GIB-18/2007.
(GIB-43/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. április 18-án, szerdán, 9.00 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelentek*
Elnöki megnyitó*
A napirend módosítása és elfogadása*
Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés (J/2623. szám), valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnökének szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások*
Szavazás a jelentés általános vitára való alkalmasságáról*
A jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat kiegészítése, szavazás*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2757. szám), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2755. szám), valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2756. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Bartal Róbert (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások*
Bartal Róbert (Pénzügyminisztérium) válasza*
Szavazás a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról*
A kereskedelemről szóló 2005. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2535. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
1.a) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés (J/2623. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/2804. szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
2.A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2757. szám)
(Általános vita)
3.A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám)
(Általános vita)
4.A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2755. szám)
(Általános vita)
5.A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2756. szám)
(Általános vita)
6.A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám)
(Általános vita)
7.Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
8.A kereskedelemről szóló 2005. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2535. szám)
(A Sport- és turisztikai bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
9.Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Göndör István (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kardos Zsuzsanna (Budapesti Értéktőzsde)
Dr. Komáromi Márta szakmai főtanácsadó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Csapodi Pál, az Állami Számvevőszék főtitkára
Kövessiné Schmidt Judit osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Kelemen F. Balázs számvevő (Állami Számvevőszék)
Papp Sándor (Állami Számvevőszék)
Dr. Lukács Marianna elnök (Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége)
Dr. Jaksity György főtitkár (Befektetési Szolgáltatók Szövetsége)
Dr. Süli Nikoletta jogi igazgató (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
Seregdi László ügyvezető igazgatóhelyettes (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
Gura Éva ügyvezető igazgató (Hitelszövetkezetek Betétbiztosítási Alapja)
Kovács János ügyvezető igazgató (Hitelszövetkezetek Betétbiztosítási Alapja)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Illés Tiborné főtitkár (Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége)
Dr. Lukács Gábor jogi előadó (Országos Takarékszövetkezeti Szövetség)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy a bizottsági ülést megnyissam.
A napirendet előzetesen írásban minden képviselőtársam megkapta. Van-e észrevétel a napirendi pontokkal kapcsolatosan? Kapolyi úr!
A napirend módosítása és elfogadása
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szeretném kérni, hogy a földgázellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját egy héttel halasszuk el, mert itt még szakmai egyeztetésekre van szükség.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ellenzéki oldal támogatja-e ezt? (Nincs ellenvetés.) Podolák úr?
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Egyetértek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy az albizottság a héten ezt az egyeztetést folytassa le, és ha szükséges, hétfőn rendkívüli bizottsági ülésen tárgyaljuk a napirendet.
Parancsoljon, képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, lenne-e annak technikai akadálya, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot és annak módosító indítványait előrehozzuk valamennyivel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, az ÁSZ beszámolójának letárgyalását követően egyben tennék javaslatot a 2., 3., 4., 5. napirendi pontok megtárgyalására. És az egyes adótörvényeket vennénk előre? (Szatmáry Kristóf: Igen.) Lehet, ha itt van a PM képviselője, akkor van rá lehetőség. Akkor az ÁSZ-beszámoló után azonnal elővehetjük a módosító indítványokat, és azt követően folynának az általános viták, amennyiben megérkezik a PM képviselője. Amennyiben nem, akkor megkezdjük az általános vitákat, hiszen a PM által benyújtott törvényjavaslatok nagyjából azonos körben mennének, ezért együttes vitát folytatnánk, és a döntést hoznánk meg külön-külön a törvényekről. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
Akkor azzal a módosítással, hogy a földgázellátásról szóló törvény egy héttel tolódik, és ez a javaslata a gazdasági bizottságnak a házbizottság felé, s amennyiben az albizottság a héten az egyeztetést el tudja végezni, akkor akár egy rendkívüli hétfői bizottsági üléssel a napirend megtárgyalhatóságát biztosítja a bizottság, ma tehát nem tárgyalnánk - így elfogadja-e a bizottság az előterjesztett napirendeket? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Most nagy tisztelettel köszöntöm Kovács Árpád urat, az Állami Számvevőszék elnökét, és kérem, tegyen egy rövid felvezetőt a beszámolóhoz; s kollégáit is nagy tisztelettel köszöntöm, akik jelen vannak az ülésen.
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnökének szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Bizottság! Most már jó pár éve szokás, hogy a gazdasági bizottság megtisztel bennünket azzal, hogy az éves beszámolónkat megtárgyalja. Én, ha megengedik, nem a bizottság hatáskörébe közvetlenül tartozó néhány ellenőrzést ismételném vissza, hiszen ezek a bizottság előtt ismertek, tárgyalták is ezeket, hanem néhány olyan általános összefoglaló gondolatot mondanék a múlt évről, ami talán a bizottság számára informatív jellegű, és röviden tájékoztatást adnék annak a munkának a végéről, amit a bizottság által is támogatva a múlt évben kezdtünk meg.
Az mindig kérdés, hogy ki őrzi az őrzőket. Jelentem, az Állami Számvevőszéket a könyvvizsgáló ellenőrizte, amelyet az Országgyűlés kért föl. Számomra nagy megnyugvást jelent, és megköszönöm Csapodi Pál főtitkár úrnak, akinek a gazdálkodásért a közvetlen felelőssége van, hogy a független könyvvizsgáló az Állami Számvevőszék múlt évi gazdálkodását hiteles és megbízható képet nyújtónak minősítette. Ez abból a szempontból fontos a számunkra, hogy új könyvvizsgálója is volt az Állami Számvevőszéknek, a parlament új kollégákat jelölt ki, és gazdálkodásunk átláthatósága, prudenciája számunkra olyan fontosságú kérdés, amelyet nem szeretnénk nem megfelelő módon értékelni, úgyhogy ezt tisztelettel jelentem. Erre egyébként a költségvetési bizottság vonatkozó határozata utal is, hogy ezt tudomásul veszik.
Ne vegyék rossz néven, néhány kapacitásadatot mondanék annak a mintegy 7,5-8 milliárd forintnyi pénznek a kapcsán, aminek alapján egy programköltségvetés készül. Az Állami Számvevőszék az önök akaratából programköltségvetés alapján dolgozik, hiszen valamikor május-június környékén a következő évi ellenőrzési program fő körvonalai rendelkezésre állnak, s ebből számoljuk vissza, kalkuláljuk vissza, hogy mibe kerülnek az ellenőrzések, mit hajtunk végre, milyen szakértőket kell fölvenni, mibe kerül a komputerizációja ezeknek az ügyeknek, beleértve a nyomdaköltségeket is. S így alakul ki az a pénzösszeg, amelyet az Országgyűlés az Állami Számvevőszék rendelkezésére bocsát.
Nekünk mint intézménynek jellemzően a tevékenységünk ugyan elég egysíkú, hiszen zömében ellenőrzésből vagy pedig szakmai anyagok, tanulmányok készítéséből áll, azért mégiscsak ez egyfajta lehetőség arra, hogy kiszámolhatja egy intézmény, hogy ha egy évre vagy több évre előretekintve ezeket a feladatokat oldja meg, akkor mibe kerül egy ellenőrzési nap. Nagyon drágáknak tűnnek a vizsgálatok akkor, ha forint-fillérre nézzük. Ha arányukat tekintjük, akkor a legolcsóbb vizsgálat a zárszámadás vizsgálata, hiszen az egész költségvetésnek és államháztartásnak az áttekintéséhez kapcsolódik, de ez egy 3 milliárd körüli tétel. Tehát az ellenőrzés is pénzbe kerül.
Az ellenőrzés modernizációs összefüggéseiben is lehet pénzt megtakarítani bizonyos struktúrákkal. Ennek a pénzmegtakarításnak a lehetősége természetesen függ már attól, ami az államszervezet átalakításával függ össze; ha kevesebb intézmény van, szükségszerűen kevesebb helyre kell menni, ellenőrzési szempontból is egyszerűbb a kérdés. Most mintegy 20 ezer intézmény tartozik az Állami Számvevőszék hatáskörébe, elképesztő nagyságrendű szám. A 20 ezer intézménynél ráadásul nem tudunk olyan mintavételt alkalmazni, hogy pénzösszeg nagyságrendje szerint választanánk ki vagy kockázatok szempontjából, hiszen a parlament akaratából vannak olyan intézmények, amelyeket a demokratikus kockázat szempontjából mindig vizsgálnunk kell. Ilyen a politikai pártok világa, ilyenek a kisebb-nagyobb önkormányzatok, de ilyen a Köztársasági Elnök Hivatala vagy maga az Országgyűlés is. Fajlagosan ezek a vizsgálatok többe kerülnek, mint azok, ahol óriási pénzösszegeket lehet viszonylag egyszerűen megfogni. Ezeket végig lehet követni az Állami Számvevőszék különböző erőforrás-számítási tevékenységei alapján.
Mintegy 1500 helyszíni ellenőrzést folytattunk le tavaly és 1500 javaslatot tettünk. 61 ellenőrzésről tettünk közzé jelentést, 9 jelentés szerepelt az Országgyűlés bizottsági üléseinek a szintjén.
A múlt évben a kötelező, törvények által előírt ellenőrzéseknek a száma 65 százaléka volt a kapacitásunknak, ami azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék arról, hogy milyen témákat vizsgál, csak a kapacitásának mintegy egyharmadát illetően tud dönteni. Ezek azonban zömében szabályszerűségi, garanciális jellegű ellenőrzések, ebbe évenkénti, kétévenkénti, illetve rendszeres ellenőrzési feladatok tartoznak. Elnöki döntés alapján az ellenőrzések témaválasztása, a helyszínek kijelölése, ebben van jelentősebb mozgásterünk.
Mint ismerik önök, kiemelten vizsgáltuk a különböző PPP konstrukciókban megvalósuló beruházásokat, az ÁPV Rt.-t, az államháztartás alakulását, az egészségügyi szakellátások privatizációját, a tartósan veszteségesen működő állami gazdasági társaságok gazdálkodását; az oktatás kérdéseit pedig kiemelten, szintén négy jelentés tárgyalta. Az Országgyűlés döntése alapján egy vizsgálatra került sor, ez a bizonyos Ökotám-vizsgálat, ahol az Országgyűlés a tapasztalataink alapján meghozta a megfelelő döntéseket.
Alapvetően mi azt érzékeltük, hogy az önök akaratából az Országgyűlés döntésének megfelelően a vizsgálatok hasznosítása jelentős mértékben javult. A visszakapott jelzések szerint mintegy 90 százaléka azoknak a javaslatoknak, amelyeket tettünk, beépítésre kerültek, az Országgyűlés szintjén is. Azok a szakmai törvényi szabályozások, amelyek csak valamilyen jobbító vagy "csináljuk jobban" kérdéshez kapcsolódtak és koncepcionális meggondolást nem igényeltek, azok megvalósításra kerültek, törvényekké formálódtak, tehát formálisan a dolog rendben van.
Ha azonban tartalmilag nézzük meg, ez a maradék 10 százalék tette ki azokat a vizsgálatokat, ahol valamilyen szakmai, társadalmi, politikai konszenzusra lett volna szükség; említhetném a párttörvény módosítását, amit számos alkalommal kezdeményeztünk. Tudok hivatkozni a költségvetés készítésének a szabályozásával kapcsolatban jó néhány javaslatunkra. Tudunk hivatkozni a civil szféra szabályozásával kapcsolatos szabályozásokra; a vagyonkezelés ügyében is lényegében hasonló a helyzet. S kiemelten az önkormányzatokról kell szólni, ahol az önkormányzati területen való patthelyzet eredményeképpen pótmegoldásokkal dolgozik a parlament sok tekintetben, amely pótmegoldások természetesen pénzbe kerülnek. E 10 százalék hasznosításának a sorsa avval függ össze, hogy azok a társadalmi mozgások, reformok, azoknak az átfogó fejlesztési koncepciói, összehangolt stratégiái meglehetősen esetlegesek voltak. S fennáll az a sajátos helyzet, hogy a 2006-ról szóló jelentésünk alapvetően 2005. évi tapasztalatokra utal, tulajdonképpen a konvergenciaprogram előtti állapotot tükröző megállapítások vannak benne, és a konvergenciaprogram hatásmechanizmusai, az itt fölsorakozó elképzelések - a magunk hozzájárulása is ehhez a programhoz, hiszen az Állami Számvevőszék ezt véleményezte - majd a következő évi eredmények sorában vagy kritikák sorában fog megjelenni.
Ebből kiindulva, az Országgyűlés biztatásával élve az Állami Számvevőszék a szakmai háttérbázisát, kutatóintézetének a kapacitásait, a kormány szakértőinek erejét is felhasználva, jó együttműködésben a reform-kormánybiztossággal és elsősorban a Pénzügyminisztériummal, megpróbált egy ilyen mainstreames főáramlathoz tartozó közpénzügyi szabályozási tézisgyűjteményt összeállítani. Ez semmi mást nem igyekszik szolgálni, mint tematizálni azokat a közpénzügyi problémákat, amelyeknek a megoldására vállalkozni kell. Szeretném jelenteni - mert ez egy kérdés mindig -, nincs semmiféle ellentmondás sem a Pénzügyminisztérium, sem a kormánybiztosság munkája kapcsán. Az Állami Számvevőszék elég mélyreható változásokat szeretne, alapvetően abból kiindulva, hogy a közpénzügyeknél el kellene dönteni bizonyos vállalásoknak a mértékét, kellene a költségvetés tervezési mechanizmusában végrehajtani egy jelentős változást. Ez kétségtelenül a kormányzati mozgástérnek a csökkentését jelentené, cserébe viszont egy hosszú távú stabilitást adna. Az ezzel kapcsolatos munkálatok a Pénzügyminisztériumban, kollégáink közreműködésével az Állami Számvevőszéknél folynak. S ha minden jól megy, akkor egy biztonságosabban, jobban elkészülő költségvetésnek a lehetősége teremtődik meg önöknek.
A mi kiindulásunk ezekben a tézisekben - ha önök belepillantanak, láthatják - a parlament ellenőrző szerepének, kontrollszerepének az erősítését szolgálja. Jelentős egyszerűsítésekben is gondolkodunk. Az államháztartásban két szintet szeretnénk elkülöníteni, a központi és a helyi szintet. Az elszámolások vonatkozásában abban is gondolkodik az intézmény, hogy az alkotmányban bizonyos garanciális elveket kellene bevezetni. Tegnap például az emberi jogi bizottság vitájában számos olyan társadalmi kérdés merült föl, amelyeknek a szabályozási gyengeségei vagy pénzügyi háttérgyengeségei avval függnek össze, ami esetlegesen az evvel kapcsolatos döntési lehetőségnek az ügye. A szakmai közvéleménnyel ezt az elképzelést egyeztettük. Várhatóan a kérdések körül szakmai szempontból egy ponton alakult ki vita, mi végül is fenntartottuk a véleményünket, ez pedig az, hogy az állami feladatok mennyire definiálhatók. Természetesen mi nem arra gondolunk, hogy évről évre a Magyar Köztársaság parlamentje egy listát fogadjon el, ami állami feladatokat tartalmaz, hanem annak a szemléletnek a meghaladására, amit jó néhány pénzügyminiszter vall magáénak, nevezetesen azt, hogy az állami feladat az, amit az adott évben éppen a parlament 50 százalék plusz egy szavazattal megszavaz, és erre kell neki belőni a tevékenységét. Úgy gondoljuk, érdemes legalább a vitát lefolytatni, hogy ezen a gyakorlaton változtatunk-e, érdemes a parlament szintjén haladni.
A Pénzügyminisztérium négy területen gondol pénzügyi szabályozást ezekben a kérdésekben. Az egyik a vagyontörvény ügye, ez előrehaladott. A következő lépés a státustörvény, ami a költségvetési intézmények pozícióját jelenti. A negyedik szabályozási szint a költségvetés készítése mechanizmusának az ügye és általában az államháztartási törvény szabályozási kérdésköre, és/vagy ehhez kapcsolódóan az állami feladatok meghatározásának a lehetőségéről szóló törvényi szabályozás. Nagyon érdekes, hogy nem politikai törésvonalak mentén zajlik a vita azon, hogy most mik az állami feladatok, hanem vérmérséklet és praktikumok kérdéskörén keresztül. Legalább le kell folytatni a vitát. Ebbe a kérdéskörbe tartozik a költségvetési hivatal, költségvetési tanács, Állami Számvevőszék költségvetési tervezési folyamatban betöltött szerepének a kérdésköre. A magunk részéről ebben a dokumentumban, tézisgyűjteményben intézményi megoldásokkal nem foglalkoztunk, az intézményi megoldásokat a feladatok következményének tartjuk. Ha tehát megteremtődik az a feltételrendszer, mondjuk, a zárszámadás vonatkozásában, hogy márciusban indul el ennek az olvasási folyamata, hogy a tervezés vonatkozásában nem öt napja van az Állami Számvevőszéknek vagy az adott hivatalnak arra, hogy ezeket a lépéseket megtegye, akkor ehhez lehet kontrollszámításokat hozzárendelni. De az alap az, hogy sem az Országgyűlés szupremáciáját, tehát hatalmi pozícióját nem csorbíthatja egyetlen szakmai intézmény sem - mi tehát szemben állunk azokkal a véleményekkel, amelyek olyan szuperhivatalban gondolkodnak, ami az Országgyűlés döntési kompetenciáját is adott esetben korlátozhatják -, és nem korlátozható a kormányzat felelősségének a kérdése sem.
Egy gondolat van még, amelyet megemlítenék, tisztelt elnök úr, nevezetesen a felelősség ügye. Időről időre fölmerül az állami életben, hogy a gazdálkodási felelősséget érvényesíteni kellene. Ez a szabályozási gondolatsor elmozdul abba az irányba, hogy a rosszul menedzselőket, nem büntetőjogi szempontból, hanem pénzügyi szankciókkal, mint az adóhivatalnál vagy máshol, lehessen valamilyen korlátozással vagy következménnyel sújtani, ami minőségi változást jelentene a pénzgazdálkodás vonatkozásában, tudva természetesen ennek a nehézségeit. Most az Ökotám-történetben együtt átéltük, hogy mit jelent ennek a helyes kezelése.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen mind a beszámolót, mind elnök úrnak és kollégáinak azt az anyagot, amelyet megkaptak az országgyűlési képviselők, a bizottság tagjai is, amelyben az ön által elmondottak teljes részletességgel benne vannak. S azt is megköszönöm, hogy az eddig elhangzott vitáról egy rövid tájékoztatást adott az elnök úr.
Kérdezem a képviselő urakat, van-e valakinek észrevétele vagy kérdése elnök úrhoz vagy Csapodi úrhoz. Öné a szó, Fónagy úr.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Megköszönve az immár sok éve igen színvonalas és tartalmas munkát, engedjék meg, hogy néhány olyan, önmagában önálló és most külön részletesen ki nem fejtett témára hívjam fel a figyelmet, ami részben a visszatérő jellege, részben a megítélésem szerint az Országgyűlés előtt álló feladatok szempontjából fontos.
Az egyik, amire elnök úr is utalt, az állami feladatok meghatározásának a kérdése. Én ennek az egyik lehetséges szegmensére szeretném a figyelmet felhívni, és a jelentésnek arra a szóhasználatára, amely évtizedek óta megszokottan a "tartósan veszteségesen működő állami vállalatokról" beszél. Holott az állami vállalatoknak egy jelentős része közelebbről meg nem határozott - éppen az előbb elhangzottakból következően -, normaszövegbe nem foglalt közfeladatokat lát el, következésképpen a veszteségük nyilvánvalóan az esetek egy jelentős részében a saját gazdálkodásukon túlmenően az állami megrendelések, az állami felelősség érvényesítését megtestesítő megrendelések hiányában alakulnak ki.
Hogy érthetőbb legyek: senki nem vitatja, hogy a közösségi közlekedésért, tömegközlekedésért van egy állami felelősség. Ez Európa minden országában így van. A közhasználatban és nálunk a szakmai és politikai közbeszédben ezt senki nem vitatta eddig sem, de hogy ennek a módja, mértéke milyen, az sehol nincs szabályozva. Hiszen Magyarországon nincs személyszállítási törvény, amely megmondaná azt, hogy a közösségi közlekedésben mi az az állami rész, amelyet az állam a saját felelősségi körében, a költségvetésében felvállal. Ugyanis amit ott a költségvetés évről évre megjelenít, az támogatás címén jelenik meg, ennek minden morális, gazdasági és egyéb bajával együtt. Ezek azonban nem támogatások, ezek gyakorlatilag állami megrendeléseknek az ellenértékei. De éppen azért, mert ez nincs szabályozva, az állami megrendelés tartalmát sem tudja egy-egy szakma korrekten meghatározni, tehát hogy mit vár azért az állam. Ez évről évre maradványelveken működik; gondoljanak képviselőtársaim a MÁV-nak minden évben az elszámolási és mérlegmegállapítási bajaira. Tehát mindenképpen szükség lenne egy ilyen hosszabb távú lista megállapítására, és a szakmai elfogultságom révén mondom, a személyszállítási törvény megalkotására, ami egy köthető dolog.
A másik ilyen jogalkotási hiátusunk, ami a most előttünk lévő jelentésben mind az autópályáknál, mind egyéb más PPP konstrukcióban megvalósult dolgoknál előkerül, ennek a magyar-neve-sincs pénzügyi konstrukciónak a magyar szabályozása. Tudom, hogy semmi újat nem mondok vele, tudom, hogy ezt évek óta mind a Számvevőszék, mind a gazdasági bizottság elmondja, a tárcák minden évben megígérik, majd nem történik semmi. Ennek részben az alkalmazási területeknél, részben a kötendő szerződések tartalmánál, s nem utolsósorban az elnök úr szóbeli kiegészítőjében is említett, az állami költségvetés jövőbeni terhelhetőségének ilyen-olyan szabályozásánál is hallatlan jelentősége lenne. Ma mindenki azt ért bele a PPP-be, ahány konstrukció, annyifélefajta, annyifajta számítási mód, annyifajta elszámolási rendszer. Én tisztelettel javaslom, hogy ennek a szabályozását a gazdasági bizottság, mint ahogy eddig is tette egyébként, továbbra is szorgalmazza, és az éppen aktuális tárcákból ezt próbáljuk meg kisajtolni.
A harmadik ilyen szabályozási kérdés, ami a jelentés azon megállapításaihoz kapcsolódik, amelyik az önkormányzatok munkájával foglalkozik, megállapítva azt, hogy az önkormányzatok jelentős része igyekszik kikerülni a közbeszerzést, ennek következtében mindenfajta bírságban és egyéb más szankciókban részesülnek. Ugyanakkor mindnyájan tudjuk, hogy a mai jelenlegi, egyébként minden szempontból szükséges közbeszerzési eljárás az esetek többségében lassítja és drágítja a fejlesztéseket. Következésképpen nem biztos, hogy mindig az önkormányzatok tehetnek arról - biztosan sokszor tehetnek, de nagyon sokszor nem tehetnek -, kényszerhelyzetben vannak, és megpróbálnak nyilvánvalóan kibújni egy senki által igazán jónak nem tartott szabályozás alól. Ez is egy olyan dolog, hogy időről időre visszajön, időről időre egyetértünk abban, hogy a magyar közbeszerzési szabályozásokat mind az önkormányzatok szempontjából, de nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy a magyar gazdaság érdekei szempontjából is felül kellene vizsgálni, mégsem történik meg. Úgyhogy javaslom, hogy ennek a szorgalmazását is tartsuk napirenden.
Köszönöm a figyelmét az elnök uraknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e képviselőtársaim közül még valaki szólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, köszönöm szépen.
Én azt gondolom, amit Fónagy úr elmondott, abban a dicséret mellett benne van az a munka is, amit az ÁSZ szervezete elvégzett. Úgy gondolom, a feladatok jól elkülönülnek, tehát van, aki az ellenőrzésre és a javaslattételre szakosodott, és talán a legnagyobb elismerés az, hogy a javaslatok jelentős része érdemi vitában forr tovább, és érdemi vita alapján születnek meg a döntések. Jó esélyt látok arra is, hogy ebben az állami feladat definiálása ügyében ezt a vitát lefolytathassa az Országgyűlés, és a kormány, az Országgyűlés és az ÁSZ véleményének figyelembevételével szülessen meg egy olyan döntés, amely mindenképpen segíti azt a munkát, amely megkezdődött. Én ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a nagyobb rend és a nagyobb fegyelem érdekében és annak kikényszerítésében az ÁSZ-nak döntő feladata volt, s ebben komoly sikereket ért el. S talán az sem egy utolsó szempont, hogy a saját belső rendjében és fegyelmében is rendben vannak a dolgok, hiszen ezt a határozati javaslatunk 1. pontja is megállapítja, és sem ellenzéki, sem kormánypárti képviselők ezt az ügyet meg sem említették. Úgy gondolom tehát, ez azért van, mert a belső rendet illetően abszolút a törvényeknek és az előírásoknak megfelelően működik az ÁSZ belső struktúrája és költséggazdálkodása.
Mindezeknek a figyelembevételével megköszönjük az elvégzett munkát, további jó munkát kívánunk. S természetesen azokat a vitákat, amit közösen folytatunk le bármely területen, a figyelemfelhíváson túl, úgy gondolom, a döntés felelősségét az Országgyűlésnek magára kell vállalnia, de mindenképpen fontos, hogy az ÁSZ figyelemfelhívó véleményalkotása megtörténjen.
Szavazás a jelentés általános vitára való alkalmasságáról
Kérdezem a bizottság tagjait, elfogadjuk-e az ÁSZ beszámolóját, általános vitára alkalmasnak tekintjük-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással támogatta.
A jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat kiegészítése, szavazás
Most a következő alnapirendi pont, mielőtt továbbmennénk, a költségvetési bizottság, amely tegnap tárgyalta ezt az előterjesztést, egy határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amely része az előterjesztésnek. Ebben a gazdasági bizottság tisztikara, az ÁSZ vezetésével konzultálva, egy módosító javaslattal szeretne élni. Képviselőtársaimnak körbement a módosító javaslat, nincs még lesokszorosítva, de szeretném a jegyzőkönyv számára pontosan fogalmazni. A határozati javaslat 3. pontja, amely úgy kezdődik, hogy "Elismerését fejezi ki 'A közpénzügyek szabályozásának tézisei' című dokumentum elkészítéséért", itt folytatódna a mondat: "felkéri a kormányt, hogy hasznosítsa a téziseket az államháztartás újraszabályozása során". Úgy gondolom, amiről beszéltünk, ez pontosabban fejezi ki, hogy nemcsak elismeri a munkát, hanem a kormánynak feladatot is ad, hogy az érdemi vitában ezeket az észrevételeket mérlegelje, még ha nem is tudunk a végén majd mindennel teljes mértékben egyetérteni. Úgy gondolom, ez pontosabb.
Az pedig technikai kérdés, hogy önállóan, új határozati javaslatot terjeszt a bizottság a Ház elé, vagy ezzel a módosítással javasolja a költségvetési bizottság határozati javaslatának elfogadását. Én az utóbbit javaslom, technikailag ez az egyszerűbb megoldás. Amennyiben a bizottság tagjai ezzel egyetértenek, egy módosító javaslatot tennénk, amely ezt ebben a vonatkozásban változtatja meg, de csak és kizárólag a 3. pontot.
Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel. Úgy gondolom, az ÁSZ-nak ebben nincs észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Ez a munka elismerésének erősítése összességében.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Akkor szavazunk. Kérdezem, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Nagyon szépen köszönöm Kovács úrnak, Csapodi úrnak. Mindkettőjüknek köszönjük az elvégzett munkát, további jó munkát kívánok a szervezeteiknek.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönjük szépen.
ELNÖK: Kérdezem, itt van-e a Pénzügyminisztérium képviselője. (Igen.) Kérem, foglaljon helyet, hogy a módosító indítványok tárgyalását megkezdhessük.
Következik az egyes adótörvények módosító javaslatainak megvitatása. Kérem az előterjesztő képviselőjét, mutatkozzon be.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Pölöskei Pálné vagyok, főosztályvezető-helyettes.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az április 17-én lezárt tervezet 1. pontjában Tállai képviselő úr módosító indítványa van, amelyet a költségvetési bizottság nem tekintett házszabályszerűnek, tehát szavazni sem kell róla.
A 2. pont Tállai, Domokos, Szatmáry képviselő urak módosító indítványa, ez összefügg az 5. ponttal. Kormány?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván szólni, képviselő úr?
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm, nem.
ELNÖK: Nem kíván. (Szavazás.) A 2. és az 5. módosító indítvány egyharmadot kapott.
A 3. pont Tállai és Domokos képviselő urak indítványa, összefüggésben a 6. ponttal. Kormány?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselő úr, kíván szólni?
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Igen, egy rövid indoklást fűznék a javaslathoz. A tegnapi általános vitában lényegében az hangzott el kormányoldalról, hogy erre az adótörvény-módosításra azért van szükség, mert ezzel az adózók körét kívánja a kormány bővíteni. A mi álláspontunk szerint ezzel a módosítással az adózók köre lényegében nem módosul, mivel azok a vállalkozások, amelyek egyébként nyereségadót nem fizetnek, más formában fizetnek adót. Fizetnek adót a foglalkoztatottjaik után, fizetnek általános forgalmi adót és helyi adókat is fizetnek. Ezért mi azt gondoljuk, hogy a javaslatnak azzal a részével, ami az adózók körének bővítésére vonatkozik, egyet tudunk érteni abban a tekintetben, hogyha egyébként a törvénnyel érintett 320 ezer körüli egyéni és társas vállalkozásból azokra vonatkozik, akik más formában sem fizetnek adókat.
Tehát például akik a munkaerejük után fizetett járulékot és egyéb terheket befizetik, azt szeretnénk ezzel a javaslattal elérni, hogy rájuk ez a minimáladó ne vonatkozzon, mert akkor abban az esetben érvényesül az, hogy valóban az adózók körét próbáljuk bővíteni egy javaslattal. Ezért kérem a bizottságot, hogy ezt fontolja meg.
Még egy mondat, ha már így - idézőjelben mondva - magunk között vagyunk: ez a javaslat lényegében a kényszervállalkozásokról szól. Ezek a kényszervállalkozók magukat, esetleg családjukat tartják el ebből a vállalkozásból. Lényegében ők az adót a saját maguk munkája után megfizetik. Itt a törvényhozó felelőssége abban is van, hogy egyébként évek óta várunk arra, hogy egy önfoglalkoztatói törvényt nyújtsunk be, amely a kényszervállalkozások problémáját megoldaná, és nem kellene több százezer embernek vállalkozás formájában dolgoznia. Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy azért, mert egyébként a kormányzati ígéretekkel ellentétben mulasztásban vagyunk az önfoglalkoztatói törvény megalkotásával, azért nem kellene egy pluszterhet tenni az egyébként más formában adót fizető vállalkozásokra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Azt gondolom, semmilyen kiskapu kinyitásában a kormánypártok nem lehetnek érdekeltek. A kormány ezt nem támogatja, kérdezem a bizottságot, hogyan szavaz. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 4. pont következik. Kormány?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 5., 6. és 7. pontról már döntöttünk.
A 8. pont Tállai képviselő úr indítvány. Kormány?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 9. pont következik. Gondolom, a kormány ezt szintén nem támogatja, hiszen ez gyakorlatilag kiveszi az érdemi részét.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Kíván-e valaki előterjeszteni mást? (Nincs ilyen jelzés.) Köszönöm szépen.
A napirendi pontot lezárom, köszönöm.
A napirendipont-cserét követően a PM további napirendjei következnek. Bartal urat megkérem, tartson egy rövid összefoglalót az összes törvényjavaslatról; amennyiben van egy-egy specialitás, azt kérem kiemelni.
Öné a szó; átadom az elnöklést Podolák úrnak.
(Az ülés vezetését Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
Bartal Róbert (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Bartal Róbert vagyok, a Pénzügyminisztérium képviseletében.
Az önök előtt fekvő négy törvényjavaslatnak három aktualitása van: a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, a gyakorlati tapasztalatok alapján történő módosítások, illetve amit érint minden törvényjavaslat, az a felügyeleti díjfizetési kötelezettség felülvizsgálata.
A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésénél négy területet lehet megemlíteni, ezen belül a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkemegfelelésére vonatkozó szabályok átültetését, a fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazását célzó rendelkezések kialakítását, illetve az európai gépjármű-felelősségbiztosítási szabályok új rendelkezésének átültetését, valamint a biztosítók tekintetében a szavatolótőke nagyságának valorizációjára vonatkozó pontosításokat.
Szintén mind a négy törvényt érinti az Alkotmánybíróságnak a felügyeleti biztos kirendelésével összefüggésben hozott azon határozata, amely előírta azt, hogy kötelező megteremteni a felügyeleti biztos kirendelése esetén a jogorvoslat lehetőségét.
A gyakorlati tapasztalatok alapján módosításra kerül a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, a jelzálog-hitelintézetekről szóló törvény, illetve az elektronikus aláírásról szóló törvény. Ez esetben az válik lehetővé, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alá tartozó intézmények számára az adatszolgáltatás kötelezően lehetővé válik jogszabály által elektronikus úton, ezzel is csökkentve a mai kettős adatszolgáltatási lehetőséget, amennyiben a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a felügyelet részére ezen adatszolgáltatásokat mind elektronikus, mind papír alapon meg kell tenni.
A felügyeleti díjfizetés kapcsán módosításra kerül a hitelintézeti törvény, a tőkepiaci, a biztosítási, a közraktári, a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári törvény. Ezeknek van egy költségvetési hatása, ami körülbelül átlagosan azt jelentené, hogy az új szabályok bevezetése kapcsán a felügyelet részére fizetendő díjak átlagosan körülbelül 30 százalékkal fognak csökkenni.
Röviden ennyit mondanék a törvényjavaslatokról. Ha felmerül külön kérdés, arra szívesen válaszolok.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés, észrevétel, megjegyzés. Püski képviselő úr!
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem lenne néhány észrevételem a biztosítási törvény módosításával kapcsolatosan.
Nyilván tudjuk, hogy mi indokolta ennek a benyújtását és értjük is, azonban a kivételek azok, amelyek nem minden esetben követhetők logikusan. Az tehát, amikor meghatároznak bizonyos rendelkezéseket a biztosításközvetítéssel kapcsolatban, nagyon helyesen, okosan, fogyasztóvédelmi szempontokat meghatározva, akkor ez alól már a korábbi törvényben is kivétel volt, most ismételten szerepelnek többek között bizonyos hitelintézetek vagy a posta. Különös az, hogy ha ugyanaz az ember ebben az irodában dolgozik, akkor vannak rá előírások és alkalmazni kell azokat a rendelkezéseket, ha egy postához megy át, ugyanazt csinálja, akkor már nem kell alkalmazni. Külön érdekesség itt a VPOP kivételbe helyezése, ami, igaz, hogy szűk körben, de érthető.
Ami különösen érdekes, az a felügyeleti díj módosítása. Rendben van, módosul a felügyeleti díj, gondolom, ennek megvannak a maga pénzügyi okai. Azonban van itt egy új dolog, ami eddig nem volt, hiszen a felügyeleti díj befizetése után a szektor azt gondolta, hogy igen, ezért a díjért engem felügyelnek, ellenőriznek és különböző szolgáltatásokat ad az állam. Most ez a módosítás azt mondja, hogy újként vezeti be, hogy a felügyeleti eljárási szolgáltatásokért külön igazgatási szolgáltatási díjat lesz köteles fizetni az egyébként felügyeleti díjat fizető szektor, aminek ráadásul a körét és a mértékét nem tudjuk, mert azt majd a miniszter egy külön rendeletben fogja megállapítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Több észrevétel nincs. Szót kért az Értéktőzsdétől Kardos Zsuzsa. Kérem, fáradjon az asztalhoz, valahová mikrofonközelbe. Rövid véleményt kérnék, tessék parancsolni!
DR. KARDOS ZSUZSANNA (Budapesti Értéktőzsde): Köszönöm szépen, üdvözlök mindenkit. Dr. Kardos Zsuzsanna vagyok, a Budapesti Értéktőzsde képviseletében.
A tőkepiaci törvény módosítási javaslatához hozzászólva két, alapvetően koncepcionális észrevétele van a Budapesti Értéktőzsdének. Az egyik a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok esetében a kibocsátási tájékoztató alóli mentességre vonatkozik, a másik pedig az úgynevezett gyorsjelentések közzétételére.
A jelenlegi törvényjavaslat az úgynevezett kibocsátási tájékoztató alóli mentességet szabályozza, sajnálatos módon a korábbi javaslatainktól eltérő módon. A jelenlegi szövegszerű javaslat úgy hangzik - ez egyébként a jelenlegi törvényjavaslatban 5. §-ként szerepel, és a Tpt., a tőkepiaci törvény 21. §-ának (2) bekezdését módosítaná, azon belül is a c) pontot -, hogy "ha a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke 12 hónapon belül nem haladja meg a 2,5 millió eurót vagy annak megfelelő összeget", akkor nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni. Ugyanis a tőkepiaci törvény szerint a főszabály az, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén kibocsátási tájékoztatót kell közzétenni. A korábbi javaslatunk ezzel kapcsolatban az volt, hogy alapvetően a kis tőkeemelések, rövid időn belül megvalósuló kis tőkeemelések szabályozott piacra való bevezetését segítse elő a jogszabály azzal, hogy a 2,5 millió eurónak megfelelő összeg alatti alaptőke-emelések esetén ne kelljen tájékoztatót készíteni. A jelenlegi szövegszerű javaslat azonban egyáltalán nem teszi kötelezővé a kis bevezetések esetében a tájékoztatót, és álláspontunk szerint ez üzletpolitikailag, illetőleg koncepcionálisan nem megengedhető.
Úgyhogy ennek fényében kérjük a korábbi és a novemberben előterjesztett törvényjavaslatban szereplő szövegtervezet visszaállítását. Szövegszerű javaslatot írásban már természetesen benyújtottunk, ennek megfelelően, ha szükségesnek látják, én most el tudom ezt mondani.
ELNÖK: Köszönjük, a későbbiek során tartanánk igényt erre.
Mivel nincs több észrevétel, megkérem a kormány képviselőjét, szíveskedjék röviden reagálni.
DR. KARDOS ZSUZSANNA (Budapesti Értéktőzsde): Bocsánat, még a másik észrevételemet nagyon röviden elmondanám.
ELNÖK: De akkor az a kérésem, hogy tényleg nagyon röviden legyen szíves.
DR. KARDOS ZSUZSANNA (Budapesti Értéktőzsde): Jó, rendben. A másik, kisebb koncepcionális észrevétel a gyorsjelentések közzétételére vonatkozik. A jelenlegi tervezet azt írja elő a kibocsátóknak, hogy haladéktalanul tegyék közzé a gyorsjelentésüket a közzétételre meghatározott helyükön. Nagyon sok olyan kibocsátó van, amelyeknél még a mai napig is nyomtatott sajtó szerepel közzétételi helyként. Az lenne tehát a kérésünk, hogy a "haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül" kitétel szerepeljen a gyorsjelentések közzétételénél.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a kormány reagálását.
Bartal Róbert (Pénzügyminisztérium) válasza
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Püski képviselő úr észrevételére kezdem az illetéktörvény alapján beírt új díjfizetési szabályokkal. Igazából a biztosítók esetében a pénzügyi szektor más szereplőitől eltérően az igazgatási szolgáltatási díjfizetés eddig nem szerepelt a törvényben. Minden más piaci szereplő esetén van igazgatási szolgáltatási díjfizetés, és mindezt az indokolja, hogy vannak olyan eljárások, például engedélyezési eljárás, amikor egy biztosítót engedélyez a felügyelet, aminek vannak bizonyos eljárási költségei abban az esetben is, ha netán ez az engedély elutasításra kerül. Igazából ezek a szabályok tartoznak díjfizetés alá.
Ami jelenleg a törvényben van, igazából arról szól, hogy ha a piacon már létezik a biztosító, illetve biztosításközvetítő, azon intézményeknek a prudenciális felügyeletére fizetnek díjat. Tehát ebből a szempontból az a két díjfizetés elválik, és nincs kettős díjfizetés a szektor által. Ez mind a hitelintézetek, nyugdíjpénztárak, befektetési vállalkozások esetén jelenleg is egy élő szabály, és megpróbáltuk ezt az elvet egységesíteni a biztosítási szektorban is.
A másik felvetés, hogy bizonyos közvetítők esetén vannak-e képzettségi követelmények, illetve azok hogyan érvényesülnek. Ez jelenleg is a Bit.-ben meglévő szabály. Hogy ez most jó vagy nem jó, ezen lehet teoretikus vitát folytatni. Itt igazából nemcsak a posta van kivéve, hanem vannak olyan biztosítók, hogy például a biztosító saját alkalmazottjának sem kell ezen követelményeknek megfelelni. Tehát ez a módosítás ezen a jelenleg meglévő, hatályos szabályozáson nem kívánt változtatni, vagyis nem változtatta meg a személyi kört, hogy kire vonatkozik képzettségi követelmény, csak pontosításra kerültek ezek a szabályok.
A Budapesti Értéktőzsde felvetésére annyit tudok mondani, hogy a prospektus irányelv tagállami diszkrecióként kezeli azt, hogy a kis összegű kibocsátások esetén, ami 2,5 millió eurót jelent egy év időtartam alatt, abban az esetben a tagállamnak van döntési kompetenciája arra vonatkozóan, hogy ezen ügyleteket kivonja a tájékoztatókészítési kötelezettség alól. Itt van egy szakmai ellentét a tőzsde és a kormány között. A kormány a benyújtott tervezetet tartja megfelelőnek ez ügyben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságnak az a tiszte és a feladata ennek a napirendnek a tárgyalása során, hogy az általános vitára való alkalmasságot bírálja el. Hiszen itt nem másról van szó, mint azokról a korrekciókról, amelyeket a jogharmonizáció során hoztunk, és ezeknek a menet közbeni illesztéséről, felmerülő sajátos magyar specialitásokról van szó, itteni piaci kívánalmakról, valamint a tőkemegfelelési szabályoknak az átültetéséről.
Szavazás a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról
Amennyiben a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a hitelintézetekről szóló törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (0) Tartózkodott? (10) 15 igen, 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Most a tőkepiacról szóló törvényjavaslatról szavazunk. (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (0) Tartózkodott? (10) 15 igen, 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat következik. (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (0) Tartózkodott? (10) 15 igen, 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Végül a biztosítókról szóló törvényjavaslatról szavazunk. (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (0) Tartózkodott? (10) 15 igen, 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs ilyen jelzés.) A bizottság nem kíván előadót állítani. Köszönöm szépen.
A 8. napirendi pont következik: a kereskedelemről szóló 2005. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/2535. számon. A kormány részéről dr. Komáromi Márta van jelen a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból.
Előzetesen fölteszem a kérdést, van-e észrevétel a módosító javaslatot illetően. (Nincs.) Kizárólag utazásszervező részére szól ez a javaslat.
Tessék parancsolni!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Dr. Komáromi Márta vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból.
ELNÖK: Köszönöm. Az egyetlen módosító javaslattal kapcsolatosan, amelyet Pál Béla adott be, a kormány véleményét kérdezem.
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány ma tárgyalja, a GKM támogató előterjesztést nyújtott be.
ELNÖK: A tárca tehát támogatja, a kormány később tárgyalja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Nagyon egyhangú volt tegnap a parlamentben az erről szóló vita, hiszen egy hangon szólaltak meg összesen. (Derültség.) Köszönöm szépen, tehát a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Az előterjesztő nincs jelen, de felhatalmazott engem, hogy képviseljem, úgyhogy képviseltem az előterjesztőt is.
Van-e még valami, amit meg kell tárgyalnunk? (Nincs.) Nincs.
Nagy tisztelettel megköszönöm a részvételt, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 2 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea