GIB-14/2007.
(GIB-39/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. március 21-én, szerdán, 9 óra 30 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megjelentek: *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2480. szám) - általános vita *
Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám) - általános vita *
Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2280. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek: dr. Fónagy János tájékoztatója az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálatával kapcsolatban az Európai Parlament által szervezett tanácskozásról (Brüsszel, 2007. február 6.) *
Dr. Fónagy János tájékoztatója az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálatával kapcsolatban az Európai Parlament által szervezett tanácskozásról (Brüsszel, 2007. február 6.)
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Márfai Péter (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Gazda László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Szántó János (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Koszorú László (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Békési Zsófia (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sztankó Gyula engedélyezési ügyintéző (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Varga Fruzsina jogász (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Gerse Károly vezérigazgató (Magyar Villamos Művek Zrt.)
Glászer Tamás alelnök (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége)
Dr. Jauernik Ágnes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Pozsonyi Máté jogi előadó (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal)
Zsabka Péter (ELTE ÁJK)
Lévai Ildikó (ELTE ÁJK)
Dr. Turmezey Judit (Fővárosi Gázművek)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 37 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Hölgyeim és Uraim! A bizottsági ülést megnyitom.
Írásban előre mindenki megkapta a napirendi javaslatot. Két napirendi pont törlését javaslom, mivel nem érkezett hozzá módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat. Kérdezem, van-e valakinek a bizottsági tagok közül előterjesztenivalója az iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban van-e valakinek előterjesztenivalója? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor e két napirendi pont tárgyalásától a bizottság eltekint.
Illetve egy sorrendiségi módosítás van: hogy Gadó államtitkár úr itt tudjon maradni, a 6., az aranyrészvényekkel kapcsolatos napirendi pontot felhoznánk 2. napirendi pontként, amennyiben ebben egyetértés van. Kérdezem, hogy egyetértünk-e így az írásban és szóban előterjesztett napirendi javaslatokkal. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú szavazással a bizottság határozatképessége mellett a mai napirendjét elfogadta.
Így az 1. napirendi pont a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája.
Gadó úr, öné a szó.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden két kérdéssel szeretnék foglalkozni: egyrészt azzal, hogy miért szükséges ezt a törvényjavaslatot megtárgyalni, másrészt azzal, hogy mi az alapvető célja, célkitűzése ennek a tervezetnek.
A szükségességét illetően azt emelném ki, hogy megfigyelhető az Európai Unióban egy nagyon erőteljes szabályozási verseny a tagállamok között. Ezt erősítendő magának az Uniónak a közösségi szintű szabályozásai is változáson mentek át az elmúlt években. Amennyiben a társasági jogi szabályozás fokozatosan egyszerűsödik, a '70-es években elfogadott irányelvek deregulációja lassan, de biztosan megtörténik. Ez megadja a lehetőséget arra, hogy az egyes tagállamokban a korábbihoz képest rugalmasabb, a vállalkozások számára kedvezőbb szabályokat tudjanak kialakítani.
Az előttünk lévő tervezet célja részint az, hogy a vállalkozások piacra lépését megkönnyítse. Ez alatt azt értem, hogy nemcsak olcsóbbá, gyorsabbá és egyszerűbbé, hanem, ami legalább ilyen fontos, kiszámíthatóbbá teszi a szabályozást. Részint nemcsak az alapítást, a piacra lépést, hanem a működést is megkönnyíti; jó néhány olyan megoldást tartalmaz a tervezet, amely mind a közvetlen, mind a közvetett költségeket csökkenti és bővíti azon döntési lehetőségeket a társaságok számára, ahol ők maguk döntik el, hogy mi tűnik számukra praktikusabbnak, olcsóbbnak, célszerűbbnek.
Elöljáróban még arra szeretnék utalni, hogy ez a tervezet nem egy elszigetelt produktuma a gazdasági jogalkotásnak, hiszen itt van már a parlament előtt a gazdasági bűncselekmények szabályozását korszerűsítő Btk.-módosítás is, megkezdődik a tárgyalása a jogügyletek biztonságáról szóló törvényjavaslatnak, reményeim szerint még ebben az évben a parlament tárgyalja a könyvvizsgálókról és a könyvvizsgálói kamaráról szóló új törvényt, amely az úgynevezett 8. számú társasági jogi irányelvhez kapcsolódó változásokat is tartalmazza, és megszülethet az 1990. évi V. törvényt fölváltó, az egyéni cégekről, egyéni vállalkozásokról szóló új, korszerűbb jogi keretet biztosító törvény is ebben az évben.
Mindezt előrebocsátva várom a tisztelt bizottság kérdéseit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az általános vitára alkalmasságról kell ma állást foglalnunk. Van-e a képviselő urak közül valakinek kérdése vagy észrevétele? Én azt gondolom, hogy maga a törvényi szabályozás indokolt.
Latorcai alelnök urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Én csak azt szeretném megkérdezni az államtitkár úrtól, hogy azokat a pontosító kifejezéseket, amelyeket a végére rak - azt hiszem, a harmincvalahányadik szakaszba -, miért nem lehetett rögtön az elejére rakni, hiszen már ennek alapján történik meg az egész szövegrész módosítása; szemantikailag ez lett volna a helyesebb megoldás. Általában az értelmezéseket különben is az eddigi joggyakorlatban - javítson ki, államtitkár úr, ha rossz az ismeretem - az elejére szoktuk rakni, éppen azért, hogy egyértelmű legyen. Tulajdonképpen már ennek megfelelően módosítunk, azok a kifejezések fognak itt szerepelni, amelyek a cégtörvényben, illetve a csődtörvényben másképp vannak megfogalmazva. Helyes és világos is, hogy ez a módosítás ezt tartalmazza, csak tisztelettel kérdezem, hogy nem lett volna-e szerencsésebb ezt a fajta definíciópontosítást vagy ezeket az új megnevezéseket, megnevezésbeli változtatásokat az elejére berakni.
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr!
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha szabad ezt mondanom, egyet is értek az elhangzottakkal, meg nem is. Abban az esetben mindenképpen egyetértenék, hogy ha itt arról lenne szó, hogy a törvényben fölsorolt definíciókat változtatjuk meg. Itt inkább arról van szó, hogy a törvény különböző paragrafusaiban használt kifejezések kerülnek módosításra; miután ezek már azokon a pontjain ott vannak a hatályos törvénynek, muszáj módosítani, ha változás történik a szóhasználatban. Ha a cégtörvény elején lenne egy fogalomfelsorolás vagy definíciófelsorolás, ami egyébként tényleg egy bevett gyakorlat, akkor minden változásnál elég lenne a definíciókat megváltoztatni, de miután a már hatályos törvényben ezek különböző helyeken szerepelnek, most már ennyiben be voltunk szorítva, hogy muszáj volt azokat a pontokat megváltoztatni, ahol szerepel az adott kifejezés. Ha egy új törvényt csinálnánk, akkor úgy tennénk - ezért mondtam, hogy egyetértek azzal, amit említett -, ahogy mondta, hogy rögtön az elején adnánk definíciókat.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): El is fogadom meg nem is.
ELNÖK: Hoztam is, vittem is - ez azt is jelenti, hogy az általános vitára való alkalmasság megvan, hisz' már egy vita ki tud alakulni ebben az ügyben.
Kérdezem, kíván-e még valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Akkor szavazásra bocsátom a kérdést. Kérdezem a bizottságot, ki ért egyet a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságával. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Előadót nem kíván állítani a bizottság. Köszönöm szépen.
A 2. napirendi pont az aranyrészvény. Itt egy módosító javaslat előterjesztése került szóba a gazdasági bizottság nevében. Az alelnök urak egyeztettek a dologban, több változat került a frakciók elé. Latorcai úr és Podolák úr képviselik a két álláspontot. A kormány képviselőjét arra kérem, hogy a végén foglaljon benne állást.
Öné a szó, Latorcai úr.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. A rendelkezésünkre álló módosító javaslat három változat közül megítélésünk szerint a legjobb. Azonban ezzel kapcsolatban is van észrevételünk, amit szerintem a gazdasági bizottság most minden további nélkül el tud fogadni. Ebben a pillanatban nem tudjuk, hogy ez a törvénymódosítás mikor megy át, de vélhetően még az első félév folyamán kihirdetésre kerül. Úgy gondoljuk, az erre vonatkozó átvezetéseket vagy az ebből fakadó, társasági ügyvezetésben, illetve felügyelőbizottságban történő átvezetéseket 30 napon belül meg kell tenni. Már csak azért is, mert az 1. §, ami azt mondja, hogy köteles megszüntetni, erre vonatkozóan nem adott pontos időpontot, de ha 30 napon belül nem változtatja meg, hanem meghagyjuk az 1. § végén a 2008. május 31-et, akkor lényegében egy éve van arra, hogy megszűnik az aranyrészvény, de minden ezzel kapcsolatos kötelezettség jelentését a társaság felé érdemileg el tudja húzni úgy, hogy nem vezeti át addig. Én azt javaslom, hogy ezt most támogassuk, a bizottság pedig törje a fejét azon, hogy hogyan kell pontosítani, hogy a 30 nap alatt a társaságok legfőbb döntéshozó szerve - vélhetően a közgyűlés - ezeket a változtatásokat végrehajtsa.
Ezzel azonban még csak a munka egy részével végeztünk, a másik része ugyanis még - az a kérdés, amelyre az eddigiekben nem tudtunk választ adni - hátra van. Ezt most sem tudom másképp megfogalmazni, csak úgy, hogy ha időben kezdte volna a Gazdasági Minisztérium a tárgyalásokat, akkor vélhetőleg ki lehetett volna kényszeríteni. Ugyanis egy többlet vagyoni érték hull ezen társaságok ölébe, és ezért az állam egy fillér ellenszolgáltatást vagy kárpótlást nem kap, hiszen amikor ezek a társaságok hozzájutottak ehhez a vagyoni értékhez, akkor azért kellett a cégeknek kevesebbet fizetni értük, mert az állam stratégiai beavatkozó szerepkörben bennmaradt az irányításukban. Ez most egyik percről a másikra gyakorlatilag a törvény erejénél fogva mindenfajta anyagi kötelezettség nélkül szűnik meg, tehát az a feltételrendszer, hogy az állam figyelő füle bennmaradjon a stratégiai döntéshozatalban. Ezzel a változattal, hogy mind az igazgatóságokba, mind a felügyelőbizottságokba joga van az államnak delegálni egy személyt, aki benne van ugyan, de ott a döntésekben nem vesz részt, az ott született döntések anyagi konzekvenciái rá nem vonatkoznak, de az állam egyértelműen első kézből értesül mindarról, ami ott végbe megy. Úgy hiszem, ez egy olyan változtatás, ami már az Unióban szokásos belga gyakorlatot is közelíti, tehát megítélésem szerint ez ellen az Uniónak kifogása nem lehet. Ha azt a változtatást a későbbiekben jóváhagyjuk, hogy ne 2008. május 31. legyen a határidő, hanem a törvény hatálybalépését követő 30 nap, ez elegendő ahhoz, hogy rendkívüli közgyűlésen ezeket a döntéseket meghozzák, és akkor a törvény erről az oldalról, hogy az állam továbbra is ott van és információ birtokában van, a szerepét betöltötte. Az a kérdés pedig változatlanul nyitott, hogy lehet-e ebben a helyzetben valamit kezdeni egy állami kárpótlással.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. A másik alelnök urat, Podolák urat illeti a szó.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): A gazdasági bizottság szinte minden tagja tudja, hogy a csatlakozástól kezdve folyamatos gondot okoz az, hogy a kormányzat irányába az EU részéről egy elég erőteljes nyomás van arra, hogy az aranyrészvényeket mint az állam szavatoló karját mindenféleképpen meg kéne szüntetni. Rengeteg egyeztetés van már mögöttünk, amit a kormányzattal és az érintett vállalatokkal lefolytattunk. Talán most jött el az a pillanat - és ez példamutató -, amikor a két frakció, illetve mind a négy vagy öt párt ebben a kérdésben együtt tudott gondolkodni, hogy megfelelően optimalizált állapotot hozzunk létre, hiszen lehetett volna egy drasztikus döntést is hozni, hogy egyszerűen meghúzzuk, ahogy az előírások szólnak az EU részéről, és kivonul az állam minden egyes energetikai cégből. Én úgy gondolom, hogy minden egyes pártot, aki a gazdasági bizottságban van, az a felelősség vezérelt, hogy nem engedhetjük meg azt, hogy a biztonságot szavatoló cégeknél ne legyen benn megfelelő információ. Bár rendeletekkel és kormányhatározatokkal irányítjuk ezeket a cégeket, feltétlenül szükséges, hogy az információkhoz mindenkor megfelelő közelségben legyünk és kellő információkkal rendelkezzünk. Reményeink szerint ez a megoldás, ami a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba szavazati jog nélküli tagokat delegál az Energia Hivatalon keresztül - tehát nem más kormányzati szerven, hanem az Energia Hivatalon keresztül -, megfelelő függetlenséget, szakmai hozzáértést is feltételez, ezért úgy gondoljuk, hogy kellőképpen kezelhető a kormányzat, a szakma és az EU felé is.
Amit Latorcai alelnök úr felvetett, a hatályba léptetés ideje, az mindenféleképpen méltányolandó. Azt egyelőre nem látom technikailag megvalósíthatónak, hogy ez 30 napon belül megvalósulhat - mert itt azért kicsit bonyolultabb dolgokról van szó -, de további egyeztetés alapján térjünk még vissza arra, ami módosítóként biztos meg fog jelenni, hogy ez 60 nap vagy 90 nap legyen, tehát az ésszerűség határain belül rendezzük ezt a dolgot. Tisztelettel kérem a bizottság tagjait, hogy támogassák ezt a javaslatot, a parlamenti vitában pedig fényesítsük ki és tegyük működőképessé.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gadó úr, ha észrevétele van, akkor kérem, jelezze.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Esetleg a képviselő urak álláspontja után mondanám el.
ELNÖK: Csak mert hirtelen úgy láttam, mintha szót kívánt volna kérni, de akkor megvárjuk a képviselő urak körét.
Fónagy képviselő urat illeti a szó.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Valóban folytak konzultációk és beszélgetések erről, ezért előrebocsátom, hogy amit Latorcai alelnök úr elmondott, az egy közös álláspont, tehát egy házon belül egyeztetett álláspont. Azt is előrebocsátom, hogy amit most felvetek, abban némiképpen idegen tollakkal ékeskedem, tehát nem én vagyok a szellemi forrás, de tudom, hogy felmerült a viták során.
Az egyik, amit meg szeretnék kérdezni, az, hogy nem lenne-e érdemes a Mavir kiemelése ebből a csomagból, mert speciális helyzetben van, és úgy gondolom, az egész szabályozási körben ez az, aminek a más pozicionálását esetleg az Unió is tolerálná.
A másik inkább csak egy megjegyzés. Emlékeztetném a tisztelt bizottságot, hogy amikor az Energia Hivatal státusáról beszélgettünk és különböző polémiákat folytattunk, hogy ez hol legyen, hol ne legyen, tehát az Országgyűlés alatt vagy tárcafüggőségben, ez most visszaüt, mert annak idején az Energia Hivatal embereit kivettük a vállalati testületekből, most visszakerülnének oda, feltehetően nem a hivatal emberei, hanem általa delegált, de külső emberek. Ez megint azt veti fel, hogy az az elsődleges és nagyon fontosnak tartott cél, hogy az államnak rálátása legyen ezen stratégiai cégek szándékaira még döntés előtt. Utána nyilvánvaló, hogy tudomást szerzünk róla, de itt, hogy a döntési folyamatban az állam akár egy tanácskozói státusban részt vegyen, én egy logikai küszöböt látok, mert ugyan az Energia Hivatal fog delegálni, de az ott lévő delegáltjai nem állami emberek lesznek, tehát nem tudom, hogy ez a szándék mennyiben fog ezzel megvalósulni.
Magát az előterjesztett módosításokat a magunk részéről egyébként támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urak közül van-e valakinek hozzászólása? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
A Mavir kérdéskörére engedjen meg Fónagy képviselő úr egyetlen megjegyzést. Pillanatnyilag az MVM 100 százalékos állami tulajdonú vállalat és annak leányvállalata a Mavir, tehát azt gondolom, hogy itt nem érdemes irritálni semmilyen módon az Uniót. Mivel azt gondolom, abban konszenzus van, hogy hosszú távon az állami többség ebben a rendszerben fennmarad, van még idő ezt végiggondolni. Tehát ez egy irritációt jelenthet bizonyos értelemben, és nem vagyok biztos abban, hogy ma az uniós szabályozásba belefér-e. Lehet, hogy belefér, lehet, hogy nem, de nem indokolt változtatni ebben az ügyben, amíg az egyetértés úgy tűnik, hogy megvan.
A határidőt érdemes végiggondolni. Itt azt a döntést hozná meg a bizottság - és erre kérem majd Gadó urat is, hogy reflektáljon -, hogy rendkívüli közgyűléseket ír elő a társaságoknak a lehető leggyorsabb megoldás jegyében.
Hogy az Energia Hivatalnál hogy s mint történjen, az ÁSZ-nál már van példa: a privatizációs törvényben elő van írva, hogy a Számvevőszék jelöli a felügyelőbizottságok elnökeit. Itt is akár egy listára kerüléssel, ha ehhez szükséges törvényi szabályozás, akkor érdemes végiggondolni, de azt gondolom, egy kézfogás ebben az ügyben elégséges, hogy az Energia Hivatal elnökét felszólítja a bizottság vagy kéri, hogy egy ilyen nyilvános listára felkerült emberekből válasszon, ugyanúgy, mint ahogy ezt megteszi az ÁSZ. Azt gondolom, ebben az eljárási rendben ez a probléma kezelhető, biztosítja az Energia Hivatalhoz való bekötést és azt is, hogy szakmailag egy elfogadható figura kerül be, valamint a nyilvánosságot is biztosítja. Tehát szerintem ez a probléma így kezelhető, amennyiben ebben egyetértés van. Ebben is, ha szükséges a törvényi szabályozás, akkor váltsunk pár szót róla, de ez az ÁSZ-nál jól működő rendszer átvételét feltételezi.
Gadó úr!
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azzal szeretném kezdeni, hogy jelen pillanatban a dolog természeténél fogva még nincs kormányzati álláspont erről a javaslatról, viszont fontos lenne, hogy mielőtt a parlament döntene, ki lehessen alakítani egy kormányzati álláspontot ebben a kérdésben, mert azért elég nagy jelentősége van, hogy Magyarország ellen tovább folyik az eljárás és az Európai Bíróság viszonylag rövid időn belül el fogja marasztalni Magyarországot, vagy pedig sikerül egy olyan megoldást kialakítani, ami eleget tesz a közösségi jogi követelményeknek.
Elnézést kérve a tisztelt képviselő uraktól, hogy ellentmondok, de azt kell mondanom, hogy ez a javaslat szinte egyetlen elemében sem felel meg a közösségi jogi követelményeknek. Szeretném egészen röviden elmondani ezeket az indokokat, mintegy jelezve, hogy talán milyen irányban lehet vagy lenne szerény véleményem szerint érdemes tovább gondolkozni. A javaslatnak van két fontos tartalmi eleme és van egy harmadik része, hogy kodifikációs szempontból hogyan oldja meg a feladatot.
Az első fontos tartalmi különbség a benyújtott törvényjavaslathoz képest, hogy nem a törvény erejénél fogva szűnnének meg az államot megillető többletjogok, hanem 2008. május 31-ig megtartva több rendkívüli vagy rendes közgyűlést. Ezzel kapcsolatban két megjegyzésem van.
Az egyik az, hogy Magyarország 2004. május 1-je óta szerződésszegő állapotban van az Unió irányában, hiszen 2004. május 1-jéig már meg kellett volna lépni azt a törvénymódosítást, ami biztosítja az összhangot. Ez a megfogalmazás deklarálja azt, hogy minimum 2008. május 31-ig még fönnmaradhat a magyar törvény szerint jogszerűen a jelenlegi helyzet. Hozzátenném, hogy utána sincs garancia arra, hogy kötelezően megváltozik, hiszen ha ezen fölsorolt társaságok közgyűlése összeül és úgy dönt, hogy nem szünteti meg az elsőbbségi részvényt vagy nem tűzi napirendre, vagy bármi probléma történik, ez a mondat nem folytatódik egy olyan másik mondattal, melynek értelmében a 2008. május 31. eredménytelenül eltelt, akkor ezt követően a törvény erejénél fogva beáll mindaz a következmény, amelyről első körben magának a közgyűlésnek kellett volna határoznia. Tehát az első megjegyzésem összegezve az, hogy noha vitatható az a megoldás, hogy további egy év haladékot kapnának ezek a társaságok, ha a tisztelt bizottság úgy dönt, hogy egy ilyen tartalmú módosító javaslatot kíván benyújtani, akkor is szükség van egy olyan kiegészítésre, ami elvarrja a szálakat és biztosítja, hogy a jogalkotó szándékai szerinti határidő elteltét követően egy nappal se lehessen tovább fenntartani ezt az elsőbbségi részvényt.
Itt röviden kitérnék arra, hogy van egy nagyon fontos kérdés, amit Latorcai képviselő úr fölvetett, hogy az elsőbbségi részvény hajdani kibocsátása kinek volt jó és kinek volt rossz. Azt én nem tudom megítélni, hogy a konkrét privatizációs tranzakcióknál ez csökkentette a bevételt vagy sem, mert erre nézve kértünk információkat, és nincs se pro se kontra dokumentum. Az viszont tény, hogy a privatizációs vevőnek valaha ez nemhogy káros, hanem kedvező volt. Tehát ha én vásároltam volna egy céget úgy, hogy aranyrészvényt tart fönn az állam, akkor ezért inkább fizettem volna többet, minthogy ezt árcsökkentő tényezőként értékeljem, hiszen ez nem a privatizációs vevőnek volt rossz, hanem a majdani későbbi potenciális felvásárlónak, aki az aranyrészvény miatt sokkal kisebb eséllyel kísérelheti meg a cég felvásárlását, és a kisrészvényesnek is hátrányos, mert nem tudja eladni a nyilvános vételi ajánlatot tevő felvásárlónak, ha például csak az aranyrészvénnyel rendelkező beleegyezésével lehet mondjuk a szavazatmaximálás szabályát módosítani. Tehát aki pozícióban van és rendelkezik egy relatív többséggel egy társaságban, annak a status quóját éppen hogy védi az állami aranyrészvény; sokkal egyszerűbb egy állami hivatallal fönntartani azt a konszolidált kapcsolatot, ami biztosítja az ő pozíciójának a megőrzését, mintsem biztosítani azt, hogy egy külső piaci felvásárlási ajánlattal sikeresen tudjon szembeszállni a pozícióban lévő, relatív többséggel rendelkező tulajdonos és az ő kinevezése alapján működő menedzsment. Tehát az az én szerény véleményem, hogy a hajdani vevőknek ez nem volt rossz, hiszen ezért is állapodtak meg erről, és valószínűleg ezért sincs dokumentuma annak, hogy emiatt kevesebb bevétele keletkezett volna az államnak.
Visszakanyarodva a második fontos javaslathoz, hogy a Magyar Energia Hivatalnak legyen egy tanácskozási joggal fölruházott tagja az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban, itt nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az energetikáról szóló ágazati törvényekben a hatóságnak már ma is van arányos és célszerű joga arra, hogy az érintett társaságok irataiba betekintsen, vizsgálódjon, bármi olyan információt bekérjen, amire szüksége van ahhoz, hogy a hatósági feladatainak eleget tudjon tenni. Ezzel szemben ha az igazgatóságban a Magyar Energia Hivatal képviselője akár csak tanácskozási joggal ül, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy ez nem pusztán azt a kérdést veti föl, hogy a közösségi jogba ütközik-e vagy sem, hanem a magyar alkotmányba ütközik. Hiszen tudjuk, hogy egy társaságnál a második legfontosabb, a tulajdonosok megbízásából működő testület az igazgatóság, ott hozzák meg az alapvető stratégiai döntéseket, és ha egy hatóság ott van a stratégiai döntéseket meghozó, tulajdonosi megbízásból ülésező testület ülésein, ez a tulajdonhoz való jognak egy olyan korlátozása lehet, amit meg tudnak támadni nagy valószínűséggel sikeresen a magyar Alkotmánybíróság előtt, függetlenül az Európai Bíróság álláspontjától.
Képzeljük csak el, hogyha mondjuk a Gazdasági Versenyhivatal, amelyik ugyanúgy egy hatóság, mint a Magyar Energia Hivatal, a Tesco vagy az Auchan felügyelőbizottságába vagy igazgatóságába egy tagot jelölhetne, mondván, hogy ő számos esetben elmarasztalta a Tescót vagy az Auchant, mert a fogyasztókat megkárosította, és ehhez képest logikus, hogy ha ott ül az igazgató tanácsban, akkor már csírájában meg tudja akadályozni a fogyasztók megkárosítását. Gondolom, mégsem merül föl egyikünkben sem az, hogy a Versenyhivatalt föl kéne ruházni ilyen jogosítványokkal. Nem merül föl az sem, hogy a PSZÁF-ot föl kellene jogosítani arra, hogy az OTP igazgató tanácsában tanácskozási joggal jelen legyen, hiszen a vonatkozó törvények biztosítják mindazokat a hatásköröket, amelyek révén a hatóság a szükséges információk birtokában meg tudja hozni a döntéseit. Következésképpen azt gondolom, hogy az igazgatósági részvétel mindenképpen egy túlzott és a meglévő hatályos szabályokra figyelemmel is indokolatlan beavatkozás lenne a társaságok életébe. Ehhez képest egy biztonságosabb megoldásnak gondolom azt, hogy ha csak a felügyelőbizottsága delegálhatna tanácskozási joggal egy tagot az Energia Hivatal. Ez azt jelentené, hogy nem a stratégiai döntéseket meghozó testületben, hanem a stratégiai döntéseket meghozó testületet ellenőrző bizottságban vehetne részt a hivatalnak egy képviselője.
A harmadik, inkább kodifikációs természetű megjegyzésem arra vonatkozik, hogy ez a javaslat módosítja a társasági törvényt. Ha ilyen jellegű módosításra szükség lenne, azt sem a társasági törvényben kellene elhelyezni, hiszen a társasági törvény azt, hogy miként működnek a vezető tisztségviselők és annak testületei, miként működik a felügyelőbizottság, általános jelleggel szabályozza. Ehhez képest azokat a speciális szempontokat, amelyek helyesen vagy helytelenül, de itt fölmerülnek és az Energia Hivatalnak bizonyos jogosítványokat adnának, a különös szintű törvényben kell rendezni, minthogy a Magyar Energia Hivatalról sem beszél a társasági törvény, hanem a földgáz- és a villamosenergia-törvényekben kellene erről rendelkezni, ha olyan döntés születik, hogy erre szükség van.
Végezetül egy látszólag apró technikai, de azért fontos megjegyzés. Ha a javaslat elejét nézzük, azt olvassuk, hogy a privatizációs törvény mellékletében felsorolt gazdasági társaságok esetében kell majd egy ilyen döntést hozni. Az elmúlt hetekben benyújtásra került egy olyan módosító javaslat, amely a mellékletet pontosítja; a pontosított melléklet összhangban a kormány által benyújtott törvényjavaslattal már nem tartalmazza az energetikai cégeket. Ez egy technikai probléma, tehát ha a tisztelt bizottság álláspontja kerülne a parlament által végül megszavazásra, ezzel a szövegezéssel zavar támadna, hiszen egy üres halmazra utalna. Ezt csak ezért szerettem volna megjegyezni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Az érdemi vitát érdemes lefolytatni ebben a dologban, mert közeledhetnek az álláspontok.
Mielőtt Podolák úrnak megadnám a szót, Vas úr jelentkezett.
DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nekem csak egy megjegyzésem lenne. Egy ilyen nagy fontosságú ügyben, amelyben - ahogy Podolák alelnök úr mondta - a pártoknak sikerült elvi síkon konszenzusra jutni, azért eléggé disszonánsnak érzem, hogy a kormánynak nincs álláspontja, ami mondjuk nem igaz, mert az, hogy az ön által képviselt markáns vélemény az általunk felvetetteket valamennyi párt részéről becsatornázza egyetlenegy lehetőségbe, azt jelenti, hogy nagyon határozott véleménye van a kormánynak. Miért nem áll elő ezzel? Úgyis kormányzati felelősség viselni ennek a döntésnek a felelősségét, nem kell áttolni a felelősséget sem a bizottságra, sem a parlamentre. Ki kell állni és azt kell mondani, hogy ez van és gól. Tehát én nagyon furcsának tartom azt, hogy nagyon sok jó szándékú szakember, országgyűlési képviselő dolgozott ezen, hogy minél jobb legyen az országnak, önök idejönnek, azt mondják, hogy nincs kormányálláspont és az összes felvetést, ami a bizottság részéről fölmerült, kapásból és élből leütik. Nem kifogásolom, hogy esetleg bizonyos tekintetben önnek van igaza, de akkor elő kell vezetni egy olyan álláspontot, amiért a kormány vállalja a felelősséget, és meglátják itt a képviselő urak meg a szakértő urak, hogy lehet-e hozzátenni vagy sem. Tehát azért egy ilyen kérdésben a kormány részéről egy "tökös" megoldást várnánk, nem egy háttérbe húzódó maszatolást. Ez a véleményünk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai úr kért még egy kérdésre időt.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Én csak pontosítani szeretnék. Államtitkár úr azt mondta, hogy az a fajta delegálási jog vagy jogosítvány, amit ez a módosító javaslat megfogalmaz, vélhetően alkotmányba ütközik, hogy a döntéshozó szerv az igazgatóságba is delegálna. Meg szeretném kérdezni, hogy az aranyrészvény önmagában nem ütközött-e az alkotmányba ennek alapján. Amennyiben mégis abba ütközött, vagy ezzel párhuzamot lehet vonni, akkor tisztelettel kérdezem, hogy az Igazságügyi Minisztérium hol volt az elmúlt tíz évben ebben a témában.
A másik viszont már inkább egy gondolatkísérlet. Folyamatban van Magyarország ellen az Európai Bíróságnál ebben a témában eljárás. Milyen döntés születhet? Az, hogy elmarasztalják a Magyar Köztársaságot. Hogyan marasztalják el? Úgy, hogy megállapítják a tényt és ennek eredményeképpen kötelezik a Magyar Köztársaságot, hogy X időn belül rendezze, avagy más büntető szankciót is hozzáraknak? Ezt csak akkor tudom elfogadni, ha erre nekem hoz egy konkrét példát, mert tudomásom szerint ebben az ügyben ilyen típusú döntés még nem született, tehát a bírósági gyakorlatban nem volt ilyen. Tehát miből milyen következtetésre lehet jutni? Ez azért fontos, mert ebben a pillanatban mi eszméletlen határidőnyomás alatt állunk, hoznunk kell egy törvényt úgy, hogy belezavarták - most nem akarom mondani, hogy kik, egyértelműen megállapítható, hogy kik - az Országgyűlést abba, hogy egy X idő óta fönnálló mulasztást hirtelenjében egy döntéshozatallal pótoljon, és arra nincsen időnk, hogy tisztességgel egymás között ezeket a témákat kitárgyaljuk. Ahogy elmondták itt a kollegáink, van egy példa értékű együttműködés, ami ritkaságszámba megy más helyeken, hogy a bizottság itt próbál olyan jogi konklúziót megfogalmazni, törvényt alkotni, amivel ki lehet jutni a csávából. Én tisztelettel nem azt kérem és nem azt várom el a minisztériumtól, hogy ezt miért nem lehet; akkor adjon ahhoz tanácsot, segítséget, ami az ő feladata lett volna együttműködve a gazdasági tárcával, hogy hogyan lehet ebből a helyzetből kijönni. Bocsánat, de nem azt kellene tenni a huszonnegyedik óra hatvanadik percében, hogy fölolvasunk még a jó tanácsok könyvéből, hanem azt, hogy konkrét segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy egy ilyen vészhelyzetben hogyan lehet megoldást találni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Podolák urat illeti a szó.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Ott folytatom, ahol abbahagyta Latorcai alelnök úr. Szóval nem volt egy lélekemelő érzés azt hallani, államtitkár úr, hogy ennek az előterjesztésnek egyetlen eleme sem felel meg a szakmai kritériumoknak sem az alkotmány oldaláról, sem egyéb oldalról. Elvártuk volna, hogy az elmúlt négy évben legalább egy halvány, gyengéd kezdeményezés lett volna a kormányzati oldalról ezen probléma megoldására, amihez kérték volna a véleményünket, de mivel erre nem került sor, ezért kénytelenek voltunk mi mint képviselők ezt kiizzadni. Úgy ítéljük meg, hogy ez körülbelül megfelel annak a politikai közállapotnak, amit másfél-két évvel ezelőtt fogalmaztunk meg a parlamentben, hogy ha valamit komolyan kezelünk és nem a politika presztízsét "nyektetjük" rajta, akkor az az energetika kérdése, hiszen Magyarország energiaellátása biztonságának kérdése megelőz nagyon sok kérdést és nagyon sok politikai vibrálást is. Nagyon rossz érzés volt ezt itt hallgatni; jó lett volna, ha ebbe előzetesen belefolynak, közreműködnek.
Meg szeretném önt nyugtatni, hogy itt most a gazdasági bizottság nagy valószínűséggel úgy fog dönteni, hogy egyhangúlag ezt az előterjesztést alkalmasnak tartja általános vitára, és szívesen vesszük azokat az észrevételeiket, amelyek abba az irányba hatnak, hogy ezt egyáltalán jogi, alkotmányossági oldalról is működtetni tudjuk. Azonban szeretném a figyelmét felhívni az indoklásban az ön által fölvetettekkel kapcsolatban arra, hogy ezeknek az embereknek, akiket delegált - azt elfogadjuk, hogy ne az Energia Hivatal delegálja őket, lehet a fogyasztóvédelem vagy akárki más, ebben tudunk partnerek lenni -, egyetlenegy feladata van: ezen érdekek képviselete. Nem szólhatnak bele letelepedésbe, tőkeemelésbe, semmi olyan dologba, ami az EU szigorú előírásainak a legkisebb részét is érintené, itt csak és kizárólag a biztonság kérdései szerepelnének, a "hírhozás" és a "hírvivés". Én nagyon el vagyok ebben a dologban keseredve, de nagyon elszánttá is tett államtitkár úr véleménye.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitában elhangzott érvek alapján egy dolgot mindenképpen látni kell. Van egy probléma, aminek a megoldását részben egy külső feszítő erő, részben egy belső jogalkotási kényszer szüli. A probléma lényege az, hogy az állam tartson-e olyan informális rendszereket a vállalatokon belül, amelyek neki és az ellátásnak fogyasztóvédelmi, politikai szempontokból biztonságot jelentenek, illetve teljesen szabadon, kvázi kizárólag ellenőrzési és hatósági oldalról felügyelje ezeket a társaságokat. A politika úgy döntött, amikor a kormány első benyújtását elutasította az aranyrészvény teljes megszüntetésével, hogy valamilyen befolyást próbál ebben a dologban tartani. Ehhez viszont a legnagyobb összhangot kell megtalálnunk az európai uniós szabályozással, tehát ne a klasszikusan vett irányításban valósítsuk ezt meg, hanem azokkal a célokkal összefüggésben, amiket a politika megfogalmazott. Ezért amit Gadó úr mondott, az két dologban mindenképpen figyelembe vehető.
Az egyik a technikai része, hogy a mellékletet valóban átmódosítottuk, tehát a felsorolásnak benn kell maradnia a javaslatban is.
A másik: az is elfogadható lenne, hogy az igazgatóságokba ne delegáljon az állam, csak a felügyelőbizottságokba, de itt azért van egy problémám, és ez elsősorban jogalkotási kérdés. Európában kétféle jog működik: a stratégiai döntéseket az egyik oldalon a felügyelőbizottságok hozzák meg - ez általában a német jogban van így -, a másik oldalon az igazgatóságok. Tehát ebben a dologban érdemes egy lehetőséget biztosítani, hogy ki melyiket gondolja. A mi társasági törvényünk érdekes módon inkább az igazgatóságokat hatalmazza föl - ez szintén meggondolandó. Természetesen abban is egyetérthetünk, hogy valamilyen módon egy független szervezetnek kell ezeket a személyi delegálásokat megtenni, nem gondolnánk, hogy ezt közvetlenül bármelyik minisztérium vagy valaki átvállalhatja. Ha van annál jobb ötlet, mint az Energia Hivatal, az mérlegelhető, de ma úgy látom, hogy ennél jobb ötlet nem nagyon tud előjönni, ami független és egész más a hatáskörében és egy csomó dologban. Az elfogadható, hogy ezt akkor a szakmai törvényekben szabályozzuk, és ne a Gt.-ben; ez szintén egy abszolút jogalkotási kérdés.
A bizottság ebben az ügyben két dolgot tehet most: vagy átfogalmazzuk Gadó úr észrevételeinek megfelelően és úgy nyújtjuk be már eredetileg ezt a módosító javaslatot, vagy benyújtjuk változatlan formában és kapcsolódó módosító indítvánnyal fogja a bizottság kijavítani. Erről majd kérem az urak álláspontját, meg esetlegesen Gadó úrét is, mert ha van idő, akkor öt perc alatt ezt itt egy szomszéd teremben át tudjuk írni olyan megoldássá, ami esetleg közelebb van a jogi állásponthoz, illetve az Igazságügyi Minisztérium álláspontjához, mint a jelenlegi, hiszen úgy látom, a jelenlegi teljesen távol van ettől az állásponttól. Kíváncsi lennék majd a két gazdasági típusú minisztérium véleményére is, ha a következő alkalommal erre lesz lehetőség. Az egyeztetés folyamatában velük többször volt erről konzultáció, és ez a megoldás született.
Latorcai úr kérdésére Gadó úr még válaszol, mielőtt a vitát lezárnám.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Kezdeném azzal, amit a képviselő úr mondott, hogy miért mondom, hogy nincs kormányzati álláspont és kellene, hogy legyen. Én ezzel teljesen egyetértek, én is úgy gondolom - azért kezdtem azzal, hogy most nincs kormányzati álláspont, mert a módosítójavaslat-tervezet itt vált megismerhetővé az ülés előtt, tehát fizikailag kizárt volt, hogy egy kormányzati álláspont kialakításra kerüljön -, hogy nyilván ez meg fog születni. Az más kérdés, hogy ha nem is a módosító javaslatról, de a szabályozási kérdésről természetesen van egy kormányzati álláspont: a benyújtott törvényjavaslat azáltal, hogy benyújtotta a kormány, mindaddig, ameddig más álláspont nem születik, a kormányzati álláspontot jelenti.
A második megjegyzésem: szeretném jelezni, hogy semmiféle bántó cél vagy él nem volt a szavaimban, pusztán azt szerettem volna világossá tenni, hogy mivel kell számolni az Európai Bíróság részéről, milyen szempontokat fog követni, amikor meghozza a döntését. Amit Latorcai képviselő úr kérdezett, a procedúra körülbelül úgy fest, hogy ha meghozza az Európai Bíróság az elmarasztaló döntését, akkor - mint ahogy ön is említette - fölhívja Magyarországot arra, hogy az ítéletben foglaltak szerint teljesítse a közösségi jogi követelményeket. Ezzel közvetlenül és azonnal nem jár mondjuk egy bírságkiszabás; ha egy megadott határidőn belül Magyarország nem teljesíti az egyébként ítéletben megállapított kötelezettségét, akkor indul egy újabb eljárás, és annak a végén kerülhet sor pénzbüntetésre. Ilyenre nagyon ritkán volt példa egyáltalán az Unió történetében, nyilván ez egy kerülendő szituáció.
Ami az első fázist illeti, nevezetesen, hogy az aranyrészvénnyel összefüggő szabályozás kapcsán valamely tagállamot elmarasztaltak, arra - mint ahogy az indoklás utal is rá - legalább hat ország esetében már van példa és precedens előttünk. Elhangzott itt a belga eset, hogy nem marasztalták el Belgiumot, ugyanakkor nem lehet automatikusan átvenni azt a megoldást, hiszen a Bíróság azt fogja vizsgálni, hogy az adott szabályozás - és ez nemcsak az aranyrészvényt jelenti, hanem az energetikai szektorra vonatkozó egyéb garanciális törvényi rendelkezéseket is - igényli-e azt a speciális többletjogot, amit az aranyrészvény megtestesít. A magyar szabályozás kapcsán éppen ezért egyfelől azt kell vizsgálni, hogy a gáztörvényben és a villamosenergia-törvényben biztosított rendelkezések, így azok a rendelkezések, amelyek meghatározó jelentőségű társasági döntéseknél a Magyar Energia Hivatal beavatkozási lehetőségét biztosítják, mire adnak lehetőséget és védelmet. Másfelől azt kell vizsgálni, hogy azok a rendelkezések, amelyek biztosítják a hatóságnak az információkhoz időben és megfelelő módon való hozzáférését, elégségesek-e. Az Európai Bíróság azt fogja mondani, hogy ha ezek elégségesek, akkor szükségtelen további garanciális szabályokat kimondani, és ha szükségtelen, akkor egyben helytelen is. Az Európai Bíróság ennyiben hasonló érvelést követ, mint amit a magyar Alkotmánybíróság, hogy ha valami nem szükséges vagy szükséges ugyan, de túlzott mértékű, vagyis aránytalan, akkor az helytelen, és ha helytelen, akkor el fogja marasztalni az adott tagállamot. Tehát ezért gondoltam úgy, hogy ha a benyújtott törvényjavaslathoz képest többletgaranciákban alakul ki konszenzus, akkor mindig kell azt mérlegelni, hogy mi az a feltétlenül szükséges legkevesebb beavatkozás, ami már az adott cél eléréséhez elégséges.
A felügyelőbizottság esetében a magyar társasági jog vagy részvényjog nem követi a német modellt, tehát a felügyelőbizottságnak nincs ügydöntő jogköre szemben a németországi szabályozással, vagyis itt a felügyelőbizottságban való állami részvétel jóval kisebb súlyú beavatkozást jelent a tulajdonosi jogokba, mintha ugyanez az igazgatóság vagy az igazgató tanács esetében valósul meg.
Ami azt illeti, hogy az aranyrészvény alkotmányos-e vagy sem, hogy ha előbb-utóbb megszületik az a törvény, ami megszünteti a törvénnyel kötelezően bevezetett állami aranyrészvények fenntartását, akkor ez egy megválaszolatlan kérdés marad. Éppen ezért ha én azt mondom, hogy szerény véleményem szerint a nem a tulajdonosok által, hanem törvényben előírt aranyrészvény éppúgy ellentétes a tulajdonhoz való joggal, mint számos más ilyen beavatkozás, ez tulajdonképpen egy kockázat nélküli megállapítás. Ezért sem mondtam ezt, mert nincs próba rá, még nem született ilyen alkotmánybírósági döntés, de valószínűleg ez lenne levezethető az alkotmánybírósági döntésekből.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor az elsőbbségi részvény problémája is elő fog kerülni, amit a magántársaságokra nézve rögzítettek, Gadó úr?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem - köszönöm szépen, ez egy nagyon fontos kérdés, amit elnök úr kérdez -, sem a magyar jog, sem a közösségi jog jelen pillanatban nem vitatja azt, hogy a tulajdonosok az alapszabályban úgy határozzanak, hogy kibocsátanak szavazatelsőbbségi részvényt, ez a tulajdonosi autonómia része. Jelenleg ez a magyar alkotmány szerint biztosan alkotmányos, a közösségi jog ezt most nem kérdőjelezi meg; vannak olyan halvány kezdeményezések, hogy akár nem kötelező formában, egy ajánlással és csak a tőzsdei cégeknél előírnák az egy részvény egy szavazat elvének érvényesítését, de ez messzire vezet. Annyi biztos, hogy nem lesz kötelező, ha ez valaha is megvalósul, tehát itt ilyen kockázat nincsen.
A privatizációs törvény szerinti aranyrészvény és e között az a döntő különbség, hogy az kötelező.
ELNÖK: Köszönöm szépen, értem. Ez csak arra a kérdésre próbál választ adni, hogy amennyiben a közgyűlésen mondjuk nem teljesítik a tulajdonosok, akkor a törvénynek azt kell előírni, hogy át kell alakítani elsőbbségi részvénnyé. Ebből ugye az következik, hogy dönthetnek úgy, ahogy akarnak? Gadó úr, jól értelmezem-e a dolgot? Ha nem aranyrészvénynek hívja a saját társasági szerződésében, a törvény megszünteti az aranyrészvényt, de ha a társaság többsége úgy dönt, hogy egy elsőbbségi részvénykibocsátást vagy átalakítást elfogad, akkor az már a magántársaság szabad döntésének eredménye, gyakorlatilag ahhoz köthet bármilyen jogosítványokat, egy részvénnyel lehet menedzselni vállalatot, ha úgy dönt valaki.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kifejezetten ezt a kérdést föltettük mi is a Bizottság szakértőjének. A Bizottság szakértője azt mondta erre, hogy arra van lehetőség, hogy ha már nincs törvényen alapuló állami aranyrészvény, ha megszűnt, utána a társaság közgyűlése összeül és az alapszabályát módosíthatja úgy, hogy ahol zártkörű részvénytársaságról van szó, ott bevezeti. Ennek nincs akadálya. Azért kérdeztük meg, mert ez a javaslat fölmerült, és az volt a kérés, hogy vessük föl a Bizottságnak, hogy mi az álláspontjuk. Azt nem lehet csinálni a Bizottság véleménye szerint - és hozzátenném, hogy ez nem szükségképpen jelenti azt, hogy a Bíróság is így fogja gondolni -, hogy a privatizációs törvény szerinti aranyrészvényt fenntartjuk azzal a feltétellel, hogy majd a közgyűlés vagy jóváhagyja, vagy nem; előbb meg kell szüntetni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ennek a feltételnek is meg kell felelnie a módosító indítványnak, és úgy gondolom, hogy ennek megfelel; ha ki kell egészíteni egy gondolattal, akkor ki kell egészíteni, tehát azzal, hogy amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a törvény erejénél fogva alakul át törzsrészvénnyé, mert valamivé át kell alakulnia a részvénynek. Azt gondolom, nem érdemes ma megnyitni azt a vitát, hogy ez kinek érték, kinek nem. Gadó úrnak igaza van: voltak olyan társaságok, ahol ez óriási érték, ahol volt egy külső felvásárlás, és voltak olyan társaságok, ahol ez egy leértékelődést is jelentett, például a Pikknél. Egy csomó példát mondhatok, ahol az állam befolyása nem olyan mértékű volt, illetve az állam szabályozási kényszere nem döntötte el a jövedelmezőséget, ellentétben akár a MOL-lal, ahol egy árszabályozási döntés eldönti a jövedelmezőséget. Tehát úgy gondolom, hogy ebben az ügyben egyetértés van, itt a kiegészítésre szükség lesz.
Érdemi vita alakult ki a bizottsági módosító körül a 60 nap vagy 30 nap, illetve a 2008. május kérdésében. (Dr. Latorcai János jelentkezik.) Latorcai úr, én befejezném, és akkor talán együtt végig lehetne az egészet gondolni. Azt gondolom, abban kell hozni egy döntést, hogy rendkívüli közgyűlést kell-e ebben az esetben előírni a társaságoknak, illetve ha időben meg tud jelenni - és itt lép be az időfaktor -, ha hétfőn esetlegesen a módosító indítványokról szavazunk és a köztársasági elnök úr gyors kihirdetésével ezt a dolgot elrendezi, akkor az idei közgyűléseknél ez még napirendi pontként felvehető. Tehát elvileg a 90 napnak már nincs akadálya, mert a konszolidált mérlegeknek is június 30-ig meg kell születni és meg lehet tenni, de itt mindenképpen mérlegelendő az a kérdés, hogy indokolt-e a rendkívüli közgyűlés összehívása, vagy az elég, hogy a hatálybalépést követő első közgyűlésen kötelező ezt megtenni. Ezt a vitát, azt gondolom, Latorcai úr, érdemes lefolytatni. Öné a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én azt javaslom, hogy most itt ne kezdjünk el kodifikálni, hanem nyújtsuk ezt így be, és a bizottságnak van ideje még arra, hogy pontosítsa, hogy ez 60 nap legyen, hogy s mint legyen. Tárgyaljuk meg, hogy rendkívüli közgyűlésen vagy rendes közgyűlésen tárgyalják meg; ne kössük ezt ehhez, szerintem a kihirdetés napja egy egyértelmű időpont, és ha hozzá fogunk kötni valamilyen időpontot, addig meg tudják csinálni, és olyan közgyűlésen csinálják meg, amilyenen akarják.
ELNÖK: Latorcai úrral ebben egyetértünk, de ha már ma meg lehetne fogalmazni azt a megoldást, amit az Országgyűlés képes elfogadni, akkor ez közel két héttel javítaná a kihirdetés időpontját. (Jelzésre:) Igen, az egyik az, hogy amennyiben nem szabályozza, akkor ez a törvény erejénél fogva megszűnik. Ugye, Gadó úr, ez volt az egyik érdemi észrevétel?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A felsorolásokban azt gondolom, egyetértünk.
Van egy kérés, hogy ne a Gt. szabályai szerint, hanem az ágazati törvények szabályai szerint határozza meg, és a felügyelőbizottságot javasolja a kormány jelenlévő jogi képviselője. Ez érdemi, de azt gondolom, ebben egyetértésre lehet jutni, mert a célt eléri egy felügyelőbizottsági tagsággal is gyakorlatilag.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Ezt el tudjuk fogadni.
ELNÖK: Jó, csak körbenézek, hogy a megfogalmazás szempontjából helyes-e ez.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Nekünk ebben a kérdésben, amit már itt tárgyaltunk, egy olyan konszenzusunk jött létre, hogy szeretnénk, ha az igazgatóságban is benne lenne. Ha valóban tételesen bebizonyítható, hogy ez alkotmányellenes - tehát nem akarunk alkotmányossági vizsgálatot kérni, de ha az Igazságügyi Minisztérium meg tudna győzni, mint ahogy tíz évig eszébe nem jutott meggyőzni bennünket, hogy az aranyrészvény is esetleg alkotmányossági kérdéseket vet föl -, akkor én azt mondom, hogy elfogadható a felügyelőbizottság is, de nem ugyanaz a döntés helye és az ellenőrzés helye az információszerzés szempontjából sem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azért arra készülni kell, hisz' a kis és az államilag nem érdekes vállalatoknál véglegesen egy teljes körű realizálás történik, tehát mondjuk a Pikknél. Marad az energiaszektor, amelynek szereplői azt gondolom, ebben az ügyben - ahogy Gadó úr is mondta - nem biztos, hogy teljesen ellenérdekeltek egy állami együttműködésben, tehát valószínűleg nem lesz senki, aki az Alkotmánybírósághoz fordulna, ha csak valaki magánemberként ezt nem teszi meg. (Dr. Latorcai János: A minisztérium.) Köszönöm, Latorcai úr. Azt gondolom, az Országgyűlés döntésével szemben a kormány nem fogja ezt a lépést kezdeményezni, ennek valószínűsége elég csekély a mai tudásunk szerint.
A brüsszeli döntési mechanizmus, ahogy Gadó úr is elmondta, most az első lépésben megnyugvást hoz: eltörlődött az aranyrészvény, marad egy kontroll szerep, és ott lehet vizsgálni azt, hogy az Energia Hivatalnak egyébként megvolna-e a szerepe és így fölöslegessé válik-e. Ez a vizsgálat eltart újabb pár évig, és addig újabb szabályozási lehetőségek lehetnek. Tehát amennyiben ez a konszenzus ára ebben a tekintetben és így lehetséges a politikai egyensúly megteremtése és a vállalati struktúrák működésének biztosítása, akkor ennek szellemében el kellene végezni ma ezt rövid időn belül. A hölgyek elmennek ezt megfogalmazni - addig Podolák úr segítségével a többi napirendi ponton végigmegyünk - Latorcai úrral, és Gadó úr segít, amennyiben van még öt perce.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Podolák úrral fogalmazzák meg; én most kiéleztem az ellentéteket.
ELNÖK: Jó. Visszahoznánk ezt egy olvasatra, és akkor már lehetőleg azt a módosítót juttatnánk be, ami esetlegesen a kormány támogatásával - vagy az nélkül - elfogadható hétfőn.
Az időpontok tekintetében pedig vagy a 90 nap, vagy marad a 2008, de az első közgyűlés. Erre kérek még egy bólintást, hogy melyiket válasszuk.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): 60 napon belül legyen szerintem.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Praktikusan amit elnök úr mond, vagy a legközelebbi közgyűlés, vagy pedig maradjon a kifutás, tehát hogy ne kelljen rendkívüli közgyűlést összehívni. Nem?
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnézést. Az első módosítás az lesz, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik a kihirdetés napján. A következőkben mindaddig, amíg nem kerülnek be a MEH által delegált tagok, tulajdonképpen ilyen értelmű belelátása a cég tevékenységébe nincs az államnak.
ELNÖK: Tehát akkor az a megállapodás, hogy a törvény kihirdetése napján az aranyrészvény mindenhol megszűnik, az ágazati törvényekben előírja a delegálási jogot és lehetőséget 90 napon belül a tulajdonosoknak. Tudunk-e olyat, Gadó úr, hogy mondjuk egy társaság közgyűlésének összehívása meghaladja a 90 napot?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kizárt.
ELNÖK: Nem, köszönöm szépen. Most elrendelünk egy fogalmazási szünetet, amíg Podolák úrék fogalmaznak, és pár perc múlva visszatérünk erre. Addig megyünk tovább a többi napirendi pontra.
Köszönöm szépen Gadó úr közreműködését. Ismerve a kormány ilyen irányú álláspontját, hogy ragaszkodik az eredeti beterjesztéshez, mert itt ma nem tehet mást, a héten lesz egy egyeztetés a kormánnyal erről a módosítóról. Köszönjük szépen, államtitkár úr, a szakmai észrevételeit.
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatja a bizottság a munkát.
Megkérem a kormány képviselőjét, hogy egy nagyon rövid felvezetést mondjon nekünk.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Juhász Edit vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
A rövid kiegészítés a törvényjavaslathoz annyi, hogy az Országgyűlés először 2004-ben fogalmazott meg intézkedési javaslatokat a kormány részéről az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében, majd 2005-ben hozott egy újabb határozatot, amely korszerűsítette, kiegészítette a korábbit. Ez az országgyűlési határozat írta elő azt, hogy az ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók számára teremtsük meg törvényben azt a lehetőséget, hogy az ügyfelek által a személyazonosság igazolására bemutatott okiratok létezését, érvényességi adatainak ellenőrzését on-line módon megállapíthassák. Ez a törvényjavaslat 2005-ben már el is készült, a tárca benyújtotta az Országgyűlésnek, le is folytatták az általános vitáját, de a részletes vitára idő hiányában nem került sor 2006-ban. Akkor a kormány visszavonta ezt a törvényjavaslatot, újraegyeztetésre bocsátotta, kiegészítette, továbbfejlesztette. Lényegében ennek a korábbi törvényjavaslatnak a továbbfejlesztett változata van most önök előtt.
Arról van szó, hogy az azóta már megszűnt BM Központi Nyilvántartó Hivatal, mostani nevén Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaihoz való on-line hozzáférést teremti meg a törvényjavaslat. Az ügyfél által bemutatott személyazonosító okmány, tehát személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély, lakcímkártya és külföldieknél a tartózkodásra jogosító egyéb okmány érvényességét lehet lekérdezni ügyletkötés esetén.
A legfontosabb újdonság a korábbi törvényjavaslathoz képest az, hogy a lekérdező beazonosítását elvégző rendszer módosul a korábbi tervezethez képest, hiszen a korábbi törvényjavaslatban az szerepelt, hogy az adatszolgáltató hivatal a szakmai kamarák elektronikus úton vezetett adatbázisából ellenőrzi le, hogy valóban egy ügyvéd vagy egy közjegyző lekérdezéséről van-e szó. Ebben a tekintetben történt változás; a mostani törvényjavaslat azt mondja, hogy erre az elektronikus aláírás mögött álló azonosító rendszert kell felhasználni, tehát nem kívánunk egy újabb adatbázist létrehozni, hiszen időközben kiépültek az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos nyilvántartási rendszerek a közjegyzőknél és most már az elektronikus cégeljárás miatt az ügyvédeknél is elkezdődött ennek a rendszernek a kiépítése.
Ennek lényege az, hogy az elektronikus aláírás hitelesítésére kibocsátott tanúsítvány tartalmazza a lekérdező szakmai minőségét is, tehát például ügyvédi kamarai tagságát és ennek az aktivitását kérdezi le az adatszolgáltató hivatal akkor, amikor az elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességét ellenőrzi az adatszolgáltatás előtt. Emiatt viszont ki kellett egészítenünk mindhárom törvényt a szakmai tevékenység végzése során használt elektronikus aláírásokkal kapcsolatos legfontosabb garanciális rendelkezésekkel, ez is tehát egy újdonság a törvényben. Ez lényegében azt mondja, hogy a biztonságos elektronikus kommunikáció garantálása érdekében minősített elektronikus aláírást kell használni, olyan elektronikus aláírást kell használni, aminek a tanúsítványa tartalmazza a szakmai minőséget, és megfelelő módon ennek fennállásáról meggyőződik kamarai igazolással a hitelesítést szolgáltató.
A harmadik, amit előírunk ezekben a törvényekben, az, hogy valós idejű tanúsítványállapot-szolgáltatást nyújtó hitelesítést szolgáltatóval kell szerződni. Erre pedig azért van szükség, hogy az a lekérdezés, amit annak idején az Országgyűlés előírt megteremteni a törvényalkotó számára, gyakorlatilag néhány perc alatt megvalósuljon. Tehát amikor az elektronikus aláírással ellátott adatszolgáltatás iránti megkeresés megérkezik az adatszolgáltató hivatalhoz, akkor ő gyakorlatilag néhány másodperc alatt el tudja automatikusan végezni ezt a tanúsítványérvényesség-ellenőrzést.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani, és kérjük a támogatásukat az általános vitára bocsátáshoz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érinti-e a tarifákat ez a dolog, akár a közjegyzői tarifákat, akár e "csodahivatal" szolgáltatásainak tarifáit?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Közvetlenül a tarifákat nem érinti, hiszen az ügyvédi tarifák nincsenek szabályozva, a közjegyzői tarifák esetében pedig arról van szó, hogy nyilván a felmerült költségek beépülnek az árba. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a tarifáit érinti majd ez. Nyilván ez a már most hatályban lévő BM-rendeletekben fog majd testet ölteni, ki kell dolgozni azokat a költségtételeket, amik ehhez kapcsolódnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, teljes képet kaptak a képviselők. Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e valaki véleményt alkotni. (Nincs jelentkező.) Nem, köszönöm, akkor szavazásra kerül sor. Ki támogatja az általános vitára alkalmasságát? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság a szabályozás indokoltsága mellett. Köszönöm szépen.
Következik az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A március 20-án lezárt ajánlásból fogunk dolgozni.
Az 1. pontban Katona Kálmán módosító indítványa szerepel. Kérdezem, hogy a kormánynak van-e álláspontja erről a módosító javaslatról.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Szeretném előzetesen bemutatni kolleganőmet, dr. Pénzes Zsuzsannát, aki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogalkotásért felelős szervezeti egységének főosztályvezető-helyettese. Én pedig Gosztonyi Ádám vagyok, szintén a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogalkotásért felelős szervezeti egységének főosztályvezetője.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy mivel az általános vitára tegnap került sor, ezért még nem a kormányzati együttes álláspontot képviseljük, hanem a tárcánk által megfogalmazott azon álláspontot, amelyet képviselni fogunk később a tárcaközi viszonylatokban is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben a szaktárca támogatja vagy esetleg jelzi, hogy hol lehet vita, az már nekünk sokat segít a szavazásnál.
Tehát az 1. pontról kérdezem a szaktárca álláspontját.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 2. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 3. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 4. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A 26. pontban is van ennek egy összefüggése. Gondolom, akkor azt sem fogja támogatni a kormány.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 5. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 6. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 7. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 8. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 9. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 10. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 11. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 12. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 13. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 14. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 15. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez kiegészítést igényel. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 16. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Indoklást kérek.
ELNÖK: Tehát Orosz képviselő úr módosító indítványáról van szó, ami egy kicsit megkeményíti a feltételt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nemcsak hogy megkeményíti a feltételt, hanem ez a jogszabályi bekezdés teremti meg a felhatalmazást a környezetvédelmi hatóság részére, hogy hatáskörében bármilyen intézkedést tegyen. A módosító indítvány a környezetvédelmi hatóságot kihagyja a normaszövegből, így megszűnik a hatáskör-telepítés a törvényben.
Másrészről meglátásunk szerint a mozgástér megtartása a hatóság számára, hogy ne csak automatikusan bezárhassa a környezetkárosodást okozó vállalatokat, a továbbüzemelés mellett egy cég esetében nagyobb lehetőség nyílik korlátozással arra, hogy finanszírozni tudja a környezetkárosítás mentesítésének költségeit.
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Akkor hol van ennek a hatósági intézkedésnek a korlátja? Ugyanis ebből a szövegkörnyezetből az derül ki, hogy nincs korlátja. Azt mondja: a tevékenység folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja. Hol van ennek a hatósági intézkedésnek a jogorvoslati lehetősége?
ELNÖK: Öné a szó.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A korlátozó, megtiltó, illetve felfüggesztő intézkedés a közigazgatási eljárás szabályainak megfelelő hatósági határozatban határozati formában történik, ami ellen fellebbezési jogosultságot az eljárási törvény nyújt.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs.) Szerintem a bizottság egyharmada támogathatja, és meglátjuk a vita során, hogy hogyan alakul. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 17. pontban Katona Kálmán képviselő úr módosító indítványa szerepel.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 18. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 19. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 20. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Most én kérdezem, hogy mi az indoka. Ez magánszemélyekre vonatkozik ugyan, de a további cégalapítási lehetőségeiket korlátozza, ha környezeti kárt tesznek.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A módosító javaslat gondolatával egyetértünk, de két részletes és egy általános észrevételt szeretnék ehhez tenni, amiért úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk.
Az egyik az, hogy nem mondja ki, hogy jogerős bírósági határozattal kell a bűncselekményt...
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja, lehet hozzá kapcsolódó módosító indítványokkal jönni.
A 21. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
A 22. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Itt van egy hivatkozási tévedés is. A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) Nem támogatja.
A 23. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
A 24. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 25. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Mi a kettő közt a különbség? Segít nekem ebben?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A 26-os a környezetvédelmi törvény által bevezetett környezetkárosodással mint jogi terminus technicussal operál, míg a 25-ösben csak a károsodás mint köznyelvi kifejezés szerepel.
ELNÖK: Meggyőzött, jobb a 26-os, köszönöm szépen. Tehát a 25-öst támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Nem.
A 26-ost támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Igen.
A 27. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a közreműködést.
A 2. napirendi ponthoz még készül az anyag, akkor megyünk tovább. Az energetikai tárgyú törvények módosító javaslatainak vitája következik. Van-e itt valaki a kormány részéről?
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Békési Zsófia vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 20-án lezárt ajánlásból dolgozunk. Kérdezem, hogy a Gazdasági Minisztérium az 1. pontban lévő módosítóra mit mond.
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja, és ez összefüggésben van a 10-essel.
A 2. pontban lévő módosító javaslat következik.
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Összefüggésben az 5-össel a bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 3. pont következik.
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 4. pont következik.
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
Az 5. pont már megvolt.
A 6. pont következik.
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Elnök Úr! Megkérdezhetem, hogy ezt miért nem támogatja a kormány?
ELNÖK: Indoklást kérünk a 6-oshoz. Öné a szó.
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Úgy gondoljuk, nem szükséges a közüzemi szerződések felülvizsgálata arra tekintettel, hogy nem változik, csak a fogyasztóval szemben álló másik szerződő fél személye, az összes többi elemében a közüzemi szerződés változatlan marad, ugyanazoknak a szabályzatoknak a hatálya alatt áll, tehát a felülvizsgálat gyakorlatilag egy átdolgozást jelentene, a jogutódlás kérdését pedig maga a törvény garantálja.
ELNÖK: Deák úr!
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Én merőben máshogy látom ezt a dolgot, hiszen egy lakossági fogyasztó eltévedve a jog útvesztőiben biztos, hogy nem fogja tudni kezdeményezni a szerződés felülvizsgálatát vagy egy saját közüzemi szerződés felülvizsgálatát, kényszeríteni kell a szolgáltatókat arra, hogy kínáljanak alternatívákat. Tehát ez igenis egy kitűnő javaslat, fogyasztóbarát és segíti a lakosságot, hogy szembesüljön azzal, hogy őneki jobbat is lehetne választani esetleg, hiszen a piacnyitásnak az az előnye állítólag, hogy jobb szerződéseket fognak ezentúl kínálni a szolgáltatók. Ha a szolgáltatókat erre nem kényszerítjük rá, akkor eszük ágában sem lesz ezt a lépést megtenni. Ha egy éven belül minden szolgáltató odamegy a fogyasztóhoz, akkor igenis legyen köteles valamilyen más szerződést is felkínálni.
ELNÖK: Podolák urat illeti a szó.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Én úgy gondolom, mindenképp adjuk meg az egyharmadot, és ezt gondoljuk végig, vizsgáljuk meg ennek egyéb konzekvenciáit. Tehát ami itt elhangzik, hogy 3,2 millió fogyasztónál újból lepapírozni, letechnikázni az egész dolgot ez egy bődületes nagy költséget jelenthet, amit természetesen valaki a végén ki fog fizetni. Én azt mondom, hogy ez az egyharmadot mindenképp kapja meg, próbáljuk végiggondolni, és a parlamenti vitában, ha lehet, egy kis módosítást tegyünk. A felvetés, maga a gondolata ennek a módosító javaslatnak mindenféleképpen figyelemre méltó.
ELNÖK: Fónagy úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem akarom a szót szaporítani, egyetértek. Egyébként a korábbi gyakorlat is ez volt, hogy amikor szerződést módosítottak - ez egy sokéves folyamat -, akkor hoztak egy új blankettaszerződést és aláírattatták a fogyasztóval, tehát ez új költségeket nem vet föl. Ez egyébként is függő jogi helyzetet teremt, mert szétválasztjuk a két szerződési vonalat és az egyiknek nincs meg a végpontja, tehát ez egy folyamatot szorgalmaz tulajdonképpen, és nem köti fél évhez; ha öt év alatt, öt év alatt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vita ismert, mindenki el tudta mondani az érveit. A kormány egyelőre nem támogatja a módosító javaslatot. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Kapcsolódó módosítóval lehet pontosításokat tenni, ha szükséges, de amit Fónagy úr és Deák úr elmondott, az abszolút meggyőző volt, köszönjük a figyelemfelhívást.
A 7. pont következik. Kormány?
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 8. ponttal együtt a bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 9. pont következik.
BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kívánnak-e érdeklődni az urak?
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Ez egyes szám, többes szám.
ELNÖK: Ez ugyanaz, csak egy más helyen helyezi el, mint amit az előbb már megtámogatott a bizottság. Tehát visszavonják-e a módosító indítványt az urak? Mert van egy megtámogatott javaslat. (Bólogatások.) Köszönöm szépen, akkor az urak a bizottsági ülésen ezt a módosító indítványukat visszavonták.
Akkor a 10. pontban az egyharmadról már döntöttünk.
A 11. pont? (Szavazás.) Ebben ugyanúgy megszületik az egyharmadról való döntés. Köszönöm szépen.
Most Fónagy úr "egyebek" közti tájékoztatója következik, addig az urak további egyeztetést tudnak végezni. Köszönöm szépen.
Öné a szó, képviselő úr.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem visszaélve képviselőtársaim idejével és türelmével engedjék meg, hogy rövid tájékoztatást adjak arról, hogy a közelmúltban az Európai Bizottság Közlekedési és Informatikai Bizottsága egy teljes ülést tartott, amelybe ezen bizottság gyakorlatában először bevonta a nemzeti parlamentek képviselőit is. Az ülés tárgya a 2001. évi közlekedéspolitikai irányelvek, az úgynevezett fehér könyv félidős vizsgálata volt. A magyar fél számára külön érdekesség, hogy az ügy raportőre Barsiné Pataky Etelka volt, aki egyébként egy széles körű egyeztetés után tárta az anyagát a Bizottság elé. Úgy tudom, hogy magát az anyagot a bizottság tagjai megkapták, úgyhogy engedelmükkel én ezt nem ismertetem. Néhány olyan dologra szeretném azonban felhívni a figyelmet, ami a mi munkánkra is úgy gondolom, hogy mindenképpen irányadó.
Az egyik: a Bizottság megállapította, hogy az Unió bővülésével a közlekedés kérdése, az uniós közlekedéspolitika gyakorlatilag az egész kontinensre kiterjed. Ennek egy sor szabályozási, hangsúlybeli és egyéb jelentősége van, de Magyarország szempontjából, földrajzi helyzete révén ez külön jelentőséggel bír. Itt a vasúthálózat felértékelődése mellett külön szeretném a bizottság figyelmét az anyagban is kihangsúlyozott Rajna-Majna- és Duna-csatornára és ezen belül a Duna jelentőségére, amit az elmúlt 20-25 évben mi tulajdonképpen mellékvonalként kezeltünk.
Igen jelentős teret kap az anyagban és nagyon megfontolandó - ez az energia rész -, hogy az Európai Unió teljes olajfogyasztásának 71 százalékát a közlekedés használja fel, és ebből a közút 60 százalékot. Tehát mindenfajta energiaracionalizálás, minden fajta energiatakarékosság szempontjából a közlekedés meghatározó jelentőséggel bír, esetenként az egyes közlekedési ágazatok közötti arány, hiszen a közút az, ami igen jelentős, a kötött pályás közlekedés jelentős része ma már villamos energiát használ, bár áttétellel, mert annak is egy része földgáz, de mégis csak kisebb része.
A jelentés kiemelt figyelmet fordít a biztonságra, hiszen az évente mintegy 2,5 százalékkal növekvő közlekedési forgalom olyan biztonsági kérdéseket vet fel, amelyek egy-egy országban ma már nagyon komoly társadalmi konfliktusokat keletkeztetnek. Egy kicsit előreszaladva itt jegyzem meg, hogy ennek egyik eredője az, hogy a Bizottság a félidős jelentés elfogadása mellett állást foglalt a mobilitással és a tömegközlekedéssel leginkább összefüggő városi közlekedés tárgyában egy zöld könyv megszerkesztésében, lévén, hogy a tömegközlekedés dolgait a jelentésből is kitűnően tulajdonképpen nem országok, hanem egyes nagyvárosok forszírozzák. Ez Magyarország számára mindenképpen tanulságos, lévén, hogy a városi közlekedés, ezen belül Magyarország központi térségében gyakorlatilag Budapestet és agglomerációját, naponta mintegy 3 millió embert érintő közlekedés részünkről fokozott odafigyelést igényel. Ezért mindenképpen szeretném kezdeményezni azt, hogy a magyar fél uniós képviselői útján mindegyik parlamenti párt ennek a zöld könyvnek a kimunkálásában vegyen részt.
A dolognak már a bizottsági ülést követően aktuális jelentőséget ad annak a felemlegetése, hogy a félidős jelentés javaslatot fogalmaz meg arra nézve, hogy az Európai Unió a díjfizetés generális szabályait 2008 közepéig dolgozza ki. Mi most egy picit előreszaladtunk, tehát mindenképpen jó lenne a saját hazai szabályozásnál figyelembe venni azt, hogy egy év múlva jön egy uniós szabályozás; most, hogy belemódosítunk ebbe, ez kérdéseket vet fel.
Nem leegyszerűsítve, de összegezve az egésznapos konferencián hallottakat bennem az a nagyon erős érzés alakult ki, hogy mindenki elsősorban a vasútról beszélt, másodsorban a vízi közlekedésről, a belvízi, illetve partmenti, tengerparti közlekedésről, de a hozzászólók többsége az útra kért pénzt. A leírt, deklarált szándékok és a praktikus törekvések mintha nem lettek volna teljes szinkronban; mindenki megdicsérte, hogy ez milyen jó dolog és ebben lépni kell, de egyébként neki erre meg arra - ami többnyire út volt - kellene pénz, tehát volt egy ilyen kettősség ebben az egészben.
Az illendőség kedvéért azzal kellett volna kezdenem, hogy Veress József képviselőtársunkkal együtt vettünk részt parlamenti képviselőként az ülésen, és megosztottuk a hozzászólási témákat. Hét-hét percünk volt, tehát olyan túl sok lamentációra nem volt lehetőség. Veress úr hozzászólásában elsősorban a térségfejlesztés és az infrastruktúra közötti összefüggés elismerését szorgalmazta, nevezetesen azt, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel elérendő gazdasági célokhoz egyéb uniós támogatásokat is kössenek hozzá, tehát ne önmagában csak a vasutat, az utat vagy a vízi közlekedést támogassák, hanem ha történik valahol egy infrastruktúra-fejlesztés, akkor mellette iparfejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés is legyen, tehát egy komplexebb szemléletet szorgalmazott, egyébként általunk is helyeselt módon.
Én a magam részéről két témát javasoltam megfontolásra. Az egyik a közösségi közlekedésért viselt állami felelősség deklarálása. Ugyanis ez mindenütt benne van látens módon akár az uniós, akár a nemzeti szabályozásokban, de tulajdonképpen nincs kimondva akár a fehér könyvben, akár másutt, hogy a mindenki által alapvetőnek tartott közösségi közlekedésért és mindazokért a célokért, amelyeket itt ez a jelentés kitűzött - a mobilitás, a közlekedésbiztonság, az energia, a környezetvédelem és a többi -, az állami felelősséget deklarálja az Európai Unió.
A másik pedig: az anyag is utal a PPP-re mint az egyik lehetséges finanszírozási formára. Ismerjük ennek hazai szabályozásával kapcsolatos dilemmákat. A magam részéről úgy vélekedtem, hogy ez valóban hasznos eszköznek tűnik a tagországok számára, nagyban elősegítené a nemzeti szabályozást, ha az Európai Unió a PPP alkalmazásának európai elveire adna ki szakmai direktívákat, tehát azt javasoltam, hogy legyenek alapszegmensek a PPP mérhetőségében, hazai szabályozásában.
Röviden ezekről volt szó, és mind a kettőnk javaslatára egyébként a záró összefoglalóban visszatértek.
Magyarországról jelentős érdeklődés kísérte, mintegy 25-30 fős, kifejezetten szakmai, tehát utas, vasutas, vízépítő delegáció vett részt hallgatóságként ezen az ülésen.
Köszönöm szépen a türelmüket.
ELNÖK: Én is köszönöm. Baráth Etelét illeti a szó.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Türelmetlenséget érzek, illetve mintha a bizottság teljes elfogyását látnám. (Deák András: Nem, nem!) Azt szeretném elmondani Fónagy úr hozzászólásához - rövid leszek -, hogy előbb-utóbb Magyarországon a Duna hajózhatósága bombaként igazán nagyot fog robbanni. Ez persze nemcsak most jutott eszembe, hanem régebben is, amikor még Medgyessy Péter miniszterelnök úrral jártunk Prodi elnök úrnál, akkor fölvetettük, és Prodi által nagy támogatást kapott, majd a végén az egész téma elhalt. Az Európai Uniótól egy olyan külön forrást szeretnénk szerezni, ami ennek a kilenc országnak az érdekeltségét biztosítja egy Duna-projekt kidolgozásában, ami természetesen nemcsak a hajózás, hanem hozzá tartozó egyéb környezetvédelmi, ipari és más fejlesztéseket jelentene. Emögött kettős taktika is meghúzódhat: könnyebb rendeznünk Szlovákiával az ügyeinket energetikai téren, ha áttereljük ezt egy összeurópai nagyobb együttműködéssé. Ezt fölvetettük már Ausztriában, Baden-Württembergben, Bajorországban is, és mindenki komolyan érdeklődött a projekt iránt. Ennek az Unió szempontjából nagyon nagy politikai jelentősége van: nevezetesen Szerbiának, miután már hajózhatóvá lett téve, a politikai integrációját segíthető elő egy nagy európai projektben való részvétele. Azt hiszem, ez az a parlamenti bizottság, ahol érdemes volna két-három szót szólni erről, illetve ha nem is közöttünk, de valamilyen kis projektet elindítani, hogy kezdjük el ezt a témát, mert előbb-utóbb mindenkire rá fog szakadni. Tehát nagyon fontos momentum az, amit Fónagy János elmondott.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Példaértékű, ahogy Fónagy úr erről a tanácskozásról beszámolt a bizottságnak; azt gondolom, a következő időszakban ezt a gyakorlatot nyugodtan követhetjük. Ha a Baráth úr által elmondottakban egyetértés van, akkor a bizottság jegyzőkönyvi kivonatának szép megfogalmazásával a miniszterelnök urat tájékoztatja, hogy erről tájékoztatót hallgatott meg, ahol ez szóba került és ez mint bizottsági javaslat felmerült, és kérjük a kormányt, hogy ebben az ügyben kezdje el a gondolkodást, ha ebben egyetértés van. Erre azért kérek egy bólintást, mert ez olyan horderejű ügy, amit ha elkezdünk, akkor egyelőre természetesen nem az utcán fog történni, hanem a bizottság belső mechanizmusaiban megy a munka. A Duna mindig is egy érzékeny dolog volt, és ennek vannak kihatásai. Viszont egy nagyon racionális lépés lenne az, amit Baráth úr mondott, mert akkor egy felfűzhető, koherens program tud végigmenni a Duna-menti városokban, tehát nem ad hoc módon, egy-egy ötlettel megerősített döntés születik, hanem egy hosszú távú stratégia mentén lehet haladni, ami fontosabb még annál is, hogy gyorsan hajózható-e Duna minden időszakban, vagy sem. Még egyszer nagyon szépen köszönöm.
Visszatérnénk a 2. napirendi pontra. Latorcai úr és Podolák úr a fogalmazást elvégezték. Közben a GKM javaslatára a bizottság elé került egy módosító javaslat. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatosan észrevétele a bizottságnak. (Senki sem jelentkezik.) Nincs észrevétel, ami azt jelenti, hogy a bizottság az eredetileg megvitatottat támogatja és ezt nem. Félreértések elkerülése végett szeretném, ha ezt tisztáznánk. Tehát a bizottság az eredetileg megvitatott elvek mentén megy tovább, és ezt a módosító indítványt nem kívánja bizottsági módosítóként a Ház elé terjeszteni.
A következőre szeretném, ha most önök mandátumot adnának. A Latorcai úr és Podolák úr által megfogalmazott módosító indítvány pontosan tartalmazza a vitában pontosított javaslatokat és Gadó úr által elmondott jogi érveket is átvezeti, de az alapelven nem változtat. Tehát alapvetően azt a filozófiát követi, hogy igenis van feladata a parlamentnek törvényileg is ezekben a társaságokban valamilyen formában részt venni. Ha ebben egyetértés van, akkor kérem, hogy a bizottság kézfeltartással támogassa. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatja a benyújtott módosító indítványt. Természetesen hétfőn a módosító indítványokról történő szavazásnak nem lesz akadálya, és reményeink szerint az Országgyűlés teljes többsége támogatni fogja ezeket.
Szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy hétfőn 9 óra 30-kor a jegybank alelnökének meghallgatására kerülne sor. Kezdeményeztük az együttes ülést a költségvetési bizottsággal, amit a költségvetési bizottság elnöke úgy igazolt vissza, hogy nem tudja ezt biztosítani hétfőn, tehát ők önállóan szeretnék meghallgatni az alelnök urat. Ezt én sajnálattal tudomásul veszem, bizottságunk fél tízkor a meghallgatást el kell, hogy végezze, amennyiben erre lehetőség van. (Dr. Latorcai János jelzésére:) Ha nem tudtok eljönni, akkor kezdjünk egy más időpontban, ez annyit megér. (Időpont-egyeztetés.) Köszönöm szépen. Akkor fél tizenkettőre hívom össze a bizottsági ülést ebbe a terembe, és a jegybank alelnökének meghallgatása lesz a napirend.
Szatmáry Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Csak az egyebekben szerettem volna egy kérdést föltenni. Mindjárt március vége van. Szeretném megkérdezni, hogy valaki tud-e valamit a körbetartozások kapcsán elfogadott országgyűlési határozatunkról, amely szerint március 31-éig a parlament elé kellene kerülnie a törvényjavaslatnak.
ELNÖK: Igen, tudunk; Gadó urat megkérdeztem. Jelenleg már az érdekképviseleti szervezeteknél van egyeztetésen. Amennyiben érdekel, Gadó urat felhívod, és meg fogja mutatni az egyeztetésre kiküldött anyagot. Ahogy visszajönnek az észrevételek, akkor megint összeül az ad hoc bizottság, hogy a benyújtás előtt még rá tudjon tekinteni, de megy előre a dolog. Késni fog valamennyit, ezt egymás közt azért elmondhatom, de Gadó úrék kiküldték már egyeztetésre. Kérlek, hívd föl és kérdd el az egyeztetésre kiküldött változatot, hogy megkezdhessétek a mérlegelést. Köszönöm szépen.
További felvetés van-e az egyebek közt? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor további kellemes napot mindenkinek! Hétfőn fél tizenkettőkor találkozunk.
Viszontlátásra!
(A napirend tárgyalásának vége: 11 óra 13 perc.)
Puch László
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa