GIB-20/2007.
(GIB-45/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. április 25-én, szerdán, 10 óra 15 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/2804. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Felsmann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2837. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Bots Dénes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Javaslat - az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról (COM (2006) 594; 2006/0196/COD)*
Dr. Baráth Etele (MSZP) tájékoztatója*
Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat (T/2716. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Nemes Csaba (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Engyel Gyula (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása*
1.A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám)
(Általános vita)
3.A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2837. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4.Javaslat - Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról (COM (2006) 594; 2006/0196/COD)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
5.Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat (T/2716. szám)
(Általános vita)
6.A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám)
(Általános vita)
7.A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
8.A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
9.Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám)
(Koszorús László, Szijjártó Péter, dr. Cser-Palkovics András és dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
10.Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/2804. szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
11.Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
12.A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2535. szám)
(A Sport- és turisztikai bizottság önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
13.Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke, valamint
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Gazda László (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Dr. Józsa András (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz) dr. Matolcsy Györgynek (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Felsmann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bots Dénes főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Pataki Dóra tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Szivi László vezérigazgató-helyettes (Magyar Posta Zrt.)
Nemes Csaba főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Zarándy Tamás osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Adrienn (Pénzügyminisztérium)
Csontos János országgyűlési képviselő (MSZP)
Dr. Daczi Diána tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Szűts Ildikó vezérigazgató-helyettes (Magyar Posta Zrt.)
Várszegi Gábor tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Négyesi Mónika (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Konkoly Manriko tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Slujtner Zsolt osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Filip Péter (Egészségügyi Minisztérium)
Tamás Nóra (Szabad Demokraták Szövetsége)
Kövessiné Schmidt Judit osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Csapodi Pál főtitkár (Állami Számvevőszék)
Kassai Ferenc alelnök (Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara)
Papp Zsolt (Hírszerző.hu)
Berki Ferenc (KKVSZ)
Nagy Éva (FVF)
Katona Tímea (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kiss Gyöngyi igazgató (WBPR Hungária Kft.)
Dr. Vig András Gergő (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Kovács Oszkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Horváth Sándor (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Dr. Svastics Andrea tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Balázs István osztályvezető (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Varga Fruzsina jogász (Magyar Energia Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 15 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait, a meghívottakat. Elnézést kérek a késésért, de egy nagyon komoly egyeztetés volt a miniszterelnök úrnál, és hadd mondjam azt, hogy a gazdasági bizottságnak bizonyos értelemben sikeresen menedzselt munkájáról van szó, amelyben ma megszületett a döntés. Ez azt jelenti, hogy előbb lesz energiapolitika, mint Vet. Tehát az energiapolitikát nem később fogjuk tárgyalni, mint a Vet.-et. 1993 óta először - reményeink szerint - ez a formáció történik, és ebben is szigorú döntés volt.
Tisztelettel kérem a gazdasági bizottságot, értsen egyet a következővel. A múlt heti bizottsági ülésen hoztunk egy döntést az ÁSZ-szal kapcsolatban, és a tegnapi egyeztetések alapján - melyet a költségvetési bizottság vezetésével végeztünk el - az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy hajtsunk végre egy korrekciót. Úgy látom, ezt az előterjesztést mindenki megkapta, amelyben feltuningoljuk azt a kérdést, hogy a kormány hasznosítsa a téziseket az államháztartás újraszabályozása során. Tehát visszavonjuk ezt az egy bővítést, mert úgy ítéltük meg, hogy így pontosabb - hogy szélesebb körben közérthetőbb legyen e határozat megfogalmazása -, ha kibővítenénk az Állami Számvevőszék rendelkezésre állását és együttműködését az eszközeivel, kutatóbázisa közreműködésével és a szabályozáshoz kapcsolódó hatásvizsgálatokkal is. Úgy gondoljuk, így teljesebb ez a határozat. Tehát abban kérném a gazdasági bizottság véleményét, hogy értsen egyet azzal, hogy az előző döntésünket, mint bizottsági álláspontot vonjuk vissza, ezt pedig "kapcsolódó módosítóként" továbbítanánk, és lehetőséget adnánk arra, hogy ma a költségvetési bizottság is határozattá emelje - legalábbis, bizottsági szinten.
Megkérdezem, van-e kérdés, észrevétel ebben az ügyben. (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazásra teszem fel. Aki egyetért azzal, hogy a bizottsági módosító visszavonásra, ill. új tartalommal megfogalmazásra kerüljön, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot.
Kiosztásra került már ez a bizottságban? Az első mondat rendben van a 3. pontnál. A 4. pont annyiban változott, hogy "felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy ellenőrzési eszközeivel - itt kimaradt a "segítse" - kutatóbázisa közreműködésével - szócsere - segítse a szabályozáshoz kapcsolódó elemző hatásvizsgálati munkát." Én nagyon nagyra értékelem ezt a minőségi változást, formai a kérdés. Tehát úgy gondolom... Kívánja-e a gazdasági bizottság, hogy lesokszorosítsuk a szórendváltozást? (Nincs jelzés.) Nem. Megszavazhatjuk ezt ezzel a változással? (Jelzésre.) Köszönöm szépen, tehát a szavazást azonosnak tekintem, ezt most aláírom, és hadd menjenek vele.
Tisztelettel arra kérném a bizottságot, mielőtt a napirendet elfogadnánk, hogy kérés érkezett - mert több bizottság is tárgyalja, hogy a dohányzással kapcsolatos 9. napirendi pontot - mivel mindössze két szavazásról van szó - vegyük előre. Kérem a bizottságnak ebben az egyetértését. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Az előterjesztő véleményét kérdezem a beérkezett, az április 23-i állapotnak megfelelő módosító javaslatokról.
Az 1. Mesterházy Attila módosító javaslatáról kérdezem az előterjesztőt.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Mivel logikailag ugyanazt követi, mint az eredeti elképzelés, ezért természetesen mindkettőt be tudom fogadni.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány részéről van-e itt valaki? (Nincs jelzés.) Tehát az előterjesztő támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pont alatt Mesterházy Attila módosító javaslatáról kérdezem az előterjesztőt.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Támogatom.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Több módosító javaslatot ismer-e az előterjesztő?
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Nincs jelzés.) A bizottság sem, köszönöm szépen.
Következik a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása a T/2838. szám alatt. Tisztelettel megkérdezem a kormány részéről Felsmann Balázs államtitkár urat, kíván-e szóbeli kiegészítéssel élni.
Felsmann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, nagyon röviden. Ez a törvényjavaslat alapvetően három dolgot szabályoz. Az egyik a programutak rendszerének a megszüntetése. Mindannyian tudjuk, hogy 2007 folyamán a kormány arról döntött, hogy költségvetési forrásból finanszírozódnak azok az utak, amelyekre korábban egy programutas konstrukcióval az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kapott volna mandátumot.
A másik eleme az autópálya-törvény mellékletének a módosítása a közlekedési operatív program indikatív projektlistájára tekintettel. A törvényjavaslat jelen melléklete teljes egészében konform a kormány által januárban 1004/2007. szám alatt elfogadott kormányhatározattal. Esetleges kérdések megelőzésére szeretném mondani, hogy a kormányhatározat egy bővebb útlistát tartalmaz, mint ez a melléklet. Ennek egyetlen oka az, hogy ez a melléklet a gyorsforgalmi utakra terjed ki. Gyorsforgalmi út alatt az előterjesztő azon utakat érti, ahol kizárólag különszintű csomópontos kereszteződések vannak. Tehát azon kérdéseket, hogy egyébként a közlekedési operatív programban vannak olyan utak, hiszen ez egy nyilvános dokumentum, amelyek négysávos kiépítésűek, tehát kétszer két sávon valósulnak meg, de nem felelnek meg ennek a műszaki paraméternek, hogy kizárólag különszintű csomópontokat tartalmaznak, azokat ez a melléklet nem tartalmazza; természetesen a kormányhatározat tartalmazza, ilyen például a 86-os út. Más bizottságban volt kérdés ezzel kapcsolatban, azért gondoltam ezt elöljáróban, a kérdéseket megelőzendő elmondani.
A harmadik rész a tartalmi módosítások. Itt alapvetően két kérdéskört kíván a módosítás szabályozni, az egyik a közműkiváltási szabályokat módosítja. Tekintettel arra, hogy a közműkérdéskör volt az egyik legneuralgikusabb pontja az autópálya-építéseknek, itt egy olyan szabályozást kíván bevezetni az új törvény, amely kedvezőbb helyzetbe hozza az építtetőt, mint a korábbi szabályozás volt, természetesen megfelelő garanciákat adva a közművállalatok számára is.
A másik pont, amelyet szabályozni kíván a törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása, tekintettel arra, hogy úgy éreztük, az autópálya-építés céljára használt földterületek kapcsán, amelyek egyébként a Nemzeti Földalaphoz tartoznak, olyan anomália van, amelyet ezzel a törvénymódosítással fel lehet és fel kell oldani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Meg szeretném kérdezni, miért csak a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése fontos közérdekű és közcélú tevékenység, amikor épp a bizottsági viták során már a miniszter úr egyértelmű elkötelezettséget tett, hogy a törzshálózat minden útja közérdekű és közcélú tevékenység. Van-e valami kimondott vezérlő elv, amely csak a gyorsforgalmi úthálózat vonatkozásában fogalmazta meg ezt a minősítést? Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem pedig, hogy az annyit vitatott és részleges fejlesztés alatt álló M4-es Budapest és Szolnok közötti szakasza most miért nem része ennek a táblázatnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt további kérdésekre adnék lehetőséget, lányos zavaromban elfelejtettem megállapítani és bejelenteni, hogy a bizottság természetesen határozatképes. S úgy értelmeztem a napirend-változtatást, hogy a jelzett napirendi pontokat a bizottság elfogadta. Köszönöm szépen a visszaigazolást. Ezt most csak a jegyzőkönyv kedvéért jelentem be, ha netán valakinek utólagosan gondja lenne ezzel.
Egyéb kérdés? Parancsolj!
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Csontos János vagyok, Hajdú-Bihar megyei parlamenti képviselő, a napirend miatt jöttem el.
Szeretnék csatlakozni az előző felszólalóhoz egy kérdéssel. Államtitkár úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy az M4-es autópálya nyomvonalán megvalósuló kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Szolnok és Püspökladány közötti szakaszára vonatkozik-e az előterjesztés.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés? Szántó János képviselő úr!
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy a kormányhatározatban fellelhető 49-es számú M49-M3-Ököritófülpös közötti pályaszakasz és a 71-es számú elkerülő és a 72-es számú főút M8-M7 szakaszainak a része miért nem került be a törvénymódosítások közé, holott az ön értelmezése szerint és az én értelmezésem szerint ennek be kellett volna kerülni, ha azt a definíciót elfogadom, amit államtitkár úr itt mondott.
A részemről még felmerül kérdésként, hogy az M86-os, amelyet ön említett, államtitkár úr, felfogásunk szerint része kellene legyen a törvénymódosításnak a Szombathely-Csorna közötti szakasz. És módosító indítványként szeretnénk majd néhány dolgot kezdeményezni, de ezzel kapcsolatosan egy megbeszélést és egyeztetést kívánnánk a gazdasági tárcával, illetve önökkel folytatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, én is kérdést szeretnék föltenni az M4-es, illetve a 4-es főút gyorsforgalmi úttá alakításával kapcsolatosan. Szintén egy konkrét szakaszra, a Hajdúszoboszló és Debrecen közötti kétszer kétsávosításra szeretnék rákérdezni. Ugyanis csak emlékeztetni szeretném a tárcát, hogy erre a szakaszra 2001-ben már engedélyes tervek voltak és az összes hatástanulmány megvolt. A választási időszakban pedig a jelenlegi legnagyobb kormánypárt képviselőjelöltjeinek a programjában is szerepelt, illetve abban a kamionban, amelyik járta az országot és a 2013-ig esedékes fejlesztéseket mutatta be, ott is szerepelt ez kiemelt projektként, de az utóbbi időben sehol nem lehet ezzel a 14 kilométeres szakasszal találkozni. Azt szeretném megkérdezni, hogy akkor mikor várható, ha már egyszer így be lett harangozva, mikorra várható az, hogy a tárca legalább terv szintjén szerepeltetni fogja ennek a szakasznak a kiépítését.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mielőtt további kérdésekre kerülne sor, én csak tisztelettel szeretném jelezni a bizottságnak, hogy az általános vitáról van szó, és itt elsősorban azt a kérdést kell megbeszélnünk és arra kell igent vagy nemet mondania a bizottságnak, hogy a leírtak politikailag, szakmailag mennyire állják meg a helyüket, és alkalmas-e arra, hogy a parlamentben megvitassuk. Biztos vagyok abban, hogy minden egyes megyéből, minden egyes szakmai területről módosító javaslatok fognak beérkezni, és akár fogadást is kötnék, hogy nem kevesebb mint harminc fog érkezni, és mindenki a saját útját fogja favorizálni ebben a kérdésben. Úgyhogy tisztelettel kérem, ha figyelembe lehet venni, amit elmondtam, akkor a kérdéseiteknél vegyétek figyelembe.
Van-e további kérdés? (Nincs.) Ezek után nincs. (Derültség.) Államtitkár úr!
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Mielőtt a mellékletet érdeklő kérdésre térnék, hiszen Latorcai képviselő úr kérdéseit leszámítva a többi kérdés mind a mellékletet érintette, természetesen a közérdekűséget nem kizárólag a gyorsforgalmi utakra értjük, a közúti közlekedési törvény tervezett módosításánál azt szeretnénk kiterjeszteni a normál közúthálózatra. Ez egy speciális jogszabály, amelyet a parlament a gyorsforgalmi utakra hozott, úgyhogy e jogszabály keretében azt a problémát nem tudjuk orvosolni, ezzel együtt messzemenően egyetértünk ezzel a felvetéssel, és kezdeményezni is fogjuk ezt a módosítást a közúti közlekedési törvény soron következő módosításakor.
Ami a mellékletet illeti, bevezetőmben is elmondtam, hogy az előterjesztő oldaláról az a cél fogalmazódott meg, hogy az autópálya-törvény melléklete és a kormányhatározat összhangba kerüljön. Azt gondolom, anélkül, hogy utanként végigmennék - mert közben ellenőrizgettem a kormányhatározat szövegezését -, azt is elmondtam, hogy az autópálya-törvény jelen szövegezésében az a gyorsforgalmi utakra vonatkozik, és a gyorsforgalmi út az a kategória, ahol kizárólag különszintű csomóponti kereszteződések vannak. Ennek okán azon utak - és itt ellenőriztem, és anélkül, hogy végigmennénk az utakon egyenként -, kérem, hogy önök is ellenőrizzék az 1004/2007. kormányhatározat szövegét, hogy az említett utak mindegyike olyan út, amely távlatilag gyorsforgalmi, de a közlekedés operatív program projektlistáján gyorsforgalmivá fejleszthető útként szerepel. Ez azt jelenti - hiszen ez a fejlesztési terv a következő hét év fejlesztési programjára vonatkozik, erre vonatkozóan állítottuk össze az autópálya-törvény mellékletét, és ezt harmonizáltuk a kormányhatározattal -, hogy azon utak azért nincsenek benne, mert ebben az időszakban nem felelnek meg annak a paraméternek, amelyet a gyorsforgalmi út műszaki paramétereként megadtunk, tehát, hogy különszintű csomópontok valósulnak meg. Ez igaz a 4-es, a 49-es, 86-os, a 71-es és a 72-es utakra is. Gyorsan itt néztem a kormányhatározatot, mindegyiknél, kivétel nélkül ezt tartalmazza a kormány által elfogadott határozat.
Nyilvánvaló, hogy ma ezen túlmenően nem tudok mást tenni, hiszen az előterjesztői székből a jelen tudásommal azt tudom képviselni, amit a kormány elfogadott ezzel a projektlistával. Azt gondolom, a közlekedés operatív program tavaly őszi vitája során igyekeztünk - természetesen a költségvetési és az európai uniós források figyelembevételével - széles körűen mindenkit bevonni az egyeztetésbe, és olyan programot letenni, amelyet meglehetősen korán - tavaly novemberben - már nyilvánosságra is hoztunk, és vártuk az arra vonatkozó észrevételeket. Természetesen az útépítés olyan ügy, amelyre gyakorlatilag végtelen forrást is allokálhatnánk, hiszen a várakozások minden irányból rendkívül nagyok. Mi ma nem tudunk mást tenni, mint azt, hogy tekintettel a konvergenciaprogramra, a kormány határozatára, úgy szerepeltetjük ebben a mellékletben ezeket az utakat, ahogyan azt egyébként ennek a vitának a végén a kormány a határozatában megerősített, és ahogyan az indikatív projektlistát összeállította.
Ez természetesen nem korlátozza a parlamentnek azt a jogát, hogy egyéb javaslattal éljen, ehhez képest módosítást javasoljon a jelenleg a kormányhatározattal összhangban lévő mellékletre, azonban nekünk nyilvánvalóan arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a konvergenciaprogram, a költségvetési és európai uniós lehetőségek figyelembevételével milyen útfejlesztési program finanszírozható a következő időszakban.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e egyéb vélemény, amelyet el kívánnak mondani a mai bizottsági ülésen. (Nincs jelzés.) Nincs.
Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tizennégy. Ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára javasolja.
Többségi előadónak Szántó Jánost, kisebbségi előadónak - főbizottság vagyunk, tehát nem kerülhetjük meg a témát - Márton Attilát kéri fel a bizottság.
Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezártuk.
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása
Következik a 2. napirendi pont, a tervező és szakértő mérnökökkel kapcsolatos kamarákról szóló törvénymódosítás, a T/2758. szám alatt előterjesztve. A kormány részéről dr. Szaló Péter szakállamtitkár úr, a másik kollega nevét kérem bemondani.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Daczi Diána az ÖTM-ből.
ELNÖK: Amennyiben van, kérnék egy rövid szóbeli kiegészítést.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A két szakmai kamara nagyon fontos szerepet játszik a szakmai igazgatási feladatok ellátásában, hatósági és közigazgatási feladatokat lát el. Ennek keretében szükségessé vált a jelenleg is, de meglehetősen hiányosan szabályozott etikai, fegyelmi eljárások újraszabályozása, a részletes eljárási szabályok megállapítására.
Részben ez a legfőbb pillére a törvényjavaslatnak, mely meghatározza a fegyelmi testület jogállását, a kiszabható fegyelmi büntetéseket és az egész eljárást. Kétfokozatú rendszert állít fel, ezen kívül még lehetőség van bírósági jogorvoslatra is, továbbá vannak olyan feladatok, amelyek a kamara közigazgatási feladataihoz kapcsolódnak, itt szükséges pontosítani. Nem elég a választott testületi működés, folyamatos munkaszervezetet kell működtetni, ez a titkárság. A titkár vezeti a titkárságot, ennek szabályait, a hozzá kapcsolódó képesítési szabályokat a köztisztviselők szabályozásával összhangban állapítja meg a törvényjavaslat.
Ugyancsak pontosítottuk az összeférhetetlenségi szabályokat, a kamarai tagságra vonatkozó szabályokat. Csak egyetemi végzettség szükséges a kamarai tagság elvégzéséhez, a szakma gyakorlásához természetesen már szakmai gyakorlat igazolása is kell. A névjegyzék tartalmára, s közzétételének szabályozására tettünk javaslatot. Összhangban van az uniós szabályokkal, a gazdaságra - éppen a feketegazdaság kifehérítésén keresztül - pozitív hatású lesz, a társadalmi hatása az önigazgatás erősítésén keresztül pozitív, úgyhogy kérem a tisztelt bizottság támogatását.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Jelzésre.) Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Elfogadván ennek a szükségességét és alkalmasságát, csak azt kérdezném, hogy az érintett szervezetek véleményét hol lehetne megismerni.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Mindkét szakmai kamara, tehát mind a mérnök-, mind az építészkamara teljes mellszélességgel támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Hol találhatja meg Baráth Etele képviselő úr a véleményeket?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A javaslatokat át tudjuk adni, illetve tárcaközi egyeztetés keretében született véleményeket.
ELNÖK: Akkor kérem a hozzáférést biztosítani Baráth képviselő úr részére!
Van-e más kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs észrevétel, megjegyzés.
Általános vitáról dönt a bizottság. Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztés általános vitáját.
Javasolom, mivel Horváth Csaba képviselő úr nincs jelen, mert ma jelentős, országos kérdésekben kell véleményt nyilvánítania, bizalmi elv alapján bízzuk meg Horváth Csabát, hogy a bizottság véleményét az Országgyűlés előtt képviselje. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás, egyhangú.) Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárjuk, köszönjük a megjelenést az előterjesztőknek.
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2837. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása
Következik a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat, az általános vitára való alkalmasságról dönt a bizottság. A GKM részéről dr. Bots Dénes főosztályvezető úrnak van-e szóbeli kiegészítése?
Dr. Bots Dénes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak nagyon röviden.
Alapvetően a közlekedési igazgatási szervezetrendszer átalakítása miatt szükséges a légiközlekedési törvény és a közlekedésbiztonsági törvény módosítása.
A víziközlekedési törvénynél európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk van: a folyami információs rendszeren keresztül megvalósítandó adattovábbítás, amely azonban adatkezelést nem jelent, hiszen itt jóval szűkebbre van szabva annak a szervnek a feladata - amit végezhet -, minthogy önálló adatkezelés lenne.
Végül a harmadik a kormány és a vasutas érdekképviseletek megállapodása alapján a vasúti törvénybe bekerül az Állami Egészségügyi Központ, ezért van szükség erre a módosításra.
Nagyon köszönöm.
ELNÖK: Mielőtt kérdésekre lenne lehetőség, ha emlékezetem nem csal, akkor körülbelül fél évvel ezelőtt hasonló címszó alatt, megközelítőleg ezek voltak. Mi tette indokolttá, hogy ahhoz képest ez most újból előterjesztésre kerül?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm. A légiközlekedési törvénynél tavaly, amikor a tisztelt Ház előtt volt, nem volt ennek a szervezetnek az átalakítása, hiszen akkor a katonai légiközlekedési hatóságnak a megszűnése csak tervezet szintjén volt felvetve, és pontosan azért nem került rá sor, mert törvénymódosítás teszi szükségessé, hogy a katonai légügyi hatóság megszűnjön, és a Polgári Légiközlekedési Hatóságba beolvadjon.
A vasúti törvény módosítása nyilván nem merülhetett föl, mert nem volt a vasutas érdekképviseletekkel megállapodás. Illetve a folyami információs rendszer működése most érett meg annyira, hogy jogharmonizációs kötelezettségünket teljesítsük.
Köszönöm.
ELNÖK: Teljesen egyértelmű, köszönöm a kiegészítést. Csak emlékeztetném a bizottság tagjait, amikor a HungaroControl rt.-vé való átalakulásáról beszéltünk, hogy százszázalékos állami vállaltként működjön tovább, akkor tárgyaltuk ezt a témát és abban a formációban.
Egyéb kérdés? Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz). Köszönöm szépen. Elnök úr az első kérdést már el is vette tőlem, amit kérdezni akartam.
A másik kérdésem a légi közlekedéssel kapcsolatos. Ha már most elhangzott az érvelés, hogy ismét bejön a törvény módosítása, picit talán körültekintőbben kellett volna eljárni, mert a jelenleg hatályos törvényben a Polgári Légiközlekedési Hatóság megnevezés többször is szerepel, ugyanakkor a végrehajtási rendeletben már mint Polgári Légiközlekedési Igazgatóság szerepel. Egyúttal tehát ezeket is javítani kellett volna. Az a baj, hogy ezt most módosító javaslattal sem fogjuk tudni megtenni, mert az adott szakaszok nincsenek megnyitva, ahol ezek a megnevezésbeli eltérések vannak. Szerintem nem elegáns, hogy egy hatályos törvényben régi hivatkozások vannak. Ez az egyik.
A másik: a benyújtott törvényjavaslat 14. §-a az Lt. 19. §-át módosítja az üzemben tartás feltételeivel kapcsolatban. Itt mindössze az a kérdésem, és a részletes indoklásban sem találtam erre magyarázatot, hogy az rendben van, hogy az üzemben tartói engedélyek kiadásához azok a szervek kellenek, amelyek, de miért kellett ide beemelni a rendészetért felelős minisztériumot, ezt igazából nem értem. S ha végiggondolom magát a folyamatot, akkor sem evidens számomra, hogy a rendészetért felelős minisztériumot, illetve minisztert miért kellett ide beemelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más kérdés? (Nincs.) Kérem a válaszokat.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annak, hogy a törvény hatóságról beszél, a végrehajtási rendelet, kormányrendelet pedig igazgatóságról, ennek egy magyarázata van: a törvény nem tulajdonnévként, a végrehajtási rendelet pedig tulajdonnévként jeleníti meg. (Derültség.) Ugyanis van katonai légügyi hatóság is a törvényben, és nincs megnevezve a törvényben, pontosan azért az államszervezeti átalakítás miatt, amelyet tavaly fogadott el a tisztelt Országgyűlés, hogy a kormánynak legyen szervezetalakítási joga arra, hogy melyik hatósági feladatot ki látja el. Ezért nincs a törvényben tulajdonnévként megnevezve, hanem úgy van megnevezve, hogy légiközlekedési hatóság, illetve katonai légügyi hatóság, szemben a kormányrendelettel, amelyben tulajdonévvel szerepel.
A 14. § tekintetében, amit képviselő úr kérdezett, a rendészetért felelős miniszter a (4) bekezdéssel van összefüggésben, tehát az Lt. 19. §-ának (4) bekezdésével összefüggésben van. Hiszen az üzemben tartás feltételei a (4) bekezdésben az állami légi járművekre vonatkoznak, és állami légi járműve van a katonaságon kívül a rendőrségnek is, hiszen a rendőrségi légi jármű is állami légi járműnek minősül a nemzetközi egyezmények szerint.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevételre nem látok jelentkezőt.
Az általános vitára való alkalmasságról dönt a bizottság. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Főbizottság vagyunk, előadót kell állítani. Ki vállalja? (Jelzésre:) Márton Attila. Egyetértünk? (Egyetértés.) Köszönöm szépen. Egyhangú volt az egyetértés, úgyhogy csak egy, a többségi véleményt elmondó előadónk van. Köszönöm szépen.
A 4. napirendi pont következik: az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacán megvalósuló módosításokról. Az előadó Baráth Etele úr, a GKM részéről pedig Zsolnay Tamás főosztályvezető úr. A posta részéről Szabó Pál urat nem látom a teremben.
Baráth Eteléé a szó.
Dr. Baráth Etele (MSZP) tájékoztatója
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ez a feladat sokféleképpen értelmezhető, de van egy hivatalos értelmezési kötelességünk, nevezetesen a Házszabály 134. § (4) bekezdésének b) pontja, amely előírja azt, hogy amennyiben kérik a bizottságok, szakmai állásfoglalást kell adni a parlament európai ügyek bizottsága részére. Ennél azonban sokkal fontosabb és jelentősebb mindaz, ami itt történik ezen a téren. Nagyon rövid leszek, de azért elmondanám, hogy az általános összefüggések beleilleszkednek ebbe a bizonyos lisszaboni programba, tehát a szolgáltatások szabad áramlásával kapcsolatos európai szándékokba, ami egyáltalán az európai gazdaság felzárkózásának egyik alapfeltétele, tehát benne van egy sokkal általánosabb keretben.
A másik pedig, hogy természetesen Magyarországon is van egy belülről is fakadó liberalizációs szándék a belső piacunk liberalizációjára, s ebből adódóan van egy külső igény és kötelezettség és van egy belső szándék is, amelyik találkozik.
Van ennek egy harmadik vetülete, ami viszont hihetetlenül fontos, az, hogy a Magyar Posta az egyik olyan nagy állami szervezet pillanatnyilag, amely teljesen bizalmi alapon működik, és azt gondolom, ennek mindenfajta társadalmi hatása, területfejlesztési hatása, kohéziós szerepe és egyebek kiemelkedően fontos. Azt gondolom, ezt nagy érzékenységgel kell tudnunk tárgyalni.
Tudni kell, hogy amióta az irányelvet elfogadta az Európai Unió a posta liberalizációjára, azóta több beszámoló készült. Az utolsó beszámoló 2006 októberében készült, és elég határozott, elég kemény javaslatokat tesz. Nevezetesen úgy gondolja, hogy a 2009. év végére az Európai Unió területén már a teljes liberalizációt végre kellene hajtani. Ez ezelőtt pár hónappal született, azóta több bizottság tárgyalta, kint az EU-ban több parlamenti képviselő foglalkozik ezzel, és észrevehető az, s a magyar álláspont, amelyet a gazdasági tárca készített elő és terjesztett elő, az is arról szól, hogy bizony ez az újonnan csatlakozott országok számára egyáltalán nem kedvező, nincsenek erre teljes mértékben sem eszköz-, sem anyagi szempontból felkészülve, és ennek a piacnak a megnyitása komoly károkat is okozhat nálunk. Tehát nem arról szól a történet, hogy nem kell bevezetni, hanem arról, hogy esetleg ez túl gyors. A kinti egyeztetés is azt igazolja, hogy van egy egyelőre még csak vélelmezett javaslat, nem tudjuk, hogy ez elfogadásra kerül-e, amely 2011-re elhalasztja a teljes liberalizációt. Ebből az következik, hogy a Magyar Postának vagy 2009-ig van körülbelül két, két és fél éve a felkészülésre, ami iszonyatosan kevés idő, vagy 2001-ig nyer még időt.
Az az anyag, amelyet kollégáimmal összeállítottunk, annak a lényege az, hogy ebben a mi feladatunk nagyon sokrétű. Igazán mély vitákat kellene majd erről folytatnunk, de nem ez az a pillanat, amikor ezeket a vitákat le tudjuk folytatni. Nevezetesen úgy tudjuk, hogy a gazdasági tárca is készít egy stratégiát a postával kapcsolatosan, ennek az ismerete is fontos volna. Azt tudjuk, hogy tárgyalni fogják ezt a jelentést a különböző európai szervezetek az együttdöntési kötelezettség okán még május-júniusban, aminek az eredményét is meg kellene ismernünk. Tehát nincs kötelezettségünk kapkodni, hogy őszinték legyünk. Ezért a mi javaslatunk lényege az, hogy fölkérnénk a Magyar Postát közvetlenül - ami nyilván a gazdasági tárca felügyelete alatt működve, vele közösen fogja előterjeszteni -, mind a két lehetséges időpont bekövetkeztére felkészülve, tehát 2009 végére, illetve 2001 végére is felkészülve, tegyen egy ütemezési javaslatot a hazai liberalizáció végrehajtására. Röviden összefoglalva ez tulajdonképpen erről szól.
Én azt javaslom, hogy a bizottságunk erre legkésőbb szeptemberben térjen vissza. Ha megérnek a feltételek, hogy még ebben a parlamenti ciklusban tárgyaljunk, akkor egy közbeeső tárgyalást ebben be lehet iktatni. Csak én azt gondolnám, hogy mielőtt a bizottságot legközelebb tájékoztatjuk, az előtt ténylegesen jó volna összehívni olyan egyeztetést, amely a kormányzati álláspontot, a posta álláspontját és azt gondolom, ebben az esetben a parlamenti pártok szakértőinek az álláspontját is összegezné, hiszen valóban egy olyan társadalmi folyamatról van szó, amely kritikus lehet.
Még egy rövid gondolat, hogy az eddigi ismereteink szerint ez jól lebonyolítható. Tehát a posta jelenlegi erőforrásai, eszközei, lehetőségei alkalmat adnak arra, hogy egy ésszerű szervezéssel, a piac részleges megnyitásával, magáncégek bevonásával, menet közben is kísérletek végrehajtásával el lehet oda jutni, hogy ez nem lesz egy katasztrofális átalakulás, hanem pozitív átalakulás lesz.
Még egy, talán hivatalos információ. Közben a nagyobb, gazdagabb európai országok - Hollandia, Németország, Anglia és több ilyen ország - már teljes mértékben megnyitották a piacukat, elébe mentek ennek az irányelvi kötelezettségnek. Tehát látszik, hogy ahol erő és tapasztalat van, ott azért megindult már ez, és ez számunkra is meghatározó példákat jelenthet.
Körülbelül ennyi. Egy mondatban összefoglalva az a javaslatunk, hogy szeptemberben újra tárgyaljuk, arra kapjunk egy részletes ütemezést, amely mindkét időpontra terjedjen ki, és ezt megelőzően legyen ennek egy kemény, olyan egyeztetése - parlamenttel, társadalommal, egyéb más szereplőkkel -, hogy itt akkor már tényleges állásfoglalást tudjunk hozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a posta részéről ki kíván egy rövid véleményt mondani az előterjesztéssel kapcsolatosan.
SZIVI LÁSZLÓ (Magyar Posta Zrt.): Szivi László vagyok, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató-helyettese, és Szűts Ildikó vezérigazgató-helyettes asszonnyal jöttünk.
A rövid véleményünk az, hogy a Magyar Posta Zrt.-nek szüksége van arra, hogy a bizottság támogassa azt a törekvését, hogy 2012-ig készülhessen fel. Tudjuk, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban készül ez az előkészítő anyag, valóban mind a 2009-es, mind a 2012-es piacnyitás erőfeszítéseket kívánna, de a teljes liberalizációhoz kapcsolódóan a Magyar Posta Zrt. felkészüléséhez legalább erre a három évre szükség lenne.
Az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban egyébként várhatóan már a nyár elején sokkal világosabbá válnak majd azok a körvonalak, amelyekről Baráth úr beszélt. Tehát ősszel, ha a bizottság visszatér erre a kérdésre, sokkal egyértelműbb európai kép is kirajzolódhat, miközben az Országgyűlés bizottságától azt kérjük, hogy támogassa a 2012-es nyitást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak úgy emlékeztetni szeretném a bizottságot, hogy körülbelül ezelőtt három hónappal volt megkeresés az EU részéről ebben a kérdésben, és komoly tárgyalást folytattunk le. Ennek az volt az eredménye, hogy mi is arra kértük tisztelettel az EU Tanácsát, hogy ezt azért próbálják minél hosszabb időpontig elhúzni, hiszen a többi országok is ilyenben indulnak.
Amit ebből kellő mélységgel érzékelni kell az, hogy rendkívül fontos az optimális időpont megtalálása, amikor a forrásokat és a szervezetet is úgy tudják csoportosítani, mert ha túl sokáig lihegnek a témán, akkor a pályára mások is bejöhetnek. Egyáltalán nem mindegy az időpont, hogy mikor mi van, hogy a gyorsabb vagy a nagyobb hal kerül harapási előnybe. Tehát itt rendkívül észnél kell lennie a kormányzatnak és a posta vezetésének is, hogy optimális időben, optimális döntés szülessen ezekben a kérdésekben.
Még egy rövid véleményt várok Pataki Dórától, és utána folytatjuk.
PATAKI DÓRA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Pataki Dóra vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból. A GKM részéről üdvözöljük a bizottságnak ezt az előremutató javaslatát, hogy valóban ahhoz, hogy a kormány megalapozottan dönteni tudjon, le kell ülni és tárgyalni kell a társadalmi szereplőkkel, parlamenti képviselőkkel.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pontosan emiatt kívánja kialakítani a postapiaci stratégiát, ezt fogja megvizsgálni az a hatástanulmány, amely arra mutat majd rá, hogy milyen nemzeti sajátosságok vannak, illetve, hogyan lehet majd nyitni ezt a piacot, mi a legoptimálisabb idő a piacnyitásra. Nagyon remélem, hogy akkor a bizottság javaslata alapján is, egy megfelelő dokumentumot tudunk majd letenni az asztalra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Úgy gondolom, köszönjük meg Baráth Etelének és csapatának. (Jelzésre.) Latorcai úr kérdezni kíván? (Dr. Latorcai János: Igen.)
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, abban valamennyien egyetértünk, hogy a Magyar Posta a magyar nemzetgazdaság egy meghatározóan fontos szelete, ezért alapvető a működésének a biztosítása is.
Tehát valóban, amit az elnök úr is elmondott, és ami a jelentésnek is meghatározó része, rendkívül fontos, hogy a piacra mikor, kik és hogyan jöhetnek be. Tudjuk, hogy nem egy cég - és most hadd ne mondjak neveket -, más országok nagy nemzeti postatársaságai készen állnak arra, hogy az egyes hatékonyan működő részeket gyorsan kikapják a piacnyitás kapcsán, és akkor ott marad a Magyar Posta részére a romos rész, amelynek a működtetése olyan erőfeszítéseket igényel, amelyre vélhetőleg nem lenne képes és belerokkanna.
Tehát azt hiszem, nemcsak a gazdasági bizottságnak, hanem az Országgyűlésnek, a magyar kormánynak is alapvető feladata eltalálni azt az optimális időpontot, amikor a piacnyitást valóban meg lehet tenni. De szeretném itt is hangsúlyozni azt, amit az aranyrészvények tárgyalásakor elmondottam: nekünk nem kell mindenben folyamatosan megfelelni az Unió azon előírásainak, amelyek a nálunk jobban felkészült országokban természetesek. Azt hiszem, nekünk valóban - ahogyan elnök úr is mondta - meg kell határozni azt az utolsó pillanatot, amikor a Magyar Posta felkészült, amikor a szellemi és anyagi kapacitásai lehetővé teszik azt, hogy valóban versenyképesen tudjon megjelenni a piacon, és csak abban az esetben szabad megnyitni a piacot.
Csak példaként említem, nem győzöm nyomatékkal aláhúzni, hogy a franciák a gáz- és az energetikai szektor megnyitásához ismételten aláírták a megállapodást, és amikor leültünk a francia Európa-ügyi miniszterrel, kérdeztem, hogyan gondolják. Azt mondták, meg fogják nyitni a villamos piacot 8 százalékban. Miért pont nyolcban? Azért, mert ennyi benne a magánszektor. És a gázszektort? Azt pedig nem nyitjuk meg. Mondom, ismételten aláírták a megállapodást. Igen, de a francia érdek az, hogy ezt csak ilyen mértékben tartsuk be.
Azt hiszem, a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselőinek is a sajátosan magyar érdekek, egy nagyvállalat, egy nagyon komoly értéket képviselő nemzeti vállalat szempontjai szerint kell ezeket a piacnyitási feltételeket meghatározni.
Köszönöm.
ELNÖK: Nem fogok vitatkozni Latorcai alelnök úrral, azért sem, mert egyetértek vele, de az szükséges, hogy a magyar hivatalnoki kar megfelelő felvértezettséggel és háttérrel tudjon ilyen kérdésekben fellépni. Bizonyos szakmai kérdésekben jó lenne, ha megközelítőleg azonos álláspont alakulna ki mindkét oldalon, a nélkül nehéz ilyen formációban védeni a mundért. De ezzel együtt ösztönöznünk kell, és szigorúan számon kell kérni az állami apparátuson, hogy nem kell előre befeküdni a küszöbön, hanem meg kell küzdeni a speciális, sajátos magyar érdekekért. Azt hiszem, ebben a bizottságban mi egyetértünk, és ilyen problémák nincsenek.
Lesznek problémák a jövőt illetően a posta átalakulásával - és hadd ne soroljam, mivel -, ott mindenki el fogja mondani a saját pártjának a véleményét, amivel semmi baj nincs, de mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy itt jelentős vágásokról van szó, hogy versenyképesen tudjon futni a posta. Tehát ez alapkérdés.
Úgy gondolom, köszönettel tartozunk Baráth Etelének és csapatának, akik ezt összeállították. Ezzel elkezdődött a posta felhangolása a politikai oldalról. A kormány előzetes egyeztetés alapján a héten tárgyalja ezt a témát, és folyamatba van téve ez a témasorozat. Tehát vélhetően az idén ez ügyben többször fogunk találkozni.
Azért tisztelettel megkérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértenek-e a tájékoztató előterjesztésével, annak tartalmával. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Ki van ellene? (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy mint munkaanyaggal, a bizottság ezzel egyetértett, és alapelvként elfogadta az induláshoz.
Köszönöm szépen a közreműködést.
Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat (T/2716. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása
Következik az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat, T/2716. szám alatt. Általános vitáról van szó. A kormányt Gosztonyi Ádám helyett...
NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nemes Csaba és Gosztonyi Ádám kollégám.
ELNÖK: Egy pillanatra átadnám az elnökséget Márfai úrnak, addig megkérem, hogy a szóbeli kiegészítést szíveskedjenek megtenni.
(Az ülés vezetését Márfai Péter (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
Nemes Csaba (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon megtisztelő feladat, hogy egy olyan előterjesztésről, törvényjavaslatról beszélhetek önöknek, amely gyakorlatilag összeköti a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást és a különböző makrogazdasági folyamatokat és ügyeket.
Hiszen nagyon jól tudják az itt ülők, hallhatták, hogy az elmúlt fél évben egy éghajlatváltozással kapcsolatos elemzési boom volt a világban. Biztosan hallottak arról, hogy talán egy jó fél évvel ezelőtt a világ egyik legjobb pénzügyi-gazdasági szakembere, Sir Nicholas Stern készített egy 600 oldalas jelentést az Egyesült Királyság kormányának megbízásából azzal kapcsolatban, hogy milyen gazdasági következményei lesznek vagy lehetnek az éghajlatváltozásnak, és ha nem teszünk ellene, elég kemény gazdasági veszteségeket prognosztizál. Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos kormányközi tárgyaló testületének a negyedik riportja, illetve annak 1-2. munkacsoportjának riportja épp az elmúlt hetekben jött ki. Ez szintén több ezer tudós munkája nyomán olyan előrejelzéseket adott, amire mindenképpen oda kell figyelnünk. Talán a múlt héten vagy az azelőtti héten foglalkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa ilyen kérdésekkel; nem szokott ilyennel foglalkozni, úgyhogy ez is különleges dolog. S ezeket az ügyeket összefogja egy nemzetközi jogi keretrendszer, az éghajlat-változási keretegyezmény és a kiotói jegyzőkönyv, illetve szűkebb környezetünkben, az Európai Unióban a különböző irányelvek és rendeletek, tehát az Európai Unió acquis communautaire-je, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos.
Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy azokat az elemeket vegye át, amelyek még hiányoznak a magyar jogrendszerből. Többek között megfogalmazza, a magyar jogrendszerben átveszi azon vagyonértékű kibocsátási jogot, ami a kiotói kibocsátható egységeket jelenti, átveszi az Európai Unió azon irányelvét, amely az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerének és a kiotói jegyzőkönyvnek a kapcsolatát határozza meg; rendelkezik a kincstári vagyont képező kiotói egységeknek az értékesítéséből származó bevételek kereteiről; rendelkezik a nemzeti forgalmi jegyzékről és az ahhoz kapcsolódó különböző típusú kötelező adatszolgáltatásokról; és rendelkezik arról, ami számunkra szintén fontos, hogy készüljön egy úgynevezett nemzeti éghajlat-változási stratégia és a stratégiának egy programja, amely a stratégia végrehajtásáról szól.
Köszönöm szépen, nagyon röviden erről szerettem volna tájékoztatni a bizottságot.
(Az ülés vezetését Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés. (Nincs.) Észrevétel, megjegyzés? Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az általános fölvezetést megköszönve, azért le kell szögeznünk, hogy valóban, a nemzetközi környezetben meglehetősen sokat és érdemben foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ugyanakkor le kell szögezni azt, hogy a kormány egy kissé késlekedik a nemzeti éghajlat-változási stratégia és a nemzeti éghajlat-változási program Országgyűlés elé történő beterjesztésével. Korábban arra tett ígéretet a szaktárca, hogy még ez év tavaszán, a tavaszi ülésszak keretében ez beterjesztésre kerül, és ebben a kérdésben döntést hozunk. Azért szomorú ez a késlekedés, mert a tavaszi ülésszak számos olyan ágazati jogszabályt tárgyal energiaterületen, közlekedésszervezésben, közszolgáltatások területén vagy éppen majd a vízellátással, vízi közművekkel kapcsolatos törvény esetében, amelyek alapvetően érintik a nemzeti éghajlat-változási stratégiát és az ahhoz kapcsolódó cselekvési programot. Jó lett volna, ha már ez a nemzeti éghajlat-változási stratégia elénk kerülhet ez év tavaszán, és ennek ismeretében tudjuk tárgyalni az ágazati törvényeket. Talán így a későbbiekben ritkábban kellett volna visszatérni majd az ágazati jogszabályok módosítására a stratégia, illetve a program összehangolása során.
Összességében mégis az mondható, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat, annál is inkább, mert legalább kötelezettségként immáron megfogalmazza az Országgyűlés számára a nemzeti éghajlat-változási stratégia és a nemzeti éghajlat-változási program elkészítésének feladatát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs.) Kíván-e erre a kormány reagálni? Tessék!
NEMES CSABA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! A kormányprogramban és a miniszter úrral kötött szerződésben az év vége volt meghatározva az éghajlat-változási stratégia elkészítésére. S azt is meg kellett várnunk, mint ahogy említettem, hogy ennek a bizonyos éghajlat-változási kormányközi tárgyaló testületnek a jelentései most jelennek meg, amelyet használunk ennek a stratégiának a kialakításánál. Reményeink szerint ezzel is fog gazdagodni a stratégia, amelyet, úgy gondoljuk, az őszi ülésszakon talán már fog tudni tárgyalni a parlament.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás előtt szeretném arról tájékoztatni a bizottságot, hogy ez a kérdés rendkívül kiexponált az energiaszektorban és egyéb más szektorokban. Tudni kell azt, hogy most zajlott le egy döntés az EU-ban, amelynek értelmében Magyarországot jelentősen meghúzták CO-kibocsátás vonalán. Ez azt jelenti, hogy közel 14 százalékkal kevesebbet kaptunk, mint amivel odamentünk. Ez elég negatívan érinti különösen az energiaszektort, figyelembe véve azt, hogy a következő években - csak azért, hogy a belső feladatunk teljes átstrukturálásra kell kerüljön - új erőműveket kell építeni, erőteljesebb villamosenergia-ellátást kell biztosítani, és ez komoly nehézséget okoz. Itt most nem vitatkozunk, mert mi itt nagyon konszolidált, szakmailag rendezett, jó sarzsival rendelkező gazdasági bizottsági tagok vagyunk, de a parlamentben ezt nem tudjuk megítélni, ott kemény kritika fog elhangzani ezekben a kérdésekben.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Mindezek után megkérdezem a bizottságot, hogy az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja-e. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, egyhangúlag igen.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Jelzésre:) Nagyon örülök; Bencsik képviselő urat felkérjük a bizottság véleményének tolmácsolására. Gondolom, ezzel egyetértünk. (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag egyetértett.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
A következő napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat T/2759. számon. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak.
A Pénzügyminisztérium részéről Engyel Gyula képviseli az előterjesztőt. Van-e szóbeli kiegészítés? Tessék!
Engyel Gyula (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak egypár szót szeretnék szólni. Lényegében ez a törvényjavaslat körülbelül 33-34 helyen módosítja a költségvetési törvényt. Ezek többnyire pontosítások vagy helyesbítések, a jobb érthetőség és az alkalmazhatóság szempontjából kell ezeket végrehajtani.
Egyről szeretnék szólni részletesebben, ami tulajdonképpen a költségvetési törvény bevételeit és kiadásait befolyásolja. Ez a módosító javaslat a kormánynak az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal történt megállapodásához az illetményelőleg kifizetésére vonatkozó forrás biztosítását tartalmazza. A forrás biztosítása úgy történne, hogy a költségvetési törvényjavaslatban most a kormány felhatalmazást kap arra, hogy az erre szolgáló céltartalékot a megfelelő összeggel és a lehetséges helyről átcsoportosítva megemelje. Ez az illetményelőleg-kifizetés, amely július és december között havonta történik, az ESA-hiányt nem módosítja, tehát a tervezetthez képest ez változást nem eredményez, mert csak a januári kifizetés előrehozásáról van szó, tehát kétheti bér előrehozásáról van szó.
A pénzforgalmi hiányt viszont változtatja. A nettó kiadási többlet becsülhetően 35 milliárd forint, illetve ez azzal is jár még, hogy a nettó bérek emelkednek, amely a nyugdíjindexálás egyik tényezője, tehát a nettó bérek változásának fele, illetve az infláció változásának felével történik a korrekció. A nyugdíjemelésnél körülbelül ez majd 50 milliárd forintot jelent a korrekcióban, amely augusztus után hajtandó végre a törvények szerint.
El szeretném még mondani, hogy az a márciusban bejelentett várható államháztartási hiány előrejelzés, amely március 19-én történt, már tartalmazza ezeket a bevételi és kiadási többleteket. Ezek mellett és ezek végrehajtásával kell értékelni a helyzetet, és ezek mellett lesz az, hogy a 2007-re eredetileg tervezett pénzforgalmi hiány a GDP-hez viszonyítva várhatóan körülbelül 0,4 százalékponttal alacsonyabb lesz. Tehát a tervezett pénzforgalmi hány 6,9 százalék, és várhatóan - az önkormányzatokkal együtt, azokat is beleértve - 6,5 százalék lesz. Az önkormányzatok nélkül, amit kiadtunk az előrejelzésben, és amit az önök által is ismert monitoring tartalmaz, 6,2 százalék van, amely egyenértékű a 6,5 százalékos államháztartásival.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs.
Mivel általános vitáról döntünk, szavazásra teszem fel a kérdést. Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm, tizennégy. Ki van ellene? (Szavazás.) Tizenegy.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Jelzésre.) Nem kíván a bizottság előadót állítani. Köszönöm az előterjesztőknek, ezt a napirendi pontot lezártuk.
Következik a földgázellátásról szóló 2003. évi törvény módosító javaslatainak a megvitatása. Amiről beszélünk az a 2007. április 23-i állapotnak megfelelő ajánlás. A kormányt Zarándy Tamás úr képviseli.
Az 1. pontban Podolák javaslata szerepel. Kérdezem a kormány álláspontját.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk, bizonyos kiegészítés esetén kapcsolódó módosítóként igen.
A módosító javaslat egy pontosítást tartalmaz, méghozzá két vonatkozásban pontosít. Az egyik kiveszi a célvezeték hatályát az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték alól, ezzel teljes mértékben egyetértünk, hiszen célvezeték nem lehetséges nemzetközi szállítóvezeték. A másik a határon keresztüli földgázszállító vezetéket a Get. 3. § (29) pontja úgy definiálja, hogy kezdő vagy végpontja Magyarországon van. Ez a Nabucco-vezetéket nem érinti, hiszen a Nabucco-vezeték Törökországból Ausztriába megy, tehát ez egy tranzitvezeték. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy elképzelhetők a jövőben olyan nemzetközi projektek, amelyeknek a végpontja Magyarországon lehet. Példaképp említhetem a régóta vizsgált adriai LNG-projektet, amely az Adriát kötné össze Magyarországgal. Azt hiszem, nem célszerű megakadályozni azt a lehetőséget, hogy a jövőben ez akár egyablakos nemzetközi vezeték legyen, ha végigmegyünk azon a procedúrán és azt le tudjuk folytatni.
ELNÖK: Köszönöm és értem. Azt javasolom a bizottságnak, hogy szavazzunk, és egyharmadot kapjon. Ezt a korrekciót végrehajtjuk, az észrevételt pontosan értjük, és remélem, mindenki érti, hogy miről szól a történet. (Közbeszólás.) Rendben. Csak azért, mert ez súlyos... (Dr. Latorcai János: Adjunk egyharmadot, és visszavonjátok, amikor akarjátok. - Dr. Szanyi Tibor jelentkezik)
Tessék!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen én még a szavazás előtt jelentkeztem, de most már így alakult.
ELNÖK: Azt hittem, csak nyújtózol.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Nem, elnézést, akkor nem volt eléggé látványos a dolog. A jövőben majd igyekszem.
Egy szó, mint száz, azért óvnám a parlamentet, ezt a bizottságot, no meg a kormányt is attól, hogy túlzottan előretekintsen. Ennek a mostani szabályozásnak az volt az értelme, hogy megfeleljünk bizonyos európai kívánalmaknak. Ezt az előbb tárgyalt módosító javaslat tökéletesen kielégíti. Ha majd szóba kerül az Adria, meg az LNG, vagy bármi egyéb, akkor újra visszatérhetünk a szabályozáshoz, de azért azt gondolom, hogy olyan dolgokat, amelyek jelen pillanatban nem feladatunk, kár beletenni a rendeletbe. Annál is inkább, mert most akárhogy is szabályozzuk, lehet, hogy attól mér újra módosítani kell.
Magyarul, ha azt nézzük, hogy mi volt a módosító célja, annak eleget tett, én azért a parlamenti szavazásnál vagy bárhol, odafigyelnék arra, hogy ez úgy jó, ahogyan be lett nyújtva.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez egy más megvilágítás, és teljesen jogos. Mint előterjesztő, kicsit közeledve a társamhoz, aki másként is átgondolta ezt a helyzetet, tisztelettel azt javasolom, hogy kapja csak meg az egyharmadot, és utána visszatérünk erre.
Tisztelettel szavazásra teszem fel. Aki egyetért ezzel? (Szavazás.) Köszönöm, egyharmada javasolja.
A 2. módosítóról kérdezem a kormányt.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tulajdonképpen itt is azt mondanám el, amit az előbb, tehát jelen formájában ezt semmiképpen nem támogatnánk.
Ez a módosítás két dologra hívja fel a figyelmet. Egyrészt azt mondja, hogy csak azok a vezetékek lehessenek egyablakosak, amelyek a törvény hatálybalépését követően kerülnek megépítésre. Ezt nem javasoljuk elfogadni, mert az irányelv lehetővé teszi az új infrastruktúrán kívül a meglévő infrastruktúra bővítését is.
A módosítás azonban tartalmaz egy második részt is, amelyet esetleg megfontolásra javasolok a bizottságnak, nem ebben a formában, kis átdolgozással, de ha készül, ugyanazt a pontot érinti, mint az 1. ajánlás. Ez itt arra vonatkozik, hogy írjuk elő feltételként, hogy az egyablakos kiszolgálású nemzetközi távvezetéknek biztosítsuk azt, hogy a magyar rendszerhez csatlakozzon. Tehát akkor kapjon ilyen vezeték engedélyt, ha arról a magyarországi földgázrendszerre le lehet ágazni. Azt hiszem, ez a magyar energiapolitikai követelményekkel összeegyeztethető javaslat, ezért megfontolandónak javasolom.
ELNÖK: Van észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Ezek súlyos kérdések, csak ezért kérdezem. (Jelzésre.) Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Javasolom, hogy beszéljünk egyúttal a 3. pontról is, mert az abban megfogalmazottak közelebb állnak ahhoz, amit a kormány képviselője elmond, és szerintem a mi kívánalmainknak is az felel meg.
Köszönöm.
ELNÖK: Akkor a 3-asról is.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen. Tehát a 3. szintén két dolgot javasol. Az első beszúrás azt mondja, hogy határozatlan időre lehessen kiadni csak egyablakos kapacitásértékesítési engedélyt. Ennek az elfogadását semmiképpen nem javasolom, mert ez ellentétes az EU irányelvével, amely arról beszél, hogy mindig egyedi döntéssel kell meghatározni, hogy milyen időszakra vonatkozzon.
A második valóban összekapcsolódik az előző gondolattal, ez jogtechnikai kérdés, hogy hol célszerű ezt megfogalmazni. Úgy érezzük, hogy nem feltétlenül itt, mert a Get.-nek ez a (3) bekezdése az engedélyek általános jellegéről szól, nem pedig az egyes speciális engedélyekre vonatkozik, tehát nem ide tenném.
ELNÖK: Uraim, akkor most kezdjük elölről! Nem dolga most a gazdasági bizottságnak, hogy itt összefésülje ezeket a módosítókat.
Az 1. pontnál tehát, megismétlem, egyharmadot adtunk.
A 2-esről még nem szavaztunk. A kormány nem támogatja. (Szavazás.) Ez is egyharmadot kapott.
A 3. pontot a kormány nem támogatja. (Szavazás.) Szintén egyharmad.
A 4. pontot a kormány támogatja-e?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
5. pont?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
S mindenki érzékeli ebből, hol van lehetőség arra, hogy a korrekciót végrehajtsa kapcsolódó módosító javaslattal, hogy ez akkor elfogadható formában kerüljön a parlament elé.
Több módosító javaslatról nincs tudomásom, úgy látom, másnak sincs. Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot is lezártuk.
Következik a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges módosításról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A tervezet április 20-ai dátummal került elénk. A kormány részéről dr. Juhász Edit főosztályvezető asszony jelent meg.
Az 1. pont dr. Szabó Éva módosító indítványa.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok. A kormány az 1. módosító indítványt támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
2. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
3. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
4. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
5. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
6. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
7. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
8. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
9. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
10. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
11. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
12. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
13. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány; ez összefügg a 12. ponttal.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
14. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Több módosító javaslat nincs. Köszönöm szépen.
Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos napirendi ponttal már végeztünk.
Az egyes adótörvények következnek. Mielőtt nekiindulnánk az egyes adótörvények módosító javaslatai megtárgyalásának, amely a 2007. április 24-ei állapotnak felel meg, elméletileg a költségvetési bizottság már elfogadott egy módosító javaslatot, és szeretnék, ha ezt mi is elfogadnánk. Remélem, hozzátok is eljut ez az indítvány, hogy arról is tudjunk szavazni; legalább én kapjak egy példányt, hogy föl tudjam olvasni.
Az 1. pont Szatmáry Kristóf módosító javaslata. Kormány?
DR. PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Papp Adrienn vagyok, Pénzügyminisztérium.
Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, hogy miért?
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. A szavazás előtt arra kérem a bizottságot, vegye figyelembe a következőket; s az 1. és a 2. kapcsolódó módosító javaslat összefügg, ugyanarra vonatkoznak. A törvény benyújtása arra hivatkozással történt meg, hogy szélesítsük az adózók körét. Ez a módosító indítvány egy olyan kompromisszum és egy korábbi módosító indítványnak a kapcsolódó, kicsit szigorító rendelkezéseit tartalmazza, amely arra szolgálna, hogy azokra a vállalkozásokra, amelyek egyébként más formában eleget tesznek adófizetési kötelezettségeiknek, tehát sem helyi iparűzésiadó-, sem általános forgalmiadó-tartozásuk nincs, és egyébként foglalkoztatnak legalább a minimálbér kétszereséért alkalmazottakat, utánuk a járulékokat megfizetik, azokra ez az elvárt adó ne vonatkozzon.
Abban bízom csak, hogy a kormányoldal azért azt a kompromisszumkészséget valamilyen módon értékeli, ami arra vonatkozik, hogy a kapcsolódó módosító indítványt benyújtó képviselőként - az előzőt többen nyújtottuk be, a kapcsolódót csak én - az a szándék vezérelt minket, hogy valóban annak az elvi állásfoglalásnak vagy elvi kérésnek feleljünk meg, ami arra vonatkozott, hogy ez az adótörvény-módosítás valóban az adózók körének szélesítésére terjedjen ki, és ne olyanokat érintsen elsősorban és nagymértékben, akik más formában fizetnek adót.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem, hogy az 1. és a 2. pont kapcsán szíveskedjék a választ megadni.
DR. PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: De miért nem? Erre szeretnénk választ kapni.
DR. PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Azért nem támogatjuk az indítványt, mert egyébként az adók megfizetése törvényi kötelezettség, nagyon helyes, hogy egyébként a vállalkozások megfizetik a törvény által előírt kötelezettségeiket. De az adók megfizetése, az alkalmazottak száma, utánuk a kötelezettségek, járulékok megfizetése alapvetően nem feltétlenül befolyásolják a vállalkozások szokásos eredményét. Ha mégis, és emiatt nem állna fenn az ő törvényi kötelezettségük, akkor az adóhatóság az ellenőrzés során - ami ebben a speciális eljárási rendben benne szerepel, hogy kockázatelemzés során ellenőrzésre választják ki ezeket az adózókat - nyilvánvalóan nem fog tudni adóhiányt felfedni, és nyilvánvalóan az ellenőrzésnek akkor eredménye nem lesz.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Ezt értelmezem teljesen természetesen a 2. pontra is, tehát a kormány nem támogatja, a bizottságtól egyharmadot kapott.
3. pont?
DR. PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A költségvetési bizottságnak van tehát egy módosító javaslata Varga elnök úr aláírásával. Ez arról szól, hogy a Tao.-ban az 1. § (5) bekezdése szerint ha az adózó adózás előtti eredménye - és itt jön a beszúrás - vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobbik érték nem éri el a jövedelemnyereség-minimumot, akkor választása szerint az adózás rendjéről... - és utána folytatódik a dolog.
Kívánja-e a bizottság ezt alaposan átrágni, vagy elégséges volt ez a szóbeli felvezetés a részemről? (Jelzésekre:) Elégséges.
Akkor szavazzunk róla! Aki egyetért a költségvetési bizottság bizottsági előterjesztésével - a kormányt ugyan megkérdezem, de remélem, mivel ott kifejtette a véleményét, ugye, igennel fog bólintani (Derültség.), köszönöm szépen -, tehát a kormány egyetértésével megkérdezem, hogy a bizottság egyetért-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége egyetértett.
Van-e más módosító javaslat e témakörben? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
A kereskedelemről szóló törvény módosításával kapcsolatban nem érkezett módosító javaslat.
Nagy tisztelettel köszönöm meg a mai bizottsági ülésen való részvételt. A jövő héten nem lesz bizottsági ülés, tehát így programozzák magukat a bizottsági tagok.
Van-e valakinek bejelentése? Latorcai elnök úrnak.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Megköszönve elnök úrnak a mai áldásos tevékenységét, névnapja alkalmából nagyon boldog névnapot kívánunk. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 30 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea és Ulrich Ferencné