GIB-25/2007.
(GIB-52/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. május 29-én, kedden, 11.30 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *
Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Solymár Károly (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
Az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló H/3032. számú törvényjavaslat *
Dr. Kerékgyártó János (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
A döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat *
Scharle Ágota (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Bozzay Erika (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Thoroczkay Zsolt (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) kiegészítése *
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Göndör István (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Deák András (KDNP) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Solymár Károly (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Kerékgyártó János (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Fülöp András (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Kovács Kázmér elnökségi tanácsadó (Magyar Autóklub)
Lukács András (Levegő Munkacsoport)
Scharle Ágota (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bozzay Erika (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Thoroczkay Zsolt (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 30 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait. A meghívóban 4 napirendi pont lett meghatározva javaslatként a mai tárgyalásra. Van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet, de még előbb szavazunk. De egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Aki egyetért az előterjesztett napirendekkel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Nincs jelzés.)
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Első napirendi pontként tárgyaljuk az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, T/2929. számú előterjesztés általános vitára alkalmasságáról kell döntenie a bizottságnak első helyen kijelölt bizottságként.
A GKM részéről dr. Solymár Károly osztályvezető úr terjeszti elő. Egy rövid szóbeli kiegészítést kérek.
Dr. Solymár Károly (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. SOLYMÁR KÁROLY (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat két fő célt szolgál: egyrészt a kéretlen elektronikus hirdetések szabályozási környezetének egységesítését és szigorítását, másrészt az elektronikus hirdetésekkel szembeni hatósági fellépés eszközrendszerét bővíti. A törvényjavaslat továbbá enyhíti a vállalkozások terheit azzal, hogy a csomagküldő kereskedelmet 2008. május 31-ével az üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek közé sorolja, így tehát az elektronikus kereskedelem fejlesztésében ez a továbbiakban egy döntő lépés.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy nem csupán az elektronikus levélben, hanem a telefonhívás kivételével bármely elektronikus hírközlő eszköz útján küldött kéretlen közlés spam-nek minősül. Egyértelművé teszi továbbá, hogy az engedélykérő elektronikus hirdetés is spam, valamint a törvényjavaslat lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a közvetítő szolgáltatóktól meghatározott adatokat kérjen ki, amellyel a spam-ek felderítése lesz a jövőben sikeresebb.
Fontos tehát kiemelni, hogy az üzlethelyiség a csomagküldő kereskedelem esetében megszűnik, így ez természetesen az elektronikus kereskedelemre is kihat. Úgy gondoljuk, hogy ez a sajátos kereskedelmi forma nem teszi indokolttá, hogy az üzletben folytatható kereskedelemhez hasonlóan fizikailag megfogjuk a kereskedőt, a lényeg az, hogy a kereskedői kötelezettséget, mint az áru visszavételét, kijavítását, kicserélését megfelelően biztosítsa a szolgáltató.
Kérem ezért a tisztelt bizottságot, hogy a fentiek alapján a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát állapítsa meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elhangzottakhoz, illetve az előterjesztéshez kérdés, észrevétel van-e? Alelnök úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztéssel kapcsolatban kiemelném azt a körülményt, amit fontosnak tartok, hogy tisztázza a felelősség kérdését az internetes szolgáltatókkal kapcsolatban. Meglehetősen érdekes helyzet állhatott volna elő, hogy ha a tartalmakkal kapcsolatos felelősség kiterjed azokra a szolgáltatókra, akik adott esetben eléggé védtelenek, ha mondjuk spam és egyéb események az ő szervereiken keresztül folynak és kerülnek el a felhasználókhoz.
Hasonlóan fontosnak tartom azt, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységhez nem tartozik, nem az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi szabályok egy része - az egy része alatt ezt a bizonyos üzlethelyiséget értem -, azzal együtt az elérhetőséget továbbra is fontosnak tekintem. Én magam is aktuálisnak és időszerűnek tartom ezt az előterjesztést és elfogadásra, általános vitára alkalmasnak tartom. Köszönöm.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangú.
Mivel főbizottság vagyunk, én Márfai urat javasolnám, hogy a bizottság nevében mondja el a bizottsági javaslatot. Egyetért a bizottság? (A bizottság tagjai jelzik, hogy igen.) Egyetért. Köszönöm az előterjesztőknek a részvételt.
Második napirendi pontként tárgyaljuk az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló H/3032. számú törvényjavaslatot, az általános vitára alkalmasságról döntünk. A minisztérium, a GKM részéről Kovács László miniszteri megbízott, ha jól olvasom, fogja előadni. Ha nem, akkor módosítsa. És ha van, akkor egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést kérek.
Dr. Kerékgyártó János (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Kerékgyártó János vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezető-helyettese. Én fogom előadni az elektronikus útdíjfizetéssel kapcsolatos országgyűlési határozattervezetet.
Mellettem Fülöp András szakértőnk ül, ha esetleg olyan mélységű kérdés lenne, amelyben szakmai ismeretek szükségesek, akkor a kollégám tudja ezt prezentálni.
Az elektronikus útdíjfizetés. Miért is annyira indokolt ennek az új díjfizetési mechanizmusnak a bevezetése? A gazdasági fejlődéssel, illetve hazánk térségének európai uniós csatlakozásával összefüggésben már most érzékelhető, hogy jelentősen megnövekedett a közúti áruszállítás az utakon, ami egyrészről versenyképességi szempontból nagyon előnyös, másrészről viszont számos környezeti, társadalmi, lakossági zavart eredményez, illetve jelentősen hozzájárul a megnövekedett forgalom a jelenlegi úthálózat elhasználódásához.
Ezeknek a káros hatásoknak vagy hátrányos jelenségeknek a kiküszöbölésére a kormányzati intézkedéscsomag egy része az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetése. Az elektronikus útdíjfizetési rendszer lehetővé teszi azt, hogy a közúti árufuvarozásban részt vevő nehéz-tehergépjárművek első lépésben az úthálózatban okozott elhasználódáshoz vagy károkozáshoz arányosabb mértékben fizessenek díjat, másrészről ez a díjfizetési rendszer alkalmasabb arra, hogy a tényleges forgalmat azon az úthálózaton tartsa, amely abból a célból épült ki, hogy ilyen terhelésnek legyen kitéve.
A jelenleg működő matricás díjfizetési rendszernek több hátránya is van. Az egyik az, hogy a matricás díjrendszer átalánydíjas, tehát mindenki egyformán fizet, nem használatarányosan, másrészről jelentős hátrány, hogy a bevételi szint jelentősen nem növelhető, ezzel szemben az úthálózat folyamatosan növekszik, illetve a forgalom is.
Az elektronikus használatarányos díjfizetés elkövetkezendő öt évben tervezett többletbevétele, ami már a szükséges ráfordítások levonásával kerül kiszámításra, 235 milliárd forint, amely tulajdonképpen körülbelül éves szinten 50 milliárd forint többletbevételt eredményezne az államnak, ami szintén az úthálózat fenntartására fordítható.
Az elektronikus használatarányos díjfizetésben a személygépkocsi kategóriát nem érintenénk, csak a fuvarozói kategóriát, csak a tehergépkocsit. A díjfizetés megvalósítása PPP-konstrukcióban zajlana, a közbeszerzési kiírás technológiasemleges lenne, tehát a beérkező ajánlatok függvényében kerülne meghatározásra az a technológia, amivel a díjat lehet szedni. E tekintetben egy korlátozás az Európai Unió interoperabilitási irányelve, amely különböző technológiai korlátokat határoz meg. A megvalósítás, tehát a szerződéskötés határideje öt év lenne, ennek az öt évnek egyrészről a jövőben várható technológiai változások, illetve az Európai Unió egységes díjfizetési gyakorlatának a kialakulása az egyik oka, a másik oka, hogy az állam opciós jogot tartana fenn a szolgáltatásra. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás megvalósításától öt éven belül meg lehet vásárolni a befektetőtől.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés, észrevétel? Márton Attila!
Kérdések, hozzászólások, reagálások
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Külön szeretném választani a kérdést és külön az észrevételt. Először a kérdéseimet szeretném feltenni.
Azt hallottuk most, hogy technológiasemleges lesz ez a bizonyos kiírt tender. Ha ez így van, akkor honnan tudják már azt, hogy mennyi a ráfordítható összeg, ha egyébként nem ismerik a technológiát? Erre szeretnék először választ kapni.
A másik: hogyan és miként ezzel a díjfizetési módszerrel akarja és tudja-e a kormány az EU által egyébként a direktívákban biztosított differenciálást megoldani? Van-e erre valamilyen elképzelés, hiszen az előttünk lévő határozati javaslat erre vonatkozóan semmiféle kitételt nem tartalmaz.
Ön most említett egy számot, ez a bizonyos 235 milliárd forint, amely öt év alatt - ha jól értettem, remélem, nem értettem félre - bevételnövekményt eredményezne. A kérdésem az, hogy ezt a tényleg azt lehet mondani, hogy horribilis bevétel-növekedést miből kívánja a kormány elérni, vagy hogyan számolták egyáltalán? Ilyen mértékben fog növekedni Magyarországon a tranzitforgalom, vagy ilyen mértékben fognak nőni a díjak, amelyeket majd a fuvarozóknak meg kell fizetni?
Mely direktíva az az EU-ban, amely alapján önök, illetve a kormány ezt a jelen pillanatban előttünk lévő határozati javaslatot beterjesztette? Köszönöm szépen. Egyelőre ennyi, és majd véleményem is lesz.
ELNÖK: Más kérdés? Fónagy úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. A kérdés az, ugyan képviselőtársam már utalt rá, hogy technológiasemlegességet hirdettek meg, de hogyan akarják megoldani a többi rendszerhez való csatlakozást? Azért nem mindegy, hogy egy magyar kamionban három vagy négyfajta kütyüt kell felszerelni, vagy valaki Nyíregyházától Hamburgig el tud menni egy rendszeren belül. Egyáltalán ez mint igény, lehetőség, szakmai vonal szerepel-e? Köszönöm.
ELNÖK: Mivel nincs több kérdés, kérem a rövid válaszokat.
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A technológiasemlegességet úgy kívánjuk megoldani, hogy a közbeszerzési pályázatnak része lesz, hogy csak az EU interoperabilitási irányelvében meghatározott három technológiával lehet pályázni, de a technológiasemlegesség azt jelenti, hogy e három közül nem jelöljük meg, hogy melyre írjuk ki a pályázatot.
Honnan tudjuk a ráfordítást, hogy ha technológiasemlegesen határoztuk meg a pályázati kiírást? Elvégeztünk nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat, hogy körülbelül milyen ráfordítással valósítható meg egy ilyen rendszer. Röviden összefoglalva: ennyit szán rá a kormányzat, ezt a körülbelül 64 milliárd forintot. Ehhez a kollégám egy rövid kiegészítést fűzne.
FÜLÖP ANDRÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ahhoz, hogy honnan tudjuk, hogy ez ennyibe kerülne. Úgy számoltuk, hogy három technológia van, a harmadik technológiából nincsen jelenleg működő rendszer, azt nem számoltuk ki, ez a GSN-technológia. A másik két technológiát tisztán kiszámoltuk, hogy mennyibe kerülne ennek a megépítése, és amelyik abban az adott kiterjesztésben - tehát ebben a kiterjesztésben - gazdaságosabb lett, annak a számát használtuk.
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A díjak differenciálása. A jelenlegi matricás rendszerben elég korlátozott, hogy a díjak különböző szakmai szempontokból, tehát euronormák vagy tengelyszám alapján differenciáltak lehessenek, egy elektronikus rendszerben ennek semmilyen akadálya nincsen. Ez a jövőben kidolgozandó díjstratégiának lesz a része, ami tartalmazza egyrészt, hogy milyen utakra kerül bevezetésre, milyen díjszintek kerülnek meghatározásra, illetve hogy a díjaknak milyen jellegű differenciálására van igény. Erről lesz széles körű egyeztetés a fuvarozókkal.
A 235 milliárd forint bevételnövekményt, kérdésére válaszolva, a tranzitforgalom növekedése is, illetve a díjak jelenlegi szinthez képest történő emelése is eredményezi, hiszen ma az európai átlaghoz képest jelentősen kevesebbet fizetnek a fuvarozók. A cél az, hogy 2009-2018 között fokozatosan zárkózzunk fel az európai átlagos díjszinthez, de még az így aránylag kezdetben alacsonyabban meghatározott díjszint is növekedést fog jelenteni a fuvarozók számára.
Mely direktíva alapján terjesztjük ki? Ez az úgynevezett eurovignetta irányelve az Európai Uniónak, amely kétféle díjfizetési rendszert engedélyez. Az egyik ez az úgynevezett átalánydíjas vagy használati díjas rendszer, amit jelenleg is használunk, a másik pedig a használatarányos rendszer, ami az elektronikus használatarányos díj bevezetésével lehetségessé válik.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel? Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Én csak pontosítani szeretnék. Most azt mondta, hogy nem egészen 64 milliárdot biztosít rá a kormány. Akkor az előterjesztésben miért van 69,3 milliárd forint?
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elnézést, tévedés volt. Számszerű tévedés volt.
ELNÖK: Akkor a 69 milliárd a helyes összeg?
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztésben lévő összeg a helyes.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Akkor ne haragudjon, egy ekkora nyúlfarknyi előterjesztéshez kiegészítésként ennyit elmondani és ennyi hibát belevinni, úgy gondolom, hogy ez sok.
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elnézést.
ELNÖK: Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, hogy nem ellenzékiségemből fakad, hanem most hadd kockáztassam meg, talán szakmaiságból nekem azért nagyon komoly fenntartásaim vannak ezzel az előterjesztéssel kapcsolatosan.
Nem véletlenül kérdeztem rá, hogy milyen direktívára gondolnak. Ugyanis az EU-ban a 2006/38-as EK-direktíva a következőt tartalmazza. Maga a direktíva 2008 júniusában lép életbe, de 2010-ig csak a 12 tonna vagy annál nehezebb járművekre vonatkozik, 2012-től érvényes a 3,5 tonna összsúlyú tehergépjárművekre.
Most egyszerűen nem értem, hiszen itt van leírva előttünk a 3. pontban, hogy a kormány már a jövő év elejétől a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó gépjárművekre és járműszerelvényekre is ezt alkalmazná.
De kérdezem én, miért akarunk már ismét saját magunkra egy megszorítást hozni, amikor az EU egyébként csak 2012-től, tehát öt év múlva kívánja a 3,5 tonnánál nagyobb összsúlyú tehergépjárművekre ezt a fajta útdíjfizetési rendszert bevezetni?
Miért? Miért kell megint versenyhátrányba hozni a hazai fuvarozókat? Világosan benne van a direktívában, hogy 2012-től kell a 3,5 tonnánál nagyobb gépjárművekre alkalmazni. A hazai vállalkozások ezzel olyan versenyhátrányba kerülnek öt évig, hogy fogják és lehúzhatják a rolót. Már így is annyi teher van a hazai fuvarozókon, hogy alig bírnak versenyezni a nyugat-európai versenytársaikkal, és most ismét jön egy olyan helyzet, amikor biztos, ami biztos, még ütünk rajtuk egyet.
2010-ig a 12 tonnánál nehezebb gépjárművekre vonatkozik. Rendben van, de elhamarkodottnak érzem ezt az egészet, hiszen ön most lényegében, már elnézést, hogy így fogalmazok, de elszólta magát, hogy semmiféle díjstratégia jelen pillanatban még nincs. Nem tudom, hogy hol van az az egyeztetés, amit a kormány lefolytatott volna mondjuk a fuvarozókkal. Tudom, hogy dolgoznak egy közlekedéspolitikán, de miért nem lehetett akkor azt a sorrendet csinálni, hogy először legyen egy konszenzusos, elfogadott közlekedéspolitika, majd amikor megvan a közlekedéspolitika és annak bizonyos részleteiben, amelyek az elkövetkezendő időkben döntést igényelnek, van megállapodás a parlament, a piaci szereplők között, akkor lenne érdemes egy ilyenbe belevágni.
Még egyszer mondom: 2012-ig igazából nem szorít bennünket az idő, 2010-től van az első komolyabb lépés, amit meg kell tennünk. Nem értem, hogy miért van most erre szükség, ráadásul úgy, hogy ez egyébként egy számomra elég sok bizonytalanságot tartalmazó előterjesztés, és olyanfajta mozgásteret ad, amit most egyáltalán nem látok szükségesnek. Egyébként pedig a hazai vállalkozókat, vállalkozásokat nagyon komoly versenyhátrányba kényszerítjük. Aki ott volt a legutóbbi közgyűlésen, az nagyon jól tudja, hogy milyen bírálatok hangzottak el a tárca részére, hogy milyen megállapodás-tervezetek voltak, amelyek most a gyorsforgalmi utak és a különböző főutak díjfizetőssé tétele előtt kellett volna hogy megköttessenek és mégsem jöttek létre.
Nagy tisztelettel arra kérem a kormányt, hogy vonja most vissza ezt a határozati javaslatot, legyen meg előbb az a bizonyos közlekedéspolitika, amiről szó van, és tudom, hogy egyébként már dolgoznak rajta, legyen meg az a díjstratégia, ami hosszú távra a hazai vállalkozókkal is le van egyeztetve. Utána jöjjön be egy ilyen javaslat a parlament elé, mert csak akkor van értelme és csak akkor van szerintem logikája annak, hogy egy ilyen közel 70 milliárdos beruházásba belevágjunk, amikor legalább már azt tudjuk, hogy az Európai Unióval hogyan tartunk lépést, és a hazai vállalkozásokat hogyan nem fogjuk versenyhátrányba kényszeríteni.
Tehát nagy tisztelettel arra kérem a kormányt, hogy ezt most vonja vissza, mi ezt nem fogjuk tudni támogatni, mert egyébként nem az, hogy ellentétes, hanem sokkal szigorúbb lépéseket tartalmaz, mint amit egyébként a vonatkozó EK-direktíva például majd előír. Miért kell versenyhátrányba hozni megint a hazai vállalkozásokat? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy képviselő úr, utána Szántó képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. A szóbeli kiegészítés is tartalmazza, de talán az indokolás is, hogy ezt PPP-konstrukció keretében kívánják megvalósítani. Közben fel szeretném hívni a tárca figyelmét, hogy az elmúlt két évben a PPP-ről pozitív közelítésű írásmű, dolgozat, ÁSZ-jelentés, szakmai vélemény nem jelent meg. Magyarországon hiányzik a PPP-törvény, ezért mindenki úgy számol, ahogy akar, és hogy hogyan akar, azt az elmúlt években megtapasztaltuk.
Nem látom biztosítottnak az előbb elmondott szakmai aggályokon túlmenően ennek a projektnek a korrekt finanszírozhatóságát, a PPP kizárólag a pillanatnyi beruházónak jó, és utána annak minden sarát, hordalékát, többletköltségét, nagyon jelentős többletköltségét áthárítja, hiszen valamennyi PPP-konstrukció eddig erősen szoft költségekkel számolt, és nincs okunk feltételezni, hogy pont ez fog ezzel a gyakorlattal szakítani.
Összességében tehát a magam részéről sem támogatom, az elmondottakon túlmenően azért nem, mert a PPP-finanszírozásnak sem a magyar normatív hátterét, sem a technikai lehetőségét nem látom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szántó képviselő úr!
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az itt felhozott ellenérvek ellenére azt szeretném mondani, hogy én támogatom a törvénynek azt a lehetőségét, hogy ez vitára kerüljön. Azért támogatom, mert ez egy közbeszerzés megindításáról szól. Ez a második alkalom, hogy az Országgyűlés közbeszerzési engedélyt ad, és ez nem egy végleges, eldöntött pályázat, hanem ez egy lehetőség, aminek a feltételrendszere ugyan sok korrekcióra szorul, nyilván még különböző egyeztetéseket le kell folytatni különböző civil szervezetekkel, fuvaroztatókkal és mindenkivel, de mire ebből érett és döntésre alkalmas pályázat lesz, ez bizonyára mindenki tudja, hogy nem holnap lesz, és valószínűleg nem is ebben az évben.
Éppen ezért azt hiszem, hogy vitára alkalmasnak tartom a törvénytervezetet, nyilván felhívva az előterjesztő figyelmét arra, hogy a pályáztatás feltételeiben és a pályázat során vissza kell térjen a bizottsághoz, illetve a parlamenthez.
ELNÖK: Márton Attila kért szót nagyon röviden, és utána kérem a bizottság hozzájárulását, hogy nagyon rövid szóbeli hozzászólásra dr. Kovács Kázmérnak és Lukács Andrásnak adjuk meg a szót, utána lezárjuk az általános vitára való alkalmasságot.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én már csak azért sem értek egyet az általános vitára való alkalmassággal, mert május 25-én jelent meg az a hír, hogy például országgyűlési határozati döntés nélkül már kiírták az EU díjfizetési tanácsadói tendert. Azért álljon már meg a menet!
62-63 milliárdról kellene itt látszatdöntést hozni, holott a háttérben már folynak a munkálatok, mert folyik egy tender? Ezzel nem értek egyet, és még egyszer mondom: nem az ellenzékiség szól belőlem, hanem az, hogy már megint ütünk egyet a hazai vállalkozásokon, holott az EU egy sokkal-sokkal tágabb értelmezést tesz lehetővé.
Ne haragudjanak, ezzel én nem tudok egyetérteni, akár ellenzéki vagyok, akár nem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor kérném Kovács urat!
DR. KOVÁCS KÁZMÉR (Magyar Autóklub): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kovács Kázmér vagyok, a Magyar Autóklub részéről. Köszönöm a meghívást, és röviden, ki nem merítve a rendelkezésemre bocsátott öt percet, a következőre szeretném az önök figyelmét tisztelettel felhívni.
A meghívó szerinti 2. napirendi pont az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló határozati javaslat. Ugyanakkor az előterjesztő az indoklásban arra hivatkozott - mint ahogy hivatkozott korábban is az egyeztető megbeszélések során -, hogy ez valójában nem az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló határozati javaslat, hanem a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre vonatkozóan az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló határozati javaslat.
Azt jelenti ez az esetleg rébuszosnak tűnő felvezetésem, hogy annak ellenére, hogy a határozati javaslat címében és egyéb megfogalmazásaiban arra utal, hogy haszonjárműveknél mennyire indokolt ennek a díjfizetési rendszernek a bevezetése Magyarországon, a Magyar Autóklubnál - elnézést a népszerű megfogalmazásért, hogy így mondom - attól vagyunk idegesek, hogy ez a határozati javaslat belopja azt, ami Magyarországon látványosan megbukott, és még Amerikában is cikkeztek róla a gazdasági lapok.
Szeretném felhívni a képviselő hölgyek és urak figyelmét, hogy az elektronikus kapu is kapu. Ezzel azt hiszem, mindent elmondtam. Magyarországon a kapus rendszer olyan látványosan bukott meg, hogy erről mindenki még ma is tud, elő lehet venni egyébként a korabeli sajtót, akinek esetleg valami miatt erről annak idején nem volt elegendő információja. Nem kellene sem a kormánynak, de nem kellene az ellenzéknek sem ezt a terhet a nyakába venni a jövőre nézve. Ugyanis annak ellenére, ami itt elhangzott, előttem van az előterjesztés, amely ilyeneket mond például a (3) bekezdésben, a tartalmi összefoglalóban: "A megtett úttal arányos díjat szedő hálózatokban a 3,5 tonna feletti járművel közlekedő úthasználók számára biztosítani kell az elektronikus díjfizetés lehetőségét, és ezt a lehetőséget várhatóan 2010 közepétől minden járműkategóriában biztosítani kell." Nincs így.
Az indoklásban más helyen ugyancsak benne van, a 3. oldalon: "Ezen alternatíva esetén a legkisebb, a J4 kategóriájú járművek J3 kategóriájú járművekkel való helyettesítésének kockázata is szóba jön." És hogy mely, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó járművek és járműszerelvények rendszerbe való bevonását jelenti a gyorsforgalmi utakon, de ezt később az alacsonyabb kategóriájú járművekre is biztosítani kell.
Előttem van a vonatkozó EU-irányelv, az irányelv hatálya kiterjed a közúti áruszállító járművekre, tehát csak azokra, nem is olvasom tovább. Tehát csak a közúti áruszállító járművekre, és ez az irányelv azt is mondja, hogy kompatibilis, elfogadott és lehetséges az útdíjak és használati díjak rendszere, amelyben az útdíj a meghatározott autópálya szakaszának a használatáért fizetendő díj, a használati díj, az user charge pedig az a díj, amelyet az autópálya-hálózat meghatározott időtartamú használatáért kell fizetni.
Ausztriában jelenleg is együtt él a két rendszer, a matricás és a kilométer-arányos, csak ezt tudja a Magyar Autóklub támogatni. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Lukács úr!
LUKÁCS ANDRÁS (Levegő Munkacsoport): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Lukács András vagyok, a Levegő Munkacsoport elnöke. A Levegő Munkacsoport - és nemcsak a Levegő Munkacsoport, hanem általában a környezet- és természetvédő szervezetek, társadalmi szervezetek teljes mértékben támogatják azt, hogy az elektronikus útdíj a tehergépjárművekre kivetésre kerüljön. Nemcsak ezek a civil szervezetek támogatják, hanem a közvélemény túlnyomó többsége is támogatja ezt. A Sonda Ypsos készített egy közvélemény-kutatást, át tudom adni, itt van az eredménye, az kimutatja, hogy a közvélemény nagy többsége, az emberek nagy többsége helyesnek tartja azt, hogy a tehergépkocsikra útdíjat vessenek ki.
És ami még érdekesebb, nemcsak a közvélemény, hanem a fuvarozók jelentős része is igazságosabbnak, ésszerűbbnek tartaná az elektronikus útdíj kivetését, mint ami jelenleg van. Erről tanúskodik az a közös nyilatkozat, amit nemrég adott ki együtt a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, és amelyet szintén eljuttattunk az országgyűlési képviselőknek, illetve itt is van belőle példány, ezt is átadnám.
Ami a versenyhátránnyal kapcsolatos aggályokat illeti, mi úgy gondoljuk, hogy ez éppen ellenkezőleg: nem versenyhátrányt jelent majd, hanem versenyelőnyt az országnak. Egyrészt a díjat elsősorban a külföldiek fizetnék, tehát megnéztük, vagy legalábbis a 12 tonnán felüli járművek esetében nagyrészt a külföldiek fizetnék, másrészt ezeket a költségeket jelenleg is megfizetik a vállalkozók és minden állampolgár a tönkremenő utakban, a környezetszennyezésben, és így tovább. Tehát jelenleg az elektronikus útdíj elfogadásával csak az történne, hogy az árakat azok fizetnék meg, akik a költségeket okozzák, tehát a helyére kerülnének az árak. Többletköltséget nem jelentene a nemzetgazdaság számára, hanem a költségek csökkentését, hiszen egy ésszerű piacgazdaságnak megfelelő versenyhelyzet alakulna ki.
Tehát az előterjesztést a környezetvédő civil szervezetek támogatják, egyes részletkérdésekben nem értünk egyet azzal a móddal, ahogyan ezt be kívánják vezetni. Erre vonatkozóan szintén eljuttattunk módosító javaslatot az országgyűlési képviselők részére, és kérem, hogy ezeket majd vegyék figyelembe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel nincs több észrevétel, megkérném a miniszteri megbízottat...
DR. KOVÁCS KÁZMÉR (Magyar Autóklub): Elnézést, elfelejtettem lányos izgalmamban itt az indítványt megtenni. Az indítvány, amit a képviselő hölgyek és urak vagy felvállalnak vagy nem, az lenne, hogy félreérthetetlen legyen a dolog, a határozat címe azzal egészüljön ki az elején, hogy a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló határozati javaslat. Miután az indoklás szerint arról szólna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a lehetőséget, hogy meghallgathattam önt. Miniszteri megbízott úr, arra kérnék választ, arra a kettőre, itt az elhangzott vita alapján, mivel az időnk be van korlátozva, és itt csupán arról kell döntenünk, hogy általános vitára alkalmas-e az előterjesztés vagy nem, hogy az itt megfogalmazottak EU-kompatibilissé teszik-e a magyar rendszert? A másik, hogy hol van ez bevezetve Európában, hol működik, és elfogadható-e az a javaslat, ami elhangzott, hogy a 3,5 tonna feletti gépjárművekre vonatkozik?
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A rendszer, illetve a szabályozás ilyen módon EU-kompatibilis lesz. Amire a képviselő úr hivatkozott, hogy határidők vannak meghatározva, az eurovignetta irányelvben ezek végső határidők, tehát ennél korábban lehetséges bevezetni. Egyebekben a közúti közlekedésről szóló törvény a kormány hatáskörébe helyezi a díjpolitikával kapcsolatos kérdéseket, tehát összességében véve a válaszom: igen, EU-konform lesz. Hogy mely országokban van ilyen rendszer, megkérném a kollégámat, hogy ismertesse.
FÜLÖP ANDRÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Többek között Ausztriában, Németországban, Csehországban, Svájcban és a környező országokban is bevezetés előtt áll.
ELNÖK: Tehát ahol a magyar forgalom közel 60 százaléka lebonyolódik.
DR. KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A 3,5 tonna feletti kiegészítést a határozat címében azért nem támogatnánk, hiszen most egy rendszer kerül kiépítésre, aminek önmagában véve kezelnie kell tudni a 3,5 tonna alatti járműveket is, az pedig egy díjpolitikai döntés lesz majd, hogy kiterjesztésre kerül-e vagy nem. Jelenleg a kormányzati célok között a ciklusban nem szerepel a személygépjárművekre történő kiterjesztés, de a rendszernek tudnia kell kezelni ezt is.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy a bizottság ismételten kihangsúlyozottan az általános vitára való alkalmasságról döntsön. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodott-e valaki? (Nincs jelzés.)
Kívánunk-e előadót állítani? A többségi előadó Szántó János képviselő úr, a kisebbségi előadó Márton Attila. Egyetért ezzel a bizottság? (A bizottság tagjai jelzik, hogy igen.) Köszönöm szépen.
A döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat
Javaslom, hogy a bizottság folytassa a munkáját. Következik a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló T/3029. szám alatti törvényjavaslat. Az előterjesztő Scharle Ágota főosztályvezető-helyettes asszony a Pénzügyminisztériumból.
Scharle Ágota (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SCHARLE ÁGOTA (Pénzügyminisztérium): Üdvözlöm a megjelenteket. Nagyon rövid leszek. Az előterjesztés közvetett célja az, hogy a kormányzati döntések jobban megalapozottak legyenek. Ehhez az szükséges, hogy az egyedi adatokhoz való, tehát vállalati vagy természetes személyekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést javítsuk. Itt elsősorban az adminisztratív adatokra gondolok, bár a statisztikai adatokra is kiterjedne majd a törvény hatálya.
Ami lényeges a tervezetben, az az, hogy meg kellett oldani az adatok hozzáférése kapcsán az adatok védelmét, és kifejezetten a személyes adatok védelmét, erre kerestünk egy technikát. Ezt az adatvédelmi biztos elfogadta. Köszönöm a figyelmet.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs a bizottság részéről. Az általános vitára való döntéshozatalról van szó. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás nem volt.
A bizottság kíván-e előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
Utolsó napirendünk - reményeim szerint - a mai napon a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról.
A kormány részéről dr. Bozzay Erika van jelen. Kérem, amennyiben van szóbeli kiegészítése, tegye meg.
Dr. Bozzay Erika (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Két módosító javaslatot kaptunk előzetesen. Ezek közül az egyik módosító javaslat már korábban is hasonló módon benyújtásra került, ez a nyomvonal-kijelölő rendelet jogforrási szintjének megváltoztatása, illetőleg határidőt írna elő a nyomvonal-kijelölő rendelet kiadására. Természetesen csak a tárcánk álláspontját tudom ezzel kapcsolatban jelezni, mi ezt a korábbi vita során is támogattuk, tehát ezt az újabb módosító javaslatot is tudjuk támogatni. Viszont itt jelezném, hogy a kormány ezzel kapcsolatban korábban más döntést hozott, de természetesen a holnapi kormányülésen ezt a kérdést gondolom, ismételten megtárgyalja a kormány.
A másik módosító javaslat pedig az M4-es útra vonatkozna, tehát ez a törvényjavaslat mellékletét érinti. Az ezzel kapcsolatos szakmai álláspontunk ismertetésére pedig Thoroczkay Zsoltnak adnám át a szót.
Thoroczkay Zsolt (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) kiegészítése
THOROCZKAY ZSOLT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm. Az M4-es gyorsforgalmi út autópályává történő bejegyzésével szakmailag egyetértünk, azonban itt az M35-ös, M4-es, illetve a finanszírozási kérdésekkel kapcsolatban az M8-as Kecskemét - Szolnok helyett Cegléddel való cserélésével szakmailag nem teljesen értünk egyet.
Egyrészt egy ilyen nagyságú projekt egyhetes vizsgálat alapján történő módosítása azt jelenti, hogy mintegy összességében 300 milliárdos projekt kerül be az autópálya-törvénybe, nyilván ennek a finanszírozását meg kell oldani, elsősorban a közlekedési operatív program terhére. Amikor ezzel elkezdtünk foglalkozni, valóban az M35 és M4 - ahogy a javaslatban is szerepel - projekt kivételével számoltunk, valamint a korábban egyeztetetteknek megfelelően az M8 Kecskemét-Szolnok szakasz kivételével is. A Kecskemét-Szolnok szakasz Kecskemét-Ceglédre történő változtatásával nem értünk egyet, mert ezzel a problémát nem oldjuk meg, a finanszírozási hiány ugyanúgy fennáll, ráadásul egy pillanatnyilag miniszteri rendelettel elfogadott nyomvonalról mondunk le, és újra kezdődik az egész projekt előkészítése, és egyéb szempontból sem szerencsés ez a változtatás.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel? Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, hogy most a melléklet módosításáról beszélek, itt az 1-es módosító javaslattal abszolút nem tudok egyetérteni. Nem tudom, hogy ezt milyen szakmai indok támasztja alá, amikor az M35 és M4 Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakaszának a kapacitását kellene növelni, hiszen pontosan az a baj, hogy most már a megépült M35-ös autópályán teljes észak-déli tranzit és kamionforgalom végigrobog. Csak és kizárólag a jelen pillanatban 47-esként szolgáló út tudja lebonyolítani ezt a teljes, északról a balkáni térségbe irányuló kamionforgalmat, tehát ami Svédország, Lengyelország irányából jön, ez az egyetlenegy út, ami le tudja vinni a román határhoz, nincs még egy út. Ezt az utat kivenni, ráadásul... én módosítót adtam be, hogy ez ne is kétszer egy, hanem kétszer kétsávos legyen, mert akkora a kamionforgalom és a terhelés jelen pillanatban a 47-esen, hogy most ezt az utat egyébként is kivenni és teljesen ott hagyni a településeken az összes átmenő forgalmat, én ezt egyáltalán nem tudom támogatni. Függetlenül attól, hogy egyébként a 4-es főút kétszer kétsávosításáért jómagam is küzdöttem, de ilyen formában ezt semmiképpen nem fogom tudni támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Szántó képviselő úr! Én azt javasolnám, hogy mindkettőre mondjunk véleményt. Tehát az egyikben, amelyik a pályaépítés felgyorsítását erősíti, gondolom, ebben egyetértés van mindkét oldalon, tehát ha erre nem hangzik el vélemény, akkor úgy tekintem, hogy ebben egyetértünk.
A másik módosító, ami az M4-essel kapcsolatos és csak erről vitatkozunk, akkor ez egy kellemesebb állapot.
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): A pályakijelöléssel kapcsolatosan nagyon korrekt a GKM képviselőjének az álláspontja, tekintettel arra, hogy ezt a szakma eddig is támogatta, tehát a GKM támogatta. Remélem, holnap már a kormány is támogatni fogja ezt a fajta bizottsági módosító javaslatunkat. A múlt pénteken tartottuk az utolsó egyeztetést a GKM-ben, ezen gyakorlatilag ezt a szakmai kérdést véglegesítettük, és azt gondolom, hogy ebben korrekt álláspontok tükröződnek mind a bizottsági módosítóban, mind pedig a GKM részéről a mellékletet illetően.
A mellékletben nagyon régi egyeztetési folyamatok ezek, nem ma kezdődtek, nagyon régóta egyeztetés folyik. Azt is tudjuk - és el kell mondanom a bizottságnak -, hogy jelenleg négyfajta variációja van vizsgálat alatt ennek a pályaszakasznak. Az Üllő kelettől a nagykereki országhatárig, és ez a módosító azért került be bizottsági formában, mert a tárcával való egyeztetéseknek nagyjából látszik a vége, és szakmailag támogatott a tárca részéről.
Korábban is a beszélgetéseknél az volt a Kecskemét-Szolnokkal kapcsolatos álláspont, és azért javasoltuk a Kecskemét-Ceglédet, mert nemcsak a 11 kilométeres szakaszrövidítés, hanem az ott lévő jóval kevesebb műtárgy miatt is javasoltuk. Nyilván ez nem arányos költséget jelent és költségcsökkentést jelent.
Debrecen-Berettyóújfalu: lehet, hogy Márton képviselő úrnak szakmailag igaza lehet, de ha azt végiggondolja, hogy ezzel gyakorlatilag az M0-ástól egészen az országhatárig a román autóhálózathoz való csatlakozásig a kétszer két sáv kiépíthető, gondolom, ezzel megoldottuk annak a problémának egy jelentős részét is, ami az M35-ös 47-es folytatásában lévő kapacitások ügyét rendezi. Ugyanis többféle nyomvonalat lehet itt kijelölni, képviselő úr. Azt gondolom, az a nyomvonal, ami most itt a módosítóban megjelent, ez egyértelműen azt is sugallja, hogy ezzel az M6-os döntésünk és majd a várható Dunaújváros-Szekszárd-i szakasz beemelése azt is sugallja, hogy ezzel a sugárirányú autóutak vagy autópályák építése, amely Budapest centrumból kiinduló sugárutak építése, autóutak, gyorsforgalmi utak építése, befejeződhet, és ezt követik majd a további észak-déli és kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi utak vagy megerősített autóutak építése.
Mi a frakciónk és a munkacsoport részéről messzemenőkig támogatjuk ezt a módosítót, és kérjük majd a kormányt, hogy ezt a módosítást támogassa. Köszönjük.
ELNÖK: Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Szántó képviselő úr megjegyzése mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Most támogatták önök azt, hogy lényegesen meg legyen emelve az úthasználati díj, amit fizetni kell. Gondolja, hogy ezek után majd több száz kilométert kerülni fognak azok, akik a skandináv országokból mondjuk a Balkánra mennek és a létező legrövidebb úton, az M35-ösön, illetve a 47-esen végigmennének? Hogy ezek a kamionok majd több száz kilométert fognak kerülni? Szó nincs róla! Teljesen nonszensz ennek az útnak egyáltalán a kivétele, a teljes észak-déli kamionforgalom ott megy le a határra.
ELNÖK: Köszönöm szépen ezt a mérhetetlen aktivitást, és ez folytatható lenne. Ha emlékeim nem csalnak, ez legalább hat éve megy, úgyhogy ezen még sokáig el tudnánk rágódni. Ezért tisztelettel azt javaslom a bizottságnak, hogy mivel két bizottsági módosítóról van szó, az egyik, amely a kijelölésről szól és ennek a folyamatnak a felgyorsításáról, aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 15 igen. Ellene, akik nem gyorsítanának? (Szavazás.) 10 nem. Köszönöm szépen. A bizottság 15:10 arányban egyetértett, hogy átmenjen.
A melléklettel kapcsolatos vita, ami elhangzott, rendkívül figyelemre méltó, különösen az, amit Szántó úr mondott, hogy a Budapest tengely kiiktatása esélyének, lehetőségének elindítására ad feltételt. Aki ezzel a módosító javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 14 igen. Ellene? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
A bizottság elfogadta.
Felhívom a figyelmet, hogy a holnapi nap folyamán 8.30 órakor kezdjük a bizottsági ülést és kemény napirendi pontok lesznek, úgyhogy elvárlak benneteket. Köszönöm szépen. Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné