GIB-/2007.
(GIB-/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. március 12-én, hétfőn, 16 óra 15 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászóló: *
Megjelentek: *
A társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslat (T/2423. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Gazda László (MSZP) Hagyó Miklósnak (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Márton Attila (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Kovács Ferenc (Országgyűlés Hivatala)
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 35 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Megnyitom a gazdasági bizottság mai rendkívüli ülését. Egyetlen napirendi pontot kell megtárgyalnunk, mégpedig a mai adójogszabályokkal kapcsolatos változtatást; tehát a társasági adó változtatásával kapcsolatban bejött egy módosító javaslat, és mivel ezt a mai nap folyamán tárgyaljuk, a módosító javaslatról a bizottságnak véleményt kell mondania. Megkérem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy a módosító javaslatot minősítse.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A kormány ezt a javaslatot nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatosan. Tessék!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Ha már így összejöttünk és bizottsági ülést tartunk a dologról, az lenne a kérésem, hogy erősítsen meg, ha tud abban, hogy egyébként, ha ez az eset fordítva játszódna le, tehát ha egy adózó fizetne késéssel az APEH-nek, vagy tartana vissza olyan pénzt, amire nem jogosult, akkor az állam, illetve az APEH felé a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kellene-e ezt a tartozását lerónia.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e más kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs több kérdés. Kérjük a választ.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Értem a kérdésben rejlő analógiát. Természetesen ha késedelembe esik az adózó, tehát van a fizetési kötelezettségének egy előírt törvényi határideje, amit nem teljesít, ebben az esetben a késedelem napjaira a jegybanki alapkamat kétszeresével számítva késedelmi pótlékot kell fizetnie. Viszont egy dolgot hadd tegyek hozzá: persze abban az esetben, ha valóban olyan késedelemről van szó, ami adótartozást eredményez, mert ha egyébként más adónemben van túlfizetése, akkor erről nincs szó. Most azért hoztam ide ezt a végét, mert ahhoz, hogy valamiféle késedelemről legyen szó, azt kellene megállapítani, hogy erre az időszakra, tehát január 1-je és az alkotmánybírósági döntés közzétételének időszakára az adóztató állam jogszerűtlenül szedte volna az adót. Ezt azonban az Alkotmánybíróság nem állapította meg, következésképpen az, hogy az erre az időszakra nem kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget, a kormány részéről tulajdonképpen egy gesztus értékű javaslat, tehát nem lehet megállapítani azt az időpontot, amihez képest ha eltekint az adó fizetésétől az állam, késedelembe esne. Egyébként ebből a javaslatból is mindössze annyi következne, hogy április 30-ához viszonyítva esne késedelembe, és elég rendhagyó módon ez azt tartalmazná, hogy egy pénzügyi teljesítéshez képest egy vélt kiutalási időponthoz tartozóan számíttatna fel késedelmi kamatot.
Másrészt megemlítem, hogy jelenleg a befizetések elszámolásának rendje az adózás rendjéről szóló törvény szabályozásában úgy néz ki, hogy amennyiben egy adózónak van egy adónemben túlfizetése, de egyébként összességében adótartozása van, akkor a túlfizetéshez minden további nélkül nem juthat hozzá, mert az adóhatóság a túlfizetést a más adónemben fennálló tartozásra visszatartja.
Tehát ezek azok az indokok, amelyek alapján nem igazán támogatja a kormány ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés? Tessék!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Egyetlenegy kérdés még. Mekkora összegről lenne itt szó, tehát mekkora összegről vitázunk? Mert amint ön is említette, és ezzel én is egyetértek, itt a gesztusok szintjén történnek a vállalkozókkal kapcsolatban lépések; az, hogy a kormány döntött arról, hogy nem néz elébe egy újabb jogi eljárásnak, hanem ezt megelőzendő visszafizeti az első két hónapra a befizetett adót, egy gesztus értékű lépés. Nem lehetne-e az is egy gesztus értékű lépés, hogy hasonló módon, hasonló analógiával élve, itt lényegében elismerve a kormánynak azt a hibáját, hogy ezt az adót jogtalanul vetette ki, ezt ilyen módon fizetné vissza? Tehát a kérdés az, hogy tudjuk-e, hogy mekkora összegről beszélünk.
ELNÖK: Tessék, egy rövid választ kérünk.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A képviselő úr kérdésének arra a megállapítására, hogy az első két hónapra itt valami jogosulatlan adószedés történne, ha be kívánná szedni az adót az adóztató állam, az a válaszom, hogy ezt nem gondoljuk; az Alkotmánybíróság nem állapította meg visszamenőleges hatállyal a jogsértést, tehát az állításnak ezt a részét nem igazán fogadjuk el. Természetesen az összeg nagyságrendjéről nem lehet igazából tudomásunk, hiszen azokat a bevallásokat még fizikailag sem dolgozhatta fel az adóhatóság; valószínűleg nem jelentős összegekről van szó, ebben igaza van a képviselő úrnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem kívánom összefoglalni a vitát, illetve a kérdésekre adott választ, de egyet azért nagyon határozottan szeretnék kijelenteni. Semmi és senki nem kötelezi a kormányt arra, hogy ezt visszamenőlegesen kifizesse, tehát az Alkotmánybíróság döntése sem; csak a naptól, amikor a döntés megszületett, az onnan bevett adókat kellett volna visszafizetni. Úgy gondolom, hogy szavazhatunk erről a kérdésről.
Alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm. Azt hiszem, valóban jól gondolkodott a kormány, hiszen egy alkotmányellenes dologról van szó, ami nemcsak a kihirdetése napján volt alkotmányellenes, hanem vélhetőleg akkor is, amikor megszületett, mert két hónap alatt semmiféle olyan változtatás a közrendünkben, az alkotmányban nem történt, ami ezt biztosította volna. Nem véletlenül adtuk be azt a módosító javaslatot, amelyik lehetővé tette volna, hogy a kormány részéről erre a két hónapra visszamenőleg a visszafizetés megtörténjen. Tehát nem azt mondta Szatmáry Kristóf barátunk, hogy akkor ezt jogellenesen szedte a kormány, hiszen akkor volt egy érvényes törvény, csak aztán az alkotmányellenesnek bizonyult. Még egyszer csak azt szeretném nyomatékkal aláhúzni, hogy örüljünk, hogy a kormány visszatért ehhez az állapothoz, és visszamenőlegesen visszatéríti ezt az adót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem föl a Varga Mihály és társai által beadott módosító javaslatot, amely a társasági adóval kapcsolatos. Jelzem, hogy a kormány nem támogatja. Ki támogatja ezt a módosítást? (7) Ki nem támogatja? (13) A bizottság nem fogadta el a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen, hogy eljöttetek a mai rendkívüli bizottsági ülésre. Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 16 óra 44 perc.)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa