GIB-23/2007.
(GIB-50/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. május 16-án, szerdán, 10 óra 00 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megjelentek: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2939. szám) - általános vita *
Mátyus Mihály szóbeli kiegészítése *
Kérdés, válasz *
Szavazás *
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2930. szám) - általános vita *
Shövényi Zsolt szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszok *
Szavazás *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2931. szám) - általános vita *
Simon Henrietta szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez szóló határozati javaslat (H/2941. szám) - általános vita *
Görözdi György szóbeli kiegészítése *
Markó Andrea kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás *
A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2480. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám) *
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-ai 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/2912. szám) *
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám) *
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2757. szám) *
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2756. szám) *
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2755. szám) *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2882. szám) (Kovács Tibor és Jauernik István (MSZP) képviselők önálló indítványa) - módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat (T/2716. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2837. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Podolák György (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Deák András (KDNP) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Püski András (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Shövényi Zsolt főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Simon Henrietta közoktatási referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Görözdi György miniszterelnöki megbízott (Miniszterelnöki Hivatal)
Markó Andrea szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Pankucsi Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Papp Zsófia tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Daczi Diána tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Slujtner Zsolt osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Kalmár Zsolt (MKIK)
Berki Ferenc (KKVSZ)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Dr. Wágner György (Miniszterelnöki Hivatal)
Tóth Sándor (GB)
Kovács László (KKAOSZE)
Dr. Győri Judit (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Móré Tamás (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Kruppa Márton (Magyar Távirati Iroda)
Gláser Tamás alelnök (Vállalkozók Országos Szövetsége)
Dr. Bálint István (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Négyesi Mónika (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Posta Zoltán főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)
DR. PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést megnyitom. Írásban előre megkapták képviselőtársaim a mai bizottsági ülés napirendi pontjaira szóló javaslatot. Kérdezem, van-e valakinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
A 12. napirendi ponthoz, a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nincs módosító indítvány, tehát ha nem kíván a bizottságban előterjeszteni senki indítványt, akkor a 12. napirendi pont törlését javaslom. Ugyanez a helyzet a 15. ponttal kapcsolatosan, az adózás rendjéről szóló törvény módosítása sem kell, hogy tárgyalásra kerüljön, amennyiben nincs kapcsolódó módosító indítvány benyújtására szándéka a bizottságnak. (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen, a képviselők nem jelezték.
Az előre megküldött napirendi pontokat és azok sorrendjét a bizottság elé terjesztem. Kérdezem, ki ért egyet a napirenddel a szóban elhangzott módosításokkal együtt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Az 1. napirendi pont a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Mátyus Mihály főosztályvezető úrtól kérünk szépen egy rövid összefoglalót a törvényjavaslatról. Öné a szó.
Mátyus Mihály szóbeli kiegészítése
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden összefoglalnám a törvénycsomag módosításának lényegét. A szakképzés-fejlesztési stratégia kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv, annak operatív programjai, a TÁMOP, illetve a TIOP meghatároznak a szakképzés fejlesztésével kapcsolatban nagyon fontos célokat. Csak a legfontosabbakat felsorolva: a szakképzésnek a foglalkoztatáspolitikával összehangolt irányítása, azon törekvés, hogy csak az egyes területek koordinált fejlesztése tudja biztosítani munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakemberképzést, a szakképzett munkavállalók számának növelése, a felhasználók igényeihez jobban igazodó és alkalmazkodó szakképzési rendszer kialakítása, az intézményrendszer költséghatékonyabb működése, a pályakövetési rendszer bevezetése, csak a legfontosabbakat kiemelve. Ezeknek a céloknak az elérésére tesz javaslatot a törvénycsomag-módosítás, amely három törvényt módosít: a szakképzési törvényt, a szakképzési hozzájárulási törvényt, illetve a felnőttképzési törvényt.
A törvénymódosítás legfontosabb elemei a szak- és felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumokban a szakképzés és a felnőttképzés munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a szakképző intézmények és a fenntartói döntések integrációja, keretfeltételeinek megteremtése, ezen belül a térségi integrált szakképző központok új koncepciója. Nagyon fontos elem a szakképzési kapacitásszabályozás törvényi hátterének megteremtése, a keresletvezéreltség, a pályakövetés rendszerének kialakítása.
Ezen túlmenően a törvénycsomag tartalmaz még olyan elemeket is, amelyek az elmúlt időszak szakmai és gyakorlati tapasztalatai alapján szükséges törvénymódosításokat jelentik. Hogy csak egyet emeljek ki belőlük: a tanárok, szakoktatók, a gazdálkodó szervezetekben gyakorlati képzéssel foglalkozó oktatók szakmai továbbképzéséhez a pénzügyi feltételek megteremtése. Még mondhatnám tovább, de most a részletekbe nem mennék bele.
A törvénymódosítás alapvető céljaként kívánjuk biztosítani a szak- és felnőttképzési reformok, valamint a TÁMOP és TIOP tervezett intézkedéseinek végrehajtásához szükséges jogszabályi háttér kialakítását, amely teljesen összhangban van a fejlesztési elképzelésekkel.
Szeretném még megjegyezni azt, hogy a törvénycsomag módosítása teljes egyeztetésben történt a közoktatási törvénnyel, azzal koherenciában áll. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e a képviselő uraknak, a képviselő hölgynek kérdése? Kálmán András képviselő urat illeti a szó.
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire használták fel a tervezet készítésénél a működő területi integrált szakképzési központok tapasztalatait, és ezeket a meglehetősen negatív irányokat mennyire sikerült a törvénymódosító javaslatban javítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Öné a szó, főosztályvezető úr.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Biztosíthatom, hogy abszolút felhasználtuk, én úgy nevezném, hogy a régi tiszkek jelenlegi működésének tapasztalatait, ugyanis a törvénymódosítás teljesen újradefiniálja a TISZK fogalmát. Ilyen értelemben az új TISZK egy fogalommá vált, amely modellek összességét jelenti, és bármely modell megvalósítása TISZK kialakítását jelenti azzal, hogy a régi tiszkeknek is megteremtjük a törvénnyel azon jogszabályi hátterét, ami alapján valamelyik modellbe beépülve folytathatják további működésüket. Mondhatnám azt is, ha egy kicsit sarkosabban akarok fogalmazni, hogy a régi tiszkek nem, az új tiszkek igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, senki nem kifogásolja magának a törvényjavaslatnak az általános vitára alkalmasságáról való döntés fontosságát és időszerűségét. Ha nincs más észrevétel (Senki sem jelentkezik.), kérdezem, ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) 14 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett a bizottság az általános vitára való alkalmasságot támogatja.
Nem kíván a bizottság előadót állítani, hisz' majd a vita során lesz lehetősége minden képviselőnek elmondani a véleményét. Köszönöm szépen.
A 2. napirendi pont a felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Itt szintén az általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Öné a szó.
Shövényi Zsolt szóbeli kiegészítése
SHÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az oktatási kormányzat a felsőoktatás fejlesztésében egy új időszakot kezdett el: az extenzív fejlesztést felváltó minőségfejlesztést. A törvény módosítása ezt a célt szolgálja, ezt erősíti három olyan csomóponton, ami érinti az egész felsőoktatás működését: a finanszírozás kérdéseivel és a képzést, illetve a hallgatókat és oktatókat érintő változásokkal.
A finanszírozást érintő változás alapvetően a törvény 127. §-ával a 2007. évi finanszírozást tekintve bázisnak az elkövetkezendő évekre a költségvetésben használt inflációs mutatóval indexált növekedést tervezi, és ez az intézmények, illetve a felsőoktatás támogatásában egy biztonságot jelent.
Egy alapvető változást jelent ennek a költségvetési támogatásnak az intézmények közötti elosztási metodikája. Eddig a törvény egyértelműen és kizárólagosan a normatív finanszírozást tekintette alapnak. Ezt megőrizve a törvénymódosítás arra tesz javaslatot, hogy hároméves szerződés alapján, fenntartói megállapodással történjen az intézményeknek egy kiszámítható, átlátható támogatása, és többletként megjelenik a törvénymódosításban, hogy erre a három évre a felsőoktatási intézményeknek bizonyos minőségi teljesítéseket kell vállalniuk a képzés, a kutatás, a gazdálkodás területén.
A finanszírozási kérdések mellett van egy nagyon lényeges változás. A törvény most is úgy szabályoz, hogy az állami támogatást a több helyen alkalmazott oktatók esetében csak egy helyre koncentrálja. Ezt a szigorítást, ami a minőség irányába hat, a törvénytervezet olyan értelemben erősíti, hogy az intézmény szakindításánál és az intézménykapacitás-akkreditációnál is egy oktatót egy intézménynél lehet számba venni.
A hallgatókat és a képzést érintő változások egy rugalmasabb képzési mozgást tesznek lehetővé a hallgató számára a bolognai folyamatnak megfelelően. Nevezetesen a korábbi tanulmányok beszámíthatóságát - nem felsőoktatási intézményben szerzett kreditek beszámíthatóságára is lehetőséget biztosít -, a munkaterületen eltöltött időszak figyelembe vételére is lehetőséget biztosít, valamint arra, hogy nem teljes ciklusú képzésben egy programot hallgatói jogviszonyban költségtérítéses formában a hallgató megkezdhessen.
Gazdasági és szociális természetű változás a törvényben, hogy a 2008-tól hatályos képzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesülni fognak az állami képzésben résztvevő kismamák is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e kérdése valakinek. Kálmán képviselő urat illeti a szó.
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy a minőség biztosításának üdvözlendő szempontjai mellett mennyire garancia ez a módosítás arra, hogy nem csak az igazán nagyok maradnak életben a felsőoktatásban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek, körbe megyünk a kérdésekkel. Tiéd a szó.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. A kérdésem az, hogy a FER-ből, tehát a tandíjból mennyi bevétellel számolnak az Oktatási Minisztérium részéről. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérjük a válaszokat.
SHÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az első kérdésre: a törvénytervezet nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ki marad életben, ki nem, hisz' a 2005-ös törvény elfogadásával a 2007-től bevezetett új felvételi rendszer, amely tulajdonképpen a hallgató érdeklődésére, intézményválasztására és a minőségi teljesítményére alapozza a felvételi eljárást és a férőhelyek feltöltését, egy nagyon sajátos és nagyon kemény versenyhelyzetet teremt. A felsőoktatási törvény, a felsőoktatás ezt a versenyhelyzetet vállalta, és ebben kis intézmény és nagy intézmény egyaránt egy olyan versenyre van késztetve, hogy a munkaerőpiac igényének megfelelően hirdesse meg kurrens szakmáit. Tehát semmiféle mentőöv nincs ebben a törvényi szabályozásban, ez egy nagyon kiélezett verseny lesz; a törvény az autonómiának lehetőséget biztosít arra, hogy az évenként változó igényeknek megfelelően a képzési kínálatát korrigálja.
A második kérdésre a válasz a következő. 2008 a fizetés kötelezettsége. Most kollégáimra nézve mondanám azt, hogy körülbelül 3-4 milliárd forint lesz az, amely pénzösszeg a felsőoktatási intézménynél marad, ennek 50 százaléka a felsőoktatási intézmény fejlesztési céljait szolgálja, a másik 50 százalék pedig a hallgatókhoz fog visszaáramlani, alapvetően a képzés minőségének megfelelően a tanulmányokat ösztönző ösztöndíjak formájában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés? Bencsik úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): A törvénytervezet biztosítja-e az állami, illetve nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények számára az azonos versenyfeltételeket, és ha van eltérés a nem állami fenntartású intézmények rovására, akkor mivel indokolja azt a törvény előkészítője?
SHÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A nem állami felsőoktatási intézményi körben, tehát az alapítványi és az egyházi intézmények esetében 1997 óta a támogatásuk, a finanszírozásuk évenként finanszírozási megállapodás alapján történik. Ilyen értelemben az állami felsőoktatási intézményeknél a törvény módosításával 2008-tól kerül bevezetésre a finanszírozási megállapodás megkötése. Tehát ebben - a finanszírozás technológiájában, technikai lebonyolításában - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nincs.
Képviselő úr kérdése arra irányul, hogy a versenyhelyzetben a képzési keretszámoknak vagy irányszámoknak, inkább úgy fogalmazom, hogy a törvény szerint az intézmény által az alapító okiratban rögzített képzési kapacitás feltöltésére egy teljesen szabad versenyhelyzet van az állami intézmények és az alapítványi, egyházi intézmények civil szakjai esetében. Így előfordulhat ad abszurdum egy olyan helyzet, hogy egy jól működő nem állami intézménynek a civil szakjain magasabb lesz a betöltés, mint egy állami intézmény szakján. Tehát itt semmiféle korlátozás nincs. Egyetlenegy területen van eltérés: ez pedig az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti szakjai, amelyet részben a Vatikáni Megállapodás, részben pedig a történelmi egyházakkal, illetve a kisegyházakkal történt kormányzati szintű megállapodások rögzítenek, ebben ez a versenyhelyzet nincsen meg, tehát ők szabadon tölthetik fel a keretüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Azt gondolom, a kérdések és az azokra adott válaszok megnyugtatóak voltak, a törvény általános vitára való alkalmassága tekintetében a bizottság döntési helyzetben van.
Azért két kiegészítést engedjetek meg. A finanszírozás szempontjából azért sem mindegy, hogy megvan a nem állami intézmények számára a kiemelten közhasznú társaság alapításának lehetősége. Úgy gondolom, hogy ez egy előnyt jelenthet.
Még egy dolog van: a gazdasági társaság alapítási jogát kapják meg a szellemi alkotásaikra, tehát a kutatásaikra és egyébre az intézmények, tehát egy egész más piaci érdekeltség is megjelenhet a felsőoktatásban ezzel a törvénnyel.
A harmadik: a finanszírozás stabilitása azért megér egy mondatot. Ma három évre előre stabil finanszírozási rendszer tud belépni, ha ez a törvény hatályba lép. Azt gondolom, hogy ez a tervezhetőséget mindenképpen segíti. Arról nem is beszélve, hogy ez a hallgatói megállapodás részeként is át van vezetve minden, ami azzal kapcsolatosan szükségesnek ítéltetett.
Kérdezem a bizottságot, kíván-e előadót állítani. (Nincs jelzés.) Nem. Akkor az általános vitára alkalmasságról való döntést kérem. Kérdezem, ki ért egyet. (14) Tartózkodás? (0) Ki nem támogatja? (8) A bizottság a törvényjavaslat általános vitáját támogatja. Köszönöm szépen.
A közoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája következik. Öné a szó.
Simon Henrietta szóbeli kiegészítése
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Az oktatási kormányzatot három cél vezette, amikor elkészítette a javaslatot. Az egyik a hatékonyság, a másik a meglévő feladatellátási kötelezettség hiányának pótlása, illetve ezzel együtt szűkítése, a harmadik a minőség.
Különböző szempontok szerint lehetne csoportosítani az önök által már megismert javaslatokat. Az egyik, ami inkább fenntartócentrikus, hogy lehetőséget teremt a fenntartónak egy nagy, széles mozgásra az intézményi struktúra kiépítésénél. Gondolok itt például a szakképzési társulás lehetőségére, a napközi szervezettebb ellátására, a szakképző évfolyamok nélküli szakközépiskola lehetőségére vagy az egységes iskola-kollégiumra, és sorolhatnám még tovább a fokokat.
Kötelezettség is megjelenik a javaslatok között, ami fenntartótípustól függetlenül mindenkire igaz. Ilyen például az, hogy ha felvállalta a volt sajátos nevelési igényűek ellátását, akkor a fejlesztő foglalkozás megtartása, illetve a nevelési tanácsadás feladatainak ellátása, a minőségirányítási program létesítése és működtetése, a munkaerő-gazdálkodási rendszer.
Egyéb, a gyakorlatból levont következtetések is vezették a javaslat elkészítőit, hiszen fokozatos együttműködés van az önkormányzati szövetségekkel, és így előfordult, hogy szükség volt a fogalmak pontosítására. Gondolok itt a halmozottan hátrányos helyzetűekre, a sajátos nevelési igényűekre.
Fontos, kiemelt szerepet tölt be az esélyegyenlőségi intézkedési terv, ez áthatja az egész javaslatot.
Lehetne másfajta csoportosítást is felépíteni, ami megegyezik a felsőoktatási területtel: a finanszírozási kérdések minimalizálása, a tanulókat érintő jogok és kötelezettségek intézményi és fenntartói oldalról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánnak-e a bizottság tagjai kérdést feltenni? (Nincs jelentkező.) Nem. Általános vitára alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e az általános vitára való alkalmassággal. (Szavazás.) 14 igen szavazattal és 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
A 4. napirendi pont az Országgyűlés felhatalmazása a kormányzati negyed beruházásának megkezdéséhez és annak lebonyolításához. Tisztelettel köszöntjük a kormány képviseletében Görözdi György urat és Markó Andrea államtitkár asszonyt.
Görözdi úr, öné a szó.
Görözdi György szóbeli kiegészítése
GÖRÖZDI GYÖRGY (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány által meghatározott munkamegosztás alapján, mint az új kormányzati negyeddel kapcsolatos legtöbb kérdésben, a feladatmegosztás a Miniszterelnöki Hivatal projektszervezete és a Pénzügyminisztérium között úgy alakult, hogy ennek a javaslatnak a kormányzati együttműködését, illetve ennek megalapozását a két szervezet felügyelete mentén végezték. Ezért ketten érkeztünk ehhez a napirendi ponthoz; én a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében, szakállamtitkár asszony pedig a Pénzügyminisztérium képviseletében.
A kormány célja az olcsóbb, hatékonyabb és korszerűbb államigazgatás megteremtése, és ennek egyik fontos eszköze ennek a fizikai térnek a kialakítása, a minisztériumok jövőbeni elhelyezését szolgáló új kormányzati negyed, illetve egész pontosan ebben a javaslatban az azon belül elhelyezkedő új kormányzati épületegyüttes megvalósítása.
A feladat nem előzmények nélküli; a rendszerváltás óta minden kormány foglalkozott ezzel a feladattal. Ebben a munkában az előzményekre is figyelemmel készültek el a jelen kormányban az új kormányzati negyedhez kapcsolódó dokumentumok, így a kormányzati épületegyüttes megvalósításának pénzügyi, jogi konstrukciójára vonatkozó összehasonlító elemzés is.
Azt említettem a beköszönőben, hogy a kormányon belül ez a Miniszterelnöki Hivatal és a Pénzügyminisztérium feladata volt, ugyanakkor ennek alapját egy olyan tanulmány képezte, amelyre közbeszerzési eljárás keretén belül ajánlatot kért a projektszervezet mind a négy nagy nemzetközi tanácsadó cégtől. A legjobb ajánlat alapján ezt a Deloitte Üzletvezetési és Vezetési Tanácsadó Zrt. végezte el, tehát azok a számok, számítások az ő munkáikat, a nemzetközi tapasztalatokat és a hazai standardokat egyaránt figyelembe vevő adatok.
Az indoklás tartalmazza, hogy a vizsgálat négy fő megvalósítási konstrukcióra terjed ki: természetesen az állami megvalósítás lehetőségére, illetve három olyan, a magánszféra és az állami szféra együttműködését lehetővé tevő konstrukcióra, amelyek közül egy szűkebb szolgáltatástartalmú PPP konstrukció nyerte el a legkedvezőbb megítélést.
El kell mondanom, mert az indoklásban nincs benne, hogy nemcsak a legkedvezőbb pénzügyi megoldás ez, hanem egyéb ellenérvek is szóltak a másik két, magánszféra bevonásával történő konstrukció mellett. Az egyik az, hogy a szolgáltatások egésze nem terjedhet ki olyan biztonsági, ezen belül épület-felügyeleti, őrzés-védelmi és egyéb szolgáltatásokra, amelyek a teljes statisztikai PPP megvalósítását tették volna lehetővé.
A haszonbérlettel és a másik konstrukcióval szemben állt az az érv, hogy a vizsgálatok szerint az előzmények alapján a vizsgálatot végzők és a mostani javaslattevők is fontosnak tartják azt a körülményt, hogy a futamidő végén az elkészült épület az állam tulajdonába kerülhessen egy névleges vételáron. Így tehát nemcsak pénzügyi értelemben, hanem összességében a legkedvezőbb konstrukcióra tesz javaslatot az előterjesztő.
Nem visszaélve a türelmükkel nem foglalnám össze a konstrukció lényegét; azt hiszem, az írásos indoklás ezt kellő körültekintéssel végzi. Egy körülményre azért szeretnék utalni: vannak pénzben ki nem fejezhető előnyei is ennek a fejlesztésnek. Ide nem értve és nem részletezve most a közigazgatási munka korszerűsítésének lehetőségét, a minisztériumok közötti együttműködést vagy a minisztériumok szervezeti egységein belüli kommunikáció javítását egy dologra mindenképp szeretném felhívni a figyelmet, amely túlmutat a kormányzati épületegyüttes megvalósításán. Ez pedig az a körülmény, hogy a kormány ezt egy szélesebb városrevitalizációs program keretében kívánja végrehajtani. Ettől a kormányzati épületegyüttestől azt várjuk, hogy bár mindössze 3,5 hektáron épül fel, egy nagyobb, 30 hektáros terület élőbbé, élhetőbbé tételét fogja inspirálni azzal, hogy egy felhúzó erőt jelent majd olyan magánerős fejlesztéseknek, amelyek a főváros mostani legszennyezettebb és legelhagyatottabb területéből egy igazi, érdemi belvárosi városközpontot hoznak létre.
Emellett szeretném kérni a javaslat támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszonyt illeti a szó.
MARKÓ ANDREA szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Rövid leszek, ígérem, csak két fontos dolgot mindenképpen el kell mondanom, és lehet, hogy már kérdésre is adok választ ezzel.
Az országgyűlési határozati javaslatban szerepel egy szám, ami korlátként fogható fel, tehát amikor a magánszférától majd egy ajánlatot kapunk ennek a kormányzati negyednek a megvalósítására és nemcsak a megvalósítására, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra is, akkor az ajánlat 25 éves időtartama alatt kifizetett díjak jelen értéke maximum 142,5 milliárd forint lehet, tehát ez a korlát, a 142,5 milliárd ezt jelenti. Nyilván maga a beruházás ennél sokkal kisebb összeget képvisel, 42 milliárd forintba kerül az épület megépítése. Ezt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy semmiképpen se gondoljanak arra, hogy ez a 142,5 milliárd az épület megvalósítása, ez kicsit túlzó lenne, lényeges a szolgáltatástartalom, ami benne van.
A másik a költségvetési hatása. Hangsúlyozottan nem a trükközés a cél a PPP-vel, hanem a költségvetés egy összegben el fogja ezt számolni, tehát semmiféle Eurostattal kapcsolatos széttolása vagy széthúzása a költségvetési hatásnak nincsen itt.
Ennyit szerettem volna csak elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vas képviselő urat illeti a szó.
DR. VAS JÁNOS (MDF): Engem még nem győzött meg ez a kormányzati negyed építésének szükségességéről. Hadd tegyek néhány észrevételt ezzel kapcsolatban.
Arra, hogy miért PPP konstrukció, érdemi választ nem sikerült adni a kormányzat részéről. Mint ahogy senki sem tőzsdézik hitelből, a PPP konstrukció is éppen az, amikor egy államháztartásban a költségvetést vissza akarják fogni és az állam által elkötött kiadásokat, ezért nem gondolnám, hogy új épületeket kellene építeni.
A másik: arról, hogy emelkedni fognak ott az ingatlanárak és élhetőbb lesz a környezet, meg kellene kérdezni az ott lakókat, mert azt azért tudjuk, hogy diszpergálva vannak Budapesten belül a minisztériumok és a különböző kormányzati intézmények, és igazából azok az emberek akik naponta fölkeresik ezeket az intézményeket, most oda koncentráltan fognak menni.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Mindannyian tudjuk, hogy az a környék, a belvárosnak az a része közlekedés tekintetében így is kezelhetetlen. Nem gondolnám, hogy ha oda még ráengednek éves viszonylatban plusz egymillió embert, aki ügyet akar intézni, vagy lobbizni akar, vagy bármit akar csinálni ott, az a környezet élhetőbb lesz. Úgy gondolom, az a konstrukció, amit önök fölvállaltak, hogy 100 milliárdért eladják a meglévő ingatlanokat és 140 milliárd összköltségből építenek egy kormányzati negyedet, nem előnyös az ország számára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő Úr! Azt gondolom, az államtitkár asszony elmondta, csak szeretném pontosítani: 40-45 milliárd az építés költsége, a többi a szolgáltatásvásárláshoz kötődik. Legyünk pontosak. Tehát nem akarom meggyőzni a képviselő urat, hogy jó vagy nem jó ez a dolog, csak azt szeretném mondani, hogy legalább legyünk pontosak, amikor a jegyzőkönyvnek elmondjuk: 40-45 milliárd maga a beruházás, a többi az ehhez kapcsolódó szolgáltatásvásárlás, ami egyébként ma is a költségvetés része.
Szatmáry képviselő úr, öné a szó.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Vas képviselő úr azért sok mindent elmondott a kormányzati negyed kapcsán, amivel teljes mértékben egyetértek. A Fidesz nevében csak megerősíteni tudom azt, hogy ezzel a beruházással mind elvi, mind gyakorlati problémáink vannak. Az elvi problémákat nem részletezném, mert ez talán nem ennek a bizottságnak a fő feladata, de elfogadhatatlannak tartom, hogy amikor egyébként az ország gazdasági helyzetéből következően a költségvetés az összes társadalmi alrendszertől elvesz elég komoly pénzeket - ennek az összegnek jóval nagyobb részét -, akkor abból ilyen beruházásokra fordítunk. Közgazdaságilag is értelmezhetetlen számomra, hogy egy gazdaságélénkítés szükségessége mellett infrastrukturális, nem termelő beruházásokat hajtunk végre.
A megtérüléssel meg a PPP programmal kapcsolatban azt gondolom, egy "konzervatív" gazdaságpolitika arról szól, hogy az állam akkor költsön magára, akkor tud beruházni, amikor van egyébként tartaléka. Én úgy tudom, hogy jelenleg az államnak tartalékai beruházásokra nincsenek. Számomra nem egyértelmű, hogy időben pontosan mikor számolunk megtakarítással és mikor nem egy olyan ciklusban, amikor csökkenő gazdasági teljesítményről beszélünk, mert lehet, hogy igaz maga a konstrukció, hogy szüksége lenne ennek az országnak, ennek a kormányzatnak egy központi irányításra, ami területileg egy helyre koncentrálódik, csak ezt egy olyan felívelő gazdasági szakaszban lehet megvalósítani, amikor ennek finanszírozása nem más társadalmi rendszerektől vesz el pénzt. És mondom, a gyakorlati része számomra nem egyértelmű, hogy pontosan mikor számol a kormányzat megtakarítással, mert itt van egy átfutási idő. Arról, hogy a végösszeg pontosan hol áll meg, hallottunk egy számot. Én ezt természetesen elfogadom, csak az újságokban meg egyéb területen más számok is elhangzanak, és nem ez lenne az első kormányzati intézkedés, amiről kiderül, hogy sokkal többe kerül a végén, mint amennyit az elején mondanak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még a képviselő urak közül valaki, akinek ezzel kapcsolatosan észrevétele van? (Nincs jelentkező.) Egyetlenegy gondolatot engedjenek meg nekem, közgazdasági pontosításképpen. Az sem pontos egyébként, hogy nem recesszióban kell az államnak beszállni és mondjuk piacot élénkíteni, ha már ebben a vitában veszünk részt, de ezt a vitát már egyszer az Orbán-kormány idején, amikor az infrastruktúra-fejlesztés volt, lefolytattuk. Tehát én ezt fordított előjellel gondolom - itt az ülések, az álláspontok és a nézőpontok elég differenciáltak és gyorsan változó helyzeteket hoznak -; meggyőződésem, hogy most kell beruházni, ha komolyan gondoljuk, hogy egy olcsóbb és hatékonyabb állami működést fogunk tudni hosszabb távon ezzel biztosítani. Ha abban vannak vitáink, hogy ez biztosítja ezt vagy sem, akkor az egy értelmes vita; jól kiszámolható, hogy ma mennyibe kerül ennek az intézményrendszernek a fenntartása infrastruktúrában és a hozzá kapcsolódó dolgokban, és mennyibe fog kerülni a következő etapban, amikor majd ez egy tömbben egy infrastruktúrára és egy kiszolgáló rendszerre épül. Ha semmi mást nem veszünk, csak ezt a részét összehasonlítjuk, akkor van érdemi vita, és ebben az érdemi vitában szívesen részt veszünk.
Ennek megvalósítása ismereteim szerint legalább három kormány részéről komolyan felmerült. A mostani nekiállt. Nincs olyan helyzet, amikor ezt teljesen vita nélkül meg lehet valósítani. Ezért, képviselő urak, én a meggyőzést abban látnám, hogy próbáljunk a számok összehasonlításával, a számok nyelvén beszélni. Úgy gondolom, hogy 2010-ben, ha sikeres ez a közbeszerzési menet és sikerül megvalósítani ezt a beruházást, akkor már látszik, hogy a költségvetésből mennyi kellett az ingatlan- meg egyéb felújításra, mennyi lesz a következő időszakban és hol a megtérülés.
Maga az előkészítés is nagyon precíz volt, tehát meg lett vizsgálva minden alternatíva, ami valódi lehet; ha az a döntés megszületett, hogy összeköltöztetjük a minisztériumokat, akkor minden alternatívája meg van vizsgálva és az indoklásban be van mutatva. Példa értékű ilyen szempontból ez a beterjesztés, annak ellenére, hogy természetesen azt gondolom, a számok mögötti vitát le lehet folytatni, és erre lesz lehetőségünk. Abban a kormányzatnak eltökéltnek kell lennie, hogy ezt megvalósítja, mert csak akkor van értelme az egészet felvállalni, ha ez 2010 körül már működőképes is, mert ha sokáig húzzuk ezt a vitát, akkor ennek már fizikailag nem lesz meg a lehetősége.
Tehát úgy gondolom, a határozati javaslat általános vitára alkalmasságát a kormánypárti többség támogatni tudja. Ha a vitában kíván még valaki részt venni, akkor megadom a szót, ha nem, akkor most szavazás következik. (Nincs jelentkező.) Kérdezem a képviselő urakat, ki támogatja az általános vitára való alkalmasságát. (14) Ki nem támogatja? (11) Köszönöm szépen. Előadót a bizottság nem kíván állítani, a költségvetési bizottság a főbizottság. A jegyzőkönyv számára szeretném mondani, hogy csak az általános vitára való alkalmasságról szóló döntés született meg.
(Görözdi György és Markó Andrea felé fordulva:) Köszönöm szépen önöknek a közreműködést.
Az 5. napirendi pont a cégnyilvántartásról szóló törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Gadó úrék vannak jelen az előterjesztő képviseletében.
Május 15-én lezárt ajánlásunk van. Az 1. pontban Kékesi és Simon képviselők módosító javaslata szerepel.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Azt kérem a képviselő uraktól, hogy amennyiben vita vagy kérdés van, akkor szóljanak közbe, vagy ha az egyharmad vagy a többség körül valami vita lenne.
A 2. pontban Kékesi és Simon képviselők módosító javaslata szerepel. Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban Kékesi és Simon képviselők módosító javaslata szerepel. Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pont következik, összefüggésben a 12. és a 66. pontokkal.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 6. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 7. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 8. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 9. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tartalmilag egyetértünk ezzel a javaslattal, csak ugyanúgy, mint az előző támogatott javaslat, ez is érinti a 9. § (1) bekezdését. Nem szeretnénk, hogy ez felülírja az előzőt, mert két különböző ponton érintik a 9. § (1) bekezdését, ezért ha a bizottság benyújtana adott esetben egy olyan módosítót, ami...
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, azt gondolom, a kapcsolódó módosító indítványok körében a képviselő uraknak lesz lehetősége ennek módosítására. Tehát felhívjuk Cser-Palkovics és Kerényi képviselő urak figyelmét arra, hogy ha esetlegesen összhangba hoznák a 9. §-t a 8. pontban lévő módosítóval, akkor ezt a kormány tudná támogatni. Így ki támogatja ezt a módosító javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, és a kapcsolódóban együtt tudunk működni.
A 10. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Itt egy megjegyzésem van. A szórendre figyelt-e a kormány, amikor ehhez a támogatását adta? Kérem, ezt majd nézzék meg.
A 11. pontban Avarkeszi és Szanyi képviselők módosító javaslata szerepel.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 12. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefüggésben volt már az 5. és a 66. pontban lévő módosító javaslatokkal.
A 13. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 14. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefüggésben van a 28., 39., 50., 51., 53. pontokkal. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Igen.
A 15. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 16. pontban szintén Cser-Palkovics és Kerényi urak módosító javaslata szerepel.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk. Fél mondatot tennék csak hozzá: nem önmagában utasítjuk el ezt a javaslatot, hanem azért, mert egy olyan vitás kérdést érint, ami egy új polgári törvénykönyv kapcsán kell, hogy eldőljön. Nevezetesen, hogy az opciós jogot mint kötelmi jogosítványt fölruházzuk-e egy dologi jogi hatással, amit a cégnyilvántartásba való bejegyzés jelentene. Ez a vita nem dőlt el. Abban az esetben, ha a Ptk. elismeri a létező jognak egy ilyen továbbfejlesztését, szükség lesz egy ilyen kiegészítésre, addig nem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt gondolom, itt egy egyharmados támogatást a bizottság biztosíthat, és ezt a vitát még érdemes folytatni, mert sok vitát meg lehetne előzni, ha legalább ebben a kérdésben előrelépés történik. Ki támogatja ezt a módosító javaslatot? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 17. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 18. pont következik, összefüggésben a 32. ponttal.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 19. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 20. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 21. pont következik, összefüggésben a 26. ponttal.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 22. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 23. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Mondana valamit erre? Ezt képesek leszünk megcsinálni?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen. Az egész módosításnak nem az a lényege, hogy egy munkaórára csökkenne az egyszerűsített eljárásban a határidő, hanem az igazi értelme az, hogy a szabályozás olyan mértékben egyszerűvé válik, hogy még ez az egy munkaórás határidő is teljesíthető lesz 2008. július 1-jétől. A tervezetből kiderül, hogy gyakorlatilag jellemzően négy iratot kell becsatolni az egyszerűsített eljárásban és három kérdésben - az illeték lerovásáról, az ügyvéd meghatalmazásáról és a bejegyzési kérelem kitöltéséről - kell állást foglalnia a bíróságnak. Ez olyan, a szó jó értelmében vett primitív feladat, és ezért nem is bíró jár el kötelezően, amit egy számítógépes program gyakorlatilag meg tud oldani.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság támogatja-e ezt a módosító javaslatot? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 24. pontban Kékesi és Simon képviselők módosító javaslata szerepel.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 25. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 26. pont már a 21. pontnál megvolt.
A 27. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 27. pontban lévő javaslattal egyetértünk, amennyiben tényleg egy hibára hívja fel a figyelmet. Azt javasoljuk, hogy egy olyan kapcsolódó módosító javaslat születhetne, ami biztosítaná, hogy az egyéni cég esetében se legyen kötelező, hogy a bíró járjon el, hanem titkár, fogalmazó, ügyintéző is eljárhasson. Ehhez pusztán annyi kellene, hogy a mondat úgy szóljon, hogy: ha a cég létesítő okirata a szerződésminta alapján készült, valamint a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében akkor is, ha a cég létesítő okirata nem szerződésminta alapján készült, továbbá az egyéni cég esetében. Ha így szólna a mondat, akkor megoldódna az a probléma, amire a javaslat felhívja a figyelmet, hogy az egyéni cégnél nincs létesítő okirat, ugyanakkor teljesülne az a célkitűzés is, hogy egyéni cég esetében éppúgy eljárhat titkár vagy fogalmazó, mint egy bt. vagy egy kkt. esetében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javaslom, hogy amennyiben a képviselő urak kapcsolódó módosítóban ezt nem nyújtják be, akkor a bizottság készítsen elő egy ilyen tartalmú kapcsolódó módosítást, amit az államtitkár úr mondott. Tehát a 27-est a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 28. pont már megvolt.
A 29. pont következik. Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 30. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A 31. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 32. pont már megvolt a 18. pontnál.
A 33. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 34. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 35. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 36. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 37. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 38. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk a 37-es elfogadása miatt.
ELNÖK: Igen, a kettő egymást kiüti. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 39. pont megvolt.
A 40. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez pontosítja az előzőt. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 41. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 42. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 43. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 44. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 45. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 46. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 47. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 48. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 49. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 50. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: Ez már megvolt.
Az 51. pont is megvolt.
Az 52. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az 52. és az 53. pont ugyanazt érinti. Az 53-ast támogatjuk, az 52-est nem.
ELNÖK: Köszönöm, az 53. már támogatott összefüggéseiben. Az 52. pontot ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 54. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 55. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 56. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 57. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, mert az 56. pont támogatása kizárja az 57. pont támogatását.
ELNÖK: Az 56. pont az 1 millió forint és a 3 millió forint kérdését tartalmazza. Alapvetően mi motiválta az 500 ezret? Mert akkor valószínűleg kitaláljuk, hogy mi motiválja a képviselő urat a 3 millióra. Törzstőkéről van szó.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): És Kékesi képviselő urat az 1 millióra.
ELNÖK: Igen.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormányt eredetileg az motiválta, hogy összevetve az Európai Unió tagállamaiban érvényesített jegyzett tőke minimum szabályokkal azt látjuk, hogy Magyarországon a 3 milliós jegyzett tőke minimum a viszonylag magasabb tőkeminimum-szabályok közé tartozik; Angliától Franciaországig gyakorlatilag nem létezik a kft. megfelelőjénél tőkeminimum, a balti államokban ez 500 ezer forint és 1 millió forint közötti értéken van, Romániában néhány tíz ezer forint értékű lejért lehet korlátolt felelősségű társaságot alapítani. A jegyzett tőke szabály módosításánál arra törekedtünk, hogy ne csak a tőkeminimum legyen alacsonyabb, hanem az illeték is nagyságrendekkel csökkenjen az egyszerűsített eljárásban, és a kormány döntött arról, hogy a törvény elfogadását követően az egyszerűsített eljárásban a közzétételi költségtérítés is megszűnik. Ez így együttesen jelentős mértékben képes csökkenteni a cégalapítás költségeit, ami viszont egy fontos szempont akkor, amikor a Világbank elkészíti azt az évente kiadásra kerülő összehasonlító elemzését, hogy az egyes, a Világbank által vizsgált országokban mibe kerül, milyen költségei vannak a piacra lépésnek.
Ugyanakkor számos már elfogadott és akár most, a parlament által tárgyalt törvényjavaslat is jobban képes a hitelezők védelmét biztosítani. Említhetném a jogügyletek biztonságáról szóló tervezetet vagy a közelmúltban elfogadott Btk.-módosításnak néhány, a gazdasági bűncselekményeket érintő passzusát, valamint azt, hogy a jövőben remélhetőleg a parlament támogatni fogja azt a javaslatot, amely biztosítja, hogy a számviteli beszámolókat elektronikus úton kelljen közzétenni, és innentől kezdve az üzleti adatok nagyon gyorsan megismerhetővé válnak, és még sorolhatnám. Ezek jobb megoldások, a jelenlegi 3 millió forintos összeg csak versenyhátrányba hozza a magyar vállalkozókat. Ez a fő indoka a nem támogatásnak. Az 1 milliós összeget ésszerű kompromisszumnak tekintjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, ez egy értelmes vita, a jelenlegi állapotokat módosítja részben azért, mert más törvényekben ezek szerint nagyobb elszámoltathatóság lép be, és nem a törzstőkén keresztüli kontrollt próbálja a kormány érvényesíteni. Az 56-ost már a bizottság támogatta. Így az 57-esnél egyharmados támogatással ezt a vitát még lehet folytatni, amennyiben a képviselő urak úgy gondolják. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad.
Az 58. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Az 59. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 60. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 61. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 62. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 63. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 64. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 65. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 66. pont következik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefüggésben volt az 5. és a 12. pontokkal.
A 67. pont következik, összefüggésben a 68. ponttal. Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Pontosítás, támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 69. pont összefügg a 70. ponttal.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Nálam nincs több javaslat. A képviselő uraknál van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen, államtitkár úr.
A Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok következnek.
Az 1. pontban Hankó Faragó képviselő úr módosító javaslata szerepel.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, hadd bocsássam előre, hogy a kormány nem tárgyalta még ezeket a javaslatokat.
ELNÖK: Akkor kérem szépen, a tárcaálláspontot ismertesse velünk, aztán a kormány egy óra múlva eldönti.
Az 1. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 2. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 3. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Visszavonom.
ELNÖK: Göndör úr visszavonja a bizottsági ülésen.
A 4. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Göndör úr szólni kíván.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogy az általános vitában itt a bizottságban is egyetértettünk, nagyon sok módosító indítványom van benn.
Erről a következőket szeretném mondani. A törvényjavaslatban szerepel, hogy honlapja és minden más van a kamarának. Amikor afelé megyünk, hogy az elektronikus adatközlés, adatforgalom egyre gyakoribb legyen, hogy van az, hogy a törvény azt írja elő, hogy csak írásban, papíron lehet benyújtani bármilyen kezdeményezést? Hát ha már adóbevallást is lehet elektronikusan benyújtani, akkor a kamarai ügyeket miért nem lehet elektronikusan intézni?
ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztériumnak van-e ehhez valami észrevétele?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nincs.
ELNÖK: Én azt gondolom, az, hogy "írásban", nem azt jelenti, hogy nem lehet elektronikus az írás. Akkor ezt a vitát nem folytatjuk tovább, a bizottság dönt a 3. pontról. A tárca álláspontja: nem. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 4. pont következik. Kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Göndör úr visszavonja vagy vitatkozik?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ha elfogadjuk a törvényjavaslatnak ezt a passzusát, ez azt jelenti, hogy se egyetemi oktató, se senki nem vehet részt a könyvvizsgálati munkában. Gondoljuk végig. Sokkal egyszerűbb, ha úgy fogalmazzuk meg, hogy ami összeférhetetlen és zavarja a függetlenséget, a pártatlanságot, ott igen, de nem meghatározni, hogy közalkalmazott és köztisztviselő nem vehet ebben részt.
Köszönöm szépen.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Viszonylag egyszerű helyzetben vagyok: a 11. § (2) bekezdése pontosan ezt kívánja kezelni, ami arról szól a törvényben, hogy indokolt esetben el lehet tekinteni ettől a kamarai tagfelvételi követelménytől. A jelenlegi gyakorlat egyébként éppen az, hogy például a nemzetközileg is elismert egyetemi oktatók, akik mondjuk számvitelt oktatnak, ma is kamarai tagok, tehát engedélyük van könyvvizsgálat végzésére. Ezt a törvényjavaslat fenn kívánja tartani. Tehát tartalmában maximálisan egyetértünk a javaslattal, ugyanakkor álláspontunk szerint a törvényjavaslat már magában foglalja ezt a típusú elképzelést.
ELNÖK: A 11. § (2) bekezdését a következő pontban Hankó Faragó képviselő úr ki akarja venni, tehát szigorúbban akarja ezt szabályozni.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Így van.
ELNÖK: Tehát akkor a kormány álláspontja ebben az ügyben az, hogy egyedi eljárási rendben ad felmentést ez alól a dolog alól, valakiknek valahol. Akkor ebben Göndör úrnak igaza van - ha most ezt a vitát lefolytatjuk -, ha ez egy normatív szabályozás.
Baráth úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Az egyiknél az a helyzet, hogy lehet-e tagja. A másiknál az, hogy ha valaki tag, milyen tevékenységet folytathat. Ez két teljesen külön dolog, teljesen külön kell szabályozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát majd lefolytatjuk, a bizottság dönt. A kormány a 4. pontot nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 5. pont ennek a pandantja a (2) bekezdésre Hankó Faragó képviselő úr javaslata, ami még ennél is szigorúbb eljárási rendet választ. Gondolom, ezt a tárca nem támogatja.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja értelemszerűen. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 6. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 7. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 8. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ennek mi az indoka, hogy én nem nézhetek saját magamra?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ennek az az indoka, hogy ez egy teljesen természetes igény. Annyira természetes, hogy ezt az adatkezelésről szóló törvény 11. § (1) bekezdése általános jelleggel szabályozza, tehát itt nem szükséges külön rendelkezni róla.
ELNÖK: Ez a kormányálláspont. Göndör úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Én továbbra is tartom. Itt ugyanaz forog fenn, hogy a cég nyilvános adatait fölteszik a honlapra, és én azt mondom, hogy pont ezek az érdekesek. Tudom, a ma hatályos rend szerint is működik, hogy ha egy új törvényt hozunk és megállapítjuk a kamarai tagok jogait, akkor igenis be kell írni, hogy neki joga van mindent megismerni, ami róla készül a kamarában. A kamara most hatóságként is eljárhat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vita? (Senki sem jelentkezik.) A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 9. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 10. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 11. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 12. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A 12-est ebben a formájában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Akkor ne folytassuk tovább, lehet belőle majd kapcsolódót csinálni. A 12-est a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 13. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Göndör úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Itt piacszabályozásról is szó van. Azt gondolom, a képzésben a pénzügyminiszternek - vagy ebben a megfogalmazásban ha netán hosszú távon nem lesz erre lehetőség - kell, hogy nagyobb szerepe legyen, hogy a fiatalok beléphessenek erre a pályára. Ilyen szempontból fontos a pénzügyminiszter lehetősége.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben a kormány eredeti javaslata marad, akkor nagyon bezár a kamara lehetősége; ezt Göndör úr megpróbálja kinyitni, hogy a felelős miniszterrel egyetértésben alakítsák ki a játékszabályokat és ne kizárólag belső szabályozásban.
Öné a szó, ha erről van véleménye.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi szabályozásban sokkal hangsúlyosabb felügyeletet lát el a pénzügyminiszter a törvényjavaslat szerint. A kamara feletti törvényességi felügyeleti pontok között most már külön feladatként került meghatározásra az okleveles könyvvizsgálói képzési program lebonyolítása, szervezése, vizsgáztatása mint pénzügyminiszteri felügyelet. Maga a képesítő testület, aki ezeket a vizsgákat bonyolítja, a pénzügyminiszter közvetlen felügyelete alatt áll; a kamara szervezeti egysége, de gyakorlatilag minden tekintetben a pénzügyminiszter felügyeli, tehát van hangsúlyos felügyelet.
ELNÖK: Akkor most a törvényi feltételeit is meg lehet adni ebben a törvényben. Kérdezem, ki ért egyet azzal, amit Göndör úr javasol? (Szavazás.) Többség. Köszönöm szépen.
A 14. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Göndör úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Képviselő Urak! Én a csillárra föl tudok ugrani, amikor az állami oktatást degradáljuk oda, hogy azt mondjuk, egy kamara dönthet arról, hogy egy jogi egyetemet vagy közgazdasági egyetemet elvégzett fiatalnak elismerik vagy nem ismerik el a tanulmányait. Ez részünkről egyszerűen tisztességtelen eljárás az egyetemekkel és a magyar felsőoktatással szemben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor egy számviteli szigorlat kevesebb, mint esetleg a könyvvizsgálói tanfolyam elvégzése? Vagy lehetőséget akarunk adni arra, hogy az egyiket elismerje, a másikat nem? Mondjuk a budapesti közgazdasági egyetemet elismerjük, a debreceni vizsgát nem ismerjük el?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ez utóbbit semmiképpen sem, természetesen.
ELNÖK: De hát milyen más alapon tud választani, mint hogy intézményi?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ez az elismerés nem arról szól. A rendszer úgy néz ki, hogy szakirányú felsőfokú diploma kell a képzésbe való bemenethez, ez tehát önmagában nem ad felmentést semmilyen tárgy alól, ami a képzés részét képezi. Viszont elképzelhető, hogy valaki mondjuk a közgazdász diplomája mellett jogász diplomával is rendelkezik. Ebben az esetben merülhet föl az, hogy kérelmére például a jogi tantárgyból természetesen felmentést fog kapni, hiszen e tekintetben egy egyetemi oktatással nem vetekedhet mondjuk a könyvvizsgálói képzés jogi tantárgya. Azért lett így megfogalmazva, hogy lehet beszámítani, mert nyilván kérelmezni kell, ha valaki nem kéri, akkor nem fogják beszámítani. Nyilván nem túl életszerű, de kell hozzá kérelem.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy nagyon sok kérelmet meg kell írni, ha akarják, ha nem. Most a bizottság ebben dönteni fog és majd később az Országgyűlés eldönti ezt a vitát. A 14. pontot a tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 15. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Göndör úr, újra öné a szó. Már nem is merem mondani, hogy visszavonja.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, ez kínos, ha a bizottságban kell lefolytatnunk a vitát. Nekem itt az a gondom, hogy ezt valahol szabályozni kell, tehát ha valakinek megszűnik a kamarai tagsága valamilyen okból, és amikor visszafelé mozog, akkor milyen követelményeket kell teljesíteni, azért ezt valamilyen időhatár közé kellene szorítani. Ezért javasolnám azt, hogy ha két évnél régebben szűnt meg, ezt megelőzően ne kelljen teljesíteni.
ELNÖK: Nem is indokolt, ez abszolút logikus, tehát nem lehet, hogy valaki reggel kilépett és két nap múlva úgy gondolja, hogy mégis kamarai tag lesz. Végiggondolják önök is az álláspontjukat természetesen és az Országgyűlés dönteni fog. A 15-öst a tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 16. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ebben a formájában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Tehát korlátozásra hajlandó a szaktárca, vagyis hogy nem lehet korlátlanul mindenkit mindig választani. Ebben mi a forma problémája? Három év, öt év, vagy két alkalommal?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Leginkább az a probléma, hogy ez valószínűleg több helyet is érint a törvényben, tehát szövegszerűen meg kell még vizsgálni; ma reggel nem tudtuk ezt érdemben megvizsgálni.
ELNÖK: Akkor azt javaslom a tárcának, hogy ebben egy kapcsolódó módosító indítványt leánykori néven Göndör úrral egyeztessenek le, mert ha ezt végigvezetnék, az sokat segítene a törvény elfogadtatásában.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Én szándékosan nem nyújtottam be, mert tudtam, hogy Hankó képviselő úr benyújtja. Ennek kell, hogy legyen egy másik lába, ha kapcsolódóról beszélünk. Ki kéne azt mondani, hogy akik ma tisztségviselők, azok még egyszer újraválaszthatók, mert ma a kamarának van több olyan tisztségviselője, aki már túlvan azon, hogy kétszer újraválasztották a tagok bizalmából. Tehát mondjuk ki azt, hogy ők a mostani után még egyszer újraválaszthatók.
ELNÖK: Göndör úr, nem véletlenül mondtam, hogy egy egyeztetés folyjon le ebben - látom az együttműködési szándékot -, mert az elfogadhatóságát ez nagyban javítja a törvénynek. Ki támogatja a 16. pontot? (Szavazás.) Így a 16-osra a bizottság nemet mond egyelőre.
A 17. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ebben a formában nem, de pontosítással tudjuk támogatni.
ELNÖK: Akkor itt is a kapcsolódók tekintetében folyik majd az együttműködés. (Szavazás.) Tehát a bizottság nem támogatja.
A 18. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ezt semmiképpen sem támogatjuk.
ELNÖK: Ez semmit nem jelent, csak a törvényt annullálja. Kérdezem, hogy kívánja-e ezt valaki támogatni. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 19. pont következik, Göndör úr javaslata, a 20. ponttal összefüggésben.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk mind a kettőt.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 21. pont következik, a 22. ponttal összefüggésben. Tárca?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Göndör úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Jogot végzett képviselőtársaimat kérem - itt van Kálmán András is -, hogy azt mérlegeljék, hogy ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba a kihirdetés szerint, de egyes paragrafusait alkalmazni akarják július 1-jétől. Azt gondolom, hogy ez egy kicsit nonszensz.
ELNÖK: Annak idején még úgy gondolta a tárca, hogy januárban fogadjuk el. Kálmán képviselő úrnak mint jogásznak van-e észrevétele ehhez? (Dr. Kálmán András: Nincs.) Nincs. Kérdezem, ki támogatja Göndör úr javaslatát, hogy csak egy időpontban lépjen hatályba az egész, és nincs előrehozott hatályba léptetés. (Szavazás.) A bizottság támogatja a 21. pontot a 22. ponttal összefüggésben.
A 23. pont következik.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. Köszönöm szépen.
Azt gondolom, lesz még dolga a tárcának a kormány-előterjesztését követően vagy még az előtt, hogy Göndör úrral egy kapcsolódó módosító csomagot előkészítsenek. További jó munkát!
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen.
ELNÖK: A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló - hogy egyszerűsítsük, a pénzmosás elleni - törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása következik.
Kettő darab módosító indítvány érkezett, mindkettőt Kékesi képviselő úr nyújtotta be. (Papp Zsófia felé fordulva:) Ön mit mond ezekre a kormány nevében?
PAPP ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem tárgyalta a módosító javaslatokat, de a tárca támogatja.
ELNÖK: Akkor azt gondolom, nagy vita nem lesz. A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs.) A bizottság támogatja-e a módosító javaslatokat? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám)
A tőkepiacról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása következik. Köszöntöm a kormány képviseletében Bartal Róbert urat.
Az 1. pontban Kékesi képviselő úr javaslata szerepel.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is csak tárcaálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vegyük úgy, hogy egyeztetett álláspont.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 2. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 3. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefügg a 7. ponttal. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 4. pont következik. (Jelzésre:) A 3., 4., 5. pont egyharmados támogatással bír. Ugye jól mondom, hogy a kormány egyiket sem támogatja?
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Így van.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 6. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Az egyharmad megvolt a 3. ponttal összefüggésben.
A 8. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 9. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 10. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 11. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 12. pont következik, összefüggésben a 13. ponttal.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 14. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. Köszönöm szépen. Az ellenzéki módosítók egyharmadot kaptak, a kormány nem fogadott el kormánypárti módosítót, ha jól hallottam az igeneket és a nemeket.
A következő napirendi pont a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Az 1. pont következik, amelyben Molnár képviselő úr javaslata szerepel.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 2. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 3. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 4. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 5. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 6. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja a bizottságnak.
A 7. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 8. pont következik.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefügg a 7. és a 9. pontokkal, tehát már nem kell róla szavazni. Köszönöm szépen.
Következik a biztosítókról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Az 1. pontban Mádi László képviselő úr módosító javaslata szerepel. Öné a szó.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Egyetlen módosítót sem támogatunk.
ELNÖK: Egyharmadot javaslunk akkor a képviselő úr módosító indítványainak, hogy lehetővé tegyük az Országgyűlésben a döntést ezekről. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja a módosító javaslatokat.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat megvitatása következik.
Egyetlenegy módosító indítvány van, Schvarcz, Kökény és Vojnik képviselők javaslata.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A mérséklést nem támogatja a PM nagy meglepetésre. Kérdezem, kívánja-e valaki indokolni vagy észrevételt tenni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor szavazunk róla. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
Most következik a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz - Kovács Tibor és Jauernik István képviselők önálló indítványához - benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Az 1. pontban Magda, Godó és Páva képviselők javaslata szerepel. Mit mond erre nekünk a PM részéről főosztályvezető-helyettes úr?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Az előterjesztő sem támogatja. Kovács Tibor képviselő úr megkért engem, hogy mondjam el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 14. napirendi pont következik, a 2007. évi költségvetésről szóló törvény módosításáról szóló 2759. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
Az 1. pont következik.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. Köszönjük szépen.
A 16. napirendi pont következik, a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A kormány részéről köszöntöm Juhász Edit főosztályvezető asszonyt.
Itt is összesen kettő módosító indítvány van: Csákabonyi képviselő úr módosítója és Szabó Éva képviselő asszony módosítója. Öné a szó.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Mindkét kapcsolódó módosító javaslatot támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A bizottság támogatja-e a javaslatokat? (Szavazás.) Támogatja.
Most jön az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
Gusztos képviselő úr kapcsolódó módosító javaslata van előttem, ami Nagy Andor módosító javaslatához kapcsolódik.
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ön ismeri azokat a környezetvédelmi főbizottsági módosító indítványokat, amelyeket tegnap benyújtottak Katona Kálmán aláírásával?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor kérdezem - hogy ne kelljen ezért rendkívüli bizottsági ülést összehívni -, hogy a bizottság tagjai előtt ott vannak-e ezek a javaslatok. (Bólogatások.) Köszönöm szépen, akkor végigmennénk a két módosító javaslaton.
Az 1. pontban lévő javaslat a 4. § (4) bekezdésre, 13. § (1) bekezdésre és a 14. § (5) bekezdésre vonatkozik.
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja mind a hármat.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A következő a 9. § (2) bekezdésre vonatkozik.
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca ezt is támogatja.
ELNÖK: Itt egy pillanat türelmet kérek a képviselő uraktól, hogy végiggondoljuk, mert közben a vagyontörvény vitája és egyeztetése folyik, ahol a vagyonkezelői jog mint ilyen mobil a kormányon belül, tehát érdemes ezt végiggondolni ennek összefüggésében. Hogy a vita nyitható legyen, a bizottság úgyis benyújtotta, gyakorlatilag a gazdasági bizottság álláspontjától függetlenül a Házban fogunk róla dönteni. Szavazzunk. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Többség. Köszönöm szépen.
A 18. napirendi pont következik, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Józsa és Horváth képviselő urak javaslata szerepel, ami összefügg a 4. ponttal.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2. pont következik, összefüggésben az 5. ponttal.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 3. pont következik.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 6. pont következik.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ön előtt van egy bizottsági módosító javaslat, amely a 14. § pontosítására irányul, egy "s" betű kihagyását javasolja. Megnézte?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Kormányálláspont jelen pillanatban nem áll rendelkezésre, de első ránézésre azt mondjuk, hogy igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A másik a 14. § (3) bekezdésre és a 34/A. § (1) bekezdésre vonatkozik.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A következő a 14. §-ra és a 34/C. § (3) bekezdésre vonatkozik.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ezek mind technikai pontosítások.
A 15-ösben van egy ilyen, a 17-esben a 35. § (4) bekezdésében egy "azt" a módosítás, a 8. pontban a 35/A. § (4) bekezdése.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Hivatkozás.
ELNÖK: Valamint a nyilatkozattételnél egy helyesírási hiba javítása szerepel. Úgy gondolom, a képviselő urak ezeket ismerik. (Bólogatások.) Akkor a bizottság nevében a kapcsolódó módosító benyújtásához a bizottság hozzájárul? (Szavazás.) A bizottság mindet támogatja. Köszönöm szépen.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Egy pillanat. A bizottsági módosító 15. pontjában...
ELNÖK: A következőt szeretném mondani. Ezt benyújtottuk, és utána a kormány eldönti, hogy melyiket támogatja belőle.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem a támogatásról lenne szó, hanem egy röpke pontosítást kérnénk szépen, ha lehetséges. A 15. pontban a "haladéktalanul" helyett "5 napon belül" szerepel. Lehetne egy olyan kérés, hogy 3 napon belül?
ELNÖK: Ez megvan, módosult. Azt gondolom, ez nem olyan érdemi vita, hogy érdemes volna újra megnyitni. A "haladéktalanul" így is pontosabb, tehát a 3 nap benne van. Úgy gondolom, marad az 5 nap, amennyiben a bizottság velem ért egyet. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen, marad az eredeti.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm.
ELNÖK: Továbbmegyünk. (Jelzésre:) A bizottság jóváhagyásával a 20. napirendi pont eggyel előrébb jön, így most a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása következik.
Az 1. pontban Márton képviselő úr javaslata szerepel. Kérdezem a kormányt.
DR. SLUJTNER ZSOLT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Slujtner Zsolt vagyok, a GKM jogi osztályvezetője. Nem értünk egyet a javaslattal.
ELNÖK: Márton urat illeti a szó.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak annyit szeretnék mondani, hogy volt egy eredeti módosító javaslat, ahol tulajdonképpen egy ennél sokkal megszorítóbb javaslattal éltem, majd mindenféle egyeztetések után az egyébként a törvény szövegében több helyen is meglévő "egyeztetve" fordulatot hoztam be, mondván, hogy ha már ez az önkormányzatokkal bizonyos ügyekben a tárca kötelessége, akkor egy rendeletalkotásnál is ugyanazt a fordulatot miért ne lehetne szakmai szervezetekre is kiterjeszteni. Tehát ez a módosító javaslat már valóban nem egyetértésre vonatkozik, hanem a szakmai szervezetekkel való egyeztetésre. Még egyszer mondom, a törvényben több hivatkozás van az önkormányzatokkal való egyeztetésre is, nem tudom, hogy ezt miért ne lehetne behozni.
ELNÖK: Köszönjük. Van-e valami észrevétel ehhez?
DR. SLUJTNER ZSOLT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Ezzel a kapcsolódó módosító javaslattal összefüggésben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jogalkotásról szóló törvény általános jelleggel kötelezi a jogszabályok előkészítéséért felelős szervezeteket arra, hogy társadalmi szervezetekkel egyeztetéseket folytassanak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor nem okoz koherenciazavart a törvényben, ha esetleg ezt a bizottság támogatja. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 2. pontban Szántó és Jauernik képviselők javaslata szerepel. Kormány?
DR. SLUJTNER ZSOLT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egyetért.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Köszönöm szépen. (Rövid szünet.)
Tisztelt Képviselő Urak! Szeretném az egyebeket előrevenni. (A 19. napirendi ponthoz meghívottak nem érkeztek meg.) Van egy bejelentenivalóm és egy meghívó a képviselő uraknak, mégpedig egy együttes látogatásra Paksra, amit Podolák úrék a környezetvédelmi bizottsággal együtt szerveznek. Tehát a következőt szeretném a képviselő urakkal ismertetni: Katona Kálmán és Podolák György meghívója egy együttes informális bizottsági ülésre Pakson június 7-én, csütörtökön 10 órára. 8-kor van az indulás az Irodaház elől. Azt követően ebéd után egy horgászverseny lesz; egymással versenyzik a gazdasági bizottság és a környezetvédelmi bizottság. Aki ezen részt kíván venni, az kérem, jelentkezzen. A munkatársak e-mailben mindenkinek megküldik a meghívót. Két nagy ügy van mindenképpen, ami Pakssal összefüggésben van, és nagyon pozitív a kezdeményezés, hogy most már a környezetvédelmi bizottsággal együttesen kezdjünk el erről beszélgetni. Mi többször állást foglaltunk már a dologban, de úgy gondolom, a végrehajtást segíti, ha ebben több ilyen együttműködés alakul ki. Aki tud, vegyen részt ezen. (Rövid szünet. - A 19. napirendi ponthoz meghívottak nincsenek jelen.)
A bizottsági ülés folytatása mellett dönt az elnök. A kormány képviselői meg fognak érkezni. Addig a módosító indítványok vitáját lefolytatjuk, és ha szükséges a végső döntéshez, akkor a kormány álláspontját meg fogjuk kérdezni.
Az 1. pontban Molnár és Szántó képviselő urak javaslata szerepel. Ez azért egy érdemi változás. A képviselő urakat kérdezem, mi az indoka annak, hogy a fenntartás és az üzemeltetés nem közérdekű tevékenység mondjuk egy autópályán. Szántó úr!
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Az volt az indokunk, illetve a javaslatunk gondolata, hogy ha közérdekűvé, közcélúvá tesszük a fenntartást és az üzemeltetést, akkor a kátyúzásokról és az útjavításokról fog szólni a nem autópálya jellegű utak kérdése. Ez most nemcsak a gyorsforgalmi utakról és az autóutakról szól, hanem az összes útról, tehát az összes kettő, három, négy számjegyű útról.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Elnézést, Szántó képviselő úr, de akkor nem jó a módosító, mert itt pont a gyorsforgalmi közúthálózatból vennétek ki a fenntartást és az üzemeltetést. Ezt az országos közúthálózatból, tehát egy mondattal hamarabb kellene kivenni. Én értem a szándékot, csak nem jó helyen van a törölni kívánt rész.
ELNÖK: Megvárjuk a kormány álláspontját, mert ez jogalkotási kérdés.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): De abból a szempontból meg egy kicsit aggályosnak érzem, hogy az állam kezéből az állami közúthálózat karbantartásának kötelezettségét azért ne vegyük ki.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Az első mondat erről, az jó.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): De Szántó János képviselő úr pont mást mondott.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): A közcélúság és a közhasznúság azért valahol alkotmányos mezsgyéket érint, tehát ezt csak olyan, valóban privilegizált, kivételes tevékenységre szabad fenntartani, mint a gyorsforgalmi úthálózat létesítése és - nagyon gyorsan hozzáteszem - más hasonló: árvízvédelmi töltés, nemzetközi vasútvonal és a többi. Tehát ezt egy privilegizált dologra kell fenntartani, mert egy egyszerűsített kisajátítás, egy közműcserére való kötelezettség részben anyagilag is nagyon jelentős, ugyanakkor az alkotmányosság mezsgyéjét érinti. Tehát e tekintetben egyetértek Molnár és Szántó képviselő urakkal, hogy csak az elsődleges célra tartsuk fenn ezt a kivételezett helyzetet, nem érintve az első mondatot, amely az állam feladatát deklarálja, mert az úgy jó, ahogy van.
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Jó ez így.
ELNÖK: Kíváncsiak vagyunk a kormány álláspontjára. Ez egy érdemi vita a maga összefüggéseiben, mert tényleg egész más státuszt jelent bizonyos szituációkban a közhasznúság.
A 2. pontot, Jauernik úrék javaslatát már egyszer támogattuk. A 3. pont szó szerint ugyanaz, tehát ezekkel nincs különösebb gond.
Az 5., 6., 7., 8., 9. pontok viszont rendesen átírják a dolgainkat. János, mondj addig valamit, amíg megérkezik a kormány képviselője, hogy mi volt az indoka, hogy ilyen széles, nagy módosító csomaggal álltatok elő.
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Eddig a miniszteri felelősségi körbe tartozott a nyomvonal kijelölése. A javaslatunk szerint ezt kormányszintre kellene felemelni. Ezzel eddig a GKM teljes mértékben egyetértett, sőt ők mondták azt, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy ők legyenek a citálásnak a központja.
ELNÖK: Ezek is szó szerint ugyanazok, amiket már támogattuk?
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Így van.
ELNÖK: Akkor most miért kerültek újra ide?
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): A 60 napos határidő került be új elemként összesen. Azt rögzítettük, hogy nem lehet több, mint 60 nap a kijelölési határidő, ezért tettük kapcsolódóba.
ELNÖK: Jó. Utána az egyedi ügyekben egységes volt az álláspontunk.
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Igen, igen.
ELNÖK: Tehát azok közül mindegyikre itt az urak egyharmadot fognak mondani.
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Az előkészítés idejét szándékoztuk rövidíteni ezekkel a javaslatokkal.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Engedje meg a bizottság, hogy ismételten elmondjam, hogy ezzel a törvénymódosítással amikor a mellékletet fenntartjuk, tehát nem a közcélúság és a közhasznúság általános elrendelésére, hanem a gyorsforgalmi vagy a gyorsforgalmivá fejleszthető utak egy csoportjára vonatkoztatjuk, ezzel az a helyzet fog előállni, hogy egy útszakasz mondjuk a 15-28 kilométerkövéig közcélú, előtte meg utána nem az. Ha az egyes földrészletek helyrajzi száma nem igazodik az adott kilométerkőhöz, akkor egy földrészleten belül a kisajátítás egyik részére az eredeti szabályokat kell alkalmazni, a másik részére pedig ezeket a szabályokat, szóval ezzel egy anomáliát teremtünk. De ha most már ez átmegy, mert nem lehet a tárcát jobb belátásra bírni, akkor kérem képviselőtársaimat, hogy a következő alkalommal emlékezzünk erre és próbáljuk meg ezeket generálisan kezelni. Egyébként is a közcélúság megérne egy sui generis törvényt, tehát egy önálló törvényt, és nem ilyen ide-oda porciózott normát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az öt perc szünetet el kell rendelnem. Még egy döntést hozhat a bizottság: levesszük ezt a napirendről és hétfőn egy rendkívüli bizottsági ülésen tárgyaljuk meg. Várhatóan mikor érnek ide az előterjesztő képviselői? Mert ha holnap délután, akkor lehet, hogy jobb, ha hétfőn folytatjuk. (Jelzésre:) Kocsiban ülnek.
Az elnöklést átadom Márfai képviselő úrnak.
(Az ülés vezetését Márfai Péter, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Kérem, foglaljunk helyet. Megpróbálunk értelmes módon kiszabadulni ebből a patthelyzetből. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Az a helyzet, hogy olyan dolgokról akarunk dönteni, amelyekről azért nagyrészt döntöttünk olyan értelemben, hogy ezek a módosítások szerepelnek az előző ajánlásban is. Ez majdnem mindegyikre igaz, kivéve a konkrét és tételes útfejlesztéseket és azok módosításait. Tehát a bizottság kialakítja az álláspontját ezekről.
Az 1. pontban Molnár és Szántó képviselő urak módosító javaslata szerepel. Ennek az a tulajdonsága, hogy megegyezik az előző ajánlás... (Jelzésre:) Jó, akkor azt, ahol nincsen megegyezés vagy amiről nem tudunk helyből dönteni, a végére hagyjuk.
A 2. pontban Jauernik István javaslata szerepel, amely megegyezik az alapajánlás 4. pontjával. Azt mi támogattuk. Most mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) Most is támogatjuk.
A 3. pontban Szántó János, Molnár László és többek javaslata szerepel. Ez szintén megegyezik az előző ajánlás 4. pontjával. Akkor támogattuk. Most? (Szavazás.) Most is támogatjuk.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Egyébként is nehéz helyzetben vagyunk, hogy komolyan beszéljünk, de a "fejleszthető" fogalma - mivel körülbelül tízszer annyi út fejleszthető, mint amennyit akarunk fejleszteni - parttalanná válik. Ezt mondta a képviselő úr is? Ehelyett a "fejlesztendő" kifejezést javaslom, tehát ami már kijelölten azzá válik, az legyen ennek a része, mert elvileg minden fejleszthető.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): A részletes vitában ugyanezt elmondtam, hogy nem a szándék nem jó, hanem a megfogalmazás nem helyes.
ELNÖK: Azt javaslom, hogy ha a bizottságnak van ezzel kapcsolatban álláspontja, akkor egyrészt ne változtassa meg az előző álláspontját, másrészt pedig ha helyesebb megfogalmazás, akkor bizottsági kapcsolódóval rendezzük. Tehát támogassuk a 4. pontot, lehetőség szerint ne változtassuk meg azt a szöveget, amit egyszer már támogattunk. (Egyeztetés.)
Tisztelt Bizottság! Kísérletet tettünk arra, hogy jobb legyen, de úgy látom, nem fogjuk tudni megoldani ezt a kérdést. (Jelzésre:) Jelzem, közben helyzetjelentést kaptunk, hogy a XVII. kapunál vannak a felmentő csapatok, de azért mi csak haladjunk tovább.
Az 5. pontban Szántó János, Kovács Tibor és Molnár László képviselő urak javaslata szerepel. Mi a bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. pontban Szántó János, Kovács Tibor és Molnár László képviselő urak javaslata szerepel. (Moraj.) Rendben, én megértem a bizottság tagjainak felindultságát a témával kapcsolatban, és hogy el kellene menni, de ettől függetlenül ahhoz, hogy le tudjuk vezetni ezt a bizottsági ülést és jegyzőkönyvbe tudjuk mondani, hogy támogatjuk a 6. pontot, mert már támogattuk egyszer, megkérdezem, hogy a bizottság egyetért-e ezzel a javaslattal. (Szavazás.) Egyetért.
A 7. pontban Szántó János és Kovács Tibor képviselő urak javaslata szerepel, összefüggésben a 8. és a 9. pontokkal. Ezeket már támogattuk. Most is támogatjuk a 7., 8. és 9. pontokat? (Szavazás.) Támogatjuk.
A 10. ponttól kezdődnek az érdekes dolgok, mert itt már tételes módosítási elképzelések vannak. Balla Mihály képviselő úr a 10. pontban egy Verőce csomóponttal történő autóút építésére tesz javaslatot. (Jelzésre:) Egyharmadot kérnek mindegyikre. (Szavazás.) Akkor a 10. pontot a bizottság egyharmada támogatja.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Egyedül a 13. pontot kérjük fokozottabb figyelem tárgyává tenni. Jó lenne, ha a bizottság ezt támogatná, mert alapvetően fontos.
ELNÖK: Ez kétségtelen. A 11. pontot ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad.
A 12. pontot ki támogatja? (Szavazás.) Ez is egyharmad.
Most következik a 13. pont.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Engedjen meg elnök úr egy megjegyzést. A tisztelt bizottság emlékezetébe idézném, hogy Rétságnál volt az a tömeges autóbusz-baleset, amikor belerohant egy kamion a megállóban álló autóbuszba. Tehát a rétsági elkerülő hiánya már okozott tragédiákat. Kérem, hogy a döntésnél vegyük figyelembe.
ELNÖK: Az egyharmad már biztos. Természetesen bármely összefüggésben támogatható lehet. Egy kétszer két sávos rétsági elkerülő csodálatos lenne, de nagyon meg kellene fontolnunk ezt a dolgot. Egyharmadot adjunk neki, hogy lehessen róla tárgyalni. Vagy akarjuk támogatni? (Szavazás.) Akkor ezt a bizottság támogatja.
Egyébként a XVII. kaputól már háromszor fölérhettek volna a felmentők.
Kecskemét-Szolnokra van két változat. Az egyik azt mondja, hogy legyen autópálya, a másik azt, hogy legyen autóút, de az is kétszer két sávos. Ez a 14. és a 15. pont, melyek összefüggőnek tekinthetők. Szerintem egyharmad jár nekik. Ki támogatja? (Szavazás.) Tehát a 14. és a 15. pontok egyharmadot kaptak. Bár tudnám értékelni, ha ezeket támogatnánk, de belátom a szituációt.
A 15. pont a Dunavecse-Kecskemét közötti útra vonatkozik, ugyanennek a gondolatnak egy másik változata: autópályává tenné kétszer egy sávval, 45 kilométeren. (Szavazás.) Egyharmadot ez is kap.
A 16. pontban ugyanígy a Dunavecse-Kecskemét közötti szakasz szerepel, autóútra tesz javaslatot. (Szavazás.) Ez is egyharmadot kapott.
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Én ezt támogatom.
ELNÖK: Megértelek. Akkor is egyharmad.
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Jó, csak a jegyzőkönyv kedvéért szerettem volna megjegyezni.
ELNÖK: A 17. pontban Jauernik István javaslata szerepel: a 10. számú főút az M10 nyomvonalán Budapest-Kesztölc közötti gyorsforgalmivá fejleszthető országos főútra. (Szavazás.) Támogatjuk.
A 18. pont következik. Alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm. Tisztelettel meg szeretném említeni, hogy erre európai uniós forrásból egyszer már rendelkezésre állt pénz, de sajnos akkor a környezetvédők ezt lényegében meg tudták akadályozni, emiatt az adott határidőig nem kezdődött meg az autóút építése, ami miatt ettől a forrástól elestünk. Tehát nagyon jó lenne most ezt a pótlást végrehajtani.
ELNÖK: Tehát az M10-es nyomvonalán egy Budapest-Kesztölc közötti gyorsforgalmivá fejleszthető főút kétszer egy sávval vagy kétszer két sávval - nem egészen pontos a módosító. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
(Megérkezik dr. Bozzay Erika és Posta Zoltán.) Megjelent a kormány képviseletében Bozzay Erika. Akkor gyorsan végigfutnánk a javaslatokon.
Az 1-est támogatja-e a kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tárcaálláspontot tudok ismertetni, a kormány ma tárgyalja az előterjesztést.
Az 1. pontban lévő javaslatot nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Egyharmadot kap.
2. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: 3. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság támogatta.
4. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottságnak még nincs róla álláspontja. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5., 6., 7., 8., 9. pontok összefüggnek.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ezeket a tárca támogatja.
ELNÖK: Köszönjük. Mi is támogattuk ezeket.
A 10. pont következik, Balla Mihály képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságtól egyharmadot kapott.
A 11. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Egyharmadot kapott.
A 12. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Egyharmadot kapott.
A 13. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság támogatta.
A 14. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Egyharmadot kapott.
A 15. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Egyharmadot kapott.
A 16. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Egyharmadot kapott.
A 17. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Ez is egyharmadot kapott.
A 18. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Mi is támogattuk.
A 19. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): A bizottság korábban támogatta. Az a javaslatom, hogy támogassuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
Köszönöm a bizottság megértését, és köszönjük a tárca képviselőinek, hogy nagy harc után, de sikerrel vették ezt az akadályt és idejöttek.
Kérdezem, hogy az egyebekben van-e bárkinek bármi bejelentenivalója. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Köszönöm szépen.
A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 05 perc.)
|
Márfai Péter |
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa