GIB-24/2007.
(GIB-51/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. május 23-án, szerdán, 9 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *
A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló H/2940. számú határozati javaslat (általános vita) *
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló T/2480. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: egyes, a kultúrált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/3056. számú törvényjavaslat (Koszorús László, Szijjártó Péter, Ágh Péter, Bagi Béla, dr. Braun Márton, Farkas Sándor, dr. Gógl Árpád, Szatmáry Kristóf és dr. Navracsics Tibor (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *
Koszorús László (Fidesz) tájékoztatója *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Koszorús László (Fidesz) reflexiói *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
A vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló T/2914. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló T/2934. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez szóló H/2941. számú határozati javaslat (módosító javaslatok megvitatása) *
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló T/2912. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló T/2754. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló T/2757. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló T/2756. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló T/2755. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló T/2839. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló T/2882. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: általános vita:
Egyes, a kultúrált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3056. szám)
(Koszorús László, Szijjártó Péter, Ágh Péter, Bagi Béla, dr. Braun Márton, Farkas Sándor, dr. Gógl Árpád, Szatmáry Kristóf és dr. Navracsics Tibor (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
2. A vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2914. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló határozati javaslat (H/2940. szám)
(Általános vita)
4. Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvényjavaslat (T/2934. szám)
(Általános vita)
5. Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez szóló határozati javaslat (H/2941. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2480. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
7. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/2912 szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
9. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2757. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2756. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
11. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2755. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
12. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
13. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2882. szám)
(Kovács Tibor és Jauernik István (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
14. Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Podolák György (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Szántó János (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Gazda Lászlónak (MSZP)
Deák András (KDNP) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Krausz Zsuzsanna főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Váczi Árpád (Országgyűlés Hivatala)
Gál Krisztina (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bánóczi Zoltán (Közbeszerzések Tanácsa)
Molnár Marianna Tünde (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Négyesi Mónika (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Somlyay Nóra (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Mikóházi Dóra (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szalay Gábor (SZDSZ-frakció)
Németh Géza (Magyar Távirati Iroda)
Dr. Bőke Katalin (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Fekete Katalin (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 40 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat és kedves vendégeinket. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatot mindenki megkapta. Egy változtatást javasolok. Szaló Péter államtitkár úr azt kérte, hogy a területfejlesztésről szóló törvény általános vitáját hozzuk előre. Amennyiben a bizottság egyetért vele, a 3. és a 6. napirendi pontokat tárgyaljuk először.
Kérdezem, hogy ilyenformán ki ért egyet a napirendi javaslattal. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Első napirendi pontunk tehát a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló H/2940. számú határozati javaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Államtitkár úré a szó!
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A területfejlesztési törvény úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés határozatot hoz a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, valamint meghatározza a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszerét. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtására már született egy országgyűlési határozat, amelynek a megújítására most kerül sor. Ennek időzítését az is indokolja, hogy most indul el az Új-Magyarország fejlesztési program, és egy hosszabb időszakra, hét évre fogalmaztuk meg az irányelveket.
Az előterjesztés három pillérre épül. Egyrészt meghatározza a támogatási rendszer átalakításának fő irányait az időszak végéig, másrészt a területfejlesztési támogatások céljait, végül pedig azt a feltételrendszert, amely alapján meghatározhatók a kedvezményezett térségek, a hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű térségek.
Az uniós támogatások nagy kihívást jelentenek, hiszen a költségvetés jelenlegi teherviselő képessége azzal jár együtt, hogy a hazai támogatások döntő részben az uniós támogatásokhoz kapcsolódva mintegy társfinanszírozásként kerülnek felhasználásra. Csak viszonylag szűk körben lesz lehetőség nemzeti támogatások működtetésére. De azért lesz, mert számos olyan cél van, amit a Közösség nem támogat - a kultúrától a sporton át sok-sok ilyen területet lehet megjeleníteni -, ezenkívül arra is számítunk, hogy az időszak végére a nemzeti források volumene növekedni fog. A két rendszer együttműködésének a formájára tesz javaslatot az előterjesztés. Egyrészt úgy, hogy az uniós támogatások és a nemzeti források egymás hatását erősítsék fel, jöjjön létre az összhang a hazai és az uniós támogatások között, másrészt úgy, hogy a tisztán nemzeti támogatásokat egyfajta komplementer módon kellene működtetni, azaz kizárólag azokat a célokat támogatni, amiket az Unió nem támogat.
Javaslatot teszünk azonos eljárásrend alkalmazására. Erősíteni kívánjuk a stratégiai fókuszt mind regionális, mind kistérségi szinten, valamint a decentralizációt, arra a szintre telepítve a döntéseket, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Ez újfajta átgondolást igényel a kormányzati és a térségi kapcsolatrendszerben. Ennek egyik fontos eleme lehet az állam és a térségi szervezetek közötti tervszerződés intézménye, amit az említett hétéves időszakban szeretnénk bevezetni. Tudjuk, hogy ehhez nagyon sok változtatásra van szükség az államháztartási törvényben, annak végrehajtási rendelkezéseiben, egyáltalán a tanácsok státuszában, amit 2008. január 1-jétől nyilván nem lehet bevezetni, de reméljük, hogy két-három éven belül erre lehetőség nyílik. Miután az Országgyűlés határozatot hoz ezekről az elvekről, részletes munkaprogramot készítünk a végrehajtás érdekében.
Nagy érdeklődésre tarthat számot a kedvezményezett térségek besorolása. Olyan átlátható mutatórendszerre teszünk javaslatot, amely biztosítja valamennyi polgármester és valamennyi területfejlesztésben érintett szereplő számára a besorolás ellenőrizhetőségét. Ez bizonyos feltételekkel jár. Viszonylag egyszerű a számítási metódus. Öt mutatócsoport kialakítására teszünk javaslatot. Gazdasági, szociális, társadalmi, foglalkoztatási és infrastrukturális mutatócsoportokba soroltuk a különböző mutatókat, és mindegyik mutatócsoportot azonos súllyal vesszük figyelembe. Ezek együttes elemzése alapján egy komplex mutatószám áll majd rendelkezésre, és a határokat úgy húzzuk meg, hogy a legjobb mutató 50 százalékát el nem érő településeket hívjuk hátrányos helyzetű kistérségnek, és ezen belül is tovább differenciálunk. A mintaszámítások azt mutatják, hogy mintegy 90-95 kistérség kerül majd ebbe a körbe, ami nagyjából megegyezik a korábbi időszakkal, amikor 98 hátrányos helyzetű térségről beszéltünk. Ezen belül alakul ki a leghátrányosabb helyzetű térségek köre, ami a modellszámítás eredményeként mintegy 1,2 millió fős kört fed le, és ezen belül további differenciálásra teszünk javaslatot a támogatási rendszerben. Azt javasoljuk, hogy arra a körre, ami nem lehet több, mint 1 millió fő, készüljenek olyan komplex programok, amelyek szervezeti és egyéb segítséget is biztosítanak a helyi fejlesztési programok kidolgozásához, azok lebonyolításához. Tudjuk, hogy ezekben a hátrányos helyzetű térségekben nagyon nagy mértékben rászorulnak a külső segítségre, a külső szellemi tőkére. Ezt a skálát szeretnénk megjeleníteni az Új-Magyarország fejlesztési terv támogatási rendszerében a pályázati kiírásokban és a hazai támogatásokban.
Szeretném jelezni, hogy a gazdasági és a társadalmi hatás egyértelműen pozitív, összhangban van az uniós kohéziós politikával. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a határozati javaslat általános vitáját.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Matolcsy György képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz): Csak a rend kedvéért szeretném rögzíteni, hogy szakmailag korrektnek tartom az előterjesztést és a javaslatot, de a 2007-2013 közötti európai uniós források felhasználásának a stratégiáját két ponton gyengének látom. Az egyik a gazdaságfejlesztési támogatások súlya, aránya, a másik pedig a vissza nem térítendő támogatások aránya. 25 és 50 százalék között lenne célszerű a gazdaságfejlesztési támogatások arányát meghúzni; az elképzelések szerint ez ma lényegesen kisebb, 10-15 százalék közötti.
A vissza nem térítendő támogatás kontra kamattámogatás pedig gazdaságpolitikai vita tárgyát képezi a kormány és az ellenzék között. Én azt a nézetet vallom, hogy a vissza nem térítendő források arányát 70-80 százalék közé kellene növelni a gazdaságfejlesztési támogatásokon belül. Megítélésem szerint ez lehetne az államtitkár úr által vázolt kistérség-fejlesztési politika egyik motorja. Nem gondolom, hogy azonnal átvezetjük az összes kormányprogramon ezeket a javaslatokat, de a rend és a gazdaságtörténet kedvéért el kellett mondanom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gazda László képviselő úr!
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Matolcsy György képviselő úrhoz kapcsolódnék. A gyakorlatban hosszú évek óta foglalkozom ezzel a dologgal. Amikor vissza nem térítendő támogatásokról vagy a támogatások különböző formáiról beszélünk, akkor mindig differenciáltan kell ítélnünk, végig kell gondolnunk, hogy milyen térségről van szó. Egy olyan térségben, amelyik nagytérségi szinten halmozottan hátrányos helyzetben van, mindenképpen szükség van vissza nem térítendő támogatásra, de úgy, hogy legyenek olyan indikátorai, olyan monitoringja, hogy azt mérni tudjuk, másrészt pedig azért is differenciáltan kell kezelnünk ezt a kérdést, mert ha egységesen biztosítjuk a vissza nem térítendő támogatást, akkor azt könnyen jött pénznek veszik azok a vállalkozók, akik ezeket a lehetőségeket ki is tudják használni.
Egy picit későinek tartom ezt az anyagot, jó lett volna, ha hamarabb kerül az Országgyűlés elé, pontosan azért, hogy az európai uniós támogatással kapcsolatos dolgokkal össze tudjuk kapcsolni. Annak viszont örülök, hogy kimondja, minden támogatási formára differenciált módon szükség van, és nyilván helyben kell eldöntenünk, hogy a differenciált támogatási rendszert hogyan működtetjük annak érdekében, hogy elérjük a területi különbségek csökkenését. Ha az elmúlt tizenöt-tizenhat év támogatási gyakorlatát vizsgáljuk, akkor rá kell döbbennünk arra, hogy jelentős források mentek ki a területekre, ennek a hatékonysága mégis megkérdőjelezhető, a területi különbségek pedig az ország különböző részeiben jelentős mértékben növekedtek. Persze ha ez nem működne, akkor talán még ennél is szomorúbb lenne az a világ, amelyben élünk, mindenesetre azt a hatást, amit tizenöt-tizenhat éven keresztül szerettünk volna elérni, nem értük el, mert nem tudtuk kiépíteni a szükséges intézményrendszert. Most is egymás mellett elbeszélő kistérségi intézményrendszerek vannak. Arra kellene törekednünk, hogy egy sokkal hatékonyabb, ugyanakkor decentralizált rendszert építsünk ki. S az intézményrendszer kiépítése mellett azt sem tudtuk biztosítani, hogy egyértelmű monitoringrendszerrel tudjuk ellenőrizni, hogy a források milyen hatékonysággal érvényesülnek.
Örülök annak, hogy ez az anyag az Országgyűlés elé került, mert helyesnek tartom azt az elvet és gyakorlatot, hogy a területfejlesztési támogatásokkal, a decentralizációval és a kedvezményes térségek besorolásával az Országgyűlés foglalkozzon, és ezt vagy törvényben, vagy határozatban állapítsa meg. Az elmúlt évben a decentralizáció terén nem sikerült igazán előrelépni, de reménykedem abban, hogy a megszületendő törvények és határozatok ezt előbb-utóbb ki fogják kényszeríteni, és a térségi szereplőket egyre inkább a történések cselekvő részeseivé tudjuk tenni. Örülök, hogy ez az anyag kísérletet tesz ennek a megvalósítására. Ezt segítheti elő az, amit államtitkár mondott, hogy a végrehajtás érdekében ezt követően egy részletes munkaprogram készül, és 2013-ra talán el tudjuk érni, hogy az európai uniós források és a nemzeti források között a felhasználást illetően megvalósulhat egy olyan szinergikus hatás, ami egy nagyon egészséges folyamatot tud elindítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): A határozati javaslatot természetesen javasoljuk általános vitára és majd akkor lefolytatjuk az általános vitát.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (14) Ki nem ért vele egyet? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a határozati javaslatot.
Kérdezem Gazda László képviselő urat, vállalja-e, hogy a plenáris ülésen ismerteti a gazdasági bizottság álláspontját? (Gazda László: Igen.) Gazda László képviselő úr lesz a bizottság előadója.
Következő napirendi pontunk a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló T/2480. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
Egyetlen kapcsolódó módosító indítvány érkezett, amelyben dr. Simon Gábor képviselő úr - kapcsolódva dr. Simon Gábor, dr. Szabó Éva, dr. Szép Béla és dr. Kékesi Tibor képviselők T/2480/41. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 31. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. E h-betűt kíván kijavítani kicsiről nagyra. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. GYŐRI ENIKŐ osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Köszönjük szépen osztályvezető asszony segítségét.
Következő napirendi pontunk döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: egyes, a kultúrált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/3056. számú törvényjavaslat, Koszorús László, Szijjártó Péter, Ágh Péter, Bagi Béla, dr. Braun Márton, Farkas Sándor, dr. Gógl Árpád, Szatmáry Kristóf és dr. Navracsics Tibor fideszes képviselők önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak, aki ismertetni fogja az előterjesztők álláspontját.
Koszorús László (Fidesz) tájékoztatója
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Április 20-án kilenc írásbeli kérdéssel fordultam Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úrhoz a vasúti késések, a higiénia és az on-line rendeléssel kapcsolatban. A válaszokból - amit önök is megkaptak - kiderül, hogy évente több mint 6 millió utast érint a vonatok késése, ez napi 17 ezer utast jelent. A vonatok tisztaságával kapcsolatban miniszter úr az egyetértését fejezte ki, elismerve, hogy a szerelvények tisztasága nem felel meg azoknak a belső szabályzatoknak, amelyek előírják, hogy minden reggel át kellene nézni és ki kellene takarítani a vagonokat. Az on-line rendelés pedig még mindig nem került bevezetésre Magyarországon.
Ezeken kívánunk változtatni a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításával. A MÁV-nak is az az érdeke, hogy azok az utasok, akik rendszeresen használják a vonatokat, ne pártoljanak át a Volán-társaságokhoz. Az elmúlt két évben 25 százalékkal drágult a vonatjegy ára. Szegedről már ma is dupla buszokat indítanak Budapestre és egyre csökken a MÁV utaslétszáma. Mindenkinek az a jól felfogott érdeke, hogy azoknak, akik a MÁV-ot részesítik előnyben, ezzel kímélik a környezetet, a célállomásnál nem okoznak dugót és az utakat nem teszik tönkre, a jogait is bővítsük.
A vonatok késésével kapcsolatban a bajor mintát kívánjuk áthelyezni a magyar modellre, ahol negyed óra késés esetén a jegyár negyedét, fél óra késés esetén a felét, háromnegyed óra késés esetén a háromnegyedét, egy óra késés esetén pedig a jegy teljes árát kell visszafizetnie a MÁV-nak. Most csak az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. A napi 17 ezer utas késése nem politikai jellegű ügy.
Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy támogassa a képviselői önálló indítvány általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Szeretném pontosítani, először a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk, és ha ez megtörténik, akkor a következő alkalommal lehet továbblépni. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatják-e a képviselői önálló indítványt.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. BOZZAY ERIKA főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Csak a tárca álláspontját tudom ismertetni, mivel a kormány a mai ülésén tárgyalja a törvényjavaslattal kapcsolatos kormányzati álláspontról szóló előterjesztést. A tárca nem javasolja támogatni a törvényjavaslatot. Indokaink a következők.
Természetesen egyetértünk minden olyan kezdeményezéssel, amelynek a végső célja a minőségi vasúti szolgáltatások elérése vagy az utasjogok minél szélesebb kiterjesztése, de a tárgybeli törvényjavaslat megoldásaival ebben a formában nem tudunk egyetérteni. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a kormány programjában is kiemelt célként szerepel a magas színvonalú közösségi közlekedés megteremtése és fenntartása, az utasjogok kiterjesztése. Ennek érdekében történtek, illetve történnek különböző lépések. Ugyanakkor az is látható, hogy nem oldható meg az a több évtizedes elmaradás, amelyet szeretnénk felszámolni.
A jelen törvényjavaslat egyik fontos eleme a mellékletben található szabályozás, amely a késések, kimaradások esetére írna elő kártérítési kötelezettséget, illetve kötelezően meghatározná, hogy milyen mértékben kell visszatéríteni a menetjegy árát. Ezzel kapcsolatban egyrészt hiányoljuk a költségvetési kihatások elemzését, másrészt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a személyszállítási szerződésekre vonatkozó hatályos kormányrendelet már most is tartalmaz a késésekkel, kimaradásokkal kapcsolatban bizonyos szabályokat. Való igaz - ahogy a törvényjavaslat indokolása is említi -, hogy ezek csak az emelt szintű szolgáltatásokkal kapcsolatos késésekre, kimaradásokra vonatkoznak, de jelenleg csak ezt látjuk biztosíthatónak.
Az európai uniós döntéshozatal keretében éppen most van az Európai Parlament előtt folyamatban az úgynevezett harmadik vasúti csomag előkészítése, ami a képviselő urak előtt nyilván nem ismeretlen. Komoly vita folyik arról, hogy a rendelet hatályát csak a nemzetközi személyszállításra terjesszék ki vagy a belső személyszállításra is. Ugyanakkor ez a rendelet is célul tűzi ki az utasjogok erősítését, és ennek egyik fontos eleme a késések, kimaradások esetére vonatkozó kártérítés szabályozása. Fontos lenne bevárni ennek a rendeletnek az elfogadását és ezzel összhangba hozni a saját belső szabályunkat.
Képviselő úr említette, hogy évente 6 millió utast érintenek a késések. Ez valóban így van, de ez az évente vasúton utazó 150 millió utasnak mindössze az 5 százaléka. Természetesen mondhatjuk, hogy ez is sok és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez az arány még kevesebb legyen, de azért látni kell, hogy ez nagyjából megfelel az európai átlagnak.
A gyakorlatban nem igazán látjuk kivitelezhetőnek, hogy valamennyi vonat esetében visszatérítésre kerüljön a jegy ára, hiszen jelenleg csak az Intercity, illetve az emelt szintű szolgáltatást nyújtó vonatok esetében - ahol helyjegyet bocsátanak ki - szól pontos vonatra a jegy, egyéb esetekben pedig a vonatjegyek csak bizonyos viszonylatra, tehát kilométerre szólnak, adott esetben tehát a bizonyítás is komoly nehézséget okozhatna.
Az on-line jegyrendelés szabályaival kapcsolatban az egyik problémánk az, hogy a gyakorlati megvalósításhoz feltétlenül szükséges lenne, hogy az ország egész vasúti hálózatára kiterjedő informatikai rendszer kiépítésre kerüljön, a másik problémánk pedig az, hogy a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt is módosítani kellene az on-line jegyrendelés szabályainak bevezetésével összefüggésben. Véleményünk szerint erre nem kell külön kormányrendeleti felhatalmazást adni, hiszen jelenleg is van olyan felhatalmazás a törvényben, amely alapján egy megalkotandó kormányrendeletben ezeket a szabályokat el lehet helyezni. De a közegészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó módosításokkal kapcsolatban is elmondható, hogy az ÁNTSZ-nek már most is van hatásköre arra, hogy ellenőrzéseket végezzen a vonatokon, és ezt rendszeresen meg is teszi.
Ezen indokok alapján a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? (Nincs jelentkező.) Senki. Ebben az esetben Koszorús László képviselő úrnak adom meg a szót, hogy reagáljon az elhangzottakra.
Koszorús László (Fidesz) reflexiói
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): A válasz egy kicsit bürokratikus volt. Nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha szükségesnek látjuk, javasoljuk bizonyos törvények módosítását, a minisztériumnak pedig az a dolga, hogy az emberek mindennapjait megkönnyítse. Az, hogy naponta 17 ezer utas késik, elfogadhatatlan, és a vasútnál kialakult helyzeten változtatni kell. Nem értek egyet azokkal a kissé bürokratizált válaszokkal, amiket a minisztériumtól kaptunk. El kell kezdeni a munkát! Ha ehhez több törvény módosítására van szükség, akkor azt meg kell tenni. Nem tartom elfogadhatónak, hogy évente több mint 6 millió utas késik azért, mert a MÁV nem tud normális szolgáltatást kínálni a piacon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A probléma valós, de szerintem nem igényel törvényi szintű rendezést. A figyelemfelhívás a fontos. A MÁV a lehetőségeihez képest megkezdte a problémák orvoslását azzal, hogy olyan járműbeszerzések mellett döntött, amelyeken a karbantartás és a tisztítás egyszerűbb, de további fejlesztésekre is szükség lesz még. Könnyű most bármit papírra vetni, de látni kell, hogy a technikai megoldások ezekhez nincsenek hozzárendelve. Sehol a világon, ahol nem helyjegyes a járat és nincs biztosítva a kontroll, semmilyen visszatérítés nincs, és ezt a MÁV-nál sem lehet megoldani a jelenlegi konstrukcióban. Ön persze mondhatja, hogy bürokratikus a válasz. Azzal a szándékkal mindenki egyetért, amit a javaslatukban hoztak, de a megvalósítás szintjén számtalan olyan problémával kell szembesülni, amelyek hosszú évek alatt halmozódtak fel. A kormány megkezdte a szükséges intézkedéseket. Azt javaslom, hogy az albizottság tárgyalja meg ezt a kérdést.
A szocialista frakció nem támogatja a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét, viszont az albizottság keretében javasoljuk a probléma áttekintését.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazás következik.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Ki támogatja a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételét? (10) Ki nem támogatja? (14) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételét.
Következő napirendi pontunk a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló T/2914. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelettel köszöntöm dr. Krausz Zsuzsanna főosztályvezető asszonyt, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkatársát.
Ebben a tárgykörben az albizottság tegnap ülésezett és kikérte a szakmai szervezetek álláspontját. A bizottság még tavaly ősszel úgy döntött, hogy a kormány ezt március 31-ig készítse elő, ez most némileg csúszik. Az albizottságban folyó munka és az ott megteremtett kompromisszumlehetőségek indokolttá tették, hogy várjunk pár hetet, de a törvény gyors lefolytatása még a tavaszi ülésszakban való befejezés lehetőségét magában hordozza. Képviselőtársaim ismerik a törvényjavaslatban foglaltakat, hisz a vita alapvetően a parlamenti bizottság véleménye mentén folytatódott. Az előkészítést köszönjük az IRM-nek, hisz korrekt együttműködés alakult ki, még azzal együtt is, hogy minden véleményt nem lehetett figyelembe venni, lévén, hogy a közigazgatási egyeztetésen más észrevételek is felmerültek. Az albizottság munkája pedig kimagasló volt.
Megadom a szót Horváth Csabának, az albizottság vezetőjének.
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csupán egy gondolattal szeretném kiegészíteni az elvégzett munka értékelését. Valóban minden érintett szakmai szervezet képviselői részt vettek abban a munkában, amelyben több tárca jogalkotását kellett koordinálni, illetve áttekinteni a közbeszerzési eljárások rendjét, gyakorlatát és jövőbeni irányait. Ennek során sikerült megtalálni a kompromisszumot és a konszenzust. Úgy gondoljuk, hogy egy jó közbeszerzési törvény alkalmassá tudja tenni azt a gyakorlatot, amelyben számos probléma volt.
Ugyanakkor kénytelen vagyok elmondani azt is, hogy további lépéseket kell tennünk. Korábban is tudtuk, hogy ennek a jogszabálynak a keretén túlterjeszkedő eljárásokra és intézkedésekre is szükség van. Egy kérdést szeretnék kiemelni, a bírósági ítélkezés gyakorlatát, rendjét. E téren is további lépések szükségesek, hogy egy gazdasági eljárás ne éveket vegyen igénybe, hanem lehetőség szerint 36 hónapon belül szülessen meg a szükséges döntés, mert ez a gazdaság versenyképességét, teljesítő képességét jelentősen képes javítani. A közbeszerzési törvény ebben a formájában képes betölteni a szerepét és érdemes volt várni néhány hónapot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány egyetért-e az elhangzottakkal?
DR. KRAUSZ ZSUZSANNA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetértek azzal, amit Horváth képviselő úr elmondott. Tegnap az albizottságban is hasonló következtetésre jutottunk. Az előterjesztés a kormány távlati céljairól is információt ad a parlamentnek, hiszen ez a kormányzati intézkedéscsomag nemcsak konkrét törvények módosítására irányul, amely most törvényjavaslat formájában benyújtásra került, hanem a távlati célok között a bírósági ítélkezési gyakorlat keretében a bírósági végrehajtás felülvizsgálatát, a közigazgatási perek szabályainak felülvizsgálatát és az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás bevezetésének lehetőségét, illetve az erre vonatkozó vizsgálatok elvégzését is tartalmazza.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Örülök, hogy ez a javaslat a bizottság elé került. Egyetértek azzal, hogy ez az első lépés a probléma megoldásához, azt viszont hozzátenném, hogy a szakmai szervezetek álláspontját ismerve és figyelembe véve ezt a javaslatot a legkisebb közös hányadosnak tekintem, ez a törvényjavaslat önmagában ugyanis nem lesz képes a körbetartozások évekre visszanyúló láncát egy pillanat alatt feloldani. Mindamellett én is támogatom ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságát azzal, hogy a korábbi javaslathoz képest ez enyhébb szankciórendszert tartalmaz. Elhangoztak olyan vélemények is, amelyek határozottabb és radikálisabb lépést sürgettek volna. Jelen pillanatban ez az a minimum, amit a szakma el tud fogadni és - amit az előterjesztés is leír - jó néhány jogszabály-módosítás kell még ahhoz, hogy a valós célt elérjük. Ezekkel a kiegészítésekkel tudjuk ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját támogatni.
ELNÖK: Korrekt az álláspont. Mindenki úgy értékeli, hogy a folyamat elkezdődött és a folyamat során lesznek különböző lépések és reményeink szerint eredmények is.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával.
Megkérjük Horváth Csaba képviselő urat, az albizottság elnökét - aki a folyamatot vezérelte -, hogy a plenáris ülésen ismertesse a bizottság álláspontját és a vita során képviselje azt.
Köszönjük szépen főosztályvezető asszony segítségét.
Következő napirendi pontunk az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló T/2934. számú törvényjavaslat. Ez egy jogharmonizációs törvény, amely a gazdálkodó szervezeteknek és a nonprofit szervezeteknek egy európai speciális lehetőséget biztosít.
Kíván-e a képviselők részéről valaki kérdést feltenni a törvényjavaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért az általános vitára való alkalmassággal.
Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a segítségét.
Következő napirendi pontunk az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez szóló H/2941. számú határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Bejelentem, hogy sem jobbról, sem balról nem érkezett módosító indítvány. Kérdezem a bizottság tagjait utolsó lehetőségként, hogy kíván-e a bizottság módosító indítványt előerjeszteni. (Nincs jelentkező.) Nem. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
7. napirendi pontunk a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló T/2912. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Ehhez a törvényjavaslathoz sem érkezett módosító indítvány. Kíván-e valaki ebben a körben módosító indítványt előterjeszteni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván.
8. napirendi pontunk a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló T/2754. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy a költségvetési bizottság nyújtott-e be módosító indítványt a tőkepiacról vagy a hitelintézetekről szóló törvényjavaslathoz, mert gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium nevében mindkettőt ön fogja képviselni.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A hitelintézeti törvényhez is meg a tőkepiaci törvényhez is lesz bizottsági módosító indítvány.
ELNÖK: A 2007. május 22-i keltezésű kiegészítő ajánlás 1. pontjában dr. Dancsó József és dr. Kékesi Tibor képviselő urak - kapcsolódva dr. Dancsó József képviselő úr T/2754/3. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 25. §-ában a Tpt. 131. § (1)-(2) bekezdése helyébe új rendelkezést javasolnak. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 2. pontjában dr. Dancsó József és dr. Kékesi Tibor képviselők - kapcsolódva dr. Dancsó József képviselő úr T/2754/6. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 39. §-a helyébe - a Tpt. 241. § (1)-(2) bekezdését érintően - új rendelkezést javasolnak. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Van egy gazdasági bizottsági módosító javaslat is, amely a 36. §-t kívánja módosítani. Eszerint a "bennfentes személy" nem a "kibocsátó" mint cég, hanem "a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja". Eddig vita volt arról, hogy a kibocsátó személy és a kibocsátó ebben az esetben elkülönül-e. Kérdezem a kormány véleményét.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A bennfentes kereskedelemmel és a piacbefolyásolással kapcsolatban két helyen módosult volna a tőkepiaci törvény. Az egyik az, amihez a bizottság nyújtott be módosító indítványt. Ez arról szól, hogy a kibocsátó bennfentes személynek minősül-e, s nemcsak a kibocsátó vezető tisztségviselői. A kormány továbbra is azt szeretné, ha a kibocsátó bennfentes személy lenne. Ez önmagában bizonyos adminisztratív terheket jelent a kibocsátók számára.
A törvényjavaslat 201/A. §-a elméletileg ügyletkötési tilalmat mondott volna ki mind a vezető állású személyekre, mind a kibocsátóra. A 2454/24. számú ajánlás 10. pontjában a költségvetési bizottság benyújtott egy módosító javaslatot, amely e paragrafus módosításának az elhagyását javasolja és azt a kormány is támogatja.
Összefoglalva: a kormány azt szeretné, ha a kibocsátó bennfentes személynek minősülne, ugyanakkor az ügyletkötési tilalom nem vonatkozna rá.
ELNÖK: Ez a jogvita nyilván még folytatódni fog. A bizottság is azzal ért egyet, hogy a kibocsátó a kereskedésből ne legyen kitiltva, viszont a bennfentes információkat ne tudja használni és a személyeket tiltsuk is ki. Erre próbál utalni a bizottsági módosító indítvány. Javaslom, hogy nyújtsuk be.
Ki ért egyet azzal, hogy nyújtsuk be ezt a bizottsági módosító indítványt? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag javasolja a módosító indítvány benyújtását.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Mivel benyújtásra került a módosító indítvány, azt kérem elnök úrtól, hogy küldjék át a költségvetési bizottságnak, amely ma fog erről tárgyalni.
ELNÖK: Természetesen át fogjuk küldeni. Rögtön aláírom és átküldjük.
9. napirendi pontunk a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló T/2757. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A költségvetési bizottság módosító javaslata még nem érkezett meg. Tud róla, hogy mi fog készülni és a kormány támogatja-e?
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tegnap volt frakcióegyeztetés és a kormány által támogatott módosító javaslatokat fog benyújtani a költségvetési bizottság.
ELNÖK: Amennyiben még ma megjelenik az interneten, illetve a bizottsági ülés végéig megérkezik, akkor még a mai napon megtárgyaljuk, ha viszont nem, akkor kérdezem az ellenzéki frakciók képviselőit, hogy kell-e külön bizottsági ülés vagy tudomásul veszik a költségvetési bizottság álláspontját. A következő ülést hétfőre tudom összehívni. (Dr. Matolcsy György: Tudomásul vesszük.) Ebben az esetben - és ha nem lesz egyetlen bizottsági tagnak sem észrevétele - nem tartunk bizottsági ülést, hanem a bizottságunk tudomásul veszi a költségvetési bizottság álláspontját ezekben a kapcsolódó módosító indítványokban.
10. napirendi pontunk a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló T/2756. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Ehhez a törvényjavaslathoz nem érkezett kapcsolódó módosító indítvány. Kérdezem, hogy kíván-e valaki bármilyen előterjesztést tenni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván.
11. napirendi pontunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló T/2755. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A 2007. május 22-i keltezésű kiegészítő ajánlásból dolgozunk.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Szabó Lajos képviselő úr - kapcsolódva a költségvetési bizottság T/2755/7. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 15. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A költségvetési bizottságnak van két bizottsági módosító javaslata. Az egyik a 19. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A másikban a költségvetési bizottság a 19. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen osztályvezető úr segítségét.
12. napirendi pontunk a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló T/2839. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Kíván-e valaki bármilyen előterjesztést tenni? (Nincs jelentkező.) Nem. Kívánnak-e a képviselők informálódni? (Nem.) Nem kívánnak.
13. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló T/2882. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A 2007. május 22-i keltezésű kiegészítő ajánlásból dolgozunk.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Papp József képviselő úr - kapcsolódva dr. Magda Sándor, Godó Lajos, Páva Zoltán, Érsek Zsolt, Korózs Lajos, Boldvai László, Bedő Tamás és Szirbik Imre képviselő urak T/2882/3. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 1. §-ában a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény 7. § (21) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
ROZSI ÉVA JUDIT főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Papp József képviselő úr - kapcsolódva dr. Magda Sándor, Godó Lajos, Páva Zoltán, Érsek Zsolt, Korózs Lajos, Boldvai László, Bedő Tamás és Szirbik Imre képviselő urak T/2882/3. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 1. §-ában a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény 7. § (21) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
ROZSI ÉVA JUDIT főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja, de azzal a megjegyzéssel, hogy az önkormányzati bizottság tovább fogja pontosítani, ugyanis az önkormányzatokra vonatkozó határidőt két héttel meghosszabbítja ez a módosító javaslat, viszont ennek a párjáról, a második két hétről, ami a kormány döntéséhez szükséges, nem rendelkezik. A kormány alkotmányos jogsértésbe esne, ha ilyen rövid idő alatt nem történne meg a szinkronba hozás.
ELNÖK: Lesz egy pontosabb módosító javaslat, amit az önkormányzati bizottság fog benyújtani. Ezt a javaslatot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 3. pontjában dr. Magda Sándor, Godó Lajos, Páva Zoltán, Érsek Zsolt, Bedő Tamás és Korózs Lajos képviselő urak - kapcsolódva dr. Magda Sándor, Godó Lajos, Páva Zoltán, Érsek Zsolt, Korózs Lajos, Boldvai László, Bedő Tamás és Szirbik Imre képviselő urak T/2882/3. számú módosító indítványához - a törvényjavaslat 1. §-ában a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény 7. § (22) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
ROZSI ÉVA JUDIT főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 4. pontjában dr. Magda Sándor, Godó Lajos, Páva Zoltán, Érsek Zsolt, Bedő Tamás és Korózs Lajos képviselő urak - kapcsolódva dr. Magda Sándor, Godó Lajos, Páva Zoltán, Érsek Zsolt, Korózs Lajos, Boldvai László, Bedő Tamás és Szirbik Imre képviselő urak T/2882/3. számú módosító indítványához - a törvényjavaslatot új 2. §-sal javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
ROZSI ÉVA JUDIT főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes asszony segítségét.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy június 7-én a gazdasági és a környezetvédelmi bizottság Pakson együttes ülést tart.
Van-e még valami az egyebek között? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm képviselőtársaim munkáját, további kellemes napot kívánok és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 23 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc