GIB-11-2007.
(GIB-36-/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. március 13-án, kedden 13.00 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések *
Szavazás a napirendi javaslatról *
Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2280. szám) (Általános vita) *
Felsmann Balázs szóbeli előterjesztése *
Kérdések *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése *
Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2424. szám) (Általános vita) *
Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) (Általános vita) *
Dr. Pénzes Zsuzsanna szóbeli előterjesztése *
Kérdések *
Határozathozatal *
Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1971. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
1. Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2424. szám) (Általános vita)
2. Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) (Általános vita)
3. Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2280. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1971. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Deák András (KDNP)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Márfai Péter (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz) Deák Andrásnak (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Jelen voltak
Katona Tímea (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kovács Csaba (Magyar Energia Hivatal)
Kenédi Ákos (Földművelésügyi és vidékfejlesztési Minisztérium)
Pekár Erzsébet (MTI)
Marosi György (MIE)
Dr. Kaskovics Imréné (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Jókúti András (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Ficsor Mihály (MSZH)
Dr. Cs. Nagy Anikó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Felsmann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Várhelyi Olivér (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 08 perc)
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! Az írásos napirendi pontjavaslatokat megkapták a képviselő urak. Mielőtt a határozatképességről döntenénk, illetve a napirendi pontokat elfogadnánk, egy bejelentésem lenne, melynek alapján ismert, hogy tegnap a parlamentben megszületett a döntés, hogy Rogán képviselő úr helyett új gazdasági bizottsági tagunk Koszorús László képviselő úr lesz. Akit most még nem látok, de reményteli az elképzelés és bízunk benne, hogy beintegrálódik a gazdasági bizottságba. Egyetlen kérésem lenne a hat meghirdetett napirendi pontokkal kapcsolatosan: a technikai váltások miatt az lenne a kérés, hogy a 3-as napirendi pontot vennék előre, az egyes energetikai tárgyú törvényeket és cserélnénk a többit.
Szavazás a napirendi javaslatról
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e ezekkel a változásokkal a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz megkérem a kormány képviseletében Felsmann Balázs szakállamtitkár urat, hogy egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést adjon azért is, mert az előző bizottsági ülésen ezt a kérdést nagyjából már megtárgyaltuk. Akkor maradt kérdőjel, hogy még utánanézünk dolgoknak, azért csúsztattuk ezt az ügyet.
Felsmann Balázs szóbeli előterjesztése
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek, hiszen már volt módja a bizottságnak megismerni ezt a koncepciót. Alapvetően azt szeretném kiemelni ennek a törvénytervezetnek a tárgyalása során, hogy itt egy jogharmonizációs célú intézkedésről van szó. Nagyon fontos, hogy ebben a tekintetben tartsuk azt a vállalt ütemtervünket, hogy ezek az intézkedések július 1-jével hatályba tudjanak lépni. Az intézkedés célja, hogy rendezze az elosztó hálózati eszközök tulajdoni helyzetét, megvalósítsa azt a szétválasztást, azt a tulajdonosi szétválasztást, ami mindenképpen indokolt és összhangban áll az Európai Unió vonatkozó szabályozásával. Egyrészt azt hivatott biztosítani ez a tervezet, hogy a korábbi engedélyes társaság az új elosztó tulajdonába adja az eszközöket, másrészt, hogy az elosztói engedélyes ne szerezhessen társasági részesedést kereskedelmi engedélyes társaságban. Harmadsorban jogutódlást biztosít az engedélyes tevékenységgel összefüggő jogviszonyokban. Azt gondolom, hogy nagyon röviden elég ennyit kiemelni ebben a vonatkozásban. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, és ezért is hoztuk be ezt az előterjesztést külön, nem a villamos energiáról szóló törvény általános koncepciójánál, mert megítélésünk szerint itt kulcsfontosságú az, hogy a július 1-jei hatálybaléptetés megtörténjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Emlékeztetném a gazdasági bizottság tagjait, hogy alapvetően kritikus észrevételünk az volt, hogy milyen garanciákat látunk azzal, hogy a szétválás során a vagyonfelértékelés hathat-e a fogyasztói árakra. Ezt körbejártuk, lekontrolláltuk, semmilyen formában nem hathat, és ez a generál kérdés. Azért szükséges, hogy most indítsunk, hogy félévkor ezek a törvények már működőképesek legyenek és a vállalatok el tudjanak indulni az átalakulás folyamatában. Megkérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban. Deák képviselő úr!
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Van-e arról számadat vagy becslés, hogy ha nincsenek ezek a kedvezmények, akkor körülbelül mibe kerül ez a cégeknek? Akár iparági szinten.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés? Nincs több kérdés. Kérem a választ.
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az áfakedvezményekre van egy maximális becslés, akár 60 milliárd forintot is elérheti.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatosan. (Deák András jelentkezik.) Deák képviselő úr!
DEÁK ANDRÁS (Fidesz): Azért kérdeztem meg a maximális összeget, hogy ez egy maximális becslés. Törvények születnek, a törvények megváltoznak, és a törvény hatálya alá eső szereplők kifizetik, ami ebből adódik. Én nem tudom, hogy az Országgyűlés mindenáron olyan kedvezményeket akar-e kiszabni az iparágra, amit az iparág azért, hogyha nagyon akar, ki tud fizetni. Én elvileg nem tartom különösebben indokoltnak, hogy ilyen példa nélkül álló kedvezményt adjunk az iparágnak, ez az észrevételem. Én értem, hogy itt miről van szó, meg hogy ez jogharmonizáció, meg hogy az Európai Unió, de számtalanszor történik olyan törvényváltozás, amely az ipari szektor egyes elemeire vagy a magánszemélyekre vagy a mezőgazdaságra terhet ró. Mi indokolja, hogy most külön az energiaipar-ág multinacionális képviselőit kedvezményen részesítsük?
FELSLMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nagyon röviden szeretnék reagálni. Itt egyrészt azt kell elmondani, hogy az félreértés, hogy ez kedvezmény lenne - itt a technikáról beszélünk: az áfabefizetés és -visszaigénylés összevezetése vagy a befizetés és az ettől független visszaigénylés. Tehát mielőtt bárkiben is félreértés lenne, ennek a hozadéka nem 60 milliárd forint, ez az áfatömeg, ami ilyen mértékben jelentkezik. Ez nem példa nélküli egyébként, több ilyen szabályozásunk is van. Mi azt tartottuk szem előtt, hogy ilyen jogszabályi környezettel nem is merülhet fel az a kérdés, hogy az indokolt költségeik kimutatása kapcsán az iparági szereplők bemutassák ezt mint indokolt költségelemet, márpedig egyébként a jogszabályi kötelezettségek az indokolt költségek sorában számszerűsíthetőek, és ezen keresztül egyébként negatívan, tehát az árak emelkedése irányába hatottak volna a folyamatokra. Itt gyakorlatilag egy pénzügyi, finanszírozási ügyről beszélünk, arról beszélünk, hogy egy olyan speciális jogi környezetet hozunk létre, ahol ez a két áfatranzakció összevezetés útján valósul meg. Tehát nem egy klasszikus értelemben vett kedvezmény és nem mentesség, amit ez a jogszabályi környezet bevezetne. (Dr. Latorcai János jelentkezik.)
ELNÖK: Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Azt szeretném megkérdezni az államtitkár úrtól, hogy mi az a jogszabályi korlátozás, amely megakadályozza, hogy ennek kapcsán, egy ilyen művelet végrehajtása kapcsán ne kerüljön sor áremelésre.
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ahogy az előbb is utaltam rá, az árak meghatározása, az árfelülvizsgálatok teljes hatóköre a Magyar Energiahivatal hatáskörébe tartozik. Ez, mint ahogy az előbbi válaszomban is elmondottam, egy olyan tranzakció, amelynek egyértelműen nincsen hatása, hiszen semleges, ebből következően erre vonatkozóan cégek nem érvelhetnek abba az irányba, hogy vizsgáljuk fölül az ő indokolt költségeiket, és térítsük meg az ő árképzési szabályaikban ezt a jogszabályi előírásból adódó többletköltséget. Mi a magunk részéről olyan környezetet teremtünk, hogy ne keletkezzen többletköltség, azonban a másik oldalon értelemszerűen elutasítjuk az árfelülvizsgálatra irányuló bármely kérelmet, amely ezzel összefüggésben a hivatalba érkezik.
ELNÖK: Erre erősítenék rá, hogy mivel a bizottság megbízott, az Energiahivatal elnökével végigbeszéltem ezt a kérdést, és abszolút blokkolva van a benti, az ottani szabályzatok alapján, az Energiahivatal bármikor blokkolni tudja az ilyen jellegű kéréseket, tehát a garanciák kellőképpen mellé vannak téve.
Más észrevétel van? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Mivel első helyen kijelölt bizottság vagyunk, a szavazás előtt jelzem, hogy nekünk ezt a témát be kell vezetnünk az Országgyűlés előtt is.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Szavazásra teszem fel. Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, az, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm, ez tizenhárom. Ellene? (Szavazás.) Tartózkodott? (Szavazás.) Ellene kilenc.
Tehát 13 mellette szavazás és 9 tartózkodás volt a jegyzőkönyv alapján... (Deák András: Ellene szavaztunk, elnézést! Csak a jegyzőkönyv miatt: Ellene szavaztunk, nem tartózkodtunk! - Dr. Latorcai János: És ne a listát nézd, többen vagyunk! Ne azt nézd, hogy hányan vagyunk a listán, hanem azt, hogy hányan vagyunk itt! Majd pótolják az aláírásokat!) Mennyien vannak itt a képviselő urak akkor? (Létszámellenőrzés.)
Akkor tehát 13 igen és 10 ellenszavazat van.
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése
A többségi vélemény elmondását Józsa képviselő úr vállalja? (Dr. Józsa István: A jövő héten nem vagyok itt.) A jövő héten én sem vagyok. Göndör képviselő úr? (Göndör István bólint.) Vállalja a többségit. A kisebbségit ki mondja el? (Deák András jelentkezik.) Deák képviselő úr.
A többségi és a kisebbségi előadó személyével egyetért a bizottság? (Szavazás.) Egyetért vele.
Köszönöm az előterjesztőknek a részvételt.
Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2424. szám) (Általános vita)
Következik az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A kormány részéről dr. Várhelyi Olivér főosztályvezető úr és dr. Ficsor Mihály főosztályvezető úr van jelen.
Amennyiben van szóbeli kiegészítés, kérem, röviden tegyék meg.
DR. VÁRHELYI OLIVÉR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen. Röviden elmondanám, hogy milyen elemekből áll ez a törvényjavaslat. A törvényjavaslat alapvetően három célt kíván megvalósítani. Egyrészt a Világkereskedelmi Szervezet határozata alapján létrehozott közösségi gyógyszerkényszer-engedélyezési rendszer hazai végrehajtásához szükséges szabályok megalkotását vezetné be a szabadalmi törvényben, másrészt a közigazgatási reform kapcsán a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállását törvényi szinten rendezné mint kormányhivatalét, harmadrészt pedig a további közösségi jogi jogharmonizációt valósítanánk meg az új közösségi földrajzi árujelző rendelethez szükséges hazai, alapvetően végrehajtási típusú szabályok létrehozásával. Felhívom még a figyelmet arra, hogy elektronikus bejelentéseket is továbbterjesztenénk annyiban, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó védjegybejelentéseknél a megújítási kérelmek, míg a formatervezési mintaoltalmaknál a bejelentések lennének elektronikus úton benyújthatóak.
ELNÖK: Van-e kérdés a bizottság részéről? (Nincs jelentkező.) Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Általános vitára alkalmasságról szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
Következik az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megadom a szót a kormány képviselőjének.
Dr. Pénzes Zsuzsanna szóbeli előterjesztése
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A benyújtott javaslat a környezeti károk megelőzéséről és helyreállításáról szóló európai uniós irányelv jogharmonizációját valósítja meg. Maga az irányelv a környezetben okozott károkért való államigazgatási, jogi felelősséget szabályozza, nem szabályozza a büntető jogi és a polgári jogi felelősséget. Az irányelvnek az a legfontosabb alapelve a szennyező fizet elve alapján, hogy aki a környezetben kárt okozott, az köteles azt helyreállítani. Illetve az ezzel kapcsolatos megelőzési és helyreállítási költségeket is köteles viselni. Magának az irányelvnek a jogharmonizációjára két lépcsőben kerül sor, ennek a törvényjavaslatnak a keretében, illetve kormányrendelet-módosítások keretében, illetve egy új kormányrendelet megalkotásával. Magának az irányelvben foglalt rendelkezéseknek az alapelemeit a környezetvédelmi törvény ismeri, hiszen ismeri a szennyező fizet elvet, ismeri a környezetben okozott károkért való jogi felelősséget, tehát alapvetően a környezetvédelmi törvény kiegészítésére, pontosítására kerül sor. Egy alapvető új elem van benne, hogy amennyiben a károkozó helyett a hatóság jár el, akkor a megfelelő garanciális szabályok érvényesítése érdekében a károkozó vagyonára jelzálogjogot lehet bejegyeztetni. Az irányelv, így a környezetvédelmi törvény módosítása is csak az április 30-a után bekövetkezett környezeti károkra vonatkozott. Köszönöm szépen. Kérem a bizottság támogatását.
ELNÖK: Kérdés? Tessék, Deák úr!
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Egy dolgot szeretnék megkérdezni: mit tudunk tenni akkor, ha egy kis tőkeerejű cég nagy kárt okoz? Formailag természetesen ő a felelős, csak nincs miből a kártérítésre kötelezni. Van-e erre megoldás?
ELNÖK: Más kérdés?
DR. VAS JÁNOS (MDF): Az a kérdésem, hogy a hatóság állapítja meg azt a károkozást vagy a bíróság. Mert ugye nem mindegy. Mert a hatóság kiszabhatja a környezetkárosításért a határozatot, és ez viszonylag gyors, ha bíróság állapítja meg ugyanezt a tényt, akkor akár többször fellebbezés miatt akár évekig elhúzódhat. Tehát gyakorlatilag annak a kompenzációja, amit az előbb Deák képviselő úr kérdezett, gyakorlatilag elvész. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más kérdés? (Nincs jelentkező.) Mivel ezt a törvényt úgy teljes mélységében még érzékelni nem lehet a javaslat alapján, beállhat-e az a helyzet Magyarországon, mint ami egyes nyugat-európai, illetve egyesült államokbeli országban van, hogy a környezetszennyezés, ami nálunk rendkívül könnyű dolog, mert vagy ki tudja fizetni a károkozó vagy nem, de nem jár büntető jogi felelősséggel, hogy egyéb büntetéseket lehessen kiszabni. Ez a mostani előterjesztés ad-e erre mankót, belépési lehetőséget? Csak egy példát mondok, ismerek olyan országot, ahol ha valaki például ezt az ismert galvániszapot elásta, akár egy vödörrel is és tudott róla, tudatosan ásta el, nem szórakoznak, nem néhány ezer vagy millió forintra büntetik meg, hanem azonnal előállítják, börtönbe rakják, aztán védekezzen, ameddig tud.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tulajdonképpen ehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy sajnálatos módon Magyarországon egyre nagyobb területeken a talajvizek nitrátfertőzöttek. Ennek van egy olyan kitétele, hogy a nitrátveszélyes területeket a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletbe foglaltan hirdeti ki. Ez odáig rendben van. De arra vonatkozóan, ez tételesen ugyan nem a törvényhez illeszkedik, de mégis a tárcához, hogy van-e rehabilitációs programja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel nincs, kérem a válaszokat.
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tehát a jogorvoslati rendszer a Ket-rendszer alapján érvényesül, vagyis a környezetvédelmi hatóság állapítja meg a felelősséget, a Ket. alapján joga van az ügyfélnek fellebbezni. Ha pedig egy kis cég okoz környezetvédelmi kárt, elsősorban az irányelv alapján a károkozó köteles helyreállítani a környezeti kárt. Ha nem tudja vagy ismeretlen a károkozó vagy mentesül a felelősség alól, akkor a környezetvédelmi hatóságé a felelősség. Maga az irányelv kizárólag arra vonatkozóan tartalmaz szabályozást, hogy a tagállamoknak ösztönözni kell az úgynevezett biztosítékok piacát, ha erre irányult a kérdés. Viszont az irányelv alapján nem kell kötelezően biztosítékrendszert bevezetni. Foglalkozott vele az unió, viszont azt a célt tűzte ki maga elé, hogy pár év tapasztalata alapján ezt a kérdést megvizsgálja. A magyar környezetvédelmi jogban, illetve a környezetvédelmi törvény alapján lehetőség lenne a biztosítékokról szóló kormányrendelet megalkotására. Azonban 1995 óta erre még nem került sor, nincs akadálya azonban, hogy ez megtörténjen és a biztosítékok rendszere bevezetésre kerüljön.
A büntető jogi felelősséget az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szabályozza, nincsenek olyan elemek, amiket az elnök úr felvetett, viszont az Európai Unióban is foglalkoznak a környezetben okozott a környezetben okozott károkért való büntető jogi felelősséggel és ezt az irányelvet most fogják majd megtárgyalni.
A nitrátos területekre vonatkozóan viszont nem tudok válaszolni, úgyhogy azt szeretném, hogy ha erre a minisztérium írásban válaszolhatna, mert ez nem tartozik a környezeti felelősséghez. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs jelentkező.) Általános vitára alkalmasságról kell döntenünk. Ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja. Kíván-e előadót állítani a bizottság? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Köszönöm szépen.
Az egyes munkaügyi tárgyú törvények következnek. Amiről beszélünk, az a 2007. március 12-ei állapotnak megfelelő kiegészítő ajánlás, és amivel kezdünk, az a foglalkoztatási bizottság javaslata. A kormány részéről dr. Horváth István főosztályvezető úr van jelen. Köszönöm.
A foglalkoztatási bizottság javaslatát a kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ez összefügg az ajánlás 6. pontjával.
A 2. sorszám alatti módosító indítvány szintén a foglalkoztatási bizottság módosító javaslata. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 3. pontot, Gúr képviselő úr és társai javaslatát a kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 4. pontot, Bernáth Ildikó javaslatát a kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Az 5. pontot, Gúr képviselő úr javaslatát a kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 6. pontról szavaztunk az 1. pontnál. Köszönöm szépen.
Tudunk más módosító javaslatról? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Köszönöm szépen.
Következik az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló T/1971. számon benyújtott törvényjavaslat, és a 2007. március 12-ei állapotnak megfelelő kiegészítő ajánlásról beszélünk. A kormány részéről ki van jelen?
DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Dr. Cs. Nagy Anikó, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója vagyok.
ELNÖK: Köszönöm.
Az 1. módosító javaslatot Herbály Imre és társai adták be. A kormány?
DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2. pontot?
DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. pontot?
DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez gyakorlatilag azonos tartalmú az előzővel, ezt sem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Több módosító javaslatról nem tudunk...
DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A mezőgazdasági bizottság kettőt felvesz a növényvédelemről szóló törvény módosítását illetően.
ELNÖK: Azt mi nem kaptuk meg...
DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mert még nem nyújtották be, majd ezt követően fogják.
ELNÖK: Akkor nem tárgyalunk róla.
Köszönjük szépen az előterjesztőnek.
A különfélék között szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a múltkor szintén a mezőgazdasági bizottságnak volt egy, a 2005. évi értékeléséről, a megújuló energiákról egy határozati javaslata, ahol a jelentést a bizottságunk általános vitára alkalmasnak tartotta, de megbízást kaptunk, hogy nézzük át a határozati javaslat kicsit nem pontosan megfogalmazott részét. Átnéztük, elindítottuk ezt az egyeztetést. Ezt még nem volt mód és lehetőség a mezőgazdasági bizottság elnökével leegyeztetni, úgyhogy lehetőséget kérek arra, hogy a következő ülés előtt még ezt egyeztessük, és egységesen tárgyaljuk meg, hogy ebből nehogy véletlenül konfliktus legyen. Arról szól a történet visszamenőlegesen, hogy a mi értelmezésünk szerint nem kellő pontossággal fogalmaztak meg néhány álláspontot a megújuló energiákkal kapcsolatosan, és nem szeretnénk, hogyha ebből konfliktus lenne a parlamentben. Én tehát ezt nem tudtam produkálni. Minden anyagunk megvan, de most nem tudom produkálni, mivel egyeztetés nem volt. A következő bizottsági ülésre hoznám.
Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e valakinek bejelentése. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Akkor a mai bizottsági ülést befejeztük, köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 36 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Molnár Emese