nem túl gyakran szólal meg, de mindig megszólal, ha arra szükség van. Ennél jobban nem tudom ezt kifejezni. Ezzel nem akarom kritizálni semelyik elődömet. Mindegyik bankelnöknek megvan a saját stílusa, én ezt a stílust szeretném követni. A kormánnyal, ahogy a bevezetőmben is említettem, nagyon hasznos lehet a rendszeres konzultáció, az információcsere, a tapasztalatok, a kutatómunka eredményeinek kicserélése, és azt gondolom, hogy ez semmiképpen nem vezet a Nemzeti Bank függetlenségének csorbításához.
A monetáris tanács összetételéről kérdezett Hargitai úr. Hangsúlyozottan el tudnék képzelni más módon összeállított monetáris tanácsot, de pillanatnyilag, azt gondolom, az én feladatom az, hogy ezzel az összetételű monetáris tanáccsal dolgozzam, ha megválasztanak, illetve kineveznek. Ebben érjük el azt maximálisan, amit lehet. Természetesen én is boldog lennék, ha nagyobb szerepem lenne a jelölésben, de nem az én dolgom, ez a parlamenti pártok dolga, hogy milyen jegybanktörvényt hagynak jóvá. Ha lesznek ilyen kezdeményezések, nyilván el fogjuk mondani a véleményünket. Mindaddig, amíg ez a jegybanktörvény van érvényben, ennek szellemében, illetve szövegének értelmében fogjuk ellátni a feladatainkat. Köszönöm szépen.
Dr. Selmeczi Gabriella, dr. Dancsó József kérdései és a válasz
ELNÖK: Köszönöm szépen. Selmeczi Gabriella jelentkezett. Parancsoljon, képviselő asszony.
DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz - gazdasági és informatikai bizottság): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök jelölt Úr! Nekem egy kérdésem lenne. Az előbb Matolcsy miniszter úr beszélt a spekulációról. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy az országot más típusú spekulációk is érik, politikai típusú spekulációk. Az elmúlt egy évben hallhattuk magától a kormányfőtől, hogy trükkök százait végezte el ő, illetve a kormányzat bizonyos célok, méghozzá a hatalom megtartásának érdekében. Ennek kapcsán szeretném öntől megkérdezni, feladatának érzi-e, hogy ha legközelebb lesz ilyen helyzet, akkor ezt jelezze. Fog-e jelzéseket adni, fel fogja-e hívni a figyelmet arra, ha újra ilyen esettel állunk szemben? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szeretném megkérdezni a két bizottság tagjait, hogy kíván-e még valaki kérdezni, véleményt mondani. Dancsó József? Parancsoljon, képviselő úr, megadom a szót.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz - költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Bizottságok! A kérdésem arra irányulna, hogy az előző kérdések egyikére adott válaszában valami olyasmit mondott, hogy nem kíván túl gyakran szerepelni, csak amikor ennek szükségét látja. Ön, aki a reálgazdaságból érkezett monetáris irányító testület élére, jegybankelnöknek, mennyiben érzi annak súlyát, mennyire érzi felelősségét, hogy a reálgazdaság hogyan és milyen módon tud és fog reagálni a monetáris politika irányítására, illetve a jegybankelnöki tevékenységére? Magyarul mennyire kívánja a reálgazdaság szempontjait figyelembe venni akkor, amikor jegybankelnökként fog funkcionálni?
A másik kérdésem arra vonatkozik, mert elég régen dolgozott a jegybankban, még 1990 előtt, ha jól emlékszem az önéletrajzára, milyen operatív irányítási változtatásokat fog tenni az első időszakban, amennyiben megkapja majd a parlament jóváhagyását. Milyen átalakításokat tervez a belső struktúrában, milyen átalakításokat tervez a döntéshozatalban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Több kérdés nincs, elnökjelölt úré a szó.
SIMOR ANDRÁS, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje: Selmeczi Gabriella kérdésére válaszolva azt mondanám, hogy még a konvergenciatanács tagjaiként kiadtunk egy véleményt a konvergenciaprogramról, amelyben sok egyéb mellett két dolgot fogalmaztunk meg. Az egyik az, hogy a 2001 óta követett költségvetési politikát felelőtlen politikának tartottuk, olyan politikának, ami nem megfelelő irányba vezette az országot. Ugyanakkor azt is elítélendőnek tartottuk, hogy nehezen lehetett előre látni azt, hogy végül is mi történik a költségvetési politikában. Nyilvánvalóan ebben a mindenkori kormány felelőssége rendkívül fontos. Ugyanakkor általában azt is megemlítettük, hogy a parlamenti pártok - és nemcsak a kormánypártok - sem helyes irányba próbálták befolyásolni ezt a költségvetési politikát, és egy bizonyos ígéretverseny zajlott az országban, ami alól nagyon nehezen tudta bárki is kivonni magát. Ezt szintén szerencsétlennek tartottuk.
Ma jegybankelnökként ugyanez a véleményem erről a kérdésről. (Babák Mihály: Jelöltként.) Bocsánat, elnökjelöltként, elnézést kérek. Természetesen, ahogy említettem a bevezetőmben, ha és amennyiben azt fogjuk látni a jegybankban, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, ami veszélyezteti a jegybank elé kitűzött célok megvalósulását, akkor meg fogunk szólalni.
A reálgazdaság és a monetáris politika kapcsolatáról azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank akkor tudja a gazdaság fejlődését, a gazdaság versenyképességét legjobban szolgálni, ha a saját céljait a lehető legteljesebb mértékben megvalósítja. Magyarul, a kitűzött reális inflációs célokat teljesíti és megvalósítja az árstabilitást. Meggyőződésem, mint ahogy azt a bevezetőmben említettem, hogy ez segíti a gazdaság versenyképességét, segíti a gazdaság növekedését, biztonságot ad a vállalkozóknak, csökkenti költségeiket, ennek megfelelően segíti őket céljaik elérésében, és segíti őket a gazdagodásban.
Ami a jegybank belső, operatív irányítási struktúráját illeti, viszonylag kevés idő állt rendelkezésemre ahhoz, hogy meg tudjam ítélni ezt a struktúrát. Feltételezem, hogy fogok javasolni változtatásokat ebben a struktúrában, feltételezem, hogy talán valamennyire egy más szervezeti rendben szeretném működtetni a jegybankot, ha odakerülök, de erről még túl korai állást foglalnom. Több időt kéne ott eltölteni, beszélni a kollégákkal, megérteni, hogy mi miért működik úgy, ahogy működik, és akkor a kérdésre akkor visszatérni. Köszönöm szépen.
A Fidesz álláspontjának ismertetése - Varga Mihály
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a szavazásokra kerülne sor, engedjék meg, hogy most nem bizottsági elnöki minőségemben, hanem mint a Fidesz-frakció tagja röviden összefoglaljam, hogy a Fidesz képviselői hogyan fognak szavazni. Megismerhettük elnökjelölt úr álláspontját, a kérdésekre adott válaszok kapcsán megismerhettük, hogy mit gondol a fiskális politika és a monetáris politika viszonyáról, megismerhettük, hogy mit gondol az euró bevezetéséről. Ezek alapján és a korábbi életút alapján a következőt szeretném mondani.
A Fidesz képviselői "tartózkodom"-mal és "igen"-nel is fognak szavazni. Két ok miatt döntöttünk így. Az egyik, jelölt úr itt is elmondta, és a korábbi interjújában is kitért erre, hogy folytatni kívánja a korábbi monetáris politikai gyakorlatot, és folytatni kívánja az inflációs célkövető rendszert is. Nyilvánvalóan egy ésszerű időpontig. Tehát, amíg úgy ítéljük meg, hogy a jelölt úr a korábbi monetáris politika eredményeit folytatni kívánja, tehát az alacsony infláció, a stabil forint, az árstabilitás megteremtése, az euró bevezetésének mint fontos szempontnak az elérése, az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány, a deficit leszorítása ügyében elkötelezett, addig nem látunk okot arra, képviselőink nem látnak okot arra, hogy egy ilyen támogatás ne legyen a kinevezése mögött.
Azt is hozzá kell tennem, nyilván fontos szempont volt, hogy elnökjelölt úr többször kiemelte: független jegybankot szeretne, azaz olyan jegybankot, amely valóban a monetáris politikáért felel elsősorban, és ebben a tekintetben meg kívánja őrizni az intézmény integritását, értve ez alatt a monetáris tanács működését is. Ami a "tartózkodom" szavazatok mögött van, az elsősorban az, és a kérdések egy része is erre vonatkozott, hogy a korábbi monetáris politikai tapasztalatokat mi is hiányoltuk. Én ezt nem tekintem olyan szempontnak, amely megakadályozhatná, vagy negligálhatná az ön kinevezését, mindezek alapján mégis azt kell mondanom, hogy egy nagyon, egyre inkább homogén összetételű monetáris tanácsba bekerülve ezeknek a tapasztalatoknak a fontossága felértékelődik. Jó lenne, ha monetáris tanács döntései mögött az a szakmai megalapozottság lenne, amely az elmúlt években is megvolt. Ennyit szerettem volna a szavazások előtt a Fidesz álláspontjáról elmondani.
Most átadom a szót Puch elnök úrnak.
A gazdasági és informatikai bizottság döntése a jelölt támogatásáról
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a gazdasági és informatikai bizottság elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, a bizottságok a meghallgatás végére érve egy állásfoglalás kialakítására kötelezettek. Első lépésben a gazdasági bizottság álláspontjának kialakítására van szükség. Örömmel üdvözlöm, hogy ellenzéki képviselőtársaink felismerték, hogy a jelölés jó volt, a jelölt szakmai múltja és az általa elmondottak, amit a jövőre kivetít a Nemzeti Bank működéséről a törvény keretein belül, az elfogadható. Nagyon remélem, hogy ezzel jó munkát kívánhatunk a kinevezés után, sikeres munkát kívánhatunk mindannyiunk és az ország érdekében. Ezt kívánom is a bizottság nevében, megelőlegezve, hogy a kormánypárti képviselők természetesen támogatják a jelölést.
Kérdezem a gazdasági bizottság tagjait, ki támogatja a jelölést. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ahogy látom, egyhangúnak tűnik, vagy van-e, aki másként gondolja? Kérdezem, ki tartózkodik? Négy tartózkodással és 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül támogatja a jegybankelnökké való kinevezést. Gratulálok Simor úr, és még egyszer nagyon jó munkát kívánok önnek.
A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság döntése a jelölt támogatásáról:
ELNÖK: A költségvetési bizottság tagjait kérem, hogy a jelölt alkalmasságáról is szavazzanak. Kérdezem, ki az, aki támogatja Simor András jegybankelnöki kinevezését. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizennyolc. Tartózkodott? Hét. Nemmel szavazott-e valaki? Nem volt ilyen. Tehát 18 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság is támogatta elnökjelölt úr kinevezését.
A bizottság nevében is eredményes és mindannyiunk érdekében sikeres munkát kívánok önnek a következő évekre.
A bizottsági ülést bezárom, mindenkinek további jó munkát kívánok. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 10 perc.)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit