GIB-21-2007.
(GIB-46-/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. május 9-én, szerdán 09.30 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Elnöki bevezető, szavazás a napirendről *

A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló (J/227. szám) (Általános vita) *

Dr. Nagy Zoltán szóbeli kiegészítése *

Kérdések *

Vélemények *

Határozathozatalok *

b) A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *

c) A Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló (J/2541. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *

d) A Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *

A jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2907. szám) (Kovács Tibor (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Általános vita) *

Határozathozatal *

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám) (Általános vita) *

Sarkady Ildikó szóbeli kiegészítése *

Kérdések *

Határozathozatal *

Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (Általános vita) *

Határozathozatal *

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám) (Általános vita) *

Pankucsi Zoltán szóbeli kiegészítése *

Észrevételek *

Határozathozatal *

A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/2912. szám) (Általános vita) *

Papp Zsófia szóbeli kiegészítése *

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *

A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2837. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1638. szám) (Pettkó András (MDF) képviselő önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat (T/2716. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *

Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám) (Koszorús László, Szijjártó Péter, Dr. Cser-Palkovics András, Dr. Nyitrai Zsolt, Ágh Péter és Erdős Norbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám) (Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *

Napirendi javaslat

1. a) A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló (J/227. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
b) A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
c) A Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló (J/2541. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
d) A Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)

2. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám)
(Általános vita)

3. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám)
(Általános vita)

4. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/2912. szám)
(Általános vita)

5. A jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2907. szám)
(Kovács Tibor (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)

6. Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám)
(Általános vita)

7. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

8. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1638. szám) (Pettkó András (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)

9. Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat (T/2716. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

10. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

11. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)

12. A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2837. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)

13. Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám)
(Koszorús László, Szijjártó Péter, Dr. Cser-Palkovics András, Dr. Nyitrai Zsolt, Ágh Péter és Erdős Norbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

14. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)

15. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Hagyó Miklós (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz) megérkezésééig dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Deák András (KDNP) megérkezéséig Nagy Sándornak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Kovács Tibor (MSZP) előterjesztő
Görözdi Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Sarkady Ildikó főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Pankucsi Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Papp Zsófia tanácsadó (Pénzügyminisztérium)

Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

Dr. Bots Dénes főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Papp Adrienn főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Nemes Csaba főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Daczi Diána vezető tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc)

Elnöki bevezető, szavazás a napirendről

PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! A bizottsági ülést megnyitom, a jelenléti ív szerint a bizottság határozatképes. Képviselőtársaim írásban megkapták a mai ülés napirendi pont javaslatát. Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki ért ezzel egyet. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.

Első napirendi pontként a Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolót tárgyaljuk meg. Az alpontokat együtt tárgyaljuk. Majd a különdöntéseket utána hozzuk meg. Egyetért a bizottság az összevont tárgyalással? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.

Nagy tisztelettel köszöntöm Nagy Zoltán urat, a Versenyhivatal elnökét. Öné a szó.

Dr. Nagy Zoltán szóbeli kiegészítése

DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A két évről maximum tíz percben beszélnék. A Versenyhivatal úgy végzi a munkáját, hogy a munkának három nagy pillére van. Az első nagy pillér a versenyfelügyeleti eljárások, a második a versenypártolás. Ez az, amikor a készülő rendeletekhez, törvénytervezetekhez véleményt adunk és igyekszünk a mi sajátos szempontjaink szerint befolyásolni a jogszabályalkotást, törvényalkotást. És van egy harmadik pillér, ami most fejlődött ki valójában, ez a versenykultúra fejlesztése. Erről a három pillérről beszélnék majd. Ezt a három pillért mi egyenrangúnak tekintjük, ugyanakkor ebben a sorrendben egyre kevesebb erőforrást költünk rá. A versenyfelügyeleti eljárás az, amire a legtöbb időt, legtöbb energiát fordítjuk, ez a hivatalnak a bázistevékenysége, a versenypártolásra és a versenykultúrára pedig az elsőhöz képest töredékest, jóval kevesebbet. Ezzel együtt ezt a három pillért egynek tekintjük, ezt a hármat egyaránt műveljük. Amit csak nagyon generálisan tudnék mondani a versenyről, meg a gazdaságról, hogy mi azt tapasztaltuk, hogy az unióba belépés óta egyértelműen nőtt a verseny intenzitása és ez például választékbővülést jelentett a fogyasztónak. Ezzel együtt megjelentek a kevésbé fogyasztóbarát piac és ügyfélszerzési magatartások. Ez igaz a közvetlen fogyasztók esetében, de igaz a piacnyitáson átesett ágazatok esetében is, ebből ügyeink is voltak.

A jövedelmezőségi szint számos iparágban csökkent, de azt úgy is felfoghatjuk, hogy egy alkalmazkodási kényszerfolyamatban van a gazdaság és ha a jövedelmezőséget összességében adottnak vesszük, akkor lehetséges, hogy a fogyasztók azok, akik olcsóbban jutottak hozzá a termékhez és a fogyasztói jólét nőtt. A hosszú távú fogyasztói jólétet azért emelem ki, mert amiért a versenyhatóság dolgozik Magyarországon és Európa más országaiban és az Egyesült Államokban, az egyértelműen a fogyasztót célozza meg, a fogyasztói jólétre koncentrál, tehát nem a különböző vállalati csoportokat, nem a valamilyen módon definiált vállalati csoportokat igyekszik védeni, akár kicsi, akár nagy, akár külföldi, hanem a fogyasztókat, a magyar versenyjog a hazai fogyasztókat védi, az uniós versenyjog pedig uniós szinten a fogyasztókat.

Nagyságrendileg, ha a versenyfelügyeleti eljárásainkról beszélek, mind a két évben 190-180 az ügyzáró határozatok száma. Ez valahogy be is állt az évek folyamán, 170-190 határozat jön ki a hivatalból. A hivatal határozatait a Versenytanács hozza. A bírság ehhez képest már jóval nagyobb ugrást mutat, ugyanis egy-egy nagyobb kartellügy el tudja torzítani a bírságot fölfele. Tavaly kimagaslóan nagy volt a kiszabott bírság, 11 milliárd 680 millió forint, tehát majdnem 12 milliárd forint volt, az azt megelőző évben 3,3 milliárd, azt megelőzően 8 milliárd volt, tehát tulajdonképpen a kiszabott bírsággal egy-egy évet nem is lehet minősíteni, meg nem is szeretném, ha valaki így minősítené a Versenyhivatal munkáját. Egyébként, hogy ha kivesszük a nagy bírságokat tavalyról, akkor 5 milliárd forint marad, hogy ha két évvel korábban az egy nagy útépítőt kivesszük, akkor 1-2 milliárd forint marad. Hogy ha van egy nagy kartellügyünk, akkor meg tudja dobni 4-5-6-7 milliárd forinttal az éves bírságunkat.

Rátérve a versenyfelügyeleti eljárásainkon belül elsőként a fogyasztóvédelmi ügyeinkre, itt tulajdonképpen szintén kialakultak azok a nagy csoportok, amikkel foglalkozik a versenyhatóság. Elsőként említeném az egészségmegőrzéssel kapcsolatos eljárásainkat. Mindenki törekszik egészséges életmódra, egészségesen táplálkozni, és ezt kihasználja egyfajta üzleti kör és olyan tulajdonságot tulajdonít a termékének a reklámjában, ami nem igaz. Gyógyhatást tulajdonít úgy, hogy nincs megalapozva. Van egy ilyen nagy ügycsoportunk. Itt ezek az emberek, akik ezt vásárolják vagy nagyon jót akarnak maguknak vagy éppen olyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, hogy bármit megtesz például, ha valaki daganatos beteg.

A másik ilyen ügycsoportunk a nagyméretű kiskereskedelmi láncok reklámtevékenységéhez kapcsolódik. Ott rendre sok ügyünk van. Időnként összevárjuk - úgy szoktuk mondani röviden, hogy - a tescos típusú ügyeket. 6-8-12 fajta bejelentés után indítunk ügyet. Itt is a bírságokat igyekeztünk úgy megemelni, hogy olyan elrettentő legyen, hogy a cégek átgondolják, hogy hogyan készítik a reklámújságjukat.

A harmadik nagy ügycsoportunk, amit úgy foglalnék össze, hogy nagy információs aszimmetria van a termelők és a fogyasztók között. Ide tartoznak a banki, biztosítási szolgáltatások, szinte átláthatatlan az a termék, amit valaki valamikor megvásárol. Mondjuk egy lakáshitelt vesz fel vagy pedig akár megköt egy folyószámla-szerződést egy bankkal. Egy másik területe ennek, ahol erős aszimmetria van, ez a távközlés területe. Szintén szinte átláthatatlan a fogyasztó számára, amikor egy új csomagot vásárol meg akár egy mobil- vagy vezetékes szolgáltatótól vagy internetes kábelcsomagot vásárol meg. Itt szintén arra figyelünk, hogy a minimális információt megkapta-e a fogyasztó.

És van még egy témánk, a fogyasztói csoportok, ahol hosszú évek óta nem sikerült olyan szabályozást hozni, annak ellenére, hogy már törvény is volt, parlamenti határozat, kormányhatározat, hogy a fogyasztói csoportok működését valahogy kordában tartsa. Itt a nagyon rossz tapasztaltunk az, hogy vannak olyan fogyasztói csoportszervezők, akik nem arra építenek, hogy a fogyasztói csoportok majd működnek, hanem arra építenek, hogy a fogyasztói csoportba belépő tagok fél, egy, másfél, két év múlva kilépnek a csoportból és az addig befizetett pénzük javarészét ott hagyják, hiszen olyan szerződést kötöttek. Tehát, mintha arra alakultak volna a fogyasztói csoportok, hogy a mögöttük lévő szervezők abból éljenek meg, hogy majd lesznek, akik kiszállnak az üzletből, miután tapasztalták, hogy nem olyan kedvező ez a szerveződési forma. Itt érezhetően magasabb bírságokat igyekszünk kivetni az utóbbi három évben.

A következő nagy csoport a megállapodások. Ennek a legszélsőségesebb és tiltott formája a kartellmegállapodások, amikor azt tapasztaljuk, hogy valaki árban megállapodott vagy piacot osztott föl vagy szétosztotta egy közbeszerzési eljárásban, hogy kik legyenek a nyerők. Kijött egy közbeszerzési eljárás és sorozatban szétosztották, mi körbenyerésnek mondjuk, hogy egy kis közbeszerzést ki nyerjen meg, a következőt ki nyerje meg, ezt időben is össze lehet rendezni. Ezeket a legdurvább megállapodásoknak mondjuk, röviden úgy is fogalmazhatok, hogy ez egyszerűen lopás. Mert arra szervezkednek össze cégek, hogy megemeljék az árakat, ellopják a pénzt.

Ezeknek a speciális esete a közbeszerzési kartell, amikor meg nem egyszerűen a normális fogyasztó pénzét lopják el, hanem az állampolgár által befizetett pénzt lopják el. Ezt minősített esetnek tekinti a parlament is, hiszen a közbeszerzési kartellek esetében a 2005 novembere után kiírt pályázatban a kartelltagok börtönnel is sújthatók lesznek.

Lassan, már lezáruló szakaszban vannak olyan ügyeink, ahol 2005 novembere után indult közbeszerzéses eljárásoknál a kartellt feltehetően bizonyítottnak látja majd a Versenytanács és előbb-utóbb elkezd működni a rendszer. Ez úgy működik, hogy az ügyészség megkapja tőlünk az összes információt és elkezd nyomozni azon, hogy bizonyítható-e Btk.-alapon is. Ilyen esetben maximum öt évig terjedő börtönnel sújtható az, aki a kartellt szervezte. Itt nem is az öt év a lényeg, hanem az, hogy egy vállalatvezető karrierjét megtöri az, ha valaki akár csak öt napra börtönbe kerül. Ezek általában nagy tiszteletnek örvendő emberek szoktak lenni, akik jólmenő cégek vezetői székében ülnek.

A kartellek ügyében 2005-ben voltak fővárosi ügyeink, voltak ÚKIG-os ügyeink, de volt vadhús-felvásárlásos kartellünk is. 2006-ban domináltak az informatikai cégek, összesen öt olyan esetünk volt, amikor informatikai cégeknél közbeszerzési eljárás során jobbára bizonyítottnak láttuk, hogy kartelleznek. Ezt igyekszünk úgy kezelni, hogy minden egyes ponton ezeket az ügyeket precízen végigvigyük. Azt tudom mondani, hogy azoknál az ügyeknél, ahol bírósági döntések voltak, mi állunk jobban. Egy sem zárult le végső döntéssel. Ebben a hullámban az első végső döntés a mozikartell-ügyben született pár héttel ezelőtt. Arra számítunk, hogy a cégek minden lehetőséget kihasználnak és nemcsak az ítélőtábláig mennek el, hanem utána még a Legfelsőbb Bíróságot is megjárják.

Tavaly volt egy olyan kartellügyünk, ami nem közbeszerzéses kartell, hanem a kötelező gépjármű- és Casco-biztosításokra vonatkozott. Ami, röviden, abból állt, hogy a legnagyobb magyar biztosító még más biztosítókkal összeállva egy olyan konstrukciót dolgozott ki, hogy a biztosító vállalta, hogy a szervizek rezsióradíját infláció fölött mondjuk 5 százalékponttal megemeli, cserében, ha az újonnan értékesített gépjárműveknek a biztosítási szerződését az Allianshoz viszik ezek a gépkocsiforgalmazók és szervizek. Ez akkor úgy nézett ki, hogy jól járt a biztosító, hiszen, amit esetleg év végén elvesztett a kötelezőátíráskor, azt a következő év közepére vissza tudta szerezni a biztosításokkal, hiszen hozzá kötöttek. A szervizek is jól jártak, mert infláció + valahány százalékpontos rezsióradíj-emelésben megállapodtak, tehát ők jól jártak. És ilyen klasszikus esetként volt mindenki a kárvallottja, aki ezeknél a biztosítóknál ezekben az esztendőkben kötött kötelező vagy Casco-biztosítást. Viszonylag egyszerű a képlet, bízom benne, hogy a bíróság is, hogy ha még ennél szofisztikáltabb lesz az előadás, akkor is elfogadja, hogy a képlet egyszerű volt, ketten összeálltak, hogy egy harmadik csoport, ami az autóbiztosítást kötők csoportja, ellen összeszövetkezzenek.

Voltak tavaly, meg tavaly előtt agrárügyeink is, meg szakmai kamarás ügyeink is.

Az erőfölényes ügyekre rátérve, kábeltévés ügyeink voltak, mobil-hangposta, vezetékes, távközlési ügyeink voltak. Az energiaszolgáltatóknak speciális szolgáltatásainál mintha visszaéltek volna az erőfölénnyel akkor, amikor órát cserélnek, meg szervizelnek. És volt 2006-ban még egy MÁV-os ügyünk. A MÁV tulajdonképpen a vezetékes távközlési szolgáltatók csoportjába tartozik. Ahol a piacnyitás megtörtént, ott különösen figyelünk arra, hogy a volt nagy szolgáltató ne tudjon visszaélni az erőfölényével azzal, hogy olyan szituációt teremt, hogy a többiek nem tudnak bejönni a piacra. Nagyjából a MÁV-nál is ez volt a helyzet, olyan szituációt teremtett, hogy akik új piacra lépők voltak, nem tudtak kirakodni, nem tudtak bemenni azokra a vágányokra, amikre szükségük lett volna.

A fúziók esetében, a hozzánk beadott fúziók száma 2005-ban 70 volt, tavaly 43. Ez annak tulajdonítható alapvetően, hogy a legutóbbi törvénymódosításban a javaslatunkra 10-ről 15 milliárdra vittük fel a fúziós küszöbszámot. Ez azt szolgálta, hogy minél kevesebb adminisztratív teher terhelje a cégeket. Ez a 15 milliárdos fúziós küszöbszám e pillanatban tulajdonképpen Európában szinte a legmagasabb csoportban van. Vannak országok, ahol 3-5 milliárdos fúziók esetén is versenyhatósági engedély kell. Én azon az állásponton vagyok, hogy a kisebb cégek esetében nincsen szükség fúziós engedélyre. Egy következő törvénymódosításnál lehet, hogy érdemes újra megvitatni a bizottságnak is.

A fúzióknál egy érdekes jelenség van, még így is elszaporodtak azok az ügyek, hogy elfelejtik beadni a cégek a fúziós engedélyt, ez újabban bírságoljuk. Ezek azok az esetek, amikor a kollégák vagy az újságból vagy a Cégközlönyből értesülnek arról, hogy voltak olyan fúziók, amit nem adtak be engedélyezésre. Összesen tavaly 43 milliós bírságot vetettünk ki, tavaly előtt 20 milliós bírságot. A cégek ezen meg szoktak lepődni, pedig mindegyik egyértelműen a versenyjog alá tartozó fúzió volt. Az is új jelenség, hogy kötelezettségvállalással engedélyezünk fúziót. Az alapeset az, hogy vannak olyan fúziók, aminél azt mondjuk, hogy "szóba nem jön" típusú fúzió. A komolyabb cégek ezt előtte kitárgyalják velünk és nem is indítják meg a fúziót. Emiatt ritka a visszautasítás és ez helyénvaló, hiszen sok pénzbe kerülne egy utólag nem engedélyezett fúzió.

Van egy köztes eset, amikor a cég kötelezettséget vállal azért, hogy a fúziót végigvihesse. Több ilyen esetünk volt tavaly is. Ez azt jelenti, hogy nem simán engedjük a fúziót, hanem valamilyen kötelezettséget bevállal. Akár strukturális jellegű, akár viselkedés jellegű kötelezettséget.

Ennyi volt, ami a felügyeleti eljárásainkban a versenytörvényre vonatkozott.

A kereskedelmi törvényről mondanék még e tárgyban két mondatot. Mi érvényesítjük a kereskedelmi törvény egy részét, ami a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedőknek a visszaélésével foglalkozik. Mi lepődtünk meg a legjobban, hogy gyakorlatilag nincsen bejelentés, amióta ez a törvény életbe lépett. Kérdések vannak hozzánk, meg első felvetések, de bejelentés nincsen. A kereskedők kötelezettek voltak arra, hogy etikai kódexet készítsenek. Ezt elkészítették, ezt mi ez év végéig engedélyeztük azért, hogy a tapasztalatok alapján majd meglássuk, hogy mi is szerepeljen a kódexükben. Most mivel tapasztalatunk nincsen, elindítottunk néhány hónappal ezelőtt egy kutatást egy céggel, ami mélyinterjúkkal, meg egy szélesebb interjuvolti körben igyekszik megtudni, hogy a beszállítók és a cégek viszonya hogyan alakult a kereskedelmi törvény életbe lépése után. Lehetnénk nagyon optimisták is, mondhatnánk azt, hogy átalakult a viszony. Ez nem valószínű. Meglátjuk, hogy mi jön ki a kutatásból és ha újra beadják az etikai kódexet, akkor ott lehet, hogy valamilyen plusz követelményeket támasztunk. Erről most nem tudok többet mondani.

A felügyeleti eljárásaink egy lágyabb formája, amikor ágazati vizsgálatot indítunk. Az utóbbi időszakban lezártuk a jelzálog alapú lakáshitelezés vizsgálatát, meg a villamosenerga-iparnál zártunk le vizsgálatot. A jelzálog alapú lakáshitelezésből kormányjavaslatok születtek, amelyeknek egy része visszaköszönt a miniszterelnök úr által pár hónappal ezelőtt felállított bankbizottság javaslataiban, amit a Várhegyi úr vezetett. A villamosenergia-ipari után következő javaslatokat tettünk, meg teszünk a születő új törvényhez, másrészt különböző típusú eljárások indultak, indult az MVM ellen, meg a többi hat szolgáltató vállalat ellen is. Az eljárások egy része EU-s jogalapon, az EU által, mások pedig a mi eljárásunkban a mi törvényünk alapján, plusz EU-jogszabályok alapján folynak.

A versenypártolásról azt szeretném mondani, hogy sokat foglalkoztunk szakmai kamarákkal, a gyógyszerpiaci versennyel. Ott meglehetősen aktív szerepet vállaltunk, olyan három évvel ezelőtt kiadtunk egy füzetet arra, hogy hogyan kéne a gyógyszerpiacot felszabadítani, amit röviden patikaliberalizációnak hívtunk. És most, amikor a kormány elővette tavaly ezt a gyógyszerárrendszer-átalakítást, aktív szerepet vállaltunk azzal, hogy az önök által ismert három évvel ezelőtti füzetből mennél többet próbáltunk megvalósítani. A mi részünkről sikeresnek tartom ezt a patikaliberalizációt és gyógyszerár-elfogadási új rendszert.

A villamosenergia-szektorra sok energiát fordítunk, sok vitánk van az érintettekkel. Majd a parlament a végén eldönti, hogy milyen irányba lép.

Ezen kívül a digitális átállási stratégiával foglalkoztunk sokat és a törvénytervezet kidolgozásával.

A harmadik nagy pillérünk a versenykultúra fejlesztése. Ebben eddig is oktattunk, meg egyetemistáknak írtunk ki pályázatot, az az újdonság van egy jó esztendeje, hogy a befolyt bírság öt százalékát visszaforgathatjuk versenykultúra-fejlesztésre, amit úgy oldunk meg, hogy pályázatokat írunk ki, viszonylag széles területre, azon kívül például tavaly könyvtárakat támogattunk, volt olyan könyvtár, például a Közgazdasági Egyetem könyvtára, aki egyedül ebből a pénzből tudott tavaly könyvfejlesztést csinálni. Ezen kívül negyedéves újságunk van, annak egy külön számát a képviselő urak láthatták, ami a kartellkonferenciánkra készült. Versenykulturális díjat alapítottunk, amit tavaly első ízben Voszka Éva kolléganő kapott meg, aki a pénzügykutató egyik kutatója. És ő volt egyedül eddig ebben az országban, aki a Versenyhivatal munkájáról tanulmányt, meg könyvet írt az utóbbi években. A versenykultúra-kifizetéseink és a pályázataink is nyilvánosak. Nyitottunk a honlapunk mögött egy másik honlapot, ahol erről utólag minden nyomon követhető. Itt az a lényeg, hogy nem magunkra költjük, hanem a piac felé költjük és a másik, hogy nem az a cél, hogy minden pénzt elköltsünk, ami van. 2006-ban valójában a töredékét költöttük el, mert nem volt meg az infrastruktúrája a költésnek, és amikor van az embernek pénze, különösen akkor kell vigyázni arra, hogy ne szórja el. Vigyáztunk rá tavaly.

A nemzetközi dolgainkról csak két szót. Az európai együttműködési hálózatban aktívak vagyunk, ez olyan aktivitás, aminek valójában semmi nyoma nincs a külvilág felé, ezek ilyen meglehetősen zárt rendszerek, meglehetősen titkosított rendszerek és utólag is sok dolog egy EU-s határozatban vagy javaslatban jelenik majd meg. Azon kívül van egy speciális intézményünk. Az OECD-vel közösen alakítottunk egy regionális oktatási központot, ami 17 ország számára nyújt versenyjogi, meg versenypolitikai oktatást, ad át ismereteket. A 17 országot úgy képzeljük el, hogy fent Oroszországtól félkaréjban lesz Szlovéniáig. Tehát Kelet-Európa, meg Dél-Kelet-Európa. Oroszország, Közép-Ázsia, meg a balkáni vidék az, akinek az intézményei idejárnak. Valójában e mögött két dolog van. Egyrészt van egy ilyen erkölcsi dolog, hogy a Magyar Versenyhivatal korábban nagyon sok segítséget kapott, hogy így felépítse magát más országoktól. Ez egy erkölcsi kötelesség, hogy segítsük ezeket a tőlünk keletre lévő államokat és van egy másik, amiért a kormány adja a pénzt, arra célzott pénzt kapunk, évente 100-125 millió forintot, hogy a magyar tőkeberuházásokat ebben a térségben tudja segíteni. Most már vannak érzékelhető jelei is, hogy tudja segíteni azt, hogy mondjuk fúziókontroll esetén vagy más ilyen versenytörvényekhez kapcsolódó ügyekben ezeknek az országoknak a versenyhatóságai hasonlóképpen értelmezik a versenyjogot, mint amit a magyar cégek Magyarországon megszoktak. Én ennyit gondoltam volna felvezetőnek mondani és köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Feltételezve, hogy a képviselők elolvasták a jelentést, kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Selmeczi Gabriellát illeti a szó.

Kérdések

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Nekem két kérdésem lenne az elnök úrhoz. Az egyik az, hogy van-e valami javaslata arra a törvényhozás felé, hogy hogyan tudjuk erősíteni a behajtást. Az egyik részben leírja a bírságbeszedési gyakorlatot és bizony a kiszabott bírságnak első körben csak a töredékét sikerül behajtani. A Magyar Országgyűlés tud-e ezen segíteni a törvények erejénél fogva. Ez lett volna az első kérdésem.

A második pedig, hogy elegendő visszatartó erőnek tartja-e a bírságok kiszabását. Van-e ilyen irányú tapasztalat? Meg nem tudom, hogy ez a hatáskörük-e. Egy alkérdésem lenne itt, hogy visszatartó erőt jelentene-e, hogy ha valakit megbírságolnak, határozatot hoz a Gazdasági Versenyhivatal, azt oly módon is közzé kellene tenni, hogy az adott üzlet vagy az adott cég bejáratánál kifüggeszteni például a határozatot mondjuk 30 napon keresztül. Most csak ötleteltem, csak érdeklődöm, hogy a nyilvánosságot lehet-e erősíteni ezen a területen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés nincs, visszaadom a szót az elnök úrnak.

DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke: Köszönöm szépen. Az utóbbi esztendőben az APEH-hel be tudjuk hajtatni a bírságot, tehát ami ott van, hogy be nem hajtott bírság, az jobbára egy korábbi periódusra vonatkozik. Az első ilyen nagy eset az volt, amikor autópálya-építő cégek kartelleztek és nem fizették a bírságot. És valamikor talán 2004-ben vagy 2005-ben december elején az APEH 500 milliónként leszedegette. De az már akkor bírósági határozattal megerősített bírságbehajtás volt természetesen. Én ehhez kötöm. Amióta az APEH, ha kiveti a bírságot a Versenyhivatal, a cégek fellebbezik, a cégek ezt kétféle úton indítják, egyrészt a bírságot, másrészt tartalmilag is. A bíróság rendre azt mondja, ez az utóbbi évek jelensége, hogy nem teszi tönkre a céget, ha a bírságot befizeti. Csak ez lenne a jogalapja, hogy ne fizesse be a bírságot. A bíróság szerencsére meggyőződik ilyenkor arról, hogy nem teszi tönkre a céget és utána behajthatóvá válik a bírság. Ezt behajtjuk és amikor a teljes ügy lezárul és újra mozdít valamit a bíróság, a bírságot vagy csökkentheti vagy elejtheti - emelni nem szokás -, az esetben, ha túlfizetett a cég, a jegybanki alapkamat kétszeresével, mint az adó esetében, visszafizetjük a bírságot. A bírság különben a központi költségvetésbe megy direkt szálon, tehát nálunk maximum egy napig van. A bírságbehajtás tehát mostanra jól megoldott. Az APEH gyakorlatilag adók módjára behajtja, attól még a felülvizsgálati szakasz folytatódik.

Elegendő-e a bírság nagysága? Én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy ezek elrettentőek legyenek, úgy fogalmaznék, hogy neki kell megtenni az első lépését. Bizonyítani kell, hogy valaki versenytörvény-ellenesen dolgozott és utána valójában már most is vannak lehetőségek, ilyen például a magánjogi jogérvényesítés például egy kartell esetében, hogy ha az, aki elszenvedte a kartellt, vagy egy közbeszerzéses kiíró vagy pedig aki Cascot, kötelezőt vásárolt, magánjogi alapon polgári bíróságon kártérítési keresetet indíthat azon törvény alapján, hogy akit jogtalanul törvényellenesen megkárosítottak, az jogosult arra, hogy ezt a kárát visszaszerezze. Ez a magánjogi jogérvényesítés. Benne van a magyar jogrendszerben, gyakorlat egyáltalán nincsen. Valójában mi egy lépést tudunk megtenni, a mi lépésünket és utána én már várom a következő lépéseket. Más országokban, ahol ennek hosszabb kultúrája van, ott teljesen bevett dolog, hogy utána magánjogi alapon is folytatódik vagy folytatódnak ezek az eljárások. És valójában ez lehet nagyon ütős, ugyanis a polgári bírót már nem köti az, hogy az előző éves érintett forgalom maximum tíz százaléka. Nekünk nem lehet célunk egy céget ellehetetleníteni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vélemények jönnek. Podolák alelnök urat illeti a szó, majd Latorcai alelnök úr, és utána javaslom a bizottságnak, hogy a határozati javaslatokat fogalmazzuk meg, majd a plenáris ülésen kisebbségi-többségi véleményt lehet mondani, ha lesz, ha nem, akkor bizottsági véleményünk lesz. Ebben megállapodhatunk. (Nincs ellenvetés.) Akkor figyeljük oldalanként a véleményeket.

Vélemények

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm. Úgy gondolom, hogy az elmúlt tíz évben figyelemmel lehetett kísérni a Versenyhivatal működését, társadalmi hatásait és egyre inkább érzékelhetővé vált, hogy a magyar gazdaságon belül egyre inkább súlyosan meghatározó szerepet játszik, tehát befolyásolja a versenyt. Elsősorban a tisztességes verseny irányába mozdítja el. Rengeteg tapasztalat gyűlt össze a 2005. és 2006. évi tapasztalatok is egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon a vállalatok kultúrájának alakításában, a gazdaságban való helyük, szerepük alapján nagyon fontos helyet és szerepet tölt be a Versenyhivatal. Különösen figyelemre méltóak voltak a versenyfelügyeleti eljárások során elért tapasztalatok és azok a trendek, amelyek kialakultak. Csak úgy, mint a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásában. Az a sok ügyszám, amely határozattal végződik, a munka mennyiségének a növekedését is mutatja és a határozottságot is, ami megjelenik a hivatal részéről.

Hasonlóképpen egyre súlyosabbak és ez várható, hogy a jövőben is így lesz, a különböző versenykorlátozó és erőfölénnyel visszaélő esetek, amin olyan nagyon csodálkozni nem kell, hiszen ez a trend zajlik az egész világban. De azért nálunk is éppen időszerű az, hogy ilyen jellegű és erőteljes lépések történjenek a Versenyhivatal részéről. Úgy gondolom, hogy az elmúlt években a Gazdasági bizottság részéről jelentős elvi támogatásban részesült a Versenyhivatal és természetesen a törvényeket, amelyeket kezeltünk ebben a témában, megpróbáltuk abban az irányban befolyásolni, hogy a verseny tisztasága, ehhez a megfelelő kondíciók a Versenyhivatal részéről adottak legyenek.

Egy észrevételem lenne az előterjesztéssel kapcsolatosan és ez a vezetékes energiaszállítással kapcsolatos megjegyzések és viták. Alapelvként tekintem azt, hogy a parlament rendelkezik törvényekkel, a törvényeket itt meghoztuk az ország házában. A versenyt csak és kizárólag ehhez lehet mérni. Lehet hasonlítani, hogy külterületen, EU-ban vagy akárhol hogy zajlik a világban, de a mérőszám mindenkor az, hogy a parlament milyen törvényt hozott. Ezért tisztelettel kérem a bizottságot és az elnök urat, hogy az MVM-mel, a MAVIR-ral, a HTM-ekkel és az erre a csomagra felfűzött kérdésekkel az energetikai albizottság belátható időn belül, egy hónapon belül foglalkozzon.

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Podolák alelnök úrral teljes egyetértésben ezeket a témákat szerettem volna kiemelni, részben megköszönni a Versenyhivatalnak az egyértelmű együttműködését a Gazdasági bizottsággal, de én is két dolgot szeretnék megemlíteni azon túl, amit Podolák alelnök úr itt már jelzett. Részben az, hogy valahogy egy kicsit talán a versenyeljárások szempontjából rövidebbre kellene zárni a kapcsolatot a Gazdasági bizottság és a Versenyhivatal esetében. Hiszen mindazokat az eljárásokat, amelyeket a vezetékes energiaszolgáltatók esetében lefolytattak, hogy ha a Gazdasági bizottság tevékenységét vizsgálják, azok lényegesen hamarabb felmerültek és bizottsági szinten itt a bizottság tárgyalta mindazt, tehát hamarabb lehetett volna eljárásokat indítani. A másik pedig, a utóbbi időben, főleg a nagy ünnepek előtt a nagy bevásárló központokban az élelmiszeripari láncokban döbbenetes mértéket öltött a romlott, átcímkézett termékeknek a megjelenése. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak egészségügyi hatósági szempontból fontos, hanem versenyszempontból is. Ez a választó megtévesztése, erőfölénnyel való durva visszaélés, és úgy gondolom, hogy a Versenyhivatalnak is be kellene avatkoznia ezekbe az ügyekbe és a verseny szempontjából is példát kellene statuálni. Már csak azért is, mert a versenyszabályozás szempontjából sokkal komolyabb bírságot lehet kivetni, mint amilyet kivethet a megfelelő egészségügyi hatóság. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindkét alelnök úr hozzászólása azt támogatja, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tekintse a beszámolót. Én a véleményeket egyetlen dologgal egészíteném ki: úgy gondolom, hogy a 2005-2006-os beszámoló is kitért a versenykultúra fejlesztésében tett egy-két intézkedésre, elnök úr is kitért a központ létrehozására részben nemzetközi, részben belföldi tevékenységek elindításával. Én úgy gondolom, ez kiemelkedően fontos, mert nem cél a bírság, hanem egy eszköz, hogy a piaci szabályozásnak érvényt tudjunk szerezni. Úgy gondolom, hogy ebben a szellemben a bizottság felajánlhatja együttműködését a Versenyhivatalnak, hisz' az eddigi jogalkotás folyamatában is, amikor ilyen típusú problémák voltak, akkor az Országgyűlés általában a versenyjog érvényesíthetőségéért mindent megtett. Nagyon szépen köszönöm, és arra szeretném az elnök úr figyelmét felhívni, amit Podolák alelnök úr mondott. Az energetikai albizottságban nagyon szeretném, ha az elnök úr biztosítaná azt a lehetőséget, hogy kollégái és az albizottság tagjai, akik az energiastratégiát és a villamos energia törvény beterjesztését is előzetesen vitatják, hogy ezeket az álláspontokat próbálják egyeztetni ahhoz, hogy ez a vita egyszer, s mindenkorra lezáródjon. Úgy gondolom, hogy ez a két vélemény összecsengett, nem teszi indokolttá a kisebbségi véleményt. Latorcai úr elmondja ezt az egy véleményt? (Dr. Latorcai János elvállalja az előadó szerepét.) Köszönöm szépen.

Határozathozatalok

Szavazásra teszem fel a kérdést. A Gazdasági bizottság az első napirendi pont keretében megtárgyalta a 2005. évi versenyhivatali beszámolót, azt általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.

Egyben az elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot is elfogadja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.

Ugyanez a 2006-os beszámoló általános vitára alkalmasságáról. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság.

Valamint az ezt megerősítő országgyűlési határozatot támogatja-e a bizottság. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.

Az első napirendi pontot lezárom.

Most Kovács Tibor rövid napirendi pontját vennénk előre, amennyiben ezzel egyetért a bizottság. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság. Köszönöm szépen. Megadom a szót Kovács Tibornak.

KOVÁCS TIBOR (MSZP) elterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Mint valószínűleg képviselőtársaim előtt ismert, az APEH irányában ez év elejétől gyakorlatilag teljes körűen megvalósult az elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás. Ez mind az ügyfelek és az adóhatóság oldaláról kedvező tapasztalatokkal járt, hatékonyabbá, gyorsabbá vált az ügyintézés, így indokoltnak tűnik az, hogy más adóhatóságok, mint a VPOP irányába is az energiaadó, jövedéki adó tekintetében is lehetővé tegyük az elektronikus bevallást. Itt megfontolandónak tartottuk azt, hogy ennek az időzítését hogyan lehet úgy megvalósítani, hogy kellő felkészülési időt biztosítson az adózók számára, illetőleg az adóhatóság számára, ezért a javaslat szerint ennek bevezetését 2007. július 1-je és 2008. december 31-e között egy szabad választási lehetőséggel biztosítanánk. Egy területen volt fenntartás a mezőgazdasági adófizetők és visszaigénylők területén. Itt azt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági őstermelőkre ne vonatkozzon kötelező mértékben a bevallás, hanem szabad választási lehetőséget teremtsünk és kellő felkészülési időt számukra is. Szeretném még azt egy mondatban megjegyezni, tisztelt elnök úr, hogy a jövedéki tanács elnökeként a jövedéki tanács tagjaival, illetve számos más meghívott érintettel konzultálunk és valamennyien egyetértettek ezzel a javaslattal. Néhány perccel ezelőtt a költségvetési bizottság tárgysorozatba vette a javaslatot. Kérem a gazdasági bizottságot is, hogy az előterjesztést támogassák. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elmondottakból következik, hogy a kormány támogatja.

GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): A Pénzügyminisztérium részéről támogatjuk az előterjesztést.

Határozathozatal

ELNÖK: Gondolom az a vita is megoldódott, hogy a kistermelőknél egyelőre nem kötelező, hanem alternatív választás hosszabb távon. Van-e kérdés az előterjesztőhöz? (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet az általános vitára alkalmassággal? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Gratulálok képviselő úr a jó javaslathoz. Köszönöm szépen.

Visszatérünk a második napirendi pontra. Alelnök úr, öné a szó.

(Az elnöklést Márfai Péter alelnök veszi át.)

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám) (Általános vita)

ELNÖK: Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Előttünk van a törvényjavaslat, ennek megvan az előzménye, a digitális átállás stratégiáját tárgyalta az informatikai és hírközlési albizottság még novemberben. Azóta számos fontos esemény történt, ami ezt a törvényt előkészítette, példaértékű az előkészítő folyamat, ahogy ez a szabályozás elénk került. Köszöntöm a Miniszterelnöki Hivatal megjelent képviselőit. Megadom a szót.

Sarkady Ildikó szóbeli kiegészítése

SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Amint önök is tudják, Magyarország átfogó médiaszabályozási reform előtt áll és most önök előtt az első alappillére, az átvitelrendszer jogi környezetének a megteremtéséről szóló előterjesztés van. Ez az előterjesztés, amely a digitális átállásról szóló kormányhatározat alapján készült, nemcsak az átállásnak a jogi környezetét teremti meg, hanem létrehozza és szabályozza a műsorterjesztés eddig törvényi szinten nem szabályozott területét is. Amint alelnök úr elmondta, lényegében a törvénynek az alapját a tavaly november vége óta folytatott ötpárti tárgyalások is képezik, aminek eredményeként a múlt héten négypárti megegyezés született a szabályozás lebonyolításának a rendszeréről. Hangsúlyozni szükséges azt is, hogy az átvitelrendszer szabályozása nem képzelhető el a tartalomszabályozás nélkül. A tartalomszabályozási kérdések az Európai Bizottság audiovizuális médiaszolgáltatás irányelvének a jóváhagyását követően az év második felében kerülne terítékre.

Azt is tudják, hogy az átfogó médiaszabályozási reform része a jelenleg hatályos médiatörvénynek a jogharmonizációs célú módosítása, a négypárti megegyezés értelmében ez a két törvénytervezet, illetőleg a jogharmonizációs célú módosítás együtt kerül majd a parlament elé.

A digitális műsorterjesztésről szóló törvény háttérjogszabályát képezi az elektronikus hírközlési törvény, a közigazgatási eljárási törvény, illetőleg a médiatörvény. Ez utóbbi abban az esetben, amennyiben a törvény kifejezetten ezt elrendeli. A négypárti megegyezés értelmében az NHH által az elektronikus hírközlési törvény alapján lebonyolított MUX multiplex pályáztatási rendszert egy kétharmados állásfoglalásokkal működő országgyűlési ad hoc bizottság felügyeli és ez garantálja azt, hogy ez a pályáztatási rendszer nyilvánvalóan a pártok érdekei mentén és azok érvényesítésével fog megtörténni. A tegnapi nap folyamán a főbizottság, a Kulturális és sajtó bizottság, illetőleg az Emberi jogi bizottság, valamint az Európai ügyek bizottsága támogatásáról biztosította mindkét előterjesztést, és most kérem önöket, hogy a műsorterjesztés és digitális átállásról szóló törvény tervezetét is támogassák és általános vitára alkalmasnak találják. Köszönöm szépen.

Kérdések

ELNÖK: Én is köszönöm. Kérdések következnek.

DR. LATORCAI JÁNOS (KNDP): Tisztelt Bizottság! Egy kérdésem lenne. Az ötpárti tárgyalások során megegyezés született annak érdekében, hogy létrejöjjön egy országgyűlési eseti bizottság, amelyik tulajdonképpen majd az érdemi döntést végül is meghozza. Azonban van itt egy ellentmondás, amelyet nem igazán tudok értelmezni, ennek a lényege, hogy a pályázatok érvényességéről és eredményességéről szóló hatósági döntés során a bizottság jóváhagyására a közigazgatási hatósági eljárásnak a szakhatósági hozzájárulásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ha van egy szakhatósági eljárás és a szakhatóság a bizottsági döntést megelőzően ezt jóváhagyja, akkor részben alkotmányossági kérdés vethető fel, hogy ebben az esetben egy parlamenti eseti bizottságnak van-e bármilyen formában megállítói joga. A másik: azt mondja, a bizottság a jóváhagyást csak jogszabálysértés valamint eljárási szabálysértés esetén tagadhatja meg. Amennyiben ez valóban így van, akkor ennek az egész bizottságnak formális a működése, mert érdemileg a bizottság döntést nem hoz, csak azt az egyetlen egy dolgot vizsgálhatja, hogy a fennálló törvényi szabályozásnak megfelelően történt-e a hatósági döntés. Ez egy elég érdekes kérdés, erre szeretnék majd választ kapni, hogy az előterjesztő ezt hogyan látja áthidalhatónak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Megadom a szót a válaszadásra.

SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Az volt a fő célunk, hogy a pályáztatási rendszernek a legfőbb elemeit törvényi szinten szabályozzuk. Ennek megfelelően egészen egyedülálló módon, és ezt a képviselő úr is jól látja, nemcsak arról van szó, hogy egy bizottsági kontroll érvényesül az egyébként hatósági eljárás kapcsán, hiszen az elektronikus hírközlésről szóló törvény nem a bizottságnak vagy bármely bizottságnak ad lebonyolítási hatáskört, hanem magának a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak. Ebből következik, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság bonyolítja le az eljárást, és ő hozza meg a hatósági döntést, ő köti meg a hatósági határozatot is, illetve hozza meg a határozatot, illetve köti meg a szükséges hatósági szerződéseket is. Ugyanakkor a pártok látnak egy kontrollálhatósági lehetőséget. Az, hogy a bizottságnak a pártok egy ilyen szakhatósági-szerű, kvázi lehetőséget adtak, ez garanciája annak, hogy az eljárás törvényesen és a pártok érdekeinek megfelelően zajlódjék. Azt is hangsúlyoznom kell a válaszomban, hogy a törvény maga meghatározza törvényi szinten a pályáztatási feltételrendszert. Ebből követően kizárólag akkor van lehetőség a jogorvoslattal való élésre, hogy ha az eljárási rend vagy a törvényben meghatározott feltételrendszer sérülne. Tehát ez megfelelő garancia arra, hogy az eljárás teljes mértékben és szabályosan bonyolódjék le. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Most a véleménykör következne, amennyiben van ilyen. A magam részéről a digitális átállás szabályairól szóló gondolatsort emelném ki ebből a törvényből, ami nagyon zárt, nagyon korrekt és nagyon következetes. Természetesen erre ráépül a műsorterjesztés szabályrendszere és valóban vannak ilyen jogi kuriózumok, mint ez a bizottság, amely a hatósági eljárás egy részét határozottan és egyértelműen kontrollálja a pártok által képviselt érdekek és értékek mentén, ami köztársaságunknak egy sajátos jelenségsorát fogja eredményezni. Ami, miután konszenzus van mögötte, természetesen támogatható.

Azt kell eldöntenünk, hogy az előttünk lévő szabályozás aktuális-e. Hát igencsak aktuális, sőt bizonyos fajta késés is van benne, de ez a késés mértékét tekintve néhány hét, tehát bőven tartható az az ütemezés, amit az elmúlt év vége felé a szakhatóság és az előterjesztők megadtak számunkra. Tehát tartható az az ütemezés, hogy ősszel már pályáztatható lesz a multiplex működtetés.

Határozathozatal

Én a magam részéről is általános vitára alkalmasnak tartom és arra ajánlom. Van még egy feladatunk, szavaznunk kell róla. Ki támogatja az általános vitára alkalmasságot? (Szavazás.) Két tartózkodással a bizottság támogatja. Mivel kijelölt bizottság vagyunk, előadót választunk. Én elmondom a bizottság véleményét a parlament előtt. Ki támogat engem? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárom és átadom az elnöklést Podolák úrnak.

(Az elnöklést Podolák György alelnök veszi át.)

Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (Általános vita)

ELNÖK: A bizottság folytatja munkáját, kérem a bizottságot, járuljon ahhoz hozzá, hogy az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytassuk. (Nincs ellenvetés.) Megadom a szót az előterjesztőnek.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Az előterjesztés hátterében több olyan európai bírósági ítélet áll, amely úgy értelmezte döntéseiben a munkaidő fogalmát, hogy abba az ügyeletet is be kell számítani és ennek az elvárásnak felel meg első helyen a törvényjavaslat, más munkaidőre vonatkozó szabályokat is módosítva. Amennyiben kérdés van a részletekkel kapcsolatban, szívesen válaszolok.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban. (Nincs jelentkező.) Észrevétel? (Nincs jelentkező.) Szavazásra teszem fel, aki egyetért a T/2938-as számú előterjesztés általános vitára alkalmasságáról, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Két tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám) (Általános vita)

Következik a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitája. Megadom a szót az előterjesztőnek.

Pankucsi Zoltán szóbeli kiegészítése

PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A törvényjavaslat szükségességének az indoka: a 2006/43/EK irányelv elfogadásával az Európai Unió megújította a könyvvizsgálatra vonatkozó uniós szintű szabályokat. Ezeket a szabályokat át kell venni Magyarországnak is, lehetőség szerint 2008. január 1-jei hatálybalépéssel, ez tűnik a legcélszerűbbnek pillanatnyilag. Nyilván, ha már törvényalkotásról beszélünk, célszerű rendezni a hatályos könyvvizsgálói szabályozással kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdéseket is, illetve talán van egy ennél még fontosabb jogalkotási indok, hogy a könyvvizsgálatba vetett közbizalmat célszerű megerősíteni. Ez egy globális törekvés, ebben Magyarországnak is követnie kell a nemzetközi irányzatot. A könyvvizsgálati szabályozás modernizálása mindenképpen a közbizalom megerősítésének az irányába hathat.

A törvény előkészítése kapcsán megállapítást nyert, hogy a jelenleg hatályos '97. évi LV. könyvvizsgálói törvény gyakorlatilag a legtöbb elemében összhangban van a nemzetközi elvárásokkal, ugyanakkor számos olyan szabályozandó kérdéskör van, ami nem illeszthető be egy egyszerű törvénymódosítás keretében a jelenlegi törvényi keretek közé. Azért volt indokolt egy új törvény megalkotása azzal, hogy természetesen ennek az új törvénynek a szakmai alapjait a jelenleg hatályos törvény képezi.

A törvény előkészítése kapcsán intenzív egyeztetések folytak szakértői szinten, ennek eredményeként azt mondhatjuk, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot tudott beterjeszteni az Országgyűlés elé, amellyel kapcsolatban szakmai viták nem maradtak fenn. És az Állami Számvevőszék is a törvényjavaslattal kapcsolatban pozitív véleményt alkotott.

A törvény az alábbi témakörökben rendelkezik: szabályozza a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezését mind magánszemélyek, mind a cégek vonatkozásában, szabályozza a kamara által vezetett könyvvizsgálói nyilvántartásoknak a rendjét, módját, különös tekintettel a nyilvános adatok körére. Ezt külön jogszabály szerint kellett részletesen szabályozni ebben a törvényjavaslatban. Szabályozza a törvény a könyvvizsgálókkal szemben támasztott függetlenségi kritériumokat, ezeknek ma már igen nagy jelentősége van. Mind egyfajta általános függetlenségi kritérium érvényesítésének a könyvvizsgálókkal szemben, mind pedig a konkrét ügyféllel szemben támasztott függetlenségi kritériumoknak. Szabályozásra kerül a könyvvizsgálói felelősség kérdése, szabályozásra kerül továbbá az okleveles könyvvizsgálói szakképesítésnek a rendje és módja. Ez a jelenlegi törvényi előírásoknál jóval részletesebben kerül szabályozásra, összhangban azzal, hogy talán a jelenleginél is nagyobb állami felügyelet fog ezen szakképesítés vonatkozásában megvalósulni a jövőben, miután ez egy államilag elismert felsőfokú szakképesítésnek minősül.

A könyvvizsgálat tekintetében igen nagy jelentősége van a minőségbiztosítási rendszernek, tehát, hogy ne csak magát az engedélyezést kössük szigorú feltételekhez a könyvvizsgálóknál, hanem az ő tevékenységük folyamatos ellenőrzéséről is gondoskodjunk, ezért ez kiemelt súlyt kapott a törvénytervezetben. Emellett a törvényjavaslat szabályozza a fegyelmi eljárások körét is. Csak érdekességként érdemes utalni arra, hogy a fegyelmi eljárások keretében adott esetben egy rosszul elvégzett vagy tartósan és vétkesen rosszul elvégzett könyvvizsgálat a könyvvizsgálói engedély visszavonásával is járhat nyilván megfelelő esetekben és garanciális elemekkel. Miután a Magyar Könyvvizsgálói Kamara fogja betölteni a könyvvizsgálói szakterület vonatkozásában a legfontosabb szerepet, ezért a törvény részletesen szabályozza azt, hogy a kamarának milyen a működése, a felépítése és ezzel kapcsolatosan milyen szabályalkotási és egyéb teendői vannak a kamarának. Ami talán a legnagyobb jelentősége a törvényjavaslatban foglaltaknak, hogy kiépítésre kerül, megerősítésre kerül a könyvvizsgálói közfelügyeletnek a rendszere, ez egy új szabályozási elem. Elsősorban az európai uniós irányelvből adódik ennek a szükségessége. Ennek röviden az a lényege, hogy a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása most már nemcsak egyfajta szakmai és egyéb szabályozási feltételrendszer között kell, hogy folyjék Magyarországon, hanem a nem gyakorló szakemberek is, ha úgy tetszik, laikusként bizonyos követelményeket támaszthatnak a könyvvizsgálókkal szemben, amelyeket a könyvvizsgálóknak figyelembe kell venniük a működésük során. Ennek az a jelentősége, hogy valóban egy ilyen fajta, ha úgy tetszik, a közvéleménnyel folytatott párbeszéd útján a könyvvizsgálattal szembeni közbizalom ténylegesen megerősödhessen, ténylegesen lehessen visszacsatolás a szakma felé a közvéleményt erősen érintő ügyek kapcsán.

És még egy igazán fontos eleme van a törvényjavaslatnak, ez pedig a kötelező könyvvizsgálati értékhatárnak a megemelése. A jelenlegi szabályok szerint azoknál a gazdálkodóknál, ahol nem kötelező általános jelleggel a könyvvizsgálat, ott 50 milliós éves árbevételi határhoz van kötve a könyvvizsgálati kötelezettség. Ez a törvényjavaslat szerint megemelésre kerül. A szöveg pontosan úgy szól, hogy ott nem lesz 2008. január 1-jétől kötelező a könyvvizsgálat, ahol az éves nettó árbevételi határ a 100 millió forintot nem éri el és 50 főnél kevesebb az átlagosan foglalkoztatottaknak a száma. Tehát a két feltételnek együttesen kell megfelelni.

Emellett még egy változást tartalmaz a törvény, ez pedig az, hogy a részvénytársaságoknál a jövőben, tehát 2008. január 1-jétől pusztán a cégforma miatt nem lesz kötelező a könyvvizsgálat és a könyvvizsgáló választása. Az rt.-kre is az általános könyvvizsgálati szabályok vonatkoznak. Tehát, ha speciális külön törvény alapján kötelező a könyvvizsgálat egy részvénytársaság számára, akkor természetesen ez továbbra is fennáll, de önmagában a cégforma miatt nem lesz kötelező. Ennyit gondoltam röviden elmondani.

Észrevételek

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? Göndör képviselő úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A félreértések elkerülése végett az első mondatom az kell, hogy legyen, hogy a házszabályi követelmények szerint a törvényjavaslat megfelel az általános vita követelményeinek, tehát általános vitára alkalmasnak tartom. A téma iránt kevésbé érdeklődő képviselőtársaim türelmével és bizalmával nem visszaélve, nem kezdek részletesen erről beszélni, de szeretném mindazokat, akik kicsit is a kamarák iránt éreznek affinitást vagy elkötelezettséget, foglalkozzanak ezzel a törvénnyel. Véleményem szerint nagyon sok sebből vérzik számomra ez a törvényjavaslat. Rettentően fontosnak tartom a közbizalmat, fontosnak tartom azt, hogy a kamarának belső önszabályozó rendszere van, de ebből fakadóan kőkemény összeférhetetlenségi feltételeket kell megfogalmazni tisztségviselőkkel és más egyebekkel. Tehát én azt gondolom és erre kérem a képviselőtársaimat, hogy olvassák végig, nézzék meg és módosító indítványokkal próbáljuk meg elérni mindazokat a célokat, amiket az előterjesztő megfogalmazott. De ma nagyon sok rossz érzésem van, ezeket az általános vitában el fogom mondani. Köszönöm szépen. Tehát még egyszer hangsúlyozom, engedjük általános vitára és módosító indítványokkal próbáljuk meg ezt a fontos kamarát rendbe tenni.

ELNÖK: Latorcai képviselő úr!

DR LATORCAI JÁNOS (KDNP): Rendkívül fontos törvényjavaslatnak tartjuk, nagyon fontos, hogy bekerüljön. Nagyon stabil feltételrendszert hoz létre azáltal, hogy kötelező kamarai tagságot ír elő, ugyanakkor nagyon bonyolult a rendszer a törvény alapján. Szó szerint én is ugyanazt a kifejezést tudnám alkalmazni, amit Göndör képviselőtársam mondott, hogy ezer sebből vérzik. Közben rendkívül komoly feltételrendszert fogalmaz meg a kamarai tagság keletkezésével kapcsolatban. Nem megyek bele, de ezt nagyon szeretném elmondani: megmondja a harmadik országbeli könyvvizsgálónak a kamarai tagságával kapcsolatban, ugyanakkor a 71. §-ban totálisan le is puhítja, amikor elmondja, hogy egy gazdálkodó könyvvizsgáló szervezet esetében - amelyik harmadik országban tevékenykedik - minden további nélkül be lehet fogadni abban az esetben is, hogy ha ott az alkalmazottaknak, illetve a könyvvizsgálást végzőknek egy jelentős hányada például nem felelne meg személyenként a kamarai tagság hazai feltételeinek. Úgy gondolom, ezek azok a dolgok valóban, amelyek módosító javaslatokkal kiküszöbölhetők. Egy kicsit talán a nyelvezetét is egyszerűbbé kellene majd tenni, tehát feladatunk, úgy hiszem, hogy lesz, de feltétlen szükséges és támogatandó javaslatról van szó. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Fónagy képviselő úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Bevallom, én nem akartam szólni, mert ami ismeretem van, azok kívülről kapott vélemények, de hát az abban megfogalmazottak egy részét most itt viszonthallottam. Amit kérdezni szeretnék a bizottságtól, hogy sürget-e minket valami. Vagy pedig egyetértve azzal, amit Göndör képviselő úr mondott, hogy engedjük általános vitára vagy pedig mondjuk azt, hogy az előterjesztő akár egy konzultáció után gondolkozzon el a dolgokon. Nincs generális kifogásom az általános vita ellen, ezért kérdésként teszem fel ezt.

ELNÖK: Ki ennek a főbizottsága?

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A költségvetési. Egyetlen félmondat: a javaslat elolvasása során bennem egy kétely, a fokozatos hatálybaléptetés fogalmazódott meg. Nagy kérdés a tisztújítás kérdése. A ma hatályos törvény szerint történik vagy e törvény szerint? Tehát itt a nagy kérdés. Azért mondtam, hogy én nem akarom most a vitát lefolytatni, mert benne vagyunk a csapdában. Melyik ujjunkat harapjuk meg?

ELNÖK: A kompromisszumos javaslatom úgy szól, hogy szavazzon a bizottság, vélhetően a bizottság úgy fog dönteni, hogy általános vitára alkalmas, de ha és úgy alakul a helyzet, hogy nem elégséges az idő a részletes vitára, akkor nyújtást fogunk kezdeményezni. Ez megfelelő kompromisszum? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Az előadót megkímélném a véleménynyilvánítástól, hiszen a következő időszakban lesz épp elég lehetőség erre, de azért egy dolgot mindenképpen tisztelettel a figyelmébe ajánlok. Az első megvezető mondata vagy a második valahogy úgy hangzott, hogy szakmai viták nem maradtak fenn. Akkor ez az egyetlen előterjesztés a parlamentben az elmúlt száz évben, ahol valami úgy jött be, hogy szakmai viták nem maradtak fenn, mert idáig minden kérdésben maradtak. Úgyhogy óvatosan fogalmazzon ilyen kérdésekben. Szerintem, ha ez kimegy társadalmi vitára, ennek lesz épp elég észrevétele, pláne a parlamentben majd figyeljenek oda, hogy mennyi mindent fogunk mi megjegyezni.

Határozathozatal

Mindezek után azt kérném, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e. (Szavazás.) Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartjuk.

Azt javaslom az előbbi megosztást figyelembe véve, hogy Göndör képviselő úr legyen a bizottsági vélemény tolmácsolója. Egyetért a bizottság? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.

Következik a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A kormány részéről Papp Zsófia van jelen, megadom a szót.

Papp Zsófia szóbeli kiegészítése

PAPP ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Röviden szeretném összefoglalni a törvényjavaslat megalkotásának indokát és tartalmát. A határon átmenő készpénzforgalmat ellenőrző rendszer kiépítése a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem részét képezi. Az Európai Unió a közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 1899/2005/EK rendelettel kívánja a külső határon áthaladó készpénzforgalmat ellenőrizni. A rendelet 2005. december 15-én lépett hatályba és 2007. június 15-étől kell alkalmazni. A rendelet közvetlenül alkalmazandó és jelen törvényjavaslat a rendelet végrehajtását a rendelet hazai alkalmazhatóságát hivatott biztosítani.

A kidolgozott jogalkotási koncepció lényegi eleme, hogy önálló törvényjavaslat került megalkotásra. A külön törvényben történő szabályozás indoka, hogy a kérdést jelenleg szabályozó 2003. évi XV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról, illetve jelen törvényjavaslat tartalma és szabályozási tárgya nem egyezik meg teljes mértékben. A rendelet nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő a tízezer eurót meghaladó készpénzt magánál tartó utas számára. A törvényjavaslat alapján e kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámellenőrzés keretében a vámhatóság végzi el.

A rendeletnek a vámhatóság jogkörét meghatározó cikke alapján a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a vámhatóság a természetesen személyek, poggyászok és szállítóeszközök ellenőrzésére jogosult legyen és a törvényjavaslat biztosítja a vámhatóság részére ezen ellenőrzési jogkört. Fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a rendelet alapján rögzítendő adatoknak, információknak a feldolgozását és cseréjét érintően megfelelő szabályokat, garanciákat tartalmaz. Fontos eleme továbbá a törvényjavaslatnak, hogy a rendelet szankciók előírását mondja ki a tagállamok számára a bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén és ezen szankciókat pedig a szabálysértésekről szóló kormányrendelet módosításával alkotta meg az előterjesztő és 2007. június 15-én lép hatályba a szabálysértési rendeletnek azon módosítása, amely a megfelelő szankciókat is tartalmazza. Költségvetési szempontból többletkapacitást nem igényel a feladat ellátása, a vámhatóság a meglévő személyi és tárgyi feltételekkel el tudja mindezt látni. Ennyit szerettem volna röviden elmondani, természetesen kérdésekre nagyon szívesen válaszolok.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nekem lenne egy kérdésem. Tízezer euró a limit, ami a magyarázó szövegben van, mi van akkor, hogy ha valaki a saját bankkártyáján viszi ki ennek a többszörösét és ha idegen országban veszi fel a pénzt, ott hogy lehet ellenőrizni.

PAPP ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Ebben az esetben azért nincs szükség a készpénz ellenőrzésének a megtételére, mert ha mondjuk magyar állampolgárról van szó és ő bankkártyával rendelkezik, az azt jelenti, hogy ő üzleti kapcsolatban áll egy olyan pénzintézettel, amelynek kapcsán az ő ellenőrzése a pénzmosás elleni 2003. évi XV. törvény alapján már megtörtént. Tehát az ő azonosítása, nyilvántartása ez alapján megtörténik.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Felteszem a kérdést általános vitára. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Előadót nem kívánunk állítani.

Jelezni szeretném a bizottságnak, hogy első helyen kijelölt bizottságként kezeljük az előterjesztést. Tehát következik a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. 1-es Molnárral kezdődik.

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Szeretném elöljáróban jelezni, hogy a tárca álláspontját tudjuk képviselni, a kormány éppen most tárgyalja a módosító javaslatokkal kapcsolatos előterjesztést. Nem támogatja a tárca.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 2-es, Fónagy képviselő úr javaslata.

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 3-as?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 4-es?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 5-ös?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 6-os?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 7-es?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 8-as?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 9-es?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 10-es?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium):Nem.

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Miért nem támogatja? Ti. itt arról van szó, hogy az ingatlanigazgatási eljárás ugyanúgy felmerül, a földhivatalok ugyanúgy dolgoznak, miért pont az autópálya-építést kívánja a kormány olcsóbbá tenni azáltal, hogy a telekkönyvi ingatlan-nyilvántartási illetékeket egyébként ínséges állapotúnak nem minősíthető érdekeltekkel nem kívánja megfizettetni. Miért pont nekik spórolunk?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem erre a választ.

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ez a módosítás azért került be a törvénybe, mivel évente több ezer ingatlannal kapcsolatban merül fel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés és ennek így az összköltsége eléggé jelentős, és ezért adjuk ezt a kedvezményt. Ennyi nagyon röviden az indoka.

ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 11-es javaslat.

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. Ez összefüggött a 9, 13, 14, 15-össel. 12-est?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 13-as?

DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 14-est támogattuk. 16-os?