GIB-6/2007.
(GIB-31/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. február 28-án, szerdán, 10 óra 00 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelentek: *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
a) Az alternatív és megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről szóló 63/2005. (VI. 28.) országgyűlési határozat teljesítéséről szóló jelentés (J/602. szám) *
b) Az alternatív és megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről szóló 63/2005. (VI. 28.) országgyűlési határozat teljesítéséről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/1633. szám) *
Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám) - általános vita *
A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1745. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1916. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Podolák György (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Márfai Péter (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Varga Tamás referens (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Maácz Miklós főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bohoczky Ferenc szakértő (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Juhász Péter tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gáspár Ferenc főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Erika vezető jogtanácsos (Magyar Nemzeti Bank)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy az ülést megnyissam. A jegyzőkönyv számára megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirend elfogadásával kezdünk. Írásban előre mindenki megkapta a tervezett napirendi pontokat. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor kérem, fogadjuk el az elküldött napirendi pontokat. Kérdezem, hogy egyetértés van-e ebben. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja az előzetesen a meghívóban megküldött napirendi pontok megtárgyalását.
Kezdhetjük az 1. napirendi ponttal: az alternatív és megújuló energiahordozók elterjedésének hatékonyabbá tételéről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalásával. A kormány képviselőjét kérem, hogy foglaljon helyet.
Godó úr itt van-e a mezőgazdasági bizottság részéről? (Jelzésre:) Nincs. Akkor a kormány képviselőit kérem, hogy pár mondattal vezessék föl a napirendi pontot. Önöké a szó.
DR. MAÁCZ MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Maácz Miklós vagyok, az FVM agrár- és vidékfejlesztési főosztályának helyettes vezetője. Rögtön át is adnám a szót szakértőnknek, Varga Tamásnak a napirendi pont előadására.
Köszönöm.
VARGA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az országgyűlési határozat meghozatala óta igen jelentős jogalkotói, illetve szakmai munkák kerültek elvégzésre. Ez a jelentés ezeknek a teljesítéséről szól, pontról pontra végigmenve azon, hogy milyen munkaműveletek, illetve jogalkalmazási, jogalkotási munkák történtek az egyes feladatok végrehajtása tekintetében. Nem mennék bele a részletekbe; gondolom, mindenki megkapta az anyagot. Összefoglalásul még ennek a munkának az eredményei is látszódnak az eredeti szándék, gondolva itt a zöldáram-előállítás tavaly előírt részarányára, az 1880 gigawattórára, illetve a bioüzemanyagok közeljövőben megkezdődő jelentősebb volumenű felhasználására. Ezen túl nem mennék bele most pontról pontra az anyagba.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő urakat, van-e kérdés vagy vélemény az előterjesztéshez. Két határozatot kell ma hoznunk: részben az írásban megkapott jelentés általános vitára való alkalmasságáról, részben a mezőgazdasági bizottságban meghozott határozatról, a határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról.
Deák képviselő urat illeti a szó.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Első körben csak kérdeznék egyet. Jól tudjuk, hogy a villamosenergia-ellátásról szóló törvény nagyszabású átalakítás alatt van. Ha jól emlékszem, az Energia Hivatal gyakorlatilag már el is készítette ezt a törvénymódosítást; hiszen itt most nem arról van szó, hogy két paragrafust módosítanak, hanem lényegében az egész törvényhez hozzányúlnak. Ezzel kapcsolatban tud-e nekem tájékoztatást adni arról, hogy az alternatív energiával kapcsolatos törvényi pontok megváltoztatásra kerülnek-e a villamosenergia-törvényben? Ugyanis itt nagyon sok hivatkozás történik egy olyan törvényre, ami valószínűleg egy hónap múlva megváltozik. Tehát az a kérdésem, hogy ezzel kapcsolatban tud-e tájékoztatást adni.
ELNÖK: Szakértő úr!
BOHOCZKY FERENC (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Valójában ténylegesen megváltozik a törvény, hiszen július 1-jétől teljes piacnyitás lesz Magyarországon a villamos energia területén. A munkálatok most folynak, külső szakértők bevonásával készíti a Magyar Energia Hivatal ezeket a munkákat. Ezeknek a jelentése március elején készül el, akkor lehet róla többet mondani, addig erről nem tudok több tájékoztatást adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyébként az albizottság folyamatosan fogja tárgyalni, a következő héten megkezdődik az előkészítése a bizottságon belül, hiszen ez egy átfogó módosítás, az európai uniós szabályoknak való teljes megfeleltetése a törvénynek.
Deák képviselő úr kíván hozzátenni még egy mondatot.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Nem egy mondatot mondanék, most hozzászólni szeretnék.
ELNÖK: Akkor hozzászólás.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Lehet, hogy én többet tudok róla; a Magyar Energia Hivatal által ez a módosítás elkészült, tehát én tudok erről az anyagról, csak még nem érkezett el hozzám. Tehát szó sincs arról, hogy majd a jövőben... (Bohoczky Ferenc: Ezek szakértői anyagok még csak.) Egyeztetés alatt vannak. Jó...
ELNÖK: Egy pillanat! Tisztelettel kérem az urakat, hogy a vitát ne kétoldalúan folytassák. Deák képviselő úr kapott szót, el fogja mondani, hogy mit gondol a dologról. Öné a szó, képviselő úr.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Ez a bizottság és az energetikai albizottság is lelkes híve az alternatív üzemanyagoknak. Ezt azért bocsátom előre, mert általában örülünk azoknak a változásoknak, amelyek történtek mondjuk az elmúlt két évben. De azért van egy megjegyzésem, ami ma már vesszőparipának tűnik, mégis minden egyes alkalommal el kell mondanom, nem sok eredménnyel. Hasonlít a helyzet ahhoz, mint amikor valaki vidáman hajózik, nézi a sebességmérőt és azt mondja, hogy milyen gyorsan megyünk, csak még a pontos irány, a pontos cél nincsen kijelölve. Tehát lelkesen nagyon sokféle törvény-, illetve rendeletmódosítás történt az elmúlt időben, de az ország energetikai, energiapolitikai koncepciója nem tudom, hány éve késedelmet szenved. Amíg a pontos helye például az alternatív energiáknak nincsen meg az energetikai koncepcióban, addig lehet lelkesen előre hajózni, csak még nem tudjuk, hogy jó irányba megyünk-e. Ez egy zárójeles megjegyzés volt.
Általában tetszett az anyag. Látom, hogy nagyon sokat dolgoztak vele, nagyon sok olyan kormányhatározat, illetve minisztériumi határozat született, ami előrefelé mozdítja az ügyet. Azonban van két olyan pont, amit rendkívül sérelmesnek és hibásnak érzek. A villamosenergia-törvény legutóbbi módosítása során, 2005 decemberében egy bizottsági módosító indítvánnyal került bele példa nélküli módon az utolsó pillanatban ez a 23 forintos átvételi ár, ami rendkívül rossz irányba vitte el ennek az alternatív energiának a felhasználási struktúráját. Valójában nem egy kiérlelt szakmai koncepció, hanem lobbiérdek mentén történt ez a módosítás. Nem véletlen, hogy annyira megugrott az alternatív energia bizonyos fajtáinak százalékos felhasználása az országban, messze meghaladva azt a mennyiséget, amelyet az Európai Unió előírt számunkra, tehát körülbelül fél év alatt megdupláztuk az alternatívenergia-felhasználást. Ennek a módosításnak természetesen az lett a következménye, hogy ahelyett, hogy új fejlesztések történtek volna, régi erőműblokkokat is átállítottak fatüzelésre. Ezt nem kifejezetten fejlesztésnek tekinteném, hanem visszafejlődésnek, még akkor is, ha a törvény szerint jogosan jártak el ezek az erőművek, tehát ők nem kárhoztathatók. Csak egy zárójeles megjegyzés: ennek eredményeképp a tűzifa ára lényegében megduplázódott az elmúlt időben. Pontosan a legszegényebb lakossági réteg - aki ki van zárva mindenféle modern tüzelési technika felhasználásából vagy vezetékesenergia-felhasználásból - hátrányára történt ez az óriási áremelkedés. Tehát mindenféleképpen tisztázni kell azt, hogy mit akar az ország alternatív energiafejlesztés címén, illetve akarja-e továbbra is ezt.
A másik sérelmes dolog az, hogy a nem valódi alternatív energia, tehát nem az időjáráshoz vagy a természethez kötött energiafajták átvételi ára emelkedett meg igazságtalanul. Ráadásul, ha jól megnézzük, ez még a 23 forintos átvételi ár fölé is emelkedett; most megint csak a fatüzelésű energiablokkokra gondolok.
A harmadik kifogás, amit találtam ebben a szabályozásban - erről egyébként nem tudtam, de nem biztos, hogy helyes -, a geotermikus energiával kapcsolatos. Az egyik alapvető probléma az, hogy amikor feltör a mélyből a meleg víz, annak az oldott sótartalma meglehetősen nagy. Ha egyszer ez nem jó - mert idáig szigorú korlátok közé volt szorítva, hogy meddig lehet a természeti vízfolyásokban elengedni ezeket a geotermikus vizeket, tehát erre szigorú szabályozás volt -, akkor nem nagyon értem, hogy most mitől lett jobb a helyzet azzal, hogy felmentéseket adtak ki mindenféle felhasználónak. Ha egyszer valami nem jó, tehát árt a természetnek, akkor az nem megoldás, hogy felmentést adunk ezek alól a szigorú törvényi előírások alól, amennyiben természetes sótartalma van egy víznek, és nem mesterséges.
Általában egyébként elismerem ennek az előterjesztésnek az előremutató voltát, a kormányzatnak azt a szándékát, hogy errefelé előrelépjünk. Kár, hogy ezek a dolgok benne maradtak. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki szólni? Baráth Etele urat illeti a szó, utána Márton Attila urat.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ott folytatom, ahol Deák képviselő úr abbahagyta: azért ez az összefoglaló egy nagyon komoly, nagyon határozott munkát tükröz, tényleg teljes mélységében ehhez a jogszabályi háttér áttekintésre került. Amennyire mozgó ez az egész célpont, mert az Unióban is mozog minden, úgy érezhető, hogy mi is ezeket követjük. Tehát azt gondolom, hogy ez egy alapvetően fontos és nagyon jó jelentés, amit kaptunk. Nem szabad túlértékelni: ez egy jelentés, ennél nem sokkal több.
Most jön a "de": ugyanakkor maga a jelentés is már időben egy kicsit öregnek tűnik. Például ha a 12. oldalon arról beszélünk, hogy az Európai Unió '96-ban ezt és ezt szabályozni fogja, és ma '97 februárja van, akkor enyhén szólva az egészet meg lehet kérdőjelezni, mert ha közben egy szabályozás történt, arra érdemes volna visszatérni. Tehát úgy gondolom, hogy egy kicsit felül kéne vizsgálni ezeket a szövegeket.
De ami a lényeges, amit szeretnék elmondani, az a következő. Nem tudom, ki fogalmazta az országgyűlési határozattervezetet - gondolom, a mezőgazdasági bizottság szakértői -, de ez a bizonyos javaslat, ami itt le van írva, messze nem éri el annak a színvonalát és akaratát, amivel mi támogatni kívánnánk általában a megújuló energiákkal és mindenfajta más erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységünket. Olyan mondatok vannak benne, hogy: "A hazai alapanyag-termelők, tulajdonosok preferálása elengedhetetlen a multinacionális érdekeltségű cégek ellenében.". Egy európai uniós tagállam esetében azt leírni, hogy valaki ellen szeretnék ilyet csinálni, enyhén szólva megkérdőjelezhető, még akkor is, ha mély nemzeti elkötelezettségűek vagyunk. Arról nem beszélve, hogy a multinacionális cég nagyrészt lehet magyar tőkéjű is, tehát ezt a magyar ellen is teszem. Sokkal világosabban meg kellene fogalmazni azt, hogy mikorra, milyen módon készítem el azt a preferenciarendszert, amivel ezeket az alapanyag-termelőket és tulajdonosokat támogatom. Tehát önmagában véve ez egy üres, semmitmondó mondat, ráadásul meg is kérdőjelezhető.
A következő: "Minél több referenciaüzem létesítése indokolt.". Rengeteg referenciaüzem működik ma, fejleszt ma, de nincs semmi olyan kimutatás, amelyből látnánk, hogy ma milyen teljesítmény van a különböző területeken, ott milyen fejlesztések vannak eleve elhatározva. Adott esetben pontosan a magyar energiamérleg tekintetében lényeges ennek a kérdésnek a bemutatása. Itt megint csatlakoznék ahhoz, amit Deák képviselő úr mondott: anélkül tehát, hogy egy világos energiakoncepciónk legyen, ez a dolog abszolút felületes, és nem méltó a parlamenthez, hogy ilyet fogadjunk el.
A következő mondat: "Elengedhetetlen a támogatások hosszú távú garanciális alapon történő működtetése.". Igen, de akkor hadd lássuk azokat a javaslatokat, hogy mik azok a támogatások, amelyeket mi hosszú távon akarunk, mi azoknak a tartalma, mit lehetne ma tól-ig meghatározni. Tehát akkor érdemes a parlamentben ezt előterjeszteni, ha néhány konkrét, érdemi, elemi dolgot hozzá tudunk tenni. Ezért tisztelettel azt javaslom, hogy egyrészt köszönjük meg azt a nagy munkát, ami folyik - mert az látszik, hogy állandóan megyünk előre és haladunk -, másrészt vegyük magunkat komolyabban, és a gazdasági bizottság és a mezőgazdasági bizottság közösen jelöljön ki egy kis munkacsoportot, amelyik ezzel foglalkozik.
ELNÖK: Köszönöm. Márton képviselő urat illeti a szó.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kapcsolódnék a Baráth Etele képviselő úr által elmondottakhoz; én egy konkrét dolgot szeretnék javasolni, amit akár módosító javaslatként is a határozati javaslatba bele lehetne tenni. Nekem már legalább két-három éve van folyamatosan egy visszatérő témám az energetika témakörében. Ez pedig a megújuló energiák használata, felhasználása, illetve egy ahhoz kapcsolódó világos koncepció. Átnéztem ezt a jelentést, és remélem, hogy nem én voltam felületes, és bár a jogszabályi helyzet bemutatása rendben van, de kevés olyan előremutató dolgot találtam benne, ami kifejezetten a megújuló energiákra vonatkozna.
Hadd mondjak egy konkrét példát a saját tapasztalatomból. Számomra megdöbbentő volt az, hogy akár Ausztriában, akár Németországban, amely országok egyébként mind a geotermikus adottságok, mind a talajtani adottságok, mind a napsütéses órák száma tekintetében sokkal-sokkal rosszabb, tehát kedvezőtlenebb helyzetben vannak, milyen hihetetlen mértékű támogatást és különböző kedvezményeket próbálnak adni akár az önkormányzatok intézményeinek fűtésátalakítására, akár közösségi létesítmények napkollektorokkal való felszerelésére. Még egyszer mondom, olyan országokban, ahol az adottságok sokkal kedvezőtlenebbek, mint Magyarországon.
Elmondtam már a múltkor is, amikor volt egy hasonló napirendünk, és amikor a gazdasági miniszter urat hallgattuk meg, akkor is fölvetettem, de továbbra is azt mondom, hogy ha valahol ténylegesen komoly és látványos eredményeket lehetne elérni, akkor szerintem ez lenne az egyik olyan terület, ahol mindenképpen érdemes valamit lépnünk, akár úgy, hogy jogszabályi háttérrel megtámogatva, akár az európai uniós források egy részét valamilyen módon átcsoportosítva az ilyen jellegű beruházások támogatására. Még egyszer mondom, Ausztriában nagyon komoly támogatást adnak, Németországban például áfamentesek az ilyen jellegű beruházások és részben még vissza nem térítendő támogatást is kapnak a különböző fejlesztésekre. Tehát valóban van egy olyan pont és lehetőség, ahol nagyon komoly eredményeket tudnánk elérni. Konkrétan például önkormányzatok esetében iskolák, közösségi intézmények, akár talajvízzel működő hőszivattyúk vagy talajhővel működő hőszivattyúk működtetése szintén önkormányzatoknál, közösségi intézményeknél, de akár családi házak esetében is napkollektorok beszerzése, fölszerelése. Hiszen napsütéses órák tekintetében Magyarország az egyik legkedvezőbb adottságú ország itt, Európa közepén, ahol igenis lenne létjogosultsága ezeknek a beruházásoknak.
Sajnos az a helyzet, hogy egy-egy ilyen beruházásnak ma Magyarországon, még ha a mai gáz- vagy villamosenergia-árral számolunk, akkor is 15-20 év a megtérülési ideje, jó esetben is. Nem biztos, hogy egy önkormányzat vagy akár egy család be tud vállalni egy ilyen jellegű korszerűsítést. Tehát mindenképpen azt javasolnám, hogy egy nagyon komoly támogatási rendszert kellene mögé tenni és lehetővé tenni, hogy ilyen beruházások megvalósuljanak, hiszen ez kiadáscsökkentést jelentene azoknak, akik elvégzik a beruházást. Ne felejtsük el, hogy típustól függően egy hőszivattyús rendszer három-ötszörös hatásfokkal működik, a napkollektorok pedig, tudjuk nagyon jól, hogy tényleg nagyon nagy energiákat tudnak vízmelegítésre is fordítani. Tehát ez valóban egy olyan beruházás lenne, amire érdemes költeni, társadalmi szinten és országos szinten is nagyon komoly energiamegtakarítást lehetne vele elérni. Zárójelbe teszem, a széndioxid-kibocsátást ezzel szintén nagymértékben lehetne csökkenteni.
Tehát van egy olyan cél, ami világosan látható, tőlünk Nyugatra ezt határozottan felismerték és működik. Kérdés az, hogy nálunk, ahol sokkal jobbak az adottságok, miért nincs erre vonatkozóan egy világos koncepció, miért nincs e mögé téve egy olyan támogatási rendszer, ami valóban komoly eredményeket produkáló és ösztönző lehetne. Mert sajnos nincs, hiszen tavaly is a GKM fejezetében ami volt energiatakarékossági és ilyen fűtési rendszerekre vonatkozó pályázat, az két héttel a kiírás után forráshiány miatt már le is zárult. Pedig látható a beadott pályázatok számából, hogy igény nagyon nagy lenne rá, és nagyon sokan vállalkoznának ilyen jellegű fejlesztésekre, még egyszer mondom, akár magánszemélyek, családi házak, akár önkormányzatok intézményei, de egyszerűen nincs rá támogatás. Tehát azt szeretném, ha valamilyen módon - ez akár határozati javaslatba is bekerülhetne - igenis sokkal nagyobb figyelmet fordítanánk erre, és akkor valóban kézzelfogható forintok és komoly támogatási összegek kerülhetnek oda ezeknek a beruházásoknak a támogatására. Elvileg pénz lehet, hiszen az európai uniós források megnyíltak. Remélem, hogy még lesz arra lehetőség akár az agrár-vidékfejlesztési operatív programban, hogy bizonyos pénzek átcsoportosításával vagy konkrétan erre a célra való megjelölésével valós eredményeket tudjunk elérni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy az energiamegtakarítási programban elég sok lehetőség és forrás van, az idei költségvetésben ez jelentősen megnőtt, de a Fejlesztési Bank kedvezményes hitelkonstrukciója az összes közösségi, ilyen típusú program kezelésére is rendelkezésre áll. De nagyon nem szeretném ezt a vitát most részleteiben ebbe az irányba megnyitni.
Mielőtt megadnám Kapolyi úrnak a szót, engedjetek meg egy javaslatot, és amennyiben ebben egyetértés van, akkor folytathatnánk a vitát, illetve ebbe az irányba is lehetne menni. A határozati javaslat részében, amit Baráth Etele mondott, abban úgy gondolom, nagyon sok az igazság. Érdemes volna egy olyan javaslattal élni a házbizottság felé, hogy ez a jövő héten ne kerüljön a plenáris ülés elé, és mi ma ne foglaljunk állást abban, hogy általános vitára alkalmas vagy nem alkalmas a határozati javaslat. Viszont az albizottság 7-én ülésezik. Nagyon szeretném, ha akkor, arra előkészületként ebben a szellemben, amit Baráth Etele is elmondott, illetve amit Deák képviselő úr is megemlített, elkészülne egy komplett alternatív határozati javaslat e tekintetben. Ezzel együtt a jelentés tudomásul vételéről és általános vitára alkalmasságáról azt gondolom, hogy dönthetünk, hisz' ez adja az alapját ennek a javaslatnak. Ha ebben van egy egyetértés, akkor a vitát abba az irányba vigyük, hogy mi az, ami esetlegesen a határozati javaslat szempontjából fontos, és az albizottság tárgyalását követően 13-án a bizottsági ülésen véglegesíthetnénk az álláspontunkat. Kérek erre egy bólintást, amennyiben ezzel az érdekelt képviselő urak egyetértenek. (Bólogatások.)
Kapolyi urat illeti a szó.
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, amit most elmondtál, én is ezt szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azért mondtam, mert mi politikusok persze nagyon bátrak vagyunk minden szakmai kérdésben, de talán érdemes volna ezt egyszer alaposan végignézni. Ugyanis a mezőgazdaságban a szerkezetátalakítással összefüggő kérdések döntően gazdaságpolitikai kérdések is a következő időszakban, és környezetvédelmi politika is, hisz' a biogáz ügyében a magyar állattartás kerülhet jobb vagy rosszabb helyzetbe. De én sem nyitnám meg ezt a vitát, az albizottságban lehet majd ezt a határozati javaslatot tárgyalni. Ebben kérem a kormány mindkét ágának együttműködését, ha lehetséges, tehát a GKM-ét, illetve az FVM-ét. (Bólogatások.) Köszönöm szépen.
Vas úré a szó.
DR. VAS JÁNOS (MDF): Egy észrevételem lenne. Azonkívül, hogy azt mondhatjuk, drága mulatság ez a zöldenergia, afelé kellene haladni, hogy minél olcsóbb legyen. Nem vitatva az önök munkáját hadd legyen egy észrevételem. Az energiaerdőnél például nagyon helyesen kiveszik az erdőtörvény alól ezeket az energiaerdőket, ami a gyakorlatban már most is így van, mert nem kell csereerdősítést végezni. Ugyanakkor behozzák egy következő szakaszba a környezet- és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulást. Én elhiszem, hogy mindenben környezet- és természetvédelem kell, és saját magam is elkötelezett vagyok ez iránt, de ha egy hatóságot kiveszünk, egy másikat berakunk, akkor nem afelé haladunk, hogy onnantól kezdve a bürokráciát csökkentsük. Ezt konzekvensen végigviszik, mert a földhivatali nyilvántartásban is meg szeretnék változtatni. A nyilvántartások nagyon szükségesek, de egy dolgot azért tudomásul kell venni: ahhoz, hogy Magyarországon egy vállalkozás - bármilyen típusú vállalkozás - megvalósuljon, sajnos azt kell mondani, hogy ezen a túlbürokratizált engedélyezési eljáráson egyszerűsíteni kell. Ezek nem efelé mutatnak. Én elhiszem, hogy ezek a javaslatok csiszolják a törvényt, de azon kellene elgondolkodni, hogy ez gazdasági szempontból növeli-e egy ilyen, egyébként sem olcsó energiának az előállítási költségét, egy beruházásnak a költségét, vagy nem. Én csak egy javaslattal élek, hogy szíveskedjenek ezt átgondolni ezekkel a szakterületekkel együtt. A természetvédelemnek, ha valaki mondjuk akácot ültet, miért kell még egyszer leengedélyezni, mikor ő egyszer más szakhatóságként más szempontból erdőtelepítési terveknél, máshol véleményezi? Tehát úgy gondolom, hogy fölösleges bürokráciát visznek bele. Javaslom ezeket elhagyni vagy átgondolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fónagy képviselő urat illeti a szó, és úgy látom, utána a vitát lezárhatom.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Egyetértve az elnök úr előbbi javaslatával és döntésével engedelmükkel a részletekbe nem megyek bele, csak néhány vezérmotívum. A dolog fontosságáról nem kell külön szólni.
A jelenlévők előtt nem újdonság, csak nyomatékot szeretnék adni annak, hogy a megújuló energiánál a háztartási és a hálózati rendszereket külön vegyük, mert mások a háztartási saját önellátó rendszerek és más a rendszert merevvé tevő hálózati rendszer. Minden támogatás mellett szakmai szempontból figyelembe kell venni azokat a csatlakozó költségeket, amelyek egy ilyen hálózatbővítésnél meggyőződésem szerint előbb-utóbb, de inkább előbb, kikerülhetetlenek.
A másik: a biomasszával kapcsolatban egyetértve mindennel nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy minden új telepítéshez újabb föld kell, a meglévővel pedig nem vagy nem kellő súllyal törődünk. Közel 1 millió hektár kukoricánk van, a kukoricaszár bebálázása ugyanazzal a technológiával történik, mint az energiafűnél. Nem azt mondom, hogy nem törődünk vele, de messze nem kellő súllyal. Az idősebb kollegák talán még emlékeznek velem együtt egy Diményi Imre nevű miniszterre, aki az állattartó telepek megtérülésénél akkor, 30-40 évvel ezelőtt - vagy mások sok száz évvel ezelőtt - a biofelhasználást már beleszámolta. Tehát nem új dolgokról beszélünk, hanem a régi dolgokra kellene esetenként emlékezni. A meglévő energiával, mezőgazdasági biomasszával is törődjünk, és annak a felhasználását, hasznosítását is szorgalmazzuk, ha kell - és kell -, akkor az állami támogatási rendszeren keresztül.
Végezetül csak emlékeztetőül és nyomatékként: a gazdasági bizottság már többször tárgyalta a fatüzelésű energiák és a magyar erdők sorsát. Kérem, hogy ennek az anyagnak a tárgyalása során ezt vegyük figyelembe.
Köszönöm a türelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor az FVM-et megkérjük, hogy egy aktualizált jelentés készüljön el - mivel 7-én lesz albizottsági ülés - 5-e, 6-a környékén egy előkészítő megbeszélésre, amit a kollegáim létrehoznak, ha lehetséges. Tehát a jelentés aktualizált változata kellene, azzal együtt, hogy ez általános vitára alkalmas, de közben történt egy-két dolog.
A GKM-et szeretnénk megkérni, hogy egy rövid tájékoztatót készítsen arról, hogy az energiatakarékossági programokkal hogy s mint állunk, nagyon egyszerűen egy-két oldalban. Amit mondott Márton képviselő úr, annak van súlya; ha nem is pont ehhez kell raknunk, de egy tájékoztató ebben az ügyben készüljön el.
Amit Vas képviselő úr mondott, az sem egy utolsó szempont; ha az engedélyezési eljárásokat bizonyos területeken - és itt egy picit attól óvnék, hogy az erőmű-telepítési területen gondolkodjunk, de sok területen lehet - végiggondolnánk, hogy hogyan lehet a bürokratikus rendszerekben egy egyszerűsítést elvégezni, hogy ne legyenek párhuzamos vagy újraengedélyeztetési mechanizmusok főleg az agrártermelés tekintetében, az nagyon sokat segíthetne a dolgon, egy csomó pozitívumot tudna hozni. Ha erről is kaphatnának egy rövid áttekintést képviselőtársaim, ez egy jó dolog lenne, még akkor is, ha ehhez újabb törvénymódosításra van szükség, mert minden frakció képviselője ott ül, és ha egyetértés van, akkor ebben elindulhat egy együttműködés és együttgondolkodás. Ez egyébként kényszerhelyzet is, hisz' a villamosenergia-törvény módosítása az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem erőből, hanem mindig egyeztetési mechanizmusok alapján kell, hogy történjen, mert ez nagyon hosszú távon fogja meghatározni a magyar gazdaság és az egész társadalom helyzetét. Köszönöm szépen.
Akkor a határozati javaslatról ma nem dönt a bizottság, viszont a jelentés általános vitára való alkalmasságáról igen, mert úgy gondoljuk, hogy ez az akkori állapotnak megfelelően elfogadható. Kérdezem, hogy ki ért egyet. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a jelentés általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen.
A Házban való megszólalást fontosnak tekintem, viszont a határozati javaslat függvényében döntenénk arról, hogy hogy s mint fogunk ebben megszólalni mint gazdasági bizottság. Ez kiemelkedően fontos, tehát mindenképpen szeretném, ha a bizottságnak ebben nagyon markáns állásfoglalása lenne.
Köszönöm szépen a hatékony közreműködést. Ezzel az 1. napirendi pontot lezárom.
A 2. napirendi pontunk az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Kérem a kormány képviselőjét, foglaljon helyet. (Megtörténik.) Kérek egy nagyon rövid felvezetést, hogy önök mit tartanak fontosnak a módosításban. Öné a szó.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat több törvény módosítását tartalmazza. Felhívom a szíves figyelmüket arra, hogy itt több törvény összefügg, tehát sok esetben formális az, hogy ennyi törvény kerül egy csomagba.
Amire külön fel szeretném hívni a tisztelt bizottság figyelmét, ez a szabadság kiadására vonatkozó egyes szabályok módosítása. Közismert, hogy az Alkotmánybíróság decemberben kihirdetett határozata alkotmányellenesnek minősítette a munka törvénykönyvének azt a hatályos szabályát, amely szerint kivételesen fontos gazdasági érdek fennállása esetén az esedékesség évében járó szabadságot a következő évben lehessen kiadni. Hangsúlyozom, hogy ez a határozat egyrészt kimondta, hogy ugyan a pihenéshez való jog alkotmányos alapjog, de korlátozható alapjog, és pontosan a munkáltatók működőképessége szempontjából is az következik, hogy nem feltétlenül kell az esedékesség évében a teljes szabadságot kiadni, másrészt pedig az Alkotmánybíróság nem azonnal, hanem március 31-ével semmisítette meg ezt a rendelkezést. Ebből az következik, hogy egy április 1-jén hatályba léptetendő szabály kell ahhoz, hogy a szabadság kiadásával - ami a munkáltatók működését is alapvetően érinti - ne legyen semmiféle probléma, illetve ne legyen joghézag.
Megfelelve az alkotmánybírósági határozatnak a törvényjavaslat két esetben teszi lehetővé a szabadság esedékesség évében követő kiadását. Az egyik az úgynevezett vis maior kategória - olyan körülmények, amelyek emberi életet, egészséget közvetlenül és súlyosan veszélyeztetnek -; értelemszerűen ezzel a munkáltató előre nem kalkulálhat.
A másik eset: megfelelve az alkotmánybírósági határozatnak a törvényjavaslat definiálja a kivételesen fontos gazdasági érdek fogalmát. Ez egy kicsit kifejtve azt jelenti, hogy a munkaszervezéstől független olyan körülmények, amelyek felmerülése esetén ha a munkáltató kiadná a teljes szabadságot az adott évben, akkor ez a gazdaságos működését meghatározó módon hátrányosan érintené. Tehát nem arról van szó, hogy tervezhető megrendelés, fellendülés esetén, mondjuk a karácsony előtti bevásárlások növekedésére hivatkozással tolhatja ki a szabadság kiadását a munkáltató a következő évre, hanem olyan körülmények fennállása mellett, amelyekkel előre nem kalkulálhat - mondjuk ha az év vége felé egy cég kap egy jelentős megrendelést, amellyel stabilizálni tudja például a foglalkoztatást -, ne legyen kötelező az összes szabadnap adott évben történő kiadása.
Amennyiben kérdés van a törvényjavaslat más rendelkezéseivel kapcsolatban, természetesen válaszolok. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára történő alkalmasságát a törvényjavaslatnak megszavazni szíveskedjék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő urakat, van-e kérdés az előterjesztőhöz. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs kérdés, akkor azt gondolom, ez azt feltételezi, hogy az általános vitára való alkalmasság megvan; a részletes vitában lesz lehetőség véleményt mondani. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságával. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
A bizottság nem kíván előadót állítani, legalábbis nem láttam erre való utalást. Köszönöm.
A 3. napirendi pont a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásáért szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. A kormány képviselőit kérem, hogy foglaljanak helyet. (Megtörténik.)
Mielőtt a napirendi pont vitáját megnyitnám, szeretném tájékoztatni a képviselő urakat, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításáról van egy bizottsági javaslat, amelynek benyújtására szeretném kérni a bizottságot, annak ellenére, hogy tudom, hogy ez egy kétharmados törvény. Jelenleg folyik egy ötpárti egyeztetés az egész médiatörvény módosításáról. Mivel a fogyasztóvédelmi összhanghoz erre szükség lehet, ha a vita lefolytatása során egyezségre tudnak jutni az ötpártin, akkor ennek a szavazásának ne legyen akadálya. Kérdezem a bizottságot, kíván-e ezzel kapcsolatosan valaki észrevételt tenni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Akkor a bizottsági módosító javaslat benyújtásához kérem a bizottság egyetértését. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag azt javasolja, hogy folyjon ez a munka tovább. A kormány pedig majd elmondja az ötpárti egyeztetésen az ezzel kapcsolatos álláspontját.
Most kezdjük az ajánlási pontok tárgyalását, a február 21-én lezárt ajánlástervezet alapján a 1745. számú törvényjavaslathoz.
Az 1. pontban Török Zsolt képviselő úr módosító indítványa szerepel.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ez összefügg az 5., 6., 8., 10., 11., 13., 14. pontokkal. Kíván-e valaki észrevételt tenni? (Nincs jelentkező.) Nem, köszönöm. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban Török Zsolt képviselő úr módosító javaslata szerepel.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ez összefügg a 9. ponttal. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban lévő módosító javaslat következik.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Úgy mennénk tovább, hogy ha valakinek észrevétele van, az kérem, jelezze, vagy ha a kormánynak külön megjegyzése van.
Kérdezem, ki támogatja a 3. pontban lévő módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontban Török képviselő úr módosító javaslata szerepel.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
Az 5. és a 6. pont megvolt. A 7. pont következik.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm.
A 8., 9., 10., 11. pont megvolt. A 12. pont következik.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
A 13. és a 14. pont megvolt. Tudunk-e még olyanról, amiről tárgyalni kéne, és nem került a bizottság elé? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen.
A 4. napirendi pont a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Az 1. pontban lévő módosító indítványról kérdezem a kormány képviselőjét.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 2. pontban lévő módosító javaslatról kérdezem a kormány képviselőjét.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérem az ellenzéki képviselőket, jegyzeteljék, hogy a kormány támogatta az ellenzéki módosító indítványt. Tehát a 2. pontban lévő módosító javaslatot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 4. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez egy határidő-módosítás. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 5. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén a bizottság egyharmada támogatja. Ez egy önrésszel kapcsolatos kikötés lenne a törvényben, ami máshol is szabályozott.
A 6. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 7. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja. Ez nem egyértelmű terminológia.
A 8. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 9. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 10. pont következik.
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 11. pont következik, a táblázat. Kormány?
JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. Köszönöm szépen.
Van-e valami olyan, amiről tudnunk kéne és nem tudunk? (Nincs jelzés.) Köszönöm, akkor ezt a napirendi pontot lezárom.
Az 5. napirendi pont a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A kormány és a jegybank is képviselteti magát.
Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatai vannak előttünk, amelyek gondolom, a jogalkotással kapcsolatosak. Kérdezem a kormány álláspontját.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a módosító javaslatokat.
ELNÖK: A jegybank álláspontját kérdezem.
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): A jegybank támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát gyakorlatilag a módosításból kikerül az erre a részre vonatkozó módosítási tervezet. Ugye, jól fogalmazok?
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi bizottság e tárgykörben összesen három darab módosító indítványt adott. Mind a háromra vonatkozott a kormány álláspontja?
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen, mind a háromra vonatkozott.
ELNÖK: És mind a háromra vonatkozott a jegybank álláspontja is?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság támogatja-e ezeket a módosító indítványokat? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen a konstruktív együttműködést.
Kérdezem, van-e valakinek az egyebek között észrevétele. Szatmáry Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden, senkinek az idejével nem visszaélve, egy dologra szeretném a bizottság figyelmét felhívni. A tegnapi nap folyamán az Alkotmánybíróság megsemmisítette az elvárt adóról szóló törvényt. Most nem mennék bele abba, hogy többen megmondták, hogy ez valószínűleg be fog következni, meg hogy egyébként ez a kis- és középvállalkozásoknak egy pozitív hír. Viszont van két olyan összetevője ennek a tegnapi döntésnek, amiről azért nem árt, ha legalább bizottsági szinten tudunk.
Az egyik az, hogy a jelenlegi döntés szerint ezt a törvény február 27-étől semmisítette meg a Bíróság. Ha ez így marad jogszabályilag, akkor a vállalkozások nagy részének két könyvelést kéne csinálnia: az elvárt adó miatt február 27-éig egyet, és utána egy másikat. Nem hiszem, hogy szerencsés lenne több százezer vállalkozót egy ilyen kettős könyveléssel megterhelni.
A másik pedig csak egy aggodalom, és ha erről esetleg a kormánynak van álláspontja, akkor az albizottság keretében beszélhetnénk róla. Ez az, hogy remélhetőleg a kormány ezt a jelentős, körülbelül 50 milliárd forintos kiesést nem egy évközi adómódosítással szeretné megoldani, mert az megint egy olyan kaotikus helyzetet eredményezhet, hogy üzleti terveket kellene módosítani. Tehát ha erről a kormány kialakítja az AB döntésével kapcsolatos álláspontját, akkor esetleg arról majd az albizottság keretében néhány szót válthatnánk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy a kerekasztalok között van egy adó kerekasztal is, ahol az adó-felülvizsgálat folyik, tehát úgy gondolom, ott ez érdemben szóba tud a kormány és a szakértők, illetve az érdekképviseleti szervek tárgyalásán kerülni. Egyébként ezt egy fontos dolognak tartom, és amennyiben ezzel az üggyel komolyan foglalkozni kívánunk, akkor egy, a költségvetési bizottsággal közös albizottság létrehozásáról döntsünk ma. Beszéljünk erről Varga elnök úrral, és amennyiben ebben egyetértés van, akkor jövő héten a gazdasági bizottság és a költségvetési bizottság alakít egy alkalmi albizottságot, ami ezzel a kérdéskörrel a kormány előterjesztése alapján foglalkozna. Párhuzamosságoknak ebben az ügyben nem nagyon látom értelmét. Tehát Varga Mihállyal ti ezt megbeszélitek, és ha egyetértés van, akkor mi jövő héten a delegálást megtesszük, ők is megteszik, és így létre tudunk hozni egy ilyen albizottságot. Köszönöm szépen.
Kérdezem, van-e valakinek még ezen kívül észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor további kellemes napot kívánok! Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 10 óra 53 perc.)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa